Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-13 / 62. szám
! VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESÜLJETEK. I 9 # DUNÁNTÚLI AZ MOP BARANYA ME BIZOTTSÁGÁNAK: LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1956 MÁRCIUS 13 Íróink és az élet i Le tö r lesz I e t té k márciusi adósságukat a pécsi és komlói bányászok Szombaton mindkét szénbányászati trösztünknél nagytermelési napot tartottak. A cél. a márciusi elmaradás pótlása volt, ami sikerült is. A Pécsi Szénbányászati Tröszt tervének 117,7 százalékos teljesítésével letörlesztette több mint kétezer tonnás adósságát s jelenleg 102 százalék a havi átlagteljesítménye. Jól dolgoztak a komlói bányászok is. Napi tervüket 111 százalékra teljesítették s ami a legörvendetesebb: a tervteljesi- tők sorába léptek a III-as aknai bányászok is. í Egy hét alatt három új termelőszövetkezet Csonkamindszent, Drávasztára, Páprád, — három újabb állomása Baranya termelőszövetkezeti mozgalmának, amely erejét növelve, az elmúlt héten is 149 családot szervezett be 261 taggal és 1150 hóid földdel a nagyüzemi gazdálkodásba, Az Ormányságban a sellyei járási párt-végrehajtó bizottság irányítása alatt töretlen lendülettel folyik a dolgozó paraszté ság meggyőzése. Vasárnap külön autóbusszal utaztak Rózsafára a sellyei járásból is azok a dolgozó parasztok, akiknek még személyes tapasztalásra s meggyőződésre van szükségük. Megnézték még az elnök, Háttá elvtárs házatáját is. A padláson tárolt három zsák cukor és az éléskamra három bődön zsírja olyan meggyőző erővel bírt, hogy az egyik asszony nem is állhatta meg szó nélkül: — Ilyen szövetkezet legyen nálunk is, akkor feltétlenül belépek. A számok mögött igen elgondolkodtató eredményekre bukkanhatunk. A pécsi járásban 333 hold földel vitt be az elmúlt héten 38 gazdacsalád. 333 osztva 38-al, majdnem kilencet, tehát átlagos középparaszti birtoktestet eredményez. Megindult a szövetkezetek felé a középparasztság is a pécsi járásban — mutatják az adatok, s hogy ez a valóságban sem fest másképp, azt az újonnan alakult csonkamindszenti Üj Március Termelőszövetkezet kétszeresen bizonyítja. Egyszer azzal, hogy itt a bevitt földek átlagnagysága még a 13 holdat is meghaladja s elnökül is a húsz holdas Balázs Bélát választották, másodszor pedig úgy, hogy a Szentlörinc—Csonl:a- mindszent—bükkösdi középparaszt falvak láncolatából még csak az egyetlen Bükkösdön nem vert eddig gyökeret a sző vétkezés. Tovább, tovább, tovább — a most megmozduló siklósi, sásdi és pécsváradi járásokban is. Minden újabb termelőszövetkezet újabb biztosítéka az ország jobb ellátásának, a szebbé, könnyebbé váló falusi életnek, a szocializmus győzelmének. Sok, nagyon sok parasztgazdaság van hátra még, de a szövetkezeti tagok sorai is egyre gyarapodnak. Váljék minden tsz-tag szomszédja népnevelőjévé, legyen kalauzuk nagy útkeresésükben! Túlteljesítették április 4-re tett felajánlásukat A telefonálók közül kevesen tudják, hogyha egy-egy alközpontot — vállalatnál, üzemben, vagy hivatalban — hiáoa ostromolnak városi vonalért — máris készenlétben áll a postán a hibaelhárító műszerész, hogy kijavítsa a hibát-és ismét Szopka Mihály A Sopiana Gépgyár kétszeres szakma kiváló dolgozója Szopka Mihály szerelőlakatos. Munkáját kiválóan végzi. Hat hónapja ismét teljesíti a Kivaló dolgozó cím elnyerésének feltételét, 18 hónap óta selcjt- mentesen dolgozik. Jó munkája biztosíték arra, hogy április 4-re tett felajánlását is teljesíti: a tíz pacaltisztító gép szerelését április 1 helyett március 29-re befejezik, ezenkívül Nyúl Béla betanított segédmunkásból szakmunkást nevel. zavartalanná tegye a telefonösszeköttetést. Az úgynevezett alközponti csoport hét „kijáró” műszerészből, három tanuló műszerészből, egy nyilvános fülke-javítóból, egy készülékjavítóból- áll és egy „áramellátóból”. Munkájuk összefügg. Ha egyik körzetben több a hiba, a másik körzet műszerésze segítségre siet, hogy mielőbb megszüntethessék a keletkezett zavart. Éppen emiatt hazánk felszabadulásának évfordulójára is együttesen vállaltak feladatot. Mégpedig azt, hogy egy CB 10-es kapcsolót felújítanak. A vállalást már teljesítették: eddig három kapcsolót újítottak fel egy helyett. A kollektív vállalást — kollektiven teljesítették. Névszerint: Kislaki János, Regős Ferenc, Pál Gfcs, Kumli József, Majorosi János, Marosi József, Helyes Jenő, Major István, Földesi József, Bartostyák József, Kumli Jó- zsefné és Farkas István elvtársak. Robbantással lazítják a széntelepeket Ánna-aknán Anna-akna mintegy 130 méter fronthomlok- hosezal rendelkezik. A termelést azonban igen megnehezíti, hogy a VII-es télepi és a VII/B telepi frontfejtések csak 70— 100 centiméter vastagak. A vékony telep rendkívül kemény, ami meglassítja nemcsak itt, hanem az alatta húzódó VIII-as telepi frontok előrehaladását is. A dolgozók javaslatára az üzemvezetőség elhatározta, hogy bevezeti a robbantásos művelést . és ennek irányítását Szabó' Jenő mérnökre bízta. — Az első robbantást 9-ére virradó éjjel' hajtottuk végre, — mondja Szabó elvtárs. — A robbantás célja nem any- nyira a robbantás és jövesztés, mint inkább a kemény széntelepek megrázása. megilazítá- sa. Első alkalommal 120 centiméteres fúrólyukakat alkalmaztunk. A robbanóanyag mintegy 150 centiméter mélységben mozgatta meg a széntelepet és tette könnyen jöveszt- hetővé. A jövesztés 35—40 százalékkal meggyorsult és a dolgozó teljesítménye már az, első kísérleti robbantásnál 20 . szálúkkal emelkedett. Szombatra virradó éjjel ismét robbantottunk, de már két méteres Etdfúrólyukakks’ tői még jobK ményt várunk, mint az első robbantástól. Az eredmények láttán dolgozóink lelkesedése szinte órá- ról-órára nő. Azt tervezzük, hogy a kísérleteket egy héten belül bele- ' jezzük. A robbantások üzemszerű alkalmazása eredményeként Anna- akna négy frontfejtésének előrehaladása meggyorsul, ami lehetőséget nyújt ahhoz, hogy április 4-ig bepótoljuk adósságunk jelentős részét, hogy a márciusi hónapot már terv teljesítéssel zárjuk — fejezte be nyilatkozatát Szabó Jenő bányamérnök. VILLANY - INDULÁSRA KÉSZEN Szombaton délután, pontosan két órakor az utolsó traktor is kiduhogott a villányi gépállomás udvaráról. A jól felpakolt I-Ioffherek Vókány felé dübörögtek el és így Maszlag Imre Vörös Csillag brigádjával minden gép a tavaszi szállásokra költözött. — A központi brigád kivételével természetesen — vág közbe a pontos megfogalmazáshoz ragaszkodó Jávorka Lajos igazgató. Ök innen látják el a gépállomás közvetlen környékét. Bár a járások átszervezése elég fejtörést okozott, elmondhatom — ugrásra készen állunk. Állunk? Rossz a fogalmazás, mert az üzemgazdászhoz már befutottak a megkezdett első tavaszi munka, a magtisztítás adatai. Nagy harsányban, Bere- menden javában zúgnak a villányi gépállomás szelektorai. Nemcsak a termelőszövetkezetek tavaszi búzáját, árpáját, zab ját tisztogatják ki, hanem oda hordják a magukét is az egyéni gazdák. Hanem Nagyhar- sány? Beremenden? Már a villányiak dolgoznak a nemrég Szemben, a íme» aevaL Tudósítónktól) 1956. március 12. T/’qlóságos januári időben járjuk végig a r mohácsi Duna-partot. A csontig vágó hideg szél könnyet sajtol ki az emberek szeméből, akik hajnal óta néznek farkasszemet 1 növekvő jeges árral. A várost őrző beton mellvéden szünet nélkül folyik a munka. — Amerre csak járunk Szerdahelyi főmérnök elvtárssal, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság műszaki osztályvezetőjével, a katonák, vasutasok és % helybeliek százai dolgoznak a gátak erősítésén. Tegnapelőtt este 1000 ember, 290 fogattal, tehergépkocsival, dömperrel és kotróval harcolt a növekvő árral Tegnap reggel már 2 800 ember állt sorompóba és 1 500 kocsi segít a gátak erősítésén. Komlóról is megérkeztek a teherautók, sőt mindig újabb erősítés érkezik. De szükség is van erre, mert a Duna itt a mohácsi szakaszon, elérte, , sőt túlhaladta az 1954-es nagy árvíz magasságát. Szerdahelyi főmérnök elvtárs maga is meglepődött, amikor jelentették a 92ß centiméteres vízállást. — Ez egy centiméterrel nagyobb, mint a két évvel ezelőtti árvíz mohácsi tetőzése. — Kétségbeesésre azonban egyáltalán nincs 'ok — mondja a főmérnök elvtárs. — Bár a 'Mohács fölötti szakasz helyzete még komoly, ö . szuson, hogy az egyik román z lap levelezője azzal a kéréssel .. fordult az újsághoz, hogy küldjenek sürgősen 25 darab „Új barázdát szánt az eké”-t, mert k ez segítené a kollektív gazda- i- ság szervezését falujukban, k Vajon írhatnának-e a mi író- csoportunknak ilyen levelet Hosszúhetényből vagy Szalán- s tárói? Vajon akadna a Dunán- túli Magvető kiadásában meg- _ jelent művek közül akár egyetlen egy is olyan, amelyik a ' falusi népnevelők kezében hasznos fegyverré válhatna az- újért vívott harcban, vagy _ amelyek segítenék bányászaink küzdelmét? i Tudjuk azt, hogy nagyszerű i új művek nem születhetnek egyik napról a másikra, hogy _ az írói alkotásnak tovább keli forrnia és érnie, mint a tüzes ' óbornak vagy akár mint az aszúnak. Tudjuk, hogy áz irodalom elmarad a napi esemé- _ nyéktől. De nem látunk meg- j nyugtató leépet a Központi j Vezetőség határozata és az , ennek tanulmányozásából meg- r született írócsoporti határozat után sem, hogy íróink felébredve CsipkerÓ2Bika-áhnukból, közelebbről is meg kívánná- " nak ismerkedni az élettel, az ) élet hordozóival: a dolgozó 1 néppel. Igaz, vannak kivéte- lek. őrsi Ferenc mai témájú > regényt ír és a Nanica néni 1 című mű talán az egyik legje- 5 lentősebb alkotása lesz a » fiatal írónak. Vannak így 1 mások is. De egy-két fecske t nem csinál nyarat. Az- 5 zal, hogy íróink nagyrésze azt 1 sem tudja, milyen belülről egy ■ üzem, — pedig a dolgozók és 1 vezetők igen nagy szeretettel .várnák őket, — az hogy az író- csoport egyes tagjai élettől- való elszakadásukat még min■ dig azzal indokolják, hogy : nincs gépkocsi, amivel falura i jussanak, rendkívül szomorú : tünetei csupán annak, amit i röviden így fogalmazhatnánk t meg: az élettől való clszigetelt■ ség. ■ Vannak azonban ennek más, ■ kevésbé feltűnő ismérvei is. t Például az, hogy egyik írónk ' sem patronál irodalmi szak- ‘ kört. Például az, hogy nagyí- 1 tóval sem találunk a megyében ' az írócsoport által szervezett ’ szerzői, előadói esteti Pedig milyen hasznos lenne, ha az i üzemi munkások, a falvak né- i pe megismerkedhetnék íróink- í kai és ez ismerkedés közben az- írók is megismernék: milyen ! örömök ragyogják be, milyen- gondok foglalkoztatják a mi- népünket. Ezekről az örömökig ről, ezekről a gondökról írni,- pártosan, előremutatóan — ez í a mi íróink legelsőrendű, leg-* t fontosabb és nem utolsósorban <- legsürgősebb feladata. * 1 t »Föl a szívvel, az üzemek. a fölé!” — így harsogott József] * Attila. Föl a szívvel az üze-( £ mek, bányák, falvak fölé! —< s hívja az élet az írókat ésl- ugyanerre serkenti őket a párt] c szava, a dolgozók kívánsága. ( ~ Tegyenek hát eleget íróink a < J hívó szónak, és legyen a hívási ) még hangosabb! ] „A költő ajkán csörömpöl < a szó, < 'c de 6 (az adott világ- ■ varázsainak mérnöke) i \ tudatos jövőbe lát I 1 s megszerkeszti magában, < mint ti < X majd kint, a harmóniát( Ismét József Attilát ‘ idéztük.1 Idéztük, mert bízunk benne,] p hogy íróink — a párthatároza- i- tot és saját határozatukat va- e lóssággá téve — a mi világunk1 n varázsainak mérnökeivé vál- ” nak, ha életük eggyé lesz né- pünk életévelj Mint a jó mustból érlelőd bor — forr a mi világunk. E a forrás gyors és heves, oly annyira, hogy események, me lyelaiek régebben évszázadó szolgáltak volna mércéül, nap jainkban évek vagy legfeljeb évtizedek alatt zajlanak le. Ne héz és egyben szép hivató ezekben az években — a szó cializmus építésének idején - írónak lenni. Nehéz, mert szá szeme kell, hogy legyen annak aki követni akarja az esemé nyék menetét, szép, mert 60 ha ilyen gazdag áradatbaj nem kínálkozott még térni magyar írónak, mint éppen manapság. De nemcsak a téma kimé ríthetetLen bőségéből meríthetnek íróink, hanem — hála né pünk gyarapodó műveltségének, —1 műveik eljutnak szín te minden kézbe falun is, vá rosban is. Móricz Zsigmont húsz esztendeje még keserűen panaszolta, hogy nincs kinél írjanak a magyar írók. Ma mái van kinek írjanak — csak írjanak! Minek a bíztatás? — kérdez hetné akárki. Hiszen írnak ; mi íróink! Írnak a baranya írók Is! Rendszeresen megjelenik folyóiratuk, a Dunántúl könyvkiadónk, a Dunántúl Magvető sorra jelenteti me| helyi íróink, költőink műveit rendelkezésükre áll a ha von ti megjelenő Irodalmi Napló, ső‘ a fővárosi folyóiratok éí könyvkiadók sem zárkóznak ei a vidéki írók műveinek kiadá- sától.. . Minek akkor írásra buzdítani íróinkat? A kérdésre kérdéssel felelünk. Solohov elvtáns kérdésével, amely a huszadik párt- kongresszuson hangzott el „Hát mérhetjük az irodaion, fejlődését a kiadott könyvek számával?” Nem, az irodaiorr nem statisztika. És ha azi számláljuk, hogy a mi írócso- portunk, — amely az országban a legjobb vidéki írok tömörülése — alig-aldg szül olyan művet, amely a mai életet tükrözné, amely a mai ember kereső, kutató szemét £ nagy célra- irányítaná, akkoj érthetővé válik a fenti biztatás. Távol álljon tőlünk olyar megállapítás, amely szerint { baranyai írók egyáltalábai nem foglalnak állást mai életünk sorsdöntő kérdéseiben Ki mondhatná ezt Kalász Már tonról, a fiatal parasztszárma zásu költőről, vagy Pákoiit: Istvánról, másik tehetséges líri húsúnkról, akik megénekeltél már nemegyszer az új éle szépségeit, megmutatták mi lyen úton kell járnia az új éle új emberének. Elismerés illet az íróc6oport vezetőit é6 tagsá gát is, akik nemcsak ezt a ké fiatalt, de mellettük mei egész sorát nevelték é nevelik íróiénak, költők nek. De ezek az eredményei nem sugározhatnak fémyfüg fönyt a hibák elé, amelyet a: írócsoport is elismert (lapunk ban december 18-án megjelent határozatában: „Annak ellene re, hogy a mecseki szánba nyákban országra szóló ered ményeket értek el és szeműn) láttára bontakoztak ki.a oa nyák dolgozóinak nagy szén hőstettei, igen kevés irodaim alkotás született bányász hőseinkről. Nem nyújtott elé: segítséget a csoport irodaim munkája a falu szocialista át alakulásához sem.” Lassan — vagy talán nagyo: is gyorsan — három hóna; telt el a pécsi írócsoport haté rozatának megjelenése óta, d megállapíthatjuk, hogy ner történt alapvető változás eze a téren. A. A. Szurkov mon dotta el a huszadik kongresi o fölöttünk álló számos kisebb torlasz még\ mindig akadályozza a jég levonulását, amely pillanatnyilag a mohácsi szakaszon áll. Haj nalban is bombázták a jeget. Biztató, hogy egyes szakaszolton, a mi vonalunk mentén is szakadozik a jég és kisebb-nagyobb vízfoltok láthatók. Ez azért is örvendetes, mert a jég ^ közeli megindulását jelenti. A város melletti töltés koronája — magyarázza tovább Szerdahelyi elvtárs, — a legutóbbi mérés alapjón 90 centiméterre áll ki a vízszint fölött. Mégis a jeges árvízzel járó meglepetések miatt a le0-i nagyobb mértékben biztosítanunk kell a töl- tésscl védett hatalmas területeket. Ezért is |i kapjuk az állandó erősítést és ezért dolgozunk éjjel-nappal, hogy 24 órán belül a nyúlgátaki építésével újabb 60 centiméter magassággal (I biztosítsuk Mohács páros, Kölked, Erdöfű és|l Izabellaföld bevetett területeit. — (1 *Mohácsi szemlénk során meggyőződtünk|l ír* arról, hogy segítségben nincs hiány, a munka egyre tempósabb, szervezettebb. — -A<l szükséges segítség szinte percek alatt a hely-f színre érkezik. A kormányzat most is háromé új kotrógépet, újabb dömpereket, világító ag-f regátumokat, fényszórókat és újabb szállít-<> mány homokzsákot küld Mohácsra, hogy,1 a veszélyeztetett szakaszokon éjjel-nappal dot-f gozhassanak, hogy a megerősített gálák min-é denütt ellenálljanak a jeges árnak. E még Harkányhoz tartozott körzetekben? — Eddig is át-átsegítettünk egy kicsit, de a járás rendezéssel most már hivatalosan is a miénk a harkányi gépállomás körzetéből hét termelőszövetkezet. Mi Roskó elvtársékat (ő a harkányi igazgató — szerk.) nyomtuk odébb, ők meg a vajszlóiakat szorították teljesen át a sellyei járásba. A területekkel átvettük a traktorosokat is. Zökkenő nélkül ment, csak az oldiak kérték, hogy továbbra is a harkányi körzethez tartozhassanak. Traktorosaik ugyanis tsz tagok és sokkal könnyebb nekik Harkányt megközelíteni, mint Villányba, iúj központjukba eljutniuk. i —Mi a helyzet a brigád- i szállásokon? i — A hét új termelőszövetke- i zetben most szervezzük és ha i egyelőre nem is lesz olyan, i mint az ivánbattyáni, de i igyekszünk traktorosaink ré- i szére elfogadhatóvá tenni. i A villányi gépállomás — i igazgatója szavával élve — 1 ugrásra készen áll. Hogy az el- 1 só nekilendülés jól sikerüljön ' a kényszerű tétlenség c mác 1 visszalévő pár napjában a bri- 1 gádok újra meg újra ellenőr1 zik terveiket s beszélik mes 'kint a szálláson legsürgősebb 'intézkedéseiket. A nagy mun- ' kavágyban már egy új kezde- 'ményezés is napvilágot látott 1 a 30 műszakos mozgalom. Akik [ csatlakoznak hozzá, nem keve- i sebbet vállalnak magukra i mint hogy nem adják alább ' havonkint 30 műszaknormányi • teljesítménynél. Komoly köte- I lezettség ez s annál nagyobb i szükség lesz rá, minél többel \ várat magára az idei tavasz.
