Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

195« MÁRCIUS 39 N a p r: ó 3 A Cementárnipari Vállalat felkészült a tavaszra Mindenki segít A Pécsi Cementóruipari Vál­lalat legnagyobb üzeme a mo- zatklapgyártó részleg. A válla­lat 1951-ben vált ki a magas- építési trösztből és meglehető­sen kezdetleges eszközökkel ön­állóan kezdett dolgozni. Ekkor még a mozaiklap üzemben is sok munkafolyamatot kézzel vé­geztek. Azóta gépeket kaptak 6 részleteiben korszerűsítették az üzemet. Kibővítették az ér- JUő-csarnokot, s nagyobb tel­jesítményű durvacsiszoló és présgépeket állítottak be. A részleges korszerűsítés emelte ugyan a termelékenységet, de nem oldotta meg véglegesen a problémát. A helyzet az, hogy a mozaik üzem régi, még ka­pitalista időkből megmaradt korszerűtlen, szűk, sötét csar­nokban termel. Kedvező időjárás esetén még csak áthidalják valahogy a ne­hézségeket, de az idei szokat­lanul zord tél sok problémát okozott. A közlekedés akadá­lyoztatása miatt nehezen ment az anyagszállítás, s csak csök­kentett kapacitással, tartalékolt anyagból tudtak dolgozni. — Ezenkívül a hidegben nehe­zebben köt a beton, megfagy a kavics. Ilyen körülmények között a mozaiklapgyártó üzem csak 71,1 százalékra teljesíthet­te február havi programját, A nehéz körülmények között is gondolt arra a vállalat, hogy a tavasszal rohamosan megin dúló építkezések mozaiklapel látására felkészüljön. Nagyobb figyelmet szenteltek a karban­tartásnak, s egy nagyteljesít­ményű durvacsiszolót és két présgépet felújítottak. Ezenkí­vül még más javítgatások is történtek, amelyeket folyama­tosan hajtottak végre. így március első dekádjának prog­ramját már 111 százalékra tel­jesítette a mozaiklapgyártó üzem. Különös gondot fordítottak a betoncsövek gyártására, ami különösen tavasszal, a levezető csatornák, árkok karbantartá­sához szükséges. A mohács­szigeti helyreállítások miatt pe­dig a szokott mennyiségnél is sokkal több kell majd. Január­ban például 184 százalékra tel­jesítették betoncsőgyártási elő­irányzatukat, s ha a februári és márciusi eredmények kiseb­bek is, de jóval 100 százalék fölött állanak. A szigeti újjá­építéshez még egy nagy segít­séget tud adni a vállalat. Ta­kács János főmérnök elvtáns felmérve a lehetőségeket, úgy gondolja, hogy a gátak újjá­építésére és nagyobb, súlyo­sabb épületek alapozásához 100 ezer darab bányaéket tudná­nak soron kívül szállítani. A Munkaerőtartalékok Hiva­tala 508. sz. Iparitanuló Inté­zete összesen 65 műszakot és 1 000 forintot ajánlott fel. A felajánlást március 25-ig min­den tanuló és dolgozó teljesí­tette. A hetven esalidbél álW Pécsdevecsercn 1199 kiló bú­zát, 2 890 kiló burgonyát, 81 kiló lisztet, 1 735 kiló kukoricát, 191 kiló babot, 27 kiló zsírt és 1 490 forintot gyűjtöttek az ár­vízkárosultaknak. # fimuotiáU a mákékel a Mái Altatni fazdadápthu* Szemben a volt föl­des úri kastéllyal, a kopár domboldalon épült fel aBári Álla­mi Gazdaság híres baromfitelepe. A fel- szabadulás előtt itt nem volt semmi. Minden — a tágas ólak, a modern nagy­üzem — a felszaba­dult nép munkájának eredménye. Kaczur Margit, Fibuschek Borbála és Röckl Pál- né ezért április 4 kö­zeledtével olyan nagy értékű versenyválla­lásokat tettek, amely méltó a nagy ünnep­hez. Aki nem ismeri a baromfitenyésztőnők szerteágazó, sok gon­dosságot és lelkiis­meretességet igénylő munkáját, természe­tesen kevésbé tudja méltányolni, mit tesz az, ha a terv által elő­írt 25-tel szemben to­jónként 30 tojás nye­résére kötelezik ma­gukat a gondozók. Öt darab tojással többet az első negyedévben — nagyon komoly dolog, hiszen rend­szerint ilyenkor téli pihenőt tartanak és kevesebbet tojnak a tyúkok. Tudott dolog, hogy mesterséges vi­lágítással egy-egy to­jó hozamát nem le­het megnövelni, de viszont elérhető vele, hogy a tojástermelést arra az időszakra hozzuk előre, amikor a legnagyobb szükség van rá: az első ne­gyedévbe. Éppen ez­ért december elseje óta az ólakban reg­gel ötkor felgyújtják a villanyt és az este már odakészített ta­karmány elfogyasztá­sára lezavarj ák_ a tyúkokat az ülőru- dakról. Eredmény? Kaczur Margit és Fibuschek Borbála a vállalt harminc he­lyett már a 44. illetve a 42. darabnál tart s április négyig ezt tojónként még tíz­zel is tetézik. Röckl Pálné óljaiban nin­csen villanyvezeték és így ő most a 21. tojásnál tart, de áp­rilis 4-ig valószínűleg ő is valóra váltja adott szavát. A baromfinevelők között Hirschinger Józsefné nevét r n- lítjük először. A ki­kelt kiscsirke érzé­keny portéka: csak egy kis gondatlansági és százával pusztítja (> őket a rájuk leselke­dő számlálhatatlan baromfibetegség. Nos Hirschinger Józsefné arfá kötelezte magát, hogy az engedélyezett 8 százalékos elhullás­ból a felszabadulás ünnepe tiszteletére 4 százalékot megment. A kvarclámpa ibo­lyántúli sugaraival pótolva a most na­gyon is hiányzó nap­fényt, el is érte, hogy hathetes nevelés után a gondjára bízott ál­lománynak csak 2,9 százaléka esett ki. Grünfelder Lőrinc állattenyésztő levele nyomán. A vizsga után... A múlt hét végén négy- hónapos tanfolyam fejező­dött be a szentlőrinci mező- gazdasági technikumban. Baranya és Somogy ifjú tsz- elnökei tanulták itt a helyes gazdálkodás mesterségét és a téli hónapok után most tértek vissza falujukba tu­dománnyal és bizonyítvány­nyal tarsolyukban. A 30 baranyai termelőszö­vetkezeti elnök közül sokan kaptak kitűnő bizonyítványt, köztük a geresdi Czegle La­jos és a szellői'Szabó Lajos. Czegle Lajost várták oda­haza, és vasárnap reggel már a tsz ügyeit intézte. — Négy hónap alatt — amíg távol volt — bizony felgyűltek a tennivalók és most, hogy a tél csak nem akar végképp eltakarodni, jól fel kell hasz­nálni az időt az irodában és a házkörül elintézendőkre. Mert ha kisüt a nap — és reméljük nem sokára így lesz — a földeken sürget a munka. Czegle Lajos pedig előveszi jegyzeteit és próbál­ja a geresdi adottságokhoz mérni a tanfolyamon aján­lottakat. — A trágyakezelést szer­vezzük meg nagyüzemi mó­don, mert ez a jó gazdál­kodás alapja, — magyarázza a vezetőség tagjainak. — Az­után vegyünk szeparátort! így tejszínnel teljesíthetjük tejbeadásunkat, és a fölö­zött tejet az állattenyésztés­ben használhatjuk fel. Sza­lagfűrész is kéne, hisz ezzel a termelőszövetkezet sok pénzt takarítana meg. Talán ugyanezekben az órákban a megye másik ré­szében Szellőn, hasonlókép­pen magyarázza szentlőrinci tapasztalatait Szabó Lajos. Egyéni gazda korában 9 hol­don gazdálkodott, most a szellői tsz tagsága 669 hol­dat bízott rá. Csütör­tökön tartanak közgyűlést és ott már a tanultak felhasz­nálásával mondja el terveit Szabó Lajos, a szellői tsz elnöke. A Pécsi Vegyesipari Vállalat dolgozói fizetésük 4 százalékát, 5 600 forintot ajánlottak fel, ezenkívül asztalos, festő és épí­tőipari részlegük két napi munkával járul hozzá a romba- dőlt épületek helyreállításá­hoz. * A Pécsi Uttörőház technikai szakkörei elhatározók, hogy i szemléltető eszközöket készíte­lek az árvizsújtotta területek 1iskolái számára. A Marázán eddig 3 000 forin­tot, 2 mázsa búzát és 1 mázsa babot adtak az árvízkárosultak megsegítésére. Különösen meg­ható volt, amikor Svoboda Vince 72 éves dolgozó paraszt száz forintot ajánlott fel. A kertvárosi iskola 3 238 fo­rintot és egy teherautóra való ruhaneműt és élelmet juttatott az árvízkárosultaknak. A ruha­neműt és az élelmet a Kemé­nyítőgyár szállítja Mohácsra. A KIOSZ pécsi helyi csoport kisiparosai eddig 12 ezer fo­rintot és többnapi munkaidőt .ajánlottak fel az árvízkárosul- tak megsegítésére. A KIOSZ Baranya megyei titkárság, a KIOSZ Bm adóközösség és a KIOSZ pécsi helyi csoport dol­gozói havi illetményük 6 száza­lékát adják. Nyugdíjas vagyok — írja le­velében Meckl Teréz, Pécs, Felső-Balokány u. 26 sz. alatti lakos, — de én is segíteni aka­rok bajbajutott embertársai­mon. A nyugdijamból száz fo­rintot adok az árvízkárosultak­nak. ( A siklósi járás lakossága t összesen 130194 forintot gyűj- ' ’tött. Ezenkívül 16101 kiló hú­szát, 60 kiló rozsot, 285 kiló ár- \pát, 718 kiló zabot, 20 327 kiló \ kukoricát, 22 615 kiló burgo­nyát, valamint tejet, tojást, ba- # bot, lisztet, hagymát, szalon­nát, cukrot, zsírt ajánlottak fel. A dolgozók önként adtak még 8 tyúkot, 4 birkát, 16 malacot, 5 borjút, 1 anyasertést, 7 kiló J szappant, 17 pár gyermek- és i férficipőt, 5 férfiöltönyt és ka­bátot, 25 női felsőruhát és 30 darab különböző ruhaneműt. A megye összes kisipari ter­melőszövetkezetei eddig 80—85 ezer forinttal segítettek az ár­vízkárosultakon. Kiemelkedő felajánlást tett a Mágocsi Ve­gyes Kisipari Termelő Szövet­kezet, amelynek dolgozói 3 hó­napon át fizetésüknek 2-2 szá­zalékát ajánlották fel, valamint a Pécsi Vasas Kisipari Szövet­kezet, amelynek dolgozói fize­tésük 5 százalékával segítet­tek. Ipacsfa község erdőbirtokos- sága 1 000 forintot ajánlott fel. — A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG és a Népművé­szeti Intézet által a népművé­szeti alkotások készítésére hir­detett pályázaton egyre többen jelentik be részvételüket. A pályázatra még lehet jelent­kezni, azonban ügyelni kell ar­ra, hogy a pályaműveket <fara­gásokat, fazekasmunkikat. hímzéseket, szőtteseket, sib-t) április 15-ig elkészítsék és az MSZT megyei titkárságára (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) elküldjék. A hidasi bányászok is kive­szik a részüket az árvízkárosul­tak megsegítéséből. A bánya­üzem dolgozói közül sokan le­mondtak illetményszenükről és így több, mint 700 mázsa sze­net adnak a károsultaknak. — Mindenki segíteni akar — a legtöbben egy napi keresetü­ket juttatják el a bajbajutot­taknak. A DISZ és az MNDSZ bált rendez, amelynek teljes bevételét is az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Pécs 11. kerülethez tartozó Malom község dolgozó paraszt­jai 2 265 forint készpénzt. 395 kiló burgonyát, 81 kiló babot, 52 kiló szemes kukoricát. 9 kiló lisztet, különböző füstölt árut és 60 darab gyermek- és fel­nőttruhát gyűjtöttek. Velencei Lajosné és Orosz Ferencné gyárvárosi h&ziasz- szonyok összesen 150 forinttal segítettek. Velencei Lajosné 100, Orosz Ferencné 50 forin­tot adott. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat dolgozói egy napi fizeté­süket ajánlották fel. A Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat dolgozói eddig 2 750 80 forintot gyűjtöttek. Furcsa levél érkezett nemrég a sellyei járási tanács­ra. Czakó Lajos, a drávafoki Virágzó Élet Tsz elnöke kérte bonne a leváltását és megírta, hogy 19-e után már nem lesz hajlandó az elnöki teendőket ellátni. Mi juttatta Czakó Lajost er­re az elhatározásra? — Rövi­den válaszolhatunk: a rágal­mazás. Drávafokra a pletyka, sugdo- lózás, befeketítés — s ami et­től már csak egy lépés, — a rá­galmazás légköre már régóta ráborította ólomszárnyait. Fé­kezte becsületes emberek tevé­kenységét és főleg ellentétet s;ított a falu vezető szervei kö­zött. amelyek ezért egyre nö­vekvő bizalmatlansággal fi­gyelték egymás munkáját. Mi terjedt tehát Drává­tokon szájról-szájra, utcán, kis­kapuban és a kemencepadkán, mint vénasszonyok nyara ide­jén az ökörnyál? ..Pavp Jenő, a tanácselnök szolgát tartott. Hogy lehet ilyen ember tanácselnök?“ — szállt az eavik hír. Aki elindította, b'zorvára iobban tudta, mint. aki felült neki, hogy Papp Je­nő földjét akkoriban segítette valaki megmunkálni, amikor ö több évig fogságban volt és hazaiöt te után egyideig. amíg isrpá* erőre nem kapott. ,.A tanácstitkárunk volks- bvndui 1 és nyilas volt’’ — hf- reszteiik meeint ugyanazok. Ez is szemenszodett hazugság. Czakó Latos, a drávafoki fez­nek alakulása óta elnöke. Ha rosszul vezetné a csoportot, ak­kor 1955-ben nem értek volna Felsült rágalmazók el 40 forintos munkaegységet. Czakó megköveteli a rendet, nem tűri a hanyag munkát, de sokszor a kelleténél erősebb hangon. Ez a hang egyáltalán nem kelléke a jó vezetésnek, mert könnyen diktátornak bé­lyegzik az illetőt, mint ahogy Czakóval is megtörtént. Nem is ezért adta be a le­mondását. Akiket sem a tagság, sem az elnök nem tűrt meg hányavetiségük miatt, azok kezdték befeketíteni az elnököt, és melléjük szegődött néhány tsz-tag — például Kiss Papp Viktorné, aki már nem egyszer szított viszályt a tagság között. Társaik aztán már szépszám­mal akadtak. S megindult az intrika úgy, ahogy a Sevillai borbély-ban a jezsuita Basilio a rágalom árié­ban énekli: „. i. mint gyenge szellő kezdetben szelíden lengő, belopódzik a fülekbe, egyre jobban — jobban terjed. Bolondos és okos főket egyaránt zavarba hoz...“ „Czakó elpanamázta a tagok cukrát”. — Ez verte a legna­gyobb hullámokat. És hiába ál­lapították meg a vizsgálati szervek, hogy ebből egy szó sem Igaz, az elnököt még mos­tanában is ezzel fogadják amer­re jár: — Igaz. hogy eladtad a cso­port cukrát? Hiába magyarázza század- szőr, hogy a 22 mázsán felül •— amit szétosztottak, — az öt mázsát azért nem vette át a földművesszövetkezettől, mert a rossz tárolás miatt teljesen átnedvesedett. De mivel Vadon Károlynak sürgősen szüksége volt cukorra, s nem válogat­hatott száraz és vizes cukor között, kapott ebből 50 kilót, és a pedagógusok 10 kilót kértek kölcsön. Maradt tehát 440 kiló és ezt a mennyiséget a földmű­vesszövetkezettől meg is kapja a tsz. „Czakó a jégfuvarból 200 forintot zsebrevágott“ — hí- resztelték el a faluban. — Mennyiben állapodtunk meg a földmű vessző ve ékezettel a jégszállításért? — kérdezték az elnöktől. — Úgy emlékszem, 1 190 fo­rintban — szólt ő. Futottak a földművesszövetkezethez, meg­nézni, mennyit fizetett. Hű, a mindenit: 1300 forintot. Vilá­gos, a Czakó 200 forintot leta­gadott, biztosan elrakta magá­nak ... Pár óra alatt az egész falu ezt fújta. Senki nem nézte meg a tsz pénztárkönyvét, pe­dig abból megállapíthatta vol­na. hogy ott is 1 300 forint áll. Hogy az elnök miért mondott mégis 1100-at? Azért, mert a jéghordásért valóban ennyiben állapodtak meg a földműves­szövetkezettel, de a tsz-tagok még valamilyen javító mun­kát is végeztek 200 forintért. De ezt csak később tudta meg az elnök. És udvart tehet Cza- "• ■ — kó ezzel a sok „lopott" pénzzel — toldották meg a legtájékozottabbak, — Esetleg házat vesz.;. és már kürtőitek utcahosszat: „A Czakó Pécsett házat vett magának. A Csillag utca 1. szá­mú ház az öné“. — Aki legjob­ban meg van erről győződve, az csak keresse fel Pécsett Gál Ferenc mázsamestert és mond­ja a szemébe. Ugyanis övé a Csillag utca 1. számú ház. Ezek és még néhány más lég- bőik apót t badarság vezettek ar­ra, hogy Czakó Lajos benyúj­totta a lemondását. A járáson a lemondását nem fogadták el, mivel a vizsgálat kiderítette, hogy amik miatt erre a lépés­re rászánta magát, egytől- egyig valótlanságok.' Hogy ki, vagy kik terjesztik Drávátokon ezt a mérget, neon tudni ponto­san. Mindenki csak mástól hal­lotta ezt is, azt is, és tovább­adta megkurtítva, vagy fel­fújva. Csak az elvtársi együttműkö­dés. a nyílt, bátor vélemény­nyilvánítás, a hibák őszinte se­gítő célzatú felvetése és közös erővel való felszámolása a biz­tosíték mindennemű rosszindu­latú vádaskodás megszüntete- sére. Gyakrabban üljenek te­hát össze a falu vezetői, mint ahogy március 23-án, a párt­házban s beszéljék és vitassák meg a problémákat, hibákat. Há így teszik ezután, ak­kor senki nem kéri majd sér­tődötten a leváltását. Czakó Lajos sem! Mert a hi­báit ő sem akarja erénynek be­állítani. Mert hiba, hogy egyik tag két háztáji tehene a közös tehenei közölt volt, mégha rö­vid időre és takarmány ellené­ben is. Jogosan kifogásolták a tagok és a nem tagok is azt, miért al­kalmazza a tsz Helyes Gyula kulákot a gátterf űrésznél napi 50 forintos bérért. Megaztán ivászatok vannak a csoportban! Mit szól ehhez az elnök? — A fogatosok többször azt mondták: Lajos bácsi, befo­gunk reggel 3 órakor és früstö- kig a helyén lesz a két vagon tégla, de csak ha ihatunk egy­két féldecit. A téglát addigra be is hozták és utána fuvarban még megkerestek a csoportnak 700—800 forintot is. 53 ezer téglát hordtak ide télen az építkezésünkhöz. Hogy aztán néha betértek egy-két féldeci­re? Jód tették. Jól? Nem mintha irigyelné valaki a féldeciket a fogadósoktól, hisz keményen dolgoztak a hi­degben, de némely tag mégis azt mondta, — főleg, aki kima­radt a koccintásból, — hogy a közös pénzéből ittak. S ha ezerszer jól tették, mégsem he- lyes. Érthető, hogy ismét csak viszályt szül. S akármilyen ki­csinységről is van szó. a belőle származó viszálykodás rossz fényt vet a termelőszövetke­zetre, és máris hangzik az egyé- n‘ek elhamarkodott vélemé- léhet ,VVeszekedrii egyénileg is Az isnzsá<T Dorp" P7 hf'gy a drávafoki Virágzó Elet Tsz ed­dig is megmutatta, hogy mire képes a parasztok szövetkezése, és mint a sellyei járás egyik legéletrevalóbb termelőszövet­kezete, ezután fogja csak iga­zán megmutatni. Erejükből most már nem csak eredmé­nyes földművelésre, hanem újabb építkezésekkel gazdálko­dásuk belterjessé tételére is futja. És ebben tagadhatatlan érdemei vannak Czakó Lajos­nak, az elnöknek is. Az is biz­tos, hogy a múlt évi 40 forin­tos munkaegységről egy-két év múlva mint kezdeti eredmény­ről fognak beszélni a Virágzó Elet Tsz-ben. Hogy így le íven ehhez az kell. hogy a tsz-ta- gok a közgyűléseket olyan fó­rumnak tekintsék, ahol egyes- egyedül a nyílt, bátor és őszin­te beszéd viheti előre a közös ügyét. Elsősorban ott tegyék szóvá, ha a vezetők, vagy ta­gok valamelyike hibát követ el. A vezetőség pedig minden­ről kimerítően tájékoztassa a tagságot, A falu vezetői ugyan­akkor ne tűrjék, hogy zavaros­ban halászni szerető egyének ellentétet szítsanak a kösaség különböző szervei között bele­gázoljanak becsületes (bár hi­bákat vétő) emberek munkájá­ba és becsületébe. Tegyék le­hetővé, hogy mindenki bátran mondhasson véleményt, mert erre szükség is van, — de azt az áldatlan állapotot, melynek csak a kárörvendők. haszonlesők, és a pletykás vén­asszonyok tapsoltak, egyszer- smindenkom fel kel! számolni Drávafok ;! WciUinger \ ilinos A tavaszi felkészülésen és a terveken kívül a vállalat veze­tősége még messzebbre is gon­dol. Nagyobbarányú bővítést, korszerűsítést terveznek 1956- ra. Most épül az új mozaiklap­gyártó csarnok. Július 30-án kell átadni. Az új csarnok elő­nye, hogy megszünteti majd a zsúfoltságot, s mintegy 100 szá­zalékkal emeli a termelékeny­séget. így az üzem képes lesz ellátni a környék összes lakás- építkezéseit mozaiklappal. Az új üzemrész előnyeihez tarto­zik az is, hogy körülbelül 30- 35 százalékkal emelkedik majd a minőség, s a selejtet 2 száza­lék alá szorítják. Az új mun­kahelyen majd nagyobb lehető­ség lesz a többszínű, tetszető­sebb lapok gyártására is. Ha a minisztérium jóváhagy­ja, megvalósul még egy régi elgondolás Is, ami eddig évről- évre húzódott. Bevezetik az iparvágányt a vállalat terüle­tére. Ez könnyebb munkát, gyorsabb le- és felrakodást, s jóval kevesebb szállítási költ­séget jelent majd. Ezek tervek. Nagyrészük azonban már féligmeddig meg­valósult. A tavasz új lendüle­tet, könnyebb munkakörülmé­nyeket jelent, s a tervek többi része is közeledik majd a meg­valósuláshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents