Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

tflse MÁRCTtrs i* rí a‘ P'C o Diadalmasan elfoglalja helyét az új technika Tanuljunk a Szovjetunió példájából! Egyik legfontosabb feladatunk: küzdeni a termelési technika szakadat­lan tökéletesítéséért. Állandóan tökéletesíteni kell a technikát, minél terme­lékenyebb, gazdaságosabb és iizembizto sabb gépeket kell gyártanunk, széles­körűen fejleszteni kell a termelési folyamatok villamosítását, komplex gépe­sítését és automatizálását, maradéktalanul fel kell használnunk az atomerő békés alkalmazásában elért tudományos eredményeket. (Hruscsov elvtársnak az SZKP XX. kongresszusán mondott előadói beszédé­ből.) ÖT ESZTENDŐ MÚLVA... A fejlődésben AZ AUTOMATIZÁLÁS EREJE A kajrakkumí vizlerőmü építése. A háttérben látható, hol fogják elzárni a Szir-Darja medrét. jetunió keleti részén megszü­letik az ország harmadik ko­hászati bázisa. A Szovjetunióban 1955-ben 45 millió tonna acélt öntöttek, 1960-ban ez a szám 68 millió tonnára emelkedik. Az ötéves terv utolsó esztendejében a többlet-acéltermelés túlszár­nyalja Anglia egész évi acél­termelését. Milyen sok új bánya és szénkerület születik a hatodik ötéves tervben Ukrajnában, ^Szibériában, az Uraiban, Ka­zahsztánban! A Szovjetunió bányászai 1955-ben 391 millió tonna sze­születnek. Befejezik a két leg­nagyobb erőmű, a sztálingrádi és a kujbisevi építkezéseket, amelyeknek kapacitása 4,4 mil­lió kilowatt. Üzembehelyezik az Angarán az irkutszki erő­mű első részlegét, azután fel­épül a bratszki vizierőmű, amelynek tervezett kapacitása 3 200 000 kilowatt. A Jeniszej folyón a krasznojarszki erő­mű ugyancsak ekkora kapaci­tású lesz majd. A vizierőmű- építkezés története még nem ismert ilyen hatalmas kapaci­tású erőművet. Az új ötéves terv új gépek­kel, készülékekkel gazdagít ja a A BESZM elektronikus szá­mológép, amely igen bonyolult matematikai műveleteket tud elvégezni, nemcsak matemati­kai feladatok megoldására al­kalmas, hanem más tudomá­nyos célokat is szolgálhat. Pró­baképpen nemrégiben e gépen angolról oroszra végeztek mű­szaki szövegfordítást. A. Nyeszmejanov akadé­mikus ezzel kapcsolatban megjegyezte: „A kísérleti gép­szótárak és fordítási progra­mok már elkészüllek és a na­pokban a „BESZM” gépen (e gép nem fordítási célra ké­szült) elkészítették az első kí­sérleti fordítást. A kísérlet eredményeképpen igen sok ér­tékes adatot nyertünk az elmé­leti munka géppel való végzé­sét illetően. Ez egy új korsza­kot nyit meg, amelynek jelen­tőségét ma még nehéz lenne felmérni”. Nemrégiben a villamosmotorten- gely megmunkáló műhely a követ­kező látványt nyújtotta: egy nagy helyiségben 19 eszterga-, ma­ró-, fúró- és egyéb gép sorakozott. A munkadarabokat targoncákon szál­lították. Arról nem is beszélek, hogy mennyi időt vet­tek igénybe a mel­lékműveletek: a munkadarabok be­állítása és leszedé­se, a készülékek és a szerszámok elő­készítése. Ilyen kö­rülmények között nem lehetett ma­gas munkaterme­lékenységről be­szélni, egy mun­kás átlagban mű­szakonként legfel­jebb 18 tengelyt készített. És most? A szer­számgépek helyét automata gépsor foglalta el, amely fölöslegessé tette a nehéz munkát. A munkadarab a tá­roló tartályból a marógéphez kerül, ahonnét a megfe­lelő megmunkálás után emberi kéz érintése nélkül szállítószalag vi­szi a kétoldali köz­pontozó géphez. — Két eszterga végzi el a tengelynya­kak nagyoló meg­munkálását, másik kettő a simítást. — Ezután az alkat­rész az ellenőrző automatára kerül, amely felülvizsgál­ja a méreteket. Ez­után következik a tengely rovátkolá- sa, újabb köszörü­lés, ahonnan az út másik (''enőrző automatához vezet és a tengely kész! Közben ember nem nyúlt hozzá. Az automata gép­sort két beállító és egy segédmun­kás kezeli. A há­rom munkás mind­egyikére egy mű­szak alatt fejen­ként 114 kész ten­gely jut. Ez jó hatszorosa a gép­kezelő munkás teljesítményének. A bérköltségek egyötödükre csök­kentek, kéthar­madannyi áram és segédanyag kell a tengely elkészíté­séhez. összesen: a villamosmotor ten­gelyek megmunká­lása kétharmad­annyiba Ikerül, mint régebben. Energetikai óriás a 3eniszej folyón A sűrű erdővel benőtt meredek szik­iák között, ahol a bővizű Jeniszej höm­pölyög, helikopter lebeg a levegőben, majd óvatosan a jégre ereszkedik, üzemanyaggal telt hordókat hozott, hogy zavartalanul folytathassák a fú­rást. Még nem is olyan régen, így lát­ták el szükséges anyagokkal a felépí­tendő krasznojarszki vizierőmű kutatóit. A légiszállításon kívül nem is lehetett más megoldásra gondolni, mert körös­körül magas hegy és a tajga zárja el az odavezető útat. Most, amikor a téli fagy keményre edzette a Jeniszej víz­tükrét, a folyó jegén tehergépkocsi’ közlekednek. A kutatások — mondja Iszlam-Zadc az építkezés vezetője, — még tavai: nyáron elkezdődtek, s egyidejűleg faly lak a folyón és a folyóparton. Végül' a Krasznojarszktól 40 kilométerre ászai­ra eső Sumlha falu körzetére esett szakemberek választása. Ez a vidék £t lel meg leginkább gátépítésre és vízi erőmű létesítésére. A Jeniszej itt erőser összeszűkült a sziklák között, és gránit 'apók bélelik a folyómedret. Ez a ke- r.ény talaj elbírja majd a roppan hidrotechnikai létesítményt. A? SZKP XX, kongresszusának irány e’vei rámutatnak arra. hogy a .Tenisz?^ jen építendő krasznojarszki vizierőmű teljesítménye azonos lesz az Angarán épülő bratszki vizlerőműével. Miután a vizieröművet bekapcsolják a hatodik ótéves tervben megvalósuló középszibé­riai energetikai rendszerbe, a felismer- leíetlenségig megváltozik Krasznojarszk ralárterület gazdasági élete. A krasznojarszki vizierőmű 3 millió 100 ezer kilowatt energiát szolgáltat és jlszárnyalja a kujbisevi és a sztálin­grádi vízierőművek együttes teljesítmé­nyét. Több tízmillió köbméter földet kell najd megmozgatni, s ezenkívül hatmil- ■ó köbméter kemény gránitsziklát kel' . icmelni. Az építők körülbelül 8 millió .őbméter betont építenek majd be a izierőmű épületébe. A krasznojarszki ’zierőmű gátja majdnem 1 kilométer isszú és többemeletnyi magas lesz. A rasznojarszki vizierőmű a világ egy hí -gmagasabb hidrotechnikai létesítmé- iyének ígérkezik. Ily roppant méretű •ál segítségével több mint 100 milliárd íótméteres, majdnem 400 kilométer hosszú vízgyflj tőmedence létesíthető. Ezt a létesítményt azonban még sem nevezhetjük tengernek, mert a Jeniszej magas partja nem engedi majd a vize' 'étterülni. A krasznojarszki vizierőműhöz fog­ják gyártani első ízben a Szovjetunió­ban a 300 ezer kilowattos hidroagregá- tokat. Ezeket a gépóriásokat a novoszi- birszki Szibelektroaparat gyár, valamint a leningrádi Sztálin Fémárugyár és az Elektroszila gyár tervezi és gyártja. Rengeteg tudományos kutatóintézet ta­nulmányozza a jeniszeji energetikai óriás építkezésével kapcsolatos problé­mákat. Az építkezés körzetében mindjobban megélénkül az élet. Már megkezdték az autó és traktor színek építését. A köze’- jövőben megkezdik a betongyár építését, amely elkészülte után útépítésre állít elő betont. 400 ezer négyzetméter lakó­területet, étkezdéket, iskolákat, klubot és más kulturális jóléti intézményt kell felépíteni, kavics és homokbányát kell megnyitni. Kőzúzdákat, famegmunká'ó kombinátot kell üzembehelyezni. Kibő­vítik a krasznojarszki építőanyaga: árt vállalatokat. Nagy munka vár a műút és vasút­építőkre. Ahhoz, hogy az építkezést za vartalanul elláthassák szükséges anya gokkal, tovább kell fejleszteni a buga esi, jeniszeji és a zlobinoi vasútállomá­sokat, s a Jeniszej mindkét partján új vasútvonalakat kell építeni, összesen 105 kilométer vasútvonal vár megépítés­re, jónéhány híd kell a T°míszej mel­lékfolyójára, a Mana folyóra, Vitathatatlan fölény Az ipari termelés átlagos évi növekedése a Szovjet­unióban az utolsó 26 évben (1930—1955 között) 12.3 szá­zalék, az Egyesült Államok­ban 3.3 százalék, Angliában 2.4 százalék, Franciaország­ban 0.9 százalék volt. Ha összehasonlítjuk a 11 hábo­rúelőtti és a 9 háborúutáni évet, vagyis a két világ gaz­daságának fejlődését a bé­kés időszakban, úgy a kép még lenyűgözőbb. Az ipari termelés növekedésének át­lagos évi üteme a Szovjet­unióban 18 százalék, az Egyesült Államokban 2.8 szá­zalék, Ángliában 3.5 száza­lék, Franciaországban 2.5 százalék. Másszóval ez azt jelei, i, hogy a szocialista gazdaság 5—7-szer olyan gyors ütemben fejlődik, mint a kapitalista. net termeltek, 1960-ban pedig csaknem 600 millió tonnát ad­nak majd. Ez a mennyiség je­lentősen túlhaladja az Egye­sült Államok mai széntermelé­sét. Az ötéves terv végére csu­pán a többlet széntermelés mennyisége körülbelül Anglia évi széntermelésével egyenlő. A fejlődő népgazdaság egy­re több elektromos energiát népgazdaság minden ágát. Az ötéves terv végére az évi szer­számgépgyártás csaknem meg­kétszereződik, eléri a 200 ezer darabot. Korszerű automata és félautomata szerszámgépeket, automata sorokat, autómat? üzemek és egész automata gy? rak részére berendezésekf gyártanak. A szovjet nép ebben az ' évben kezd hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének megvalósításá­hoz. Gondolatban ugorjuk át ezt az öt esztendőt. Nézzük meg, milyen gazdasági átalakulások történnek ez évek alatt a Szov­jetunióban. A térképen ma még nem szereplő új iparkerü- letek tárulnak szemünk elé. Iparkerületek születnek min­den köztársaságban, minden határvidéken, minden terüle­ten és különösképpen az or­szág keleti vidékein. Uj nagyolvasztókat, új Mar­tin- és hengerműveket, érc­bányákat látunk ; : I a A Szov­igényel. A hatodik ötéves terv­ben az elektromosenergia ter­melés csaknem megkétszere­ződik. Ezt a fejlődést, új, ha­talmas erőművek üzembehelye­zése biztosítja. A hatalmas orosz folyók — a Volga, az Angara, a Jeniszej, az Ob partjain új energetikai óriások Jelentősen növekedik a vi’ lanymozdonyok, a Diesel-moz­donyok gyártása, megkezdik r gőzturbinahajtású mozdonyok lcibocsátását. Az autóipar új­típusú személyautók, autóbu­szok és motorok gyártását kez­di meg. Az ötéves terv végére a gépkocsigyártás évenként el­éri a 650 ezer darabot A Szovjetunió gazdasá ■ 1 111 gi feladata hogy túlhaladja a legfejletteb’ tőkés országokat az egy főre eső termelésben. A Szovjet­unió ma minden szükséges fel- ‘étellel rende1' !k, hogy törté­nelmileg rövid idő alatt meg­'dja ezt a feladatot. nincs megállás Forgatható televíziós antenna Mint ismeretes, a televi ziós adásokat a studiótó maximális 100—110 kilomé­terre lévő vevőkészülékekké' tudják végignézni. A jároszlavli terület Ugllcf városában a mérnökök ét munkások egy csoportja olyan antenna-oszlopot szer készteti és állított fel, amelj lehetővé teszi, hogy közön séges „Avangard” televíziói készülékkel a stúdiótól 20? kilométerre vegyék az adást. Lesz mivel betakarítani a bő termést A rosztovi mezőgazdasági gépgyár és a taganrogi kom­bájngyár 1955-ben 46.000 ga­bonakombájnt adott a mező- gazdaságnak. A hatodik öt­éves terv idején az említett két gyárban készülő kom­bájnok száma csaknem három szorosára növekszik és eléri az évi 120 ezer darabot. Angolról oroszra fordít-ó gép

Next

/
Thumbnails
Contents