Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

2 N A P f ó 1956 Április n Díszünnepség az Állami Operaházban Lenin születésének 86* évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) zatait jobban elsajátítjuk lenini gondolkodásmódot. Ezért ma a forradalom ve zctőinek, a kommunista és munkáspártiéinak nincs fon tnsabh feladatuk, mint ki­tartóan, alkotó módon ta nulmányozni a XX. párt' kongresszus határozatait al alkotó módon, az alkotó marxista gondolat jegyében alkalmazni, sót továbbfej leszteni, s új elemekkel gazdagítani az egyes or­szágok sajátos feltételei kö­zött. Acs Lajos hangoztatta, hogy s Szovjetunió Kommunista Pártja győzelmes útján világ- tör'.énelmi jelentőségű sikere­ket vívott ki és hogy ennek titka: — a párt hű maradt marxizmus-len in izmushoz. Szovjetunió Kommunista Párt­ja mindenkor helyes poli­tikát folytatott. Ezért a Szov­jetunió népe eltéphetetlenül összeforrt a Szovjetunió Kom- rmmista Pártjával, a nép élen járó osztagával. A XX. pártkongresszus — mondotta a továbbiak során — lenini elvszerűséggel, nagy politikai és erkölcsi bátorság­ra! elítélte és elutasította Sztálin körül elburjánzott sze­mélyi kultuszt, s helyreállt tolta a pártélet lenini szabá­lyait. Sztálin nagy szolgálato­kat tett a pártnak, a népnek, és a forradalomnak, amikor a lenini eszmékhez hű forradal­márokkal együtt megvédte a leninízmust a trockizmus és a bucbarinizmus támadásaitól Sztálin érdemének tekintjük, hogy a marxizmus ellenségei­vel akkor eszmei alapon vív­ta meg a harcot. Amikor Sziáün a Szovjetunióban szocialista építésben elért si­kerek nyomán népszerűségre és tekintélyre tett szert, mind­inkább eltávolodott a lenini munkamódszerektől,' — végül s a párt,'és a nép• fölé heiyez- k-'Vtt, s eltűrte, sőt fokozta és megkövetelte személyének i" '"i éktelen dicsőítését. Mind­ez az- ismeretes súlyos hibák­ra vezetett. Pártunk, a Magyar Dolgozok pártja óriási tekintélyre és befolyásra tett szert a mun­kásosztályban s á népben a lemtóbbi évtizedekben: össze­forrott a munkásosztállyal, és a néppel, mert következetesen képviselte a munkásosztály, p p-.rpsztság,. az értelmiség, a nép érdekeit. Pártunk ma harcának ered­ményeként büszkén vallhat­ja, hogy a szocializmust épí­tő magyar nép vezető ereje. Pártunk sikeres útjában, harcában átmeneti visszaesé­sek. kudarcok is voltak, több­nyire azért, mert a párt bizo­nyos történelmi helyzetekben helytelenül alkalmazta, vagy éppen megsértette a marxiz- mus-leninizmus egyes elveit, a lenini eszméket. így történt ez az 1953-at közvetlenül meg­előző években is. Pártunk Központi Vezetősé­ge 1953. júniusában bátor ön- oirálattal feltárta a hibákat, s megjelölte e hibák megszun- ielésének útját A párt III Kongresszusának határozata1 ez út perspektíváit »és tapasz­talatait rögzítették le. Mit jelentett ez? Azt jelentette, hogy pár­tunkban fokozottan útat tör­tek a lenini eszmék, hogy pártunk mindinkább merí­tett újra Leninből. Pártunk és egész népünk örömmel fogadta a XX. párt- kongresszus határozatait, s szLvvel-lélekkel igyekszik, hogv hazánkban is megvaló­suljanak a XX. pártkongresz- szus útmutatásai. Ezen az utón megtettük az első lépéseket. A párt erélyessn harcol a személyi kuRUSZ maradványai­nak megszüntetéséért, mert a személyi kultusz eszméje és gyakorláta pártunkban, ha­zánkban is nagy károkat oko­zott. A személyi kultusz esz­méje és gyakorlata arra ne­velte a párttagokat és a dol­gozókat. hogy egy személy esnllv • mságában és dönté­seiben vakon bízzanak. Ez fé­kezte, csökkentette a pártta­gok és a dolgozó tömegek kez­deményezését, alkotó erejét; csökkentette a dolgozó osztá­lyok, elsősorban a munkás- osztály önmagába vetett hitét. Pártunk a munkásosztályt ar­ra neveli, hogy mindinkább tudatára ébredjen — hasonlít­hatatlanul jobban, mint eddig — vezetőszerepének, hivatásá­nak, küldtetésének, hiszen minden eddigi sikerünk for­rása. a munkásosztály keménv, hősies, áldozatkész harca, ön- feláldozása. A párt a jövőben még job­ban erősíti a munkások és a dolgozó parasztok szövetsé­gét. A nép formálja a történel­met. Milliók építik tevékenyen a szocializmust — tanította Le­nin: Másképp nem is épülhet fel a szocializmus. Pártunk a szocializmus építése közben, az építés helyes irányának meg­határozása közben egyre gon­dosabban mérlegeli a dolgozó milliók tapasztalatait. Pártunk biztosítja, hogy a dolgozó milliók véleménye, észrevétele, javaslata, bírála­ta fokozottabban érvényesül­jön, mint eddig. Ebben a vonatkozásban a legfontosabb a pártdemokrácia lenini elvének helyreállítása és fokozottabb megvalósítása. A pártdemokrácia érvényesítése biztosítja, hogy a dolgozók hangja, mint a párt kollektív tapasztalata eljusson a párt minden vezető szervéhez. Ezért kell biztosítani, hogy pártunk minden tagja szabadon elmond­hassa pártszerű kritikáját, vé­leményét, bírálhassa a csak­ugyan meglévő hibákat. Pár­tunk tagjai ne féljenek az igaz­ság feltárásától. De vessük fel világosan a kritika tartalmának kérdését ugyancsak Lenin szellemében. Nem lehet megtűrni pártunk­ban a marxizmus alapjai, a szocialista építés vagy a párt egysége ellen irányuló táma­dást. Ezért szilárd eszmei harc­ban küzdenünk kell az ilyen jelenségek ellen, s szükség sze­rint keményen szembe kell szállnunk velük. Bízunk, hogy a párttagok, az öntudatos kommunisták le­leplezik és visszautasítják azt a demagóg kritikát, mely egyes helyeken átmenetileg megmutatkozott. Lenin szellemében ma az az első feladatunk, hogy bátorít­suk és fejlesszük a bírálatot és az önbírálatot, az alulról jövő kritikát pedig .határozottan támogassuk. A pártban a széleskörű de­mokrácia elképzelhetetlen a többségi elv szigorú érvényesí­tése nélkül. Ezért őrködjünk, hogy a párttagság élhessen jo­géval, s tüzetesen megvitathas­sa a napirendben lévő kérdése­ket, de ezentúl is szerezzünk érvényt annak az elvnek, hogy ha a többség határoz, azok is hajtsák végre a határozatot, akik a határozattal csak rész­ben vagy egyáltalán nem ér­tenek egyet — ezt követeli tő­lünk a proletár-párt vasfe­gyelme, az a lenini elv, hogy a proletárpártnak minden akció­jában egységesen kell csele­kednie. A párt Intézkedik, hogy a dolgozó tömegekkel való kapcsolatai megjavuljanak. Jobban és szélesebbkörűen tájékoztatja a párttagokat és az állampolgárokat a párt s az állam ügyeiről. Biztosítja, hogy az illetékes szervek jobban bevonják a dol­gozókat a pórt és az állami munkába, figyelmesebben meghallgassák javaslataikat, bíráló észrevételeiket, lelkiis­meretesebben elintézzék a dol­gozók beadványait és leveleit, szélesebb körben megszervez­zék a képviselők és a tanács­tagok fogadóóráit. Nagyobb lehetőséget teremt, hogy a dolgozók tömegei a tömegszer­vezetekben, különösen a szak- szervezetekben és a DISZ-ben, de más szervezetekben Is csak­ugyan öntevékeny, aktív életet éljenek. Pártunk ebben a te­kintetben nagy szerepet szán a a Hazafias Népfront mozgal­mának. A párt megköveteli a tömegek, a pártonkívüliek irá­nyában a fokozott figyelmessé­get, elítéli a túlzott admi- nisztrálgatós és a parancsolga­tás módszerét: megköveteli, hogy az államigazgatási és a gazdasági vezetők a kiadott utasítások alapján fokozottab­ban támaszkodjanak a pórt és a társadalmi szervek tömeg­felvilágosító munkájára. Pártunk az ideológia terüle­ten harcol a dogmatizmus és a jobboldali opportunizmus le­küzdéséért. Arra törekszik, hogy megszüntesse az egyes elméleti tételek dogmatikus ér­tekezéséből eredt hibákat is Ezek közül az egyik legfonto­sabb probléma az osztályharc kérdése népi demokráciánk viszonyéi között. Ismeretes, hogy Sztálin 1937-ben megálla­pította azt a tételt, hogy az osztályharc a szocializmus győ­zelmével párhuzamosan élese­dik, mivel a mind szűkebb térre szoruló kizsákmányolok egyre vadabb és elkeseredet- j tebb ellenállást fejtenek ki, ez elkerülhetetlenül kiélezi az osztályharcot. Ez a tézis hely­telen. A szocialista építés kü­lönböző szakaszaiban és a kü­lönböző országokban konkré­tan, nelti általános tézis alap ján kell megvizsgálni az ősz- tólyharc problémáját. A szocializmus sikerei, az osztályellenség bázisának szűkülése idején az osztály­ellenségnek mind kevesebb az ellenállási lehetősége. En­nek következtében az osz­tályharc enyhébb formákat is ölthet. Az említett tézis merev értei mezéséből hazánkban is hibák ■«zármaztak. A rehabilitáció, ? közelmúltban kiadott amnesz- dr-rendeletek. a külföldre szö­kött magyarok részére biztosí­tott amnesztia, az osztályellen ség. a kulákság gyermeke) és rokonai Irányában folytatott rugalmasabb politika bizonyít- ia, hogy a párt egy ideje eb­ben a kérdésben is mind sike­resebben alkalmazza a lenini eszmékből leszűrhető következ­tetéseket. De a párt, a munkás- osztály. a dolgozó parasztság, a dolgozó nép természetesen változatlanul harcol az osz­tályellenség és maradványai­nak minden káros megnyilvá­nulása ellen, az osztályellenség maradványainak konkrétan megnyilvánuló szocialistaelle­nes tendenciái ellen. A XX. kongresszus szá­munkra is fontos iránymuta­tása, hogy a szocializmus építése során elsősorban a marxizmus gazdasági oldala kerti! előtérbe. Ez azt jelenti, hogy meg kell feszítenünk minden erőnket 8 folyó évi terv teljesítéséért valamint a közeljövőben nap világra kerülő új ötéves tér' végrehajtásáért. A munka termelékenységi­nek növekedése, az önköltség csökkentése, a növekvő ter­melés az alap, amely lehetővé teszi, hogy pártunk a közel­jövőben intézkedést tegyen a dolgozó nép életszínvonalának emelésére. A dolgozó nép Szo­ciális helyzetének további ja­vítása, a hétórés munkanap rendszeresítésének ideje attól függ, hogyan hajtjuk végre dekádról-dekádrá, hónapról- hónapra, évről-évre a terme­lési terveket. Ezért most a termelést kell elősegítenie a pártmunkának, az agitációnak. a propagandamunkának, a tu­dományos munkának is. Eb­ben az irányban kell fordula­tot tennünk. Ma a XX. pártkongresszus tükrében világosan látjuk és értékeljük a legutóbbi há­rom év eseményeit és har­cait. Jól látjuk feladatunkat: pártunk régi, nagy eredmé­nyeire támaszkodva a XX. pártkongresszus mutatta úton széles fronton, bátran, energikusan, határozottan előre kell törnünk. Ettől nem tántoríthatják el pártunkat sem szektáns, sem jobbol­dali nézetek, mivel egész pártunk, egész népünk ma­gáénak vallja a XX. kong­resszus eszméit. Napjaink­ban pártunk is magasra emeli a nagy Lenin halihó." tatlan zászlaját. Ács Lajos befejezésül a <>’ kongresszus jelentőségéről be szélt. Rámutatott; Leninnel# a XX. pártkong, resszuson nagy alkotóerőve megnyilvánuló eszró.él világ­szerte új, győzelmes harcoki’.' lelkesítik a dolgozó népet, az egész haladó emberiséget. Bi­zonyos, hogy a harcok folya­mán a világ dolgozói követik a felszabadító Szovjetunió, a. nagy Kínai Népköztársaság éa a népi demokratikus országok lelkesítő példáját, s maguk is rálépnek a szocializmus dia­dalmas útjára. Az ünnepség első része a/ Internacionálé hangjaival éri véget. A díszünnepség második ré­szében művészi műsorra te­rült sor. Lenin emlékünnepély Pécsett Vlagyimir Iljics Lenin szüle­tésének 86. évfordulója alkal­mából szombaton este 7 óra­kor díszünnepséget rendezett a Helyőrségi Tiszti Klub szín­háztermében a Magyar Dolgo­zók Pártja Baranya Megyei és Pécs Városi Végrehajtó Bizott­sága, a Pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Magyar—Szovjet Társaság. A díszünnepség elnökségé­ben helyet foglaltak Farkas László elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szik­lai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára, Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Ka­tona Lajos elvtárs, a Baranya megyei tanács v. b. elnöke, a megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagjai, Lázár Tivadar ezre­des elvtárs, a megyei pártbi­zottság tagja, a Dózsa Lövész Tiszti Iskola parancsnoka. Ve- reczkei Lajos elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság tag­ja, a Szénbányászati Tröszt igazgatója, dr. Lissák Kálmán Kossuth-díjas egyetemi tanár, dr.1 Hídvégi Tivadar, a Magyar —Szovjet Társaság megyei el­nöke, Felvégi Ferenc elvtárs, az MSZT megyei titkára, a po­litikai, kulturális és társadal­mi élet képviselői. A magyar és a szovjet Him­nusz után Fülöp Mihály, a Pé­csi Nemzeti Színház tagja Ma­jakovszkij: „Beszélgetés Lenin elvtárssal” című versét szaval­ta. Dr. Hidvégi Tivadar üdvö­zölte a díszünnepségen megje­lent szovjet vendégeket és méltatta Lenin születése 86. évfordulójának jelentőségét. Az ünnepi beszédet Ver; . z- kei Lajos elvtárs mondotta. Beszédében méltatta Lenint a forradalmárt, az embert, .az ideológust, az emberiség nagy tanítómesterét, „A magyar nép épp úgy mint az egész ha­ladó emberiség, mérhetetlen'"! sokat köszönhet Leninnek, A magyar nép, a párt és a kor­mány becsülettel őrzi Lenin hagyatékát. Tanítása és élet­műve egész munkánk vezérfo­nala” — fejezte be ünnepi be­szédét Vereczkei Lajos elvtárs. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után felcsendült az Interna- ciqnálé, majd utána bemutat­ták a „Lenin októbere” című filmet. A pécsváradi gépállomás befejezte tavaszi idénytervét A pécsváradi gépállomás, mely már tavaly elnyerte egy­szer az élüzem címet, elsőnek jelentette, hogy befejezte a ta­vaszi idénytervét. Nagy győze­lem ez, hiszen a terv teljesí­tésének határideje május 31. A gépállomás traktorosai és veze­tői lelkes munkája eredménye­ként a 12.950 normálhold he­lyett — ez a tavaszi tervük — péntek estig 12.956 normálhold- nyi munkát végeztek el és ez­zel negyvenegy nap előnyt sze­reztek. A gépállomás dolgozói­nak szilárd elhatározása; ezt a negyvenegy napot úgy használ­ják ki, hogy hz idei traktoros napon újra élüzemet avathas­sanak. Ehhez minden alapjuk megvan: a tavaszi tervük tel­jesítésével 27 százalékot te*le­si tettek az éves tervből és olyan kiváló traktorosaik van­nak, mint a tavaszi versenyben első Pápista István brigádjá­nak tagjai, akik 130 százalékra, vagy a „Teljesítsük a tervet” brigád tagjai, akik tavaszi ter­vüket 115 százalékra teljesítet­ték. Kedden végzünk a hukoricaveiéssid (Tudósítónktól) A somogyapáti Győzelem Termelőszövetkezet — hangzik Darabos János agronómus je­lentése — április 10-én befe­jezte a zab, a cukorrépa, a ta­karmányrépa, a bükköny, a napraforgó és a burgonya ve­tését. Megkezdtük a kukorica vetését is. Eddig 10 holdat ve­tettünk el sorosan, de hétfőn a szigetvári gépállomás már az Adorján 1. dűlőben négyzete­sen veti a még visszalévő húsz holdat. Tavaly egy sort sem vetettünk négyzetesen de mi­után a tagság meggyőződött a négyzetesen vetett kukorica nagyobb terméshozamáról és a vetőgépek tökéletes működé­séről, elhatároztuk, hogy a harminc holdról húszat négyze­tesen vetünk. Előreláthatólag hétfőn,' vagy kedden befejez­zük a kukorica vetését Is, baert a tagságunk mint április négytől minden vasárnap, most is kint lesz a földeken. 41 000 normálhold talajmunka Majdnem 41.000 normálho'd- nyi tulajmunkát végeztek el az utóbbi tíz napban a gépállomá­sok — jelenti a megyei igazga­tóság. A kései kitavaszodás el­lenére teljesítményük jóval na­gyobb, mint egy évnek előtte. A tavaszi terv teljesítésében megyénk traktorosai április 20-ig elérték a 82 százaléko- és május elsejére előreláthatóan egész tavaszi tervüket teljesí­tik. 4» idén már a Baranya Megye* "égi agy ári ES is teljesíti tervét A Baranya Megyei Téglagyá­ri Egyesülés ezelőtt öt évvel alakult. Az egyesüléshez tarto­zik az alsómocsoládi, godisai, görcsönyi, mágyarbólyi, szaj- ki, szentlőrinci, szigetvári, szulimáni és a villánykövesdi téglagyár. Az elmúlt évek épít­kezései igen nagy feladatokat róttak ezekre a gyárakra, amelyekkel sehogysem tudtak megbirkózni. A lemaradás oka: a hiányos, gépi felszerelés, a laza munkafegyelem és a rossz műszaki szervezés. Az elmúlt év nyarán az egyesülés új igazgatót kapott Acs Gyula elvtárs személyében és az ő ösztönzésére nagyará­nyú törekvés indult meg, hogy 1956-ban elsőízben teljesítsék a tervüket. Ez a cél vezette őket a téli karbantartásnál. A felszerelést gondosan kijavítot­ták s több helyen: Godisa, Ma- gyarbólyban és a szigetvári Il-es üzemben részben, vagy teljes egészében gépesítették az eddigi kézi munkafolyama­tokat. Ezek a beruházások a minisztérium által biztosított 208 ezer forintból és a megyei tanács vállalatfejlesztési kere­téből juttatott 596 ezer forint­ból valósultak meg. Az összeg elég magas, de a ráfordítás megtérül, mert a godisai üzem félmillióval, a magyarbólyi szintén 500 ezerrel, a sziget­vári Il-es üzem pedig csak­nem másfél millióval gyárt több téglát 1956-ban. Nagy segítséget jelentett az É. M. Téglagyári Egyesülés igazgatójának, Kótzián Ray- mund elvtársnak a támogatása is. Ö biztosított a szentlőrinci gyárhoz automata levágó-asz talt és csigasort. Ezzel lehetővé tette, hogy hétfőn megkezdőd­jék a termelés. A gépesítés és a jó karban­tartás mellett tökéletesebb technológiával teremtik meg a tervteljesítés alapját. Ez a tö­kéletesebb technológia a regá- lozás. A regálozás — az anyag előzetes kitermelése és keveré­se — ismert eljárás a tégla­gyártásnál, de az elmúlt évek­ben csak a kézi üzemelésű gyárakban használták. Most bevezették valamennyi üzem­ben. Az ősz és a tél folyamán kitermelt agyag porhanyós, omlós, lazább szerkezetű lett. A lazább szerkezetű agyagból viszont gyorsabban és jobb mi­nőségű téglát lehet gyártani. Az egyesülés kimutatásai szerint a regálozás nélküli gyártásnál 55—60 százalék az első osztályú tég'a. Regálozás sál viszont 85 90 százalékot is elérnek. Az évi tervet véve ala­pul ez a 30 százalékos minő­ségemelkedés 7.5 millióval több I. osztályú téglát jelent. A re- gálozásból származó másik előny a mennyiségnél jelentke­zik. Az egész egyesülésnek há­rom millió téglával lesz több ezévben a teljesítménye a re­gálozás miatt, ami csaknem 900 ezer forint külön bevételt je­lent. A műszaki szervezettségből adódó előnyök megkönnyítik a tervteljesítést, de a dolgozók széleskörű versenye nélkül mégsem lehet az idei megnö­vekedett tervet teljesíteni. A munkaverseny az egyik leg­hatékonyabb erő, ami fellen­dítheti az üzemek munkáját. Nézzük meg a villánykövesdi téglagyárnál, hogy csak egy munkafázisban, a kihordásban mit jelent a munka verseny. Egy kihordónak nyolc óra alatt 4592 téglát kell a kemen­céből kihordania. Ez felel meg a 100 százaléknak. Ezért a dol­gozó kap 28.30 forintot. Ezzel a teljesítménnyel egy ember 23 nap alatt üríti ki a 105 ez­res kapacitású kemencét. A szállítási munkadíj ezer dara­bonként 8.34 forint. Természe­ten sok hó a norma fölött do'- goznak. Nau Ernő kihordó pél­dául, aki az egyesülés legjobb munkása, nyolc óra alatt tu 4592 téglát hord ki a kém céből, hanem tizenötezret, azt jelenti, hogy 7 nap a., üríti ki a kemencét. A te, szállítási munkadija ezer dui . bonként nála 13.35 forint, tilt;! a progresszív bérezés alap 203,38 forint bért kap egy naj. , Tehát a szállítási költség i- lett, de megtakarítás a kéri cénél 16 nap, s ezalatt nagyi u ráfordítás nélkül 73.500 tég.at lehet kiégetni. Ezzel a meny- nyiségi növekedéssel csőkké í az önköltség. 1000 tégla terve­zett önköltsége 400 forint he­lyett csupán 337 forint lesz. Az anyagi haszon a vállalat gaz­daságosságát növeli, Nau Ernő teljesítménye pedig 73.500 tég­la többletet, vagyis majdnem négy három szoba-konyhás la­kás felépítéséhez szükséges anyagot jelent. Helyes úton indult el a Ba­ranya Megyei Téglagyári Egye­sülés, biztos alapot teremtet­tek tervük teljesítéséhez. S ha a dolgozók széleskörű mun­kaversenye is tovább lendíti az eddigi sikereket, a negyedévi 121.8 százalékos tervteljesítést; ' akkor a tanácsi téglagyárak 1956-ban teljesítik évi tervü­ket is,

Next

/
Thumbnails
Contents