Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-20 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Bulganyin és Hruscsov londoni látogatásai AZ MDP BARANYA MEC.YEI BIZC ITT/ÁCÁNAK LAPJA 1 XIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 ÁPRILIS 20 Közelebb az élethez, a tennivalókhoz A kommunista pártok életé­ben, tevékenységében mündig fő feladat volt a dolgozó tö­megek felvilágosítása, meggyő­zése, a tömegfcapcsolat erő­sítése, szélesítése. Ennek egyik legfontosabb módja a politi­kai felvilágosító munka, más­szóval agitáció. Lenin ezt a politikai vezetés alapvető mód­szerének tartja. A kommunista mozgalom e tevékenységét történelmi pél­dák tömege bizonyítja, teszi szemléletessé. Marx és Engels is ezzel kezdte tevékenységét, amikor azt követelték, hogy a Nemzetközi Munkásszövetség tagjai lépjenek ki az elzárkó- zottságból, kezdjék meg a kommunista tanok széleskörű terjesztését. Később Lenin Pé- tervárott adta ki a jelszót, hogy a marxizmus propagan­dáját ki kell bővíteni a mar­xizmus agitáoiójával, megha­tározta a kettő közötti különb­séget és egységet. A Kommu­nisták Magyarországi Pártja 1919-ben alig néhány hét alatt maga mögé tudta állí­tani a munkások, parasztok, értelmiségiek többségét, mert felvilágosította, meggyőzte őket, megmutatta nekik, hogy miért kell küzdeniök. Nagyon vázlatos ez a törté­nelmi visszatekintés, amelyre inkább pillantás lehet a jelző. Érzékeltetésként mégis szüksé­ges, mert ez az alapja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa meg­állapíthatta: a szocializmus vi­lágrendszerré vált, megnőtt a szocializmus vonzóereje a ka­pitalista országokban; Erős, egységes kommunista párt, a tömegek követelései­nek felismerése, az érte való harc, a dolgozók felvilágosítá­sa és meggyőzése, nevelése — ezek nagyon fontos alapok vol­tak — és tegyük hozzá marad­nak — mindig a kommunista pártok tevékenységében. En­nek szellemében végezte mun­káját mindig a Magyar Kom­munista Párt, később a Ma­gyar Dolgozók Pártja. Erre is nagyon sok példa van. Néhá­nyat emlékeztetőnek: földre­form. államosítás, jó pénz, ter­melőszövetkezeti mozgalom és a többi. Igaz, távirati stílus ez utóbbi felsorolás, de meg­érti mindenki, aki átélte az utóbbi 11 év történelmét, cse­lekvője, szereplője, élvezője volt. Lenintől, az 1920-as évekből idéz az SZKP XX. kongresszu­sán Hruscsov elvtáns, amikor a központi bizottság beszámo­lóiában arra utal, hogy „a ré­gi propaganda példákon mu­tatja be, hogy mi a kommu­nizmus, de ez, amikor a békés építésre való áttérésről van szó. nem kielégítő, mert „gya­korlatilag kell megmutatnunk, hogyan kell építeni a szocia­lizmust" „Legfőbb politikánk­nak — idézték tovább Lenint — most az állam gazdasági építésének kell lennie .;; És erre kell felépítenünk az egész agitációt és az egész propagan­dát." Egész tevékenységünk­ben ehhez a bölcs lenini út­mutatáshoz kell igazodnunk — mondotta Hruscsov elvtárs. Pártunk Központig Vezetősé­gének ülése a sajtóban meg­jelent határozatában kimon­dotta, hogy az agitációban es a propagandában a mi par­tunkban is ezt az útmutatást kell követnünk. Talán akadnak, alkifc kérde­zik, hogy mi ebben az új, a megmagyarázni való, amikor régi gyakorlatunk van már ebben, hisz ezt csináljuk 11 éve? Akik így gondolkodnak, bizony alaposan elvetik a sulykot. Nem vitás, volt eddig is Qgttáció, méghozzá eléggé si­keres, De mit magyaráztunk elsősorban a dolgozóknak? A célokat, hogy ide és ide kell elérnünk. Nem egyszer kizáró­lagosan a távoli jövőt, a gyer­mekek és unokák eljövendő, mainál szebb életét és igen sokszor keveset a máról, a hol­napról, a hólnaputánról. Ne essék senki tévedésbe, hogy ezek után már nem kell arról beszélni, agitálni szóban, írás­ban, filmszínházban, képekben és másutt, hogy milyen lesz életünk a szocialista társada­lomban. Arról kell az eddigi­nél sokkal többet beszélni, ír­ni, hogy mit kell tenni ma, holnap, holnapután, a jövő héten és mondjuk augusztus­ban azért, hogy mielőbb fel­épüljön a szocializmus, hogy holnap, holnap után, a jövő héten és így tovább szebb és szebb, jobb és jobb legyen dolgozó népünk élete. Erről is volt már szó az el­múlt 11 év alatt. Volt tett is. Emlékeztetőnek ismét fel le­het sorolni néhányat: „Arccal a vasút felé!”, rohammunka, újítási mozgalom, Gazda-moz­galom, munkamódszerátadási- mozgalom, ciklusos grafikon szerint való fejtés, Rufli-mód- szer stb. Ezek — és a nem említettek — agyrésze sikert hozott, de egyrésaük még mi­előtt kibontakozott volna, el­halt, feledésbe ment. Miért? Mert nem magyarázta az agi­táció, a propaganda eléggé ezek jelentőségét, hogy ezek is módszerei a szocializmus építésének. Keserű mosolyt csal az ember ajkára, ha eszé­be jut annak a meszesi épít­kezésen akkor dolgozó vezető­nek a kijelentése, aki a Gaz­da-mozgalomról hallva így szólt: „Nálunk nem lehet ilyen mozgalmat csinálni. Mit adjunk be? Tálán téglát?!” így értették meg egyesek a szocializmus építésének mód­szereit. Érdemes kicsit elidőzni egy másik nagyon fontos ténynél, az újításoknál. Eleinte fellen­dült, kibontakozott a magyar munkás, értelmiség alkotó, ésszerűsítő képessége. Mi tör­tént később? Visszaesett, itt- ott maradandóvá, másutt fel- csillanóvá vált. Az okokat itt nincs lehetőség taglalni, ez külön téma lenne, de egyik legfőbb a bürokrácia. Szomo­rú, hogy emiatt milliós érté­kek maradtak kiaknázatlanul. Lehetne még így példázódni, mutatná, hogy mit jelent szá­munkra: „Legfőbb politikánk­nak most az állam gazdasági építésének kell lennie ..; És erre kell felépítenünk az egész agitációt és az egész propa­gandát". Érdemes egy-két időszerű té­mát még előhozni. Itt van sző­kébb hazánk, Baranya. Van­nak itt hírességek, jó módsze­rek, amelyek a különböző munkaterületeken jól segítik, gyorsítják a szocializmus épí­tését. Itt van Kaszapovics András elvtársnak híres ku­koricája. írtak róla az újsá­gok, beszélt róla a rádió. De tudja-e a megye minden szög­letében a termelőszövetkezet vezetősége, a dolgozó paraszt, hogy hogyan érte el a magas termést? Volt róla szó, de nem elég, mert bizony keve­sebben tudják, mint kellene. Vagy itt van a Sopiana Gép­gyárban már régebb óta al­kalmazott forgácsolási mód­szerek terjesztése. Eljöttek nemrég az illetékesek Buda­pestről igazi jóindulattal, hogy a nehezen összegyűjtött mód­szert átadják a pécsi gyár­nak. Itt jártukban rájöttek, a hozott módszerek egyrésze már itt nem új, régebb óta alkal­mazzák. De nem terjedt. Ép­pen e felismerés sarkalta a gyár vezetőségét, hogy rend­szeresítsék az „újítási csoma­gokat”, amelyeket elküldenek más gyáraknak is, hogy hasz­nosítsák újításaikat. Van még ilyen példa. Az ál­latok tenyésztésétől, a szőlő metszésének módján át egé­szen a szénfejtésig. Hangsú lyozzuk: nem arról van szó, hogy ilyen ismeretterjesztés, propaganda és agitáció eddig egyáltalán nem volt. Baj, hogy kevés volt és sokszor nem elég alapos. Joggal kérdezheti bárki," hogy miért fordultak elő e hi , bűk, mit kell tenni, hogy meg­szűnjenek? Ideológiai formulával élve aí hiba oka: a célt szem előttf tartottuk, de az eszközt elég' sokszor elhanyagoltuk. Más-" ként: két szemünkkel vigyáz­tuk a célt, de számos eseten csak pislogattunk az eszközre, pedig azt is két szemmel kel­lett volna látni. Volt rá mó­dunk. A hiba elkövetésének alapja, hogy egészen a mai napig találhatunk pártfunk- cionáriust, aki külön választ­ja a pártmunkát a gazdasági munkától és gazdasági vezetőt, aki a gazdasági munkát vá­lasztja el a párfemunkától. Egyiket is másnak tartják, a másikat is. Ezzel kapcsolat­ban mondta a XX. kongresz- szuson Hruscsov elvtáns, hogy a gazdasági és pártmumkát szorosan össze kell kapcsolni, de ez nem jelenti, „hogy a pártszervek funkcióit összeke­verjék a gazdasági szervek funkcióival, sem pedig azt, hogy a pártszervek kisajátít­sák a gazdasági szervek mun­kakörét." Az a feladat, hogy a pártmunkát a dolgozók szerve­zésére, nevelésére, a gazdaság' élet pártirányításának javítá­sára, a népgazdaság állandó fejlesztésére, a dolgozó nép jólétének, kulturális és szo­ciális színvonalának javítására kell összpontosítsuk. Ehhez jó. hasznos módszerek kellenek az országos és helyi tapaszta­latok elterjesztése, alkalmazá­sa. Lejárt az ideje . (bár hivata­losan sohasem volt ideje) a lótó-futó munkának, az egyes olyan személyek helyi „segíté­sének”, akik .nyomják meg elvtársak”, „magukra számí­tunk”, „ne ijedjenek meg a nehézségéktől, küzdiék le azo­kat”, „várjuk eredményeiket” kijelentéseikkel rohangáltak faluról-falura. Vannak ilyenek A községi tanácselnökök és a termelőszövetkezetek elnöke’ sok ilyen példát tudnának el­mondani. Alapos segítségre, módszer­terjesztésre van szükség, arra hogy minden dolgozó megértse mit miért, hogyan kell elvé­geznie, mi a célja, jelentősége ha a rábízott munkát jobban ésszerűbben, olcsóbban végzi ha többet, olcsóbban termel. Ehhez természetesen meg­felelő emberek kellenek. Olya­nok, akik képzettségükkel ké­pesek arra, hogy elemezzenek egy-egy munkaterületet, meg­lássák ott a legfőbb tennivaló­kat, helyes útmutatásokat ad­janak. A jövőben mindinkább ilyenekké kell lenniök a pro­pagandistáknak, az agitáto­roknak, több, erre alkalmas szakembert kell ilyen munká­val megbízni, akik nemcsak a tennivalót, de annak módját is eltudják mondaná, akik nemcsak általánosságokat, de pontos útmutatásokat tudnak adni és értenek a politikához is. Nagyon sokrétű feladat ez. nem megy egyik napról a má­sikra. De mindenütt el kell k'- "'eni, mert « téren w sok tennivaló. Fekeden kigyúlt a villany A pécsváradi járásban, Fé­ked községben tegnap este kigyúlt a villany. Évtizedek óta vezetett a falun keresz­tül a Komló—bajai vezeték, s csak népi államunk vezette be a házakba, a szo­bákba, ahol most nem győz­nek betelni vele a lakók. A pécsváradi járás már nem egyszer megmutatta, hogy nemcsak örülni tud, de adni is. Feked lakosságát má­jus elseje közeledtén lelke­sítse új hazafias tettekre a fény, amelyet a munkásosz­tály, a MEGYEV1LL és a DÉDÁSZ szerelői juttatták hozzájuk! London: A TASZSZ külön- tudósitójától: N. A. Bulganyim és N. Sz. Hruscsov április 19-én délelőtt koszorút helyezett el az első és második világháborúban el­esett angol hősök emlékművé­nél. A szovjet vendégek elindu­lása előtt a Claridge szállónál nagy tömeg gyűlt össze. Üd­vözlő kiáltások hangzottak. A szovjet vendégeket szállító gép­kocsik az angol főváros köz­pontjába, a Whitehall utcába hajtattak, ahol a hősi emlók- ,mű és több angol kormány­intézmény épülete emelkedik. Amikor Bulganyin és Hruscsov a belügyminisztérium épületé­hez érkezett, itt Gwilym Lloyd- George belügyminiszter és Lord Manoroft belügyi állam­titkár fogadta őket. A szovjet vezető férfiakat W. Hayter moszkvai angol és J. A. Malik, londoni szovjet nagykövet kí­sérte. Hruscsov és Bulganyin ezután felkereste a hősi em­lékművet és azon rózsa- és liliomszálaklkal átfont babér- koszorút helyezett el. A koszo­rú szalagján ez a felirat olvas­ható : „A Szovjetunió kormányától és népeitől örök emlékezetül azokra a hős angol katonákra, akik országunk hős katonáival együtt az első és a második világháborúban életüket ál­dozták a békéért és a népek biztonságáért vívott vállvetett harcban.“ Bulganyin és Hruscsov egy- percnyi ünnepélyes hallgatás­sal adózott a hősök emlékének; A Whitehall utcán megállt a forgalom. A londoni lakosak az utca két oldaláról szemlélték a kegyel etes aktust. A szovjet vezető férfiak ez­után a két nagykövet kíséreté­ben a Buckingham-patotába, II. Erzsébet királynő reziden­ciájába hajtattak. A gépkocsik bekanyarodtak a Buckingham-palota udvará­ra, ahol éppen a vöröszubbo- nyos és fekete medvebőrkucs- más királyi gárda őrségváltása folyt. A Buckingham-palotálban Bulganyin és Hruscsov beírta nevét a látogatók könyvébe, majd megtekintette a palota kertjét. A palota rácsain túl és Viktória királynőinek a pa­lota előtti téren emelkedő szob­ránál számos londoni lakos gyűlt össze a szovjet vendégek érkezésekor és távozásakor. A Buekingham-palotából Bulganyin és Hruscsov a Dow­ning Street 10-be, Eden angol miniszterelnök hivatalos re­zidenciájába hajtatott. A hiva­talos látogatás körülbelül negy­ven percig tartott. Eden a be­(Folytatás a 2. oldalon) Tizenkétmillió forintos újítás A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaménnökségi osztá­lyán dolgozó Szirtes Lajos.bá- nyamémök a tröszt eddigi leg­jelentősebb újítását nyújtotta be. Az újító abból a gyakorlat­ból indult ki, hogy a pécsi szénmedence üzemeiben az egyes szintek egymástól 50-50 méterre vannak. Szirtes Lajos számítások alapján arra a meg­állapításra jutott, hogy a leg­kedvezőbb szinttávolság Pécs- bánya kerületben az eddigi 50 méter helyett 65 méter. Pécs- bányán csak nemrég lépett ter­melésbe a nyolcadik szint és már haladnak a kilencedik, il­letve majd a tizedik szint ki­képzése felé s így itt már al­kalmazható lenne az új szint­beosztás. Pécsbányán egy szint feltá­rásához 61 millió forint értékű vágatra van szükség. Ez az összeg csak kismértékben vál­tozik akkor is, ha a szinteket egymástól nem 50, hanem 65 méterre képezik ki. A számítá­sok alapján csökkentést mutat a szintes vágatok fenntartása költsége is. Három költség van, amely a szinttávolság nö­vekedésével emelkedik: a fej­tési anyagszállítás, a fejtési készletszáiilítás és az aknaszál­lítás. Ezzel szemben a szinttá­volságnak 65 méterre növelésé­vel azon kívül, hogy a feltárt szénvagyan is növekedik, csök­ken a pillérveszteség 6 ezáltal csak egy szintre számítva 130 ezer tonna szénnel lehet töb­bet kitermelni. Az újítás ab­ban is előnyös, hogy a gázki­törés veszélyét mintegy 20 szá­zalékkal csökkenti. A jelentős újítás a számítá­sok szerint Pécsbányán csak a kilencedik szintnek kiképzé­sénél mintegy 12 millió forint megtakarítást jelent. (GARAY) Tatarozzák az üdülőt Minden második csütörtökön újonnan érkezett pihenni vá­gyó dolgozók veszik birtokuk­ba a mecseki SZOT üdülőt. — Tegnap, csütörtökön azonban nem érkeztek új lakók. Csak­nem félmillió forintos költség­gel nagyszabású tatarozást és szerelési munkák kezdődtek. A Itözponti épületben rész­ben kicserélik, részben megja­vítják a vízcsőhálózatot. A konyhában új mosogatót, cuk­rászüzemet és zöldségelőkészí­tó részt létesítenek. Az üdülő személyzete részére Öltözőt és mosdót építenek. Vjjáfestik az üdülő összes szobáit és ter­meit. De nemcsak belülről, ha­nem kívülről is csinosodik az üdülő. Megjavítják a terrasz- világítást. Az épület homlokza­tán az ablakok kereteit borsó- zöldre, a nyíló szárnyakat ve­dig fehérre mázolják. Borsó­zöld szint kap a városra te­kintő szobák előtt húzódó kor­lát is. Kölcsönös megegyezéssel • • A MEDOSZ megyei bizottságán most vizsgálják felül a mező- gazdasági üzemek kollektív szerz ödését. A múlt évi 12 helyett 2* mezőgazdasági üzemben kötnek kollektív szerződést az idén. A bukkosdl állami gaz­daságban idén elsőízben kö­töttek kollektív szerződést. A szakbizottságok már egy hó­nappal ezelőtt foglalkoztak a szerződéskötéssel és a mun­kások érdeklődésére jellemző, hogy a szerződéstervezetet megvitató összejöveteleken minden esetben nagyszámmal jelentek meg. Harmincnégy javaslatot tettek összesen. — Vállalások és kérések hang­zottak el a termelést illető­en, a munkavédelemről, mun­kafegyelemről és a szociális problémákról. Néhány pontot az új szer­ződésből! A gazdaság elmaradt átéli gépjavítással. Főképpen azért, mert a műhelynek nevezett pajtában még villany sincs. A vezetőség vállalta új sze­relőműhely építését, — nagy­részt már el is készült és májusban beköltözhetnek a szerelők. A gépműhelyben a . rothadt gerendák alatt már nem biztonságos a munka. Júniusra megjavítják ezt is. A mezőgazdasági munká­sok is betartották eddig a szavukat. Reggel fél 6 órakor már a földeken voltak és en­nek a lelkes igyekezetnek kö­szönhető, hogy a gazdaság el­sők közt fejezte be a kora ta­vasziak vetését. Vállalták azt is, hogy május 1-ig még a 100 hold tartalékföldön is el­vetik a muhart és silótakar­mányt. A gazdaság pedig úgy csoportosítja a takarmányve- téseket, hogy közelebb legye­nek a majorhoz. Ezzel 48 ezer forint az évi megtakarítás. Mivel a kora tavaszi mun­kákat idő előtt végezték el a bükkösdiek, most arra is jut idő, hogy az eddig hasznave- vehetetlen szakadékos part- oldalakat 40 hektáron 100 ezer fenyő és 400 ezer akác- fácskával ültessék be. A babarci állami gazda­ság hímesházi üzemegységé­ben már a március 12—i ter­melési értekezleten foglal­koztak a kollektív szerződés megkötésével. Az állat- tenyésztők egy emberként vállalták, hogy a növendék szarvasmarha nevelésnél a tervszerinti havi 13 kilós súlygyarapodást 3 kilóval túl­teljesítik. Ez 120 növendék­marhánál évi 43 mázsa súly­többletet jelent; A növénytermesztők arra adták szavukat, hogy az őszi vetések tavaszi ápolását és a betakarítást olyan lelkiisme­retességgel végzik, hogy Ő6zi búzából a tervezettnél fél mázsával több teremjen hol­danként, őszi árpából két mázsa 90 kilóval; kukoricá­ból pedig összesen két és fél vagonnal törnek le többet az előirányzottnál; De kértek is a dolgozók a gazdaságtól: még két 100 köb­méteres silógödör kitéglázá- sát, hogy semmi silótakar­mány ne menjen veszendőbe; a még szabadban álló gépek­nek gépszínt; az üzemegység három-négy jó dolgozója szo­bájának padlóztatását (össze­sen 8 szoba földes); és azt, hogy az igazgatóság a gazda­ságba érkező munkaruhákat mindig idejében és arányosan ossza szét. Nem kis kötelezettséget vállalt a gazdaság teherautós és vontatós szállítócsoportja sem. Azokat a szállításokat is lebonyolítják, amelyeket terv szerint a TEFU vállalattal végeztetne el a gazdaság. Ez 60,662 forint évi megtakarí­tást jelent Az ormánysági állami gazdaságban a tavaszi mun­kák sürgetésével egyidőben foglalkozott az üzemi bizott­ság és a bizalmi hálózat a kollektív szerződéskötéssel. Makura Lajos, Fujtó János és Szabó János bizalmiak jó munkájának lett is eredmé­nye; Gergics József, Müller Ká­roly, Frank József és Brozo- vics József fogatosok kétsze­res normát teljesítettek, — 10—12 holdat vetettek napon­ta. Varga László, Schmidt Imre, Venszler Ferenc zeto- rosok nyújtott műszakban dolgoztak. így a kukorica ki­vételével már minden tavaszi a földben vám A gazdaság vezetősége nem is volt szűkmarkú a kollek­tív szerződés megkötésekor. Az igazgató vállalta, hogy 80 munkáslakásban végeztet ki- sebb-nagyobb javítást. A ma. •■'irfásításhoz pedig 500 fácfl* kát szerez be a gazdaság;

Next

/
Thumbnails
Contents