Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-21 / 95. szám

Jól ér%l iít magát mindenki Látogatás a «zabadszentkirályi DISZ-íiataloknál A MEGYEVILL megtartotta az élüzem címet Több, mint 500 forinttal nőtt az egy főre eső termelési érték öröm esténként a szabad­szentkirályi fiatalok között lenni abban a faluban, ahol né­hány hónappal ezelőtt még hí­rét sem lehetett hallani a DISZ-nek, zsúfolva a kisterem: ping-pongoznak, rádióznak és színdarabot tanulnak, nem rit­ka vendég a kacagás, a tnefa. Jól érzi itt magát mindenki. Nehéz lenne elmondani, mennyi szaladgálásba került Újvári László DISZ-titkárnak, Balázs László falusi párttitkár­nak és néhány fáradhatatlan társuknak, amíg idáig eljutot­tak. Most mégis, az a veszély fenyegeti szervezetüket, hogy megállnak az első lépésnél. Lapozzunk vissza *— mond­juk 15—10 évet — Szabad­szentkirály történetében. Ak­kor is éltek a falában fiata­lok és akkor is volt ifjúsági szervezet: a Katolikus Legény- egylet. Annak is voltak vezetői s azok sem sajnálták a pénzt szórakoztató eszközökre, fröccs- re, szentképekre» De nem azért kellett nekik a legényegylet, hanem azért, hogy ott birka­alázatra, tűrésre „neveljék” a fiúkat, hogy befeketíthessék előttük a Szovjetuniót, a Kom­munisták Magyarországi Párt­ját. a KIMSZ hőseit és mártír­jait. Politizáltak a maguk módján. S hogyan politizálnak ma a DlSZ-vezeüók? Előre kell bocsátanunk: a taggyűléseket rendszeresen megtartjuk. Elbeszélgetnek a fiatalokkal, színdarabokat ta­nulnak. S hogy ennek van eredménye — azt példák bizo­nyítják. Itt van például Mel­lár László. Róla mindent mondttak a faluban, csak jót nem. És joggal, míg Tököli Laci és Szinger Jóska a kul- túrqpoportba nem hívta. Itt égj» korhely alakot játszott olyan élethűen, hogy a közön- só* nagyon megtapsolta. Azt mondják, hogy a színészeknek jöl esik és erőt ad a taps. Hát Mellár Lacinak még nagyobb erőt adott. Véget vetett ko­A belkereskedelem április 30-tól május 19-ig nagyszabású tavaszi vásárt rendez a nép- boltokban. A tavaszi vásár ke­retében május 5-től 8-ig ház­tartási kultúrcikk kiállítást rendeznek Mohácson a Béke étteremben. Május 2-án dél­után lendkerekes autó- és rol­rábbi életmódjának és elha­tározta, hogy ezentúl csak a színpadon lesz „részeg”. Azóta is állja szavát. Ereje van tehát a közösség­nek, és hálás munka nevelni az embereket. De megeléged­het-e a DISZ-szervezet a neve­lésnek csak e különös esetei­vel. Lemondhat-e a szervezett politikai oktatásról, az ember- formálásnak e legfőbb és leg- hathatósabb eszközéről? Nem, semmi esetre sem! Pe­dig Szabadszentkirályon nincs és nem is volt Petőfi-iakola. Február végén, amikor a szer­vezeti élet megindult, már ké­ső lett volna kezdeni, mert a legtöbb DISZ-szervezet már a féléves anyagnál tartott. Van azonban más lehetőség is raj­ta kívül. Például: a falusi pártszervezetben megkezdődött a XX. kongresszus anyagának tanulmányozása. Milyen jó len­ne, ha erről a fiatalok is hal­lanának! Helyes lenne továb­bá, ha a párt- és DlSZ-vezető- ség lehetővé tenné, hogy a fia­talok olvasókörben tanuljanak. Ezt most a tavaszi ( munkák idején is meg lehet tenni, mert az olvasókör nincs olyan szo­rosan időhöz kötve, mint a Pe- tőfi-iskola. Az emberformálás egyik leg­hatásosabb eszköze kétségtelen a könyv. Füg Tibomé könyvtá­ros arról panaszkodik, hogy egyetlenegy könyvet sem köl­csönöztek a fiatalok. Margitfal­vi Zoltán, a DISZ-szervezet tagja gyakran kifakadt, hogy „tanulnunk és olvasnunk kell”. Támogatásra azonban nem ta­lált. Miért jie bízhatná meg őt könyvismertetéssel a vezető­ség? Mert olvasnak a fiatalok, ha felkeltik az érdeklődésüket! Ugyan melyikük ne lenne kí­váncsi pl. Győri Dezső „Viharvi- rág”-jának fiatal hadnagyára és kedvesére, akik Kossuth és Bem mellett harcoltak a sza­badságharc idején? Kit ne ér­dekelne Móricz Zsigmond „Pil- langó”-jában megírt két sze­génysorsú fiatal, majdnem tra­gikus szerelme? Még azokat ler-versenyt, valamint szám­versenyt rendeznek a gyerme­kek részére Mohácson és a győzteseket jutalomban része­sítik. A tavaszi vásár ideje alatt a Vidéki Vendéglátó Vál­lalti Mohácson kóstolóval egy­bekötött cukrászati és hideg- konyhai ételbemutatót tart. is, akik ma még idegenkednek a politikától. Ez pedig csak két könyv, hol van még a Jó­zsef Attila olvasómozgalomban felsorolt többi, közöttük „Az acélt megedzik”, az „Ifjú Gár­da”? Mind fiataloknak való mű, csak nem tudnak róla a diszisták, mert senki sem is­merteti velük. Ezerféle mód és lehetőség kínálkozik még az érdeklődés felkeltésére. Vitaesteket lehet­ne tartani például a szerelem, a barátság és házasság témájá­ról, az úttörőkkel összefogva megírhatnák a község történe­tét, amiről Újvári László igen érdekes epizódokat tud. 1932- ben harminckét szegényparaszt pörölt az elöljárósággal, mert el akarták venni az addig közös legelőt. Mi lett a pör vége? Az akkori idők szokása: a kúriáig mentek igazságukért, az pedig kisemmi zte őket. Az egykori kisemmizettek ma is élnek. Az ő vállukon nyugszik a faluban még majd­nem minden, de már várnak a fiatalokra, olyanokra, akikre majd nyugodt lélekkel bízhat­ják a község irányítását, a föl­det. Megteremnek-e maguktól ezok a messzirelátó és biztos­kezű utódok? Bizony nem. Ezért van szükség arra, hogy a Jelenlegi mozgalmas, derűs DISZ-munkát új színekkel gaz­dagítsák. Hortenzia-vásár. A Pécsi Kertészeti Vállalat Kossuth Lajos utcai és Bem utcai virágüzletében meg­kezdődött a hortenzia-vásár. Az üzletben a vásár tartama alatt tíz forinttal olcsóbban árusítják a legszebb horten­ziákat. Ezenkívül több más virágot is leszállított áron hoznak forgalomba. így pél­dául a calceoláriát 20 helyett 15, a cineráriát 15 helyett 10 és a primulát 15 helyett 12 forintért lehet megvásárolni. A sportszerű horgászatról. Április 22-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor, országos veze­tők bemutatót tartanak Pé­csett a sportszerű horgászat­ról a Tornacsarnok mellett lévő labdarúgó-pályán. Dél­előtt 11 órakor pedig elő­adást tartanak a Doktor Sán­dor Kultúrotthonban. A BARANYA Megyei Vil­lanyszerelő Vállalat az első ne­gyedévben is megtartotta az élüzem címet, Nem volt köny- nyű. Január első heteiben ugyanis nem volt munkájuk, s mire a különböző vállalatok megtették rendeléseiket — be­állt a nagy tél. így történt az­tán, hogy a MEGYEVILL az év első két hónapjában 101 000 forinttal elmaradt tervének tel­jesítésétől. A 101 ezer forint lemaradás viszont olyan terhet jelentett, amely szinte lehetetlenné tet­te az első negyedévi terv telje­sítését. S a lehetetlennek lát­szó feladatot mégis megoldotta a vállalat százegynéhény fő­nyi munkásgárdája: nagyszerű versennyel márciusban pótol­ták a lemaradást, április 4-re pedig túlteljesítették a tervet. A verseny lendületét és eredményességét szemléletesen bizonyítja többek között az egy főre eső termelési érték nö­vekedése, amely a következő­képpen alakult: 1955. IV. negyedév 6 273,— Ft. 1956. 1. negyedév 6 738,— Ft. 1956. április 6 782,— Ft. Ezek az eredmények elsősor­ban a versenynek köszönhetők, de ehhez még döntően hozzá­járult a vállalat átgondolt, tervszerű vezetése is, s a folya­matos anyagellátás. A helyes munkaszervezést, s HÍREK Háztartási cikkek műanyagból. A HAFÉM Kisipari Szö­vetkezet újabb háztartási eszközöket gyárt műanyag­ból. így például poltsztirol teaszűrőt, tortadíszítő fecs­kendőt, citromfacsarót, para­dicsomszeletelőt, mé'rcés gyermekpoharat, vaj-, mus­tár- és dezsemtartókat készít. A polisztirol tárgyak előnye, hogy tetszetősök és törhetet­lenek. Elsőosztályú hátizsákok. A Kossuth Lajos utcában lévő Vadászboltban elsőosz­tályú hátizsákokat hoznak forgalomba leértékelt áron. A turisták örömére az 50x60 centiméteres zsebes hátizsák 230 forint helyett 101, az 50x55 centiméteres kétzsebes hátizsák 220 helyett 154, a 40x50 centiméteres 205 he­lyett 143.50, a kétzsebes gyermekhátizsák pedig 125 helyett most 87.50 forintba kertil. az eredményes gazdálkodást mutatja az önköltség alakulá­sa. A vállalat az első negyed­évben jóval nehezebb helyzet­ben volt, mint 1955. negyedik negyedében, mégis nagyobb értékű volt az önköltségcsök­kentés. 1955. negyedik negye­dében 55 000 forint volt a meg­takarítás, 1956. első negyedé­ben pedig 57 000 forint megta­karítást értek el. EZEKET az eredményeket a vállalat csak úgy érhette el, hogy az eddigieknél is jobban támaszkodott a dolgozók mun­kaszeretetére. Amikor a veze­tők felismerték, milyen kri­tikussá vált a helyzet, felkeres­ték a munkásokat, s meg­mondták: a márciusi teljesít­ményektől függ, megtartják-e a tavalyi színvonalat. A dolgo­zók felajánlásokat tettek. Eze­ket a felajánlásokat aztán áp­rilis 4-e tiszteletére maradék­talanul teljesítették is. Kál- csics János brigádja például az árvíz idején a Mohácsi Se­lyemgyárban dolgozott. Részt- vettek a mentésben, s emellett márciusi tervüket 176 százalék­ra teljesítették. Ugyancsak szép, 137 százalékos eredményt ért el Dell József brigádja is Feked villamosításában. A sá­torhelyi állami gazdaságban dolgozó Pataki János brigádja 120 százalékot ért el március­ban. A pécsi körzetben Biró Kétszázezer napszemövegkeret A Szemüveggyár dolgozói a nyárra kétszázezer nap­szemüvegkeretet készítenek. Uj tervük olyan keret készí­tése, amelynek a műanyagdí­szítését a nők ruhájuk színé­vel azonos színnel cserélhe­tik. Iparcikk-bemutató. A Dél-Baranya Megyei Nép­bolt az MNDSZ mohácsi szervezetével közösen, április 30-án délután tavaszi ruha­bemutatóval egybekötött iparcikk-bemutatót rendez Mohácson a Városi Kultúr- házban. A bemutató kereté­ben a Pécsi Nemzeti Színház művészei műsort adnak. A bemutatóra a belépődíj 2 fo­rint. A bevételt teljes egé­szében az árvízkárosultak megsegítésére fordítják majd. László és Soós Vilmos emberei értek el kimagasló eredménye­ket. A versenyt állandóan élénkí­tette a rendszeres értékelés. A MEGYEVlLL-nél ugyanis nagy gondot fordítanak a ver~ senynyilvánosságra. A dekád- eredményeket versenytáblán ismertetik. A legjobbak neve, eredménye és fényképe pedig a dicsőségtáblára kerül. Emel­lett bevezettek egy új értéke­lési módot, amit más vállala­toknál is érdemes volna alkal­mazni: a vállalat igazgatója megírja az illető munkás fele­ségének, menyasszonyának, milyen kiváló munkát végez férje, vőlegénye. A Baranya Megyei -Villany­szerelő Vállalat még egy-két érdekes nyilvántartást alkal­maz. Az egyik az, hogy a dol­gozókat rangsorolja egytöl- nyolcvanig. Mindenki tudja, hogy az adott dekádban há­nyadik helyen áll. Ezzel az értékeléssel kapcsolatban ér­dekes esemény történt. Nagy Ferenc segédmunkás a rang­sorban az utolsó volt. Nem használta ki eléggé munkaide­jét, s ezért sokkal kisebb ered­ményeket ért el, mint a töb­biek. Kelemen György elvtárs, a vállalat igazgatója vele Is el­beszélgetett, hogyan történhe­tett a lemaradás. A beszélge­téskor Nagy Ferenc megfogad­ta, hogy jobb eredményeket ér el. Szavának eleget tett, mert a kővetkező dekádban rangelső lett. A verseny nyilvántartásának érdekessége továbbá — a nyil­vántartási könyv. Ebben fel­tüntetik, melyik dolgozónak mennyi a kiváló szintje, s mi- kor*hogyan teljesíti. A bejegy­zések alapján látják, ki mikor érte el a „Kiváló dolgozó” szintet, s mikor érdemli meg a kitüntetést. Ha erre sor kerül, akkor a jelvényt és a pénzju­talmat soronkivül kiadják kis háziünnepség vagy röpgyűlés keretében. Ilyen versenyszervezéssel és versenynyilvánossággal értf el a vállalat, hogy 35 kiváló dol­gozója van. emellett hatan el­nyerték „A szakma kiváló dol­gozója” címet, négyen pedig a VKGM kiváló dolgozói. A BARANYA Megyei Vil­lanyszerelő Vállalat vezetősé­ge, pártszervezete és üzemi bi­zottsága türődik tehát a dolgo­zókkal, a verseny megszerve­zésével és nyilvántartásával, s ennek köszönhette az első ne­gyedévi kiváló eredményeket és az élüzem cím megtartá­sát. Tavaszi vásár a népboltokban Riport helyett... Eredetileg riportot szeret­tem volna írni a... bocsánat, de még meg kell fontolnom! Ugyanis tegnap óta a legtel­jesebb éberség! bizonytalan­ságban vagyok, mert amint mondom, riportot szerettem volna írni a... a Pécsi Sző­lészeti Kutatóintézetről. Annak rendje-módja sze­rint felhívtam az intézetet, hogy megkérdezzem: mikor mehetnék el hozzájuk. Am a telefon másik végéről saj­nálkozva bár, de megfelleb­bezhetetlenül hangzott. — Ha erre a budapesti f8- löttes hatóságaink engedélyt adnak. — De kérem, tét arra len­nék kíváncsi, hagy mit dol­goznak. hogy esetleg kisérle- teznek-e új szőlőfajtákkal, hogy a nemesítés terén mi­iyen munkát végeztek ed­dig. .. — Sajnálom, de ehhez is főhatósági engedély kell! — mentegetőztek odatúl. Nem erőlködtem tovább, hisz mit tehet a kutató arról, hogy őt ilyen parancs köti és felhívtam a Budapest 158— 072-őt. Az Igazgató vidéken volt, a másik felelősnek hitt személyt kapcsolták. — Két perces anyagról, harminésoros tudósításró' van szó — magyaráztam. Szinte érződött a vivódá1 az óriási felelősséggel, hogy engedélyeztessék-e a nyilat koz at arról, miként nő a sző lő a máriai hegyoldalon. Végül is megszületett a Közvetítő javaslat: <- Rendben van, de mi­előtt közük, küldjék el hoz­zánk jóváhagyás végett. — De nekünk erre holnap már szükségünk lenne — próbáltam kötődni. — Eskü­szöm nem árulok el semmi szakmai titkot! Harminc sor az egész... Minden hiába volt. — Megkérdezem a Miniszté­riumot és majd leszólok az intézethez — helyezkedett rendíthetetlen álláspontra a fölsőbbség. Bíztam a minisztériumban. Délután megtudtam a vá­laszt: — Sajnálom, sajnálják, de csak jóváhagyás után. Fel kell küldeni előbb! Ezekután én sem tehettem mást. mint sajnáltam. Mert valóban sajnálatra- méltó dolog, hogy ilyen eset­ben is a minisztériumot kell zavarni — vagy zavarják egyesek. Sajnálatraméltó az a bizalmatlanság, amely eb­ből az intézkedésből árad. Hiszen nem repülőgépgyár­ról, nem laktanyáról, hanem egy szőlőtelepről van szó, ahol venyigék és rügyek, bakhátak és karók, legföl­jebb a lisztharmat és a pe- ronoszpóra a téma. Sajnálat­raméltó, hogy hülyének né­zik az újságírót, de rossz vé­leménnyel lehelnek a hely­beli kutatókról is, akiket nem tartanak elég képzett­nek arra, hogy egy harminc- soros tájékoztatást szakmai­lag átnézzenek. Ne értse félre senki! Nem az éberség fontosságát tagadom. Csak azt nem hiszem el, hogy mozsárágyúra van szükség veréb-vadászainál. ÖRSI FERENC Élelmes drávasztáraiak! üideg József talán maga sem hitte, “ micsoda változást hoz alig néhány hónap alatt az a pár szó. Felállt a párttaggyűlésen s egészen egyszerűen ezt mondta: — Drávasztárán is itt az idő... Én aláírom, kik azok, akik követnek? Ha mi nem, hát ki mutasson példát?! És Hideg József párttitkárnak akadt követője. Nagyváradi János, Vilevácz és Gergics Márk, sőt pártonkívüliek is, Horváth és Bacsmai István, az előké­szítő bizottság tagjai. így alakult meg múlt év szeptembe­rében a drávasztárai Úttörő Tsz 10 csa­láddal, 23 taggal. Nem sokat vártak a felső szervekre, mindjárt a maguk lá­bán kezdtek járni. A tagok megegyez­tek az egyéniekkel és tagositottak s Így Erzsébet-puszta körül nagyobb táblá­kat tudtak kialakítani. A munkába is azonnal belevágtak. Elsőnek vetették el az őszieket a megye tsz-ei közül, ami­ért 1000 forint jutalmat kaptak. Télen pedig megmutatták, hogy egy kis leleményességért sem mennek a szomszédba. A tanács is segített, kiadta nekik az útmenti sövényeket tisztítás­ra. Ezt most már csak amolyan mellék- munkának nevezik. Több, mint 16 ezer kéve rozsét csináltak, vagonszám szál­lították nemcsak Baranyába, hanem Duneföldvárra, Paksra, de még Kecske­métre is. A bevétel felét — 40 ezer fo­rintot — elrakták a közös kasszába, .ser­téseket vesznek rajta, a többit szétosz­tották prémiumként. Kulcsár István alig két hónapi munkája után 2300 forint prémiumot kapott (s ezenkívül minden 30 kéve után 1 munkaegységet szerzett). De hozzá hasonló szorgalom­mal dolgozott Bacsmai György, Gergics Márk és Kneipp János is. Az első prémiumosztás láttán tízesé­vel jelentkeztek az új belépők — és a munka nagyobb létszámmal s erővel folytatódott. A legnagyobb "hidegben is nyesték a Jegenyéket és nyárfákat. A Dráva medre melletti mélyebb fekvésű részeken nádat vágtak a tavaszi épít­kezéshez. A folyó egyik elhagyatott szi­getén pedig a fűzfaerdőt tisztogatták az erdészetnek egyharmadáért. Most szál­lítják majd a fát komppal. Márciusban megkérte őket az erdészet, segítsenek: száz köbméter fa kitermelése hiányzik még a negyedévi tervből. A tsz-tagok nekifogtak és jó két nap alatt össze­gyűlt a 100 köbméter fa. Rohammunka volt, de olyan, amelynek híre kelt. fi1 ebruár végén megalakult a faluban 1 a második tsz, az Április 4. Nem volt hosszú életű. A két termelő­szövetkezet tagjai nem segítőtársat lát­tak egymásban. Egy jellemző eset: Vi­levácz Márk, az Úttörő elnöke március elején egyszer felkereste elnöktársát és meghívta a tsz tagságát az április 4-i táncmulatságra. Ez volt Greksa György válasza: — Ha hálózni akarunk, mi magunk is tudunk rendezni mulatságot.. ■. A két tsz egyesülése vetett véget a torzsalkodásnak. Gergics József és Pot- kovácz Vitusz, az Április 4. volt tagjai maguk is mondták, hogy az egyesülés a helyes út, de az Úttörő példája is erre Intett. Március végén így 53 családra, 138 tagra nőtt az Úttörő tsz és április 4-én már, mint egy termelőszövetkezet tag­jai ünnepeltek és szórakoztak a koráb­bi „vetélytársak“. S mióta együtt vannak, megszervez­ték a brigádokat és munkacsapatokat is. Tamésovics Márk a növénytermesz­tési brigád vezetője. Azért választották őt, mert nemcsak a< gazdálkodáshoz ért jól, hanem a számolásban is otthonos, és kezdettől — ősztől — fogva nem saj­nált időt azért, hogy necsak a szövet­kezet fr'H^in legyen rend, hanem a papírokon is. A tavaszi munkákkal sem késleked­tek. Földben van már a zabosbükköny, cukor- és takarmányrépa, étkezési bor­só, a kenderből öt hold, (hét holdra a vetőmagot várják) és a napraforgó. Amint megkapják a csokonavisonlai tsz-től a burgonyát, elvetik azt is Utá­na a kukoricát. A földeket mind elő­készítették, a három traktor közül ket­tőt már át is adtak máshová. . A télen keresett pénzből 100 süldőt vesznek, az öttagú téglaégető brigád pe­dig téglát készít a sertésfiaztató és süldőszállás megépítéséhez. Pajtát ala­kítanak át lóistállóvá. Helyet biztosí­tanak a harminc tehénnek Is, amelveket idén vásárolnak. Az ötholdas kertészet melegágyaihoz maguk a tagok készítet­tek ablakkereteket. Igaz, nem asztalos munka, de megteszi, — be is üvegez­ték. A tsz iroda eddig a párthelvisee- ben volt. A héten rendbehoztak raktárnak használt házat. Nagyváradi Jánosné szénen kimeszelte, Greksa Já­nos könyvelő egyelőre Otthonról hozott ei szekrényt az Iratoknak. Az elnök és Deák Ferenc agronómus bizonyos benne, hogy első zárszáma­dáskor már negyven forinton felül lesz egy munkaegység értéke. Nem mondták, hogy könnyű lesz ez az év. Még ’■"'-•st vennlök kell egyet s mást .amiből tö­vére talán már felesleget tárolnak. Vet­tek csöves kukoricát, s a lovaknak szénát, hisz erősen dólgoztattak v*útk télen. De már van miből venniök! Nem lesz könnyű ez az év azért sem mert három nagyobb (tíz — öt — néev hol­das) tábla kivételével a közös öts’Az- t!”,'r'két holdja szétszórtan terül el. "Tie azok a drávasztárai tsz-tagok, akik egész télen át szakadatla­nul dolgoztak, és ezzel megteremtették az alapot a közösnek az Induláshoz, most tavasszal rte állnának helyt? Sőt. ezután még annál inkább... W. V.

Next

/
Thumbnails
Contents