Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

V/lÁC PROLETÁRJA t Et YC/ÜL JETEK!

DUNÁNTÚLI ,

NAPLÓ

H D P B A BANYA HEGYEI BIIOTT/AC AN AK LAPJA

XIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÄM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 MÁRCIUS 31

A MAI SZAMBÁN:

Felszólalások a megyei pártaktíva-értekezle- ten. (2. o.) — Újjáválasztják a közalkalmazottak szakszervezetének területi bizottságát. (2. o.) — Erlander svéd miniszterelnök sajtó- értekezlete. (2. o.) — Nemzetközi szemle. (2. o.) — A mai Napló. (4 o.) — Mindenki segít. (4. o.) — Üdvözöljük csehszlovák sportbarátainkat. (4. o.)

Három legújabb termelőszövetkezetünk:

a bánosi Rákóczi, a turonyi lenkesalja és a paliéi Zöld Mező

Három baranyai községről írun k, Bánosról, Turonyról és Paliéról. A régi okmányok papírjain az előbbi mint Bálván, később meg Báványosként szerepel s csak annyit említenek meg még róla, hogy lakói a török hódoltság idején kénytelenek voltak odahagyni vagyonkájukat is, idegenben bújdokőlni. Turonyt 1237-ben említik először az évkönyvek. A pécsi káptalan, majd a prépost, azután a Batthyányi grófok birtoka Tűről és Turul néven szerepelt azelőtt. Község-történetük egyik legfontosabb lapját az elmúlt napokban írták meg.

Népünnepélyen alakult meg a bánosi Rákóczi Tsz

(Tudósítónktól)

Lakodalom van-e, vagy tán eljegyzést ülnek, avagy születése napjának örvend odabent egy víg társaság? Bizony sohasem találta volna el az igazságot az érdeklődő, hogy miért az a nagy vigasság késő éjszaka a bánosi iskolában, ha meg nem kérdi a tortákkal, sültekkel forgolódó háziasszonyokat.

Hát lakodalomnak nem lakodalom — mert zenekart hirtelenjében nem volt módjukban keríteni. Eljegyzésnek viszont csakugyan beillik, bár senki ujjára nem húztak karikagyűrűt, s e mulatság születésnap is egyben. Hogyan? Úgy, hogy péntekre virradóra 24 bánosi parasztember jegyezte el magát a termelőszövetkezettel s ezzel megszületett a sásdi járás első idei közös gazdasága, a Rákóczi. Ezért születésnap ...

Amíg bent az „örömszülék” a jó megértésre, a virágzó gazdálkodásra koccintják össze szüntelenül poharaikat — vessük egybe, hogy milyen célkitűzéssel vág neki az új életnek majd a fele Bános, öt hold híján kerek kétszáz holdas közös birtokukon a pénteki leltározás után kedden haladéktalanul megindítja a vetést az igazgatóság, élén Pintér Ferenccel, az új tsz elnökével. Ami pedig a továbbiakat illeti, kiterjedt takarmánytermelésbe és nagymértékű állattenyésztésbe kívánnak kezdeni.

Csütörtökön este alakuló gyűlés — péntek reggel közös szántás Turonyban

(Telefonjelentés) |

Nemcsak a bánosi iskola volt nagy események színhelye, hanem a turonyi dombtető is. Itt, a Tenkes aljában, a falu fölé épült iskolában tartotta meg csütörtökön este 31 javarészt középparaszt a szövetkezet alakuló gyűlését. Ha itt nem is járta a pohár és tortával sem kedveskedtek egymásnak — a hangulat semmivel sem volt kevésbé bizakodó, mint Bánoson. Mi lehetne az új tsz neve itt, a Tenkes aljában?! Csakis „Tenkesalja”. Ez került rá a belépési nyilatkozatokra, ez arra a papírra, amelyen a Földművelésügyi Miniszterhez fordultak működési engedélyért.

Nóhisz — míg az a levél megjárja Pestet! S a válasz, az iktatás... — Nem, ne féltse senki — életrevaló gazdák laknak Turonyban. A működési engedélyre mitsem várva, pénteken reggel Janó János 19 holdas, az elnök, Bálint Sándor tanácselnök elvtárssal, aki

nemrégiben a villányi járási tanácsnál dolgozott — már a határban válogatta a földeket a harkányi gépállomás traktora részére. Úgy süt a nap, olyan gyorsan szikkadnak a turonyi földek, hogy vétek lenne minden percet elszalasztani belőle. Induljon neki a gép, szántson csak — majd az esti megbeszélésen Kurucz Sándorral, Mészáros Lajossal, ifjú Kréczó Ferenccel, Kalocsai Istvánnal, az intézőbizottság többi tagjával eldöntik: melyik darabba mi kerüljön. Azon a 276 hold földön, amiből a szövetkezet megalakult negyvenhat ember akar már jobban élni az idén — nem késlekedhetnek egy fél pillanatot sem.

írjuk ide sok párttitkár okulására, hogy Turonyban Tóth Kálmán elvtárs milyen derekasan viselkedett. Bár eltört a lába, mégis aláírta a nyilatkozatot azzal, hogy őszig a lánya dolgozik a közösben helyette s akkor ő maga is bekapcsolódik.

A paliéi Zöld Mező

Pénteken délután az iskolában jöttek össze Palié község dolgozó parasztjai, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot, hogy megalakítsák az új termelőszövetkezetet. 14 család 24 taggal 92 holdon kezdi meg a közös gazdálkodást. Az új termelő- szövetkezet neve Zöld Mező és elnöküknek Fetzer Józsefet, a falu egyik tekintélyes gazdáját választották meg.

Az alakuló gyűlésen a meghívott egyéni gazdák közül Mauch József kérte a felvételét, a termelőszövetkezetbe. A tagság hozzájárult Mauch József felvételéhez és a fiatal gazda feleségével együtt belépett a csoportba. így a Zöld Mező megalakulása után alig egy órával két új taggal gyarapodott, ■

Hasznosítsuk mindennapi munkánkban az SZKP XX. kongresszusának tanulságait!

Felszólalások a megyei pártaktíva-értekesleten

Tegnapi számunkban ismertettük a megyei párt-végrehaj- tó bizottságnak a megyei pártaktíva értekezleten elhangzott beszámolóját. A vitában sokan felszólaltak.

beleszólása sincs a kenyérgyár munkájába, amely Komló ellátását biztosítja, mert az a megyei tanácshoz tartozik. A városépítés alkalmával sem kérték ki a tanács véleményét, s előfordult, hogy az új városrészekben nem építettek orvosi rendelőt, gyógyszertárat, bölcsődét.

Érdemes a mezőgazdaság átszervezéséért fáradozni

Tartsuk be a kollektív szerződéseket!

Sziveri Kálmán elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a Má- gocsi Rákosi Tsz elnöke többek között elmondotta, hogy a mezőgazdaságban dolgozók sok tanulságot merítenek a kongresszus tanításaiból.

— Érdemes és szükséges

minden erőnkkel a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért fáradozni. Amíg például a földterület többségén kisüzemi gazdálkodást folytattak.

50—60 vagon gabonát termeljek Mágocson, ma Mágocs termelőszövetkezeti község, a legutóbbi számítások szerint 120 vagon kenyérgabonát adott az országnak. Termésátlagaink meghaladják a 10 mázsát. Cukorrépa termelésünk is megkétszereződött.

— Egyetértek a beszámolóval, hogy a termelőszövetkezetekben fejleszteni kell az állattenyésztést. Ehhez viszont megfelelő takarmányalapra van szükség. Szövetkezetünk 'így határozott, hogy a földterület 23 százalékán kukoricát velünk, a parlagon heverő' földeken silókukoricát termesztünk.

Földvári János elvtárs, a sellyei járási tanács elnöke számos hasznos, gyakorlati tanácsot mondott el.

— A járásban az év első három hónapjában sokan léptek be a termelőszövetkezetekbe. Tapasztalataim szerint ennek két oka van. Évek óta azt a nézetet vallottuk, hogy előbb a falvak egy-egy tekintélyes középparasztját kell meggyőzni a belépésről, őt majd követik

Vizi László elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója többek között elmondotta. hogy korszerű, teherbíró, tehetőleg zárt vágatbiztosító szerkezetek beépítésére törekszenek. Ezenkívül mind jobban gépesítik a szállítást, különösen Béta-aknán. Mindkét feladat megoldásához az eddiginél sokkal több segítséget várnak a szénbányászati minisztériumtól és a különböző kutatóintézetektől. Helyesnek tartaná, ha a bányák mérnökei tanulmányozhatnák néhány külföldi, hasonló körülmények között dolgozó bányaüzem munkáját.

A komlói bányászok nagy fába vágták fejszéjüket: harmadszor is meg akarják szerezni a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Úgy dolgozunk, hogy ezt a célt elérjük és túlteljesítsük az első negyedéves terveinket.

A mohácsi járásban nem kielégítő a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, — állapította meg felszólalásában König János elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a mohácsi járási pártbizottság első titkára. — Az utóbbi két hónapban azonban egyes termelőszövetkezeteknél már sikerült megszüntetni a befeléfordul ást Somberekén például naponta 6—7 kisgyűlést tartottak. A majsi termelőszövetkezet tagjai rendszeresen felkeresték otthonaikban a dolgozó parasztokat, s rövid idő alatt 52 csaa többiek is. Amikor így dolgoztunk, nem értünk el eredményeket. Ebben az évben minden dolgozó parasztot felkerestünk.

— Hosszú ideig nem a helyi erőkre támaszkodtunk, hanem különböző vállalatok alkalmazottaival „megszálltuk“ a falvakat, sokszor hetekig ott tartózkodtunk. Legtöbbször alig néhány paraszt-család lépett-a szövetkezetekbe. Most a helyi szövetkezetek népnevelőivel, együtt járunk agitálni, s azóta több mint 600 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodást.

Ezután arról beszélt, hogy az adófizetés szorgalmazásánál é- a községpolitikai tervek elkészítésénél is a lakosságra támaszkodtak. A választókerületekben kisgyűléseket tartottak kérték a dolgozók javaslatait akik több mint egy millió forint társadalmi munkát vállaltak. Továbbra is segíteni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezőkészségének kibontakoztatását,

— A SZKP XX. kongresz- szusa megállapította, hogy a pártmunkát a termelési tervek a szükségletek kielégítése alapján végezzük, — mondotta Vajda Ferenc elvtárs, a pécs- váradi járási pártbizottság harmadtitkára. A gépállomás párt- szervezete igyekezett eddig is így dolgozni. A traktorosok, brigádvezetők, agronómusok javaslata alapján a megadott tervvel szemben ellentervet készítettünk s a pártszervezet ennek végrehajtására serkenti, neveli a dolgozókat.

Iáddal növekedett a termelő- szövetkezet.

— A mezőgazdaság szocialista átszervezésének legfontosabb feltétele: erős, jól működő pártszervezet. A járási párt- bizottság most már több időt tölt a községekben, megmutatja egy-egy határozat végrehajtásának módszereit is. A 10 tagon aluli tsz-pártszervezetek- ben tervet dolgoztunk ki a tagjelöltfel vételi munkára. Úgy véljük, hogy a pártszervezetekre támaszkodva, rövid időn belül meggyorsul a termelő- szövetkezetek számszerű fejlődése.

Reisz Lajos elvtárs, a bőrgyár pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy a termelés pártellenőrzését többnyire felülről végzik. A pártcsoportok ebben nem igen vesznek részt, mert a pártcsoportok vezetői nem ismerik a különböző mutatószámokat és a közöttük lévő összefüggéseket. Kilenc előadásból álló tanfolyamot indítottunk, amelyen a kommunista műszaki vezetők megmagyarázzák a pártbizottság tagjainak, a pártszervezetek vezetőinek és a pártcsoportoknak a különböző műszaki problémákat.

Szőlősi Géza elvtárs, a pet- tendi tsz párttitkára után Sírnék Árpád elvtárs, a komlói városi tanács elnöke szólalt fel. Azt javasolta, hogy a helyi tanácsoknak adjanak nagyobb hatáskört. A komlói városi tanácsnak például semmi

— Ebben az évben több, mint 100 üzemben készült kollektív szerződés — mondotta Bognár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. — Szeretném azonban felhívni az elvtársak figyelmét, hogy sok üzemünkben még ma sem becsülik eléggé a vállalt kötelezettségeket. Az elmúlt évben négy üzem kivételével a dolgozók mindenütt teljesítették vállalásaikat. Az igazgató elvtársak viszont gyakran megfeledkeznek erről, különösképpen a szociális és munkavédelmi előírásokat illetően A' Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti munka- védelmi felügyelője egy alka- ' ómmal a mecsekszabolcsi Ist- ván-akna nyugati bányameződben járva figyelmeztette a műszaki vezetőket a munka- védelmi szabályok betartására A két bányamester ahelyett hogy kijavította volna a hibát.

Pécsi elvtárs. a pécsváradi járási tanács elnökhelyettese a szocialista vagyon védelme körüli hibákra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy például a berkesdi tanács végrehajtó bizottsága tétlenül nézte a termelőszövetkezet vagyonának dézsmálását. A termelőszövetkezeti munkaeszközök jogtalan használatára is van példa Monyoródon és más községekben. Ezután a kulákság elleni harc néhány eltorzítását tette szóvá, s bírálta azokat, akik saját karrierista céljaikra próbálják felhasználni a párt segítségét. Példaként megemlítette, hogy az erzsébeti tanács v. b. titkára, amikor tagjelöltfelvételi ügyét tárgyalVereckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója az SZKP XX. kongresszusának nagy jelentőségéről beszélt, majd rátért a pécsi szénbányák feladatainak és eredményeinek ismertetésére.

— Ismeretes — mondotta, — hogy Sztálinváros a múlt héten megkezdte előmunkálatait a kohókoksz gyártására és ennek alapanyagát a mecseki liasz szénmedence adja. Ez a körülmény, valamint egyre fejlődő iparunk fokozottabb követelményeket állít elénk.

Elmondotta ezután, hogy a pécsi szénbányák idei felemelt tervét a trösztnél pesszimista hangulatban fogadták, s januárban 6 000 tonna szénnel maradt adós a bánya, de februárban már 101 százalékra teljesítette tervét, s a márciusi terv túlteljesítésével előreláthatólag teljes negyedévi tervét is teljesíti.

Az eddigi eredményekről szólva elmondotta, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszl 1938-hoz viszonyítva 1955-ben 183 százalékra növelte a szén- termelést. A további termelés- növeléshez új aknák nyitására van szükség. Ez a munka 1953-ban majdnem 1 milliárd

a határidő lejárta után módosítást kért. A munkavédelmi felügyelő nem engedélyezte, és értesítette őket, hogy mu- 'asztásukért büntetés jár és erre meg is teszi a javaslatát. Mi történt ezután? A szabolcsi kerület igazgatója panasszal fordult a tröszt főmérnökéhez és a szakszervezeti bizottság elnökének jelenlétében azt mondta: vagy én nem leszek tovább igazgató, vagy azonnal leváltják a munkavédelmi felügyelőt.

— Az ilyen magatartás nem hogy elősegítené, hanem gátolja a szakszervezeti aktívák kezdeményezőkészségét, azt, hogy bátran elmondják az ész- 1elt hibákat.

— A szakszervezeti bizottságok és az aktívák mindent megtesznek, hogy a kongresz- szus tanulságainak hasznosításával megjavítsák munkájukat. harcos, vitatkozó, politizáló szervezetté váljanak.

ták, kijelentette: akkor lép be a pártba, ha a párt biztosítja, hogy még legalább húsz évig titkár marad. A bírálat elfojtásáról szólva Krecz János monyoródi tanácselnököt bírálta, aki a jogos kritikát visz- szautasította. Ennek ellenkező végleteként említette a szilágyi példát, ahol „túlságosan is közvetlen“ sógor-koma kapcsolat alakult ki a község vezetői és a dolgozók között, s emiatt a tanács elvesztette tekintélyét. Végül arról beszélt, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságoknak önállóbban kell dolgozniok, helyes kapcsolatot kell kialakítaniok a dolgozókkal.

forintos beruházással megkezdődött. A végrehajtásban azonban elmaradás van. Érintette ezután a szénszállítás és új építkezések néhány problémáját, majd rátért a gépesítés kérdéseire.

Bányáinkban, — mondotta többek között, — az alig módosított, 20—30 évvel ezelőtti konstrukciójú gépeket használják. Bár a sújtólégveszély és más nehézségek korlátozzák a gépesítést, megvalósításáért mégis sokkal többet kell tenni. Most a gépesítés kérdése égető problémává vált, mert a termelékenységet intenzíven növelni csak erőteljes gépesítéssel tudjuk.

Ennek bizonyítására számos adatot sorolt fel, majd hangsúlyozta, hogy a termelés fokozása szempontjából rendkívül fontos a bányászok lakásviszonyainak további javítása.

A továbbiakban beszámolt arról, hogy a fokozott egészségvédelem érdekében kíséretek folynak a szén portalan ejtésére, a gázveszélyt pedig a gáz hasznosításával kombinálva igyekszenek leküzdeni;

(Folytatás a 2. oldalon)

Túlteljesítjük első negyedéves terveinket

A szocialista vagyon védelme mindenki kötelessége

Fő kérdés a gépesítés