Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-07 / 57. szám
DUNÁNTÚLI mAemmahuatEEgefSaerEKT A MAI SZAMBÁN: Eisenhower válasza N. A. Bulganyin üzenetére. (2. o.) — A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója. (2. o.) — A Zeneakadémián rendezett irodalmi esttel nyitották meg a szovjet könyv ünnepét. (2. o.) — Eredményesen fejezzük be majd a pártoktatási évet. (3. o.) — A szerkesztőség postájából. (3. o.) — Ha majd zöldéi az eperfa levele... (3. o.) P BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM ARA: 5« FILLER SZERDA, 1956 MÁRCIUS 7 „Rendezzük három hét alatt egy hónap beadását41 Pécsett eddig legfeljebb csak kiterjedt halastavai miatt került szóba a város tövébe épült kis falu, Pellérd. Pellérdet igazából január 18-án kapta szárnyára a hír, amikor Szabó István tanácstitkár elvtárs azt indítványozta, ötvennyolc másik község vezetőinek, hogy .Rendezzük három hét alatt egy hónap beadását“. Emlékszünk még a szénbányák és a vaskohászat tettre serkentő Péntek-mozgalmára? És mindjárt arra a számtalan bírálatra is, amely éppen erről a helyről érté esztendőkön keresztül a pécsi járás községeit állampolgári kötelességeik elhanyagolása miatt?! Ahogy a Péntek-mozgalom kisegítette annakidején az elmaradás kátyújából egész iparunkat, ugyanúgy a pellérdi kezdeményezésnek is oroszlánrésze van abban, hogy ma Baranya legnagyobb és legkevésbé egységes járása nem utolsó, hanem élre tört megyénk begyűjtési versenyében. „Úgy teljesítsük hónapról- hónapra a beadási terveket, hogy közben késedelmesség miatt egyetlen gazda megbüntetésére se kerüljön sor“ — ez a pellérdi elgondolás lényege. A kötelezettség tíz százalékos felemelésének, a kedvezmények megvonásának és az elszámoltatások elkerülésére irányuló törekvés azon a politikai éleslátáson alapszik, hogy mindenfajta büntetés kétoldalú fegyver. Igaz — egyrészt pontosságra és fegyelemre neveli a gazdákat — de a másik oldalon rossz vért is szül bennük többi intézkedéseinkkel szemben. Eddig a községi tanácsok rendszerint a hónap utolsó napján értesültek arról, hogy kik maradtak hátralékban. Harmincadikén, amikor már sürget a járás, sürget a megye, akkor már egyedül a szankcionálás van hátra. Miért Oe kerülhetnénk cl mi az ilyen «összeütközéseket''? — gondolták a pellérdiek. Nálunk legyen húszadika a hónap „vége“ és már akkor állapítsuk meg, kiknek van még tartozása, hogy a hátralévő tíz napot felhasználhassuk a hátralékban maradó gazdák meggyőzésére. A mindennapi^ életben ez a következőképpen játszódott le. Február 21-én összeültek a tanácstagok és megállapították: igaz ugyan, hogy a februárra előírt sertéseket már mind leadták, de januárról még 538 kiló adóssága van a pellérdi gazdálkodóknak. Természetes március elsejére ezeknek is a begyűjtőnél van a helyük. Nyolc napig járták a tanácstagok körzeteiket és tették dobszó útján is közhírré azok novét, akik becsülettel rendezték beadásukat. Eredmény? Február 29-ig nemcsak a hiányzó 538 kilót gyűjtötték be, hanem 262 kiló hízottsertéssel előre is vannak. S amit Vastag betűvel kellene kinyomatni: tavaly ilyenkor már a Pellérdi gazdák tizenkét szállókét megbüntették mulasztásuk miatt, idén viszont ügyetlen szankcionálás sem vált szükségessé. Azzal, hogy a tanácselnök meg a titkár minden hónap huszonnegyedikén összeül a begyűjtési megbízottal — ez a Kezdeményezés legfeljebb csak hármuk „mozgalmává“ nőhet, hfásra van itt szükség! A pel- jérdi keretnek az adja meg a helyes és igazi tartalmát, ha ® nyilvántartási lapok közé begubózott begyűjtési megbízottak, a szászvári Antal Károly, a bólyi Flögl Jónosné és a szederkényi Sárkány Rezső mintájára kitalálnak az irodákból a gazdák közé. Jussanak ki végre a „régenlátott" faluba s magyarázzák el minden gazdának, hogy miért érdeke neki személyesen is, hogy határidő előtt rendezze mindazt a kötelezettségét, amit határidő után úgyis behajtanak rajta. Mondják el, hogy félezer kitűnő tehenet vásárolhattak volna annak a 100 vagon búzaértéknek árán, amelyet a múlt évben róttak fel büntetésként a kötelezettségeik rendezésével késlekedő, hanyag gazdáknak, nem is szólva az ugyancsak többtízezer forintra rúgó elszámoltatási költségekről. Mondják el, hogy ezzel szemben azokban a községekben, ahol mint Bolyban, Véménden, Dunafalván s másutt hátralékosok nincsenek; a határidő előtti teljesítés előnyeit az egész falu s benne minden gazda élvezi. Dunafalván járdát, Véménden sportpálya-tribünt és járdát építettek vagy építenek, Gilvánfán hangoshíradó vételét tervezik abból az összegből, melyet a begyűjtési versenyben elért jó helyezéseikért jutalomként nyertek. Nyilvánvaló, hogy a beruházásoknál is azoknak a falvaknak nyújt többet munkásosztályunk állama, akik akkor sem bújnak a sor végére, amikor adni kell. S mindezeken felül ott áll népünk megbecsülése, s elismerése, amelynek egyik látható formája az a Szocialista Munkáért Érdemérem is, amelyet Guth Pál bólyi egyénileg dolgozó paraszt nyert el a Népköztársaság Elnöki Tanácsától. De — ha az egész begyűjtésnek központi alakja is a begyűjtés' megbízott — egymaga az egész faluval nem boldogulhatna. Pellérden melléje állt a tanács és a begyűjtési állandó bizottság valamennyi tagján, az MNDSZ-szervezeten kívül a helyi Uj Alkotmány Termelő- szövetkezet is és nincs tanácstag, aki ne ismerné választói beadási kötelezettségének teljesítését. Sajnos — a pellérdi kezdeményezés elterjesztése érdekében még nagyon keveset tettünk, arról nem is szólva, hogy a felszabadulás ünnepének kö- zeledtén a siklósi és sellyei járásokban a begyűjtési verseny más formáinak sem bukkanhatunk a nyomára. Pedig ennek a mozgalomnak — nagy a jövője! Nagy — éppen ezekben az elmaradott járásokban, melyek leginkább okozói Baranya rossz helyezésének az országos versenyben. Nagy — mert éppen ez £ kezdeményezés a legalkalmasabb a régi hátralékok felszámolására, újak keletkezésének megakadályozására, ha minden gazdának következetesen megmagyarázzák, hogy a pellérdi kezdeményezés az ő legsajátabb érdekeiért indult meg. Ne csak az egyetlen Gilvánfa hirdesse az egész sellyei járásban hogy az Ormányságban is vannak kötelességtudó községek. Necsak a nagyharsányi Ságvá- ri Tsz foglalkozzék az egész siklósi járásban azzal, hogy búzabeadásának egy részét már most ó-gabonából előre teljesítve biztosítsa a megyei első helyét. Terjesszék a pellérdi kezdeményezést a begyűjtési megbízottak, tanácsok, a begyűjtési állandó bizottságok, hogy mire Baranya képviselői aláírják Kaposváron Somoggyal kötött versenyszerződésünket, a pellérdi kezdeményezés megyei mozgalommá váljon és Baranya többéves rossz helyezése után április 4-re az ország első megyéi között ünnepelje a felszabadnia^ tizenegyedik évfordulóját. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz A világ asszonyainak és leányainak március 8-i ünnepén a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meleg üdvözletét küldi a városok és falvak, az üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, hivatalok asszonyainak és leányainak, a magyar édesanyáknak. Napjainkban derültebb a nemzetközi élet látóhatára, mint a háború óta bármikor. A kilencszáz milliós szocialista tábor rendíthetetlen békepolitikája, amelyet a béke híveinek az egész világot átfogó mozgalma támogat, a semleges országokkal együtt lüalakított hatalmas békeövezet erőfeszítései meghozzák gyümölcsüket: ma már lehetőség van arra, hogy elkerüljük a háborút. Minél odaadóbban, egységesebben és éberebben védelmezik a népek a békét, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy nem lesz új világháború. A Nemzetközi Nőnapot, a magyar asszonyok és leányok azzal a felemelő tudattal ünnepelhetik, hogy munkájukkal már eddig is értékesen hozzájárultak békénk és függetlenségünk megóvásához, s munkájuk eredményei ezután is tükröződni fognak a béketábor új nagy sikereiben. A Magyar Dolgozók Pártja azon munkálkodik, hogy derűsebbek legyenek az otthonok, még több öröme legyen az anyáknak, leányoknak. E magasztos cél eléréséhez az is szükséges, hogy a magyar nők is tevékenyen, napról- napra nagyobb lendülettel küzdjenek az építőmunka minden területén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége bizalommal számít a munkásnőkre. A munkásosztály asszonyainak és leányainak legyen szívügye, hogy ez évi tervünk, a második ötéves terv első csatája, a dolgozók jólétének emelése érdekében győzelemmel érjen véget. Fejlesszék a „Nők a tcrvért“-mozgalmat! Törekedjenek magasabb szakmai ismeretek elsajátítására! A Központi Vezetőség bízik a szocialista mezőgazdaság úttörőiben, a termelőszövetkezetek asszonyaiban és leányaiban. Törekedjenek a jövőben még inkább a termelés szüntelen növelésére! A közös vagyon és saját jövedelmük gyarapítása, a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek elsajátítása — ez teremti meg boldogabb életük alapjait. A Központi Vezetőség bizalommal fordul az egyénileg dolgozó parasztasszonyokhoz. A Nemzetközi Nőnap váljék körükben is új sikerekre lelkesítő ünneppé! Állampolgári kötelezettségeik becsületes teljesítésével, a tavaszi munkák jó elvégzésével erősítsék szabad hazánkat! Az iskolákban, bölcsődékben, kórházakban, a tudományos és kulturális intézményekben dolgozó nőket, a hivatalokban munkálkodó asszonyokat és leányokat szinten lelkesítse a Nemzetközi Nőnap a nép még odaadóbb szolgálatára. A Központi Vezetőség különös megbecsüléssel adózik az édesanyáknak. A családban betöltött nemes hivatásuk jelentősége messze túlterjed otthonuk falain. Neveljenek egészséges, munkaszerető, a néphez és hazához hű gyermekeket, neveljék erőssé a jövő Magyarországát. A Központi Vezetőség melegen üdvözli a Nemzetközi Nőnap alkalmából az MNDSZ társadalmi munkásait, akik áldozatos, fáradtságot nem ismerő tevékenységükkel segítik elő a magyar nők felemelkedését, hazánk felvirágzását. Legyenek büszkék nemes szerepükre, buzdítsák az asszonyokat fokozott aktivitásra az élet minden területén. A Központi Vezetőség további sikereket kíván a magyar nőknek a szocializmus győzelméért, a családjuk, gyermekük ^dogabb életéért, a béke megőrzéséért vívott küzdeluMMben. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Április 4 tissteletére Kövessék az élenjárók példáját! 21 ezer forint megtakarítás (A Szénbányászati Trösztök jelentik:) A februárvégi hajrá okozta emelkedés után törést mutatnak a szénbányászati trösztök termelési grafikonjai. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói 5-én, 91 százalékot értek el, s ezzel 485 tonnára növelték adósságukat. A komlóiak még ennél is rosszabbul állnak, mert 5-i 87.5 százalékos eredményükkel 91.1 százalékra rontották havi átlagukat. A trösztök üzemei közül csupán három: Vasas, Nagy- mányok és Máza bányászai teljesítik tervüket, s adnak még terven felül is szenet népgazdaságunknak. A két tröszt legrosszabb aknái: Anna-akna 72,6, III-as akna 79,4, Máza 88.8, Kossuth-bánya 93,3, Ist- ván-akna 95 és Széchenyi-ak- na 95,7 százalékos havi eredményükkel. A pécsi és komlói bányászokra ismét az a feladat vár, hogy pótolják elmaradásukat. Ha sikerült elérni a száz szá50 szivattyús kút terven felül A mohácsi Gép- cs Fémáru- gyár dolgozói nemrég megfogadták, hogy éves termelési tervüket december 20-ra teljesítik. Terven felül 200 ezer forint értékű árut akarnak adni a népgazdaságnak. ígéretet tettek arra is, hogy ötvcnnel több szivattyús kutat készítenek. A fiatal munkások között megszervezik „A szakma legjobb ifjúmunkása" címért folyó versenyt. A munkamódszerátadás eredményeként a 100 százalék alatt teljesítők számát negyedévenként 20 százalékkal csökkentik. A minőség javításával egy százalékra csökkentik az öntödei selejtet is. zalékot februárban, akkor sokkal több lehetőség van erre most, amikor az enyhe időjárás is kedvez a termelésnek. S a jó eredmények elérésének, a lemaradás pótlásának van még egy ennél is erősebb biztosítéka: a bányászok zömének alapos, lelkiismeretes munkája. Az olyanoké, mint ami- iyen az Anna-aknai Bábel László és csapatának tagjai, akik március eddigi szakaszában 116 csille szénnel termeltek többet előirányzatuknál, vagy az olyanoké, mint az Ist- vún-aknai Bérces körlet tagjai, akik az április 4-re vállalt 101 százalék helyett 105.8-ra teljesítik havi tervüket. Hasonló példa bőven akad még: Tóth János 27. Petőfi-aknai csapata a felszabadulási verseny idejére vállalt havi 100 csille helyett eddig 142 csille szenet termelt terven felül. Vér István Petőfi-aknai vájár 120 százalék elérését ígérte legnagyobb nemzeti ünnepünkre, s 130 százalékot teljesít. A bőrgyár cseresműhelyében dolgoznak Szegedi Ferenc, Musszmann Mátyás és Takács Béla — a hírneves faragóbrigád tagjai. Hazánk felszabadulásának megünneplésére ígéretet tettek, hogy az első negyedévben 4-ről 3 és fél százalékra csökkentik a selejtet. Vállalásukat eddig túlteljesítették, mert eddigi selejt-átlaguk 3 százalék. A három derék brigádtag a selejt ilyen mértékű csökkentésével két hónap alatt 21 ezer forintot takarított meg. Bikaion minden tsz- asszony 200 munkaegységet szerez A bikali Uj Élet Tsz 30 asz- szonya az MNDSZ-szervezet kezdeményezésére a jobb eredmények elérése érdekében versenyre hívja a megye tsz. asz- szonyait. Vállalják, hogy a csoportban dolgozó asszonyok mind résztvesznek a 200 (illetve 120) munkaegységért indított mozgalomban. Valamennyi Ica pásnövényüket legalább háromszor megkapálják. A tejhozamot a jelenlegi hét literről 9 literre emelik. A tsz-íikben dolgozó összes asszonytársukat beszervezik az MNDSZ-be. Búzád megfullad a viz alatt! Vezesd le! A tavasz és az olvadás nemcsak a növényzet megindulását hozza meg, hanem a belvizeket is. A megyei tanács és a Vízügyi Igazgatóság szakemberei szerint már most körülbelül 1500 hold szántó áll víz alatt, amelyről — ha nem vezetjük le idejében a vizet — nem várhatunk termést. Már most szervezzenek mindenütt figyelőszolgálatot és vízlevezető brigádot a tanácsok, hogy idejekorán felvehessék a küzdelmet a belvizekkel. Az elborított részek vadvizeinek átemelésében a gépállomások és a Vízügyi Igazgatóságok szivattyú berendezései is segítségükre lesznek. A belvizek elleni védekezés — törvényszabta feladat. Az elmúlt esztendő jó példát szolgáltatott arra, hogy összefogással, szakirányítás mellett milyen nagy erőket mozgathatunk meg. Szigetvár község külön lecsapoló árok létesítésével 80 holdat mentesített a kártételtől, Nagypallon 2500 köbméter földet mozgattak meg saját érdekükben a gazdák. A tavaly felhasznált társadalmi munka értéke 312 000 forintra rúgott s jelentősen kiegészítette az állami támogatást. Most, hogy jóval több a hó és itt az olvadás — kétszeresére nő az önkéntes vízlevezető munka jelentősége. Akadályozzuk meg, hogy úgy is mostoha körülmények között vetett őszi gabonáinkat a belvizek is megtizedeljék! Vörösréz helyett műanyag A Pécsi Finommechanikai és Motorjavító Vállalat dolgozói textilorsók, csapok, szelepek, idomok, mosdószifonok, vízöblítőtartályhoz szükséges úszógolyók készítésével is foglalkoznak. Hosszú hónapok töprengése előzte meg azokat a vállalásokat, amelyeket a vállalat két dolgozója, Bökönyi László technikus és Schein István gumijavító e cikkek készítésével kapcsolatban 1956-ra tettek. A textilorsókat, csapokat, szelepeket, úszógolyókat és még sok más cikket eddig külföldről vásárolt vörösrézből állították elő. Bökönyi László eddigi kísérletei alapján vállalta, hogy a vörösréz pótlására a jól bevált PVC-t hasznflja, mégpedig ebből az anyagból is a hulladékot, amelyet másutt már nem tudnának alkalmazni. 1956-ban tehát a tejcsarnokokban, büfékben és borkimérésekben használatos csapokat és szelepeket PVC hulladékból készítik. Ugyancsak hulladékból állítják elő a textil-orsókat, ruha- és hajcsattokat, mosdószifonokat és úszógolyókat is. Érdekes és hosszadalmas kísérleteket folytatott Schein István is, amíg a hulladék gumiporból sikerült lábtörlőket s fürdőszoba szőnyegeket előállítania. Miután a kísérlet sikerült, vállalta, hogy ebben az évben megkezdi a gyártást,
