Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-30 / 77. szám
VllÁC PROLETÁRJA t Et YE/ÖL JFTP KI A MAI SZAMBÁN: Négy Bartók-hangversenyről. (3. o.) — Levelezői ankét volt Komlón. (3. o.) — Tito elnök az ifjúsági munkaakció jelentőségéről. (3. o.) — Április 4 tiszteletére. — Üzemeink jelentik. (3. o.) — Százötvenöt kátolyi levél. (3. o.) — Teljes erővel folyik a szántás. (3. o.) :— A porcelángyári szakszervezet segíti a termelést. (3. o.) — Mindenki segít. (4. o.) BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC A'NAK l A PJA XIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM ARA: 5# FILLÉR PÉNTEK, 1956 MÁRCIUS 30 Ax első lépések Az új baranyai szövetkezetek ezernyi tagjához fordulunk, azokhoz a derék emberekhez, akik mint a dráva- sztáraiak egyik este szakítottak az egyéni gazdálkodással és rá égy napra már közösén indultak rozsét gyűjteni a parlamenti erdőségekbe. Dol- gosságuk, szorgalmuk, törekvő iparkodásuk néhány hét alatt már kivívta egész környékük helyeslő tetszését. A kívül maradt gazdák a jó indulásból is megítélhetik, hogy az a szövetkezet, amely már másnap megfogja a dolog végét, sohasem válik „munkakerülők gyülekezetévé.“ Mindnyájan tudjuk, hogy egész utcasorok tartják rajta szemüket új szövetkezeteink minden . tevékenységén. Legyünk rajta, hogy a jó megindulást még sikeresebb folytatás kövesse, mert akkor azok latolgatása is belépéssé érlelődik, akik must „majd őszig meglátjuk“-kal és „még egy kicsit várok“-kal búcsúztak a népnevelőktől. Biztosra vehetjük, idén a frlu egyéni parasztjai is beleadnak — ahogy mondani szokás — „apait-anyait" gazdálkodásukba. Erre nemcsak az állami kedvezménye«, meg a tőt, azok az új szövetkezetek gondolkodnak helyesebben, amelyek saját erejükből már most hozzákezdenek a közös állattenyésztéshez. Pettenden a párhetes Uj Élet Termelőszövetkezet a vetések előtti rossz időt sertésszállásnak való fa kitermelésére használta fel, Merenyén pedig egy ideiglenesen megfelelő istálló igény- bevételével a napokban létrehozták a közös tehenészetet is. Egyelőre ugyan csak a bevitt jószágok állnak az istállóban, de az eladott lovak árából már kezük ügyében van az a 16 ezer forint, amelyet a közgyűlés döntése szerint az utolsó fillérig tehenek vásárlására használnak fel a közeljövőben. A tavaszi vetések mostani rengeteg tennivalója során, amikor kétennyi erő is kevés lenne — helytelen volna az igáslovakon máról-holnapra túladni. De mihelyt túl vagyunk a nehezén, mérlegeljük a gépi munka lehetőségeit, földjeink szétszórtságát és tegyük pénzzé a felesleges lovakat. Árukon azonnal szerezzünk be teheneket, s maid az árpacséplés idejére sertéseket is. Azt a pénzhiányt, amit most kezdeti nehézségként főleg azok a szövetkezetek éreznek, melyeknek működési engedélye még nem érkezett meg, az aratásig is csak a tejpénz oldhatja meg valamennyire. Amíg mindenki csak önönkései kitavaszodás serkenti mindannyiűkat, hanem az a mindúntalan előbukkanó törekvés is, hogy megmutassák: lám, kívül is megyünk any- nyira, mint ti a szövetkezetben. És talán az új szövetkezeti parasztokban kisebb lenne a vágy megmutatni ennek ellenkezőjét? Semmi esetre sem! Vállalkozó kedvvel vegyenek részt ebben a versengésben, amelynek első menete már ma eldől azon, hogy ki szántja fel. ki veti be legelőször tavasziakkal a földjét. Ne legyen egyetlen olyan község sem a megyében, ahol nem az új szövetkezet végez maga gazdája volt, könnyen elszámolt a bevétel-kiadással családja körében. Az új termelőszövetkezet népes családjában azonban később sok nézeteltérésre, felesleges ösz- szezördülésre, megkülönbözés- re adhatna okot, ha nem vezetnék napról-napra, még a legnagyobb dologidőben sem elhanyagolva rendesen a pénztárkönyvet és nem írnák fel a tagok munkaegységeit. Bár országos szervek mulasztása folytán isok helyen még sem tankönyv, sem munkaegységkönyv nincs — feltétlenül szükséges, hogy a szövetkezet vezetősége hétrőllegelőször a mezei munkával! Ma még, és hangsúlyozzuk; hogy egyelőre csak nincs más előnyük az egyéni gazdákkal szemben, mint az összefogásból eredő gyorsaság, hisz földjeik a birtokrendezésig csak- úgy parcellák3"3 szakadozik szét, mint az övéik. De ha jó szervezéssel ezt a gyorsaságot kihasználják, akkor máris megteremtették vele a magasabb termés alapjai3- Kézenfekvő, hogy ahol a bevitt földek egy dűlőben és közvetlenül egymás mellett terülnek el, ott 'természete- sen az egyéni gazdak WrtokaU nak legkisebb megsértése nélkül — törekedjenek három- négy-öt-tíz holdas ^blák kialakítására ezekből az egybefüggő területekből & már a vetésben is, ?,,nó* vényápolásban kihasználhatják a gépál lomás ^ovenyapoló traktorainak segíthet is. Ha azonban «ldes &*** vetés is az első lépes az új szövetkezet er^”?Í£y€lze,zár'' számadásához, ,ad^ ® igazi nagyüzem3 gazdaság a termelőszövetkezet, nincs közös haszonállat állománya. Van egy-két hely, aliol egyedül az állami támogatásból szándékoznak megvásárolni az első teheneket, meg tenyész- kocákat. Ha. népi államunk meg ie ad minden tőle telhehétre felülvizsgálja az ellenőrző bizottsággal együtt a nyilvántartásokat és ezzel előre kihúzzák minden igazságtalanság és összekülönbö- zés méregfogát. Papírmunka — legyintettek sokan az ilyesmire egyénileg dolgozó korukban —, a közös gazdálkodás megindulásának egyik fundamentuma — állítjuk mi és velünk együtt a régi termelőszövetkezeteknek egész sora. Azzal, hogy Budapestről megérkezik a földművelésügyi miniszter engedélye, még nem lesz igazán közös gazdaság a még ma száz és százdarabra tagolt új termelőszövetkezet. Tagjai teszik azzá! Tagjai, azok a bátor, kezdeményező parasztemberek, akik vállalták, hogy községükben százévek megcsontosodott hagyományával szakítva — kiverekedik az újfajta, emberségesebb falusi életet. Lehet, hogy botladoznak majd s tévednek nem egy esetben, de szorgalmukat teljes erejével segíti Pártunk meg az állam, s épben ezért biztos, hogy szövetkezetük gyorsan felvirágzik. Hasznosítsak mindennapi munkánkban az SZKP XX. kongresszusának tanulságait! Megyei pártaktíva-értekezlet a Petőfi filmszínházban A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága március 28-án, szerdán délelőtt 9 órakor a pécsi Petőfi filmszínházban pártaktíva-értekezletet tartott. Az elnökségben helyetfoglalt Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai. A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját „Az SZKP XX. kongresszusának tanulságai és a párt- szervezetek feladatai" címmel Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondotta el. A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolója — Azzal az elhatározással jöttünk össze, hogy megvitassuk az SZKP XX. kongresszusának tanulságait és ezek alkalmazásával gyarapítsuk saját erőinket. A XX. kongresz- szus azoknak a kérdéseknek egész sorát válaszolta meg, amelyek életbevágóan összefüggnek a szocializmusért folytatott harc sikerességével. Felemelő és nagyszerű képet adott a szocializmus világáról, amelynek erői legyőz- hetetlenek és állandóan tovább gyarapodnak. A beszámoló ezután a szovjet társadalmi rend és .a szovA megyei pártbizottság az elmúlt évben igyekezett pártunk III. kongresszusának határozatai és a jobboldali elhajlást megbélyegző Központi Vezetőségi határozat szellemében dolgozni. A pártszervezetek helyesen értelmezték az említett határozatokat és számottevő eredményeket értek el a Központi Vezetőség és a Minisztertanács terveinek megvalósításában. Mindenekelőtt az iparban és különösen a szénbányászatban értünk el eredményeket. A pécsi tröszt tavaly elnyerte a Felszabadulási Serleget, a „Munka Vörös Zászló Érdemrendet“, a napokban pedig visszaszerezte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A komlói tröszt az elmúlt évben a tervteljesítő bányák közé lépett, elnyerte a Felszabadulási Serleget s a napokban másodszor kapta meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Most elhatározták: úgy dolgoznak, hogy harmadszor is elhódítsák a zászlót és ezzel kiérdemeljék a „Munka Vörös Zászló Érdemrend“ kitüntetést. Ha azonbat) alaposabban tanulmányozzuk a mecseki szénmedence helyzetét, néhány dologban jelentős hibákat találunk. A szenvagyon kutatását sokkal szervezettebbé kell tenni. jet állam szakadatlan megszilárdításának nagy eredményeivel, a megváltozott nemzetközi helyzettel kapcsolatos néhány elvi problémával foglalkozott, majd a XX. kongresszusnak azt a megállapítását elemezte, hogy mostani viszonyaink között különösen a gazdasági építőmunka feladatai kerülnek előtérbe.. — Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülése hangsúlyozta, hogy a XX. kongresszusnak a gazdasági építőmunkára vonatkozó határozatait a mi viszonyainkra is alkalmazni kell. mazásával arra kell törekedni, hogy a kutatómunkát meggyorsítsuk. Helyesnek tartanánk, ha a kongresszus tanításainak hasznosításával a kutaT tást nem Budapestről, hanem a kutatómunka helyén irányítanák. A ízén kitermelésénél, szállításánál az előbbinél talán még nagyobb nehézségeink vannak a műszaki elmaradottság miatt. A Komlói Szénbányászati Tröszt a Molnár-féle 100 méteres mozgalom tapasztalatai alapján jelenleg is folytat szervezési kísérleteket a gyorsvágathajtás bevezetésére, de mindössze hat feltáró csapat dolgozik ciklikus grafikon alapján kanalas rakodógéppel. Eredményeik mind az egy főre eső teljesítményt, mind a vágathajtás sebességét illetően mintegy 20—30 százalékkal jobbak az átlagnál, de a gyakori ürescsillehiány, a faellátás zavarai és a műszaki szervezetlenség miatt a ciklust átlagosan csak 70 százalék körül tudják teljesíteni. A pécsi bányákban a gyenge sü- rítettlevegőellátás akadályozza a teljesítmények növelését, a gépi rakodás bevezetését. Mindkét trösztnél még ma is többnyire a 20—30 évvel ezelőtti technikai felkészültséggel dolgoznak. Rendkívül fontos feladat tehát a munkahelyi szállítás gépesítése, hogy ezzel megszüntethessük a lapos fejtésekben a készlettolást és főként Komlón kiküszöbölhessük a talicskázást. Különösen a komlói trösztnek van sok tennivalója a megfelelőbb fejtcsi rendszer kialakításában. A frontfejtésből termelt szén arányát rövid időn belül- a jelenlegi 40—42 százalékról 60- 65 százalékra kell emelni, egyrészt Béta-aknán a frontfejtés kialakításával, másrészt a fajlagos fronthomlokhossz növelésével. Pártszervezeteink éberen őrködjenek, hogy a műszaki fejlesztési tervek, elgondolások megvalósuljanak és emellett főként a technológiai és a munkafegyelem megszilárdításában segítsenek a gazdaság- vezetésnek. Az elmúlt évben kevesebb volt ugyan az igazolatlanul kiesett műszakok száma, mégis Komlón az összüze- mi teljesítménnyel számolva, több, mint 8 ezer tonna kiesést, okozott. Megfelelő intézkedésekkel. s a politikai felvilágosító munkával meg kell akadályozni a nagyarányú munkaerővándorlást is. Az előbbiek mellett nagyon megragadta figyelmünket az SZKP XX. kongresszusán elhangzott és a mi pártunk Központi Vezetőségének határozatában ugyancsak megemlített törekvés, hogy az iparban, de különösen a bányászatban a lehetőségekhez képest minél előbb át kell térni a 7, illetve 6 órás munkanapra. A megyei párt-végrehajtó bizottság úgy gondolja, helyes, ha a helyzet gondos elemzése alapján javaslatot dolgozunk ki a munkaidő megrövidítésére. Erre néhány éven belül, talán még az ötéves terv ideje alatt van reális lehetőség. Ez természetesen a technika nagyarányú fejlesztését igényli. Helyesnek tartanánk, ha ebben a munkában a két tröszt bányászai, párt- és szakszervezetei, valamint műszaki vezetői aktívan részt vennének. A beszámoló ezt követően a megye építőiparának helyzetét elemezte, felhívta a pártakti- va figyelmét az exporttervek mennyiségi és minőségi követelményeinek fokozottabb teljesítésére, majd a mezőgazdaság helyzetét ismertette. Erősítsük, fejlesszük termelőszövetkezeteinket! Jelentős eredményeket értünk el az iparban, különösen a szénbányászaiban A kutatómunkát, amely ma még nagyon lassú és rend- szertelen — össze kell hangolni a tényleges bányászati munkával. 1950-től 1955-ig mintegy 65 ezer folyóméter fúrólyukat mélyítettek a komlói trösztnél, a legfontosabb kutatások — mint pl. a zobáki akna — területén azonban csak 60 százalékos felfúrási eredményt tudtunk elérni. A komlói szénmező szénvagyonának több, mint 80 százalé- csak a geológiailag valószínű kategóriába lehet sorolni, Ezért a mélyfúrási techno- ,.*a .megjavításával, a fúrási teljesítmény fajlagos és meny- pyisegi fokozásával, másrészt uj kutatási módszerek alkatMegyénkben az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom. Március 24-i adatok szerint a megyében 254 termelőszövetkezet működik közel 12 ezer családdal mintegy 16 ezer taggal és 112 ezer ka- tasztrális hold földterülettel. Ebben az évben 22 új termelőszövetkezet alakult. Minden egyes belépett családra átlagosan 8,7 katasztrális hold föld jut. Ez a szám azt bizonyítja, hogy szegényparasztok mellett az eddiginél nagyobb számban léptek be középparasztok a termelőszövetkezetekbe. Ez azt mutatja, hogy a járási és helyi párt- és állami szervek az eddigieknél sokkal gondosabban tanulmányozták a középparasztok magatartását, gondolkodásmódját. Érvényesíteni tudták azt a fontos gyakorlati útmutatást, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében elsősorban a falu termelőszövetkezeti parasztságára kell támaszkodni. Minden faluban külön-külön nagy figyelemmel tanulmányozták a viszonyokat, a dolgozó parasztok érveit 6 ennek alapján kitartó, szívós politikai munkával vetették meg a sikerek alapját* Ez a munkamódszer mindé nekelőtt a sellyei és a szigetvári járási pártbizottságokon honosodott meg. Tanulni kell tőlük a járások többségében, elsősorban a mohácsi, a sásdi és a pécsvára- di elvtársaknak, ahol ma még gyengén állunk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. Nincs tehát semmi okunk a megnyugvásra, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a megye össz-szántóterületének mindössze egynegyede tartozik a termelőszövetkezetek birtokához, tehát a megye paraszti lakosságának nagyobbik fele még mindig egyénileg gazdálkodik. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése mellett az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a régi és mostanában alakult szövetkezetek munkáiénak. Ezt azért kell hangsú- 'yozni, mert a termelőszövetkezetek gazdálkodása még sok kívánnivalót hagy maga után. A számszerű fejlesztésben oél- dát mutató sellyei járásban nem készítettek megfelelő terveket, nem biztosították a közös gazdálkodás megindulásához szükséges néhány egyszerű, de rendkívül fontos intézkedést. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztság, de különösen a középparasztság számára csak akkor lesz igazán vonzó a termelőszövetkezet. ha gazdaságikig megerősödik, kihasználja a nagyüzemben rejlő nagy lehetőségeket. Termelőszövetkezeteink gazdálkodásának leggyengébb oldala az állattenyésztés. A termelőszövetkezetekben — össz- földterüietüket véve alapul — 100 holdra csupán 19 szarvas- marha jut. A hiba oka mindenekelőtt az, hogy az állattenyésztés fejlesztésére sem a megyei, sem a járási párt- és tanácsszervezetek nem fordítanak elég gondot. A megyei pártbizottság és a megyei tanács intézkedett, hogy a jelenleg ki nem használt épületeket a tsz-eknek adják, másrészt a romos, a gazdálkodás helyétől távolabbi épületeket lebontsák és felhasználják istállóépítésre. A megyei pártbizottság közösen a megyei tanáccsal iavaslatot terjeszt a Minisztertanács elé, hogy tegye lehetővé legalábbis a nagyobb termelőszövetkezetekben a tej feldolgozását és értékesítését, mert ez ösztönzést jelentene az állattenyésztés növelésére. A megyei pártbizottság a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében úgy határozott, hogy először csak járásonként, egy vagy két községben olyan tervet kell kidolgozni, amely számbaveszi a falu lehetőségeit, ha minden egyes paraszti dolgozója a termelőszövetkezetben lenne. Az ilyen terv mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg dolgozó parasztok számára néhány évre előre perspektívát nyújt, megmutatja, hogy milyen nagyarányú lehetőségek rfülének a közös gazdaságban* É terveket helyes lenne még a (Folytatás a 2. oldalon)
