Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

#

1956 MÁRCIUS 27

nap t; o

Vita a kollektív vezetésről

wMi elsősorban a pártcsoportokra építünk66

A vitaindító cikk megállapítja, hogy a kollektív vezetés csak ott lehet jó, ahol minden pártvezetőségi tag aktív, ahol a párttagság is résztvesz a közös munkában. Alapszerve- zetünkbsn ezt többé-kevésbé elértük. A pártvezetőségi tagok például a különböző osztályokon dolgoznak (pályafenntartási osztály, forgalmi osztály, stb.) az ottani kommunistákkal együtt felelősek az osztály munkájáért, a „kommunista tízperces mozgalom” betartásáért, a tag- és tagjelöltfelvételért, a pártcsoportokért, — tehát mindenért, ami a pártmunkához tartozik. Pártvezetőségünk munkája ilymódon az egész igazgatóságon érezteti hatását, tervszerűtlenség és kapkodás helyett konkrétan és gyakorlatiasan segíti a kommunistákat A függetlenített titkár sem ül az irodában, most is meglátogatja az osztályokat, ami nem is lehet másképp, mert ellenkező esetben elszakadna a tömegektől;

A cikk a komlói I-es üzem p ártszervezetének tapasztalatai alt >ján elmondja, hogyan kell előkészíteni a vezetőségi üléseket, miről szóljanak a napirendi pontok stb. Ezeket a gyakorlatban bevált módszereket mi is átvettük és alkalmazzuk. A vo'”^őségi ülés napirendjéről szóló „rövid* tömör írásos!” jelentéseket öt nappal a vezetőségi ülés előtt mi is kiadjuk, felkészülésre, újabb elgondolásokra, tény- és adatgyűjtésre tehát nálunk is jut idő.

Pártvezetőségi üléseink mindig a vezetőségi tagok beszámolóival kezdődnek. A legközelebbin Várnai László elvtárs például arról beszél, hogy mit tett a pályafenntartási osztályon, hogyan foglalkozott Kiss László pártonkí- vüli mérnökkel, akit tagjelöltnek akarunk felvenni. Pártvezetőségünk tehát pontosan megtudja, hogy mennyit fejlődött Kiss elvtárs.

Egy pártvezetőségi tag beszámolója alapján azonban még nem ítélhet a pártvezetőség. A kollektív vezetés, a kollektív tudás, és tapasztalat érvényesülését jelenti, tehát nemcsak egy ember, nemcsak a pártvezetőség, hanem a párttagság tapasztalatáét. Hogyan hat ez nálunk? Ismét elmondok egy példát.

Egyik pártvezetőségi ülésünkön a pártoktatásról tárgyaltunk. Meghallgattuk először az oktatás ellenőrzésével és értékelésével megbízott vezetőségi tagot, utána pedig Gréczi Ferenc és Pető Károly propagandistákat számoltattuk be. A közös véleményeket mérlegelve már nyugodtan határoztunk, mert biztosak voltunk abban, hogy helyesen ítélünk. Egyébként van ennek más haszna is. A beszámoltatás után a pártvezetőség megnézte Gréczi elvtárs előadói jegyzetét, segített egy jobb vitavázlat elkészítésében, megbeszéltük a vitás vagy pedig téves kérdéseket

A kollektív vezetés nemcsak a pártvezetőségen múlik. „A

kilenc elvtárs — írja a cikk — csak kis hányada a pártszervezetnek, a vezetésbe be kell vonni a párttagokat is. Hogyan?" — kérdezi a cikk, majd ismerteti: különböző elbeszélgető bizottságokkal, a pártcsoportokkal, a tömegszervezetekben végzett munkával és a pártmegbizatásokkal. A mi módszerünk elsősorban is a pártcsoportokra épül. Pártcsoportjaink résztvesznek az ellenőrzésben és a vezetésben is.

Nemrég sokat panaszkodtak a dolgozók, hogy a számfejtések hiányosak. Az üggyel nem a párjvezetőség, hanem az ottani pártcsoport foglalkozott. Horváth József pártbizalmi pártcsoportértekezletet tartott, meghívtak négy pártonkívüli bérelszámolót, beszámoltatták őket és határoztak. Ez volt a történet és ma már ritka a reklamáció.

Látható, hogy pártcsoportjaink önálló és komoly feladatokat oldanak meg. A követelmények azonban nőnek. Március 8-i taggyűlésünk ezért úgy határozott, hogy a pártvezetőségnek előadásokat kell tartani a pártbizalmi elvtársak részére a pártmegbizatások, a pártellenőrzés és pártvezetés jelentőségéről, módszereiről és feladatairól. Úgy számítunk, hogy a tanfolyam után a képzettebb pártbizalmiak segítségével sikerül a párttagság legnagyobb részét bevonná a közös munkába s a kollektív vezetés valóban kollektív lesz.

Schmal Imre a MÁV Igazgatóság párt- szervezetének titkára.

Három nappal a határidő előtt

Az 1956-os esztendő sok új feladat elé állította vállalatunkat. A megnövekedett feladatokat csak úgy tudtuk elvégezni, hogy vállalatunk kollektívája komoly műszaki és szervezeti felajánlást tett felszabadulásunk ünnepére. Ennek alapján első negyedéves tervünket három nappal a határidő előtt fogjuk befejezni.

Műszaki dolgozóink az új gyártmányok bevezetésével kapcsolatban többek között felajánlották, hogy a hiánycikként mutatkozó M. 4, 5, 6-os csavaranyák gyártását még az első negyedévben bevezetik Vállalásukat már március 1-re teljesítették, a gyártás és a szállítás a Salgótarjáni Tűzhelygyár részére azóta folyamatos. Igen jó munkát végez ezzel kapcsolatban Baka Sándor és Varga Kálmán elvtárs

Felajánlásunk szerint üzem- behelyeztük a már régóta használaton kívül álló galvanizálónkat is.

Az üzemi tervtúlteljesítésből valamennyi dolgozónk kivette részét. Mégis külön dicséretet érdemelnek szorgalmas munkájukért Bognár Margit, Baranyai Ibolya és Héjjas Mária DISZ-fiatalok, tervük magas túlteljesítéséért.

Most minden üzemrészünkben nagy lendülettel folyik a verseny azért a versenyzászlóért, amelyet az üzemi szakszervezet ad ki „A felszabadulási verseny legjobb üzemré- szé”-nek.

Vörös Károly

a Mezőgazdasági Szerárugyár

versenyfelelőse

Értekezletet tartottak a pártsajtő terjesztői

lakozott a felhíváshoz, egyúttal kérte, hogy az igényelt példányokat késedelem nélkül küldjék ki.

A hírlapterjesztés néhány helyes módszerét mondotta el Garay Gyula elvtárs, a sásdi postahivatal vezetője, Balatoni Vilmos, Laub János komlói hírlapfelelősök és több más felszólaló.

Felszólalt az értekezleten Kászon József elvtárs is, a megyei párt-végrehajtó bizottság ágit. prop. oszt. helyettes vezetője. Üdvözölte az értekezleten született vállalásokat és hangsú lyozta, hogy most már az adott szó Is kötelezi a sajtó terjesztőit. Kérte, hogy vállalásaikat valóban teljesítsék is.

Befejezésül Kozma Ferenc elvtárs, a Pécsi Postaigazgatóság hírlaposztályának vezetője és Heim András elvtárs, a megyei postahivatal vezetője megígérte, mindent megtesznek azért, hogy a postahivatalvezetők és hírlapterjesztők vállalásaikat kedvező előfeltételek között teljesíthessék.

Az olvasó véleményt mond

A napokban megbeszélésre gyűltek össze a megye posta hivatalvezetői és hírlapfelelősei, hogy megvitassák, mit kell tenniök a sajtótérjssztés eredményeinek megjavításáért.

Mátyás Géza elvtárs, a Me- ~~gy« Hírlaphivatal vezetője beszámolójában ismertette az eddig elért eredményeket. Megállapította, hogy a megye dolgozóinak és a sajtónak a kapcsolata jelentősen javult, amit a január 25-i „Szabad Nép ankét” is bizonyít. A sajtó is nagyobb mértékben veszi figyelembe a dolgozók igényeit.

Ezután elmondotta, hogy a pártsajtó és az olvasók közötti kapcsolat javulása, a dolgozók igényeinek fokozott kielégítése nyomán javul ugyan a pártsajtó olvasottsága is, de e téren még nagyobb eredményeket kell elérni. Ez elsősorban a postahivatalvezetők és hírlapfelelősök feladata, akik napi munkájuk közben állandó kapcsolatot tartanak fenn az olvasókkal, s a legtöbbet tehetik az előfizetők számának növeléséért.

A továbbiakban ismertette a sajtóterjesztés konkrét feladata. és hangsúlyozta a párt t , ,,

központi lapja, a Szabad Nép í Multhoraoan ellestem két előfizetéséért folyó munka je- ffiatal legényke beszélgetését a. lentőségét. Hivatkozott a me- tNádor szállóban. Későre járt gyei párt-végrehajtó bizottság 1*02 idő, jóval túl éjfélen s csak 1955. december 13-1 határozatá- (*kevesen iddogáltak már a feher ra, amely januárhoz viszonyít- asztalok mellett. Nagyon ideges va 2.000 új Dunántúli Napló i'volt a fiú: előfizető szervezését tűzte ki < — Te, mi lesz, ha nem érünk

célul. *be sichtre?

A beszámolót követő vita so- f _ Ne jéiji — legyintett a

rá

n többek között felszólalt J barátja. — Megyünk taxival. Tüske István elvtárs, az eddig \Kiviszriek innét Vasasra is. legjobban elmaradt siklósi pos- ? gondoltam akkor, hogy

ah.vata vezetője, s vállalta, J ° mzás Uyen fiatal

hogy sajtóterjesztési tervét tu - \legaénykékiusk éjszakáig mulat- teljesiti. A Szabad Nép pél- J " kényelmesen, taxi- dányszámát a terv 102 százaié- \falarnagukat, sötétkék aPlÓr \04’ (ruháían Mi munkába. De

a Szabad Földet 101, a „Tartós J j _ őszintén

békéért népi demokráciáért” h mi6rt igvekezpéldányszámtervét 101, az Uj i* fc annyira V Akik mulatni

Időét pedig 102 százalékra [^XaTZok nem nagyon törik

te jes.ti. Megígérte, hogy a ) kat h y idejében odaérSikloshoz tartozó postahivata- i a leszálláshoz, Legfellök is megszüntetik elmaradd- i becsúszik a bumll. De sesukat és az év hátralevő részé- ) gombház, ha leszakad,

ben teljes,ük hírlapterjesztési mis, Ha Kossuth-báterTe!^e ;^ef, .C^’Ut ’ f {nyán felmondanak nekik, elvállalását tekintsek verseny- t n’k István.aknára, mert

felhívásnak és a hirlapterjesz- *bá ászra mlndenütt szükség

tési versenyt negyedévenként f uan értékeljék, az eredményekről é

pedig számoljon be a Dunán- Csak most értettem Q> túli Napló. ihogy miért igyekezett annyiTüske István elvtárs felhivá-i,ra az a Petőfi-aknai e sához nyomban csatlakozott a idény.

sásdi, mohácsi, komlói és pé- I1 — A vasasl legényotthon la- csi postahivatal képviselője is. (* kői közül már hónapok óm Pápai Jenő elvtárs, a sellyei l1 senki sem bumlizott — mond- postahivatal vezetője Is csat- f ja a gondnok, Pécsi Lajos.

Szekeres József: Kenyérért és szabadságért

A szerző a magyarországi munkásosztálynak 1905. évben vívott forradalmi harcai közül a pécsi bányászok nagy sztrájkját dolgozza fel, szervesen beállítva és kapcsolatba hozva ezt az országon belül kialakult politikai helyzettel: a munkások és szegényparasztok mozgalmaival. Az 1905. évi bányászsztrájk kiemelkedő helyet foglal el a munkásosztálynak 1905-ben folytatott harcai között: vidéken az év legnagyobb munkásmegmozdulása volt. Ez biztosítja a téma jelentőségét és érdekességét.

A sztrájk előtörténetének megvilágítása érdekében foglalkozik a mű az osztrák uralkodó család és a pénzemberek kezében lévő Dunagőzhajózási Társaság megalakításával, Pécs szénbányászatának kezdetével és ismerteti a szénbányászatnak, a bányászok kizsákmányolásának jelentőségét az osztrák társulat profitjának alakulása szempontjából. A továbbiakban a szerző gazdag

levéltári és sajtóanyag alapján foglalkozik a pécsi bányászok kizsákmányolás ellen folytatott liarcával.

A munkában a szerző részletesen tárgyalja és lépésről- lépésre végigkíséri a sztrájkot. Az olvasók e sorokból megismerik a bányászok hősies, váltakozó eredményekkel folytatott harcát az idegen érdekeket képviselő bányatársulat ellen, s azokat a nagy áldozatolcat, amelyeket a munkásosztály a szolidaritás szép ” példájaként hozott nélkülöző bányásztársaiért.

Ez a feldolgozás is bizonyíték amellett, hogy az 1905-ös orosz forradalom hatására kirobbant forradalmi jellegű megmozdulások hozzájárultak a munkásosztály öntudatosodásához. szervezettségének megerősödéséhez és a későbbi harcok sikeréhez.

GARAMSZEGI GYÖRGY a TTIT politikai szakosztályának tagja.

Légi műtrágyázás Baranyában

Vasárnap reggel hét órától olyan látványban volt részük Szalánta, Kökény és Pogány dolgozó parasztjainak, amely még jó hosszú ideig lesz szóbeszéd tárgya mindhárom délszláv községben. A közfigyelem arra az ezüstszínű, kétfedelű PO 2-es repülőgépre irányult, melyet a Nagy Honvédő Háború északi frontszakaszain „erdőkerülőnek’’, a középsőn „Mari néninek" és délin „kukoricalégynek” becéztek sokoldalú felhasználhatósága elismeréseként a szovjet katonák. A véres ütközetek e légi veteránja élvonalbeli harcoshoz illően most mezőgazdasági szolgálatra „jelentkezett”. Fülsiketítő berregéssel húz el felettünk és két és fél-három méteres magasságból fehér felhőként sózza a nyakunkba a repülőtér éledező füvének szánt mész- salétromot.

Amiről eddig csak újságban olvastunk, a repülésnek a mezőgazdaság szolgálatába állítása immár kézzelfoghatóan gurul elénk a leszálló pálya hosszában. Bíró István elvtárs, a pilóta- agronómus, vagy ha úgy tetszik: agronómus-pilóta volt az első Magyarországon, aki tavaly márciusban a Szolnoki Cukorgyár gazdaságában hozzákezdett a Szovjetunióból már ismert légi műtrágyázáshoz. Azóta ezzel a géppel irtotta a kolorádóbogara- kat Vas, Zala és Somogy területén, majd a növényápolásból is résztkérve ezer és ezer hold búzavetésre szórta ki a vegyszeres gyomirtásra szolgáló Dikonirtot. Ma már a Magyar Légiforgalmi Vállalatnak egy négy gépből álló mezőgazdasági repülőraja áll az állami gazdasagok és termelőszövetkezetek szolgálatában.

Teherautóról öt zsák műtrágyát döntenek a gép tartályába s rövid nekifutás után szemtanúi lehetünk annak, hogy mit tud a légi-mindenes. Pontosan 12 óra 15 perckor szakad el a gép a földtől és a csontosi csárda szélmalmának kerek vitorláját megkerülve szinte a földig ereszkedve veszi célba azt a három holdas területet, amelynek széleit piros-zászlós, fiatal gyerekek jelölik ki. Mint valami fehér köd, úgy porlik a műtrágya, majd a PO 2 megint feljebb csavarodik a levegőbe s a széllel szembefordulva újra lezökken elénk. Idő: 12 óra 15 perc és 45 másodperc. Még egy teljes percre sem volt szükség a három holdnyi terület beszórásához. Kedvezőbb széljárás és kisebb műtrágyaadag esetén azonban ugyanennyi idő alatt hét holddal is megbirkózik a gép. Kalkuláljunk csak! A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek munkaegységkönyve egy teljes munkanapra ír elő hét holdas normát. Biró István, Máté Ferenc gépszerelővel kétszáz-kétszázötven holdat szór meg nyolc óra alatt sokkal egyenletesebben és a vetés legcsekélyebb megtiprása nélkül, ök dolgozhatnak akkor is, ha lent sárba ragadnak az emberek — a légi műtrágyaszórást ilyen tényezők nem befolyásolják. Akkor végezhetik dolgukat, amikor az agronómusok megítélése szerint éppen a legnagyobb szükség van rá.

De a pilóták nemcsak összehasonlíthatatlanul gyorsabban s jobban, hanem olcsóbban is dolgoznak mindenféle műtrágyaszóró berendezésnél. Gépük holdankint mindössze két, két és fél forint ára benzint fogyaszt és nem rúg többre a pilóták, valamint a segédszemélyzet fizetéséből egy-egy holdra jutó munkabér megterhelés sem. Éppen ezért a nyakbaakasztott zsák, mag a pléhvödör — a kézi műtrágyaszórás e két ismert kelléke

— előbb-utóbb múzeum-tárggyá válik. Es annál hamarább lesz azzá, minél gyorsabban haladunk előre a falu átalakításával. Mert — mondani sem kell, bármilyen mozgékony legyen a PO 2

— nála a munka csak ötven holdas táblán kezdődik.

Többen szemlélgették a pilóta és a szerelő ülése között, a gép törzsébe épített műtrágya tartályt, az adagolót, amely hajszálpontosan állítható és egyetlen kar meghúzására üzembe lép. De a kucsmás és kalapos-kötényes gazdák az egészből bizonyára azt vésték leginkább emlékezetükbe, hogy jó lenne ennek a gépnek mielőbb hasznát élvezni. Lehet — a termelő- szövetkezetekben, amelyek az állami gazdaságokkal együtt a Földművelésügyi Minisztériumon keresztül ugyanúgy szerződhetnek a repülőkkel műtrágyaszórásra, vegyszeres gyomirtásra, mint megszokott gépállomásukkal teszik, ha szántás-vetésre kerül a sor.

A mi parasztságunk jórésze nemrég még ökrökkel szántott s csak mostanában barátkozott meg a traktorokkal, a gépi szántással. Az idő rohan s vele együtt szemlátomást tágul ki a gazdaember szemhatára is. A gazdaemberé, aki a szövetkezetben nemsokára szárnyakra kap.

A márciusi tervet 135 százalékra teljesítik

A Baranya Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, az elmúlt hetekben megkapta az élüzem címet. Ehhez a címhez méltó felajánlást tettek április 4-re. Vállalták, hogy március havi tervüket 135 százalékra teljesítik, hogy ezzel pótolják az árvízsújtotta bajai és szekszárdi testvér vállalat kiesését. A szokatlanul magas eredményt jó műszaki szervezéssel, előrelátó anyagbiztosítással, a munkaidő jó kihasználásával, s széleskörű brigád és egyéni verseny meghirdetésével akarják elérni.

Bányász tttyínyUék oltU&n&

Kicsit hihetetlennek tűnik. Vagy félország fiatalja adott itt véletlen találkozót egymásnak.

Talán százan is vannak, száz fiatal ember, akik most cseppentek az iskolapadból vagy a szülői házból az életbe s most fejest ugorhatnának, mert pénzük van rá, viszonylag jól keresnek. Száz fiatal ember, aki tele elfonnyadt világmegváltó tervekkel, vívódásokkal, szertelen csupasz ötletekkel terhesen érkezett ide. S ennyire megváltoztak volna? Ennyire kitisztult volna belőlük minden emberi salak, ami úgy tapad a sok pénzhez — főként fiatal korban, mint a bogáncs?

— Persze, hosszú ideig tartott — veszi át a szót Mészáros Bertalan, a szálló politilcai felelőse. — Hosszú időre és erős kézre volt szükség.

Nagy fiúnak érezte magát

a kis tizenötéves Molnár Ferike is, hogy ideérkezett a vésztői parasztviskóból s egyszerre százakat kezdett keresni. Magával hozta otthonról a virtuskodást a rátartiságot, a fene- gverek-kedvet s hogy pénze „nlt ment inni... Vitték a barátok, vitték a lányok s hamar megszédült a feje a szesztől, reggel nem is tudott felkelni.

— Álmos vagyok, hagyjatok

— nyöszörögte, hogy kelteget- ték.

— Baj lesz belőle — figyelmeztették a jobbszándékúak.

— Ugyan, mi is így csináljuk

— intették le a „barátok.“

S Feri elaludt, egyszer is,— többször is, végül el kellett mennie az üzemből, mert nem nézhették tovább a sok mulasztást. De nem telt bele sok idő, újra bekopogtatott a legényszállás ajtaján:

— Vegyetek vissza, megjavulok!

Nem ment persze olyan köny- nyen a javulás, ahogy ígérte, sokszor be is hívta a gondnok magához s beszélt a lelkére:

— Milyen bányász vagy te?! A becsület nem ez, hái csak ennyit ér a te szavad?!

Es Feri egyre ritkábban maradt ki s ma már — egy hónapban talán ha egyszer — ruccan be csak a Nádorba és senki se félti, mert még ha taxival jön is haza, el nem maradna műszakról. Mert mit szólnának hozzá a többiek?

Itt az otthonban a Vözősséo figyelme a legnagyobb erő.

kérlelhetetlenül kiközösítik ízt, akit nem éreznek maguk cözé valónak. A múltkor Szőke Ferinek is összecsomagolták a holmiját s átadták az irodán:

— Nem maradhat velünk így szobában, mert bumlizik.

Kicsit hihetetlennek hangzik, hiszen arról a legényszállásról van most szó amelyben még két esztendőve ezelőtt is hetvenkedő fenegye rekek közt ment a kártya, - nagy tétekben, folyt a rum — literszámra, s úszott a sok ez rés — hiábavalóságokra, üre szórakozásra.

De aztán úgy történt, ahog; mondani is szokás: vagy meg szoktak, vagy megszöktek eze az izgága emberek. S akik ma radtak, azok Pécsi és Mészá ros elvtársak gondos, szeret nevelése közepette észrevétlc nul megváltoztak. A sok pén most is megvan. Sőt talán mé több is, mert rendesen járna dolgozni. _ Mikor megkérdem noth Artúrtól, mennyi volt legtöbb pénz, amit egy hónai ban keresett, olyan természt

esen mondja, mintha csak a] rol beszélnénk, hogy szép iá van:

— ötezerszáz forint volt tavaly decemberben.

— S mire költöd?

— Megy a takarékba. (Már 12 ezer forintja van bent). Meg hát ruha is kell, meg ez, az ...

— Gyűjtőd talán valamire? A többiek nevetve mutatnak

egy fényképre. Csinos, barna kislány a fiatal, jóképű vájár mellett:

— Nősülni akar — kiabálják.

így is a jó. Ha már beleszokott a munkába és megteremtette a családalapítás feltételeit, miért éljen tovább egyc- dül? Barátságos a szálló, még függönyt, szőnyeget is vettek a fiúk saját pénzükből, a lakás ingyen, az étkezés olcsó, de úgy hozza az élet rendje, hogy amikor felnő a férfi és megérett az életre, akkor válasz- szón maga mellé társat, aki szerelemmel, szeretettel segíti át az élet döccenötn. aki mindig mellette áll — bajban, szerencsében.

Artúr is elmegy nemsokára. Aztán jönnek újak az otthonba. Jönnek az Alföldről, a Balaton partjáról. fiatalok, hevesek, izgágák, szertelenek, jönnek, s ők is megcsillapodnak, megszokják és megszeretik a-, otthont, ahogy a mostaniak, a kis Molnár Ferike, a Róth Artúr, meg a többiek ...

ÖNODY GYÖRGY