Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Nyolcezer pár kesztyű AX MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1956 ÁPRILIS 18 A Minisztertanács megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1955. évi zárszámadásáról szóló jelentést A minisztertanács megtár­gyalta a földművelésügyi mi­niszter jelentését a termelő­szövetkezetek 1955. évi zárszá­madásáról és megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági helyzete jelentősen tovább erősödött. A termelő­szövetkezetek tiszta vagyona közel félmilliárd forinttal, az egy munkaegységre jutó része­sedés pedig 24 százalékkal nőtt. Az eredmények ellenére a termelőszövetkezetek gazdál­kodását és a vezetés színvona­lát tovább kell javítani, Annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti tagok a közös gazdálkodás eredmé­nyeiből egész évben arányo­san jussanak jövedelemhez, a minisztertanács ajánlja a termelőszövetkezeteknek, hogy havonként rendszeresen adja­nak készpénzelőleget. Az alap­szabálynak megfelelően az előző hónapban ledolgozott munkaegységek után megter­vezett készpénzrészesedés 50— 60 százalékát lehet előlegként kiadni; A havi előleget elsősorban • a termelőszövetkezetek kész­pénz-bevételeiből kell folyósí­tani. Mivel a termelőszövet­kezeteknél a készpénzbevéte­lek zöme ősszel jelentkezik, a minisztertanács felhatalma­zást adott a pénzügyminisz­ternek, hogy — a termelőszö­vetkezet kérésére — a Ma­gyar Nemzeti Bank útján in­dokolt esetben munkaegység­előleg fizetésére rövidlejáratu hitelt adhasson. A munkaegy­ségelőlegre adott hitelt a be­vételekből folyamatosan, de legkésőbb a zárszámadáskor kell visszafizetni; A minisztertanács felhívja a termelőszövetkezetek figyel­mét, hogy a bevételek fokozá­sának legfőbb eszköze a közös állatállomány hozamának nö­velése és ennek alapja első­sorban a közös állatállomány takarmányellátásának feltét­len biztosítása. A termelőszö­vetkezetek alapszabályának 39/C. pontja szerint: „A ta­karmányalapba olyan mennyi­ségben kell szálas és abrak­takarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő ál­latállományának eltartását a következő évi termésig bizto­sítsa“. A minisztertanács szük­ségesnek tartja, hogy az alap­szabály e rendelkezésének végrehajtása érdekében a ter­melőszövetkezetek vezetőségei a legnagyobb körültekintéssel gondoskodjanak a közös állat- állomány takarmányellátásá­ról, dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket és terjesszék jóváhagyásra az áprilisi köz­gyűlés elé. A közgyűlés elé javaslatokat kell terjeszteni arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet a takarmányfé­lék, elsősorban a kukorica, pillangósok, valamint a siló--%^%, takarmányok vetésterületét és i terméshozamát olyan szintre emelni, hogy a megtermelt (» takarmány a közös állományi» teljes szükségletét biztosítsa és4» lehetőséget adjon arra is, hogy $ a ledolgozott munkaegységek után a tagok háztáji gazdasá­guk alapszabály szerinti állat- állománya ellátására takar­mányrészesedést is kapjanak. A közgyűlés megfelelő hatá­rozatokkal és hatékony ellen­őrzéssel gondoskodjék arról, hogy az alapszabály szigorú betartásával a tagjaik része­sedéseként — tekintettel arra, hogy a tagok háztáji gazda­sággal rendelkeznek és azon döntően takarmányt termel­nek — csak azt a szemes és szálastakarmányt adják ki, ami a közös állatállomány ta­karmányszükségletén felül van. A minisztertanács arra is felhívja a termelőszövetkeze­teket, hogy a közös állatállo­mány takarmányellátása mel­lett fordítsanak sokkal na­gyobb gondot a növendék­Nem ünnepelhetünk adóssággal! A szénbányászati trösztok jelentik A pécsi és a komlói trösz­tök utolsó helyen kullognak a szénbányászati trösztök verse­nyében. A két tröszt dolgozói hétfőn sem teljesítették napi tervüket, ezért az adósság tovább növe­kedett. A pécsiek 1 816, a kom­lóiak csaknem 4 000 tonna szén­nel maradtak adósai eddig a népgazdaságnak. Az üzemek közül csak And­rás- és Petőfi-akna, illetőleg Nagymányok, Szászvár és Má­za teljesítik becsületesen ter­vüket. A többi üzem adósság-! gal küzd. Az április 17-ig kialakult: sorrend a következő: Pécsett; 1. András-akna 106,4, 2. Petőfi; akna 102,6, 3. István-akna 96,6,j 4. Béke-akna 90,2, 5. Széche-j nyi-akna 86,9 százalékkal. —; Komlón 1. Szászvár 115,9, 2.! Nagymányok 111,1, 3. Máza" 100,9, 4. Béta 94,5, 5. Kossuth- bánya 86,5, 6. III. üzem 83,8, 7. Anna-akna 81,2 százalékos tervteljesítésseL Januárban és februárban nem tett eleget export szállí­tási kötelezettségének a Pé­csi Kesztyűgyár. Márciusban azonban nekigyűrkőztek a gyár dolgozói és letörlesztve kéthavi tartozásukat — tel­jesítették negyedévi tervü­ket. A második negyedév kez­dete újabb gondot okozott a kesztyűgyáriaknak. Az tör­tént ugyanis, hogy „megfe­szítették” a tervüket és esze­rint az első negyedévhez vi­szonyítva 8 ezer pár kesz­tyűvel kell többet gyártaniok április 1-től június 30-ig. — Igen nehéz feladatot je­lentett a „beindulás” — mondja Takács József elv­társ, a gyár igazgatója. — A szabászatban volt legna­gyobb a probléma. Az itt dolgozók nem tudták elvé­gezni a szabászati befejező munkálatokat, mint például a nagyság és szín szerinti párosítást. A gyár vezetői látták a ne­hézségeket és a szabászok segítségére siettek. Mintegy 30 dolgozóból álló csoportot szerveztek, akiket a szabá­szatba küldtek olyan mun­kahelyekről, ahol kevésbé volt sürgős a munka. A se­gítők között volt többek kö­zött Cserháti Lajos, volt sza­bász, a gyár kereskedelmi osztályának dolgozója, vala­mint Sehender József és Mo­hos Károly elvtársak, varro­dai vég MEOS-ok. Három nap megfeszített munkával elérték, hogy a szabászat pótolta a lemara­dást. Most már a varroda is „húzhat” — mondja örömmel Takács elvtárs, — mert ütemszerűbb lett a munkája. A varroda a szabászat után másfél héttel ugyancsak pó­tolta az elmaradást, s most már nyugodtan mondhatjuk, nincs export tartozásunk és előreláthatólag mostanában nem is lesz. A Kesztyűgyár dolgozói szépen haladnak előre. Az év eleji lemaradás behozása után teljesítették a negyed­érd tervet, s most is helytáll­nak, amikor a felemelt terv megvalósításáért kell küzde­ni. Mohácsi Mátyás Kossuth- díjas egyetemi tanár ]i Pécsett !| Ma reggel Pécsre érkezik Mohácsi Mátyás Kossuth-dí- jas, egyetemi tanár a zöldség- és gyümölcstermesztés európa- hírű szakembere. A megyei ta­nács mezőgazdasági igazgató- iságának munkatársaival láto­gatást tesz több kertészkedő és i gyümölcstermelő termelőszö­J „Az egész világ számára hatalmas jelentőségű esemény44 Angol lapok N. A. Bulganyin és N. Ss. Hruscsov angliai utazásáról London (TASZSZ): Az angol lapok kiemelkedő helyen szá­molnak be arról, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov az Ordzsonikidze cirkáló fedél­zetén Angliába indult. Bulganyin és Hruscsov angliai látogatását a legtöbb hírmagyarázó az egyik legfon­tosabb nemzetközi esemény­ként értékeli; A május 1-i verseny legjobbjai István-aknán marha, elsősorban az üsző­nevelésre. Az üszőnevelés (| megjavítása teszi csak lehető-|l vé az állatállomány gyors fej-(| lődését, a meglévő tehénállo-J, mány minőségi javítását és aj tejtermelés jelentős fokozását, i Végül elhatározta a minisz-O tertanács, hogy ez év őszétől* kezdve együttesen kell elké­szíteni a termelőszövetkeze­tekben a befejeződő gazdasági év zárszámadását és a jövő gazdasági év termelési és pénz gazdálkodási tervét; Kitüntetett pártmunkások A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap délelőtt ün­nepélyes keretek között a „Szocialista Munkáért Ér- demérem“-mel tüntette ki Bruck Józsefnét, a megyei párt-végrehajtó bizottság me­zőgazdasági osztályának munkatársát, Jerszy Istvánt, a szigetvári járási párt-vég­rehajtó bizottság mezőgazda- sági osztályának vezetőjét, Szentistványi Gyulánét, az egyetemi és főiskolai párt- bizottság titkárát és Timár Henriket, a pécsváradi járási pártbizottság másodtitkárát. Pártmunkások, a párt fon­tos helyein tisztséget viselő elvtársak a kitüntetettek. Az élet sűrűjében dolgoznak. Ott, ahol mindennap eldől a küzdelem: alakul-e egy új termelőszövetkezet, mennyi­en választják a közös gaz­dálkodást; több búzát, kuko­ricát. húst, tejet termelünk-e; képzett orvosok, jogászok, ta­nárok vigyáznak-e egészsé­günkre, gyermekeink jövőjé­re. Kezük alatt az emberek százai nőnek fel, formálódik jellemük, alakul gondolko­dásmódjuk. A kitüntetés a párt és a kormány elismerését, mun­kájuk megbecsülését jelenti. Szeretettel köszöntjük őket és további, sikerekben gaz­dag munkát kívánunk ne­kik. Az Tstván-aknai pártszerve­zet, a pártvezetőség újjáválasz- !tása alkalmával határozatot I hozott, hogy patronálja aRufli- 1 módszerrel dolgozó frontbrigá- J dókat. Bien József frontbrigádját, mely III. szint harmadik nyu­gati keresztvágattól nyugatra, a 6-os telepi fejtésben dolgo­zóik, Lantos Ferenc párttitkár és Tóth Ferenc bányamérnök patronálják. A pártszervezet segíti a dolgozók javaslatának megvalósítását, Tóth Ferenc bányamérnök pedig a műszaki feltételek biztosításánál segéd­kezik. így az éjjeles fabekészí- tők is hiánytalanul elvégzik munkájukat. Ez lehetővé te­szi, hogy a két termelő har­madban a vájárok csak a szén jövesztését és az ácsolást végezzék. A Rufli-módszer gyakorlati alkalmazásánál példát mutat­nak Balázs Lajos (3) pártcso- portbizalmi és Kiss János (43) szakszervezeti bizalmi. Kiss János, elvtárs jelenlegi átlag­teljesítménye 126 százalék. — Egyik legfőbb esélyese a má­jus 1-re kiírt versenyben a Csepel motorkerékpár elnye­résének. A Bien frontbrigád április 1—17-ig 726 csille terven fe­lüli szenet adott; A nyugati bányamezőben a május 1-i verseny győztesé­nek kitűzött első díj a motor- kerékpár. Elnyeréséhez 22 na­pi átlagban legalább 135 szá­zalékos teljesítmény szükséges. Eddigi esélyesek: Bischoff Jó­zsef 139,8, Seres Ferenc 131,6, Kí6S János (43) 126 százalék­kal. A keleti bányamezőben mosógépet kap a legjobb dol­gozó, aki 135 százalékos vagy ennél magasabb teljesítményt ér el. Duga Ferenc 128, Duga István 113, és Baumann János 112,3 százalékos eredményeik­kel elsők között vannak. A Financial Times, az angol üzleti körök lapja „kereskede­lem Oroszországgal” című szer­kesztőségi cikkében hangsú­lyozza, milyen nagyjelentőségű az angol-szovjet kereskedelmi kapcsolatok kibővítése. A Yorkshire Post című kon­zervatív lap „találkozás, amely messze vezethet“ c. vezércik­kében foglalkozik Bulganyin és Hruscsov látogatásával, „őfelsége kormányát — jelen­ti ki a lap — az a cél vezérel­je, hogy jobb kapcsolatokat lé­tesítsen az orosz kormánnyal”; A lap bírálja azokat az an­gol köröket és sajtóorgánumo­kat, amelyek akadályt igyek­szenek gördíteni az elé, hogy a közeli látogatáson a barátság és a jóakarat légkörét teremt­sék meg. A lap befejezésül hangsú­lyozza: a szovjet és angol ve­zetők találkozásának „a béke biztosítását és felvirágzását” kell céloznia; A Birgmingham Post című, másik befolyásos konzervatív lap a szovjet vezetők angliai látogatását szerkesztőségi cik­kében úgy jellemzi, mint amely „nem csupán Anglia, hanem az egész világ számára hatalmas jelentőségű ese­mény”. A lap rámutat arra, hogy Bulganyin és Hruscsov látoga­tása „kedvező lehetőségeket nyit meg” az angol és szovjet államférfiak „közvetlen tár­gyalásai számára", majd ezt írja: „teljes mértékben érthe­tő, hogy e látogatás nagy és pozitív eredményeket szolgál­hat”; Bogádmindszenti határjárás A napokban Görcsöny felé jártam.- A jól, rosszul megművelt földek, az „évelő“ kukorica és napraforgó mel­lett feltűnt egy sziget. Tiszta, jól meg­művelt a földje, olyan, amilyent csak a kertészetben látni. Vajon kié ez a kerté­szet? — kérdeztem egy arra haladótól. — A bogádmindszenti állami gazda­ságé, — válaszolt az idős paraszt. Meglátogattam ezt a gazdaságot. Az igazgatóval, Kovács Gábor tél. óta van itt az állami gazdaságban, azelőtt mint mérnök Budapesten dolgozott. — Nem furcsa itt a főváros után? _Nem! Jól érzem itt magam. A szü­leim földművesek voltakba — önma­gáról csak néhány szót mond, s már is a gazdaságra tereli a szót. A bogádmindszenti állami gazdaság 2 400 hold szántón gazdálkodik. Az ösz- szes tavaszi mélyenszántott földbe ke­rül, 480 holdat megtrágyaztak, 150 hol­don pedig a zöld trágya hatását várják Azokra a földekre, ahova nem jutott szerves, vagy zöld trágya 700 hold még az ősszel kiszórták a szuperfoszfá­tot és a kálisót. Egyszóval minden ve­tésük trágyázott; . — A talajelőkészítést pedig nezze meg a helyszínen! — javasolta és máris in­dultunk ki a határba. Már messziről látni, melyik az állami gazdaság és melyik az egyéni gazdák földje; — Az a haragoszöld a mienk, meg az is ott mellette. De nézzük meg most először a borsót j ä Korán vethették, mert már szépen 6orol. — Rekordtermés lesz ezen! — ma­gyarázta Schubert György agronómus. — Olyan ennek a talajnak a szerkezete, hogyha kevés esőnk lesz, akkor is ki­bírja — és leguggol, széttúrja a földet. A föld felül száraz, de egy centivel lej­jebb már nedves. T nnen egy dús, haragoszöld őszi ár­-*• pa táblán keresztül a tömött ta­lajú, morzsás cukorrépa földre vezetett az útunk, ahol már kidugta apró kis levelét a cukorrépa. A szomszédos táblán két G 35-ös és egy Zetor forgolódott. A két G 35-ös- sel Erdősi György és Juhász József tár­csázott, Szurofka István pedig a Zetor- ral utánuk lesimítózta a talajt. Ide ku- korica jön — világosítottak fel es el­mondják, hogy az ősszel ezt a területet is megszántották, lesimítózták, de hogy valóban jó földbe kerüljön, a négyzete­sen vetett kukorica — csütörtökön kez­dik meg a vetést, — mégegyszer meg­tárcsázzák és lesimítózzák; Minden talajt így készítettek elő? — így, sőt volt amelyiket jobban! — hangzott a válasz. — őszi szántás, simí­tózás, tavasszal tárcsa vagy kultivátor. — Volt olyan terület, ahol mind a ket­tőt alkalmaztuk — borona simítózás és csak úgy a vetés; Bejártuk a földeket, meg-megálltunk a haragos-zöld, szépen bokrosodó búza­táblákon, ahol még itt-ott látni a víz nyomait. Olyan nyomok ezek, amiket egy kis eső helyrehozhat és akkor a hatvan hold bejelentett vízkárból nem lesz egy sem. De nemcsak az őszi vetések, a jól előkészített talaj, a már kibúvó borsó és cukorrépa is az állami gazdaság vezetőit dicséri: Kovács Gábor elvtársat, Vár­szegi Pál elvtársat, a gazdaság főagro- nómusát, Schubert József elvtársat és a többieket, akik olyan természetesnek veszik azt, hogy az összes tavaszi kalá­szosuk, a borsójuk, a takarmány- és cu­korrépájuk, a hagymájuk, a lucernájuk, a dugványrépájuk, sőt még a csalamá- déjuk egy része is a földben van; Alapos, jó szervező munkát igényelt ez: mert senki sem állíthatja: kilenc szántó traktorral és három Zetorral könnyű úgy megművelni 2 400 holdat, hogy minden mag idejében a földben legyen és olyan legyen a terület, hogy azt bárki megnézhesse é6 azt mond­hassa: „Ez igen, itt jól gazdálkodnak!“ C zerettem volna mégegyszer körül-' ^ járni a gazdaságot, összehasonlí­tani újra meg újra az állami gazdaság földjeit a kis parcellákkal, egynéhány termelőszövetkezetével. Csak helyeselni lehetne, ha a környék termelőszövetke­zeteinek elnökei, agronómusai, brigád­vezetői is egynéhányszor megtennék ezt az útat. Fáradságos egy kicsit, de meg­éri, mert sokat, nagyon sokat tanulhat­nak ettől az állami gazdaságtól. Szalai János „Győzzük le Ezzel a címmel jelentek meg hétfőn délután Somogy megyében azok a röplapok, amelyben a somogyi be­gyűjtési hivatal felszólította a megye dolgozó parasztjait, hogy abban a versenyben, amelyet május elseje tiszte­letére felújítottak Baranyá­val az első helyezést a so­mogyiak nyerjék el. De nemcsak röplapokkal versenyeznek a Szigetváron túli falvak és járások dolgo­zó parasztjai. A legújabb je­lentések szerint több mint 15 ezer egyénileg dolgozó gazda vállalta, hogy a ver­seny keretében teljesíti be­adási kötelezettségét. A ter­melőszövetkezetek közül 233 csatlakozott az igali Második Pártkongresszus Tsz és a so- mogyszili Kossuth Tsz ver­senyéhez. A nagyobb határú községek élén a versenyt megindító Nagyatád vezet, nyomában 229 község dolgo­zó parasztja igyekszik a hét­fői röplap felhívását teljesí­teni, legyőzni Baranyát. A kisebb községek sem maradnak le ebben a ver­senyben. A fonyódi járásban lévő Látrány és öreglak pá­ros versenyben küzd az első­ségért. A községeken belül a Baranyát,**“ látrányi Alkotmány és az öreglaki Ifjú Gárda Tsz a tej kivételével már egész évi be­adási kötelezettségét teljesí­tette. Az elmúlt esztendőben öreglak a baranyai Szeder­kénynek volt versenytársa, de az idén Szederkényből nem válaszoltak az öregla­kiak versenykihívására. Amint ismeretes ez a ver­seny nemcsak Somogy és Baranya között folyik, csat­lakozott hozzá Tolna megye is. Pakson, Iregszemcsén, Miszlán és a megye többi községében gazdaüléseken ismertették a három megye versenyét A Tolna megyei termelőszö­vetkezetek közül a tamási Vörös Szikra, a tengelici Pe­tőfi, és a paksi Búzakalász Tsz haladnak az élen, és jelentik a legkomolyabb el­lenfeleket. Három megye sok ezer dol­gozó parasztja, sok száz ter­melőszövetkezete versenye­zik egymással, a három kö­zül kettő akarja megvalósí­tani a somogyi röplap jel­szavát: Győzzük le Baranyát! Baranyai községek, tsz-ek, egyéni gazdák mi a véleméi nyetek erről?

Next

/
Thumbnails
Contents