Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-04 / 81. szám

Éljen népi államunk szilárd alapja, a munkás-paraszt szövetség ! s > > Válasz a propagandisták kérdéseire Az utóbbi napokban a propagandistáktól több, az SZKP XX. kongresszusa anyagával kapcsolatos konzultáoiós kérdés érkezett a szerkesztőségbe. A* alábbiakban válaszolunk néhányra. Kérjük a propagandistákat, az olvasókat, hogy kérdéseikkel ezután is keressék tel a szerkesztőséget. A gazdasági kapcsolatok szélesedése milyen hatású a kunit«,lista országok gaz- dasági életére? A tőkés rendszer országaival való gazdasági kapcsolatok szé­lesedése a szocialista tábor or­szágai részéről csak az egyen­lőség, a kölcsönös előnyök fi­gyelembe vételével képzelhető el. Előnyös ez a tőkés orszá­gok számára Is, hiszen piaci lehetőségeik bővülnek, több olyan dologhoz hozzájuthat* II. * * II. * * rak, amelyek segítik gazdasági életük fejlődését, Az amerikai o'jijvállalatok is alkalmazzák a nagyobb teljesítőképességű ui'binameghajtású szovjet fú­rógépet stb., felhasználhatják a szocialista tábor országainak tudományos eredményeit, ta­pasztalatait is. A gazdasági kapcsolatok szélesítéséért ezért folyik harc egyes vő kés cso­portok részéről is. akik látják, hogy ez hasznukra lenne. A növekvő gazdasági kap­csolatok azonban nem változ­tatnak a kapitalista rendszer lényegéből fakadó olyan té­nyeken, mint pl. az idősza­konként megjelenő gazdasági túlterhelési válságok, vagy a kapitalizmus általános válsá­ga, bár e jelenségekre sem hatástalan a gazdasági kap­csolatok alakulása. Nyilvánva­ló. ha az Észak-amerikai Egye­sült Államok sokoldalú gazda­sági kapcsolatot fejlesztene ki a szocialista tábor országaival, *'t enyhítené pl. a gépkocsi- gyártás válságának és nz ag­rárválságnak tüneteit, de meg neon szüntetné. A túlter­melési válság alapvető oka: a társadalmi termelés és egyéni kisajátítás, a kapitalizmus ál- íe'ános válságának oka pedig a knpitalizmus valamennyi el- len*mondásának kiéleződése. Ami'- :i kapitalizmus gazda­sági rendszere ■ megmarad, me-maradnak ..az említett okot,- elkerülhetetlenek az ezekből fakadó jelenségek: a vé’mgok, társadalmi megráz­kódtatások. Nem ieVnt-e elvi enged­ményt az SZKP XX. kong­resszusának az a megálla- ní< Ui t-o-y a kapltaliz- musból a szocializmusba való átmenet parlamenti úton Is történhet? A XX. kongresszuson a Központi Bizottság beszámoló­ja megállapította, hogy bizo­nyos körülmények között par­lamenti úton is megvalósít­ható a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet. Az átmeneti formák gazdagodá­sát jelenti ez. összhangban van ez a tanítás az átmeneti formák különbözőségéről, sa­játosságairól szóló alapvető marxista—leninista tanítások­kal. Az átmenet parlamenti útja lehetőségének elfogadása csak egy új forma elfogadását je­lenti. Elvi engedményről nincs, és nem is lehet szó, mert ebben az esetben is a proletár- diktatúra valósul meg, a mun­kásosztály vezetésével. A par­lamenti út formálnak elfoga­dása nem jelent reformiz­must, nem jelent „békés bele- növést“ — ahogy azt az op­portunisták hirdetik. Mi vál­tozatlanul a kapitalista társa­dalom forradalmi átalakításá­nak szükségességét hirdetjük. Ez különböztet meg bennün­ket a reformistáktól, akik a kapitalizmuson belül, a kapi­talizmus forradalmi átalakítá­sa nélkül apró, parlamenti úton elérhető reformokkal akarnak eljutni a szocializ­musig. Mi a jelenlegi nemzet­közi helyzetben egyes orszá­gokban elérhető parlamenti többséget a kapitalista rend­szer forradalmi átalakítására, a proletárdiktatúra megterem­tésére használnánk fel. Ebben az esetben — ha a burzsoázia ellenállása nem kényszeríti fegyveres erőszak alkalmazá­sára a munkásosztályt — fegy­veres felkelés nélkül valósul­na meg a proletárdiktatúra. Történelmi példák, többek között a mi Tanácsköztársa­ságunk példája is Igazolja, hogy el lehet jutni fegyveres felkelés nélkül is a proletár- diktatúra megteremtéséig. Le­nin áprilisi téziséiben is meg­állapította. hogy fegyveres fel­kelés nélkül is megszerezheti a proletáriátus a hatalmat. Ez az út később a burzsoázia el­lenállása és Intervenciók miatt vált járhatatlanná. Népi de­mokratikus fejlődésünk is iga­zolja ezt a tételt. Ml a „Paposa SHa" tar­talma? Pancsa Sila-nak nevezi az indiai nép azokat az alapelve­ket, amelyeket a békeszerető népek és kormányok, a szo­cialista világrendszer és a békeövezet országai követnek külpolitikájukban. Ezt az öt alapelvet Csou En-laj és Nehru fogalmazták meg elő­ször. Ezeket az alapelveket fo­gadta el 29 ázsiai és afrikai ország a bandungi értekezle­ten. Ezek az alapelvek szere­pelnek a békeszerető kormá­nyok között létrejött megegye­zésekben. Bulganyin elvtára az 1055. december 13-án aláírt szov­jet-indiai közös nyilatkozatról szólva így foglalta össze eze­ket az alapelveket; „Ebben a történelmi fontosságú és nagy nemzetközi jelentőségű doku­mentumban mindkét kormány megerősítette, hogy tisztelet­ben tartja a területi épség és szuverénitás, valamint a meg nem támadás edvét, semmilyen gazdasági, politikai vagy ideo­lógiai jellegű okból nem avat­kozik egymás belügyeibe, to­vábbá tiszteletben tartja az egyenlőség, a kölosönöe elő­nyök és a békés egymás mel­lett élés elvét. Ezek az elvek a különböző táraadalfni és po­litikai rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének biztos alapját jelentik.“ Ezek az elvek alkotják a Pancsa Sila tartalmát. Milyen kilátások vannak a békeövezet további fellő­dése terén? A békeövezet országaiban jelenleg másfél milliárd em­ber él. Azokat az országokat soroljuk mi a békeövezet or­szágai közé, amelyek a békés egymás mellett élés elveit te­kintik külpolitikájuk irány­elveinek. Meggyőződésünk, hogy a békeövezet országainál-: száma a jövőben növekedni fog annak ellenére, hogy egyes Imperialista körök mindent el­követnek, hogy katonai töm­bökbe szervezzenek olyan or­szágokat, amelyek ma még kívül állnak. A legutóbbi idő­ben például a bagdadi pak­tumba kívántak gazdasági nyomással, fenyegetéssel be­vonni olyan országokat, mint Szíria, Libanon, stb. Ezek a törekvések azonban kudarcba fulladtak. A katonai tömbök­ben résztvevő országok gazda­tott ki, máskor Spetth Ferenc 10 ezer téglát 45 forintért nyugtáz. Ugyanakkor Biró András pécsi mészáros 30 fo­rintért adott el az intézetnek egy ökröt. Zana György csiz­madia t pár csizmáért 3 forint 50 krajcárt nyugtat. Schön­berger Joáchim 1742. február 10-én 1 talpalásról szóló szám- Ia„?j 25 krajcár. Az asztalos és faszobrász ipar fejlettségére az 1762-ben készült kanonok! padok említ- tetnek. Ennél azonban sokkal jelentősebbek a dóm sekres­tyéjének rokokó szekrényei. Az idén éppen 200 esztendős re­mekmű megérdemli, hogy né­hány szóra megálljunk előtte. Az ajtókat rocaille-ok relief­jei díszítik, a felső végződése­ket hasonló kagylós motívu­mé. áttört csipkepártázat ko­ronázza. Az egyes részeket pi- lasztoiek választják el egymás­tól. a párkányzat pompás ívű vonalban kanyarogj A '•-skr nem 9 méter hosszú, tömör diófából készült szekrénysort 1756-bnn Polacsek András asz­talos és Spetth Ferenc szob­rász készítette. — A mű az egyetlen vaskoriét készítő Ro­zi nger lakatosmesteren kívül másról nem tesz említést, ho­lott a püspöki-kanonok! krip­ta bejáratának rokokó ková­csolt vaskapuja, melyet 1747- ben Soós János pécsi kovács­mester készített, művészi sa­játságai miatt az egri vár- megyeháza vasrácskapuival együtt a legjelesebb magyar •Jkotások közé tartozik. Ugyan­csak melléje sorakozik Beré- nvi püspöknek a dóm északi oldalán álló rokokó kovácsolt­vas szivókútja. Kár, hogy] nem tudunk • 1 meg semmit az építőiparról, pedig a kőipar ősi talajon állt Pécsett, s min­dig igen jelentős szerepet ját­szott a város életében. 1784- ben a városi magistrátus is a helytartó tanács felszólítására terjedelmes válaszban fejti ki, hogy az 1783-ban II. József ál­tal kiadott „A zsidó nép sza­bályozása“ című rendeletet azért nem hajtja végre mert — úgy mond, — „csak íz imént (1780) vívtuk ki renge­teg áldozattal szabad királyi városi kiváltságunkat. A rop­pant áldozatot bizony nem azért hoztuk, hogy nyomorgó házaló zsidókat honosítsunk meg ... hanem igenis urasá- gokat, akik díszes házakat épí­tenek maguknak..." — 1784- ben tehát erősen élt a városi szellem: féltették a város ké­pét, vigyáztak szépségére, s kereken ki Is jelentették: „ige­nis ... díszes házakat“ kíván­nak meg a polgároktól a vá­ros lakóitól. — Az első zsidót 1785-ben gr. Széchenyi Ferenc — István apja — pécsi kerü­leti királyi biztos telepítette a városba. Ez úgy történt, hogy a gróf Fuksz Salamon szabónál paplanokat rendelt háztartása részére. A paplanok azonban lassan készültek, s ezért Fukszot felelősségre von­ta. Fuksz azzal védekezett, hogy Üszögön lakik, s onnan a napi be-kljárés sok időt vesz igénybe. A paplanokra úgy látszik, sürgősen szükség volt: Fuksz és felesége másnap pé­csi lakosok lettek. Az első fecskét lassan kö­vette a többi. Amikor nagyatá­di Czindery László, Baranya, Somogy és Vas megyei nagy- birtokos a hazai vidéki taka­rékpénztárak között csaknem elsőnek, 1845-ben megalapítot­ta a pécsi pénzintézetet, a 100 forint névértókkel kibocsátott 300 darab részvényre a pécsi tükék közt igen kevés aláíró akadt, annál inkább látlak benne fantáziát a zsidó keres­kedők, akiknek szépen volt tőkéjük, s hamarosan pompás palotákat is építettek (Lóránt, Ulmann, Deutsch), sőt Engel Adolf Jánosi előméwel ma­gyar nemességet Is szerzett. A városba áramló friss tőke fel­pezsdítette a kereskedelmet. Az új, mozgékony, spekuláló típus a vállalkozó-kereskedő lett. A vállalkozó-kereskedő olykor gazdagabb céhtag is (Littke szabó) a céheik egy­mástól elkülönült szervezetein ügyesen kijátszotta. Nagy té­telben megvásárolta a helyi­nél jobb nyersanyagot, — pl. Olaszországon át Ciprusból szállított gyapotot, s pl. a posz­tót a ványoló, tiloló, gyapjú- verő, fonómunkás, takács és festő egymást követő munká­jával állíttatta elő. A mester nem volt többé a nyersanyag­nak, a legfontosabb termelési eszköznek tulajdonosa. így lett a független mesterből is foga­dott, fizetett munkás. A céh­mester nem tudott szabadulni e ki zsákmányoló karmok kö­zül, mert sem ideje, sem pén­ze nem volt ahhoz, hogy a nyersanyagot messze vidékről elhozza. A válln’’- --'ó-kereske­dő manufaktúrája által előál­lított jobb és olcsóbb árujával sági helyzetének romlása több országban a tömegek elége­detlenségének forrása (pl. Gö­rögországban, Törökország­ban). Dánia kormányának ál­láspontjával is elégedetlenek a vezető tőkés országok, mert „nem költ eleget fegyverke­zésre“, vonakodik területein katonai támaszpontok létesíté­sét engedélyezni stb. Svéd­ország és Norvégia kormánya több kérdésben közeledik a semlegesség! Irányzat felé. Ezek a jelek is azt mutat­ják, hogy a háborús készü­lődés, a bizalmatlanság lég­körének szítása, a nemzetközi kapcsolatok korlátozása és egyéb, az agresszív imperia­lista körök politikájából adódó jelenségek a tömegek és egyes kormányok ellenállá­sába ütköznek. Pineau fran­cia külügyminiszter többek között ezért is szállt síkra a nyugati hatalmak politikájá­nak felülvizsgálása és bizo­nyos fakú módosítása mellett. Egyre többen Ismerik fel, hogy a békés együttélés gyümöl­csözőbb az emberiség számára, jobban biztosítja minden or­szág gazdasági fejlődését, mint az „erőpolitika“, a hábo­rús készülődés. Az a vélemé­nyünk, hogy a XX. kongresz- szus után a békeövezet gazda­ságilag fejlődik, politikai ha­tása növekedni fog, s olyan országok Is a békés egymás mellett élés elvét fogadják el, amelyek ma még ingadoznak, vagy esetleg agresszív katonai tömbök tagjai. E mellett szól­nak a parlamenti és gazdasági küldöttségek egyre nagyobb számú látogatásai, amelyek nyomán csökken az egyes or­szágok közötti bizalmatlanság, erősödnek a gazdasági és kul­turális kapcsolatok. Ml újság Baranyában ? gyümölcsízből KÉSZÜLT ITAL A pécsi Pannónia Sörgyár új szörprészlegében megkezd­ték a termelést. Az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat üzle­teiben máris forgalomba hoz­ták az eredeti gyümölcsízből készült hűsítő italt. ELKÉSZÜLT A BŐRGYÁR CSERLÉBESÜRÍTÖ BERENDEZÉSE Az elmúlt esztendőben n Magyar Nemzeti Banktól fel­vett önköltségcsökkentő beru­házási keretből a Pécsi Bőr­gyár háromtestes vörösréz cserlébesűrítő berendezést lé­tesített. A berendezés határ­időre elkészült és a próba- üzemeltetés után, április 10- én, kedden délután fél 1 óra­kor adják ét rendeltetésének. ÜJABB 4 CIKKRE TERJESZ­TETTÉK KI A RÉSZLET- FIZETÉSI AKCIÓT A Pécsi Állami Aruház újabb négy árucikkre terjesz­tette ki a részletvásárlási ak­ciót. Április 5-től kezdve a dolgozók az áruházban rész­letfizetésre vásárolhatnak 1 580 forintos rádiót is. Ezt hat hó­nap alatt fizethetik ki. Ezen­kívül 9 hónapi részletre 1430 forintos Dongó kerékpáraegéd- motort, 6 hónapi részletre 1 410 forintos lemezjátszót, 12 hó­napi részletre pedig 4 500 fo­rintos lemezjátszót is vásá­rolhatnak erősítővel együtt. SZŐLŐTERMELŐ SZAKCSOPORTOK A Vajszló és 'Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezethez tartozó Páprád községben március 17-én új szőlőtermelő szakcsoport alakult. A cso­portnak tizenöt tagja van. Bo- gádmindszenten szervezés alatt áll a szőlőtermelő szakcsoport megalakítása. Ha kerül sor a tavaszi árutombola • • - .n1 sorsolására A március első felében megnyílt iparcikk kiállítás­sal kapcsolatban a városi és a me­gyei tanács keres­kedelmi '-fertálya, az állami klareres kedelmi vállala­tokkal karöltve, tavaszi árutambo- la rendezését hir­dette meg. Két­forintos árutombo­lajegyeket hoztak forgalomba, ame­lyek alapján ma, szerdán délután 4 órakor a Széche­nyi téren mintegy 200 ezer forint értékű árut sor­solnak ki- A fő­nyeremények kö­zött szerepel: egy 250-es Pannónia motorkerékpár, 1 tangóharmonika, 2 mosógép, 1 varró­gép, 1 porszívó- gép, 1 padlókefélő gép, 2 rádió és egy nagyteljesít­ményű fényképe­zőgép. Ezenkívül még többezer kü­lönféle nyere­ményt sorsolnak ki. HAJNALI 4 ÓRÁTÓL ESTE 8-IG FRISS SÜTEMÉNY E hét végén, illetve a jövő hét elején a Pécsi Sütőipari Vállalat a Rákóczi út 30. szám alatt megnyitja mintasüte- ménybolt jót. Itt kenyeret nem árusítanak majd, csak bucit, cipót, óriáskifllt, óriászsem­lyét, negyed- és félkilós zsúr- kenyeret, büfé-kenyeret, gra- ham-kenyeret, valamint vizes- tejes-vajas sütemény árukat hoznak forgalomba. A minta süteményboltot mindennap már hajnali 4 órakor kinyit­ják, hogy a pesti gyorssal utazó dolgozók is már friss süteményeket vásárolhassa­nak. A Pécsi Sütőipari Vál­lalat tervbevett*, hogy az üz­letet folyamatosan eate 8 óráig tartja nyitva, hogy a város dolgozói egész nap friss süte­ményhez juthassanak. GYERMEKVÉDELMI ANKÉT Pécs város és a pécsi já­rási tanács vb. oktatási osz­tálya április 6-án, pénteken délelőtt 9 órakor gyermek- védelmi ankétot rendez a vá­rosi tanács II. emelet 56. számú termében. A gyermek- védelmi ankétot dr. Molnár Péter, a városi tanács okta­tási osztályának vezetője nyit­ja meg, majd dr. Somfai An­dor gyámügyi előadó: „A gyámhatóság és a társadalmi szervek gyermek- és Ifjúság- védelmi feladatai“ címmel tart előadást. Utána dr. Sulyok Lóránd megyei bírósági bíró: „Házasság, válás és gyermek“ címmel tart előadást, majd sor kerül a hozzászólásokra. GÖRDÜLŐ CUKRÁSZIPAR! BEMUTATÓ A Pécsi Vendéglátó Vál­lalat Pécsbányatelepen a kul- túrházban és Pécs«zabölcsön a Hősök terén a Ill-as büfé éttermében gördülő cukrász­ipar! és hidegkonyhai bemu­tatót rendezett borvásárral egybekötve. A vállalat tervbe­vette, hogy a gördülő cukrász­ipari és hidegkonyhai bemuta­tót áprilisban a nagyobb üze­mekben, a Pécsi Bőrgyárban, Sopiana Gépgyárban, a Por- I celángyárban is megtartja. nem lehetett felvenni a ver­senyt. A céhek így lassan ér­telmüket vesztették, s felbom­lottak. Ebben keresendő első­sorban annak az oka, hogy 1848. március 18-án falraga­szokon kérték a zsidók a pécsi polgárokat, hogy ne bántsák őket. (Sajnos minderről nem értesülünk a tanulmányból.) Nem tesz említésiI a ta­--------... . ■—-....... nui­má ny a bérharcokról sem, pe­dig ezek igen sajátos jelensé­gei voltak a régmúlt időknek. Nagyon jellemző kortünetről ad például képet a pécsi kala­posmesterek 1808. februárjá­ban a városi tanácshoz fe1‘er­jesztett jelentése. Ez a panasz a következőket mondja: „Egy esztendő leforgása alatt im­már a 4. eset, hogy legénye­ink összebeszéltek, s minket nagyobb munkabér fizetésére kényszerítettek azon fenyege­téssel, hogy másként itthagy­ják a várost. A munkát be­szüntették, herbergjükön ösz- szegyülekeztek és kimondták, hogy darabszám többé nem dolgoznak, ehelyett megállapí­tott hetibért követeltek, me­lyen alul munkába nem áll­tak, aki mégis dolgozni akart, azt megverték." — A meste­rek kérik a tanácsot, tiltsa meg a jövőre a herbergi (ván­dorló iparoslegények szállás­helye) összejöveteleket és a „Blauer Montag^-ot. 1811-ben a bortermelők pa­naszát a pécsi kerületi királyi biztos így intézte el: az a sző­lőmunkás. aki a limitált nap­számnál pé-’hen, vagy étel­italban többet mer követelni, 12 botütést kap, a többet (gé­rő szőlősgazda pedig eseten­ként és minden napszámos után 2 forint bírságot fizet. A pécsi tükék érdekeit pe­dig a spekuláló kofákkal szem­ben 1745 május 23-án Így véd­te meg a tanács: „Kofák, ha a megengedett idő előtt meré­szelnek a piacon élelmiszert vásárolni, pénzbírsággal bűn­hődnek, nemfizetés esetén a nyílt piacon megbotoztatnak." A nemes vármegy e s vele a püspökség 1703-ban II. Rákóczi Ferenc ellen fog­lalt állást. De nem úgy a pé­csi tükék, akik Rákóczival éreztek. A városi polgárság ekkor, a német báró Nessel- rod püspöksége idején kezdte meg céltudatos harcát a föl­desúri joghatóság ellen. Rákóczi szabadságharca el­bukott, de a pécsi polgárok végül is győztek: 1780-ban megszabadultak nüspöki föl­desuruktól. Ekkor sóit az el­ső, ökörsütéssel egybekötött népünnepély a Tettyén. — 1848 bukásának fájdalmáról pedig hadd álljon itt egy kis­diák korámban, az 1934-ben megszűnt budai temetőből le­jegyzett sírkő felirata: „Bús volt és szomorú sorsán az édes hazának, Míg végre a halál ércz- kezébe került. Nem volt 6 vele mis, mint a kor lelke: szabadság. S Így vált el tőlünk. Emié örökre maradj!" DR. HARCOS OTTO Mindenki segít A Baranya Megyei Tégla­gyári Egyesülés 10 téglagyá­rának dolgozói úgy határoz­tak, hogy április 8-án, vasár­nap különmüszakot tartanak és ezen a napon 400 ezer tég­lát gyártanak. Az egyesülés dolgozói vasárnapi keresetü­ket szintén az árvízsújtotta lakosságnak juttatják el. A siklósi járási tanács dol­gozói 0460 forintot gyűjtöttek az árvízkárosultak megsegíté­sére. * A vókányi iskola úttörői 438,50 fillérrel segítettek. A község 3 317 forint készpénzt, 63 kiló búzát. 2 mázsa 65 kiló csöves, 1 mázsa 76 kiló mor­zsolt kukoricát, 2 mázsa 17 kiló babot, 7 mázsa 67 kiló burgonyát, 3 kiló zsírt, 40 da­rab tojást ajánlott fel. A tsz 10 mázsa búzát adott. A Pedagógiai Főiskola gya­korló általános iskolája 1 600 forinttal, mintegy 200 pár ci­pővel és mintegy 10—15 ezer forint értékű ruhaneművel, játékkal, könyvvel segített. * A meszesi általános iskola tanulót 1845 forintot gyűjtöt­tek. A legszebb eredményt s VI. A. osztály érte el. * A patacsi erdőbirtokossá« március 30-án tartott zárazAm- adó közgyűlésén egyhangúlag 1 000 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. * A pécsi Teleki Blanka Ta­nítónőképző tanulói 959,30 fo­rintot és sok ruhaneműt gyűj­töttek, a nevelő testület 679 forintot adott az árvízkárosul­taknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents