Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-22 / 70. szám
195# MÄRCIÜS 22 nap r; fi 3 Az adott szó valóraváltása — becsületbeli kötelesség Gyors politikai és műszaki intézkedésekre van szükség Baranya megye ipari üzemei ez évben is kivétel nélkül vállalást tettek tervfeladataik túlteljesítésére. A vállalások összesítése alapján éves teljes termelési tervüket 15 millió forinttal teljesítik túl és valamennyi üzem december 27-én befejezi éves tervét. A nehézipari üzemek 8,6, a könnyűipari üzemek 0,6. az élelmiszeripari üzemek 2.7, a helylinari üzemek 1,8, a szövetkezeti iparunk 1,5 millió forint tervtúlteljní- tést vállalt. A pécsi és komlói szénbányászati tröszt 17 ezer tonnával több feketeszenet, a pécsi brikettgyár 6,500 tonnával több brikettet, a beremendi cementgyár 2,000 tonnával több cementet, 7000 to.-val több égetett meszet, a szigetvári cipőgyár 2 100 párral több női cipőt, a pécsi kesztyűgyár 5 000 párral több kesztyűt, a pécsi porcelán- rv&r 37 tonnával több szigetelőt és 27 tonnával több háztartási és díszmű porcelánt, a pécsi sörgyár 11 450 hektoliterrel több sört termel a tervezettnél. Exportra termelő üzemeink %-áHaUák. hogy export kiszállítási tervüket az ösz- sz°sít°itt eredmények alapján 2.3 százalékkal fogják túlteHesiteni. A minisztériumi ipar vállalatai a tervezett termelékenységi tervüket 1 százalékkal, a helyiipari vállalatok 2, a szövetkezeti ipar 1,5 százalékkal fogja túlteljesíteni. Az ipari ’"■remek ezenkívül vállalták, hogy 10,3 millió forinttal csökkentik a tervezett termelési költségeket, ezen belül 4,7 millió forinttal az anyagköltségeket. A termelési terv túlteljesítése, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése érdekében tett felajánlások mellett a legtöbb üzemben ígéretet tettek a műszaki fejlesztési feladatok túlteljesítésére, a dolgozók jobb, szociális és kulturális körülményeinek biztosítására. Ipari üzemeink vállalásáról meg kell állapítanunk, lényegesen alacsonyabb az elmúlt évinél. Ez részben abból ered, hogy a két szénbányászati tröszt feladata megnőtt, de abból is, hogy az ipari üzemek vezetői túlzottan óvatosait, nem bíznak eléggé dolgozóik alkotó erejében. Bár minden üzemben ismertették az 1956-os évi terveket, a műszaki és gazdasági vezetők által kidolgozott éves vállalásokat, a hiányos előkészítés és a dolgozók javaslataival szembeni közönyösség miatt ezeken kevés változtatás történt, a dolgozók nem minden esetben vallják azt a magukénak. Ezek a hiányosságok főként a pártszervezetek irányító és ellenőrző munkájának hiányából adódtak. Pártszervezeteink kevés segítséget nyújtotok a gazdasási vehetőknek a yálla- lások kidolgozásához. nem segítették és nem ellenőrizték megfelelően az üzemi szakszervezetek ezirányú tevékenységét. Pártszervezeteink egyoldalú és befelé forduló tevékenységére jellemző, hogy egy-lcét kivételtől eltekintve, nem készítették el azoknak az intézkedéseknek tervét, amelyekben a politikai rnlinka feladatait kellett volna megszabni a műszaki fejlesztési tervek valamint a műszaki szervezési és intézkedési tervek végrehajtása érdekében. A január hónap a megye legtöbb üzemében és bányájában jelentős eredményekkel 'árult. A kezdeti sikerek vállalatvezetőink, műszaki és gazdasági vezetőink, párt- és tömegszervezeti funkcionáriusainknak egy részét elbiza- kodottá tették. A februári 95,5 százalékos tervteljesítés azt bizonyítja, hogy legtöbb üzemünket. váratlanul érte a zord időjárás, nem készültek fel megfelelően az ezáltal okozott akadályok elhárítására. A nehézségek leküzdése érdekében sem pártszervezeteink, sem gazdasági és tömegszervezeti vezetőink — Komlót és egy-két ipari üzemet kivéve — nem mozgósították megfelelően a kommunistákat, az ipari üzemek dolgozóit. Nem használják fel még ma sem megfelelően felszabadulásunk 11. évfordulójának mozgósító erejét. Jellemző, hogy ipari üzemeink zömében az április 4-i versenyt, a felszabadulási hét megszervezésére korlátoz- figyelmen kívül hagyva hogy a lemaradások pótlása érS70*|nsM frvíjrS PO" litikai és mfisr-'k» sr-eye- -*é«i intézkedésekre van ejóo* A fe’szabadulási verseny lendületének a fokozása a válla- ’ások maradéktalan teljesítése azt követeli megyénk minden bánya- és ipari üzemének dolgozójától, vezetőjétől, hogy a rájuk háruló feladatokat az eddiginél sokkal lelkesebben, áldozatkészebben valósítsák meg, hogy párt- és tömegszervezeteink még szélesebb körben tudatosítsák: az adott szó valóraváltása — becsületbeli kötelesség. KESZTYÜQYÁRI KÉPEK A Pécsi Kesztyűgyár arró l híres, hogy itt gyártják a világ legjobb sertésbőrkesztyűit. Napról-napra több és jobb minőségű árut küldenek a hazai és a külföldi piacokra■ Különösen most a felszabadulási versenyben érnek el szép eredményeket. Jobb anyagtrlbaszmílás löbb exportáru Ha mégegyszer ennyi kesztyűt készítene a gyár, annak is akadna gazdája a külföldi piacokon. Ebből indultak ki azok az emberek, akik kidolgozták a nagyobb exporttermelés módszerét. Az elmúlt év negyedik negyedében ötven-ötven' volt az elég méretfajta, örömmel fogadták tehát Kótai István és Bányász György szabászok újítását, eszerint a megtakarított bőrből a többletszabás nem ötletszerűen megy, hanem későbbi megrendelések részére szabnak előre néhány pár kesztyűt a megrendelt méreteket betartva. Az alapötletet Párkányi József technológus és Versenyben h DISZ-brigádok Néhány hete új lendületet kapott a DISZ-brigádok versenye. Sorra alakulnak az új brigádok, amelyek mind az első helyért küzdenek. 1955. IV. negye ’évében az 1-es szabász- bri d volt a győztes 156 százalékos átlagteljesítménnyel. Ök nemcsak a kesztyűgyárban arattak ekkora sikert, hanem aí országos második helyet is megszerezték. Hogy a felszabadulási versenyben ismét ők győznek-e, azt nem lehet tudni, mert a 230 DISZ-tagból 168-an vannak brigádban s kemény a küzdelem ..; MINDENKI SEGÍT A Pécsi Nemzeti Színház művészei a „Békétlen szerelem“ című daljáték március 18-i, délutáni előadásának bevételét adják a károsultaknak. * Kétheti fizetését ajánlotta fel Ádám József elvtárs, az ócsárdi gépállomás kommunista traktorosa az árvízkárosultaknak. A gépállomáson eddig 3 560 forintot gyűjtöttek össze erre a célra s elhatározták, mihelyt körzetükben befejezték a tavaszi munkát, több Zetorral és traktorral átmennek Mohácsszigetre és részt kérnek az újjáépítésből. * Pettenden 4 434 forint értéket gyűjtöttek az árvíz károsultaknak. Az MNDSZ és a DISZ- szervezet vasárnap tea-estet rendez, melynek tiszta bevételét is az árvízkárosultaknak küldik el. * A Megyei Könyvtár dolgozói fizetésük 2 százalékát ajánlották fel. Az összeget szombaton be, is fizették. * Még a kormány felhívása előtt az elsők között hívták fel szerkesztőségünket a ZengC- aljai Állami Gazdaság szilágy- pusztai Üzemegységéből, hogy bejelentsék: a gépcsoport, a fogatosok, a gyalogmunkások és az állattenyésztők 7000 forintot adtak össze az árvízkárosultak részére. * NyugatszentcrzSébeten pénteken a DISZ-szervezettel közösen bállal egybekötött teaestét rendeztek, melynek egész tiszta bevételét az árvízsújtotta családok felsegélyezésére ajánlották fel. Az SZTK orvosai, ápolónői és adminisztratív alkalmazottai fizetésük 1 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. * A Pécsi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói eddig 11000 forintot ajánlottak fel. Ez az összeg a dolgozok fizetésének, 5,4 százalékát teszi ki. * Az öthónapos pártiskola hallgatói, tamárai és technikai dolgozói 11110 forintot gyűjtöttek. , A gyárvárosi általános iskola úttörői előadják a „Csongor és Tünde“ című mesejátékot. A bevételt az árvízkárosultaknak ajánlják fel. A tantestület és az iskola többi dolgozója fizetésének 2 százalékát adja. * A Pécsi Bőrgyár dolgozói átlagosan fizetésük 3 százalékát ajánlották fel. A felajánlott összeg összesen körülbelül 30 ezer forint. A blankosmühely dolgozói külön vállalták, ha a víz eltakarodik a szigetről — egy vasárnapi munkájukat ad ják a helyreállítás érdekében. * Tormás község dolgozói 3 644 torinttal segítették az árvíz- károsultakat. A gyűjtés még tart. * A nagydobszai általános iskola úttörői „Égigérő fa“ című mesejáték előadásának bevételét ajánlják fel. * A Pécsi Fűtőház műhelyében dolgozók havi fizetésük 5 százalékát küldik el. Ezen kivid társadalmi munkával segítik majd az otthonok újjáépítését. A dohánygyári dolgozói: 4 250 forintot ajánlottak fel. * A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat dolgozói fizetésük 10 százalékával járulnak hozzá az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez. * A Pécsi Vasútigazgatóságon üolgozók havi fizetésük 3—5 százalékával járulnak hozzá az árvízkárosultak helyzetének megkönnyítéséhez. * A Komló—Mázai Erőmű dől- gozói egy napi keresetüket ajánlották fel. A műhely dolgozói, Kovács János és Csaba elvtárs vezetésével felkeresték a pártszervezetet, ahol felajánlották, hogy 10—15 tagú brigádjukkal 10 falusi ház villamos munkáit végzik el, a vállalatvezetőség pedig egy családi házat épít fel. * Szederkény községben a falusi pártszervezet titkára, Kertész Gézáné és fia 200—200 forintot adott az árvízkárosultak megsegítésére, s ezzel megindult a községben a gyűjtés; * A Helyközi Távbeszélő Hivatal pécsi üzemének dolgozói i7-cn tartott röpgyűlésükön elhatározták, hogy két havi fizetésük 1,5 százaié. U küldik eh * A Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat dolgoz•% 13 390 forintot adtak, ez fizetésük 7,3 százalékának felel meg. Ezenkívül ruhajuttatásban is részesítik a rászorultakat, vasárnaponként pedig segítenek a rombadőlt házakat újjáépíteni. Ítél a társadalmi bíróság Március 21. A hideg, tágas raktárhelyiségben ma reggel nem mindennapi eseménynek vagyunk szemtanúi. Az asztal mögött — kezében feljegyzést tartalmazó papírlappal — a vállalati jogász áll, mellette a népi ülnök és egy raktári dolgozó — a társadalmi bíróság tagjai. A vádlottak: Szőke István, Sudár József és Lajkó Sándor kocsikísérők. A negyedik vádlott nem jelent meg: Kovács Mátyás gépkocsivezető remélhetőleg majd a TEFU társadalmi bírósága előtt tesz vallomást... A vád a következő: néhány nappal ezelőtt Fodor Balázs, a Szövetkezetek Értékesítő Központjának raktárosa a TEFU egyik tehergépkocsijának vezetőfülkéjében nyolc kiló almát talált. Ezután még három gépkocsikisérőnek csomagját is megvizsgálta s mindháromnál ugyancsak talált több kiló almát. A raktárban jelenleg — egyéb nagy mennyiségű élelmiszeren kívül — még mintegy másfél vagon almát tárolnak. A lopott alma ebből való... Ez tehát a vád. A lopott áru értéke és mennyisége nem nagy. De ha figyelembevesz- szük, hogy a havi raktárhiány — amely dézsmálásból képződik — többszáz, sőt december hónapban több ezer forintra rúgott, akkor a négy dolgozónak tette erkölcsileg súlyosan elítélendő. A vádlottak nem tagadnak. — Mi a vagon körül elhullott szalma között találtuk az almát — mondja Sudár József. Ez a „vallomás” egy kissé sántít... A fiatal Lajkó Sándor őszintébb: — Én a vagonból loptam.... ... Hozzáteszi még, hogy kislánya van, neki vitte haza az almát. De erre felzúg a mintegy hatvan főnyi — raktári dolgozókból álló — közönség. Többen a karjukat nyújtogatják: szót kémek..; Kánig Ferenc raktári dolgozó ezt mondja: \ — Mi lenne, ha mindenki elvinne egy-két szem gyümölcsöt!? Elvégre becsület dolga, hogy ami másé, aJihoz nem nyúlunk. Igaza van. Ha minden raktári dolgozó naponta csak négy szem almát visz el — pedig ez vagontételnél nem is tűnik fel — annak értéke egy hónap alatt 18—20 ezer forintl Műnk Ottó árukísérő is szót kér: — Mindhárom dolgozótársamat ismerem. A munkában kitűnően megállják helyüket. Dn mert loptak, meg kell, hogy büntessük őket. Azonban szeretném felhívni a társadalmi bíróság figyelmét arra. hogy a vasutasok és a tűzoltók közül is láttam olyanokat, akik megdézsmálták a vagonban érkező áru t.. . A társadalmi bíróság ezután ítéletet hoz: a három dolgozó szigorú vállalati fegyelmit kap. Ez az utolsó figyelmeztetési A raktár dolgozói lehetőséget adnak három megtévedt társuknak, arra, hogy a jövőben visszanyerjék becsületüket ... arány a belföldi és az export- termelés között. Akkor még nem találták meg a módját a jobb, kifizetődőbb aránynak. Az igaz, hogy voltak olyan szabászok, akik ugyanannyi exportra alkalmas bőrből többet szabtak, mint a kevesebb gyakorlattal rendelkező társaik, de ezzel még nem oldódott meg a kérdés. Hiba volt, hogy ezt a többletszabást nem foglalták rendszerbe, s a terven felüli mennyiség általában a legkisebb méretű kesztyűnél jelentkezett, hiszen a maradék bőrből legkönnyebben kisméretű kesztyűt lehetett szabni. Emiatt megtörtént, hogy a külkereskedelmi szervek nem vettek át egy-egy jóminőségű szállítmányt, mert nem volt 100 százalék felett de • A kézivarródéban csupán az első műszakban 120 nő dolgozik. Kollektív felajánlásukban április 4-re száz százalékos műhelyeredményt « vállaltak. Ma már 102.4 százalékra teljédül tervét a kézivarroda. A műhely legjobb dolgozója Héber Marika. Teljesítménye 22 hónapja 150 százalék körül tnozog. Művezetője, Hanke Já- nosné, azt mesélte róla, hogy régi asztalánál 6 munkatársát segítette, hogy „A szakma kiZejda Károlyné programozó továbbfejlesztették. Elgondolásuk szerint a kétféle kesztyűfajta — egész kesztyű, és a több darabból készített keretes kesztyű — szabását társítják. Az egyszerűnek látszó újítás legjelentősebb haszna az, hogy 52—48 lett az arány a külföldre és belföldre készülő áru között, s a tavalyi 689 pár havi átlag helyett januárban 1721 volt a többletszabás. A szabász-műhely legjobb dolgozói: Pozsgai László 179, Aradi János 181, Czencz Béla 160, Huth János 174 százalékos Eredményekkel. gozik a kézivarroda váló dolgozója” címet elnyerjék és most társai kérésére másik asztalhoz ültették, hogy még többen láthassák munka- módszerét. A műhely másik kimagaslóan jó dolgozója Garai Annus csinosító, aki 120 százalékos eredménnyel dolgozik. Hasonló eredményeket érnek el a testvérműhelyben is, a gépi varrodában. Jandó Jo- zsefné 149, Bock Józsefné 14? és Tari Piroska pedig 133 szá-j zalékos eredménnyel dolgozik,! Aliról lesz szó a közgyűlésen? fí Horváthné szerint mindenről. Ez persze túlzás. Báli bácsi már óvatosabban jósol. Szerinte a fakitermelésről, mert akörül voltak a nagy viták. Egyiküknek sem volt igaza, mert amikor pénteken hét óra után összeült az Egyetértés Tsz közgyűlése, kiderült, hogy nem mindenről fognak vitázni a tagok, de nem is csak a fakitermelésről. Űj termelőszövetkezet az Egyetértés, a múlt nyár végén alakult, azóta duzzadt a taglétszám 91-re. Ezért kerekedett vita olyan kérdésekről, amelyek a régebbi tsz-ekben már megoldódtak, viszont éppen ezért tanulságos más új termelőszövetkezet számára. Szóbakerült persze az erdőkitermelés is. Ez volt a tagság első közös munkája. Nem volt vita a fa elosztása körül. Minden család 300 forint értékű fit kap. s ezt előlegként számolják el. De a fa- kitermelés az első mutika, amit munkaegységben végeztek a tagok, s máris elhangzott az első panasz: kevés a fakitermeléssel szerzett munkaegység. A vezetőség nem hibázott. Munkaegy- ségkönyv szerint számolt. Viszont a munkaegységkönyvben csak a fadöntés, pályázás, darabolás normája szerepel, az egerágiak pedig a tuskőt is kiásták. Itt már a vezetőség józan mérlegelésére van szükség, hogy megállapítsa, a külön munkáért mennyi munkaegységet számolnak. Ezen nem is volt olyan nagy vita, mint amilyent várt a tagság. Annál több vélemény cserélődött ki a fogatok felhasználásáról. Böröczné kezdte: — Az ember hiába kér fogatot, nem kap, amikor kell. Persze háztáji munkához. Ebből már csakugyan kisebbfajta zivatar kerekedett. Néhányon bizonygatták, hogy ők kaptak, mikor kértek, Böröczné is kap. ha kér. Kapott is — mondták újabb felszólalók és eseteket idéztek. Af iért lehetett ebből ilyen parázs vita? Mert a fogatkérdést eddig nem rendezték. A tagok ellenszolgáltatás nélkül kaphattak fogatot, ha kértek. Czégény elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője és Berkes elvtárs agro- nómus magyarázta meg végül, hogy fogatot csak munlcaegységleirás ellenében helyes egyéni használatra adni. A fogatok vitája más irányba is elágazott. Arról is sokan mondtak véleményt, hogy legyen-e külön gondozó, vagy maguk a kocsisok ápolják és etessék a lovakat. — Vagy kocsizom vagy etetek— ez volt Nlck Frigyes határozott véleménye, ehhez csatlakozott Gunyi elvtárs kevésbé határozottan és így foglalt állást még néhány felszólaló. , Kialakult a másik tábor is, amely szerint helyesebb, ha a kocsis látja el a lovait. 11 k A heves vitát ismét egy megoldatlan szervezési probléma okozta: a lovakat nem egy helyen tartják, s a fogatokat a munkacsapatokhoz osztották be. Emiatt nem ad elég munkát egy-egy állatgondozónak a rábízott néhány ló és ezért nem egyenletes a fogatok kihasználása. Czégény elvtárs felszólalására volt ismét szükség. Bebizonyította, hogy ha a fogatokat nem a munkacsapatokhoz, hanem közvetlenül a brígádvezeiöhöz osztják be, s mielőbb módot találnak a lovak összevonására, ez a kérdés megoldódik. Enélkül azonban elkerülhetetlenek az újabb és újabb viták. Sok egyébről is volt szó, de ezek a legtanulságosabbak az Egyetértés és más új termelőszövetkezet tagsága számára. Akadt azonban tanulság agronómu- sok számára is ezen a közgyűlésen. Berkes elvtirs helyesen foglalt állást a vitás kérdésekben, okos tanácsokat adott, meghatározta* milyen legsürgősebb tennivalókkal kell kezdeni a tavaszi munkát, de még többet segíthetett volna, ha több időt tölt a termelőszövetkezetben, jobban megismeri a helyi problémákat. S ezzel elkerülhetné a melléfogásokat is. 'Tanulságos közgyűlés volt minden- képpen. S ha ezeket a tanulságokat a vezetőség és tagság megszívleli, már a tavaszi munkák során is lemérhetik az eredményét,
