Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! # M DUNÁNTÚLI AIMPP BÁPAMYA ME CY EI ft IZ OTT/ACÁK A IC LAPJA Épülő, szépülő falvaink... XIII. ÉVFOLYAM, 87. SZÄM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 ÁPRILIS 12 Már majdnem valamennyi községben megbeszélték, el­határozták, hogy az elkövet­kezendő hónapokban miként építik, alakítják községük arculatát. Elkészültek a köz­ségfejlesztési alapok felhasz­nálásának tervei és nemso­kára megindul a tervek vég­rehajtása is. Beremenden több mint 80 ezer forintot használnak fel. Lófogatú öntözőkocsit vásá­rolnak, amellyel a nyári ká­nikula idején portalaníthatják, hűsíthetik a falu utcáit. De ebből a 80 ezer forintból Ú1 betonjárdát is építenek, hogy a tavaszi-őszi esőzések ide jen se kelljen sarat dagasztani az ünneplős ruhába öltözött em­bereknek. A beremendi sár­ra egyébként „újabb csapást mér” a Beremend felső vasútállomás felé épülő sa­lakos gyalogjáró, amely majd fél kilométerrel rövidíti meg a vonathoz igyekvők út­ját. De nemcsak a sártól kí­méli az utasokat, hanem a mellette futó villanypózna- sor, az éjszaka érkezők, vagy hajnalban . sietök számára megnyugtató világítást ad. A tervekben még az orvosi rendelő vízvezetékkel való ellátása, a tanácsház rendbe­hozása, és néhány apróbb munka, szerepel, mellyel kényelmesebbé, szebbé lesz a falusi élet. Közel negyed millió fo­rintot mér szét különböző< hasznos célokra a siklósiakt számvetése. Természetesen itt is elsősorban a sár ellen' folyik a küzdelem. A Nagy-' harsány felé vezető utcában 800 négyzetméteres beton­járdát, a Petőfi utcában pe­dig 33 ezer forintos költség-, gél téglajárdát építenek. A szőlőhegyekről lezúduló vizet, új 800 méteres árokban veze-, tik el. Es ha már a szőlő­hegynél tartunk, meg kell említenünk az odavezető út kiszélesítésére és mélyítésére fordított 3 ezer forintot is. Vtkövezés, sportpályakerítés építés, 150 kötet könyv vá­sárlása és úttörők üdültetése zárja le a hasznos költségve­tés rubrikáit. Szigetváron majd fél mil­lió forint a községfejlesztési alap idén felhasználandó összege. A legjelentősebb be­ruházás itt az a másfél kilo­méteres vízvezeték, mellyel a Tinódy utca lakóinak életét hozzák egy lépéssel közelebb a kényelmesebb, városi élet­formához. A Zrínyi múzeum és emlékmű számára a járási kultúrház könyvtárának gaz­dagítására és természetesen járdaépítésre, no meg sok apró terv megvalósítására osztják majd szét ezt a fél milliót. Új gépek érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságból sen most, a tavalyi esős, nyir­kos időjárás után okozott sok nehézséget, mert a megenge­dett 14 százalékos víztartalom helyett 18—20 százalék víz is volt a napraforgóban. A nagy nedvesség miatt a hengerszé­kek, felvonók és szállítócsigák eltömődtek, beragadtak, sok karbantartásra, javításra volt szükség, ami természetesen időt vett igénybe. Emiatt gyak­ran egész napok kiestek a ter­melésből. Az új német és magyar szá­rítóberendezés, amely beszere­léssel együtt mintegy 550 ezer forintnyi beruházást jelent, gyökeresen megváltoztatja a helyzetet. A füstgáz-szárítók hajalás előtt, a csőköteges szá­rítók pedig hajalás után szá­rítják a magot, s az így töké­letesebben előkészített anyag­ból jóval gazdaságosabban, jobb eredményekkel dolgozhat a Pécsi Növényolajipari Vál­lalat. Az új gépek beszerelése, illetve a beszerelések előtti építkezés már megkezdődött. Az üzemeltetésre szeptember­ben kerül sor, s előreláthatóan két éven belül megtérül a be­ruházás értéke. Megjött a szép idő megyeszerte mozog a határ parcellán, — az is az ő földje. Ott is konyhakerti növényeket termelnek. Majd május végén, júniusban az asszonnyal hajó­ra ülnek és viszik az árut Budapestre. A pestiek is jól járnak, ők is. Már indulok vissza a kövesútra, amikor utánam szól az öreg: — Hallja, a búzára is kéne pétisó. A háztartási boltban többször érdeklődtem, azt mondják, ők is mindennap várják;:; De most lenne itt az ideje ;5I A Lőrinc­tanya mel­letti földön négyen haladnak egy sorban. Három asszony, egy férfi. A mohácsi Béke Tsz tagjai: Papp Sándorné, Pécsi József­né, Szabó Gyuláné és Szilaj István. Egyszerre, fehér csó­vaként szóródik szét kezükből a műtrágya, minden egyes lé-« pés után. Délután a cukorrépa és ta­karmányrépa gépi vetésénél segédkeznek. Szerdán a tsz asszonyai maghozó répát rak­nak földbe. A kertészeti bri­gád nyolc asszonya pedig ki­ülteti a korai Rózsa-krumplit. A népművelés tavaszi feladatai A műveltség, művészet, szak­mai tudás terjesztése és mű­velése nem függ attól, hogy nullfok alá zuhan-e a hőmérő higanyszála vagy húsz fok fölé emelkedik, hogy hull e a hó vagy napsugár aranyozza a föl­det. Mégis, a népművelési munka gyakorlati módszerei, formái mások nyáron, mint télen, másképpen dolgozunk tavasszal, mint ősszel. Az idei tavasz népművelési feladatai azonban nemcsak úgy különböznek a . téli fel­adatoktól, mint például az el­múlt év második negyedének népművelési munkája az első negyedévitől. A Szovjetunió - Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, az ezt megelő­ző, az irodalmi élet jobboldali jelenségeiről szóló novemberi párthatározat határozottan új utakra irányítja a népművelés munkásait és azokat az önte­vékeny kultúrmunkásokat, akik a legkisebb üzemben a legapróbb faluban is nagy- nagy szeretettel művelik magu­kat és terjesztik is a művelt­séget. A legfontosabb, amire a kongresszus felhívta a figyel­münket — és ez a figyelmezte­tés számunkra különösen indo­kolt —, hogy a művelődési in­tézmények támogassák teljes erővel a szocialista építést, le­gyenek erős, meggyőző szószó­lóivá a párt politikájának. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy necsak szórakoztatásra, törekedjenek, necsak elvont vagy kevésbé gyakorlati kér­dések magyarázóivá legyenek kultúrmunkásaink, művészeti csoportjaink, könyvtáraink, hanem haladjanak együtt az élettel és mindenütt a helyi igények szerint, a helyi párt­szervek irányításával munkál­kodjanak a szocializmus építé­se érdekében. Legyen a kultúrmunkás pro­pagandista és agitátor! — ezt jelenti röviden a fenti tétel. De ennek a kívánságnak, ennek a pártszabta megtisztelő köteles­ségnek csakis úgy tehet eleget a kultúrotthon, a művészeti csoport, a szakkör, vagy a könyvtár, ha helyes eszmeiség­gel, magas művészi színvona­lon vagy szakmai felkészült­séggel dolgozik, ha érdekes és szórakoztató programot tár a község vagy az üzem elé; A tavasz, ez a friss, üde év­szak számtalan lehetőséget nyit meg a műveltség terjesz­tése előtt. Falun és városban egyaránt választhatunk — ter­mészetesen az időjárástól füg­gően — a kultúrotthon, kultúr­terem vagy a szabad természet, esetleg szabadtéri színpad kö­zött. Itt is, ott is remek alka­lom nyílik természettudomá­nyos ismeretterjesztő előadás­ra, falun az új agrotechnika, ismeretlen mezőgazdasági gé­pek bemutatására. A zord idő elmúltával kiváló városi agro­nómiái és technikai szakem­bereink is könnyűszerrel meg­közelíthetik a falut, ugyanígy az öntevékeny művészeti cso­portok is és mai életünkről szóló, művészi jelenetekkel, egyfelvonásosokkal a szívre, az érzelmekre hatva bizonyíthat­ják, amit a népnevelők, TTIT- előadók az észhez címeznek. Kimeríthetetlen gazdagság­ban tárulnak fel a működési területek; A nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeinek bizonyítá­sa, ismertetése, a kultúragitá- fitÁu brigádok megszervezése és harobavetése, a szemléltető agitáció felélesztése (ilyenkor már szívesen megállnak a fali­újságok előtt az emberek), a rigmusbrigádok újjáalakítása, természetjárás — előadással egybekötve, a május elsejei program kidolgozása és meg­tanulása, az ifjúsági sereg­szemlékre való mozgósítás — mind megannyi lehetőség a műveltség terjesztésére, a párt szavának tolmácsolására, a műszaki kultúra színvonalának emelésére, a művészetek meg­szerettetésére.­Nincs a művészeti és isme­retterjesztő, népművelési mun­kának olyan ága, amely ne éledne újjá a huszadik kong­resszus megtermékenyítő taní­tásainak, a párt határozatai­nak hatására. Könyvtáraink­nak és könyvtárosainknak fon­tos, halaszthatatlan feladatuk, hogy sokkal inkább, mint ed­dig, ajánljáik, terjesszék a szakkönyveket, különösen fa­lun a mezőgazdasági szak­könyveket. Ezt azonban csak akkor tehetik, ha maguk is is­merői legalább némileg az ag­rotechnikának. Az üzemek­ben ugyanígy ismernie kell a szakszervezeti könyvtárosnak a technika fejlesztésével kap- ■ csolatos alapvető tudnivalókat, I az idevonatkozó párthatároza- * tokát, az üzem tervét és tér- 2 melési lehetőségeit; ( A párt- és szakszervezetek- c nek éppen ezért gondoskodniok # kell a könyvtárosok és általá-# ban a kultúrmunkások szak-# mai és ideológiai képzéséről. # De ezen túlmenően: állandóan# segíteniük, irányítaniok kell # őket, hiszen csak így tudják# jól elvégezni feladataikat. Ez# a fáradtság busásan megtérül,# mert műveltebb, képzettebb# emberek jobban dolgoznak, # könnyebben tájékozódnak, ha-# marabb hozzájuk talál a párt# szava. # Nagyon fontos, hogy a mű-# vészi munka irányítását is a# pártszervezet vállalja. Példa-# mutató az az igyekezett, aho-# gyón a lánycsóki pártalapszer-J vezet titkára törődik a kultúr-# csoportokkal, számontartja! fejlődésüket. Ez azonban nem# elegendő. Ennél többet várunk ] a pártvezetőségektől, párttit- 4 károktól. Azt, hogy szóljanak., be a műsorválasztásba is. Nem mindegy, hogy a mához csak nagyon közvetve beszélő nép­színművekkel vagy pedig hú­sunkba vágó probléma — pél­dául termelőszövetkezet alakí­tása vagy a munkafegyelem kérdése — szerepel-e a szín­játszók műsorának homlok­terében. — A műsort a falu vagy az üzem sajátosságához kell mérni, annak alapján megválasztani. Mit sem hasz­nál egy termelőszövetkezeti községben olyan egyfelvoná- sos, amely a termelőszövetke­zeti tagokat a belépésre agi­tálja. Ellenben sokat segíthet egy, az egymás segítését, a vezetés kollektivitását, a mun­kafegyelmet, vagy a közös tu­lajdon védelmét propagáló színmű; Nem könnyű tehát kidolgoz­ni, még kis területen sem a népművelési feladatokat. Szá­mítani kell arra is, hogy itt- ott részvétlenséggel találkozik egy-egy jó kezdeményezés, öt­let. De a nehézségek ellenére ■ is ez a követendő út. És az i eredmények, a nagy feladatok megoldása meghozza még ott is a támogatást, ahol az addig ; hiányaotti A pécsiek ismét elérték a 100 százalékot A pécsi bányászok vezetnek a trösztök oárosvArsenvében A pécsi és a komlói szén- bányászati trösztök versenyé­ben ismét a pécsiek vezetnek 100.2 százalékos havi átlag- eredményükkel, a havi terv sddig esedékes részét 92,3 szá­mlákra teljesítő komlóiak slőtt. A pécsiek eddig 73 tonna izenet termeltek tervükön fe- SI, a komlóiak ezzel ellen- étben 2 418 tonnával keveseb­bet adtak az előirányzottnál. A Pécsi Szénbányászati rröszt aknái közül különösen Jetőfi-akna dolgozói érdemel­lek dicséretet derekas munká­inkért. Az akna bányászai 106.2 százalékra teljesítették sddig esedékes havi tervüket, ss kedden is 101,3 százalékot értek el. Mindennap növelik erven felül termelt tonnáik számát. Szerdán reggelig már 109 tonna szenet termeltek ;erven felül. András-akna dol- fozói is méltán érdemelnek elismerést, ők 103,8 százalék­ba teljesítették eddig havi ter­hük esedékes részét és terven Felül 225 tonna jóminőségű szenet adtak az országnak. Eéppe! négyzetesen vetik a Móricát Négyzetes kukoricavetési bemutatót tartott kedden a gépállomás Palotabozsokon. Hogy eredményes volt-e? Csak egy példát rá. A bemutatóig úgy állt a dolog, hogy a helybeli Petőfi Tsz egy szemernyi kukoricát sem vet négyzetesen. Az ag- ronómus hiába bizonygatta a tagoknak, hogy a négyze­tes vetés az eredményesebb. Főleg a brigádvezető idegen­kedett tőle. Most ott volt ő is a bemutatón. Felesleges részletezni, a brigádvezető azonnyomban el akarta vin­ni a gépet a termelőszövet­kezetbe, — mert a Petőfi Tsz-ben 70 holdon négyzete­sen vetik a kukoricát. A tröszt többi aknája nem# teljesíti tervét. István-akna # 99,7, Széchenyi-akna 96, Béke-# akna 94,7 százalékot ért el a# hónap eddigi szakaszában. A<* három akna dolgozói összesen# 561 tonna szénnel tartoznak. # Már jelentettük, hogy a# nagymányoki bányászok, má-4 sodik negyedévi tervükön fe-|* lül 400 tonna szén kitermelését!* vállalták, a munkásosztály ün-l* népéig, május 1-ig. (* Április 10-én reggelig 229,5* tonna szenet termeltek az elő- ^ irányzaton túl. A tizedikéi"^ műszakon újabb 15,3 tonná- val toldották meg ezt a meny- í nyiséget és szerdán jelentet­ték: eddig 244,8 tonnát teljesí­tettek vállalásukból. A szászvári bányászok is példamutatóan teljesítik ter­vüket már a hó eleje óta, — 121,1 százalék a havi átlag- ] eredményük. Szerdán ismét . túlteljesítették a tervet, 104,9 százalékot értek el. Május 1 ' tiszteletére azt ígérték, hogy ! 200 tonna szenet termelnek 1 tervükön felül áprilisban. Az ígéretet már teljesítették: 11- : én reggelig 354 tonna szenet s adtak át terven felül a nép- 1 4 hét eseményeiből A Pécsi Növényolajipari Vál- ilat a napokban új gépeket apott, amelyek nagymérték­en növelik majd a vállalat azdaságos termelését, s a ter- íékek minőségét. Eddig az volt a helyzet, hogy magot nem tudták tökélete- ;n kiszárítani, mert nem állt sndelkezésükre megfelelő be- endezés. Ez a helyzet különö­Szántanak a mohácsszigeti Dunafalva határában uunaraiva, apr. 11. I1 A Mohácsszigeten fekvő ár­# I vízkárt szenvedett Dunafalva (l határában kb. száz hold terü- ilet szikkadt meg eddig annyi­dra, hogy meg lehet rajta kez- (i deni a szántást. A helybeli Ságvári Tsz földjén jelenleg ||két G 35-ös hasítja a frissen istállótrágyázott földben ku- 4 koricavetés alá a barázdákat # és eddig több, mint öt kh-at «szántottak fel. Hamarosan se­# gítségükre sietnek a nappal «vontatási munkán dolgozó, a # laza talajon könnyebben moz­# gó DT 413-as lánctalpasok is, # amelyek éjszakai műszakban # fognak dolgozni. Megérkezett a községbe a pétisó is. — A Ságvári Tsz-ben eddig hús: kh-on végezték el a megma^ radt őszi gabonák felültrágyá zását, amit csütörtökön meg kezd az ugyancsak dunafalv Szabadság Tsz is. Az egyéni gazdaságokba: szintén megindult a munka egyelőre öt fogattal szántanak több gazda a lucernát foga solja. A fokozódó talajművelésse párhuzamosan elégítik ki : vetőmagszükségleteket: a je lenlegi szükségleteknek ele gendő napraforgó, köles, ta karmánykáposzta és más ve tőmagvakat szállítottak át ; községbe. I előtt a kö­La nyesőK vasútról le­térve, megpróbáltam meg­számolni az asszonyokat. De ahogy jártak-kelték, nem si­került pontosan. Mindeneset­re húsznál többen voltak, mind a lánycsóki Csillag Tsz asszonyai. Estig végeznek a három hol­das területen a komló-telepí­téssel. Nem kis munka volt három nap óta az erős, nem egyszer hideg széliben. Kedd reggel is fáztak még kezdés­kor, de úgy dél felé a nap is kisütött időnként, no meg a sürgés-forgástól is bemeleged­tek. Mert. az aztán van itt.... A tábla alján Körtési József- né szalaggal segíti kimérni a másfél méteres sorközt Linder Ádámnak, majd kukoricaszá­rat dug arra a helyre, ahová a dugvány kerül. Ugyanígy jelöli vele szemben a lánya, Bodnár József tez-párttitkár- ral. Ahogy fogynak aztán a je- lölőszárak, úgy nő a dugvá­nyokkal beültetett területe A I kiásott lyukakba előbb trá- I gyaA jó érett ÍStállÓ­trágyát. Az a pufajkás asz- szony, Kiss Józsefné ezt csi­nálja, ott a hajlongó asszo­nyok között meg Baranyi Jó­zsefné ültet... A rózsaszínfej­kendős Bárth Lőrincné ás. Bárthné április 5-e óta a Csil­lag Termelőszövetkezet tag­ja. Mohácsszigeten az árvíz elsodorta a házát és ideköltö­zött lányával Lánycsókra. Két hete még nem látta senki mo­solyogni, itt a tsz-asszonyok között nyerte vissza élet- és munkakedvét. Oroszlán József tsz-elnök- töl tudom meg, hogy mi a haszna ennek a szorgos mun­kának. Jövőre már 2,5 mázsa komlótermést várnak holdan­ként. Egy mázsa ára pedig ötezer forint. De a sorok köze sem marad parlagon, beülte­tik őszi káposztával, s ez is pénzt hoz a közös kasszájá­ba .:; Ha az asszonyok vé­geznek a komlótelepítéssel, másnap átmennek a szomszé­dos táblára hagymát ültetni, ahol most két fogatos készíti elő a talajt. Onnan pedig is­mét más terület várja a fürge asszonykezeket, — mert most már valóban sürget és hív az enyhülő időé Wi - I, ' n , Újváros mel­monacs ien két asz­szony, Bablity Jánosné és az édesanyja igyekszik megrakott talicskával négy holdjuk felé. Pontosabban a földjük szélén húzódó porhanyóé, néhány napja boronáit földcsíkhoz, mert ez lesz a konyhakertjük. Azzá teszik. Ezért hozták magukkal a sorhúzót, a kapát és megannyi fajta magot. Estig elvetik a mákot, takarmányrépát, cukor­borsót, zöldséget, elültetik a krumplit, dughagymát. Egyik­másikból persze nem sokat, de azért terem majd itt min­denféléből annyi, amennyi a háztartáshoz kell, sőt piacra is jut talán egy kevés, • l/»||,_ J felé az úttól Ivolkea jobbra Csigi Imréné pétisózza a káposztát. A 70 éves Imre bácsi is ott hajlong mellette. Az egyik sor­végi kanyarban megszólal: — Tudja, régi gyerek va­gyok én már, de ilyenkor csak a határban érzem jól magam A 7 holddal még mindig el­gazdálkodunk kettecskén. Aztán túl mutat néhány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents