Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI „ NAPLÓ AZ MDP BARANYA Mt GYEI BIZOTTSA'CÁM AK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1958 MÁRCIUS 29 Pártaktívaértekezletet tartott az HDP Baranya Hegyei Bizottsága A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága március 28-án, szerdán délelőtt 9 órakor a pécsi Petőfi film­színházban pártaktívaértekezletet tartott. „Az SZKP XX* kongresszusának tanulságai és a pártszervezetek feladatai“ címmel Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondotta el a beszámolót. A beszámoló után vita következett, amelyben résztvett cs felszólalt Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A pártaktívaértekezlet ismertetésére visszatérünk. „Maradéktalanul teljesítjiik a felajánlásokat6í Közelebb a Az SZKP XX. kongresszu­sán a pártszervező munkáról elhangzott felszólalások sok ta­nulságot szolgáltatnak vala­mennyi pártszervezet és párt­munkás számára. Világosan kifejezésre jutott, hogy a párt­munka nem öncélú szervezés: „A pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdasági irányítás javítására, a szocialista gazdaság szünte­len fejlesztésére, a szovjet nép anyagi ellátottságának javítá­sára és kultúrájának emelésé­re kell összpontosítani“. Más oldalról hangsúlyozva ezt a gondolatot: „A vezető párt­munkások tevékenységét első­sorban a gazdaság fejlesztésé­ben elért eredmények alapján kell megítélni“. Aligha akad kommunista, aki kétségbe vonná e megál­lapítások helyességét. Eddig is sokszor hangoztattuk, hogy a párt eszköz a munkásosz­tály kezében a szocialista tár­sadalom felépítésére, az ipar­ban, mezőgazdaságban előt­tünk álló tennivalók sikeres megoldásának záloga. De olyan kommunista és pártszervezet, amely nem tesz meg mindent e lenini tanítások érvényesí­téséért, már több akad. Még nem értük el, hogy a párt­munka minden ágazata a gaz­daság gyorsütemü fejlődését segítse, az operatív, gyakorla­tias munkastílus még nem ál­talános a pártélet gyakorlatá­ban. ... _____ Pá rtszervezeteink már a múlt évben egyre többet foglalkoz­tak ugyan a termeléssel, de ennek a munkának hatékony­sága legtöbb esetben nem ki­elégítő. Legtöbb üzemi és fa­lusi pártvezetőség például tü­zetesen megvitatta a technika fejlesztéséről hozott határoza­tot, a tsz-mozgalom fellendíté­sét és alkalmazta saját mun­kájára. Még sincs megfelelő előrehaladás. Miért? Mert a pártszervezetek elfelejtik, hogy egy, de több vezetőségi ülés és határozat nem oldja meg a feladatokat, ha nem szervezik meg a helyes elképzelések vég­rehajtását, a pártonkívüli dol­gozók ezreit. Másutt viszont végnélkül beszélnek és ismétel­getnek általánosságokat a technikáról, csak éppen egyet­len hathatós politikai intézke­dést sem tesznek azok érdeké­ben. Ebből adódik a következte­tés: mindenekelőtt a tömegek között végzett politikai szer­vező munkát kell gyakorlatia- sabbá tenni, hogy jobban ve­zesse és segítse a termelési tervek megvalósítását. Évek óta beszélünk például arról, hogy Molnár István komlói vá­jár gyorsvágathajtási módsze­re „óriási jelentőségű“’, szám­talanszor kitűzzük a célt: eny- nyi és ennyi ilyen munkamód­szerrel dolgozó brigádot szer­vezünk. Az eredmény vajmi kevés. A pártszervezeteknek ugyanis sokkal több energia: kellene fordítani a kétkedők, az újtól óvakodók meggyőzé­sére, a munkamódszer széles­körű propagálására'. Molnarék rendszeresen teljesítik a havi száz métert, a többi feltáró csapat viszont alig itf'enek Könnyű kiszámítani, hogy a Molnár-brigád módszerének el­terjesztése sokezer méter vá­gatot jelentene. Ha ezt meg­teszik a pártszervezetek, let­tekkel bizonyítják be, hogy a pártszervezet az építőmunka motorja. A gazdasági építés előtérbe kerülésével gyakorlatiasabbá kell tenni a propagandamun­kát is. Eddig a pártoktatás és a gyakorlat összekapcsolása az elméleti tételek néhány aktuá­lis példával történő magyará­zóból állt. A propaganda- munka igazi célja több ennél: termeléshez! elvileg magyarázza meg, mi­ért szükségesek az adott gaz­dasági célok, segítsen abban, hogy az elméletet a gyakorlat­ban megvalósíthassák. A pécsi bányákon nem terjed a cik­lusos bányaművelési módszer. Miért ne lehetne erre kitérni a szemináriumon a munkater­melékenység tárgyalásakor? A propagandista- gondosan felké­szülve elemezhetné előnyeit, a kereset növekedését, a több szén termelését. Ebből is lát­ni, hogy a pártvezetőségeknek rendszeresen tájékoztatni kel! a propagandistákat az oktatás anyagával összefüggő helyi, konkrét feladatokról, megbe­szélni velük, mire irányítsák a hallgatók figyelmét. Több üzemünk nem teljesíti export­tervét; helyes, ha a pártszer­vezetek az előadásos propa­gandában megmagyarázzák milyen károkat okozunk ezzel a népgazdaságnak, saját ma­gunknak. Az ilyen munka meghonosí­tása nem könnyű. A pártszer­vezetek joggal várják a pártbi­zottságoktól, hogy hatékonyan segítsék őket ebben. Nem kü­lönböző értekezletek összehívá­sával — bár rövid és tartalmas megbeszélésekre szükség van. — nem általános utasítások­kal. futó látogatásokkal, — ha­nem több helyszíni, gyakorlati támogatással. A pártbizottságo­kon — a kezdeti eredmények mellett — azonban ma még mindig sok a felesleges érte­kezlet, írásos munka, amely el­veszi a munKatársak idejét at­tól, hogy az üzem, termelőszö­vetkezet helyzetét tanulmá­nyozva nyújtsanak gyakorlat' segítséget a pártszervezetek­nek. Sokszor kiváló pártmun­kásokból, szakemberekből álló brigádok járnak a pártszerve­zeteknél s feltárják a hibákat. Ez helyes, de nem elég. Nekik is részt kelil venniök azok ki­javításában, a munka megszer­vezésében, hisz ők tudják leg­jobban, mit kell tenniök. Eb­ből sokat tanulnak a helyi pártvezetőik. „Ki az üzemekbe, falvakba, tevékenyen részt venni a határozatok végrehaj­tásában1’ — ez a kongresszus egyik nagyon fontos tanulsága. Az operatív, gyakorlatias pártmunka természetesen el sem képzelhető a pártvezetők szakmai műveltsége nélkül. — Ahhoz, hogy alapos hozzáértés­sel vezethessenek, részletesen ismemiök kell a technika vív­mányait, a termelés szervezé­sét, igazi szakemberekké kell válniok. Sok párttitkár, külö­nösen a kisebb üzemekhm mint ez a tanfolyamokon ki­derült — nem tudja, mihez kezdjen, ha az egy főre eső termelés csökkenéséről, vagy a félkészgyártmányok növekedé­séről, a különböző technológiai fegyelem megsértéséről hall. Az ismeretek hiánya a gazda­sági vezetők szakszerű, elmé­lyült beszámoltatását, ellenőr­zését is gátolja. Helyes a párt- bizottságok kezdeményezése, hogy rövidebb tanfolyamokon adnak egy bizonyos alapot _ a párttitkároknak — a bőrgyár­ban például kilenc előadást rendeznek — ez azonban ke­vés. Megfelelő tematika kidol­gozásával ezután is be kell őket vezetni a termelés rejtett tit­kaiba; a pártmunkásoknak ma­guknak is szüntelenül tanul- mányozniok kell a termeléssel, új technikával kapcsolatos kér­déseket. A második ötéves terv első évének nagyszerű feladatai sok munkát rónak a pártszerveze­tekre. Minél jobban és elmé­lyültebben tanulmányozzuk a kongresszus anyagát és haszno­sítjuk a magunk munkájában, annál sikeresebben teszünk ele­get az egyre növekvő követel­ményeknek a pártmunkában i6. Versenyben április 4 tiszteletére Mindkét szénbányászati trösztünk túlteljesíti tervét A felszabadulási héten foko­zódik a versenylendület a pé­csi és a komlói bányákban is. A két tröszt dolgozói kí­váncsian állnak meg minden­nap az eredményeket hirdető táblák előtt, hogy megtudják: melyikük vezet a versenyben. A felszabadulási műszak ed­digi eredményei alapján a Pé­csi Szénbányászati Tröszt dol­gozói vezetnek. Ezek közül is István-akna dolgozói érde­melnek különösképpen dicsére­tet, akik ma már 102,4 száza­lékos havi átlageredménnyel dolgoznak és 710 tonna terven felül termelt szénnel törlesztet­ték januári és februári adóssá­gukat. A két tröszt és a trösztök üzemeinek párosversenye a ha­vi eredmények alapján így alakul: 1. Pécsi Szénbányászati Tröszt 102 százalék, 2. Komlói Szénbányászati Tröszt 101,9 százalék. Az üzemek párosversenye: András-akna 105,1 — Kos- suth-bánya 101,7, Petőfi-akna 103,5 — Szászvár 110, István-akna 102,4 — Béta­akna 108,9, Béke-akna 100,5 — Nagymá- nyok 113,1, Széchenyi-akna 97.7 — An- na-akna 95,2 százalék. A porcelángyár teljesítette exporttervét A Pécsi Porcelángyár dolgo­zói igen nehéz körülmények között teljesítik exporttervü­ket. A nehézséget főleg az okozza, hogy nincs elég gáz és emiatt csökken a kemencék kapacitása. Az év elején ezért úgy hatá­roztak, hogy minden üzemrész­ben az exportterv teljesítését helyezik előtérbe. A januári exporttervet 122,9, a februárit 123,9 százalékra teljesítettéit így ‘sikerült -eléi- niök, hogy március 23-án — pótolva az elmúlt évi 40 tonnás lemaradást is — teljesítették első negyedévi exporttervüket. A gyár dolgozói azonban nemcsak az exportterv 100 szá­Üzemünk dolgozói valóra- váltják a felszabadulás évfor­dulójára tett ígéreteiket. Januárban és februárban 37,5 mázsa malátát takarítottak meg a főzőház dolgozói, ami­ből 175 hektoliter Délibáb sört főztek. Az április 4-i felaján­lásnak megfelelően, hétfőig 36 hl Délibáb sör kerüit forgalom­ba. Az eddig beérkezett észre­vételek arról adnak számot, hogy a fogyasztók igen jónak tartják új minőségű sörünket. Az erőműtelep dolgozói az első két hónapban 938 mázsa szenet és 17 741 kilowattóra villamosenergiát takarítottak meg. A megtakarított mennyi­ség 5 ezer hektoliter sör főzé­séhez elegendő. A legutóbbi értékelés alapján a legjobb termelő üzemrész verseny zászlaját a főzőház. a legtisztább üzemrész vándor­zászlót az erjesztőpince dolgo­zói nyerték. Legjobb művezető e verseny szakaszban Horváth György, legjobb értékesítési brigádjaink az Óbert és Bodo- vits-brigádok. legjobb kocsi­sunk Boga Ferenc. Április 4-i felajánlásainknak megfelelően már szereljük az új szörp-részlegünket a Szigeti úton. Április első napjaiban forgalomba kerülnek az eredeti gyümölcsízből készült hűsítő italaink. BÉKÉSI LÁSZLÓ a Pécsi Sörgyár igazgatója Betartjuk a határidőt Az E. M. 26 5 sz. Ut- és Csa­tornaépítő Vállalat 1956. ja­nuár derekán vonult fel a pécsújhegyi erőműépítéshez. — Feladataink ez cvre igen ko­molyak. Biztosítanunk kell a felvonulási lakótelep ivóvízel­látását és április végére a fő­épület és az egyéb építmények vízellátását. És minderre igen rövid, április 10-i határidőt kaptunk. Dolgozóink csak igen kis részben kerültek ki a vállalat törzsgárdájából. Ezek azonban példát mutatnak a többi dol­gozónak. miként kell jól szer­vezni a munkát és úgy dolgoz­ni, hogy a határidőket betart­hassuk. A Farkas-brigád pél­dául az ivóvízvezeték földki­emelésénél 300,3 százalékos eredményt ért cl március 22- én. Bízunk abban, hogy a kiala­kult nagyszerű versenylcndü- letet sikerül megtartanunk áp­rilis 4 után is. TOLNAI BÉLA főépítésvezetö Büszkék vagyunk 1955. évi eredményeinkre Pénz jutalom a legjobbaknak A felszabadulási héten „me­netközben" értékelik a ver­senyeredményeket a ' Pécsi Bőrgyárban. A vállalat veze­tősége cukorkával és cigaret­tával kedveskedik naponta a legjobb eredményt elérőknek. A felszabadulási verseny vé­gén pénzjutalmakat és aján­déktárgyakat osztanak ki a felajánlásaikat teljesítő dol­gozók között. Az ipari termelés növekedé­sét az elmúlt évben jelentős beruházások is elősegítették. Többek között üzembe helyez­Új szénbunkert mintegy 20 mil­lió forint értekben. Aknamé­lyítésekre és mélyfúrásokra 45 millió forintot fordítót lak Be­fejeződött a komlói és a mo­hácsi kenyérgyár építése is. A mohácsi I. sz. téglagyár 2 és félmillió Ft értékű Keller szárí­tók üzembehelyezésével növelte kapacitását. A Mohácsi Mező- gazdasági Szeráru gyár fejlesz­tésére, szerelő és műhelycsar­nok építésére több mint 800 ezer forintot fordítottak az el­múlt esztendőben. A Szigetvári Cipőgyár új, korszerű gépeket, futószalaggal felszerelt gépműhelyt és csáiko- zóműhelyt kapott. Több. mint félmillió forintot fordítottak a Szigetvári Konzervgyár átala­kítására is, míg ugyanitt a tég­lagyár v70 ezer forint értékű gépházat kapott. Siklóson fűzfahajtó telep ’é- tesült másfélmillió forintos költséggel. „Bányászőrj árat" Mindig meg szoktam nézni a Kossuth- bányai új fürdő rajzos híradóját és plakátjait, amelyek több és jobb terme­lésre serkentenek s mindig meg is szok­tam mondani utána a versenyirodán, hogy... — Legalább másfél hónaposak már a rajzok, vagy az évvégi hajrában kicsit késő november 7-re lelkesíteni! A felelős újra meg újra megígérte, gyakrabban fogják ezentúl cserélni a rajzokat, az eredményeket is sűrűbben rakják ki — mégis minden maradt a régiben. Most azzal a szent elhatározással men­tem ki Komlóra, hogyha a felszabadu­lási verseny tüzét decemberi vagy ja­nuári eseményekkel próbálják magasra lobbantam, kegyetlenül megírom. Mert ez már mégse járná! Délfelé járhat az idő, hogy beérek az új fürdő épületébe. Csend van, alig egy­két ember járkál a nagy csarnokban. Két idősebb asszony is van köztük. Is­merős módra sétálnak s hol itt állnak meg, hol ott s minden kis megálló köz­ben jóízüeket kacagnak. Talán vicceket mesélnek egymásnak? Csak az furcsa, hogy miért nézegetnek akkor mégis a lámpakamra fölé? Hátuk mögé lopód- zom s fölnézek én is. Furcsa, de nekem is mosolyognom kell. _ Ato, ez a Zana Pista is jól meg­kapta — nevet az egyik. — M eg — fulladozik a másik is. Én meg csak nézem azt a vidám kis karikatúrát, ami humoros formában ad­ja tudtul a világnak, helyesebben a Kossuth-bányai dolgozóknak, hogy Zana István csapata 52 százalékra áll március hónapban. — Épp olyan, mint a Pista, —mula! tovább az asszony. S nem tud betelni a rajzon kesergő férfival, aki nagybána- tosan üldögél, miközben háta mögött csipőretett kézzel magyaráz az asszony: „Még nincs minden veszve! Termelj töb­bet, mint eddigi' Persze nemcsak Zana István került karikatúrára. Aknai György „alvó’’ csa­patára 88 százalékos eredményéért egy szellem világít oda bányászlámpával s közben azt mormolja: „Álom, álom. édes álom. — Tervteljesítésüket nem látom”. Szó se róla, nem babitsi verssorok, még csak Szabolcska Mihály se vallaná őket magáénak, mégis ötletesek, szelle­mesek s valljuk meg mindjárt azt is. hiszen tulajdonképpen ez a céljuk: ne- velőjellegüek is. Mert senki sem örül an nak. ha kifigurázzák s rajta lesz, hogy ne kerüljön mégegyszer pellengérre. In­kább nótát kapjon, mint most Szinger János, aki... De figyeljük csak, a han­goshíradó bemondója beszél: — Szinger János csapatának küldjük a következő dalt, mert havi tervének teljesítésével 135 százalékra áll. S felcsendül lemezről egy pattogós, vidám magyarnóta. Szóval itt nemcsak a lemaradókat ösztökélik („mert a leg­fontosabb, hogy a hibák ellen harcol­junk ), hanem aki jól dolgozik, azt juta­lomműsorral népszerűsítik. De érdemes még nézegetni egy kicsit ezeket a rajzokat. A sok karikatúra közt akadnak feliratok is. Ilyenek, hogy „Ger­ber körlet dolgozói! A csillag már több napja nem nálatok hirdeti az elsőséget. Mindössze 150 csille az adósságotok. Igyekezzetek felszámolni! Őrjárat*’ — Milyen csillagról van szó? — kér­dem meg. —■ Amelyik körlet első, naponta an­nak az ajtaja fölött gyullad ki a vörös sillag — válaszolja egy fiatal bányász. — S most hol ég? — A Doboséknál — néz rá egy másik rajzra, amely egy csinos fiatal lányt ábrázol, aki elismerően mondja: ,.Dc szép eredmény", s alatta pedig „Dobos körlet napi 136,7 százalék, ham 103 3 százalék.” S amig így járkálok egyik rajztól a másikig, létrás emberek jönnek, lesze­dik szinte az összes képet, karikatúrát s újakat tesznek a helyébe. Velük van Hangos Lajos versenyfelelős Is. Intéz- cedi/c, igazít s közben nekem is magya­— Minden nap kirakjuk az új ered­ményeket. Dicsérünk is, bírálunk is, ki hogy érdemli. De van is foganatja. Ha valaki nem olvasná el, szólnak neki a többiek s másnap aztán olyan hajrá van ott, hogy a szégyentábláról egye­nesen az élenjárók közé kellene rakni. Még címe is van az új versenyhíradó­nak. Bányászőrjáratnak hívják s olyan nagy a becsülete, hogy a dolgozók le­velekkel is felkeresik. Azért született ez a kis riport, hogy megismerjék másutt is, ismerjék meg és tanuljanak tőle■ ó. GY. I zalékos teljesítésére tettek ígé- . retet. Április 4-re vállalták hogy 2 százalékkal túlteljesítik tervüket. ték a Komlói Szénbányászai Tröszt szénelőkészítőművéne Ifi. széregységét, az új 4,7 kilc méter- jwril 'kötélpályát és t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents