Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-14 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Egy különös műteremben AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJAI XIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1956 ÁPRILIS 14 A szászvári bányászok túlteljesítették május 1-re tett vállalásukat Teljesítette tavaszi tervét Nem tűrhetik tovább a pé­csi és a komlói bányászok, hogy az országgal szembeni tartozásuk napról napra nő. A komlói bányászok 3541, a pé­csiek 881 tonna szén-adósságot halmoztak össze az utóbbi na­pokban. Az elmaradást nem lehet ne­hézségekkel indokolni, mert vannak olyan üzemek, ahol a tervet most is rendszeresen túlteljesítik. Ezt teszik a va­sast, a nagymányoki és a szászvári bányászok már a hó­nap eleje óta. Ennek eredmé­nyeképpen sikerült a vasasiak- nak 304 tonna szenet termel­niük tervükön felül és a nagymányokiaknak 259 tonná­ra emelni a túlteljesítést. A szászváriak is szép példáját adják az egyenletes termelés­nek, a szorgalmas munkának. Május elsejére vállalták, hogy 400 tonna szenet termelnek tervükön túL Csütörtöktől péntek reggelig 25.2 tonnával teljesítették túl napi tervüket és ezzel valóraváltották ígére­tüket is. Pénteken reggelre a vállalt 400 helyett, már 421 tonna szenet szállítottak ki terven felül. Komlón elindult egy egészsé­ges kezdeményezés a Weisz körlet dolgozóitól: az az elha­tározásuk, hogy minden héten szombat délután 2 óráig telje­sítik heti tervüket és azon túl már tervük túlteljesítésén fá-j radoznak. A mozgalomba be­kapcsolódhatnak a pécsi bá­nyászok is. A jobb minőségért A Pécsi Bőrgyár cseresmű­helyének dolgozói versenyre hívták a gyár valamennyi üzemrészét azzal a céllal, hogy a terv rendszeres teljesítése mellett javítsák a minőséget és az eddiginél több anyagot takarítsanak meg. A cseresiek felhívásukban vállalták a sertés vixosbőrök kétszeri válogatását és a fara- gási hibák kiküszöbölését, az Ágó krupponok és gépszíjakon eddig mutatkozott foltok meg­szüntetését végül pedig azt, hogy átlagosan 0.2 százalék tannint takarítanak meg mun­kájuk közben. Ezzel mintegy 24 ezer forint megtakarítást biztosítanak negyedévenként az üzemnek. Hétfőn mér a kukoricát vetik A marázai Béke Termelőszö­vetkezet — hangzik Tarcsay Imre elvtárs telefonjelentése — pénteken délután befejezte a tavaszi vetés első szakaszát. 15 hold árpájuk, 20 hold zab­juk, 10 hold borsójuk, 3 hold dugványrépájuk, 10 hold bur­gonyájuk, öt hold takarmány- répájuk és 24 hold vörösheré­jük már a földben van (a vö­rösherét saját magjukból ve­tették el). A termelőszövetkezet tagjai amellett, hogy teljesítették ta­vaszi vetéstervüket 40 holdat megtrágyáztak (ez körülbelül a szántó területük kilenc szá­zalékát teszi ki) és nem keve­sebb, mint 70 hold őszi veté­sükre szórták ki a pétisót. A termelőszövetkezet fegyel­mére, jó vezetésére élesen rávi­lágít az, hogy már most a bur­gonyavetés után kijelölték az egyes tagok által megművelen­dő területet. Most, hogy a vetés egyik szakaszát lezárták, úgy hatá­roztak a Béke Tsz tagjai, hogy hétfőn megkezdik a kukorica vetését is. Köszöntjük a szor­galmas marázai tsz-tagokatt Példát mutat mint pedagógus s mint tsz-könyvelő is A Az elmúlt őszön alakult meg a bostai Paraszti Jövő Terme­lőszövetkezet és máris példát mutató eredményeket ért el. Zabjuk és bükkönyöszabjuk már csírázik, a kukorica, bur­gonya és cukorrépa alá is kész a talaj. Ha a vetőmagot el­küldték volna az illetékesek, már vethetnék a burgonyát és a kukoricát is. De a jó tavaszi munkán kí- vül más megszívlelendő jelen- . séggel is találkozunk itt. Elein­te bizony sok gondot okozott a tagoknak a termelőszövetkezet vagyona — azt sem tudták há­nyadán állnak vele. Ezt szün­tette meg Major Béla elvtárs, a kis község tinítója, aki még a télen megkezdte a könyve­lést. Ekkor kezdett kialakulni mindenki előtt a nagyüzemi gazdálkodás vagyoni, pénzügyi helyzete és az igazságos jöve­delem elosztás képe. Major elv­társ pontosan kiszámította: a behozott állatokért, felszerelé­sekért kinek, mennyi jár, ezen belül mennyit kap idén és mennyit később. Vetőmagot é kapott a termelőszövetkezet.^ Az alapszabály szerint min­denkinek a földdel be kell vin­ni a vetőmagot is. Ez nem tör­tént meg. Major elvtárs így azt csinálta, hogy kiszámította föld arányában kit mennyi ter­hel a kölcsönkért vetőmagból. Major elvtárs a kapott hitele­ket pontosan vezeti, sőt még azt is feltünteti: mikor mennyi lesz a visszafizetés és a kamat. A tagok munkaegységeit is pontosan elkönyveli, így senkit károsodás nem érhet. Bencze János mg. oszt. vez. Balatinácz József elvtárs, a sellyei gépállomás traktorosa már teljesítette tavaszi tervét. IiiiiinniHiamuiHiainllHiilHMHmmwiimmiunmumniniMiii Hirdi tervek... Gerebenező, kártoló és'nyúj­tógépek kapaszkodnak a ken- derkötegekbe, éles fogak, fürge tűik tépik, fésülik a kendert, amíg olyan nem lesz, mint a szőke kislány hullámos haja. Jó belefeledkezni arany ló fényébe, puha tapintásába, amíg a gépek zúgása, mono­ton zakatolása elringat, az erős kenderillat pedig távoli me­zőkre repít... De egy erős kö­högési inger a valóságra döb­benti az embert. S a valóság? Port szitálnak a gépek rezgő alkatrészei, por sűríti a leve­gőt és por telepszik a szem­Április 15 — április 30 Begyűjtési hetek Zákányi József elvtárs, a Baranya megyei tanács v. b. begyűjtési állandó bizottságának elnöke május el­seje közeledtével felhívással fordult a járási és községi begyűjtési állandó bizottságok tagjaihoz. A felhívás, — amely a Pécsi Rádió péntek esti adásában is elhangzott — emlékezteti a dolgozó parasztságot az ipari munkás­ság lelkes május elsejei készülődésére. Termelőszövetke­zeteink, a dolgozó parasztok és a begyűjtési állandó bi­zottságok kapcsolódjanak be az április 15-től április 30- ig megszervezésre kerülő begyűjtési hetek munkájába s teljesítsék pontosan mindazokat a kötelezettségeket, me­lyeket áprilisra, sőt az első félévre tervük előír! Kövesse megyénk dolgozó parasztsága a munkások példáját úgy, hogy a felszabadulási versenyt, amely április 30-án zá­rul, Tolnával és Somoggyal szemben becsülettel fejezhes­sük be. üveg lencséjére. Por, por, min­denütt por. Szendrői György, a Hirdi Kenderfonógyár igazgatója mondja is: — Sok port nyelnek a dol­gozóik. Pedig tisztasági ver­senyben vagyunk, láthatja, hogy azonnal eltakarítják a le- üllepedett porréteget Valóban, gondos kezek nyo­mát látni mindenütt, de a di­csérő szót elfullasztja egy újabb köhögési inger. — Másképp lesz néhány hét múlva — biztat a gyárigazga­tó. — Az új gyártási eljárással rövidesen három munkatermet mentesítünk a portól. Uj gyártási eljárás? Hogyan is lesz rövidesen? A szovjet t gyártási eljárás szerint a jö­vőben nem szárazon dolgozzák fel a kendert, hanem pácolás­sal — 24 százalékos nedvesség­gel telitik és ezután viszik vé­gig a fonást megelőző művele­teken. Ezáltal nő a kenderfo- 11 nal szakítószilárdsága, keve- i1 sebb lesz a hulladék és ami 11 semmivel sem kisebb ennél: pormentes munkatermekben dolgozhatnak a kendergyári munkások. Új gyümölcsöst létesítenek Lovászhetényben A lovászhetényi termelő- szövetkezetben is nagy kedv­vel dolgoznak a régi s az új tagok. Eddig 15 hold tavaszi árpánk, öt hold koriánderünk, három hold étkezési borsónk, három hold takarmányrépánk, két hold mákunk, 25 hold za­bunk, hat hold napraforgónk van a földben, s most a ku­korica és burgonya alá készít­jük elő a talajt. Amíg a gépek­kel és a lovakkal ezt csinál­juk, addig a tsz többi tagja az újtelepítésü szőlő gépi for­gatását egyengeti, hogy az ültetést is minél előbb meg­kezdhessük. A férfiak egy ré­sze a gyümölcsösben foglala­toskodik, mert még a tavasz- szal a 15 hold kajszi baracko­sunk mellé négy hold szilva és cseresznyét szeretnénk ül­tetni. örömmel tudatom, hogy taglétszámunk is megnőtt, az elmúlt évi 48 tag helyett 58 tagunk van. IFJ. WAGNER MARTON könyvelő.-----------^-----­Me ntőöv Mérgesen mászott fel abak- < daru vaslétráján. SzénporQS Első levélváltás... Az elmúlt napokban levél érkezett a sásdi gépállomásra, amely vastagságra is elütött a többitől. Amikor felbontották és szétnyitották, a következő­ket olvasták: „Versenyfelhí­vás”. A szeratlászlói gépállomástól jött a levél és többek között a következőket tartalmazza;. Minden brigádban megalakít­ják a pártcsoportot, verseny- zászlót alapítanak, amely minden tíz napban a legjobb teljesítményt elérő brigádhoz kerül. Céljutalmakat tűznek ki a legjobb eredményt elérő traktorosoknak, brigádvezetők­nek és agronómusoknak. A gépállomás dolgozói vállalják, 'hogy egy községben megszer­veznek egy termelőszövetkeze­tet és két termelőcsoportot mezőgazdasági termelőszövet­kezetté fejlesztenek; A gazdasági feladatok kö­zött pedig a következők olvas­hatók. A gépállomás globális tervfeladata egy évre 18 450 normálhold, ezzel szemben 19 373 normálholdat teljesíte­nek. Mind a tavaszi, mind az évi tervüket 105 százalékra teljesítik, ezt pedig úgy érik el, hogy már most a tavaszi idényben az egy gépre eső 154 nonmálhold helyett 161 normálholdinyi munkát végez­nek el. „Vállaljuk, — hangzik a szentlászlóiak felhívása — hogy az előírt 3560 tonna trá­gyát 26 nap helyett 20, az 566 hold tárcsázást 10 nap helyett 8, a 140 hold kultivátorozását 5 nap helyett 4, az 541 hold tavasziak alá való szántást 12 nap helyett 10, a 245 hold ve­tést 8 nap helyett 7, a 110 hold négyzetes vetést 11 nap he­lyett 10, a 333 hold kapálását pedig 10 nap helyett 9 nap alatt végezzük el”; De ezzel még nem érünk a levél végére. A szentlászlóiak két tsz-ben kísérleti kukorica parcellát is beállítanak — mozsgói József Attila és a so- mogyviszlói Uj Élet Tsz-ben — amit háromszor kapálnak meg géppel és még azt is hoz­zá teszik, hogy kukoricavetési tervüket kifogástalan munká­val 110 százalékra teljesítik, a műtrágyák felét géppel szór­ják ki. A tavaszi idényben kétízben növényvédelmi szem­lét tartanak a növényi és az állati kártevők elhárítása ér­dekében, Két termelőszövetke­zetben — mozsgói József Atti­la és boldogasszonyfad Vörös Október — bevezetik az egye­di takarmányozást és ugyan­ebben a két termelőszövetke­zetben megvalósítják a szaka­szos trágyákezelést is. A tan­kolást üzamanyiagszivatotyúval végzik és így a termelési időszak alatt két százalék energiamegtakarítást érnek el. Ez a levél lényege! Ezt ol­vasták a sásdi gépállomás ve­zetői és traktorosai és meg kell mondani, nem ijedtek meg a feladatoktól, sőt észre­vették valamit, amit a szent­lászlóiak kifelejtettek. Úgy gondolkodtak: a szentlászlóiak mindent a normálholdakra tettek fel, ők vállalják a ver­senyt, de kibővítve. Néhány nap múlva össze­jöttek a gépállamási agronó- musok, brigádvezetők, terme­lőszövetkezeti elnökök és bri­gádvezetők, hogy megtárgyal­ják: mit lehetne tenni a ter­méshozamok növelése érdeké­ben. Úgy határoztak, hogy a normálholdak mellett mutassa meg a verseny eredményét a arcán durcás ráncok voltak, unalmas már ez a sok duma — gondolta, oktatás, baleset- védelem. Felesleges időpocsé- kolás, marhaság. Most is legalább 20 percet elraboltak munkaidejéből és éppen ilyenkor. Tudják, hogy milyen sürgős a munka. Egy helyen le van szakadva a lég­vezeték, áll a daru és akkor balesetvédelmi oktatás. De ha valami újat mondanának, de nem. Majdnem mindig ugyan­azt. Most is megint legtöbbet a mentőövről beszéltek. Már milliószor hallottam. Jó, ha egyszer beszélnek róla, rendben van, de ennyiszer. Meg voltő azelőtt mentőöv nélkül. Úgy mászik ő a daruhid szögvasain, mintha a földön járna. Le sem lehet innen esni, mégha akar na, akkor sem. Indulatosan dobta a híd jár­dájára a szerszámos ládát. A mentőövet is kihozta, bár most nagyon haragudott rá. Emiatt raboltak el c munkaidejéből. Mentőöv? Egy frászt! Akadá­lyozó öv. A múltkor is rajt volt ez az istráng a derekán. 10 cm-mel kellett volna még arrébb menni egy csavart meg húzni és nem tudott, mert ez a nyomorult mentőöv-kötél fogva tartotton Vissza kellett fordulni, kioldani és csak ak­kor tudta a csavart meghúzni. Akadályozta a munkában* termelési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése. A versenyfelhívást március 29-én keltezték, de már kész a sásdiak válasza is, amelyben elfogadják a versenyfeltétele­ket és a következőkkel bővítik ki azt. A sásdi gépállomás traktorosai, agronómusad és brigádvezetői vállalják, hogy őszi búzából a tervezett 8,4 mázsa helyett 9,08, tavaszi bú­zából az 5,6 helyett 6,14, rozs­ból a 7,4 helyett 7,86, őszi ár­pából 10,5 helyett 11, tavaszi árpából 7,9 helyett 8,1, zabból a 7,3 helyett 7,7, kukoricából a 14,8 helyett 15,2, burgonyá­ból a 76,6 helyett 83,7, cukor­répából a 142 helyett 151, ta­karmányrépából a 152 helyett 156, napraforgóból az 5,4 he­lyett 5,8, borsóból pedig a ter­vezett 9,7 mázsa helyett 10 má­zsás termést érnek el holdan­ként. íme, a két gépállomás közti verseny feltételei, amelyek valóraváltása most már a traktorosoktól, az agronómu- soktól, brigádvezetőktől, a két gépállomás vezetőitől függ. Sz. J. Nem is igen használja, csak néha véletlenül unalomból, és csak azért, hogy ne kiabálja­nak vele a műszakiak. Lemászott a hidjárdáról a kereszttartókra, matatott, gé­piesen dolgozni kezdett. Lá­baival szorosan átkulcsolt egy szögvasat. Ez az életbiztosí­tás, nem a mentőöv. Bele­merült a munkába, nehezen jött le a csavar, rá volt rozs­dásodva a légvezeték szigetelő csiga tartó-csapjára. A kulcs lecsúszott az anyáról, a len­dület előrebillentette, lábai kö­zül kicsúszott a szögvas, ré­mülten kapott a főtartó geren­da felé, előrebukott, lecsukta szemét és zuhant... De csak a másodperc tört részéig. Dere­kán egy rándítást érzett és ke­zével, lábával kalimpálva megállt a levegőben. Alatta 10 m mélység. Visszatornázta magát a szög­vasakra. Arcáról eltűntek a mérges, durcás ráncok, szemé­ben rémület fénylett. Mintha egy összezúzott embert látott volna lent, a széndarabok kö­zött. Két kisgyermeke jutott eszébe, olajos munkaruhája uj­júval végigtörölte homlokát, két kérges markával megra­gadta a mentőkötelét, lehunyta szemét és a kötelet, mint sze­relmes kislányt, szenvedélye­den szénporos arcához szori- to*Ja. Ma, pont ma, véletlenül ki­kötötte magái* Vagy száz lépcsőt megmá- szok, mire felérek. Valóság­gal magaslati levegőt élvez­hetnék, ha nem párologna, gőzölögne a teremben a fes­tékek legkülönbözőbb fajtá­ja. Amerre nézek, mindenütt festék. Zöld, kék, piros, sár­ga — literes, kétliteres lába­sokban, fazekakban. Mintha egy második Feszti-körkép alkotói készülődnének nagy munkájukhoz. Pedig szó sincs itt Feszti­körképről. A Pécsi Nemzeti Színház festőműhelyében, — vagy ha jobban tetszik: mű­termében, — a színház kö­vetkező bemutatójának, a „Columbus" -nak díszleteit festik Vincze Győző és mun­katársai. Festik, de hogyan? Óriási vászon hever a pad­lón. Akkora, hogy... Sőt, még annál is nagyobb... — Vincze Győző mintha sepre- getné egy valóban seprűnagy­ságú ecsettel. De hát nem csoda, hisz szikla lesz ebből a vászonból, holdsütötte, zord szikla. Vázlatot látok a falon. — Sziklás táj, tengerpart, két vitorláscsónak. A vázlat után készül a díszlet... Körülné­zek a csónakok után. Meg nem találnám őket, ha nem mutatnának egy szabályta­lan alakú kifeszített fehér vászondarabot, fölötte emel­kedő két léccel, a léceken ke- resztbeszegezett deszkákkal. Ezek lesznek hát a csóna­kok! De nem lehet sokat bá­mészkodni, mert Vincze Győ­ző egyre újabb és újabb dísz­leteket mutogat. Sok van belőlük. — Nem csoda — világosít fel, — hiszen a Columbus 11 képből áll és ebből kilenc különböző! Tehát kilenc kép­hez kell díszletet festenünk. — Mekkora munka ez? — Egy hónapig tart... A kisműterembe vezet és mutatja Karola Béla terveit Hajófedélzet, díszes, spanyol terem, templomrészlet, kö­zépkori kocsma... Nem kis munka mindezt óriásira nagyítva megfesteni úgy. hogy a közönség már a függöny felgördülésekor tapssal fogadja a képet. A festőműhely vezetője szerint viszont, ha nagy mun­ka is, de szép munka. — Festői díszleteket jól­esik festeni! Én meg a nézők nevében válaszolok: — Festői díszleteket jól­esik nézni. Ebben maradunk... Azaz, dehogy maradunk! Észreve- szem a falon a nem éppen marasztaló feliratot: „Vendégeket ma nem foga­dunkP‘ így hát búcsúznom kell a festőműhelytől, a díszletek­től. Viszontlátásra a „Colum­busi* huszonegyedikéi bemu­tatóján. AMI -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents