Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

DUNÁNTÚLI VZLÁG PRDIETÁMAI ELYf/ÜUETEKf A MAI SZÁMBAN: .Jóváfételi megállapodás Nyugat-Xémelország és Jugoszlávia között. (2. o.) — A legjobbak között. (2. o.) — Máriagyűdön Aranykalász né­ven termelőszövetkezet alakult. (2. o.) — Ker- pcl-Fronius Ödön: A tanulásról. (2. o.) — Ho­gyan lehetne csökkenteni a gázhiányt? (3. o.) — A pécsi kereskedelem tavaszi meglepetései. (3. o.) — Tétlen tavaszvárás helyett. (3. o.) M DP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG ANAK 1AP1A XIII. ÉVFOLYAM. 59. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 MÁRCIUS 9 Legyenek fiataljaink munkaverseny élharcosai ! Közeleg felszabadulásunk 11. évfordulója. Ezt az ünnepet már évek óta hagyományossá vált felszabadulási verseny előzi meg. Ezer és ezer bá­nyász, üzemi munkás fogadta meg az elmúlt hónapokban, hogy április 4 tiszteletére job­ban, eredményesebben dolgo­zik. Azóta napról-napra újabb sikerek bizonyítják, hogy ipari dfgozóink betartják ígéretü­ket. A felszabadulási verseny erédményeiről hírt adó jelen­tésekből kitűnik, hogy a me­gye üzemeinek, bányáinak többsége január után a feb­ruári tervet is túlteljesítette s teljesítették a felszabadulás ünnepére tett Ígéreteket is. Az eredményes munkát bizonyító számadatok ugyanakkor kife­jezésre juttatják azt a határ­talan szeretetet, megbecsülést is, amit népünk a Szovjetunió^ a szovjet nép iránt érez. S azt is, hogy népünk méltó gazdá­jává vált az országnak, hogy győzelmesen halad előre a szocializmus felépítésének, a még szebb, boldogabb élet megteremtésének útján. A felszabadulási verseny egyik jellemző és részben új vonása a fiatalok lelkes előre­törése. A legjobb versenyzők között ma már minden üzem­ben s bányában ott találjuk a jövő szakmunkásainak, veze­tőinek képviselőit, a fiatalokat, a díszeseket. A Kesztyűgyár­ban például már hat DISZ- brigád versenyez egymással és most újabb hét brigádot szer­veznek, hogy a 204 DISZ-tag- ból 165-en brigádban dolgozhas­sanak. A versenyben a legjobb példát Szalai László elvtárs, a DISZ-titkár nyújtja, akit joggal tartanak az üzem leg­jobb ifjúmunkásának. A kesztyűgyári fiatalok példamutatásának éppúgy, mint a Béta-aknai Vörös, _ a Petőfi-aknai Kopa, az István- aknai Debreceni DISZ front­brigádok példamutatásának, a munkaverseny e sajátos for­májának nagy jelentősege van. Elsősorban azért, mert a fiatalokban rejlő hatalmas munkakedv, alkotnivágyas felszabadul s mindig új célok, új eredmények elérésére ösz­tökél. A pécsi Hangszer- es Asztalosárugyárban, amikor elkezdték a fényezett hálószo­babútorok gyártását, külön Dísz-brigád alakult, az agyak és szekrények gyártásához. S ezek a fiatalok felszabadulá­sunk tiszteletére tett vállalá­sukban megfogadták, hogy minden hónapban két-két be­rendezéssel többet készítenekj mint amennyit a tervük elő­írt. Az asztalosáru gyár fiatal­jai azóta is tartják szavukat. Januárban is, februárban is a tervezett tíz hálószoba búto­ron felül két-két berendezést gyártottak s különösen Koller János, Schleining János és Markó Mária tűntek ki a mun- kábsn. Példák százaival lehetne még bizonyítani, hogy azok­ban az üzemekben, ahol a DISZ-szervezet a fiatalok fi­gyelmét a legégetőbb, a leg­fontosabb feladatok megoldá­sára irányította, a verseny eredményesen gyümölcsözik s egyre több azoknak a fiatalok­nak a száma, akik az üzem legjobb munkásaival is felve­szik a versenyt. Ez máskülön­ben a fiatalok versenyének egyik legfontosabb célja is, mert a fiatalok és a tapasztalt szakmunkások közötti vetélke­dés a fiatalokat — s termé' szetesen az „öregeket“ is — a szakmai képzettségük állandó növelésére, új módszerek, új munkafogások alkalmazására ösztönzi. Kasper János érett­ségizett fiatal a múlt év őszén került a bőrgyárba. Tanulni akar ott is s amikor a bőrpu­hító gép mellé került, megfo­gadta, hogy tökéletesen elsa­játítja a gép kezelését és meg­felelő minőségi munkát végez. Ilyen gépen rendszerint csak nagyon tapasztalt szakmunká­sok dolgoztak, ezért Kasper János nagyon igyekezett. A szorgalom, a kitartás ered­ménnyel járt. A múlt hónap­ban 96 százalékos minőségi munka mellett 122 százalékra teljesítette tervét. Sok-sok siker, nagyszerű eredmény fűződik az üzemi fiatalok nevéhez, de — sajnos — az ellenkezője is gyakori. A Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél a bányászfiatalok egy ré­szének magatartását, munká­ját joggal kifogásolják az idő­sebb szakmunkások, vezetők. Itt a munkafegyelmet a leg­gyakrabban a fiatalok sértik meg, mert vagy igazolatlanul mulasztanak, vagy nem hajt­ják végre feletteseik utasítá­sait. Persze hasonló a helyzet, — ha nem is ennyire súlyos — a komlói tröszt üzemeiben s az építőiparban is. Kívánnivaló azonban nemcsak a fegyelem- a magaviselet terén, hanem a fiataloknak a munkaverseny ben való részvétele terén i van. A Pécsi Szénbányászai Trösztnél egyik legnagyob nehézséget jelenleg a szállítá szervezetlensége, a szállító munkások fegyelmezetlen ma gatartása okozza. E problém megoldásához a legtöbb segít séget éppen a bányaüzeme' DISZ-szervezeteinek kellet volna adniok, mivel a szállító munkások többsége fiata Mégis szinte érthetetlen, hog amikor az ország minden szén bányászati trösztjénél lelke verseny folyik a szállítóműi kások között a Szénbányászé ti Minisztérium által kitűző' „aranycsille" elnyeréséért, éj pen a pécsi bányászfiatalo nem vesznek részt ebben. Pe dig talán itt lenne a legnt gyobb szükség erre a versen} re. A felszabadulási verseny s: kere nagyrészt a fiatalok akt: vitásától, tetteitől is függ. Me gyénk iparában még so olyan terület van, ahol mé nem szervezték meg a fiatalo versenyét, nem terjesztették < e versenynek sajátos formái ahol még nem a fiatalok munkaverseny élharcosai. A ifjúsági brigádok, a fiatalo közötti verseny megszervezés elsősorban az üzemi DISZ szervezetek feladata. Ezt feli: merve több üzemben, így Kos suth-bánya szállítási főkörleté nek DISZ-szervezete is műn katervbe foglalta a szállítás DISZ-brigádok, az „aranyosi! le“ elnyeréséért folyó versen megszervezését. E műnk eredményeként ma már 1 DISZ-brigád 269 fiatallal s eg ifjúsági üzemrész alakult minden brigádnak, mindé fiatalnak van vállalása. H üzemi DISZ-szervezeteink i hasonló módon végzik munka jukat, akkor még eredménye sebb lesz a felszabadulási vei senv és a DISZ-fiatalok egyi inkább a termelés rohamost patává válnak, Ünnepség a Tiszti Klubban a nemzetközi nőnap alkalmából A nemzetközi nőnap alkalmából az MN­DSZ városi elnöksége csütörtökön délután háromnegyed 6 órakor jól sikerült ünnepi nő­napot rendezett a Tiszti Klub nagytermében. Elhangzott a Himnusz, majd úttörők, MTH- tanulók, honvédek meleg szavakkal és virá­gokkal köszöntötték a város dolgozó asszo­nyait, leányait. Az ünnepi nőnapot Schavazl Antalné elv­társnő, az MNDSZ városi elnöke nyitotta meg. Majd Lonti Cyörgyné elvtársnő, az MNDSZ országos központjának kiküldötte mondott ün­nepi beszédet. Lonti Györgyin* elvtársnő ünnepi beszéde A nemzetközi nőnapot 1911- ben ünnepelték meg először mindössze három országban. Kicsiny csoportok jöttek össze az első nőnapra, hogy a nők szavazati jogának követelésé­vel, a béke megvédésének jel­szavával ünnepeljenek. Azóta, mint az erős tölgy, úgy erő­södött a nők világmozgalma. Ma már egyetlen óriási tábor­ba egyesítve erőit, ünnepli a nők nemzetközi napját a szu- dáni gyapotszedőnő, a futósza­lag mellett dolgozó amerikai munkásnő, a japán textilgyá­rak rabnője és a felszabadult Kína szabad asszonya, a gyar­mati igától épphogy csak meg­szabadult indiai nő és a kom­munizmus útján haladó szov­jet asszony. Az idei március 8-i ünnep jelentőségét növeli az a tény. hogy azt a béke erőinek nagy előretörése, a nemzetközi hely­zet enyhülése idején tartjuk meg. Ezt elsősorban a béke őrének, a Szovjetuniónak kö­szönhetjük. Ünnepünk jelentő­ségét emeli az is, hogy idén a nemzetközi nőnap a magyar­szovjet barátsági hónap idejé­re esik. Ez kétszeresen emlé­keztet arra a történelmi tény­re, hogy felszabadulásunk, bé­kénk kiindulópontja önzetlen nagy barátunk, a Szovjetunió. A nemzetközi nőnapon forró szeretetünk és hálánk száll a Szovjetunió, a szovjet asszo­nyok felé, akik a mi békén­kért és szabadságunkért, fiaik, férjeik drága vérével áldoztak. Jelentés a jégzajlásról... A Pécsi Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a mohácsi szakaszon árad a Duna. A víz szintje csütörtök estétől ma reggelig több, mint fél méter­rel emelkedett. Mohács alatt — bár rendkí­vül lassan — megindult a jég. A Duna nem lépett ki a medréből, még 80 centiméter kell ahhoz, hogy a töltés lá­bát elérje. A vízügyi szervek felkészül­ten várják az áradást. A kellő óvintézkedés és vé­dekezés megindult. A kölkedi, bédai, böki szakaszon 35 lovas­kocsi és 4 dömper dolgozik, a nyúlgátépítésén. A mohácsi ki- rendeltségre hétfőn szerelték be a géptávírót, amellyel közvet­len kapcsolatot tartanak a bu­dapesti és bajai vízügyi szer­vekkel. A Duna mohácsi részén 18 őr figyeli a jégmozgást. A magyar légierők, Paks és a’ bajai híd közötti duna- szakaszt bombázták, sőt jelen­tették, hogy az országhatártól délre, jugoszláv részről is rob­bantották a jeget. Mohács alatt nincs jégtor­lasz, jégdugó. Hírek szerint Gombos és Újvidék között mintegy 100 kilométeres szakaszon jégmen­tes a Duna, tehát remélhető, hogy a teljes jégzajlás megin­dulásával Mohács alól is za­vartalanul vonul le a jég. Második ötéves tervünk első évének első hónapjaiban va­gyunk. Pártunk, kormányunk nemcsak kitűzte a feladatokat, de nekünk, nőknek is minden segítséget megad ahhoz, hogy ezeket saját családunk haszná­ra és egész népünk javára jól el is végezzük. Most arról van szó, hogy mi nők is szívvel- lélekkel végezzük munkánkat. Az üzemekben arra kell töre­kednünk. hogy kezünk alól hi­bátlan munkadarabok kerül­jenek ki. Mindig büszkék vol­tunk jó háziasszonyi tulajdon­ságainkra. Ezeknek egyike a takarékosság. Az üzemben úgy takarékoskodjunk a nép va­gyonával, mint a sajátunkkal. Munkahelyünkön legyünk gaz­dái a rendnek és a tisztaság­nak. A mezőgazdaságban úgy kell viszonoznunk államunk, pár­tunk sokoldalú segítségét, hogy évről-évre több és jobb kenye­ret, húst és más élelmiszert adunk az országnak. — Az édesanyák számára az ötéves terv nem ír elő külön feladatokat, de azért mi anyák, valamennyien tudjuk, hogy erőfeszítéseink nélkülözhetet­lenek az új országot építő, tár­sadalmat formáló hatalmas fel­adatok megvalósításához. Az ünnepi beszéd elhangzása után Gájeva elvtársnő, a szov­jet asszonyok képviselője sze­retettel köszöntötte a magyar nőket. A magyar asszonyok pe­dig virágokkal és ajándéktár­gyakkal viszonozták üdvözlő szavait. Ezután Asztalos Ferenc elv­társ, a városi tanács elnökhe­lyettese 30 pécsi sokgyermekes édesanyának átadta az anyasá­gi érdemrendet, illetve érdem­érmet, a pénzjutalmat és vi­rágcsokrot. Bogár József elv­társ, az SZMT elnöke pedig ér­tékes jutalomtárgyakat nyúj­tott át a jól dolgozó nőknek. Az ünnepi nőnap színvona­las kultúrműsorral ért véget. Csökkentették a munkaidőt a Szovjet­unióban Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége az alábbi törvényerejű ren­deletet adta ki: A vállalatok, intézmé­nyek és szervezetek mun­kásainak és alkalmazot­tainak munkaidejét 1956. március 10-től kezdve a vasárnapot és az ünnep­napokat megelőző napo­kon a rendes munkaidővel szemben két órával csök­kenteni kell, vagyis e na­pokon a munkaidő hat óra. K. VOROSILOV a Szovjetunió Legfe'ső Tanácsa Elnökségének elnöke P. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára Moszkva, Kreml, 1956. március 8. A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy a vasúti forgalom Solt és Dunaföldvár között az ár­víz miatt szünetel. * VI. Pécsre érkezett H. V. leinkkor professzor Mint az ásványi kincsek fel­színi feltárásának egyik legna­gyobb szakembere vívta ki a tudományos világ elismerését. 1946-ban a felszíni szénfejtés alapvető korszerűsítésében végzett kutatásaiért Sztálin- díjjal is jutalmazták munkás­ságát. Fél nyolckor végre mozgoló­dás támad, s néhány perc múlva már meg is jelenik a professzor a Nádor szálló hali­jában, ahol Sztipánovics Jó­zsef, városi MSZT titkár üd­vözli. Az úttörők is átadják a virágcsokrot, utána Melnyikov elvtárs válaszol. Látszik rajta, hogy kissé fáradt a hosszú út­tól, mégis barátságosan és hosszan beszél: — Örülök, hogy eljutottam szép városukba. Ezek a látoga­tások még szorosabbra fűzik a két nép barátságát. A szovjet emberek örülnek a magyar nép sikereinek. S e nagy sike­rek köze sorolják a magyar szénbányászat eredményeit is. Büszke lehet az önök népe ar­ra, hogy sok fejlett országot megelőzött az egy főre eső széntermelésben. De azt hi­szem, hogy nem elégszenek meg ezekkel az eredmények­kel és továbbra is azon igye­keznek, hogy újabb és újabb sikereket érjenek el. Melnyikov professzor ma, pénteken látogatást tesz Pécs- bányán. Leszáll a 12-es fejtés VI. szintjére, egy gázkitöréses telepre látogat el, majd átmegy Komlóra, ahol a külszíni léte­sítményeket tekinti meg. Rö­vid egynapos pécsi tartózkodás után továbbmegy Gántra, ahol a magyar bauxitbányászat eredményeit tanulmányozza. \ három nap alatt máris több, mint ezer fo­rintot forgalmazott. — Az utazóközönséget nem érdekli az, hogy a kistaxinál a viteldíj kilométerenként 2.60 forint, a Pobjeda-taxinál pedig 3 forint, — mondotta Uglár István, a Pobjeda gépkocsi- vezetője. — Eddig minden egyes dolgozó, akit az új kocsival szállítottam, örömének adott kifejezést, hogy Pécs városa is egy ilyen szép taxit kapott. — A múltban többször előfor­dult, hogy esküvőhöz kértek taxit, de az ed­digi gépkocsik kis befogadóképessége miatt vagy az egyik esküvő tanúnak kellett gyalog mennie, vagy a kísérő szülők egyikének. Most az ilyen és hasonló probléma nem vetődhet fel. Ezenkívül mi betegeket is szállítunk és a régi gépkocsik bizony eléggé rázósak. Ezzel szemben a Pobjeda rugózása elsőrendű. Re­méljük, hogy az első lépést a pécsi taxipark felfrissítésére még ebben az esztendőben újabbak követik és hamarosan nagy gépkocsik szolgálják Péc-- város dolgozóinak kényelmes utazását — mondotta Uglár István gépkocsi- vezető. Utasok érkeztek. Kényelmesen elhelyezked­tek az új taxiban, amely nesztelenül, símán suhan végig a város utcáini.;s A vendégek késnek. Duna- földvár fölött a víz egy 400 méteres szakaszon elárasztotta a pesti műutat. Biztos el kel­lett kanyarodniok Székesfe­hérvár felé, de Sztálinvárosból is nehezen engedhették el a professzort. Pedig a két úttörő már ki- öltözve vár, s a fogadóbizott- ,ság tagjai is izgatottan készü­llődnek. N. V. Melnyikov elv ítárs, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája bányászati intézetének helyettes igazgató- íja, a magyar—szovjet barátsá- |gi hónap során hazánkba érke­zett szovjet küldöttség helyet- ,tes vezetője jön meglátogatni a mecseki szénvidéket, í Melnyikov. elvtáfs híre mái régen megelőzte érkezését. A Szénbányászati Trösztnél jól ismerik nevét és munkásságát, • Kedden reggel, zöldszínű Pobjeda gépkocsi j futott be a Széchenyi téri taxi állomásra. Per- jcek alatt körülállták az érdeklődő taxisofőrök • és a járókelők. Nézegették belső berendezését, 5 rugózását, kényelmes ülését, ragyogó tisztasá- Sgát és azon tanakodtak, vajon mit keres ez, ■az Opel gyártmányú, régi pécsi taxik között. • — Kié ez a kocsi? — szólalt meg az egyik lérdeklődő. ; — Az Autóközlekedési Vállalat taxi kiren- •deltségéé — mondotta Uglár István gépkocsi- Svezető. — A közönség kérésére, a megyei : pártbizottság segítségével kaptuk a Közleke- jdésügyi Minisztérium főigazgatóságától. Pécs •városéban ez a legelső, korszerű, modern, nagy Jgépkocsi, amellyel személyszállítást végzünk, j — No, akkor végre kényelmesen utazom — imondta az érdeklődő, beült a gépkocsiba és ■Kővágószöllősre hajtatott. ; A JC 574-es rendszámú Pobjeda taxinak ez jvolt az első pécsi útja. Azóta úgy megked- S vélték, hogy a taxiállomáson csak nagyritkán •látni, mert állandóan úton van. Kedden 52, ■szerdán 180, csütörtökön pedig már 183 kiló­iméiért tett meg és közel száz személyt szál- Slított kisebb-nagyobb távolságra, a Pobjeda- •taxi, amelynek viteldíja mindössze 20 száza- ■•lékkal több, mint a kis gépkocsiké, az első

Next

/
Thumbnails
Contents