Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-25 / 73. szám
195« MÁRCIUS 25 NAPLÓ 5 O. ’ MEZŐ GAZDAJZ A nagyüzemi barack-kultúra hazája a Mecsek Kelnek a csirkék A mióta tavaly nyáron hű- tővagonokban főpályaudvarunkról kigördültek az első barack export szállítmányok, sokak előtt felmerült, hogy milyen úton-módon aknázhatnánk ki leginkább a Mecsek nyújtotta új és komoly kiviteli lehetőségeket. Pécs környékének a szicíliaival vetélkedő napfényes nyara ugyanis egyenrangú gyümölcsöket érlel a már más országban is ismert buda-vidéikivel és — főleg, ha a külföldi piacokról már elfogyott a koraibb olasz barack — szívesen vásárolják mind Csehszlovákiában, mind tőle nyugatabbra is. Pécs barack kivitelének egyedül sebezhető Achilles sarka az, hogy a barackosok tízezernyi kistermelő birtokában ap- rózódnak széjjel s így az árú egyöntetűségének megteremtése — a felvásárlásról nem is szólva — tetemes költségeket emészt fel. Kézenfekvő, hogy a kivitelt a magánosoktól történő felvásárlás fokozása mellett egyre inkább nagy, állami barackosok telepítésére szükséges alapoznunk. Ilyen gyümölcsöseink még nincsenek, pedig — egy szakemberekből álló brigád jelentése szerint is — lehetnének; rengeteg erre alkalmas terület hever most kihasználatlanul. Pécsről Szentlőrincre haladva, az út jobboldalán minden utasnak szemet szúr a Zsebe-domb kopár fennsíkja, ahol egynéhány kökénybokor között alkalmi kecskepásztorok legeltetik egyre gyérebbé váló füvét. A minden nagyobb növényzettől megfosztott domboldalon gátló nélkül végezheti módszeres rombolását a szél, valamint az elfolyó csapadékvíz termőtalajt pusztító, eróziós munkája. A föld szakadozott köpenye alól már elő-előmeredeznek a sziklák, hogy egyre nagyobb területet nyerve végképp kiszorítsák tájáról a mezőgazdasági kultúrát. Nos, a Zsebe-domb, meg a felette lévő területek igény- bevételével akár most megvethetjük egy ötven—száz holdas barackos alapjait. Nemcsak rendkívül értékes valutát jelentene ez népgazdaságunk számára pár esztendő múltán, hanem a termőföld egy darabját is megmenthetjük vele a mezőgazdasági művelés számára. Rendkívül kedvező lehetőséget nyújt barackos telepítésére a Pestre vezető 6-os út baloldalán elterülő, Danitz- pusztai terület is, ahol most kis dirib-darab tartalékföldek váltakoznak néhány egyéni parcellával, valamint Patacs környéke is. Mindnyájuk a „nemzeti gyarapodásnak olyan területe“ — Széchenyit idézve — „melynek legkisebb lehetőségét is parlagon hagyni — bűn.’“ Jj Annak a pár lelkes párt-(| munkásnak és mezőgazdasági i szakembernek fáradozása, akiki elvégezték e területek felmé-i rését — nem volt hiábavaló, i A megyei párt-végrehajtó bi-i zottság kezdeményezésére ai napokban megfelelő tárgyaló- i sok indulnak arra, hogy mindi a Zsebe-domb, mind Danitz-i puszta és ha alkalmas rá — Patacs környékén még az ősz-(> szel meginduljanak az új,^ nagyüzemi barackosok telepítésének munkálatai. Új gépek as állami gazdaságokban (Tudósítónktól) A baranyai állami gazdaságoknak munkaerőhelyzetük javítására 15 nagyteljesítményű silókombájnt és ugyanannyi lánctalpas DT traktort bocsátott rendelkezésre az Állami Gazdaságok Minisztériuma. A silókombájnok naponta tíz— tizennégy vagon takarmány jelaprítására alkalmasak és tőlük — ugyancsak terven felül kapott — 30 Zetor hordja pótkocsitól a gödrökhöz a felszecskázott takarmányt. Ezek a gépek naponta hetven ember munkáját végzik el. A nyáron a baranyai állami gazdaságok földjein megjelennek az őszi Mezőgazdasági Kiállításról ismert zöldtaicar- mány betakarító gépek, amelyek a zöldtakarmányt lekaszálják s egy rendsodró, valaVándorló agronőmusok mint szállítószalag segítségéveli azonnal a pótkocsira is viszik.i Ezeket a gépeket a Német De-l mokratikus Köztársaságban ( gyártják. A mostani lipcsei vásárról egy nagyteljesítményűJ Petkus magtisztító gépet kapnak az állami gazdaságok. EzJ a Német Szövetségi Köztársa- ?ágban készült gép mindenféleJ magvat tisztít és válogat szemre, színre, súlyra és nagyságba. Az állattenyésztők munkáját] .zenót villanypásztor könnyíti' meg. Jersey borjak a Pécsi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól) Többízben beszámoltunk már róla, hogy a Pécsi Állami Gazdaságban hozzákezdtek a magyar tarka és a jersey keresztezésével egy új, kistestii, nagyobb tejzsírú szarvasmarha fajta kialakításához. A tenyésztő munkának az elmúlt napokban a szó szoros értelmében megszülettek az első eredményei. Március hetedikén a 395-ös magyar tarka Léna egy egészséges bikaborjút hozott a világra, amely azonban már az Agrártudományi Egyetem jersey bikájától származik. Bár még korai lenne véleményt mondani a tulajdonságok át- öröklődésének mérvéről, — mégis szembeszökő, hogy bár színe egyezik az anyjáéval, szervezete már a jerséy-re mutató rendkívül • finom csontozatu. A kis bika ellésl súlya mindössze 25 kiló, míg a magyar tarkáké 43—48 között mozog. Azóta újabb három tehén ellett a Szigeti-tanyán jersey bikától származó borjút, köztük a gazdaság Piroska nevű, legjobb tehene, amely az elmúlt laktációban 7560 liter tejet adott. A jer- sey-magyartarka utódok közül kettő bika, kettő üsző. Horn Artúr professzor két tanársegéddel időről-időre e’lenőrizteti a kísérletek menetét. C'ebruár óta „teljes gőzzel“ A dolgoznak az ország keltetőállomásai, köztük a pécsi is, amely a most folyó átépítése után egyszerre 185 mázsa te- nyésztojást keltet ki. A keltetőállomásokról idén kikerülő 20 milliónál több naposcsirkében 400 ezer mázsa kiváló minő- i ségű hús nő — főleg azonban | az egyéni gazdaságokban s ma- ’ 7ánháztartásokban. A termelő- ■ szövetkezetek ugyanis legtöbb [helyen idegenkednek ettől az I állattenyésztési ágtól, melynek • nagyüzemi módját még nem isimerik. Idegenkedésük gyökere (az első próbálkozásokig nyúl ► vissza, amikor a háztáji tartás ismeretei kevésnek bizonyul- Jtak a nagyüzemben s tömese- ;-sen hullottak el a naposcsir- kék. Ezért egy-két jótanácsot adunk itt azoknak a termelő- szövetkezeteknek, amelyek idén újra nekilátnak a nagyüzemi baromfitenyésztésnek. A hazánkban legkiválóbb fajtájú és előnevelt csirkék is elpusztulnak, ha egészségtelen, ' a részükre meg nem felelő helyre visszük őket. Miután a Keltető Vállalat idén már másaképp nem is adhatja ki a csirkéket, — minden baromfitenyésztő termelőszövetkezet vizsgáltassa meg állatorvossal a leendő szálláshelyeket és a baromfitartás körülményeit is. Csirkét csak oda vigyünk, ahol a szükséges állategészségügyi feltételek rendelkezésre állnak. Addig is, amíg a szövetkezetnek módja nyílik baromfitenyésztőit külön küsikoláztat- ná, a csirkék elszállítása előtt (•vegyék fel a kapcsolatot a gondozók a keltetőállomáissal, ^ahonnan megkapják a megfejelő gyakorlati tanácsokat. — Miután az elhullások zöme — az eddiei tapasztalatok szerint — a műanya alatti tartás idejére esik, a keltetőállomás azt aján’ia, hogy már kitollasodofct, két-két és fél hónapos állománnyal kezdje a szövetkezet a tenyésztést. A csatahelyi, ba- barci és bári állami gazdaságok baromfitelepei már ebben az esztendőben is adnak el termelőszövetkezeteknek ilyen kitollasodott növendék á lla *->. kgt Ezeket a csirkéket házilag készített vándorólakban mindjárt vigyék ki a mezőre, a gabona és a konyhakert kivételével minden termőterületre, ahol fertőzetlen talajon idegen állattól történő fertőzési lehetőség nélkül egészségesen nőhet fel s amellett elpusztítja a bogarakat. Megfelelő körülmények birtokában az a termelőszövetkezet se riadjon vissza a baromfi- tenyésztéstől. amely idén nrég csak naposcsirkéket tud beszerezni. Első teendő olyan műanyákat megszerkeszteni, amelyek pótolják a kotlós melegét, nem 20, hanem százszor 20 csirke részére. Igen olcsón, a helyszínen található téglából is építhetünk megfelelő műanvá- kat, amelyekben fűtőanyagként a kukorica és a naprafo’-có- szártól kezdve mindent felhasználhatunk. A Keltető Vállalat a helyszínen nyújt útmutatást, ha ezt kérik, díjmentesen — a műanyák elkészítéséhez. Alapvetően fontos, hogy egy-egy mű anya alá négyszáznál több csibét ne tegyünk, és ennek az állománynak legalább huszonöt négyzetméter területű helyiséget bocsássunk rendelkezésére, mozgási helyként. A naposcsirkéket kétórnn- ként etetjük. Az első héten fehérjében szegény hántolt kölest vagy kukoricadarát ehessünk csak, mert az egyszerűbb szénhidráitok nem okoznak emésztési problémákat. A továbbiakban viszont a minél változatosabb, többféle tat-ármányból összeállított etetésre törekedjünk, hogy a fiatal szervezet egészséges felépítéséhez szükséges minden anyag rendelkezésre álljon. A rendszeresség minden fia- tál szervezetnél elsőrendű jelentőségű. Kihagyni eay- egy etetést vagy a fűtést elhanyagolni, csak egy alkalommal is, annyit jelent, hogy kaput nyitunk a legkülönbözőbb megbetegedéseknek. Éppen ezért főleg a termelőszövetkezetekben nem elég csak egv jó gondozót munkába állítani, hanem törődnünk kell naponkénti ’•endszeres váltásával is. Sz. E. — Hallja, már megint új agronómusunk van — újságolta Kiss Laci bácsi, a ka- tádfai Kossuth tsz elnöke, a szigetvári vásárban. Majd miután vevőre akadt a tsz három süldője, betértünk a sarki kocsmába. — Egy hete hogy hozzánk jött, ö két év óta a negyedik. Mit szól ehhez? — Es ki volt ez a négy, s milyen agronőmusok? Kiss bácsi előbb húz egyet a söröspohárból, úgy folytatja! — Nem szépítem a dolgot, úgy mondom ahogy volt... Na kérem, először a Marczi János volt az agronómusunk ötvennégy tavaszától. Hogy mit tudott ez a 18 éves gyerek?... Kimegyünk egyszer a mezőre, amikor a tavaszbúzát vetettük. — Egy hét múlva rávegyünk a boronával szól a Jancsi. — Azt nem lehet, —• mondom én, — mert fölforgatja az egészet és összetöri i csirákat. Majd egy hónap múlva, ha megbokrosodik a S aztán rá is jött a gyedek, hogy — bár megtanulta cönyvböl, hogy boronáim cell — elfelejtette azonban, mikor. Nem is volt tovább •válunk két hónapnál. O maga is mondta, hogy nem, szedett ezt a szakmát. Rendőriek ment Szigetvara. Utána jött a Darabos Ja- tos. Nem mondom, o ertette i szakmáját, paraszt fiú « .'olt, a tagok is szerettek, nert értett a nyelvükön, izonban ez a Darabos a fejeseinek, gépállomásnak öbbnyire valótlan adatokat Mentett. Miért? — Hogy na- lyobb prémiumhoz jusson ízért aztán a gépállomás büntetésből elhelyezte mesz- ize, úgy tudom nem okult belőle, mert onnan ts hte- lesztik. Nálunk egy évig bolt. Dános Alajos volt a harmadik. Hogy röviden jelle- nezzem: «* irodaasztal melletti munkákat precízen látta el, ennél több jót azonban nem tudok róla mondani. Ai istállóba csak akkor tette be a lábát, ha a fél liter tejet hozta onnan. A földekre meg harapófogóval sem nagyon lehetett kihúzni. Alig egy félév múlva januárban ö is elment. És most egy hét óla Papp János az agronómusunk. ű tizenhat hónapos iskolát végzett. A napokban csak úgy próbaképpen számolgattak a könyvelőnkkel, Zsigmond elvtársnővel. Tudja, kíváncsiak voltunk, hogy érti a munkaegység kiszámítását. Hát valahogy így ... Mondja neki a könyvelőnk, hogy szénsalak szállításáért 10 kilométer távon egy köbméterért jár egy munkaegység. De ha 7 kilométerről hord a fogatunk 0.75 köbmétert, azért mennyi jár. Számol az agronómus, s azt válaszolja: hét kilométerről egy köbméterért 0,7 munkaegységet kap a foga- tos. — No de nem egy, hanem háromnegyed köbmétert hoz egy kocsi! Ezt azonban már nem tudta megmondani. Iszunk egyet, aztán Laci bácsi így summázza az elmondottakat: — Elhiheti, ez d folytonos csere-bere nem használ a termelőszövetkezetnek. De uz is biztos, hogy egy agro- uómusnak a csak könyvből tanultak nem elegendők, az ilyen tudás gyakorlatban sokszor hibázik. De épp ezért van szükség egy helyen hosz- szú gyakorlatra. Egy jó agronómus-szaktanács nemcsak az elnöknek na9V segítség, hanem az egész tagságnak. Mert a munkáját értő agronó musra, aki a szaktudásával szerez tekintélyt, hallgatnak a tagok, s neki nem mondja senki, hogy: „Te akarsz minket gazdálkodni tanítani ■ ■ ■’ Rzót>al mindenképpen kell a jó agronómus! W. V. 4 mezőgazdászok nagy feladata: A kukorica négyzetes vetése A henyérdabonatermelés után az egész mezőgazdaság legfontosabb kérdése a kukoricatermelés. Ha a kukoricáter- melés jelentősége ma már ismét világos is mindenki előtt, annak leghelyesebb, legjobb módszerét illetően azonban nem egységes a vélemény még szakkörökben sem. A trágyázás és növényápolás agrotechnikája tekintetében már nem általánosan kialakult és elfogadott „legjobb” eljárás, — de a kukorica tenyészterülete és az ezzel elválaszthatatlanul összefüggő vetési mód, még élénk vita tárgya. Ebben a vitában igen sok szempont érvényesül. A hazai és külföldi tapasztalatok azonban egyaránt azt mutatják, hogy a sokféle szempontnak s kívánalomnak legjobban mégis csak a négyzetes vetés felel meg. A négyzetes vetés vitathatatlan előnyei, hogy kevesebb vetőmagra van szükség, hogy az egyes kukoricatövek tenyészterülete egyenletesebb, hogy géppel két irányban is megkapálható is ezáltal olcsóbb, hogy általában nagyobb termést ad és egyenletesebben érik be. A négyzetes kukoricavetés nem új eljárás. Hazánkban Csorba András 1834-ben megjelent könyve már részletesen foglalkozik ezen vetési mód elterjedésével és előnyeivel. A XX. század elején már gyártottak lóvontatású drótvezérléses négyzetes vetőgépeket. Gyermekkoromból magam is emlékszem egy kétsoros „Osborne” gyártmányú ilyen vető- gépre. — A négyzetes vetőgé- pek azonban csak a legutóboi években jutottak nagyobb szerephez, amikor a mezőgazdaságban általánosan jelentkező emberi munkaerő-hiány pa- 'ancsolóan írta elő a kukorica művelésének minél teljesebb gépesítését. A négyzetes vetésnek többféle módja van. — De számos kísérlet és főleg az 1955. év tapasztalatai az mutatják, hogy az eddig ismert legjobb négyzetes vetést a drótvezérléses négyzetes vetőgépek adják. — A négyzetes vetés sor és növénytávolsága szempontjából 50-től 120 centiméterig végeztek kísérleteket. A most használatos négyzetes vetőgépek 70x70 centiméteres kötésben vetnek és így egy katasztrális holdra 11.745 kereken 12.000 kukoricanövény jut, ha egyesével hagyjuk meg a fészkekben a töveket. Jó erőben lévő talajokon az egyelésnél minden harmadik, esetleg minden második fészekben két kukoricanövényt hagyhatunk meg, hogy holdanként nagyobb tőszámot kapjunk. Gyengébb talajon elégedjünk meg fészkenként egy növénnyel. — Akárhogyan is vetünk azonban, szabály legyen az, hogy 70 centiméternél kisebb sortávolságot ne alkalmazzunk, mert az már akadályozza a gépi kapálás, az egész négyzetes vetés fő célját. A drótvezérléses gépi ------------------------------négyzetes vetési eljárásnak egyetlen hátránya, hogy nagy figyelmet és igen lelkiismeretes, pontos munkát kíván. És ez sajnos nem mindenütt van meg! — A hazai gyártmányú TVD 6-os négyzetbevetögép i^en jó munkát végez, ha jól van beállítva és a vezérlődrót kitűzése és elhelyezése pontos, ha a kezelőszemélyzet, de főleg a munkát irányító mezőgazdász betartja a vetés szabályait. A drótvezérléses négyzetes vetőgépekkel szerzett 1955. évi jó tapasztalatok alapján ezek a gépek ma már nagy szá mban, sorozatban készülnek. A Baranya megyei gépállomásokon 1955-ben mindössze 5 ilyen gép volt, melyekkel összesen 897 holdat vetettünk el. 1956-ban sokszorosan több drótvezérléses négyzetes vető- gépünk lesz és a tavalyi 20,600 holddal szemben 110.000 holdon terveznek ezidén gépi négyzetes vetést. A Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozata szerint arra kell törekedni, hogy a gépi négyzetes vetés minél szélesebb körben elterjedjen. Továbbá, hogy a géppel bármi okból nem járható táblákon sorvonalozás után kézzel is négyzetesen vessék el a kukorica minél nagyobb részét. A géoi négyzetes ve- ----------------- tés jó végrehajtása érdekében a mezőgazdászok már most jelöljék ki, a — tsz vezetőségével egyetértésben — gépi négyzetes vetésre alkalmas táblákat. Ezeken a táblákon különös gonddal kell elvégezni a talajelőkészi- tést. Amint a földre rá lehet menni a símítozás és az osztóbarázdák behúzása legyen az első teendő. Ezután a vetésig hátralévő időben megfelelő műveléssel tartsák gyommentesen a talajt és gondoskodjanak a jó morzsalékos talajszerkezet állandó fenntartásáról. Miután a jó vetéshez csak betanított szakemberek értenek, a gépállomások úgy állítsák össze a négyzetes vetőgépeket kiszolgáló 7-es munkacsapatokat, hogy ha csak egy mód van rá, — együtt maradjanak a vetés egész idejére. A munkacsapat gyakorlatozzon a gépen minél többet, hogy ne- csak a jő, de a gyors munkát is elsajátítsák. A gépenként 120 hold vetési tervfeladat teljesítése nem könnyű, viszont a na pr aforgó vetése kitűnő alkalom és valóságos „főpróba” — a kukorica gépi négyzetes vetésének megindulása előtt. Haladéktalanul készítsék el a gépállomások a gépi négyzetes vetés végzéséhez szükséges segédfelszerelést is, A munka megszervezésénél vegyük figyelembe azt is, hogy a négyzetes vetőgépok csak Zetorral vagy Lanz-Bul- doggal vontathatok, mert az egy hengeres G. és R. traktorok rázása kedvezőtlenül befolyásolja a gép munkáját. A gépállomás műszaki dolgozói minden újonnan érkező vetőgépet tüzetesen vizsgáljanak át és próbáljanak ki. A nyomjelző tárcsák gondos beállítása biztosítja a csatlakozó sorok pontosságát. Ellenőrizzék, hogy a hat önálló vetőszerkezet egyszerre és pontosan a vezérlő dróthuzal bütykeinek áthaladása pillanatában működjön, s a csoroszlyák távolsága mindig 70 centiméter maradjon. A lyukas vetőtárcsákat a vetendő kukorica fajtája szerint, annak szemnagyságához mér- tenválasszuk meg, nehogy a kelleténél több, vagy kevesebb magot vessünk. Ha a gép törné a magot, ez a vetőtárcsa lyukainak után-munkálásával szüntethető meg. A négyzetes vetést a — szántóföldeken a mezőgazdász irányítja. Az ő jó munkájától függ végső fokon a vetés sikere. Tartsa tehát minden mezőgazdász becsületbeli kötelességének, hogy a munka megkezdéséig még hátralévő időben a jó vetéshez szükséges vonalak kitűzését és a vetés- ->v~- fiúsainak menetét minél 'c=bben megtanulja és él többet gyakorolja. Gercby György megyei főmezőgazdász.
