Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
VILÁG PROLETÄRJ4.1 EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI i? * AZ MPP BARANYA MEGYEI BIZOTT/ACÁMAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ARA 50 FILLÉR Segít az egész ország KEDD, 1956 MÁRCIUS 20 Árvíz pusztított megyénkben. Emberek ezreit kergette ki otthonából a víz, házakat rombolt az ár, elveszett a jeges vízben jószág, bútor, ruha — sok-sok ember egész életen át szerzett vagyonkája. A gát gyengébbnek bizonyult mint az emberek. Gyengébb volt a gát, mint azok az emberek, akik szünet nélkül, fáradhatatlanul harcoltak a víz ellen, akik egészségükkel, hideggel, jéggel, csontig ható széllel nem törődve erősítették a gátat, mentették az embert, jószágot, vagyont. Hősök születtek a veszélyben. A kommunisták példájára hősökké lettek az egyszerű emberek — munkások, parasztok, értelmiségiek, tisztviselők — százai, ezrei. És nemcsak a baranyaiak. Pesti katona, keszthelyi hajós együtt, vállt vállnak vetve küzdött az áradás ellen a mohácsiakkal, baranyaiakkal és mikor menteni kellett, pihenés nélkül hozzáfogtak a mentéshez is. Ennek köszönhető, hogy az eddigiek szerint emberéletben nem esett kár, hogy a két hős mentőn kívül nem kellett még temetnünk senkit. A munka java azonban mégis csak ezután következik. Továbbra is védeni kell a gátakat, el kell látni, otthont kell biztosítani ideiglenesen az árvízkárosultaknak, be kell kötözni a sebeket, le kell törölni a kétségbeesés könnyeit, reményt kell gyújtani a mindenüket elvesztettek szívében is és ha a víz letakarodott a szigetről. hozzá kell látni az újjáépítéshez. Lesz mit építeni, lesz mit pótolni. A szigetbeli házak nyolcvan százaléka a víz martalékává lett. A hazatelepülő embereit néhány gerendát, néhány ruhafoszlányt és sár-téglahal- mokat találnak majd kicsiny otthonuk helyén. A földekben meghalt a mag, megfulladt a vetés. A haszonállatok egyré- sze — nagyobb része — mentve ugyan, de sok-sok állat tetemét feipuffadva viszi maid a víz. az istállók helyén sár és iszan feketéink majd. így lesz jelszóvá az egész oszágban. de különösen nálunk: segíteni az árvízkárosultakon! Azaz. jelszó az már ma is. Amilyen örömmel fogadta népünk azt a határozatot, hogy áHamunk 25 millió forint gyorssegélyt biztosított az árvízkárosultaknak, olyan egyaka rattal ajánlják fel dolgozóink munkájukat, forintjaikat az árvízsújtottak érdekében. A munkás-paraszt szövetség nem csak abban mutatkozik meg most. hogy gépekkel, kultúrával segíti a falut munkásosz- tá’vnnk. nemcsak abban, hogy a Mohácsi Gépgyár dolgozói, a vasutasok, a selyem gyáriak, a szerárugyárbeliek ott voltak a gáton a katonák mellett, hanem abban is, hogy munkás- osztályunk mozdult meg elsőnek az árvízkárosultak megsegítésére. A Cementáruipari Vállalat vasárnap két műszakot dolgozott: a munkások bérüket az árvízkárosultak javára ajánlották fel. A porcelán- gyárból e sorok írásakor kaptuk a hírt, hogy 1120 dolgozó egynapi keresetét ajánlotta fel és így folyik a gyűjtés, a felajánlás az egész megye ipari üzemeiben. Falun a gépállomások és a termelőszövetkezetek léptek elsőnek sorompóba. Az ellendi Uj Élet Tsz tíz mázsa burgonyát, három kiló vajat, tagjai pénzt adnak az árvízsújtottaknak. A tsz elnöke egymagában 100 forintot juttat el hozzájuk. Lendvai Ferenc fővadászmester levél kíséretében 500 forintot küldött a szerkesztőségbe, „hogy a sok könycseppből legalább egyet letöröljünk és némi vigasztalást nyújtsunk a bajbajutottaknak“. És nemcsak a felnőttek, a gyermekek is segítenek. Egy forintot az árvízkárosultaknak — adták ki az iskolában a jelszót, de a vajszlói úttörők ennél többet tettek. Zsebpénzükből a hatodik osztályosok négy forint harminc fillért (átlagosan), a hetedikesek közel négy forintot, a nyolcadikosol: pedig majd hét forintot áldoztak az árvízkárosult gyermekek érdekében. Szükség is van erre az országos megmozdulásra. És ez a szükség, mint már sokszor, más egyéb, ismét megmutatta milyen egvséges. összeforrott » mi népünk, hogy milyen erővel fogja meg a bajbajutottak kezét. Ez az összefogás a biztosítéka annak, hogy felépülnek Ismét a rombadőlt házak hogy állatok kerülnek az istállókba párnák, dunnák az ágyakba ér nemcsak asztal lesz, ahonnan elvitte a víz, hanem asztalra- való is. De nemcsak adakoznunk kei' hanem építenünk is. A szigetben házak ezrei várnak felépítésre, a házakat be kell rendezni. Mindezt a károsultak saját erejükből, a sokmilliórr tehető adakozásból sem bírjá1' íelépíteni. Éppen ezért társadalmi munka kell az építéshez Ahogy a mentéshez önkén* hívó szó nélkül jelentkeztek munkások, parasztok, ugyanúgy álljanak az árvízkárosultak mellé — ha eljön az idei' — mindazok, akik résztvettev a mentésben és azok is. akik nem vehettek részt ebben a munkában. A mentés is. az építés is. emberi, elvtársi köte le.sségünk. Nem kétséges, bizr nvos. hosy mindenki fölajánl'- segítségét ahhoz, hogy az árvízkárosultak már egészen rövid időn belül újra otthonukba térhessenek és helyrehozhassuk a Duna pusztítása által okozott károkat. Megindul a jég — apad a Duna Kiküldött tudósítónktól: Mohács, 1956. III. 19. Vasárnap délelőtt a duna- szekcsöi Duna-szakaszon megindult a jég. A meglazult jégtömegek szétszakadozva vasárnap délutánra a mohácsi Duna-szakaszon is megmozdultak és nekisodródtak a Mohács alatt megszorult Cigány-zátonyi jégdugónak. A műszakiak számításai szerint ebben az időben a Duna Mohács és a magyar—jugoszláv határ közötti szakaszán 80—100.000 tonnányi jég halmozódott fel. A műszaki alakulatok közben szakadatlanul nagy töltetekkel lazították a jeget. A megnövekedett nyomás, a melegedő idő cs nem utolsó sorban a robbantások eredményezték. hogy a jégdugók fellazultak és — ha nem is a Duna teljes szélességében, de — mindenütt megindult a zajlás. Vasárnap este 11 órától a Duna egész vonalán mozog a jég. Hétfőn a zajlás tovább tartott. A Duna fokozatosan apad Hétfőn délután négy órakor a vízszint 777 centiméter. Ez a hajnali két órai vízszinthez képest 13 centiméteres apadást jelent. A mohács városi tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön ülést tart cs ezen megbeszélik a sziget Mohácshoz tartozó részével kapcsolatos helyrehozási és újjáépítési feladatokat. Versenyben április 4 tiszteleté re A Sopiana Gépgyár kiváló dolgozói Koronics János szerelőlaka- tos exportra gyártandó tengelykapcsolókon dolgozik. Nála különösen fontos, hogy ügyeljen a munkára, hogy a kapcsolók megfeleljenek az exportkövetelményeknek. Ezért elhatározta, hogy hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére selejtmentesen dolgozik és jó minőség mellett eléri a Kiváló Dolgozó cím feltételeit. Januárban és februárban 160 százalékra teljesítette tervét — tehát a feltételt 10 százalékkal túlszárnyalta. Január elseje óta nem volt selejtje. Keresztes János elvtárs a termelési osztály vezetője. 1955-ben lett a Szakma Kiváló Műszaki Dolgozója cím tulajdonosa. 1956-ban eddig elért eredményei alapján, az első negyedév végén ismét kitüntetésre terjeszti fel a vállalat vezetősége. A Sopiana Gépgyái másfél év óta állandóan túlteljesítette termelési tervét, s ebben igen jelentős része van Keresztes János elvtárs jó üzemszervezési munkájának. Hazánk felszabadulásának évfordulóját ő is — ismét jó eredményekkel akarja ürme pelni. Vállalta, hogy úgy irányítja a műszaki szervezést, hogy a vállalat" befejezett termelési tervét negyedéves viszonylatban 101 százalékra teljesíthesse. Koszon tjük a Moldvai Népi Együttest Két elegáns busz kanyarodik a Nádor Szálló elé, s az ajtó csak győzi befogadni a sok vendéget. Mennyi fiatal! Hát igaz is, ruganyos test keli a fergetes táncokhoz, s hogy a Moldvai Népi Együttes villámgyors számairól híres, nagy része van abban a fiatalságnak. A bukaresti VIT-en is ezért szerepelhettek olyan sikeresen, elvitték az első díjat sok nagynevű versenytárs elöl. Szóval híres emberek is! — örömmel köszöntőm nagymultu városunk falai között a nagyhírű művészegyüttes tagjait — fogadja a szovjet vendegeinket Hajnal Ernő elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője. — Azt kívánjuk, hogy kellemesen érezzék magukat és sokáig emlékezzenek vissza erre a szép magyarországi városra, ahogy biztosan mi is sokáig emlékezünk majd az együttes forrósikerü estjére. A. Sz. Kirtoka, az együttes vezetője még kezében tartja a virágcsokrot, mikor válaszol. Köszöni a virágot, a meleg fogadtatást! — Nagyon örülünk, hogy eljuthattunk Magyarországra, s annak is erre a szép vidékére, a magyar szénbányászat egyik központjába. Hallottuk, hogy a komlói bányászok is megtekintik előadásunkat. Reméljük, hogy ez az előadás is hozzájárul majd a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítéséhez. A beszédek alatt figyeltem is a művészeket. Egyik se látszott fáradtnak, vagy törődöttnek a hosszú út után. Pedig mióta Magyarországra érkeztek, fellépés fellépés után. Már jártak Tatabányán és Cegléden s most nagy dunántúli turnéjuk során jutottak el Pécsre. Kedden délelőtt találkoznak a hosszúhetényi népi együttessel is tapasztalatcsere keretében. Hamar vége a fogadtatásnak, a művészek egyrészc lepihen, mások elmennek megnézni a színházat. Gondolkodom egy pillanatig, hogy velük tartsak-e, aztán mégis maradok s a város dolgozóinak ajándékát nézem meg. Van ott porcelán, csikóbőrös kulacs, palackozott bor, vi- rágkosár meg sok más egyéb, amivel szeretetét cs megbecsülését fejezte ki számukra városunk népe. A magyar szakszervezetek ötmillió forinttal segítik az árvízsújtotta községek lakosait. Pótolják lemaradásukat A MEGYEVILL a szokatlanul zord és szeszélyes téli időjárás miatt 101 000 forinttal lemaradt első negyedévi tervének teljesítésétől. Most, hogy az idő jobbra fordult, a dolgozók vállalták a lemaradás behozását. A brigádok olyan felajánlást tettek, hogy munkájuk eredményeképpen április 4-ig törlesztik az adósságot. Jelenleg az épülő mohácsi új farostlemezgyárhoz • építenek hálózatot, emellett a mecsek- nádasdi viaduktot világítják ki, s villamosítják a sátorhelyi állami gazdaságot. Ugyancsak hálózatot építenek a bikali állatni gazdaság területén is. Ezek azok a munkahelyek, amelyek a legnagyobb feladatot jelentik az első negyedévben, s amelyek lehetővé teszik a szerelők gyors, szervezett munkáját, az adósság törlesztését. Pataki János brigódvezető a sátorhelyi állami gazdaság területén végzi a villamosmunkát brigádjával együtt. Felajánlották, hogy márciusban, egész hónapban 120—123 százalékra teljesítik tervüket. Ezzel szemben az első dekád eredménye már 128 százalék volt, de a kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy tovább emeljék teljesítményüket. Kálcsics János brigádvezető és brigádja a Mohácsi Selyemgyárban dolgozik. Ök, bár résztvettek a gyár raktárának mentési munkálataiban, mégis 120 százalékra teljesítették márciuá eddigi szakaszában a tervüket. A mentési munkák befejezése után, s akkor, ha teljesen megszűnik az árvízveszély, ‘ sokkal nagyobb eredményeket tudnak elérni. IJjra ran termelőszövetkezet KÉMESEN IS, MARTONFÁN IS! (Tudósítónktól) Nem egy kilépő emlegette visszaemlékezve a feloszlott termelőszövetkezetre, hogy „de becsapott minket a Nagy Imre! Hol tartanánk már, hol tartanánk, ha akkor nem ug- raszt szét bennünket.“ Ebben a keserű visszaemlékezésben benne gyökerezett már a szövetkezet újraszervezésének az az el nem nvamható vágya is, amely az elmúlt héten Kémesen is, Martonfán is az új szövetkezet megalakítását •redményezte. Kémesen a sógornak-komá- nak kedvező, csapnivaló vezetésből fakadt az az elégedetlenség, amely szétrobbantotta Nagy Imre beszéde után a Petőfi Termelőszövetkezetet. — Hozzájárult ehhez még az is, hogy kellő megfontolás nél- ;iil tömegesen zárták ki egy- igy alkalomma1 a tagokat.. A föld azoknak a keveseknek nyakában maradt vissza, akik ha megfeszültek volna is, — nem tudták e’éggé megmunkálni. A szerda esti, kultúrott- honban megtartott alakuló gyűlés szókimondó bátorsággal tárta fel a régi szövetkezet hibáit azért, hogy az új termelőszövetkezetnek, az Uj Baráz- iának vezetősége tanulhasson belőle. Mert Kémesen 24 családdal, 38 taggal és 250 holddal újra megindult a szövetkezeti mozgalom. Simon János 19 holdas gazda. Darabos Jenő körzeti pártinstruktor, Miksa Lajos iskolaigazgató, Tajti ’ános 15 és Sümegi Ferencné kilenc holdas gazdák kezdtek hozzá a dolgozó parasztok meggyőzéséhez, a régi sérelmek orvoslásához, — eredményesen. Az új szövetkezet Simon Tános elvtársat, a községi tanács v. b.-elnökét választotta meg az új szövetkezet elnökének. Csepeli Vendel 20, Tajti János 15 holdas gazdák, valamint Bakk Gyuláné és Reisz Györgyné segítenek neki a gazdálkodás irányításában mint vezetőségi tagok. Szerda óta két újabb család kérte felvételét az Uj Barázdába, hétfőn pedig megkezdődik a leltározás, valamint az állatállomány összevonása. Martonfáról Hammer Ferenc tanácselnök jelentette telefonon, hogy az 1953-ban feloszlott Aranymező Termelőszövetkezet helyett kedd este óta új szövetkezetük van: a Zöld Mező. A községi tanácsteremben összejött alakuló gyűlésen tíz család 22 tagja határozta e). hogy 152 hold földjén megkezdi újra a közös gazdálkodást. — Elnöknek tapasztalt középparasztot választottak Takó Lukács 15 holdas gazda személyében, aki a régi, feloszlott termelőszövetkezetnek is vezetőségi tagja volt. Keddtől a hét végéig további öt család kilenc tagja írta alá i belépési nyilatkozatot és a közös gazdaság földterülete most már meghaladja a 200 holdat. Martonfa — a pécsváradi járás első új termelőszövetkezete ebben az esztendőben, — a ké- mesi Uj Barázdával együtt példát mutat. Példát azoknak a falvaknak, ahol annakide’én már egyszer belekezdtek a közös gazdá1 kodásba, hoev vágjanak neki, újra szűrjék le a feloszlás tanulságait és szervezzenek olyan erős termelőszövetkezetet a régi helyén, amit soha, semmi nem ingathat meg. A párt és az állam minden erejével segíti őket! Mindennap újabb hatvankét termelőszövetkezeti tag Annak, akinek a termelőszövetkezeti mozgalom nyo- monkövetése és eredményeinek feljegyzése jutott osztályrészéül, hozzá kell szoknia ahhoz, hogy amit leír, az már holnap nem igaz. Nem, mert azokat a számokat, amelyeket tegnap még hiteleseknek tartott, ma már túlhaladta a dolgozó parasztok tömeges elhatározása s így adatai mindig elmaradnak a valóságos helyzet mögött. Most, amikor leírjuk, hogy az elmúlt hét minden napján 62 dolgozó paraszt lépett a szövetkezetekbe, hír érkezett arról is, hogy Dencs- házán huszonhatan a hét elején alakult Március 15 mellett egy újabb tsz létrehozásán munkálkodnak és az eddig megmozdíthatatlannak“ tartott Bissén is huszonkettőn előkészítő bizottságot alakítottak. 256 család, 439 tag, 1791 hold föld —- március 17-ig bezárólag ez a baranyai szövetkezetek szervezésének eredménye. Benne van ebben a Dencsházán. Kémesen, Martonfán, alakult három új termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti községgé vált He- lesfa népnevelőinek, a párt fel- világosító tevékenységének döntő elhatározássá érlelődött, kézzelfogható eredménye. — Megindultak a középparasztok is! A pécsváradi járásban és a szigetváriban 10 hold földet vitt be átlagosan minden család, a pécsiben hét és felet, a sellyeiben, siklósiban hatot-ha- tot. Legtöbben most is a sely- lyei járásban választották a közös utat (70 család, 127 tag, 418 hold föld) s őket egyelőre csak a pécsiek közelítik meg. örvendetes, hogy hosszú szünet után a siklósi járásban is erőteljesebb lendületet vett a belépések szervezése. Tovább, szünet _ nélkül tovább az előkészítő bizottságok létrehozása és a meglévő termelőszövetkezetekbe történő belépések szervezése útján. Érjük el minél előbb, hogy jóval több dolgozó paraszt válassza a szövetkezést, mint ahányan vh- 'asztották már a Nagy Imre beszéd elhangzása előtt! Bartos Dezső sem mai-atlt kívül (Telefonjelentés) Szombati számunkban megírtuk, hogy a lielesfai Bartos Dezső, annak ellenére, hogy lánya is, veje is, termelőszövetkezeti tagok, — még mindig nem tudta eldönteni, hogy ő vajon aláírja-e a belépési nyilatkozatot. Amit írtunk — az már a múlté. Bartos Dezső elvtárs termelőszövetkezeti tag lett, s rajta kívül a helybéli szövetkezet agitátorainak kiváló munkája eredményeként még tizenegyen léptek be azóta a helesfai Uj Életbe.
