Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-11 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI i Május 1 tiszteletére $229.5 tonna szenet termeltek terven felül a nagymányokiak AX MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A'N AR LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1956 ÁPRILIS 11 Lelkiismeretes, gyors ügyintézést! Kedvez az idő - vessünk! ’"'EGLÉDPTJSZTA: Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a XX; kongresszus nagyjelentőségű téziseiről be­szél az egész világ. Hazánk­ban hatványozottan így van ez, hiszen a mi szocializmust építő országunk és népünk minél többet akar tanulni a Szovjetuniótól, építésünket vezető pártunk pedig a mi vi­szonyainkra alkalmazza az SZKP tapasztalatait. A XX. kongresszus esemé­nyei az ott elhangzott beszá­molok, a vita — nálunk is el­mélyültebb gondolkodásra, a jelenségek mélyebb vizsgála­tára, a nézetek különbségét tisztázó nyílt vitákra vezetett) És nemcsak a „hivatásos” po­litikusok, tehát pártmunká­sok, tömegszervezeti funkcio­náriusok, tanulmányozzák és vitatják meg a XX. komgresz- szus anyagát, hanem az egy­szerű emberek százezrei is. Ez az újraéledt alkotó, vi­tázó kedv nyilvánul meg ab­ban, hogy a dolgozók élnek a XX. kongresszus egyik leg­fontosabb tanításával: töme­gesen ellenőrzik az intézkedé­seket, a törvények végrehaj­tását, az építés munkáját és ha valami hibát tapasztalnak, felemelik hangjukat a hibák ellen és megbírálják azok el­követőit. Ez a szabad bíráló hang a2 a tény, hogy a bírálat egyre pártosabbá, építőbbé válik a XX. kongresszus után — mondhatni — a kongresz- szus egyik legnagyobb jelen­tőségű eredménye. A bírálat építő jellege meg­nyilvánul abban, hogy dolgo­zóink hozzászólásaikkal a tag­gyűléseken, tanécsülési felszó­lalásaikban és általában min­denütt nemcsak a hibákat os­torozzák, hanem javaslatot tesznek a hibák kijavításának módiára. Értékes, ötletes, meg­valósítható javaslatok jutnak így napvilágra és a feladat az, hogy ezeket a javaslatokat, öt­leteket megvalósítsuk és újabb sikerek forrásaként kimerít­sük. Különösen élesen teszik szó­vá az emberek a kisfcirályko- dá<? az önkényesedéi. a törvényszegés, az öntömjéne­zés kirívó példáit. A személyi kultusz különösen azért ve­szélyes. mert nemcsak a „több szem többet lét” elv kifejlő­dését gátolja, hanem mert gá­tat vet minden bírálatnak, el- sekélyesíti a pártéletet ugyan­úgy. mint tömegszerveink de­mokráciáját, vagy mint állami és gazdasági apparátusunk munkáját. Nagyon fontos te­hát. hogy a panaszirodák, a tanács, a rendőrség, az üzemi bizottságok, de elsősorban pártszervezeteink gondosan és körültekintően vizsgálják mee ezeket a bejelentéseket és orvosol ják a jogos panaszokat, téniék le a kiskirályok koro­náit. irtsák ki a talpnvalást és nem utolsósorban védjék meg azokat, akik felfedik, leleple­zik a visszaéléseket, akik szót emelnek a személyi kultusz ellen. Sajnos, az elmúlt időben egyes vezetők gyakran csak elvben törődtek az ügyek in­tézésével. Késlekedtek a vizs­gálattal, teher volt számukra a dolgozók bejelentése. Elő­fordult az is, mint Nusszer Pé­ter elvtárs esetében, hogy bá­tor bírálatára a vállalat egyes vezetői megfenyegették. Ter­mészetes, Nusszer elviére még mindig a vállalat dolgozója, mert a párt megvédi, segíti azokat, akik felfedik a hibá­kat, bajokat. Vannak olyan vezetők is, akik többszöri sürgetésre sem vizsgálják, illetve vizsgáltatják ki a hozzájuk küldött panaszos leveleket, nem tájékoztatják a levelezőt ügyével kapcsolato­san. Hasonló eset előfordult még Tálos László elvtáresal, a pécsi járási pártbizottság első titkárával is, akihez január 3-án továbbítottuk Buchvald József bükkösdi lakos levelét Az intézkedés eredményének közlését március 15-én meg­sürgettük és még a mai napig sem kaptunk választ. Jóllehet Tálos elvtárs másokkal intéz- tette el az ügyet, de abban az esetben is tájékoztatni kellett volna a panaszost, illetve az ügyintéző szervet. A XX. pártkongresszuson kialakult egészséges légkör kezdi éreztetni hatását az élet minden területén. Egyre több vezető, egyre több szerv ismeri fel a dolgozók beadványai, pa­naszai gyors és igazságos inté­zésének jelentőségét. Példa­ként említhetjük Varga Ko­vács István elvtársat, az SZTK ügyintézőjét, aki lelki- ismeretesen, mindenkor a? igazságnak megfelelően intéz­kedik, tanáccsal látja el a hozzáforduló dolgozókat. A levelek, beadványok gyors és igazságos intézése nemcsak egyszerűen adminisztratív fel­adat. Sokkal több annál. A mindennapi élet kisebb és na­gyobb bosszúságaitól szabadít ják meg az embereket. Ez pe­dig elsőrendű politikai kérdés is. Egy-egy jogos panasz gyors és igazságos elintézésével fel­tétlen kivívja az illető szerv vagy vezető a panaszos bizal mát, a bosszúságtól megs zaba dúlva vidámabban megy ; munka. Ezenkívül egyre in­kább bevonjuk á tömegeket a közügyek intézésébe, báto­rítjuk a bajok feltárására és ugyanakkor mozgósíthatunk is azok kijavítására. El kell ér­nünk, hogy minden vezető, dolgozzék a párt, állami, tö­megszervezeti vagy egyéb gaz­dasági beosztásban, — hason­lóan cselekedjék, mint Varga Kovács István, nemcsak azért, mert ez is egyik legfontosabb tanulsága a XX. pártkongresz- szus anyagának, hanem azért is, mert a dolgozók ügyeinek intézése emberi kötelességünk A kalászosok már a földben vannak A ceglédpusztai Egyetértés Termelőszövetkezet is egész évi szocialista versenyre hív­ta ki a dencsházi Uj Tavasz Termelőszövetkezetet. — Az Egyetértés Tsz tagjai már el­vetették tavaszi búzájukat, ta­vaszi árpájukat, zabjukat és eleget tettek szarvaskerep, vö­rös- és fehérhere vetési ter­vüknek is, ezenkívül 15 hold földre kihordták az istállótrá- gyát SOMOGYAPÄTI: A zabvetés tervét 160 százalékra teljesítették A somogyapáti Győzelem Termelőszövetkezet ötvenhét hold legelőjén elvégezte a le­gelőápolást. 20 holdat meg­trágyázott és 160 százalékra teljesítette zabvetési tervét. SOMOGYHATVAN: Az összes kukoricát négyzetesen vetik A somogyhatvani Felszaba­dulás Termelőszövetkezet igyekszik, hogy le ne marad­jon a somogyapáti Győzelem Termelőszövetkezettől — írja Darabos János, körzeti agro nómus. — A Felszabadulás Termelőszövetkezet teljes is tállótrágyakészletét kihordta zabvetési tervét 105 százalék ra teljesítette, első negyedévi tejbeadásának és vágómarha­beadásának eleget tett, meg­kezdte az ősziek fejtrágyázá sát és a nagyobb termés elére se érdekében a ló- és a tehén­istállónál bevezetik a szaka szos trágyakezelést. A termelőszövetkezet tag jai elhatározták, amellet hogy az összes eddig elvetett tavasziakat műtrágyázták, tervükben szereplő összes ku koricájukat négyzetesen vetik és azt a szigetvári gépállomás­sal műveltetik. VILLANY: Már csak 250 hold szántatlan van A villányi gépállomás a kör­zetéhez tartozó termelőszövet­kezetekben befejezte a zab, a} tavasza árpa, a borsó és a mák vetését. Jelenleg a nap­raforgó, kukorica, cukor­takarmányrépa alá készíti elő a talajt. A traktorosok igen szorgalmasan dolgoznak. Vass József Zetoros a tavasszal nem kevesebb, mint 300 normál- holdat teljesített már. Fiával együtt a vókányi tsz-ben ad­dig meg sem állt, amíg 30 má­zsa vetőmagot a földbe nem tett. Ezt a munkát éjjel és a termelőszövetkezet tagjai nél­kül végezték el. Pénteken és szombaton összesen negyven holdat műveltek meg az elő­írt 18 helyett. A gépállomás másik kiváló traktorosa Pozsár Sándor, aki a villányi Uj Alkotmány Ter­melőszövetkezetben dolgozik és ebben a dekádban eddig több, mint hatvan holdat szántott meg. Ilyen teljesítmények mel­lett aztán nem csoda, ha azt mondja a gépállomás főagro- nómusa, Gere János elvtárs, hogy már csak 250 hold szán­tásuk van vissza. Ebben a hó­napban a vetést már befeje­zik és ha szükség lesz, 30 a I géppel átmennek segíteni a I mohácsszigetieknek. A nagymányoki bányászok az első negyedévi előirány­zatuk túlteljesítése után áprilisban is töretlen lendülettel láttak munkához. Vállalták, hogy május 1 tiszteletére a második negyedéves tervükön felül 400 tonna szenet ter­melnek. A vállalás valóraváltásáért folyó nagyszerű mun­kakészséget mutatja az, hogy április eddigi szakaszában egyetlen bányász sem mulasztott műszakot igazolatlanul. Az üzem műszaki vezetői körültekintő munkával se­gítik a bányászokat. Az ürescsilleellátás megjavításáért a tárószállítást végző bányamozdony az eddigi műszakon­kénti 3—4 forduló helyett 4—5 fordulót tesz meg. A III. szinten pár napja, hogy egy új váltót készítettek el, amivel a csillézési távolságot egyharmadára csökkentették. A szállítás meggyorsítása jelentősen hozzájárult, hogy április eddigi szakaszában a szénen dolgozók fejteljesítménye több mint egy mázsával haladja meg az előírtat. A szenelő- csapatok közül Grósz István brigádja az előirányzott 3,2 csille helyett 3,7 csillére, Kovács János csapata 3,3 csilléről 3,7 csillére növelte a fejteljesítményt. A munkaverseny lendűletességét mutatja az, hogy Nagymányokon egyetlen 100 százalékon alul teljesítő szenelőcsapat sincs. A nagymányoki bányászok április 10-én reggelig ese­dékes havi tervükön felül 229,5 tonna szenet szállítottak külszínre. A Komlói Szénbányászati Tröszt hét üzeme közül azonban öt nem teljesíti előirányzatát és ezért a tröszt április 10-én reggel mindössze 92,8 százalékra állt esedékes havi tervének teljesítésében. Megyeszerte megkezdődött az építkezés Ha a valóságban nem is, de hivatalosan már néhány hete beköszöntött a tavasz. Eltűnt a hótakaró az építkezésekről is — megindult a munka. A Baranya Megyei Építőipari Vállalat dolgozói is megkezd­ték az építést Meszesen ebben az évben 198 lakást épí tenek. A lakások részben szo- ba-konyhásak, részben két- szoba összkomfortosak lesz­nek. Ezzel újabb két kockahá­zat és egy U-alakú 91 lakásos traktust építenek, azonkívül a már kész „CS“ épületet told- ják egy-egy északi és egy déli szárnnyal. A házakat úgy épí tik meg, hogy azok földszint' jén üzleteket nyithassanak. — Ezekben lesznek majd az új • ruházati, tej-, hús- és élelmi- I szerboltok. Ha határidő előtt — decem­ber elején — adják át a 198 lakást, talán sikerül még meg­kezdeni újabb 300 lakás ala­pozását. Pécsett Jobbét ér a legszebb szónál Noszák Valéria, á MEGYEV1LL elóhalkulátora a na­pokban megtudta, hogy szívbántalmai miatt ideiglenesen abba kell hagynia a munkát, s később is csak könnyebb feladatkört vállalhat. Könnyes szemmel búcsúzott el a munkatársaitól, akikkel éuefcen keresztül együtt dolgozott. A munkatársak pedig jókívánságokkal, biztató szavakkal engedték el kolleganőjüket. Ehhez hasonló eset történt már máskor is. De olyan, mint ami ezután következett, ritka szép dolog. A válla­lat vezetői ugyanis azzal búcsúztak, hogy kéthetes soron- kívüli ingyenes üdülésre utalták be Noszák Valériát Lilla­füredre. Ezzel köszönték meg az előkalkulátor többévi becsületes, odaadó munkáját. S hogy a kétheti üdülés is gondtalan legyen, közölték vele, hogy mire visszajön, új munkakör várja majd, ahol csak négy órát kell naponta dolgoznia, s egy-kettőre helyreállhat egészsége. a Deák utcában megépítik a harmadik szövetkezeti társas- házait. A ház december 15-re készül el. A Pannónia Sörgyárban az idén fejezik be az ászokpincét, valamint a .jóléti" épületet. Ebben kanszerű fürdők, öltö­zők, valamint kultúrterem áll majd a dolgozók rendelkezé­sére. A Cementáruipari Vállalat új, korszerű mázaikla/p-gyártó csarnokot kap. A mintegy 60 méter hosszú és 18—20 méter széles csarnokot 1957-ben ad­ják át. A porcelángyárban ebben az évben fejezik be a fürdő, öltö­ző és a lakatosműhely építését. Bővítik a Kesztyűs KTSZ Ágota utca 1 szám alatti he­lyiségét is. Július 31-ig etmele- ■tet húznak a meglévő épületre. ; A Szülészeti Klinika tanter- ■mét három és félmillió forin- •tos beruházással hozzák létre, j Még ebben a hónapban meg- Jkezdik az építésit A pécsi Szénbányászati Tröszt Színes Uistytm készül Az elmúlt héten két férfi — Kollányi Ágoston, a „Ka­ti és a vadmacska" című ter­mészetfilm alkotója és nél­külözhetétien társa, az opera­tőr — kószált világosodástól napestig a Mecseken és a város zegzúgos utcáin. Nem cél nélkül rótták na­pokig városunk utcáit és a Mecsek útjait, rengetegeit. Filmet készítenek majd Pécs­ről és ehhez tartottak elő­zetes terepszemlét. Kollányi Ágoston elragad­tatással beszél a Mecsek és a város szépségeiről, hangu­latáról, műemlékeiről és köz­ben elmondja legnagyobb ag­gályát. — Csak tudnám, hogy a sok szép közül mit is ve­gyünk filmre, Tizenhat per­cünk lesz és most nem tu­dunk a kínálkozó lehetősé­gek közül választani. A Me­csek .;i a régi Pécs .a a múzeumok... az új alkotá­sok ... Nehéz dolga van itt egy filmrendezőnek! A végén úgy határozott, hogy mindenből egy keveset megörökít a filmen. Persze, fejtörés azért lesz. Mert el kell dönteni, mi is legyen az a kevés? Azután.... hát igen... Nehezen mond­ja ki a szót, nem akarja meg­sérteni a vendégszerető és barátságos pécsieket, de még­is kiböki: — Elhanyagoltak itt a mű­emlékek ... Van olyan ház, amelyik szinte követeli, hogy vegyük filmre, de vakolata málladozik, kerítése dülede- zik, kertje elhanyagolt, abla­kai töröttek ... Itt, ahol nem volt háborús kár, igazán töb­bet kellene gondolni az ilyen értékek megóvására. Nem igaz? Szégyen ide, szégyen oda, igazat kell néki adnom. Kü­lönösen akkor, amikor pél­dákat sorakoztat a pécsiek okulására: — A Felső Malom utcában például van egy olyan átjá­róház ... Erkélye, építése az itáliai építészetet idézi... Valamikor börcserzó és szá­rító műhelyek voltak benne... — Aha, a Derfli! — isme­rek rá a leírásból. — Igen, így nevezik. Nos, itt egy gyümölcs- és zöldség­raktár van. A házmester né­ni panaszkodott, hogy bejár­nak. a kocsik — a kiírt tila­lom ellenére is — és leverik a vakolatot, megsértik a fa­lakat. Pedig a házat nemré­giben tatarozták. Arról nem is beszélek, hogy nem a leg­kellemesebb illat terjeng —» hála a rothadó zöldségnek — és az udvaron „felstószolt” ládák sem emelik az épület szépségét. : Valóban, nem szomorú, hogy egy vendégnek kell ész­revenni, hogy egy műemlék­■is építkezik. December 1-re ké- Sszül el a tröszt Széchenyi ak- Snaá fürdője. A portaházat már ■átadták rendeltetésének. Most épül az átjáróhíd, a lámpa- kamra, a kazámiház, a kémény és a raktár, a fürdő épületén belül. Vasason ugyancsak für­dő épül a bányászok részére. Mindkét fürdő építése még ebben az évben befejeződik. házba nem való gyümölcs- raktár?! De KoHányi Ágoston foly­tatja: — Megnéztük a sétatér kö­zelében magasodó bástyát is. Kár, hogy csúnyán körű lépí­tették és az még nagyobb kár, hogy a lehulló köveket nem a műemlék vagy a régi városfal maradványainak ki­egészítéséra használják fel, hanem talicskával elviszik — valószínűleg valami építke­zéshez. Pedig az ilyesmit nem lehet pótolni! Vitatkozunk, helyes lenne- e vagy sem, ha a filmvevő­gép lencséje megörökítene egy-két ilyen elhanyagolt műemléket is a többi között. Hogy mit szólnának a város vezetői is lakói, ha ország, világ látná a moziban, meny­nyire kevéssé becsüljük meg értékeinket, ** Szerencsére májusig, míg megkezdik a forgatást, van még idő. Rendbe lehet hozni a műemlék házakat, el lehet takarítani m éktelenkedő törmelék- át szemétralcáso kot. így lesz igazán szép a Pé­cset bemutató színes ktsfilm, amelynek készítésével egy időben Kollányi Ágoston és munkatársai a darazsak éle­téről szóló természetfilm kül­ső felvételeit is a Mecseken forgatják. Harkányban orvosi lakást építettek, ame­lyet az új Röntgen-helyiséggel együtt már átadtak rendelte­tésének. Jelenleg a Thenmal- fü-rdőt alakítják át. meg az Éger-völgyi tavai! Örömmel olvastunk as ürögi Éger völgyben létesí­tendő mesterséges tóról. — Szeretnénk, ha es a terv — ami nem kiván nagy anyagi áldozatot, — mielőbb meg­valósulhatna. 32 aláírás a Pécsi Hús- és Tej­kiskereskedelmi V. dolgozói * Pécsszabolcson lakom, azon­ban a Mecsek minden részét jói ismerem. A múlt vasár­napi cikk után elmentem az említett helyre, az Éger­völgybe. Meglepetésemre fél óra alatt több turistacsoport vonult el a megjelölt gát he­lyén, magyarázva, mutogat­va. Hiszem, ha ezt a tavat megvalósítják, megszűnik a fürdőkérdés Pécsett. HORVATH JÓZSEF Átadták rendeltetésének a Bőrgyá\ r. .■«»•/rt.íinsiírí tí\ /íoi-ou /7 n rPíp/ Rövid ünnepség színhelye volt kedden délután fél egy­kor a Pécsi Bőrgyár új üzem­része: átadták rendeltetésé­nek a gyár cserlé-besűritő be­rendezését. A Bőrgyárban eddig Is volt eserzőlé előállító házi-beren­dezés. Termelése azonban nem elégítette ki a szükségletet és ezért a cserlékivonatokat főleg külföldről vásároltuk. A cserlébesürítő berendezés­sel természetesen cserzőanyago kát fognak kilúgozni és az ig: nyert híg leveket besűrítve- az Importáltnál lényegesen ol esőbb cserzőanyagot nyer nek. Mindezeken túl a gyá nemcsak saját cserié- szükség letét fedezi, hanem segítsége nyújt a Simontornyaí Bőt gyárnak is. A Pécsi Bőrgyár dolgozói - ígéretük szerint — a cseri besűrítő beruházásának ős: szes ráfordításait két év alat megtérülésből fizetik vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents