Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

DUNÁNTÚLI VaÁCPR0lETÁQ7AI$CVtm7£mC1 XIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM A MAI SZAMBÁN: Köszöntjük derék bányászainkat. (2. o.) — Kö­zös erővel eredményesebb a gazdálkodás. (2. o.) — Ezer év — színikritika. (3. o.) — Múló zivatar. (3. o.) — Napvilágra kívánkozik. (3. o.) — A Dunántúli Napló képes filmtájékoz- tatója. (4. o.) — Úttörő rovat. (5. o.) — Malen­kov elvtárs március 15-én Londonba érkezik. (6. o.) — Bp. Dózsa—Pécsi Dózsa 1:0. M DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/XG A'NAK ABA: 5« FILLER VASÁRNAP, 1956 MÁRCIUS 11 Bízunk állami gazdasági dolgozóink helytállásában Ha szombaton reggelre még egyszer be is mutatta erejét a téli időjárás, a frissen esett hótakaró sem felejtetheti el velünk, a baranyai állami gaz­daságok dolgozóival, hogy köz­vetlenül a mezei munkák meg­indulásának küszöbén állunk. Nem tagadjuk — az igazgatók, főagronómusok nagyobb aggo­dalommal néznek elébe, mint egy évnek előtte. A megye ro­hamléptekkel haladó iparosí­tása, a mohácsi farostlemez- gyár építése, de mindjárt hoz­zátehetjük, saját szerződtető munkánk lelemény telensége révén munkáslétszámunk csak fele a tavalyinak. Ezért, hogy földjeink termése, tábláink tisztasága újra felülmúlhassa az egyéni gazdákét és a szövet­kezetek is tanulhassanak tő­lünk, meglévő munkásainknak s a gépeknek kell elfoglalniuk a hány zó emberek helyét. Az 1955-ben kiadott 307 miniszte­ri és kormánykitüntetés azt ta­núsba. hogy ilyen nehéz hely­zet idején is bátran számítha­tunk minden gyalogmunkás, foeatos. gépész-traktoros és ál­lattenyésztő meg nem hátráló áld ozatkészségére. Régen, az uradalmi világ cse’édembérének a feje nem fájt attól, hogy egyeletlen marad a oiisoök cukorrépája, vagy be- gvüjtetlen az uraság szénája, h'szen a kommencióba egyfor­mán mértek, ha kisebb volt, ha nagvobb a termes. A nép tulaj­donában lévő állami gazdaság­ban saját maga látja hasznát vagy sínyli meg kárát tulaj­donosa; a munkás. Az. időben elvégzett vetéssel, kifogástalan növényápolással elért jó ter­més nemcsak az országosan ja- vu'ó életszínvonalon keresztül kamatozik részükre, hanem a tavaly már hiánytalanul kifi­zetett prémiumok útján is. A babarci állami gazdaságban 77r 0n0 forint jövedelemhez ju­tónak a munkások bérükön fe- lü1 mert úgy dolgoztak, hogy a termésátlagok messzi túlha­ladták a tervezettet. Sátorhe­lyen, ahol 455.000 forint került tervén felül kifizetésre a már hatodik esztendeje ott dolgozó Csőmé Lajos elvtárs évi jöve­delme 34 és félezer forinton fe­lül volt. A megyében kifizetett öt mi"ió forint prémium ékes­szóló bizonyítéka annak, hogy az állami gazdaságokra is áll a jelszó: termelj többet — job­ban élsz. A többet termeléshez, irtáén végzett munkák, ehhez n?di« serény munkáskéz kell. y^piiett, hogy esaládtagjain- i-nt ismerőseinket is mun­kába'hívjuk. dolgozzunk úgv p ‘avaszon, hogy a munkaero- hiánv miatt ne következzek be sehol sem késlekedés, nehezen helvrehozható elmaradás. Akik igazo'atlan mulasztás nélkül renden ideiüket munkában tö’h'k nemcsak erkölcsi elisme­résben részesülnek, hanem • forintos áron saját maguk es csaladjuk részére hiánytalanul megkaoiák egész esztendei bú­zaszükségletüket. ,Tudju^ hogy a részes műveléseknek 'dén újra történő engedélyez - •>e is sok. most még ingadoz avmkaorét kötne gazdasaga- ‘pt-hoT A • °rre vonatkozó tár­gyalások még nem értek vé­get. Jó lenne, ha felettes szer­veink mielőbb meghoznák dön­tésüket. mert a részes művelés­nek néhány kétségtelenül hát; rányos vonása mellett donto szerepe volt abban, hogy táb­láink nem maradtak gazban s kanír-smkat mintaszerűen mű­velhettük meg. A mezei munkák nehezét azonban csak a gépesítés teljes kihasználása veheti le váló­inkról. A múlt esztendőben sok gazdaságban drága tanuló­pénzt fizettünk ki azért, mert nem egyeztettük össze kellően a vetést a gépi növényápolár követelményeivel. Nem egy he­lyen csak akkor jöttünk rá. hogy szűkek a sorok, amikor a kultivátor már kivagdalta az első növényeket és a koratava­szi előre rom látást már sem­miképpen n tudtuk helyre­hozni. Az legyen idén a vetés első pillanatától az utolsóig a jelszó, hogy: helyet a gépek­nek! Csináljunk utat nekik négyzetes vetéssel a kukoricá­ban, megfelelő sortávolsággal pedig a többi kapásterületen. Tavaly a sátorhelyi és a bólyi állami gazdaságok fogatosai, traktorosai lelkiismereti kér­dést csináltak a gépek megfe­lelő beállításából s nem vélet­len, hogy éppen ezért ezeken a helyeken használhattuk ki leg­inkább a gépeket. Nemrég még kevés volt az univerzál gé­pünk s nem köthettünk belő­lük egyet-egyet a növényter­melő brigádokhoz. Idén azon­ban már mindenütt kössenek egyességet a növénytermelési brigádok vezetői egy-egy Zeto- rossal vagy Univerzálossal s járjanak egymás kezére a ve tés kezdetétől mindaddig, amíg kár nélkül a növényápoló trak­tor bejárhat a táblákra. Azután már rajtuk áll, hogy mint Al­földi János és Szabó Sándor zetorosok tették a beremendi Vörös Csillag Állami Gazda­ságban — ezer, vagy kétezer kézi munkanapot helyettesítse­nek. Esztendők óta együtt emle­getik az állami gazdaságokkal a jövedelmező gazdálkodás kö­vetelményét. Mivel ez elsősor­ban a nagy terméseken, a bő hozamokon múlik, melyek vi­szont munkásaink ezrei kezé­be vannak letéve — a jövedel­mezőség ügyét mindannyiunk ügyévé kell tenni. Mindnyá­junk érdeke ugyanis, hogy a kormánynak ne kelljen évről- évre milliókat fordítani a ba­ranyai gazdaságok ráfizetései­nek kiegyenlítésére, hanem mi tehessünk le asztalára millió­kat, hogy felhasználhassa a népjólét emelésére. Két éve még egy gazdaság sem tudott eredményes mérleget felmutat­ni, 1955-ben már a bikali, bólyi, siklósi és gyulapusztai gazda­ságok közel két és fél milliót jövedelmeztek. A kormányzat a gazdaságok dolgozóit azzal is érdekeltté teszi az eredményes gazdálkodásban, hogy a mun­kabéren, a prémiumon felül ennek az összegnek negyedré­szét is visszatéríti a gazdaság­nak, hogy szociális és kulturá­lis célokra, elsősorban lakás­építésre, s lakások rendbehoza­talára használja fel. így is kö­zel hét millió forintért építünk új lakásokat a megyében — de ez még korántsem annyi, mint amennyire tényleg szükség vol­na. Könnyítsék meg a la­kások építését dolgozóink azzal, hogy tavasztól kezd­ve becsületesen végzett mun­kával érjék el a jövedelmező­ség után járó 25 százalékos visszatérítést Is. „ Sátorhelyen, Szentegáton az '«sszel csónakról szedték a ku­koricát a munkások, csakhogy megmenthessék a termést. Azok a dolgozók, akik képesek voltak ilyen nagy erőfeszítést követelő helytállásra, azok al­kalmasak arra is, hogy a mun­kaerőhiány ellenére is még na­gyobb gazdasági eredménnyel zárják az évet, mint tavaly. A párt és az állam bízik bennük, hogy a tavaszi munkák nagy feladatait ugyanolyan jól vég­rehajtják, mint azt tavaly tet­ték. , Petőházi Gábor megyei igazgató A nagy kitüntetés jobb munkára köteles ! A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói az elmúlt év násodik félévének eredmé­nyei alapján elnyerték a Mi­nisztertanács és a SZOT el­sőségének vörös vándorzász- 'aját. E nagy kitüntetésnek jobb munkára kell ösztönöznie a pécsi bányászokat, akik már­ciusban isme1 súlyosan elma­radtak a tei. teljesítésében, s most is csak 94,2 százalékon állanak. A komlói bányászok felismerték feladatukat, s most zászlóőrséget tartanak a lemaradás pótlása és a felsza­badulás ünnepére tett vállalá­sok teljesítése érdekében. Ezt a példát kell követniök a pé­csieknek is! Számos olyan körlet és csa­pat van a Pécsi Szénbányá­szati Trösztnél is, amely be­csületesen teljesíti tervét, sőt még április 4-re tett felajánlá­sát is túlteljesíti. Ilyen többek között Gulyás István elvtárs körlete, amely jelenleg a Pé­csi Szénbányászati Tröszt leg­jobb körlete is egyben. A kör­let dolgozói április 4-re tett vállalásukkal azt ígérték, hogy 90 tonna jóminőségű szenet termelnek terven felül. ígére­tüket teljesítették: 90 tonna helyett 281 tonna szenet ter­meltek. Emberek a gáton... A dunaszekcsői kompkikötő melletti partszakaszon álldo­gáló tömegben futótűzként ter­jed a legújabb hir: Bajánál már másfél métert emelkedett a víz. — Mi sem panaszkodhatunk éppenséggel — jegyzj meg va­laki a hajóállomás mellett. — Csak rá kell nézni a mércére. Többen is szemügyre veszik, nem tudni, ma már hányad­szor. — Hát igen — sóhajt egy idős bácsi, — már 807 centire áll. Aztán az oszlopra mutat az öreg, amelyen egy szám lát­ható. — Még sok hiányzik a 926- 'ól. Mert annyi volt az ötven- négyi áradáskor a legmagasabb ízá lás. Mindenki hallgat Majd tá völi robbanás zaja morajlik. Fentebb bombázzák a jeget. — F.bert Ferenc párttitkár a ha­jóállomás mellett húzódó part­szakasz felelőse még a fülét is 'rra fordítja. — Ér is ez valamit, mikor egy jégpáncél az egész Duna — mondja mellette lemondó legyintéssel egy asszony. Majd a palánknál álló Solymosi Já- nosnéhoz szól: — Kiköltöztetek-e már? — Még nem — válaszol Soly- mosiné. — Legutóbb is kihur- colkodtunk, és nem jött az ár­víz odáig. — Azért jobb megelőzni a bajt — szól közbe a párttitkár. — Az Alszögi részen már ürí­tik a lakásokat. Odébb, az egyik alacsonyfek vésű ház előtt már jó félmc teres földgétacskát döngölnek vagy tizenöten. Fiatalasszony, Halmos Tr'vánné jön arra ztve: — Nem látták erre a kisfia- t? — kérdi. — Akkora Iá­it ot cipelt magával, hogy alig •írta. Fölnevetnek az emberek. A kisgyerek amott egy kis cso­port közepén birkózik a lapát- al és földdel. A túlsó, dunafalvi parton A gomolygó gőzben csak né- a villannak fel az arcok: *7r>itz Ferencé meg a többieké Eltűnnek, meg előbukkannak, akár a fantomok, a hangjuk is színtelen, tompa, alig-alig birkózik meg a gőzterhes le­vegővel. Szürke cseppek ke '•esnek utat a falon, freccsen nek szét valahol a kövön vagy a gép fémrészein. Gépzúgás léptek csusszanása és károm­kodás. Ilyen munka közben a Mo­hácsi Selyemgyár irelőműhe- lye. Helyesebben: ilyen volt munka közben az irelőműhely. Ilyen bizony egészen addig, amíg Solymosi József üzemve zető és Susula István műve zető össze nem dugták fejüket. Az emberek iránti felelősség- érzet indította el a gondolatai­kat és a ceruzát a kezükben. Ha ma betekintünk az irelő- műhelybe? Egy hatalmas kürtő lóg az írelőgép fölé s feneketlen tor­ka felszippantja a szárítóhen­gerek közül kicsapódó mérges gázokat, gőzgomolyagokat. S mintha szitkokat elnyelte vol­na a varázserejü szerkezet: vidámabbak az emberek, tán néha még nóta is fakad itt, a nemrégen még olyan vigaszta- 'an helyiségben. — Ez is valami, elvtárs, — bólogat Spitz Ferenc, amikor elmondom mindezt — csakhát mégis a minőség az első. Mert leshette az ember a selyem- szövetet még egy héttel ez­előtt, éppen csak látta a gőz­től. Most meg már a legkisebb 'olt sem kerülheti el a figyel­münket. Nem vitáztam az irelőmes­terrel: az emberek egészsége az első, vagy az áru minősége. De most azért elmondom: jó, na­gyon jó, hogy az emberek megbecsülése, az emberek sor­sa iránti felelősség adta a két szakember kezébe a ceruzát meg a vonalzót és teremteti kedvezőbb munkafeltételeket az irelőműhelyben. Dehát azért — meg kell mondanom, — az is csak jó, hogy ennek a következménye az áru minő­ségének javulásában jelentke­zik. még nagyobb a sürgés-forgás. Erősítik a gátat, amelyen szür­ke csíkként húzódik végig a te­tejére hordott friss föld. Ko­csik vonulnak fáradhatatlanul, hozzák a földet, rózsát, Autó fordul be a keskeny utcán és a kompkikötő előtt hirtelen fékezéssel megáll. — Elülső üvegén felírás: „Árvíz- védelem Zászlóőrségen a komlói bányászok A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai március 8- tól 15-ig zászlóőrséget tarta­nak. Ennek eredményeként a tröszt 100.7 százalékra teljesí­tette 9-i napi tervét és ezzel javított havi eredményén is. Kossuth-bánya bányászai, akik márciust lemaradással kezd­ték, 104.5 százalékot értek el a zászlóőrség második napján. A Béta-aknaiak tovább javítót-« ták eredményüket — 102.5 szá­zalékra teljesítették napi ter­vüket. 104.4 százalékot értek el a nagymányokiak és 115,5 százalékot a szászvári bányá­szok. Most már három üzem, Szászvár, Nagymányok és Bé­ta-akna teljesíti túl havi ter­vét Is. Ha tovább javulnak az ered­mények, minden remény meg­van arra, hogy a komlói bá­nyászok pótolják év eleje óta fennálló tartozásukat és be­csülettel teljesítsék április 4-e tiszteletére tett felajánlásukat is. Villanyt kap a falu 1955-ben a tervezett 8 község helyett tizennégyet villamo­sítottunk. Ezenkívül három állami gazdaságba, a szentmárton- pusztaiba, a mohácsszigetibe és a bogádmindszentibe is beve­zették a villanyt. Iparcikk kiállítás Pécsett a SZMT székházban Szombat délben a pécsi Kiskereskedel­mi Vállalat rendezé­sében nagyszabású iparcikk kiállítás nyí­lott meg Pécsett. Az iparcikk kiállí­tása bemutatta a szo­morú múltat, amely­ben a háziasszonyok konyhájában még egyszerű csikótűz­hely, kis szűk fehér kredenc, felemás szék foglalt helyet a kony­hában. Mellette már ott volt a dolgozó nők jelenét bemutató konyhai berendezés. Itt már a korszerű konyhai technika esz­közei jelentek meg a látogatók előtt, mint például a: „Ziss“, Moszkva önműködő villamos hűtőszek­rény, amely a gyor­san romló élelmisze­reket megmenti és fagylaltkockák készí­tésére is alkalmas. Sokan megcsodálták ezt a fehér zománc­fényű, 7 500 forintos készüléket. Kedden délután 5 órakor és március 18-án a ki­állítás területén főző­napot rendeznek, Ez alkalommal bemutat­ják, hogy konzerv­árukból 10 perc alatt, hogyan lehet ebédet főzni, a „Nova*’ vil­lanyszekrényen, — amelynek ára 1963 forint. Sokan megcsodál­ják a törpe háztartási tűzhelyet, amelynek ára 1 200 forint. Ez kiválóan alkalmas ama vállalatok részé­re, atnelyek nyara­lókkal rendelkeznek. A jénai tálak mel­lett ott találhatók a 165 forintos villany- kávéfőzők. Újdonság a kiállításon a 2 hő­fokon szabályozható vili any vasaló, amely­nek ára mindössze 150 forint. Igen prak­tikus a 130 forintos, pirosnyelű, kicsiny utivasaló, amelyhez külön dobozt is ad­nak. Sokan körüláll- ják a takarék villany vasalót, amely mind­össze 210 forintba ke­rül és fele annyi ára­mot fogyaszt, mint a rendes villanyvasaló. Előnye az, hogy csak lefelé sugároz ki ára­mot, A 108,80 forintos petrofor mellett ott találjuk a tolórúgós, 180 forintos háztartá­si mérleget, a 119,70 forintos vaj köp alő gépet, a 2 literes 230 forintos és a 4 literes 280 forintos fagylalt­készítőgépet. A következő sarok­ban csillognak a kü­lönböző nagyságú aluminium edények. Mellettük ott van a dolgozók által régen keresett, 20 forintos konzervnyitó. A te­rem közepén azok a cikkek találhatók, amelyek minden­egyes háztartásban nélkülözhetetlenek, mint például a Rapid mosópor. AZ utazók kényelmét szolgálja a „Decenta“ szappan­lap, amely 20 levél­ből áll és ára mind­össze 1,10 forint. Elő­nye: hogy vízzel ke­verve, rögtön habzik és kézmosásra kivá­lóan alkalmas. Az iparcikk kiállí­tás keretében nagy­szabású húsvéti já­tékáru kiállítást is rendeztek. Itt a 13 fo­rintos hápogó kacsá­tól kezdve, a cintá­nyéron játszó medve- bocsig, a „Balaton“ motoros csónakon keresztül egészen a legújabb játékérde­kességen keresztül, a 18,80 forintos repülő­kerékig minden meg­található. Mindössze 84 forintba kerül a hatalmas zöldszínű gumi-krokodill, — amelynek minden gyerek örül. A kiállítás látoga­tói szívesen keresik fel a Pécsi Vendég­látó Vállalat büféjét, ahol Győző Géza konyhavezető cukrász süteményei sorakoz­nak egymás mellett. A füstölt marhanyelv mellett ott vannak a kocsonyázott imbi- szek, a kaszinó tojá­sok, sonkás roláttok, a töltött gombák, az ossié heringek, a hi­deg fogasok, a tunk- masszából készült ha­talmas virágváza. Kár, hogy a Vas és Műszaki Főigazgató­ság a beígért mosógé­peket nem szállította le a kiállításra. Biso- nj ára az is érdekelte volna asszonyainkat, Az emberért? — A minőségért?

Next

/
Thumbnails
Contents