Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-29 / 76. szám
195« MÁRCIUS 39 N a p r: ó 3 A Cementárnipari Vállalat felkészült a tavaszra Mindenki segít A Pécsi Cementóruipari Vállalat legnagyobb üzeme a mo- zatklapgyártó részleg. A vállalat 1951-ben vált ki a magas- építési trösztből és meglehetősen kezdetleges eszközökkel önállóan kezdett dolgozni. Ekkor még a mozaiklap üzemben is sok munkafolyamatot kézzel végeztek. Azóta gépeket kaptak 6 részleteiben korszerűsítették az üzemet. Kibővítették az ér- JUő-csarnokot, s nagyobb teljesítményű durvacsiszoló és présgépeket állítottak be. A részleges korszerűsítés emelte ugyan a termelékenységet, de nem oldotta meg véglegesen a problémát. A helyzet az, hogy a mozaik üzem régi, még kapitalista időkből megmaradt korszerűtlen, szűk, sötét csarnokban termel. Kedvező időjárás esetén még csak áthidalják valahogy a nehézségeket, de az idei szokatlanul zord tél sok problémát okozott. A közlekedés akadályoztatása miatt nehezen ment az anyagszállítás, s csak csökkentett kapacitással, tartalékolt anyagból tudtak dolgozni. — Ezenkívül a hidegben nehezebben köt a beton, megfagy a kavics. Ilyen körülmények között a mozaiklapgyártó üzem csak 71,1 százalékra teljesíthette február havi programját, A nehéz körülmények között is gondolt arra a vállalat, hogy a tavasszal rohamosan megin dúló építkezések mozaiklapel látására felkészüljön. Nagyobb figyelmet szenteltek a karbantartásnak, s egy nagyteljesítményű durvacsiszolót és két présgépet felújítottak. Ezenkívül még más javítgatások is történtek, amelyeket folyamatosan hajtottak végre. így március első dekádjának programját már 111 százalékra teljesítette a mozaiklapgyártó üzem. Különös gondot fordítottak a betoncsövek gyártására, ami különösen tavasszal, a levezető csatornák, árkok karbantartásához szükséges. A mohácsszigeti helyreállítások miatt pedig a szokott mennyiségnél is sokkal több kell majd. Januárban például 184 százalékra teljesítették betoncsőgyártási előirányzatukat, s ha a februári és márciusi eredmények kisebbek is, de jóval 100 százalék fölött állanak. A szigeti újjáépítéshez még egy nagy segítséget tud adni a vállalat. Takács János főmérnök elvtáns felmérve a lehetőségeket, úgy gondolja, hogy a gátak újjáépítésére és nagyobb, súlyosabb épületek alapozásához 100 ezer darab bányaéket tudnának soron kívül szállítani. A Munkaerőtartalékok Hivatala 508. sz. Iparitanuló Intézete összesen 65 műszakot és 1 000 forintot ajánlott fel. A felajánlást március 25-ig minden tanuló és dolgozó teljesítette. A hetven esalidbél álW Pécsdevecsercn 1199 kiló búzát, 2 890 kiló burgonyát, 81 kiló lisztet, 1 735 kiló kukoricát, 191 kiló babot, 27 kiló zsírt és 1 490 forintot gyűjtöttek az árvízkárosultaknak. # fimuotiáU a mákékel a Mái Altatni fazdadápthu* Szemben a volt földes úri kastéllyal, a kopár domboldalon épült fel aBári Állami Gazdaság híres baromfitelepe. A fel- szabadulás előtt itt nem volt semmi. Minden — a tágas ólak, a modern nagyüzem — a felszabadult nép munkájának eredménye. Kaczur Margit, Fibuschek Borbála és Röckl Pál- né ezért április 4 közeledtével olyan nagy értékű versenyvállalásokat tettek, amely méltó a nagy ünnephez. Aki nem ismeri a baromfitenyésztőnők szerteágazó, sok gondosságot és lelkiismeretességet igénylő munkáját, természetesen kevésbé tudja méltányolni, mit tesz az, ha a terv által előírt 25-tel szemben tojónként 30 tojás nyerésére kötelezik magukat a gondozók. Öt darab tojással többet az első negyedévben — nagyon komoly dolog, hiszen rendszerint ilyenkor téli pihenőt tartanak és kevesebbet tojnak a tyúkok. Tudott dolog, hogy mesterséges világítással egy-egy tojó hozamát nem lehet megnövelni, de viszont elérhető vele, hogy a tojástermelést arra az időszakra hozzuk előre, amikor a legnagyobb szükség van rá: az első negyedévbe. Éppen ezért december elseje óta az ólakban reggel ötkor felgyújtják a villanyt és az este már odakészített takarmány elfogyasztására lezavarj ák_ a tyúkokat az ülőru- dakról. Eredmény? Kaczur Margit és Fibuschek Borbála a vállalt harminc helyett már a 44. illetve a 42. darabnál tart s április négyig ezt tojónként még tízzel is tetézik. Röckl Pálné óljaiban nincsen villanyvezeték és így ő most a 21. tojásnál tart, de április 4-ig valószínűleg ő is valóra váltja adott szavát. A baromfinevelők között Hirschinger Józsefné nevét r n- lítjük először. A kikelt kiscsirke érzékeny portéka: csak egy kis gondatlansági és százával pusztítja (> őket a rájuk leselkedő számlálhatatlan baromfibetegség. Nos Hirschinger Józsefné arfá kötelezte magát, hogy az engedélyezett 8 százalékos elhullásból a felszabadulás ünnepe tiszteletére 4 százalékot megment. A kvarclámpa ibolyántúli sugaraival pótolva a most nagyon is hiányzó napfényt, el is érte, hogy hathetes nevelés után a gondjára bízott állománynak csak 2,9 százaléka esett ki. Grünfelder Lőrinc állattenyésztő levele nyomán. A vizsga után... A múlt hét végén négy- hónapos tanfolyam fejeződött be a szentlőrinci mező- gazdasági technikumban. Baranya és Somogy ifjú tsz- elnökei tanulták itt a helyes gazdálkodás mesterségét és a téli hónapok után most tértek vissza falujukba tudománnyal és bizonyítványnyal tarsolyukban. A 30 baranyai termelőszövetkezeti elnök közül sokan kaptak kitűnő bizonyítványt, köztük a geresdi Czegle Lajos és a szellői'Szabó Lajos. Czegle Lajost várták odahaza, és vasárnap reggel már a tsz ügyeit intézte. — Négy hónap alatt — amíg távol volt — bizony felgyűltek a tennivalók és most, hogy a tél csak nem akar végképp eltakarodni, jól fel kell használni az időt az irodában és a házkörül elintézendőkre. Mert ha kisüt a nap — és reméljük nem sokára így lesz — a földeken sürget a munka. Czegle Lajos pedig előveszi jegyzeteit és próbálja a geresdi adottságokhoz mérni a tanfolyamon ajánlottakat. — A trágyakezelést szervezzük meg nagyüzemi módon, mert ez a jó gazdálkodás alapja, — magyarázza a vezetőség tagjainak. — Azután vegyünk szeparátort! így tejszínnel teljesíthetjük tejbeadásunkat, és a fölözött tejet az állattenyésztésben használhatjuk fel. Szalagfűrész is kéne, hisz ezzel a termelőszövetkezet sok pénzt takarítana meg. Talán ugyanezekben az órákban a megye másik részében Szellőn, hasonlóképpen magyarázza szentlőrinci tapasztalatait Szabó Lajos. Egyéni gazda korában 9 holdon gazdálkodott, most a szellői tsz tagsága 669 holdat bízott rá. Csütörtökön tartanak közgyűlést és ott már a tanultak felhasználásával mondja el terveit Szabó Lajos, a szellői tsz elnöke. A Pécsi Vegyesipari Vállalat dolgozói fizetésük 4 százalékát, 5 600 forintot ajánlottak fel, ezenkívül asztalos, festő és építőipari részlegük két napi munkával járul hozzá a romba- dőlt épületek helyreállításához. * A Pécsi Uttörőház technikai szakkörei elhatározók, hogy i szemléltető eszközöket készítelek az árvizsújtotta területek 1iskolái számára. A Marázán eddig 3 000 forintot, 2 mázsa búzát és 1 mázsa babot adtak az árvízkárosultak megsegítésére. Különösen megható volt, amikor Svoboda Vince 72 éves dolgozó paraszt száz forintot ajánlott fel. A kertvárosi iskola 3 238 forintot és egy teherautóra való ruhaneműt és élelmet juttatott az árvízkárosultaknak. A ruhaneműt és az élelmet a Keményítőgyár szállítja Mohácsra. A KIOSZ pécsi helyi csoport kisiparosai eddig 12 ezer forintot és többnapi munkaidőt .ajánlottak fel az árvízkárosul- tak megsegítésére. A KIOSZ Baranya megyei titkárság, a KIOSZ Bm adóközösség és a KIOSZ pécsi helyi csoport dolgozói havi illetményük 6 százalékát adják. Nyugdíjas vagyok — írja levelében Meckl Teréz, Pécs, Felső-Balokány u. 26 sz. alatti lakos, — de én is segíteni akarok bajbajutott embertársaimon. A nyugdijamból száz forintot adok az árvízkárosultaknak. ( A siklósi járás lakossága t összesen 130194 forintot gyűj- ' ’tött. Ezenkívül 16101 kiló húszát, 60 kiló rozsot, 285 kiló ár- \pát, 718 kiló zabot, 20 327 kiló \ kukoricát, 22 615 kiló burgonyát, valamint tejet, tojást, ba- # bot, lisztet, hagymát, szalonnát, cukrot, zsírt ajánlottak fel. A dolgozók önként adtak még 8 tyúkot, 4 birkát, 16 malacot, 5 borjút, 1 anyasertést, 7 kiló J szappant, 17 pár gyermek- és i férficipőt, 5 férfiöltönyt és kabátot, 25 női felsőruhát és 30 darab különböző ruhaneműt. A megye összes kisipari termelőszövetkezetei eddig 80—85 ezer forinttal segítettek az árvízkárosultakon. Kiemelkedő felajánlást tett a Mágocsi Vegyes Kisipari Termelő Szövetkezet, amelynek dolgozói 3 hónapon át fizetésüknek 2-2 százalékát ajánlották fel, valamint a Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezet, amelynek dolgozói fizetésük 5 százalékával segítettek. Ipacsfa község erdőbirtokos- sága 1 000 forintot ajánlott fel. — A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG és a Népművészeti Intézet által a népművészeti alkotások készítésére hirdetett pályázaton egyre többen jelentik be részvételüket. A pályázatra még lehet jelentkezni, azonban ügyelni kell arra, hogy a pályaműveket <faragásokat, fazekasmunkikat. hímzéseket, szőtteseket, sib-t) április 15-ig elkészítsék és az MSZT megyei titkárságára (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) elküldjék. A hidasi bányászok is kiveszik a részüket az árvízkárosultak megsegítéséből. A bányaüzem dolgozói közül sokan lemondtak illetményszenükről és így több, mint 700 mázsa szenet adnak a károsultaknak. — Mindenki segíteni akar — a legtöbben egy napi keresetüket juttatják el a bajbajutottaknak. A DISZ és az MNDSZ bált rendez, amelynek teljes bevételét is az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Pécs 11. kerülethez tartozó Malom község dolgozó parasztjai 2 265 forint készpénzt. 395 kiló burgonyát, 81 kiló babot, 52 kiló szemes kukoricát. 9 kiló lisztet, különböző füstölt árut és 60 darab gyermek- és felnőttruhát gyűjtöttek. Velencei Lajosné és Orosz Ferencné gyárvárosi h&ziasz- szonyok összesen 150 forinttal segítettek. Velencei Lajosné 100, Orosz Ferencné 50 forintot adott. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói egy napi fizetésüket ajánlották fel. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozói eddig 2 750 80 forintot gyűjtöttek. Furcsa levél érkezett nemrég a sellyei járási tanácsra. Czakó Lajos, a drávafoki Virágzó Élet Tsz elnöke kérte bonne a leváltását és megírta, hogy 19-e után már nem lesz hajlandó az elnöki teendőket ellátni. Mi juttatta Czakó Lajost erre az elhatározásra? — Röviden válaszolhatunk: a rágalmazás. Drávafokra a pletyka, sugdo- lózás, befeketítés — s ami ettől már csak egy lépés, — a rágalmazás légköre már régóta ráborította ólomszárnyait. Fékezte becsületes emberek tevékenységét és főleg ellentétet s;ított a falu vezető szervei között. amelyek ezért egyre növekvő bizalmatlansággal figyelték egymás munkáját. Mi terjedt tehát Drávátokon szájról-szájra, utcán, kiskapuban és a kemencepadkán, mint vénasszonyok nyara idején az ökörnyál? ..Pavp Jenő, a tanácselnök szolgát tartott. Hogy lehet ilyen ember tanácselnök?“ — szállt az eavik hír. Aki elindította, b'zorvára iobban tudta, mint. aki felült neki, hogy Papp Jenő földjét akkoriban segítette valaki megmunkálni, amikor ö több évig fogságban volt és hazaiöt te után egyideig. amíg isrpá* erőre nem kapott. ,.A tanácstitkárunk volks- bvndui 1 és nyilas volt’’ — hf- reszteiik meeint ugyanazok. Ez is szemenszodett hazugság. Czakó Latos, a drávafoki feznek alakulása óta elnöke. Ha rosszul vezetné a csoportot, akkor 1955-ben nem értek volna Felsült rágalmazók el 40 forintos munkaegységet. Czakó megköveteli a rendet, nem tűri a hanyag munkát, de sokszor a kelleténél erősebb hangon. Ez a hang egyáltalán nem kelléke a jó vezetésnek, mert könnyen diktátornak bélyegzik az illetőt, mint ahogy Czakóval is megtörtént. Nem is ezért adta be a lemondását. Akiket sem a tagság, sem az elnök nem tűrt meg hányavetiségük miatt, azok kezdték befeketíteni az elnököt, és melléjük szegődött néhány tsz-tag — például Kiss Papp Viktorné, aki már nem egyszer szított viszályt a tagság között. Társaik aztán már szépszámmal akadtak. S megindult az intrika úgy, ahogy a Sevillai borbély-ban a jezsuita Basilio a rágalom áriéban énekli: „. i. mint gyenge szellő kezdetben szelíden lengő, belopódzik a fülekbe, egyre jobban — jobban terjed. Bolondos és okos főket egyaránt zavarba hoz...“ „Czakó elpanamázta a tagok cukrát”. — Ez verte a legnagyobb hullámokat. És hiába állapították meg a vizsgálati szervek, hogy ebből egy szó sem Igaz, az elnököt még mostanában is ezzel fogadják amerre jár: — Igaz. hogy eladtad a csoport cukrát? Hiába magyarázza század- szőr, hogy a 22 mázsán felül •— amit szétosztottak, — az öt mázsát azért nem vette át a földművesszövetkezettől, mert a rossz tárolás miatt teljesen átnedvesedett. De mivel Vadon Károlynak sürgősen szüksége volt cukorra, s nem válogathatott száraz és vizes cukor között, kapott ebből 50 kilót, és a pedagógusok 10 kilót kértek kölcsön. Maradt tehát 440 kiló és ezt a mennyiséget a földművesszövetkezettől meg is kapja a tsz. „Czakó a jégfuvarból 200 forintot zsebrevágott“ — hí- resztelték el a faluban. — Mennyiben állapodtunk meg a földmű vessző ve ékezettel a jégszállításért? — kérdezték az elnöktől. — Úgy emlékszem, 1 190 forintban — szólt ő. Futottak a földművesszövetkezethez, megnézni, mennyit fizetett. Hű, a mindenit: 1300 forintot. Világos, a Czakó 200 forintot letagadott, biztosan elrakta magának ... Pár óra alatt az egész falu ezt fújta. Senki nem nézte meg a tsz pénztárkönyvét, pedig abból megállapíthatta volna. hogy ott is 1 300 forint áll. Hogy az elnök miért mondott mégis 1100-at? Azért, mert a jéghordásért valóban ennyiben állapodtak meg a földművesszövetkezettel, de a tsz-tagok még valamilyen javító munkát is végeztek 200 forintért. De ezt csak később tudta meg az elnök. És udvart tehet Cza- "• ■ — kó ezzel a sok „lopott" pénzzel — toldották meg a legtájékozottabbak, — Esetleg házat vesz.;. és már kürtőitek utcahosszat: „A Czakó Pécsett házat vett magának. A Csillag utca 1. számú ház az öné“. — Aki legjobban meg van erről győződve, az csak keresse fel Pécsett Gál Ferenc mázsamestert és mondja a szemébe. Ugyanis övé a Csillag utca 1. számú ház. Ezek és még néhány más lég- bőik apót t badarság vezettek arra, hogy Czakó Lajos benyújtotta a lemondását. A járáson a lemondását nem fogadták el, mivel a vizsgálat kiderítette, hogy amik miatt erre a lépésre rászánta magát, egytől- egyig valótlanságok.' Hogy ki, vagy kik terjesztik Drávátokon ezt a mérget, neon tudni pontosan. Mindenki csak mástól hallotta ezt is, azt is, és továbbadta megkurtítva, vagy felfújva. Csak az elvtársi együttműködés. a nyílt, bátor véleménynyilvánítás, a hibák őszinte segítő célzatú felvetése és közös erővel való felszámolása a biztosíték mindennemű rosszindulatú vádaskodás megszüntete- sére. Gyakrabban üljenek tehát össze a falu vezetői, mint ahogy március 23-án, a pártházban s beszéljék és vitassák meg a problémákat, hibákat. Há így teszik ezután, akkor senki nem kéri majd sértődötten a leváltását. Czakó Lajos sem! Mert a hibáit ő sem akarja erénynek beállítani. Mert hiba, hogy egyik tag két háztáji tehene a közös tehenei közölt volt, mégha rövid időre és takarmány ellenében is. Jogosan kifogásolták a tagok és a nem tagok is azt, miért alkalmazza a tsz Helyes Gyula kulákot a gátterf űrésznél napi 50 forintos bérért. Megaztán ivászatok vannak a csoportban! Mit szól ehhez az elnök? — A fogatosok többször azt mondták: Lajos bácsi, befogunk reggel 3 órakor és früstö- kig a helyén lesz a két vagon tégla, de csak ha ihatunk egykét féldecit. A téglát addigra be is hozták és utána fuvarban még megkerestek a csoportnak 700—800 forintot is. 53 ezer téglát hordtak ide télen az építkezésünkhöz. Hogy aztán néha betértek egy-két féldecire? Jód tették. Jól? Nem mintha irigyelné valaki a féldeciket a fogadósoktól, hisz keményen dolgoztak a hidegben, de némely tag mégis azt mondta, — főleg, aki kimaradt a koccintásból, — hogy a közös pénzéből ittak. S ha ezerszer jól tették, mégsem he- lyes. Érthető, hogy ismét csak viszályt szül. S akármilyen kicsinységről is van szó. a belőle származó viszálykodás rossz fényt vet a termelőszövetkezetre, és máris hangzik az egyé- n‘ek elhamarkodott vélemé- léhet ,VVeszekedrii egyénileg is Az isnzsá<T Dorp" P7 hf'gy a drávafoki Virágzó Elet Tsz eddig is megmutatta, hogy mire képes a parasztok szövetkezése, és mint a sellyei járás egyik legéletrevalóbb termelőszövetkezete, ezután fogja csak igazán megmutatni. Erejükből most már nem csak eredményes földművelésre, hanem újabb építkezésekkel gazdálkodásuk belterjessé tételére is futja. És ebben tagadhatatlan érdemei vannak Czakó Lajosnak, az elnöknek is. Az is biztos, hogy a múlt évi 40 forintos munkaegységről egy-két év múlva mint kezdeti eredményről fognak beszélni a Virágzó Elet Tsz-ben. Hogy így le íven ehhez az kell. hogy a tsz-ta- gok a közgyűléseket olyan fórumnak tekintsék, ahol egyes- egyedül a nyílt, bátor és őszinte beszéd viheti előre a közös ügyét. Elsősorban ott tegyék szóvá, ha a vezetők, vagy tagok valamelyike hibát követ el. A vezetőség pedig mindenről kimerítően tájékoztassa a tagságot, A falu vezetői ugyanakkor ne tűrjék, hogy zavarosban halászni szerető egyének ellentétet szítsanak a kösaség különböző szervei között belegázoljanak becsületes (bár hibákat vétő) emberek munkájába és becsületébe. Tegyék lehetővé, hogy mindenki bátran mondhasson véleményt, mert erre szükség is van, — de azt az áldatlan állapotot, melynek csak a kárörvendők. haszonlesők, és a pletykás vénasszonyok tapsoltak, egyszer- smindenkom fel kel! számolni Drávafok ;! WciUinger \ ilinos A tavaszi felkészülésen és a terveken kívül a vállalat vezetősége még messzebbre is gondol. Nagyobbarányú bővítést, korszerűsítést terveznek 1956- ra. Most épül az új mozaiklapgyártó csarnok. Július 30-án kell átadni. Az új csarnok előnye, hogy megszünteti majd a zsúfoltságot, s mintegy 100 százalékkal emeli a termelékenységet. így az üzem képes lesz ellátni a környék összes lakás- építkezéseit mozaiklappal. Az új üzemrész előnyeihez tartozik az is, hogy körülbelül 30- 35 százalékkal emelkedik majd a minőség, s a selejtet 2 százalék alá szorítják. Az új munkahelyen majd nagyobb lehetőség lesz a többszínű, tetszetősebb lapok gyártására is. Ha a minisztérium jóváhagyja, megvalósul még egy régi elgondolás Is, ami eddig évről- évre húzódott. Bevezetik az iparvágányt a vállalat területére. Ez könnyebb munkát, gyorsabb le- és felrakodást, s jóval kevesebb szállítási költséget jelent majd. Ezek tervek. Nagyrészük azonban már féligmeddig megvalósult. A tavasz új lendületet, könnyebb munkakörülményeket jelent, s a tervek többi része is közeledik majd a megvalósuláshoz.