Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-11 / 61. szám
DUNÁNTÚLI VaÁCPR0lETÁQ7AI$CVtm7£mC1 XIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM A MAI SZAMBÁN: Köszöntjük derék bányászainkat. (2. o.) — Közös erővel eredményesebb a gazdálkodás. (2. o.) — Ezer év — színikritika. (3. o.) — Múló zivatar. (3. o.) — Napvilágra kívánkozik. (3. o.) — A Dunántúli Napló képes filmtájékoz- tatója. (4. o.) — Úttörő rovat. (5. o.) — Malenkov elvtárs március 15-én Londonba érkezik. (6. o.) — Bp. Dózsa—Pécsi Dózsa 1:0. M DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/XG A'NAK ABA: 5« FILLER VASÁRNAP, 1956 MÁRCIUS 11 Bízunk állami gazdasági dolgozóink helytállásában Ha szombaton reggelre még egyszer be is mutatta erejét a téli időjárás, a frissen esett hótakaró sem felejtetheti el velünk, a baranyai állami gazdaságok dolgozóival, hogy közvetlenül a mezei munkák megindulásának küszöbén állunk. Nem tagadjuk — az igazgatók, főagronómusok nagyobb aggodalommal néznek elébe, mint egy évnek előtte. A megye rohamléptekkel haladó iparosítása, a mohácsi farostlemez- gyár építése, de mindjárt hozzátehetjük, saját szerződtető munkánk lelemény telensége révén munkáslétszámunk csak fele a tavalyinak. Ezért, hogy földjeink termése, tábláink tisztasága újra felülmúlhassa az egyéni gazdákét és a szövetkezetek is tanulhassanak tőlünk, meglévő munkásainknak s a gépeknek kell elfoglalniuk a hány zó emberek helyét. Az 1955-ben kiadott 307 miniszteri és kormánykitüntetés azt tanúsba. hogy ilyen nehéz helyzet idején is bátran számíthatunk minden gyalogmunkás, foeatos. gépész-traktoros és állattenyésztő meg nem hátráló áld ozatkészségére. Régen, az uradalmi világ cse’édembérének a feje nem fájt attól, hogy egyeletlen marad a oiisoök cukorrépája, vagy be- gvüjtetlen az uraság szénája, h'szen a kommencióba egyformán mértek, ha kisebb volt, ha nagvobb a termes. A nép tulajdonában lévő állami gazdaságban saját maga látja hasznát vagy sínyli meg kárát tulajdonosa; a munkás. Az. időben elvégzett vetéssel, kifogástalan növényápolással elért jó termés nemcsak az országosan ja- vu'ó életszínvonalon keresztül kamatozik részükre, hanem a tavaly már hiánytalanul kifizetett prémiumok útján is. A babarci állami gazdaságban 77r 0n0 forint jövedelemhez jutónak a munkások bérükön fe- lü1 mert úgy dolgoztak, hogy a termésátlagok messzi túlhaladták a tervezettet. Sátorhelyen, ahol 455.000 forint került tervén felül kifizetésre a már hatodik esztendeje ott dolgozó Csőmé Lajos elvtárs évi jövedelme 34 és félezer forinton felül volt. A megyében kifizetett öt mi"ió forint prémium ékesszóló bizonyítéka annak, hogy az állami gazdaságokra is áll a jelszó: termelj többet — jobban élsz. A többet termeléshez, irtáén végzett munkák, ehhez n?di« serény munkáskéz kell. y^piiett, hogy esaládtagjain- i-nt ismerőseinket is munkába'hívjuk. dolgozzunk úgv p ‘avaszon, hogy a munkaero- hiánv miatt ne következzek be sehol sem késlekedés, nehezen helvrehozható elmaradás. Akik igazo'atlan mulasztás nélkül renden ideiüket munkában tö’h'k nemcsak erkölcsi elismerésben részesülnek, hanem • forintos áron saját maguk es csaladjuk részére hiánytalanul megkaoiák egész esztendei búzaszükségletüket. ,Tudju^ hogy a részes műveléseknek 'dén újra történő engedélyez - •>e is sok. most még ingadoz avmkaorét kötne gazdasaga- ‘pt-hoT A • °rre vonatkozó tárgyalások még nem értek véget. Jó lenne, ha felettes szerveink mielőbb meghoznák döntésüket. mert a részes művelésnek néhány kétségtelenül hát; rányos vonása mellett donto szerepe volt abban, hogy tábláink nem maradtak gazban s kanír-smkat mintaszerűen művelhettük meg. A mezei munkák nehezét azonban csak a gépesítés teljes kihasználása veheti le válóinkról. A múlt esztendőben sok gazdaságban drága tanulópénzt fizettünk ki azért, mert nem egyeztettük össze kellően a vetést a gépi növényápolár követelményeivel. Nem egy helyen csak akkor jöttünk rá. hogy szűkek a sorok, amikor a kultivátor már kivagdalta az első növényeket és a koratavaszi előre rom látást már semmiképpen n tudtuk helyrehozni. Az legyen idén a vetés első pillanatától az utolsóig a jelszó, hogy: helyet a gépeknek! Csináljunk utat nekik négyzetes vetéssel a kukoricában, megfelelő sortávolsággal pedig a többi kapásterületen. Tavaly a sátorhelyi és a bólyi állami gazdaságok fogatosai, traktorosai lelkiismereti kérdést csináltak a gépek megfelelő beállításából s nem véletlen, hogy éppen ezért ezeken a helyeken használhattuk ki leginkább a gépeket. Nemrég még kevés volt az univerzál gépünk s nem köthettünk belőlük egyet-egyet a növénytermelő brigádokhoz. Idén azonban már mindenütt kössenek egyességet a növénytermelési brigádok vezetői egy-egy Zeto- rossal vagy Univerzálossal s járjanak egymás kezére a ve tés kezdetétől mindaddig, amíg kár nélkül a növényápoló traktor bejárhat a táblákra. Azután már rajtuk áll, hogy mint Alföldi János és Szabó Sándor zetorosok tették a beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságban — ezer, vagy kétezer kézi munkanapot helyettesítsenek. Esztendők óta együtt emlegetik az állami gazdaságokkal a jövedelmező gazdálkodás követelményét. Mivel ez elsősorban a nagy terméseken, a bő hozamokon múlik, melyek viszont munkásaink ezrei kezébe vannak letéve — a jövedelmezőség ügyét mindannyiunk ügyévé kell tenni. Mindnyájunk érdeke ugyanis, hogy a kormánynak ne kelljen évről- évre milliókat fordítani a baranyai gazdaságok ráfizetéseinek kiegyenlítésére, hanem mi tehessünk le asztalára milliókat, hogy felhasználhassa a népjólét emelésére. Két éve még egy gazdaság sem tudott eredményes mérleget felmutatni, 1955-ben már a bikali, bólyi, siklósi és gyulapusztai gazdaságok közel két és fél milliót jövedelmeztek. A kormányzat a gazdaságok dolgozóit azzal is érdekeltté teszi az eredményes gazdálkodásban, hogy a munkabéren, a prémiumon felül ennek az összegnek negyedrészét is visszatéríti a gazdaságnak, hogy szociális és kulturális célokra, elsősorban lakásépítésre, s lakások rendbehozatalára használja fel. így is közel hét millió forintért építünk új lakásokat a megyében — de ez még korántsem annyi, mint amennyire tényleg szükség volna. Könnyítsék meg a lakások építését dolgozóink azzal, hogy tavasztól kezdve becsületesen végzett munkával érjék el a jövedelmezőség után járó 25 százalékos visszatérítést Is. „ Sátorhelyen, Szentegáton az '«sszel csónakról szedték a kukoricát a munkások, csakhogy megmenthessék a termést. Azok a dolgozók, akik képesek voltak ilyen nagy erőfeszítést követelő helytállásra, azok alkalmasak arra is, hogy a munkaerőhiány ellenére is még nagyobb gazdasági eredménnyel zárják az évet, mint tavaly. A párt és az állam bízik bennük, hogy a tavaszi munkák nagy feladatait ugyanolyan jól végrehajtják, mint azt tavaly tették. , Petőházi Gábor megyei igazgató A nagy kitüntetés jobb munkára köteles ! A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói az elmúlt év násodik félévének eredményei alapján elnyerték a Minisztertanács és a SZOT elsőségének vörös vándorzász- 'aját. E nagy kitüntetésnek jobb munkára kell ösztönöznie a pécsi bányászokat, akik márciusban isme1 súlyosan elmaradtak a tei. teljesítésében, s most is csak 94,2 százalékon állanak. A komlói bányászok felismerték feladatukat, s most zászlóőrséget tartanak a lemaradás pótlása és a felszabadulás ünnepére tett vállalások teljesítése érdekében. Ezt a példát kell követniök a pécsieknek is! Számos olyan körlet és csapat van a Pécsi Szénbányászati Trösztnél is, amely becsületesen teljesíti tervét, sőt még április 4-re tett felajánlását is túlteljesíti. Ilyen többek között Gulyás István elvtárs körlete, amely jelenleg a Pécsi Szénbányászati Tröszt legjobb körlete is egyben. A körlet dolgozói április 4-re tett vállalásukkal azt ígérték, hogy 90 tonna jóminőségű szenet termelnek terven felül. ígéretüket teljesítették: 90 tonna helyett 281 tonna szenet termeltek. Emberek a gáton... A dunaszekcsői kompkikötő melletti partszakaszon álldogáló tömegben futótűzként terjed a legújabb hir: Bajánál már másfél métert emelkedett a víz. — Mi sem panaszkodhatunk éppenséggel — jegyzj meg valaki a hajóállomás mellett. — Csak rá kell nézni a mércére. Többen is szemügyre veszik, nem tudni, ma már hányadszor. — Hát igen — sóhajt egy idős bácsi, — már 807 centire áll. Aztán az oszlopra mutat az öreg, amelyen egy szám látható. — Még sok hiányzik a 926- 'ól. Mert annyi volt az ötven- négyi áradáskor a legmagasabb ízá lás. Mindenki hallgat Majd tá völi robbanás zaja morajlik. Fentebb bombázzák a jeget. — F.bert Ferenc párttitkár a hajóállomás mellett húzódó partszakasz felelőse még a fülét is 'rra fordítja. — Ér is ez valamit, mikor egy jégpáncél az egész Duna — mondja mellette lemondó legyintéssel egy asszony. Majd a palánknál álló Solymosi Já- nosnéhoz szól: — Kiköltöztetek-e már? — Még nem — válaszol Soly- mosiné. — Legutóbb is kihur- colkodtunk, és nem jött az árvíz odáig. — Azért jobb megelőzni a bajt — szól közbe a párttitkár. — Az Alszögi részen már ürítik a lakásokat. Odébb, az egyik alacsonyfek vésű ház előtt már jó félmc teres földgétacskát döngölnek vagy tizenöten. Fiatalasszony, Halmos Tr'vánné jön arra ztve: — Nem látták erre a kisfia- t? — kérdi. — Akkora Iáit ot cipelt magával, hogy alig •írta. Fölnevetnek az emberek. A kisgyerek amott egy kis csoport közepén birkózik a lapát- al és földdel. A túlsó, dunafalvi parton A gomolygó gőzben csak né- a villannak fel az arcok: *7r>itz Ferencé meg a többieké Eltűnnek, meg előbukkannak, akár a fantomok, a hangjuk is színtelen, tompa, alig-alig birkózik meg a gőzterhes levegővel. Szürke cseppek ke '•esnek utat a falon, freccsen nek szét valahol a kövön vagy a gép fémrészein. Gépzúgás léptek csusszanása és káromkodás. Ilyen munka közben a Mohácsi Selyemgyár irelőműhe- lye. Helyesebben: ilyen volt munka közben az irelőműhely. Ilyen bizony egészen addig, amíg Solymosi József üzemve zető és Susula István műve zető össze nem dugták fejüket. Az emberek iránti felelősség- érzet indította el a gondolataikat és a ceruzát a kezükben. Ha ma betekintünk az irelő- műhelybe? Egy hatalmas kürtő lóg az írelőgép fölé s feneketlen torka felszippantja a szárítóhengerek közül kicsapódó mérges gázokat, gőzgomolyagokat. S mintha szitkokat elnyelte volna a varázserejü szerkezet: vidámabbak az emberek, tán néha még nóta is fakad itt, a nemrégen még olyan vigaszta- 'an helyiségben. — Ez is valami, elvtárs, — bólogat Spitz Ferenc, amikor elmondom mindezt — csakhát mégis a minőség az első. Mert leshette az ember a selyem- szövetet még egy héttel ezelőtt, éppen csak látta a gőztől. Most meg már a legkisebb 'olt sem kerülheti el a figyelmünket. Nem vitáztam az irelőmesterrel: az emberek egészsége az első, vagy az áru minősége. De most azért elmondom: jó, nagyon jó, hogy az emberek megbecsülése, az emberek sorsa iránti felelősség adta a két szakember kezébe a ceruzát meg a vonalzót és teremteti kedvezőbb munkafeltételeket az irelőműhelyben. Dehát azért — meg kell mondanom, — az is csak jó, hogy ennek a következménye az áru minőségének javulásában jelentkezik. még nagyobb a sürgés-forgás. Erősítik a gátat, amelyen szürke csíkként húzódik végig a tetejére hordott friss föld. Kocsik vonulnak fáradhatatlanul, hozzák a földet, rózsát, Autó fordul be a keskeny utcán és a kompkikötő előtt hirtelen fékezéssel megáll. — Elülső üvegén felírás: „Árvíz- védelem Zászlóőrségen a komlói bányászok A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászai március 8- tól 15-ig zászlóőrséget tartanak. Ennek eredményeként a tröszt 100.7 százalékra teljesítette 9-i napi tervét és ezzel javított havi eredményén is. Kossuth-bánya bányászai, akik márciust lemaradással kezdték, 104.5 százalékot értek el a zászlóőrség második napján. A Béta-aknaiak tovább javítót-« ták eredményüket — 102.5 százalékra teljesítették napi tervüket. 104.4 százalékot értek el a nagymányokiak és 115,5 százalékot a szászvári bányászok. Most már három üzem, Szászvár, Nagymányok és Béta-akna teljesíti túl havi tervét Is. Ha tovább javulnak az eredmények, minden remény megvan arra, hogy a komlói bányászok pótolják év eleje óta fennálló tartozásukat és becsülettel teljesítsék április 4-e tiszteletére tett felajánlásukat is. Villanyt kap a falu 1955-ben a tervezett 8 község helyett tizennégyet villamosítottunk. Ezenkívül három állami gazdaságba, a szentmárton- pusztaiba, a mohácsszigetibe és a bogádmindszentibe is bevezették a villanyt. Iparcikk kiállítás Pécsett a SZMT székházban Szombat délben a pécsi Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében nagyszabású iparcikk kiállítás nyílott meg Pécsett. Az iparcikk kiállítása bemutatta a szomorú múltat, amelyben a háziasszonyok konyhájában még egyszerű csikótűzhely, kis szűk fehér kredenc, felemás szék foglalt helyet a konyhában. Mellette már ott volt a dolgozó nők jelenét bemutató konyhai berendezés. Itt már a korszerű konyhai technika eszközei jelentek meg a látogatók előtt, mint például a: „Ziss“, Moszkva önműködő villamos hűtőszekrény, amely a gyorsan romló élelmiszereket megmenti és fagylaltkockák készítésére is alkalmas. Sokan megcsodálták ezt a fehér zománcfényű, 7 500 forintos készüléket. Kedden délután 5 órakor és március 18-án a kiállítás területén főzőnapot rendeznek, Ez alkalommal bemutatják, hogy konzervárukból 10 perc alatt, hogyan lehet ebédet főzni, a „Nova*’ villanyszekrényen, — amelynek ára 1963 forint. Sokan megcsodálják a törpe háztartási tűzhelyet, amelynek ára 1 200 forint. Ez kiválóan alkalmas ama vállalatok részére, atnelyek nyaralókkal rendelkeznek. A jénai tálak mellett ott találhatók a 165 forintos villany- kávéfőzők. Újdonság a kiállításon a 2 hőfokon szabályozható vili any vasaló, amelynek ára mindössze 150 forint. Igen praktikus a 130 forintos, pirosnyelű, kicsiny utivasaló, amelyhez külön dobozt is adnak. Sokan körüláll- ják a takarék villany vasalót, amely mindössze 210 forintba kerül és fele annyi áramot fogyaszt, mint a rendes villanyvasaló. Előnye az, hogy csak lefelé sugároz ki áramot, A 108,80 forintos petrofor mellett ott találjuk a tolórúgós, 180 forintos háztartási mérleget, a 119,70 forintos vaj köp alő gépet, a 2 literes 230 forintos és a 4 literes 280 forintos fagylaltkészítőgépet. A következő sarokban csillognak a különböző nagyságú aluminium edények. Mellettük ott van a dolgozók által régen keresett, 20 forintos konzervnyitó. A terem közepén azok a cikkek találhatók, amelyek mindenegyes háztartásban nélkülözhetetlenek, mint például a Rapid mosópor. AZ utazók kényelmét szolgálja a „Decenta“ szappanlap, amely 20 levélből áll és ára mindössze 1,10 forint. Előnye: hogy vízzel keverve, rögtön habzik és kézmosásra kiválóan alkalmas. Az iparcikk kiállítás keretében nagyszabású húsvéti játékáru kiállítást is rendeztek. Itt a 13 forintos hápogó kacsától kezdve, a cintányéron játszó medve- bocsig, a „Balaton“ motoros csónakon keresztül egészen a legújabb játékérdekességen keresztül, a 18,80 forintos repülőkerékig minden megtalálható. Mindössze 84 forintba kerül a hatalmas zöldszínű gumi-krokodill, — amelynek minden gyerek örül. A kiállítás látogatói szívesen keresik fel a Pécsi Vendéglátó Vállalat büféjét, ahol Győző Géza konyhavezető cukrász süteményei sorakoznak egymás mellett. A füstölt marhanyelv mellett ott vannak a kocsonyázott imbi- szek, a kaszinó tojások, sonkás roláttok, a töltött gombák, az ossié heringek, a hideg fogasok, a tunk- masszából készült hatalmas virágváza. Kár, hogy a Vas és Műszaki Főigazgatóság a beígért mosógépeket nem szállította le a kiállításra. Biso- nj ára az is érdekelte volna asszonyainkat, Az emberért? — A minőségért?
