Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI DUNÁNTÚLI Kiváló dolgozók AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/ÁGÁMAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ARA 5« FILLÉR KEDD, 1956 ÁPRILIS 10 A tsz-fejlesztés új feladatai l Végre mégiscsak megkez­dődhetett a tavaszi munka; A hosszú tél után örömmel üd­vözlünk minden enyhe napot. Igyekszenek is kihasználni az időt dolgozó parasztjaink, Szorgalmas emberekkel, fürge gépekkel népesültek be a föl­dek. Kevés épkézláb embert lehet ilyenkor otthon találni; Ez jó, hiszen erre vártunk, erre készültünk egész télen. Csakhogy ezzel újabb kérdés jelentkezik: hogyan folyjék tovább a tsz-mozgalom? Mert folynia kell, ezt legtöbb falu­ban megértették már a tsz- tagok, a tanácsok és kommu­nisták. De az már nehezen képzelhető el, hogy ebben az időszakban is házról-házra járva beszélgessenek a népne­velők az egyénileg dolgozók­kal. Nemcsak azért, mert nap­közben ma már egyre inkább csak a földeken találhatjuk a dolgozó parasztokat, hanem azért is, mert népnevelőink­nek is akad munkájuk a föl­deken. A nagy munkák ideje tehát azt követeli, hogy új módon végezzük a tsz-szerve- zést és agitációt. Mindenekelőtt azt a nézetet kell felszámolni, amely sze­rint a tsz mozgalom időszaki jellegű. Bár a termelőszövet­kezetek alapszabálya lehetővé teszi, hogy gazdasági év köz­ben is történjenek belépések, kétségtelen, hogy legcélsze­rűbb, ha az egyéni gazdák na­gyobb számban inkább a gaz­dasági év befejezése után, il­letve az új gazdasági év meg­kezdése előtt viszik földjüket, felszerelésüket, állataikat a közös gazdaságba. Ilyen tekin­tetben van szerepük az évsza­koknak a tsz-mozgalomban. Az azonban mindenképpen hely­telen vélemény, hogy a dolgo­zók között végzett nevelőmun­ka megállhat egy pillanatra is. A nevelésnek, felvilágosítás­nak és szervezésnek egész év­ben szüntelenül kell folynia, csakis így várhatunk eredmé­nyeket. Csupán a módszer változik. A tél folyamán a meggyőző munka legfőbb érveit a zár­számadások adatai adták. A tsz-tagok elmondták, hogyan érték el közös eredményeiket, hogyan boldogultak egyenként is. Megmutatták állatállomá­nyukat, takarmánykészletei­ket, beszéltek arról, hogy a közös gazdaságban mennyivel könnyebb a munka. Most, mondhatnánk, fordítva kell csinálni. Most munka közben kell bemutatnunk a termelő­szövetkezetet az egyénieknek, s beszélhetünk arról, hogy a tsz tervei szerint ettől a mun­kától milyen eredményeket várunk. Számtalan tapasztalat bizo­nyítja, hogy a ma még egyé­nileg dolgozó gazdákat nem­csak a zárszámadási adatok érdeklik, hanem az is, hogyan folyik a közös munka. Emlé­kezhetünk rá, hogy a belépés halogatását igen sokan így indokolták: „nem akarunk új­ra cselédek lenni". Az ilyen gazdák éppen a nagy mező­gazdasági munkák idején győ­ződhetnek meg legjobban ar­ról, hogy a termelőszövetkeze­tekben nem egyesek paran­csolgatnak, hanem a tagság együttes akarata dönt minden fontos kérdésben, hogy a se­rény munkát nem is a brigád­ig munkacsapatvezetők szava, fianem a tagok jól felfogott érdeke követeli meg. Ez azon­ban csak az egyik és talán kevésbé jelentős oldala a munkaidőben folytatott meg- gyózőmunkának. A másik és jelentősebb az, hogy munka közben lehet a legjobban meg­magyarázni a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit. A nagy táb­lákon forgolódó gépek látvá­nya egymagában is vonzó az egyéni gazda számára, de még vonzóbb, ha emlékezetébe idé­zik, mennyi derékfájdító mun­kától szabadítja meg a gép a tsz-tagokat A csapatostul növényápolást és egyéb mun­kát végző tsz-tagok vidám versengése, a saját érdekük­ben végzett munka öröme nem kevésbé vonzza az egyéni gaz­dát, hiszen mindenki tudja, mennyivel fárasztóbb és unal­masabb a munka, ha társtala- nul kell végezni; Ezért helyes, hogy például a babarc! tsz a napokban hívta meg látogatásra a község egyéni gazdáit, s hogy a sely- lyei járás számos termelőszö­vetkezete jó előre elhatározta: májusban, júniusban is hívnak látogatókat. Különösen helye­selnünk kell ezt a kezdemé­nyezést, ha a múlt év tapasz­talataira emlékezünk. Tavaly ugyanis sok termelőszövetke­zetünkben és sok olyan falu­ban, ahol még nem volt ter­melőszövetkezet, ebben az időszakban úgy vélekedtek: „egyéb dolgunk is van, mint agitálni". Ez okozta, hogy később, a nyár vége felé, ami­kor újra hozzá akartak fogm a tsz-mozgalom fellendítésé­hez, már nem fellendíteni, csak feltámasztani tudták, ami nehezebb és kevésbé eredmé­nyes. Van egyéb változás is a té­len és koratavasszal folytatott meggyőző, munkához képest. A nagy munkák kezdetéig ugyanis közvetlenül a belé­pésért folyt az agitáció. Nép­nevelőink arra törekedtek hogy az egyéni gazda, miután a tények alapján meggyőző­dött a közös gazdálkodás elő­nyeiről, nyomban lépjen is be a termelőszövetkezetbe. Vilá­gos, hogy aki ezt a gazdasági évet is egyénileg kezdte, attól aligha várhatjuk, hogy a nagy munkák kellős közepén hatá­rozza el magát. De azzal min­denképpen számolhatunk, hogy az egyéni gazdában saját munkáját a tsz-tagok munká­jával, saját várható eredmé­nyeit a tsz terveivel összeha­sonlítva lassan megérlelődik az elhatározás, — ha segítünk ebben és megmutatjuk, milyen a munka a tsz-ben, milyenek a tsz tervei. A leghelyesebb ezért, ha a következő tavaszi és nyári időszakban arra tö­rekszünk, hogy az egyéni gaz­dák reálisan mérlegeljék hely­zetüket, gondolkozzanak és határozzanak, s alakuljanak előkészítő bizottságok ott is, ahol eddig nem voltak; Igaz, hogy ez a munka na­gyobb mozgékonyságot és ru­galmasságot követel pártszer­vezeteinktől, tanácsainktól, és termelőszövetkezeteinktől, de csak akkor várhatjuk a tsz- mozgalom újabb nagyarányú fellendülését az ősszel, ha a nevelő munkát a nyáron sem hanyagoljuk el. S arról sem feledkezhetünk el, hogy gyara­podtak a meggyőzést segítő tények. Gépállomásainkon több új gép jelent meg, ter­melőszövetkezeteink eddig szerzett tapasztalataik folytán jobban szervezik munkájukat, terveik megalapozottabbak, mint a korábbi években. Hasz­náljuk ki ezeket, következete­sen, lanyhulás nélkül folytas­suk a meggyőző és felvilágo­sító munkát, hogy mielőbb me­gyénk egész dolgozó paraszt­sága az egyedül helyes útat: a szövetkezés útját válassza. Április 4-e után — május 1-e előtt A xrv-es Autójavító április 4- re tett felajánlását túltelje­sítette. A vállalt 101 százalék helyett 108,2 százalékkal zár­ta a negyedet. A globális terv­teljesítés mellett elérték a vállalt 1 százalékos termelé­kenység emelkedést is, azon­ban nem tudták csökkenteni az önköltséget az ígért módon, sőt túl is lépték a keretet. Mi volt ennek az oka? Első­sorban a rendkívül rossz idő­járás. A vállalat nem rendel­kezik tágas, fűthető műhelyek­kel, sőt a munkák nagyrészét kint az udvaron végzik a sze­relők — s végezték a mínusz 5— 10 fokos hidegben is. A ter­melési tervet mégis mindkét téli hónapban 102,6 százalék­ra teljesítették, de közben pél­dául olyan nehézségekkel küszködtek, hogy az ecsetek belefagytak a festékesdobozba. Túlzás lenne azonban kizá­rólagosan csak a hibákról be­szélni, mikor a vállalat mind­ezek ellenére mégis gyönyörű eredményt ért el. S itt elsősor­ban az igazgató, Árus Sándor érdemel dicséretet. Mióta át­vette az üzem vezetését, ke­vesebb gond van az alkatrész biztosítással. Nem ismer lehe­tetlent s ahogy dolgozóitól el­várja, hogy mindent megtegye­nek a több termelés érdeké­ben, ugyanúgy megtesz ő is mindent. Most azon igyekeznek, hogy a május 1-re tett vállalásukat tudják teljesíteni. Ez a felaján­lás az április 4-ihez képest ki­csit túlméretezettnek látszik, hiszen most egy hónapra vál­lalnak annyit, mint az elmúlt negyedévben hat dekádra. A vállalás mégse eltúlzott, mert a jó idő rendezettebb munka- feltételeket teremt; Ezenfelül átszerveztek egyes üzemrészeket, bevezették a fő­darabok sorozatgyártását, nö­velték a termelő (produktív) létszámot az összlétszámhoz viszonyítva. így a három TMK lakatos közül az egyik most felújításokkal foglalkozik. A napokban készült el 40 dudá­val, ami feleáron számítva is 12 ezer forintot jelent. Ezen' felül négy besegítő dolgozót is önálló termelő munkakörbe osztottak be. Szigorú harcot in­dítottak a késések és mulasz tások ellen is. No most már, ha felélénkí­tik a dolgozók versenykedvét is, május 1-ét, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét ha­sonló szép sikerekkel köszönt­hetik, mint most egy hete fel- szabadulásunk napját; GRUBER JÁNOS elvtársak, a Baranya Megyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói eddig két alkalommal kapták meg a „szak­ma kiváló dolgozója" kitüntető címet. Mindketten pél- damutatóan dolgoznak, átlagos teljesítményük 180—190 f százalék Sürget az idő: szántsunk, vessünk! Bármerre megy az ember mindenütt trágyával megrakott szekerekkel találkozik és az országút két oldalán traktorok dohognak, a vetőgép elé fogott lovakat biztatják. A kis­sé jobbra fordult idő mindenkit kicsalt a földekre. Sietni kell, nincs mire várni! DRÁVASZABOLCS: MAGYARBOLT: A kukorica alá is előkészítették a talajt A magyarbólyi Tartós Béke Termelőszövetkezetben is nagy lendülettel folyik a munka — írja Imre Albert levelezőnk. — Kétszázhetvenöt hold őszi bú­zánk fejtrágyát kapott, 40 hold zabosbükkönyt, 30 hold tavaszi árpát, 5 hold borsót, 18 hold cukorrépát és 10 hold takar­mányrépát elvetettünk. Már a kukorica alá is kész a talaj — 100 hold — és ha az idő engedi, jó korán elvetjük ezt is, természetesen négyzetesen. MATTY: „Mindenki a földeken van .. Ezzel fogad Szolga Dezső elvtárs, a községi tanács v. b. elnöke. A December 21. Ter­melőszövetkezetben két géppel vetik a zabot, a gépállomás két traktorosa pedig a Cseralja dűlőben tavaszi árpa és zab alá készíti elő a talajt. A ter­melőszövetkezet tíz és fél hol! tavaszi árpát már elvetett.., — Vasárnap vetettek-e? — Két fogattal vetett a ter­melőszövetkezet: négy hold cu­korrépájukat a földbe tették. Hat fogatuk trágyát hordott — hetven holdat trágyáznak meg — meg aztán egész nap doho­gott a két traktor is a termelő- szövetkezet földjén. Az egyé­niek tegnap nem voltak kint, de ma mindenki a földeken van — belátják ők is, hogy ebben a szeszélyes időben nincs mire várni, a termésük csak akkor lesz biztosítva, ha a mag mi­nél előbb a földbe kerül. (DéhzLátx-tit kintit C zétnyüik « függöny. Szokatlan hangok töl­tik be vasárnap este a No­vember 7, Kultúrotthon nagytermét. Igaz, számítha­tott rá a közönség, nemcsak a meghívó szövegéből, hanem abból is, hogy a műsorközlő a magyar nyelvű bemondás után délszlávul is elismételte mondókáját. Mégis furcsa a pécsieknek a tamburazene- kar zenéje, hiszen csak egy­szer hallhattak hasonlót, azt is csak tavaly, a mohácsi délszláv együttestől. hos&nia Iván és Santics Mária kettősét kíséri a zene­kar. Már az első szám nagy tapsot arat. Pedig még csak ez után áradnak igazi gaz­dagsággal a melódiák a szín- pompás ruháju, a zene üte­mére ringó derekú dalosok ajkáról. A dalt, a zenét szem- melláthatóan élvezik a dél­szlávul nem értők is. Meg is tapsolják. Azt hinnénk, hogy viszont a verset nem értik, tehát nem Is lesz sikere. De Száláncsánin Gubica olyan átérzéssel szavalja az öreg guszláról szóló verset, hogy ha nem is értjük a szavakat, érezhetjük idegen és mégis ismerős hangulatát. Gyorsan peregnek a szá­mok. A nagykozáriak új és mégis nagy gyakorlottsággal mozgó tánccsoportja után a mohácsi Bárác István énekét újráztatja már a közönség. S a következő számban a népi alkotó tehetség arat kirobba­nó sikert. Rááics Márka, ko- zármislenyi traktoros járja a Jancsicsevo kólót. Jánesics Iván, a mohácsszigeti juhász szerezte fiatal korában ezt a táncot, amely férfias szilaj- sággal fejezi ki a nép élet­erejét. Jólsikerült táncjáték a „Vasárnapi kóló”. Cselekmé­nye is «an, amely Jelica, a szép fiatal lány körül bonyo­lódik, aki először vesz részt a legények, leányok vasár­napi táncos, dalos szórako­zásában. Azután jelentkezik az újabb nemzedék is: a 14 éves Bogadics Katalin és Zsivkovics György sokac da­lokat énekel. Van örököse a délszlávok kultúr hagyomá­nyainak. Érdekes kísérlet a „Ruzsica vám” című, tánc­cal, dallal átszőtt délszláv népmese. A keretszöveget — sajnos — nem fordították magyarra, emiatt sokan nem értették teljesen a mese mon­danivalójót, bár a zene és tánc is sokat elmondott ar­ról, milyen bonyodalmakon keresztül jut el Cvetko, a szegény ember legidősebb fia a boldogságig. Ezt a hiá­nyosságot és a rendezés több hibáját némi gondosság­gal el lehetett volna kerülni. S ennyi gondosságot igazán megérdemelt volna ez a gaz­dag műsor, amely sokat el­mondott a pécsieknek a Ba­ranyában éló délszláv nem­zetiség alkotó tehetségéről, s arról, hogy ez a tehetség felszabadulásunk óta bonta­kozik ki csak a maga teljes­ségében. Akik még a műsor utáni sokacbált is végigtán­colták, okkal jelentették ki, hogy délszláv együtteseink­nek többet kellene szerepel­nek, gyakrabban kellene megjelermiök Pécsett, hiszen kevés az a megye, amely ilyen gazdag és sokoldalú népi kulturális hagyomá­nyokkal rendelkezik, Túl a világcsúcson! A Dózsa Lövész Tiszti Isko­la eéllövői a vasárnapi edzé­sen ismét túllőtték a világ­csúcsot. Kocsis Miklós Európa- bajnok a puska páros lövés­ben elsőre 213-at, majd 214 jkört ért eL A világcsúcs 213 kör. Kocsis Miklós az olim­piai keret tagja csütörtökön [még ennél is jobb eredményt •ért el: 223 kör az eredménye, j A legutóbbi versenyen a Idózsások a* összetett verseny­ében is túllőtték a világcsú­csot. 439 körös eredményük 126 körrel jobb a fennálló vi­lágcsúcsnál. A Dózsa Lövész •Tiszti Iskola lövői — egyben • az olimpiai keret tagjai — ; nagy lelkesedéssel készülnek •a melbournei olimpiára. F.ddi- sgi eredményeik nagyszerűek. Vasárnap is a határban voltak .«. A határ hétfőn is benépese­dett: trágyát hordanak, szán­tanak, vetnek. A Győzelem Termelőszövetkezet már elve­tett — csupán három hold van vissza, amit csak akkor lehel bevetni, ha a víz lemegy róla — Simon Gyula négy holdas és Szil Gyula 6 holdas dolgozd paraszt is végzett már a zab­vetéssel: igaz, hogy nem valam; szép idő volt vasárnap, de ői is azt tartják, amit a termelő­szövetkezet: ha jó termést aka­runk — minél előbb a földbe kell tenni a magot. A terme­lőszövetkezet — mivel má: szombaton befejezte a vetést — vasárnap három pár lóval bo­ronáit, egy pár lóval elhoztí Káto'vból a hat mázsa kukori cáti Hétfőn is az összes foga­tok a mezőn voltak — segítet­ték a traktorok munkáját, hogj a kalászosok után minél előbl a földbe kerülhessenek a ka­pások is. GORDISA: Vetnék a cukorrépát, ha.. Gordisán is a legtöbben i földeken ünnepeltek Pupo: András, D. Vass József, Kárá- szi János egyénileg dolgozd parasztok voltak az elsők, aki két a reggel a határban talált Vasárnap összesen kilenc egyé ni gazda dolgozott és mire es te lett: négy és fél hold zabo elvetettek, 12 holdat megszán­tottak. A „Déli őrszem” tagja „pihenőt” tartottak: pedig let volna mit csinálniok, ha meg kapták volna a cukorrépa ma got. A föld már kész, csak í 1 mag hiányzik. NAGYHARS ANY: Vetik a napraforgót A nagyharsányi Ságvári End­re Termelőszövetkezet tagjai is 1 igyekeznek, hogy elkerüljék a meglepetéseket. Tíz hold ta- ' karmányborsójük, 26 hold ta­vaszi árpájuk — terven felül ; — 16 hold zabjuk már a föld­ben van és hétfőn elkezdték a napraforgó vetését is. — Úgy szeretnénk, ha a 20 ' hold napraforgónk is kedden a földben lenne — mondja a tsz könyvelője, Varga Sándor elvtárs, és tovább sorolja, hogy mi mindent csináltak. Most, hogy egy pár napja jó idő van: 130 hold búzát meghengerez- tek, öt holdat szerves trágyával fejtrágyáztak és holnap meg­kezdik a lucerna, a takar­mányrépa és a cukorrépa ve­tését is. Most érkezett meg 25 mázsa pétisójuk, amit kedden el is szórnak. Ültetnék a hagv- I mát is, de a múlt hétfőn a I Baranya Megyei Mezőgazdasá- , gi Termékeket Értékesítő Köz- | pont által leküldött nyolc má- | zsa dughagyma negyven-negy­venöt százaléka fagyos és ott rohad az egyik szobában. Már táviratot küldtek a feladónak, mintát is vettek, de a címzett még mindig nem válaszolt. ALSÖSZENTM ARTON: i Már a burgonyát is elvetették Az alsószentmártoni Uj Al- ■ kotmány Termelőszövetkezet i 15 hold zabot, négy hold vörös- i herét vetett el, harminc holdat , megtrágyázott, három hol i ’ őszit istállótrágyával fejtrágyá­zott és most hétfőn is öt fogat • hordja a trágyát a földekre, míg egy traktor szánt, egy pedig tárcsázik. A termelőszö- im vetkezet nemcsak a kalászosok elvetésével siet, hanem a ka­pásokéval ts: őt hold burgo­nyájuk már a földben van — és ha minden jól megy, min- . den kapásuk hamarosan a • földben lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents