Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)
1956-04-10 / 85. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI DUNÁNTÚLI Kiváló dolgozók AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/ÁGÁMAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ARA 5« FILLÉR KEDD, 1956 ÁPRILIS 10 A tsz-fejlesztés új feladatai l Végre mégiscsak megkezdődhetett a tavaszi munka; A hosszú tél után örömmel üdvözlünk minden enyhe napot. Igyekszenek is kihasználni az időt dolgozó parasztjaink, Szorgalmas emberekkel, fürge gépekkel népesültek be a földek. Kevés épkézláb embert lehet ilyenkor otthon találni; Ez jó, hiszen erre vártunk, erre készültünk egész télen. Csakhogy ezzel újabb kérdés jelentkezik: hogyan folyjék tovább a tsz-mozgalom? Mert folynia kell, ezt legtöbb faluban megértették már a tsz- tagok, a tanácsok és kommunisták. De az már nehezen képzelhető el, hogy ebben az időszakban is házról-házra járva beszélgessenek a népnevelők az egyénileg dolgozókkal. Nemcsak azért, mert napközben ma már egyre inkább csak a földeken találhatjuk a dolgozó parasztokat, hanem azért is, mert népnevelőinknek is akad munkájuk a földeken. A nagy munkák ideje tehát azt követeli, hogy új módon végezzük a tsz-szerve- zést és agitációt. Mindenekelőtt azt a nézetet kell felszámolni, amely szerint a tsz mozgalom időszaki jellegű. Bár a termelőszövetkezetek alapszabálya lehetővé teszi, hogy gazdasági év közben is történjenek belépések, kétségtelen, hogy legcélszerűbb, ha az egyéni gazdák nagyobb számban inkább a gazdasági év befejezése után, illetve az új gazdasági év megkezdése előtt viszik földjüket, felszerelésüket, állataikat a közös gazdaságba. Ilyen tekintetben van szerepük az évszakoknak a tsz-mozgalomban. Az azonban mindenképpen helytelen vélemény, hogy a dolgozók között végzett nevelőmunka megállhat egy pillanatra is. A nevelésnek, felvilágosításnak és szervezésnek egész évben szüntelenül kell folynia, csakis így várhatunk eredményeket. Csupán a módszer változik. A tél folyamán a meggyőző munka legfőbb érveit a zárszámadások adatai adták. A tsz-tagok elmondták, hogyan érték el közös eredményeiket, hogyan boldogultak egyenként is. Megmutatták állatállományukat, takarmánykészleteiket, beszéltek arról, hogy a közös gazdaságban mennyivel könnyebb a munka. Most, mondhatnánk, fordítva kell csinálni. Most munka közben kell bemutatnunk a termelőszövetkezetet az egyénieknek, s beszélhetünk arról, hogy a tsz tervei szerint ettől a munkától milyen eredményeket várunk. Számtalan tapasztalat bizonyítja, hogy a ma még egyénileg dolgozó gazdákat nemcsak a zárszámadási adatok érdeklik, hanem az is, hogyan folyik a közös munka. Emlékezhetünk rá, hogy a belépés halogatását igen sokan így indokolták: „nem akarunk újra cselédek lenni". Az ilyen gazdák éppen a nagy mezőgazdasági munkák idején győződhetnek meg legjobban arról, hogy a termelőszövetkezetekben nem egyesek parancsolgatnak, hanem a tagság együttes akarata dönt minden fontos kérdésben, hogy a serény munkát nem is a brigádig munkacsapatvezetők szava, fianem a tagok jól felfogott érdeke követeli meg. Ez azonban csak az egyik és talán kevésbé jelentős oldala a munkaidőben folytatott meg- gyózőmunkának. A másik és jelentősebb az, hogy munka közben lehet a legjobban megmagyarázni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A nagy táblákon forgolódó gépek látványa egymagában is vonzó az egyéni gazda számára, de még vonzóbb, ha emlékezetébe idézik, mennyi derékfájdító munkától szabadítja meg a gép a tsz-tagokat A csapatostul növényápolást és egyéb munkát végző tsz-tagok vidám versengése, a saját érdekükben végzett munka öröme nem kevésbé vonzza az egyéni gazdát, hiszen mindenki tudja, mennyivel fárasztóbb és unalmasabb a munka, ha társtala- nul kell végezni; Ezért helyes, hogy például a babarc! tsz a napokban hívta meg látogatásra a község egyéni gazdáit, s hogy a sely- lyei járás számos termelőszövetkezete jó előre elhatározta: májusban, júniusban is hívnak látogatókat. Különösen helyeselnünk kell ezt a kezdeményezést, ha a múlt év tapasztalataira emlékezünk. Tavaly ugyanis sok termelőszövetkezetünkben és sok olyan faluban, ahol még nem volt termelőszövetkezet, ebben az időszakban úgy vélekedtek: „egyéb dolgunk is van, mint agitálni". Ez okozta, hogy később, a nyár vége felé, amikor újra hozzá akartak fogm a tsz-mozgalom fellendítéséhez, már nem fellendíteni, csak feltámasztani tudták, ami nehezebb és kevésbé eredményes. Van egyéb változás is a télen és koratavasszal folytatott meggyőző, munkához képest. A nagy munkák kezdetéig ugyanis közvetlenül a belépésért folyt az agitáció. Népnevelőink arra törekedtek hogy az egyéni gazda, miután a tények alapján meggyőződött a közös gazdálkodás előnyeiről, nyomban lépjen is be a termelőszövetkezetbe. Világos, hogy aki ezt a gazdasági évet is egyénileg kezdte, attól aligha várhatjuk, hogy a nagy munkák kellős közepén határozza el magát. De azzal mindenképpen számolhatunk, hogy az egyéni gazdában saját munkáját a tsz-tagok munkájával, saját várható eredményeit a tsz terveivel összehasonlítva lassan megérlelődik az elhatározás, — ha segítünk ebben és megmutatjuk, milyen a munka a tsz-ben, milyenek a tsz tervei. A leghelyesebb ezért, ha a következő tavaszi és nyári időszakban arra törekszünk, hogy az egyéni gazdák reálisan mérlegeljék helyzetüket, gondolkozzanak és határozzanak, s alakuljanak előkészítő bizottságok ott is, ahol eddig nem voltak; Igaz, hogy ez a munka nagyobb mozgékonyságot és rugalmasságot követel pártszervezeteinktől, tanácsainktól, és termelőszövetkezeteinktől, de csak akkor várhatjuk a tsz- mozgalom újabb nagyarányú fellendülését az ősszel, ha a nevelő munkát a nyáron sem hanyagoljuk el. S arról sem feledkezhetünk el, hogy gyarapodtak a meggyőzést segítő tények. Gépállomásainkon több új gép jelent meg, termelőszövetkezeteink eddig szerzett tapasztalataik folytán jobban szervezik munkájukat, terveik megalapozottabbak, mint a korábbi években. Használjuk ki ezeket, következetesen, lanyhulás nélkül folytassuk a meggyőző és felvilágosító munkát, hogy mielőbb megyénk egész dolgozó parasztsága az egyedül helyes útat: a szövetkezés útját válassza. Április 4-e után — május 1-e előtt A xrv-es Autójavító április 4- re tett felajánlását túlteljesítette. A vállalt 101 százalék helyett 108,2 százalékkal zárta a negyedet. A globális tervteljesítés mellett elérték a vállalt 1 százalékos termelékenység emelkedést is, azonban nem tudták csökkenteni az önköltséget az ígért módon, sőt túl is lépték a keretet. Mi volt ennek az oka? Elsősorban a rendkívül rossz időjárás. A vállalat nem rendelkezik tágas, fűthető műhelyekkel, sőt a munkák nagyrészét kint az udvaron végzik a szerelők — s végezték a mínusz 5— 10 fokos hidegben is. A termelési tervet mégis mindkét téli hónapban 102,6 százalékra teljesítették, de közben például olyan nehézségekkel küszködtek, hogy az ecsetek belefagytak a festékesdobozba. Túlzás lenne azonban kizárólagosan csak a hibákról beszélni, mikor a vállalat mindezek ellenére mégis gyönyörű eredményt ért el. S itt elsősorban az igazgató, Árus Sándor érdemel dicséretet. Mióta átvette az üzem vezetését, kevesebb gond van az alkatrész biztosítással. Nem ismer lehetetlent s ahogy dolgozóitól elvárja, hogy mindent megtegyenek a több termelés érdekében, ugyanúgy megtesz ő is mindent. Most azon igyekeznek, hogy a május 1-re tett vállalásukat tudják teljesíteni. Ez a felajánlás az április 4-ihez képest kicsit túlméretezettnek látszik, hiszen most egy hónapra vállalnak annyit, mint az elmúlt negyedévben hat dekádra. A vállalás mégse eltúlzott, mert a jó idő rendezettebb munka- feltételeket teremt; Ezenfelül átszerveztek egyes üzemrészeket, bevezették a fődarabok sorozatgyártását, növelték a termelő (produktív) létszámot az összlétszámhoz viszonyítva. így a három TMK lakatos közül az egyik most felújításokkal foglalkozik. A napokban készült el 40 dudával, ami feleáron számítva is 12 ezer forintot jelent. Ezen' felül négy besegítő dolgozót is önálló termelő munkakörbe osztottak be. Szigorú harcot indítottak a késések és mulasz tások ellen is. No most már, ha felélénkítik a dolgozók versenykedvét is, május 1-ét, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét hasonló szép sikerekkel köszönthetik, mint most egy hete fel- szabadulásunk napját; GRUBER JÁNOS elvtársak, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói eddig két alkalommal kapták meg a „szakma kiváló dolgozója" kitüntető címet. Mindketten pél- damutatóan dolgoznak, átlagos teljesítményük 180—190 f százalék Sürget az idő: szántsunk, vessünk! Bármerre megy az ember mindenütt trágyával megrakott szekerekkel találkozik és az országút két oldalán traktorok dohognak, a vetőgép elé fogott lovakat biztatják. A kissé jobbra fordult idő mindenkit kicsalt a földekre. Sietni kell, nincs mire várni! DRÁVASZABOLCS: MAGYARBOLT: A kukorica alá is előkészítették a talajt A magyarbólyi Tartós Béke Termelőszövetkezetben is nagy lendülettel folyik a munka — írja Imre Albert levelezőnk. — Kétszázhetvenöt hold őszi búzánk fejtrágyát kapott, 40 hold zabosbükkönyt, 30 hold tavaszi árpát, 5 hold borsót, 18 hold cukorrépát és 10 hold takarmányrépát elvetettünk. Már a kukorica alá is kész a talaj — 100 hold — és ha az idő engedi, jó korán elvetjük ezt is, természetesen négyzetesen. MATTY: „Mindenki a földeken van .. Ezzel fogad Szolga Dezső elvtárs, a községi tanács v. b. elnöke. A December 21. Termelőszövetkezetben két géppel vetik a zabot, a gépállomás két traktorosa pedig a Cseralja dűlőben tavaszi árpa és zab alá készíti elő a talajt. A termelőszövetkezet tíz és fél hol! tavaszi árpát már elvetett.., — Vasárnap vetettek-e? — Két fogattal vetett a termelőszövetkezet: négy hold cukorrépájukat a földbe tették. Hat fogatuk trágyát hordott — hetven holdat trágyáznak meg — meg aztán egész nap dohogott a két traktor is a termelő- szövetkezet földjén. Az egyéniek tegnap nem voltak kint, de ma mindenki a földeken van — belátják ők is, hogy ebben a szeszélyes időben nincs mire várni, a termésük csak akkor lesz biztosítva, ha a mag minél előbb a földbe kerül. (DéhzLátx-tit kintit C zétnyüik « függöny. Szokatlan hangok töltik be vasárnap este a November 7, Kultúrotthon nagytermét. Igaz, számíthatott rá a közönség, nemcsak a meghívó szövegéből, hanem abból is, hogy a műsorközlő a magyar nyelvű bemondás után délszlávul is elismételte mondókáját. Mégis furcsa a pécsieknek a tamburazene- kar zenéje, hiszen csak egyszer hallhattak hasonlót, azt is csak tavaly, a mohácsi délszláv együttestől. hos&nia Iván és Santics Mária kettősét kíséri a zenekar. Már az első szám nagy tapsot arat. Pedig még csak ez után áradnak igazi gazdagsággal a melódiák a szín- pompás ruháju, a zene ütemére ringó derekú dalosok ajkáról. A dalt, a zenét szem- melláthatóan élvezik a délszlávul nem értők is. Meg is tapsolják. Azt hinnénk, hogy viszont a verset nem értik, tehát nem Is lesz sikere. De Száláncsánin Gubica olyan átérzéssel szavalja az öreg guszláról szóló verset, hogy ha nem is értjük a szavakat, érezhetjük idegen és mégis ismerős hangulatát. Gyorsan peregnek a számok. A nagykozáriak új és mégis nagy gyakorlottsággal mozgó tánccsoportja után a mohácsi Bárác István énekét újráztatja már a közönség. S a következő számban a népi alkotó tehetség arat kirobbanó sikert. Rááics Márka, ko- zármislenyi traktoros járja a Jancsicsevo kólót. Jánesics Iván, a mohácsszigeti juhász szerezte fiatal korában ezt a táncot, amely férfias szilaj- sággal fejezi ki a nép életerejét. Jólsikerült táncjáték a „Vasárnapi kóló”. Cselekménye is «an, amely Jelica, a szép fiatal lány körül bonyolódik, aki először vesz részt a legények, leányok vasárnapi táncos, dalos szórakozásában. Azután jelentkezik az újabb nemzedék is: a 14 éves Bogadics Katalin és Zsivkovics György sokac dalokat énekel. Van örököse a délszlávok kultúr hagyományainak. Érdekes kísérlet a „Ruzsica vám” című, tánccal, dallal átszőtt délszláv népmese. A keretszöveget — sajnos — nem fordították magyarra, emiatt sokan nem értették teljesen a mese mondanivalójót, bár a zene és tánc is sokat elmondott arról, milyen bonyodalmakon keresztül jut el Cvetko, a szegény ember legidősebb fia a boldogságig. Ezt a hiányosságot és a rendezés több hibáját némi gondossággal el lehetett volna kerülni. S ennyi gondosságot igazán megérdemelt volna ez a gazdag műsor, amely sokat elmondott a pécsieknek a Baranyában éló délszláv nemzetiség alkotó tehetségéről, s arról, hogy ez a tehetség felszabadulásunk óta bontakozik ki csak a maga teljességében. Akik még a műsor utáni sokacbált is végigtáncolták, okkal jelentették ki, hogy délszláv együtteseinknek többet kellene szerepelnek, gyakrabban kellene megjelermiök Pécsett, hiszen kevés az a megye, amely ilyen gazdag és sokoldalú népi kulturális hagyományokkal rendelkezik, Túl a világcsúcson! A Dózsa Lövész Tiszti Iskola eéllövői a vasárnapi edzésen ismét túllőtték a világcsúcsot. Kocsis Miklós Európa- bajnok a puska páros lövésben elsőre 213-at, majd 214 jkört ért eL A világcsúcs 213 kör. Kocsis Miklós az olimpiai keret tagja csütörtökön [még ennél is jobb eredményt •ért el: 223 kör az eredménye, j A legutóbbi versenyen a Idózsások a* összetett versenyében is túllőtték a világcsúcsot. 439 körös eredményük 126 körrel jobb a fennálló világcsúcsnál. A Dózsa Lövész •Tiszti Iskola lövői — egyben • az olimpiai keret tagjai — ; nagy lelkesedéssel készülnek •a melbournei olimpiára. F.ddi- sgi eredményeik nagyszerűek. Vasárnap is a határban voltak .«. A határ hétfőn is benépesedett: trágyát hordanak, szántanak, vetnek. A Győzelem Termelőszövetkezet már elvetett — csupán három hold van vissza, amit csak akkor lehel bevetni, ha a víz lemegy róla — Simon Gyula négy holdas és Szil Gyula 6 holdas dolgozd paraszt is végzett már a zabvetéssel: igaz, hogy nem valam; szép idő volt vasárnap, de ői is azt tartják, amit a termelőszövetkezet: ha jó termést akarunk — minél előbb a földbe kell tenni a magot. A termelőszövetkezet — mivel má: szombaton befejezte a vetést — vasárnap három pár lóval boronáit, egy pár lóval elhoztí Káto'vból a hat mázsa kukori cáti Hétfőn is az összes fogatok a mezőn voltak — segítették a traktorok munkáját, hogj a kalászosok után minél előbl a földbe kerülhessenek a kapások is. GORDISA: Vetnék a cukorrépát, ha.. Gordisán is a legtöbben i földeken ünnepeltek Pupo: András, D. Vass József, Kárá- szi János egyénileg dolgozd parasztok voltak az elsők, aki két a reggel a határban talált Vasárnap összesen kilenc egyé ni gazda dolgozott és mire es te lett: négy és fél hold zabo elvetettek, 12 holdat megszántottak. A „Déli őrszem” tagja „pihenőt” tartottak: pedig let volna mit csinálniok, ha meg kapták volna a cukorrépa ma got. A föld már kész, csak í 1 mag hiányzik. NAGYHARS ANY: Vetik a napraforgót A nagyharsányi Ságvári Endre Termelőszövetkezet tagjai is 1 igyekeznek, hogy elkerüljék a meglepetéseket. Tíz hold ta- ' karmányborsójük, 26 hold tavaszi árpájuk — terven felül ; — 16 hold zabjuk már a földben van és hétfőn elkezdték a napraforgó vetését is. — Úgy szeretnénk, ha a 20 ' hold napraforgónk is kedden a földben lenne — mondja a tsz könyvelője, Varga Sándor elvtárs, és tovább sorolja, hogy mi mindent csináltak. Most, hogy egy pár napja jó idő van: 130 hold búzát meghengerez- tek, öt holdat szerves trágyával fejtrágyáztak és holnap megkezdik a lucerna, a takarmányrépa és a cukorrépa vetését is. Most érkezett meg 25 mázsa pétisójuk, amit kedden el is szórnak. Ültetnék a hagv- I mát is, de a múlt hétfőn a I Baranya Megyei Mezőgazdasá- , gi Termékeket Értékesítő Köz- | pont által leküldött nyolc má- | zsa dughagyma negyven-negyvenöt százaléka fagyos és ott rohad az egyik szobában. Már táviratot küldtek a feladónak, mintát is vettek, de a címzett még mindig nem válaszolt. ALSÖSZENTM ARTON: i Már a burgonyát is elvetették Az alsószentmártoni Uj Al- ■ kotmány Termelőszövetkezet i 15 hold zabot, négy hold vörös- i herét vetett el, harminc holdat , megtrágyázott, három hol i ’ őszit istállótrágyával fejtrágyázott és most hétfőn is öt fogat • hordja a trágyát a földekre, míg egy traktor szánt, egy pedig tárcsázik. A termelőszö- im vetkezet nemcsak a kalászosok elvetésével siet, hanem a kapásokéval ts: őt hold burgonyájuk már a földben van — és ha minden jól megy, min- . den kapásuk hamarosan a • földben lesz.
