Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-06 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG AH AK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 ÁPRILIS 6 A komlói bányászok túlteljesítették vállalásukat — a pécsiek is teljesítik tervüket A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói még az év ele­jén tettek ígéretet arra, hogy 4000 tonna szenet termelnek tervükön felül — április 4 tisz­teletére. A vállalást határidő előtt teljesítették és akkor újabb ígéretet tettek. Azt, hogy a felszabadulás ünnepéig 6000 tonna szenet küldenek felszín­re előirányzatukon túl. A felszabadulási verseny utolsó műszakján elért 125.4 százalékos eredményükkel túl is teljesítették vállalásukat, így 6320 tonna szenet termel­tek előirányzatukon felül. Különösen a szászvári bá­nyászok harcoltak jól. Április 3-án 216 százalékra teljesítet­ték napi tervüket és ezzel a havi tervteljesítésben 163.9 szá­zalékot értek el. 168 százalékra teljesítették napi tervüket a nagymányokiak is, 164.2 száza­lékkal a harmadik helyre ke­rültek a mázaiak. Kedden egyetlen üzem sem teljesített 100 százalékon alul. A legala­csonyabb teljesítmény, Kos- suth-bánya napi 108 százaléka volt. A kiváló eredmények gyümölcseként egyetlen napon 1132.8 tonna szenet termeltek terven felül a komlói bányá­szok. A Komlói Szénbányászati Tröszt 109.9 százalékra teljesí­tette eddig esedékes havi ter­vét és ezzel a pécsiekkel foly­tatott párosversenyben tartja az elsőséget. • A felszabadulási műszak utolsó napján is nagy lelkese­déssel dolgoztak a pécsi bányá­szok: minden erejükkel arra törekedtek, hogy teljesíthessék felajánlásukat, összesen 857 tonna szenet termeltek terven felül ezen a műszakon, de ez az előzőnap kitermelt 100 ton­nával együtt sem volt elegendő ahhoz, hogy teljesítsék felaján­lásukat, és terven felül elszál­lítsák az ígért 1600 tonna sze­net. Április 4 elmúlt, de a lema­radást — amely az ígéret tel­jesítésénél jelentkezett — pó­tolni kívánják. Ennek elérésé­ben a sikert már az is bizto­sítja, hogy minden pécsi akna és üzem teljesíti esedékes havi tervét. Még István-akna is 104.1 százalékos átlagot ért el eddig. Legdícséretreméltóbban dolgoztak a hónap első két napján a Petőfi-aknaiak, akik 113.4 százalékra teljesítették tervüket. Béke-akna 105.1, András-akna 107.7, Széchenyi- akna dolgozói pedig 117.7 szá­zalékot értek eL A Petőfi-aknai bányászok a felszabadulás ünnepére vállalt 300 tonna hélyett 790 tonna szenet termeltek tervükön fe­lül. Még le sem zárult a felsza­badulási verseny, amikor a Petőfi-aknai bányászok máris új felajánlásokat tettek május 1-ré, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepének tisztele­tére. Mintegy 500 Petőfi-aknai bányász határozta el, hogy to­vább folytatják a versenyt. A bányászok állják szavukat. Április 5-én az első műszak­leszállás mindössze 75 száza­lékos volt, mert sok bányász utazott haza; hogy felszabadu­lásunk ünnepét szeretteik kö­rében töltsék. De akik leszáll­tak a bányába, a távollevők helyett is dolgoztak. Az első műszak végeztével a Petőfi- akna bányászai 106 százalékos tervteljesítést jelentettek. A hála és szeretet virágait helyezték el a szovjet hősök emlékművére Hazánk felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából, április 4-én, szerdán délelőtt a pécsi központi temetőben díszőrség állott a szovjet hősök emlékművének talapzatán, az emlékmű előtt pedig a honvédségi díszszázad és a pécs- szabolcsi bányászzenekar sorakozott fel. Kilenc órakor ben­sőséges ünnepség keretében koszorúzták meg azoknak a hős szovjet katonáknak emlékművét, akik a második világ­háború vérzivatarában, a Pécs város felszabadításáért foly­tatott harcokban életüket áldozták fel. A koszorúzási ünnepségen megjelentek: Farkas László elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Bradács György alezredes elvtárs, a B. M. Baranya Megyei Főosztály veze­tője, Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Katona Lajos elvtárs, a Baranya megyei tanács v. b. elnöke, Tóth Sándor elvtárs, a megyei DlSZ-bizott- ság titkára — a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai — Modr József elvtárs, a városi pártbizottság másodtitkára, Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Győr kő Antal elvtárs, Pécs város tanácsának v. b.-el- nöke, Nemes Alajos elvtárs, rendőrőmagy, Szmir- nov elvtárs vezetésével a jelenleg Pécsett élő szovjet kolónia tagjai, a tömegszervezetek, fegyveres alakulatok, üzemek, hivatalok, intézmények képviselői. Felcsendült a magyar és a szovjet Himnusz, majd a katonai fogadás után, Dariday Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Ladányi László: „A három parlamenter" cí­mű versét szavalta el. Az ünnepi beszédet Györkő Antal elvtárs, Pécs város tanácsának v. b.-elnöke mondotta. Az ünnepi beszéd elhangzása után díszsortüzek dör­dültek el, a pécsszabolcsi bányászzenekar gyászdalokat in­ternált és megkezdődött a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzása. A legelső koszorút F ar kas László elv­társ, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gádor Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitltára és Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára helyezte el az emlék­műre. Utána a tömegszervezetek, üzemek, hivatalok, intéz­mények helyezték el a hála és szeretet koszorúit a szovjet hősök emlékművére. Felszabadulási műszak a földeken RÓZSAFA! KÖZÖS UT TSZ: Mindannyian, Olasz Mihály és Szombat- helyi Dezső traktorosok háta mögött ott volt már egy éjsza­kai műszak, de hajnalban, amikor látták, hogy csak úgy tódulnak kifelé a mezőre a rózsafai Közös Ut Termelőszö­vetkezet tagjai — úgy határoz­tak: ftem mennek haza alud­ni! így kezdődött a reggel, fel- szabadulásunk 11. évforduló­jának reggele. A termelőszö­vetkezet tagjai úgy gondolkoz­tak: segít a gép, de most a rendkívüli időjárás megköve­teli, hogy mi is segítsük a gép munkáját. Hat pár lovat állí­tottak neki az ősziek fogaso­lásának, merthát nagy szüksé­ge van a vetésnek erre. Két pár ló hengerezett, tüskeboro- názott, egy meg alig győzte a műtrágyát hordani. Ment, ment a munka, mint a parancsolat. Mire elérkezett a szürkület, több, mint ötven holdon vé­geztek a tavaszi növényápo­lással. — Elvetettünk 12 hold szarvaskerepet is — mondja a termelőszövetkezet párttitkára, Kiss Géza elvtárs. Arra a kérdésre, hogy kik dolgoztak a legjobban, így fe lel: — Mindannyian! Mindannyian! Ezzel a tudat­tal tették le este a szerszá­mokat: tértek nyugovóra az öregebbek, ropták a táncot a fiatalok a mozihelyiségben rendezett bálon, amit a DISZ szervezett. A felszabadulási műszak a rózsafai Közös Ut ban „... Jó mulatság, férfi­munka volt!“ BÜKKÖSD: Csak a gyerekek meg az öregek maradtak otthon A megbolydult méhkashoz hasonlított szerdán a bükkösdi határ. Mintha vásárra indul­tak volna, úgy rajzottak ki reggel a fogatok a mezőre. Mire leszállt az este, a v. b. titkár már tudja: 48 holdat szántottak meg, 36 holdat ve­tettek el ezen a napon. És feljegyzésében a következő ne­vek olvashatók: Pálmai József 16, Tóth József 12, Bázinger József 12, Kiss József 10, Má­tyás József 14, Mayer Ferenc 15, Huth György 11 és Am­brust József 16 holdas gazda április 4-én befejezték tavaszi árpavetését, VILLANY: Benépesedett a villányi szőlőhegy... A villányi állami gazdaság szőlészetében is munkával ün­nepeltek. Történelmi borvidé­künk fellegvárában reggel idő­ben kezdtek és délután 3 órá­ra már mindenki teljesítette az aznapi normáját. Az olt­ványkészítésnél nem kevesebb, mint ötven ember dolgozott és munkájuk eredménye az a 40 ezer vessző, amit máris isko­lázhatnak. A szőlőhegy is né­pes volt. Hetvenen több, mint tizenhárom hold szőlőt met­szettek meg, míg a gazdaság szántóján a növénytermesztők tettek ki magukért: ötven hold zabosbükköny elvetésével di­csekedhettek. A szőlészeti állami gazdaság dolgozói a jól végzett munka megelégedettségével nézhették végig délután az ünnepi sport,- versenyeket, s szurkolhattak az állami gazdaság sportköre által rendezett birkózó baj­nokságom «UTORHELT: Munkában mindhárom üzemegység I A sátorhelyi állami gazda­ságnak három nagy üzemegy- |sége van, de sehol sem akadt »olyan ember, aki ne dolgozott i volna ezen a napon. Erdőfűn »14 hold takarmányborsót, hat »hold takarmányrépát vetettek tel. A fogatosok ötvenöt hold • őszi búzát hengereztek meg, »az asszonyok pedig délután »két óráig negyven mázsa vető- »burgonyát válogattak ki. J A vizslaki üzemegység dol­gozóinak sem kell szégyenkez­niük: hiszen ők is ki tetteik magukért. Tizennyolc holdat megsimitóztak, 25 holdat tár­csáztak meg zab alá, s ezen | kívül 13 hold mags^látát és 15 hold tavaszi árpát elvetet­itek. I A központban? » — 12 hold cukorrépát, 14 »hold borsót, nyolc hold mag­ihozó répát elvetettünk, 110 »oszlopot állítottunk le a kom­lói telepen,'12 holdat me-gszán- 1 tottunk és hatvan hold búzát 1 hengereztünk le. 1 Álljon itt az ünnepi műszak 1 legjobbjainak neve: Molnár > István fogatos. Horváth János i traktoros, Gaszauer János ze» I. toros, Reisz István fogatos, Béke-aknai nyertesek Béke-aknáin is sok értékes jutalomtárgyat tűztek ki a fel- szabadulási versenyben legjobb eredményt elérő bányászok számára. A felszabadulási ver­seny befejeztével összesen hu­szonöt jutalomtárgyat osztanak ki az arra legérdemesebbek között Ötödikén reggel ült össze egy bizottság, hogy az eredmé­nyek alapján eldöntse: kik lesz­nek a szép jutalmak boldog tulajdonosai; A 125 köbcentis Pannónia motorkerékpárt Trapp János vájárnak ítélték, ki az első negyedévben 139 százalékos átlagteljesítményt ért el; A pairkettkefélőgépet Kislan- tos Ferenc aknász, az 1 800 fo­tfRú ixideJEii ehetünk liarkámji zűld^tappikái Töretlen lendülettel a második neavedévi tervek teljesítéséért! Még minden üzemben, bá­nyában a felszabadulási ver­seny eredményeiről, újabb si­kereiről beszélnek, melyek to­vább öregbítik munkásosztá­lyunk nagyszerű tetteinek hír­nevét. A felszabadulási ver­seny, mint mindig, most is nagy eredményeket hozott. A komlói bányászok például 125.4 százalékos tervteljesítéssel kö­szöntötték a felszabadulás napját és a vállalt 6 ezer ton­na szén helyett április 4-ig 6 320,5 tonna szenet termeltek terven felül. A Pécsi Fűtőház­ban 21 mozdony helyett 24 mozdony részletvizsgáját vé­gezték el, a Sörgyár dolgozói 3 852 hektoliterrel több sört főztek, mint amennyit a ter­vük írt elő. A Porcelángyárban csak a Wewerka-brigád több, mint 37 ezer forintos megtaka­rítást ért el — s így sorolhat­nánk tovább, mert szinte min­den üzemben valóraváltak az ígéretek. Ma, amikor e nagyszerű si­kereket elkönyveljük, meg kell állapítani; nehéz, küzdel­mes harc eredményei ezek. A rendkívüli időjárás okozta za­varok leküzdése, a termeléski­esések pótlása megfeszített munkát, igazi, lendületes, szé­leskörű versenyt, a munkás­osztályban rejlő mérhetetlen erő kibontakozását követelte. Ki kell emelni elsősorban a pécsi bányászok lendületes munkáját, akik képesek voltak a januári adósságukat is pótol­ni s a negyedévet tervteljesí­téssel zárni. Bármilyen büszkék vagyunk azonban a felszabadulási ver­seny sikereire, nem szabad el­felejteni, hogy ezek az. első negyedévi tervteljesítésben el­ért sikerek, s hogy a feladat nagyobb része még hátra van. A második negyedévi terv tel­jesítése ugyanolyan széleskörű versenyt, ugyanolyan lelkes munkát követel, mint az első Bányaüzemeinknél a felsza­badulási verseny legnagyobb hiányosságaként kell megem­líteni, hogy ez a verseny job­bára a nyereménytárgyakéri — a motorkerékpárokért, mo­sógépekért, karórákért, stb. — folyó vetélkedésre korlátozó­dott. A legjobb bányászok min­dent elkövettek, hogy a nyere­ményeket elnyerjék, nem égj esetben elfeledkezve az elvtár­si segítségnyújtásról, az élen­járó és magasabb termelékeny­ségű munkamódszerek átadá­sáról, az elmaradók buzdításá­ról. Hiba volt, és még ma is az hogy a párt- és szakszerveze­tek vezetői és aktívái is fő­ként a nyereményekkel agitál tak, ahelyett, hogy megmagya rázták volna: a munka versen; nemcsak ezekért az ajándék tárgyakért folyik, hanem sok kai nagyobb célért, az orszái szénellátásának zavartalan biz tosításáért, a tervek maradék tálán teljesítéséért, végső soroi jólétünk további emeléséér történik. A politikai munka e hiá­nyosságát most sürgősen pótol­ni kell, mert most, hogy a ju­talomtárgyakat kiosztották, vannak, akik azt gondolják; ezzel ,a munkaverseny be is fejeződött Nagyon helytelen nézet ez, de a párt- és a tö­megszervezetek aktíváinak magyarázó szava gyorsan el­oszlathatja a félreértéseket ha bebizonyítják: a munkaver­seny nem kampány, nem csak egy-egy ünnep előtt van rá szükség, hanem ez a szocializ­mus építésének alapvető mód­szere. Még mindig gyakran hasz­nált módszer, hogy a bányák­ban, üzemekben csak a ki­emelkedő teljesítményt elérő dolgozókat dicsérik, buzdítják, a termelés derékhadáról, a közepesen teljesítőkről elfeled­keznek; írják ki a táblára, azoknak a kiválóan teljesítő csapatok­nak — mint például Dömötör Gáboréknak —• a nevét is, akik „még nem futottak be“. Olya­nokét is, akik nem 80 és 140 százalék közt ingadoznak, ha­nem rendszeresen 100—110 százalékra teljesítették tervü­ket. És ebben sok igazság rejlik.- Elsősorban az, hogy a közepe­sen teljesítők, a vállalásokat mindenkor maradéktalanul megvalósító dolgozók is jobban elvárják a dicsérő szót, a buz­dítást, s ha ezt megkapják, rendszerint belőlük is, élen­járóba többieknek példamuta­tó bányász, üzemi munkás, vagy építő válik. A második negyedév előt­tünk álló feladatai megyénk i minden ipari munkásától meg­- követelik, hogy azt a széles- ; körű versenyt, amely a felsza­badulásunk ünnepének tiszte­• leiére kibontakozott, töretlen lendülettel folytassák tovább. i hogy újabb és újabb sikerek . elérésére törekedjenek. Szinte • kivétel nélkül minden üzem- i nek és bányának van az 1956­■ os évre vállalása. Moßt a na­■ pókban tartandó termelési ér- ; tekezleteken helyesen sokhe­■ lyütt módosítják a II. negyed­- évre eső eredeti vállalásokat. ■ mivel látják, hogy többre ké­- pesek. A Komlói Szénbányászati ’ Tröszt bányászai célul tűzték- ki, hogy harmadszor is elnye­- rik a Minisztertanács és a- SZOT vándorzászlaját. S most- ezért harcolnak. A Pannónia- Sörgyár dolgozói november 7- , re be akarják fejezni éves- tervüket és 14 ezer hektoliter- sört akarnak adni terven felül.- Petőfi-aknán eddig már közel 500 bányász tett újabb felaján­lást május 1-re, ami ugyan­- csak azt bizonyítja: megyénk., g munkásosztálya a jövőben is i " helyt akar állni, tovább ' folytatja a versenyt, mert ez a X szebb, boldogabb életének meg­teremtését sesíti elő. rintos rádiót Szabadkai József i elővájár, a mosógépet Hlaszni( István körletvezető, az 10501 forintos tűzhelyet Kodra Antali aknász, 1—1 kerékpárt, Nyíró Ferenc frontmester és Sár ősi János vájár, egy sezlont és egy1 karórát Molnár Lajos fejtési csapatvezető, egy Dongó segéd-1 motort Brozin Ferenc vájár,1 egy 1100 forintos rádiót Mül-' let József (4) vájár, egy lemez­játszót Tóth Ferenc aknász, egy-egy fényképezőgépet pedig Bartalovics István vájár és Novák Árpád csillés kaptak el­ismerésül a felszabadulási ver­senyben végzett kiemelkedő munkájukért — és buzdításul a további versenyre, TTov éreztem,, mintha az el- i jövendő két hetet láttam i volna a harkányi Első Megyei i Tanácskozás Termelőszövetke- i zetben. Most, hogy visszaér- i keztem a mába, azonnal beszá- i mólók a látottakról, és hallot- I takról, mert lehet, hogy holnap I már magam is víziónak tartom ) ezt az utazást, virágot fa- I kasztó, gyümölcsöt érlelő pom- \ pújával együtt. i Kotány Imre volt kalauz, a »termelőszövetkezet másodker- 1 tésze, Ö az egyike ugyanis 1 azoknak, akik virágot és ter- 1 mést varázsoltak a tsz konyha- 1 kertészetének ágyúsaira, hogy 1 néhány hét múlva a pécsiek és 1 a komlóiak innyét a nyár ter- 1 mékeinek íze-zamata est klán- 1 dozhassa meg. Utltársaim dombóvári asz- szonyok voltak. Velem együtt (számolgatták a zöldpaprikákat, a töveken, melyekből csak há­rom hét múlva lehet harapni, mert éppen csak mogyoró­nyiak. Együtt csodáltuk a pa­radicsom csillagossárga virág­jait és szebb, csodálatosabb volt ez nekünk, a színekben dúskáló virágos ligetnél is. — Bizony, nálunk még a kamrában vannak a magok — sóhajtoztak a dombóvári asz- szonyok, s addig-addig fájdí- tották a szívüket, míg Kotány Imre meg nem vigasztalta őket, egy-egy sokvirágos para­dicsomtővel. így adódott, hogy amikor visszafelé jöttünk, a dombóvári asszonyok a hónap végét is a kosarukban hozták. _ fifikor kóstolhatjuk meg a p aprikát és a pa­radicsomot? — A paprikát két-három hét múlva, a paradicsomot meg valamivel később, körülbelül május közepén. A harkányi termelőszövetke­zet kertészei azzal, hogy a pé-f' esi és a komlói háziasszonyoké' örömére előrébb hozták a tu-y vasét, saját boldogulásukon is1 segítenek. A pécsi és komlóié üzletekben cukorként elkapko-é\ iott salátafejek már 4 500 fo-y rinttal növelték a közös va-' gyónt és arra számítanak, hogyl i november végéig a kertészeti1 270 000 forintot hoz a tsz pénz-\ tárába. A dombóvári asszonyok, afcik|( beteglátogatásra utaztak Har- ( hányba, bizonyára nemcsak a > melegforrás gyógyító erejéről! számolhatnak be odahaza, ha nem arról is, hogy szövetkezet-(i be tömörülve a parasztember(i még arra is képes, hogy nyarat(i csináljon ebben a téllel vetél-(i kedd tavaszban. <» A nyomaték ott van a kosa-p rukban: a virágzó paradicsomul tövek mindent bizonyítanak, é — K: S, -i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents