Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

DUNÁNTÚLI uftlnDomrrÁtmtrtMffríT^mei A MAI SZAMBÁN: Egy nap a párttitkár elvtárssal. (2. a) — Bá­nyász aktívaértekezlet Komlón. (2. o.) — Gaz­daszemmel Csehszlovákiában. (2. o.) — Tanít­vány a mesterről. (3. o.) — Egy márciusi reg­gelen. (3. o.) — A „Békétlen szerelem“ muzsi­kájáról. (4. o.) — Baranyai mezőgazdász. (5. o.) — Megkezdődött Németország Szocialista Egy­ségpártjának III. pártértekezlete. (6. o.) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM AKA: 5* PILLÉK VASÁRNAP, 1956 MÁRCIUS 25 Tanai mányozzak az SZKP XX. kongresszusának anyagát! A nagymányoki búnyássak befejezték első negyedévi tervüket A Dobos-körlet második vállalása: 1000 csille szén terven felül csökkentést érnek el. A nagymányoki bányászok, amikor sikeres munkájukról hírt adnak, megígérték, hogy az április 4-ig vállalt 790 ton­na szén helyett terven felül 1 440 tonna szenet szállítanak külszínre. Leikauf Tibor műszaki vezető 2.3 napos kocsifordulő Beremenden már közel járnak a 200 holdhoz Negyedszer lett élüzem a pályafenntartási főnökség A Pécsi Pályafenntartási Főnökség 1955. első negyed­évétől kezdve minden negyed­évben, szombaton este immá­ron negyedszer elnyerte az él­üzem címet. Az elmúlt év má­sodik felének eredményei alap­ján megkapták a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Vándor­zászlaját is. Az ünnepséget a Vasutas Kultúrotthonban tar­tották tegnap este. Beszédet mondott Feleki Pál elvtárs, a SZOT kiküldötte. Jelen volt még az átadáson Papp Károly elvtárs, a Posta és Közlekedés- ügyi Minisztérium VI-os szak­osztályának vezetője is. Az ünnepséget kultúrműsor, közös vacsora és kellemes, hangulatos családi est követte. Nyolcnapos békeműszak (Telefonjelentés) A Patyolat Mosoda Vállalat dolgozói elhatározták, hogy március 24-től kezdődően nyolcnapos békeműszakot tar­tanak hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére. ennél is alacsonyabb: 2.24 na­pos kocsiforduló. Ennek eléré­se érdekében küzdenek Pécs állomáson különösen jó ered­ménnyel Petkó Imre sztahano­vista kocsimester, aki a vállalt kocsimozgatási egységidejét 105 helyett 111 százalékra teljesí­tette és Bulla Dénes ifjúmun­kás forgalmi szolgálattevő, aki 106 helyett 113, a menetrend- szerinti indításnál pedig 151 százalékot ért el. ros-brigádja ebből 150 hold szántást végzett el a majsi tsz-ben. A bólyi gépállomás traktorosai közül Pólyák And­rás, Varjú István, Mondom Imre és Vánd Vilmos tűntek ki, akikre 80 hold jut az elvég­zett szántásból. A mágocsi gépállomás jelenleg hat ter­melőszövetkezetben végzi a vetést előkészítő talajmunkát, szántást, simítózóst, tárcsázást Az egész ország népe nagy érdeklődéssel figyelte a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munká­ját. Érthető e nagy érdeklődés, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 39 óv alatt munkás- osztályunk és pártunk nagyon sokat tanult a Szovjetunió munkásosztályától, kommunis­ta pártjától. A munkásosztály hatalmának kivívásában, a szocializmus építésében nem­csak a példa, de az anyagi és erkölcsi segítség is hatalmas jelentőségű számunkra. Né­pünk az elmúlt 11 év alatt az önzetlen, testvéri segítség sok lelassító példáját látta a Szov­jetuniótól. Ahogyan előre haladt mun­kájában a kongresszus, úgy nőtt az érdeklődés, mert a kongresszus megmutatta, ho- íyan kell napjaink történelmi helyzetére alkalmazni a mar- tizmus-leninizmus egyes, na­gyon fontos tanításait. Lenin szelleme érződött az egész kongresszuson. A kong­resszus minden megcsontoso­dást félredobva vette fel a har­cot a párt és gazdasági élet te­rületén meglévő hiányosságok ellen. Lenin szelleme érződik a kongresszus megállapításaiban, amikor az új történelmi hely­zetnek megfelelően tárgyalt olyan nagyjelentőségű elméleti kérdéseket, mint a háború el­kerülhetősége, a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet különböző formáinak a kérdése és a többi. Lenin for­radalmi optimizmusát éreztük abban, ahogy a kongresszus elemezte a két világrendszer harcát és fejlődésének irányát, a kommunizmus perspektívá­ját. A kongresszus bátor, meg­alapozott állásfoglalása meg­elégedéssel tölti el népünket. A kongresszus megállapításai megegyeznek népünk vágyai­val, gondolataival és nem utol­só sorban népünk tapasztala­taival is. Ereztük, hogy Lenin halála óta tényleg ez a legje­lentősebb kongresszus. Tapasztaljuk, hogy munká­sok, parasztok, tudósok és al­kalmazottak érdeklődéssel ol­vassák és vitatják a kongresz- szus beszámolóit, felszólalásait, mert tudják, hogy a XX. kong­resszus tanulságai nagyjelen- tőségűek a magyar nép számára. Ezért várta népünk fokozott ér deklődéssel a Központi Veze­tőség ülését, amely megtár­gyalta a XX. kongresszus ta­pasztalatait és annak alapján határozatot hozott, amely ki­induló pont arra, hogy a XX. kongresszus tanításait felhasz­náljuk hazánkban a párt, a gazdasági, a kulturális élet to­vábbi javítására. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában a többi között a következőket mondotta: „Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a XX. kongresszus határozatainak alig van olyan tétele, amelyet megfelelő változásokkal nem lehet a mi viszonyainkra al­kalmazni”. Kétségtelen, hogy a népgaz­daság bármely területén dol­gozó ember legyen az munkás, paraszt, értelmiség vagy alkal­mazott, rengeteg tapasztalatot szerezhet a kongresszus anya­gának a tanulmányozásánál. Az üzemek munkásai nagy lel­kesedéssel olvasták, hogy a Szovjetunióban az elkövetkező időben bevezetik a 7, illetve egyes helyeken a 6 órás mun­kanapot. Úgy vélekedtek, hogy bárcsak már nálunk is így lenne. A mi pártunknak is ez a célja. Ahhoz, hogy ezt meg­valósítsuk, meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. A leg­főbb tennivaló, hogy az élet minden területén javítsuk a munkát a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatának a végrehajtásáért. Emelni kell az ország gazdasági erejét és ennek rendkívül fontos felté­tele a technika fejlesztése. Rá­kosi elvtárs külön hangsúlyoz­ta, hogy a munkaidő rövidíté­se főleg attól függ, hogy a je­lenleg napi nyolcórát fegyel­mezetten, termelésre használ­ják ki. A munka jobb szerve­zettsége, a fokozottabb fegye­lem, rövid idő alatt lényege­sen megjavítaná jelenlegi gaz­dasági helyzetünket. Olyan fontos kérdésre kap­hatunk választ a kongresszus anyagából, hogy milyen szoros kapcsolat van a mezőgazdaság termelésnövelése és az élet- színvonal emelése között. 1953. óta jelentős eredménye­ket értünk el pártunkban a kollektív vezetés megvalósítá­sa terén. Azonban még szá­mos helyen a pártszervezetek­nél nem tartják be a kollektív vezetés elvét. Még sokhelyütt a vezetőségi ülések formálisak, az egész vezetőség nem vesz részt a munkában. Még több helyen parancsolgatással akar­nak elintézni fontos kérdése­ket. A XX. kongresszus egyik fő tanulsága számunkra, hogy ne tűrjük meg sehol a kollek­tív vezetés megsértését. A pártmunkába előtérbe kell helyezni a konkrét szervező és irányító munkát. Fel kell szá­molni az általános szólamokkal és utasításokkal dolgozó párt­munkát. A pártszervezeteknek fokoz­ni kell a termelést közvetlen elősegítő munkát. Ebben jelen­tős szerepe van az agitáciÓ6 munkának. Az üzemekben az agitációnak segíteni kell ab­ban, hogy a kiváló munkamód­szereket, a dolgozók tegyék magukévá, harcoljon az agitá­ció az élenjáró módszerek al­kalmazásának az elterjesztésé­ért. Ne csak a tennivalók je­lentőségét, hanem a végrehaj­tásnak a módját is magyaráz­za az agitáció. Ezek csak ízelítők a XX. kongresszus gazdag anyagából, de talán érzékelteti így is, hogy milyen fontos minden részletét megtárgyalni. Ezt " segíti elő a Központi Ve­zetőség határozata, amely le­hetővé teszi, hogy a pártokra- tásban még ez évben tanulmá­nyozza párttagságunk a kong­resszus anyagát. Ez azonban nemcsak azokat érdekli, akik eddig résztvettek a szervezett pártoktatásban. Azokat is, ak k különböző okok miatt ettől tá­volmaradtak. Ezt az 'gényt is ki kell elégíteni és ezért a pártszervezetek bővítsék ki a szemináriumokat, tegyék le­hetővé, hogy a párttagság mi­nél szélesebb rétege tanulhas­sa az anyagot. Külön gondot kell fordítani azokra a vezető beosztású elvtársakra, akik eddig nem vettek részt a párt­oktatásban. Felhívjuk megyénk dolgozóit, hogy üzemekben, in­tézményekben és azokban a községekben, ahol nem volt pártoktatás, szervezzenek a Szovjetunió XX. kongresszusát tanulmányozó köröket, kérjék fel a vállalatok és intézmények vezetőit, hogy vállalják a tan­folyamok vezetését. Induljon el széles mozgalom a megyében a kongresszus anyagának a ta­nulmányozására. Ebben nagy segítséget adhatnak a tömeg­szervezetek. Nagyon fontos, hogy jó szer­vezéssel is elősegítsük a kong­resszus anyagának tanulását. Ebből talán a legfontosabb, hogy mindenütt nagy gondot fordítsanak a propagandisták kiképzésére, hogy megfelelően előkészítsék a párttagságot, beszélgessenek azokkal, akik eddig nem vettek részt pártok­tatásban. Az érdeklődés széleskörű ki­elégítését más eszközökkel is lehetővé kell tenni. Ezért szé­leskörben szervezünk előadá­sokat a kongresszus anyagából. Ezenkívül áprilisban és má­jusban megyeszerte pártnapo­kat, . munkásgyűléseket ren­dezünk, amelyek előadóinak helyes, ha a pártszervezetek felkérik a megyei párt-végre­hajtó bizottság, a városi, járá­si párt-végrehajtó bizottságok tagjait, a társadalmi és gazda­sági élet vezetőit, és azokat, akik felkészültségüknél fogva képesek, hogy a dolgozók kér­déseire kielégítő választ adja­nak. Az érdeklődés kielégítésének másik módja, hogy a pártszer­vezetek és pártbizottságok konzultációkat szerveznek, ahol választ adnak a dolgozók kérdéseire. A konzultáció szer­vezésének helyes módja, hogy előzőleg szedjék össze a dolgo­zók kérdéseit és azután arra alaposan felkészülve válaszol­janak. Mind az előadásoknál, mind a konzultációknál na­gyon fontos, hogy sokoldalúan és türelmessen magyarázzuk. Nem várja senki, hogy min­den kérdést mindenki egy hal­lásra azonnal megért. Ezért ha a helyzet úgy kívánja, kétszer vagy többször is ismételjünk el egy-egy kérdést, esetleg ugyanannak a hallgatóságnak is. A XX. kongresszus anyagá­nak a feldolgozása, főbb kér­déseinek a megmagyarázása nem rövid kampány feladata, hanem hosszú idő munkáját veszi igénybe. Érjük el, hogy minden dolgozót hasson át a szocializmus ügye iránti fele­lősség, hogy mindenki a jövőbe vetett hittel harcoljon meglé­vő nehézségeink leküzdéséért, hazánkban a szocializmus mi­előbbi felépítéséért. Orsai János a megyei párt-végrehaj' bizottság ágit. prop. osztályának vezetője. A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei közül elsőnek március 24-én a nagymányoki bányászok jelentették, hogy külszínre szállították az első negyedéves terv teljesítését je­lentő utolsó csille szenet. A mennyiségi terv teljesítésén A legutóbbi nagytermelési napon élre tört a Kossuth-bá- nyai körletek versenyében Do­bos József körlete. Mintha csak összebeszéltek volna egymás­sal a csapatok, egymással ver­senyezve küldték terven felül a csilléket, s így a 136,7 száza­lékos napi eredmény jutalmá­ul aznap este az ő körletük iro­dája felett gyúlt ki az elsősé­get jelző vörös csillag fénye. A Dobo6-körlet dolgozói már régen teljesítették április 4 kívül az önköltség csökkenté­séért is eredményesen dolgoz­tak: januárban 2,36 forinttal, februárban pedig 9,48 forinttal termelték olcsóbban a szén tonnáját, mint az előirányzott s az előkalkuláció szerint már­ciusban is jelentős önköltség­tiszteletére tett ígéretüket, ez­zel február végéig, minden műszakon 60 csillével több sze­net termeltek az előirányzott­nál. Amikor kiszámították eredményeiket és megtudták, hogy már teljesítették vállalá­sukat, — újabb elhatározással azt ígérték, hogy felszabadulá­sunk ünnepéig újabb 1 000 csil­le szenet termelnek tervükön felül. Eddig 265 csille pluszt jelez a Ko6Suth-bányai ver­senytábla. gi szakaszában. Csóka Ottóné könyvkötő például 120 százalék elérését vállalta és jelenleg 139 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. — Märcz Jóasefné ugyancsak 120 százalék eléré­sére tett Ígéretet, de 150 száza­lékot teljesít. A téli lemaradások pótlása nagy feladatot rónak ránk, megvalósításuk érdekében mozdonyaink javítása erős ütemben folyik. Népnevelőink pedig ismét tudatosítják a ko­csiforduló leszorításának je­lentőségét. Az agitáció ered­ménye máris megmutatkozik, mivel a februári 3.3 napos ko­csiforduló helyett ma már 2.3 napos fordulóval dolgozunk. De ez még nem elég, mert tervünk tavaszi búzát és ehhez hasonló készülődésről adnak hírt a többi járások is. A vetéssel egyidőben fokozó­dó ütemben folyik a szántás és egyéb talajmunka. Szomba­ton a baranyai gépállomások­nak mintegy 50 traktora szán­tott, ebből húsz a bólyi gépál­lomás körzetében, ahol eddig 262 holdat forgattak meg. Ne- ményi János Táncsics trakto­(Tudósítóhtotól) A beremendi Vörös Csillag a maga hatezer holdjával Ba­ranya legnagyobb állami gaz­dasága, ahol egy-egy munka megindulásában a traktorok tucatjai és az emberek százai vesznek részt. Csütörtök reg­gel óta a beremendi Vörös Csillag tizennyolc géppel szánt és péntek reggel hozzákezdtek a tavaszi vetésekhez is. A munkák megindítását ko­moly szervező tevékenység előzte Trteg. Molnár Pál elvtárs, a gazdaság falura jelentkezett igazgatója agronómusaival nap, mint nap figyeltette aj hatezer holdas gazdaság föld-1 jelt és amelyek legelőbb szá-| radtak meg, ott késedelmeske­dés nélkül, kiváló minőségben indult meg a nagy munka. A gazdaságban már közel- j árnak a 200 hold szántáshoz és javában vetik a zabot. Kátolyban is földbekerül a tavaszi árpa A kátolyi December 21 Ter­melőszövetkezet 4-es, 9-es va­lamint 15-ös tábláján két nap óta három traktor tárcsázza, boronálja és simítózza az őszi mélyszántást, hogy megfelelő magágyat készítsen a tavaszi vetésű növényeknek. A terme­lőszövetkezetben már vetik a tavaszi árpát és a zabot is. Elkészült Verne: Nemo kapitány című regény legújabb kiadása A- Szikra Nyomda dolgozói­nak április 4-re tett vállalásai — főleg a könyvek előállításá­nál — elsősorban a minőség javítására vonatkoztak. A vállalások teljesítését bi­zonyítják Vörös Márton: öt- tornyú város c. művéből ízlé­ses kivitelben, kiváló minőség­ben készült kötetek, melyek a mi könyvkötészetünkből ke­rültek ki az Ifjúsági Könyv­kiadó kiadásában. Március 24- én készült el 12 600 példányban ugyancsak az Ifjúsági Könyv­kiadó részére Verne Gyula: Nemo kapitány című regénye. Az „öttornyú város“-nál se- lejtről nem is beszélhettünk és a „Nemo kapitányinál is csak 0,8 százalékot, azaz a megen­gedett selejtnél kevesebbet ta­láltunk. A könyvkötészetben igen sok kiemelkedő eredmény született a felszabadulási verseny eddi­Megyeszerte vetik a tavaszbúzát Baranyában a talajadottsá- goknak megfelelően már min­denfelé megindult a tavaszi búza vetése. A majsi Táncsics Tsz, amely elsőnek kezdett eh­hez a munkához, a tervezett 33 holdon befejezte a tavaszi búza vetését és jelenleg a napraforgót és a borsót veti. A belvárdgyulai „Győzelem” Tsz — ahol a kozármáslenyi gépállomás az elmúlt napok­ban 50 holdat szántott fel — a friss szántásba húsz holdon vetették el a tavaszi búzát, míg a többibe szintén tavaszi búza kerül. A nagyárpádd Uj Alkotmány Tsz-ben 15 kát. hol­don, a palotabozsoki gépállo­más körzetébe tartozó székely- szabari Boldog Élet Tsz-ben pedig tíz holdon tették földbe a tavaszi búzavetőmagot. De szerte a megyében ott is szor­gosan készülődnek e munka gyors elvégzésére, ahol a talaj állapota a vetést eddig nem tette lehetővé. így például a palota bozsoki gépállomás kör­zetében számos tsz, közöttük az erdősmároki Vörös Csillag, a sombereki Béke és a mohá­csi Béke jelezte, hogy hétfőn megkezdi a búza vetését. A pécsi járási tanácsra hat tsz jelentette, hogy hétfőn elveti a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents