Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-03 / 54. szám

MM MÁRCIUS 3 NAP t: ö 3 Válaszolnak a népnevelők Mint köd a napsütésben, úgy szakadozik a régihez, a maradihoz húzó gondolkodás Mozsgón. Nem újról van szó, amiről még nem hallottunk. A szövetkezeti mozgalomról: — jobb-e, rosszabb-e mint az egyéni gazdaság? E körül folyik a beszélge­tés a tollfosztásnál, utcán, há­zaknál. A szövetkezeti tag is, az egyéni gazda is a maga iga­zát bizonygatja, — az utóbbi inkább azért, hogy többet tud­jon a szövetkezetről. Tudja, hogy véleményét nem hagyják anyiban és sok újat hallhat. Ki kezdte el? — nem tudni. Elterjedt a hír: szegény idős Varga Feri bácsi tönkremegy a szövetkezetben. Még krump­lija sincs, úgy vásárolja. Ho­va jutunk, hova jutunk? Meghallja egyik egyénileg dolgozó és máris csúsztatja a hírt szomszédjának, hogy „lám, azt akarják, lépjünk be és még krumpli sincs“. Eljut egy idősebb öregasszony fülé­hez, aki a maga módján már így adja tovább: „Jaj! Sze­gény Varga Feri lassan éhen- hal“. Hát ez bizony nem akármi­lyen ügy. Igaz lenne? Kiderül igaz, — tényleg vett burgo­nyát. Csakhogy.::; Nem azért vett, mert „már ez sincs*’, mert nem volt, ha­nem azért, mert nem volt annyi, amennyi kellett volna. Szegény ez a Varga Ferenc? Nézzük! Az elmúlt évben 368 munkaegysége volt. Kapott 17.38 mázsa búzát, 3.5 mázsa árpát, 7.8 mázsa kukoricát, 14.76 mázsa szálastakarmányt, 3.9 mázsa burgonyát, 54 kiló cukrot, 2.17 kiló étolajat, 11 mázsa répát, 8.3 kiló mákot és 4 077 forintot. A háztáji istállóban áll szarvasmarhája, üszője, az ólban anyakocája, két hízója és 6 süldője. Hát ezért kellett a burgonya. Ezt nem tudják meg ilyen egyszerűen a Varga bácsit „féltők“. Ennek pedig az az oka, hogy sok szövetkezeti tag elhallgatja, „titkolja“ mennyi jövedelme van. Miért? Egyik nem akar dicsekedni, a másik „Tudják azt úgy is’*, a har­madik: „Ide jöjjenek kölcsönt kérni?“, a negyedik: „Én sem kutatok más kamrájában“. Ahelyett, hogy megkímélnék az „aggódástól“ a Varga bácsit „féltőket“, mosolyognak egyet a hír hallatán: „Ilyen butákat mondanak?!“ Azért megtudják a hír ellen­kezőjét a faluban, mert járják a házakat a népnevelők, hogy ismertessék a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeit, eredmé­nyeit. Felkészültek azok min­denre: mennyi volt a jövede­lem, magasabb volt a termés­átlag, mint az egyénieké, a közösből származó jövedelmen kívül mennyit hoz a háztáji gazdaság és így tovább. Amikor ezekkel végeznek a népnevelők, elhangzik a „hát, igen’* — ami sok mindent ta­kar. De jön az ellenvetés: — A termelőszövetkezetben egész évben nincs pénz. Erre már bővebb magyará­zat kell, mert annyi igazság van a mondásban, hogy kész­pénz több is lehetett volna. De jövőre másként lesz. Minden hónapban 10 forint előleget osztanak egy munkaegységre. Ez már más. így vitatkoznak erről, arról és amikor arról adnak számot az egyénieknek segíte­ni akaró népnevelők, hogy ki hajlik a belépésre, ki győző­dött meg a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeiről, — ismét történik valami; Rendben volna a jövedelem, a munka, a jog és a kötelesség meg a többi, csodálkoznak, hogy mi mindent vettek a szövetkezeti tagok a 40 forin­tot érő munkaegységekből, — közbejön valami. . — Nem lépünk be! Tele van a'dóssággal a szövetkezet. Csak nem vesszük nyakunkba má­sok terheit. Ki mondta először, ki hal­lotta elsőnek? — kideríthetet­len. Gyerünk, tisztázzuk! Ezt teszik a népnevelők. És mi derül ki!? íme, a számok: a szövetkezet közös vagyonának értéke 1 millió 35 ezer forint, Földalatti műhely Igazi komlói ér­dekességről szá­molunk be, amikor azt írjuk, hogy a komlói Kossuth- bányán üzembehe­lyezték az ország első nagyobb föld­alatti műhelyét. — Bátran hozzáte­hetjük — már igen nagy szükség volt erre. Ugyanis a kaparó- és guml- szalagjavítók Kos­suth bányán, a la­katosok és cső­szerelők viszont az Altárói gépüzem­ben voltak. Ilyen­formán nagy im­produktív létszá­mot kellett foglal­koztatni és a javí­tásokat még sem tudták idejében el­végezni. Most a földalatt, a munkahelyekről 5 percre van a műhely és a javí­tórészleg. Beren­dezése praktikus, a műhely három részből áll: a tu­lajdonképpeni ja­vítóműhelyből, egy mühelyraktárból és szerelőhelyiség­ből. A műhelyben nem lehet generál javításokat végez ni, ellenben a fu­tó és középjavítás­hoz minden beren­dezés rendelkezés­re áll. Van fúró­gép, csiszolóko­rong, sőt még esz­tergapad is. erre adósság — hosszúlejára­tú, ami azt jelenti, 15—20 év múlva kell visszafizetni — 85 ezer forint. Ez nem sok. Aki kitalálta a sok adósságot, biztosan abban reménykedett, hogy több van. Miután az ilyen hírek szer­tefoszlanák, és újabb rosszat már készakarva sem lehet ki­találni a szövetkezetre, csak ilyen kifogások, óhajok, sze- retnémek maradnak: nem dol­gozik a közösben minden tsz- tag felesége — belépnék, de mi lesz a házammal? (az övé marad), őszig még várok, — belépek, de a kertészetben sze­retnék dolgozni, — én a dará­lóban szeretnék dolgozni, — régi tsz-be lépjünk, vagy újat alakítsunk? Ezek egy-egy em­ber véleményét jelentik. Apró dolgok ezek, szálak, amelyek még a régihez kötik őket, — a kötél már elszakadt. Munkálkodnak is a szövetke­zet tagjai és azok, akik már megértették a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit: a községi igazgató, a tanács funkcioná­riusai, a traktoros szakiskola előadói, a Hazafias Népfront helyi elnöke, Kékes József. Sokat vívódott magával a népfront elnöke, míg idáig el­jutott. Eljárt főleg a közép­parasztokhoz és velük vitatta: merre menjen, velük együtt. Azok tudták róla, ha ők men­nek, ő is megy a szövetkezet­be. Most már abban remény­kedik, hogy fordítva is igaz; ha ő belép, követik. ö mondta: — Szombaton (ma) gyűlést tartunk. Erről, a belépésről beszélünk.;; Segíti a pártszervezetet, a tanácsot nagy munkájában. Itt nem az egyéni gazdálkodás .jövőjének“ képviselője a népfront. A türelmes munka el­szakítja a szálakat is, nincs az a sűrű köd, amit a napsütés el nem oszlatna.;; Felhívás az óvodák és iskolák patronálására! A Megyei és Pécs Városi Patronáló Akció- "• oizottság a Központi Vezetőség közok­tatási határozatának irányelve alapján felhív­ja a megye valamennyi tömegszervezetének, szülői munkaközösségének, vállalatának, üze­mének, állami gazaasagának, gépállomásának, termelőszövetkezetének, földművesszövetkeze­tének, KTSZ-ének, hivatali és más szerveinek figyelmét az óvodák, iskolák és más oktatási intézmények patronálására. Az ifjúság nevelése: az egész társadalom ügye. A patronáló kapcsolat kiépítése egészsé­gesen szolgálja az iskolák, óvodák, anyagi tá­mogatását és szélesíti a társadalom és az is­kola közötti kapcsolatot. A patronáló akcióbizottság különösen fel­hívja a figyelmet az anyagi támogatás mellett a patronáló és patronált szerv közötti kultu­rális, politikai, iskoláztatási, pedagógiai kap­csolat kiépítésére. Felhívja a figyelmet, hogy elsősorban az iskolában folyó politechnikai képzéshez nyújtsanak az üzemek, tsz-ek, se­gítséget, de szükséges, hogy az iskola is nyújt­son a kölcsönös kapcsolat során megfelelő tá­mogatást a patronáló szervnek. A patronáló kapcsolatok kiépítése érdeké­ben az alábbiakat javasoljuk: 1 Kössenek kétoldalú szerződést a patro- -*-• náló szervek és az Iskolák, valamint az iskolák (falusi, városi, közép- és általános is­kola, technikum és gimnázium, stb.) egymás között. O Segítsék a patronálók és a szülői mun- kaközösségek az iskolák kisebb javítá­si, tisztítási, tisztántartási, átalakítási és fej­lesztési munkáit anyag, szakemberek, munka­erő rendelkezésre bocsátásával. A lehetősé­gekhez képest biztosítsák az iskolák számára fontos, falusi viszonylatban különösen jelen­tős különféle fuvarokat. Segítsék az Iskolák könyvtárainak, szertárainak fejlesztését, köny­vek, kísérleti eszközök és anyagi támogatás rendelkezésre bocsátásával, a szülői munka- közösségek rendezvényeinek bevételeivel, stb. O Nyújtsanak segítséget az iskolában fo- **• lyó politechnikai képzéshez azzal, hogy támogassák az iskolák, üzem, — tsz —, stb. látogatásait, tanulmányi kirándulásait. Bo­csássák időnként a tanulók rendelkezésére műhelyeiket vagy annak egyes részeit. Segít­sék az iskolák gyakorlókertjeit talajművelési munkák elvégzésével, vetőmag, műtrágya biz­tosításává1, valamint szakemberek tanácsaival; Nyújtsanak nyers- és félkészanyagok rendel­kezésre bocsátásával támogatást a szakkörök, technikai állomások, szertárfejlesztő munka- közösségek számára. Juttassanak gyártási so­rozatokat az iskolába, stb. A Élenjáró dolgozók számoljanak be az is- kólában életükről, munkájukról és já­ruljanak hozzá így az ifjúság politikai neve­léséhez, a különböző szakmák iránti érdek­lődés és szeretet kibontakoztatásához, az ifjú­ság pályaválasztásához. tZ Az iskolák kultúrműsor adásával, az élenjáró dolgozók népszerűsítésével, az úttörők köszöntésének megszervezésével, elő­adások tartásával, különböző szaktanfolyamok támogatásával, munkaegységszámolási tanfo­lyamok szervezésével, a szülők és a felnőtt dolgozók körében pedagógiai előadások tartá­sával, stb. járuljanak hozzá a patronáló szerv dolgozóinak kulturális és pedagógiai nevelé­séhez, valamint a termelő munka segítéséhez; fi Az iskolák egymás közötti kirándulások kölcsönös támogatásával, közös rendez­vények tartásával, szemléltető és kísérleti eszközök, könyvek duplumainak átadásával, műhelyek időnkénti átengedésével, stb. támo­gassák egymás munkáját Fejlesszük Baranya megyében és Pécs vá­rosában az óvodák, iskolák patronálásának egészségesen növekvő mozgalmát, szélesítsük annak változatos formáit. Járuljanak hozzá így is az ifjúság szocialista neveléséhez. A PATRONÁLÓ AKCIÖBIZOTTSÁG NEVÉBEN. Gódor Ferenc, a megyei pártbizottság másod titkára, Katona Lajos, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács v. b. elnöke, Tóth Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a DISZ me­gyei v. b. első titkára, Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Asz­talos Ferenc, a pécsi városi tanács v. b. elnökhelyettese, Vereczkei Lajos, a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója, Pusztai József, a DISZ Pécs Városi V. B. első titkára, Szétesik Imréné, az MNDSZ megyei elnöke, Shanchi Antalné, az MNDSZ városi elnöke, AHcs Já­nos, a Porcelángyár igazgatója, Békési László, a Sörgyár igazgatója, Garamvölgyi Miklós, a Postaigazgatóság vezetője Csökkentik a gázellátási zavarokat Vállalatunk dolgozói elhatá­rozták az 1956-os évi terv 5 százalékos túlteljesítését. A vállalt túlteljesítés évi vonat­kozásban 444 ezer forint. Ezen kívül a tervezett költségekből 44, a tervezett anyagköltségek­ből 26 ezer forintot takarítunk meg. Ennek érdekében hulla­dékanyagokat használunk fel, például a membrán bőröket ismét hasznosítjuk. Felada­tunkká tettük azt is, hogy a gázelillanást — ami körülbe­lül 8—9 ezer köbméter havon­ta — a legminimálisabbra csökkentsük. Januári tervünket, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is 115 Feb­miatt százalékra teljesítettük, ruárban a nagy hideg számolnunk kellett a tartályok lefagyásával és a vezetékek befagyásával. Ezért fagyve- szély-elhárítási mozgalmat in­dítottunk. Rajnai Alajos, Rei- nisch Béla, Keszthelyi József, Zóka János, Nádor László, Papp István és Bank József éjjel-nappal dolgoztak a háló­zatokon, amikor csőtöréseket jelentettek a városból. Nekik köszönhető, hogy a nagy hi­deg ellenére is sokkal keve­sebb zavar volt a gázszolgál­tatásban, mint tavaly; Ernhaft Ferenc a Gázmű versenyfelelőse. Nem ezt várták a párttitkártól Egy hónapja múlt, hogy Barna György elvtársat, pécsbányatelepi bányászt a kákicsi Űj Barázda Termelő- szövetkezet elnökének vá­lasztották. Az új elnök öröm­mel látott a munkához. Nem­csak a tsz munkájának meg­javításán fáradozik, hanem a számszerű fejlesztéssel, új tagok szervezésével is törő­dik. E harcban természete­sen a legnagyobb segítséget a faluéi pártszervezettől és annak titkárától, Lovász elv­társtól várja. A pártszerü és elvtársi támogatás azonban elmaradt;Sőt! A legutóbbi tsz taggyűlésre meghívták az egyénieket is. Az új elnök a tsz helyzetéről, terveiről beszélt, örömmel állapította meg, hogy jobban, szervezettebben megy a munka, s adósságuk sincs. A gyűlésen felszólalt Lo­vász elvtárs is. Régóta él a faluban, jól ismeri az embe­reket, a gondolkodásukat. Nemcsak a tsz tagokét, ha­nem az egyéni gazdákét is, akik azért jöttek el e gyű­lésre, hogy alaposan megis­merjék a tsz életét, terveit, gazdasági helyzetét, — és en­nek alapján, ha jónak látják, ők is kérjék felvételüket. A párttitkár azonban így kezd­te hozzászólását. „Többet vártunk az új elnöktől. Hely­telen volt, hogy három hízót eladott a tagság megkérde­zése nélkül”;;; s ezzel a párttitkár leült. Ha így lenne, senki nem szólt volna egy szót sem. Lo­vász elvtárs azonban valót­lanságot állított, mindössze ketten nem tudtak a sertések eladásáról, azok is azért nem, mert nem találták őket. De ha így is történt volna, miért hallgatta el a párttitkár, mi­ért nem hívta fel a tapaszta­latlan új elnök figyelmét ,.helytelen tettére”. Ehhez hosszú kommentár sem szük­séges, csupán annyi: Az efajta rosszindulatú furká- lással egyáltalán nem segítik az új elnököt, s így nem erő­södik a tsz sem számszerű­leg, sem gazdaságilag. A tagság, ha szavakban nem is utasította vissza a. párttitkár ezen állítását, a hozzászólások mégis Barna elvtársat igazolták. Sáfrány Sándor, a tsz állatgondozója nagyon helyesen és meggyő­zően beszélt az egyéniekhez, s már-már úgy látszott, hogy felenged a párttitkár által keltett nyomasztó hangulat, amikor Lovász elvtárs ismét közbeszólt, alaptalanul meg­rágalmazta az állattenyész­tőt: „Könnyű neki, hiszen bennkosztos a tehene. A kö­zöséből eteti.” Honnét szedi ezt, megint Lovász elvtárs, amikor éppen ő az, aki a legkevesebbet tar­tózkodik az istálló körül? Hogy honnét, hát onnét, hogy a tagság még tavaly megsza­vazta, hogy szecskát minden­ki vihet a háztáji tehenének, — még Lovász elvtárs is. Jól­lehet igaza van, a párttitkár­nak, mert e megoldás nem valami szerencsés, de miért nem vette fel ellene a har­cot eddig és miért éppen ezen a tsz-gyűlésen?! A tsz-gyülés eredménytele­nül végződött. Egyetlen helyi egyéni gazda sem kérte fel­vételét a közösbe. Viszont pozitívnak mondható az, hogy végre a párttagság és a pár- tonkívüliek is világosan lát­hatták a párttitkár „segíteni- akarás&t”. Jóllehet mindez Lovász elvtárs politikai kép­zetlenségéből fakad* annyi azonban bizonyos, hogy fel­szólalásában, „közbeszúrásá­ban" egy jó adag rosszindu­lat is volt. Mint mondottuk, e gyűlé­sen a helybeli egyéni gazdák nem kérték felvételüket a tsz-be. Nem kétséges azon­ban, hogy az új elnök elvtárs irányításával a tsz tagsága, élen a kommunistákkal, jó munkával előbb-utóbb meg­győzik a kívülállókat, még akkor is, ha ez esetleg „egye­seknek'- nem tetszik. Versenyben április 4-e tiszteletére Ä februári száz százalék tanulságai Ismét elmúlt egy hónap, 8 egyre inkább közeledik hazánk felszabadulásának 11. évfor­dulója. Ezt az ünnepet a kom­lói bányászok minden évben ragyogó eredményeikkel szok­ták megünnepelni. Komló bányászai többségük­ben ebban az esztendőben is mindent elkövetnek április 4-e méltó megünneplésére. — A Komlói tröszt januári 101.7 szá­zalékos tervteljesítése után feb­ruárban 100 százalékra teljesí­tette előirányzatát. Februárban hét üzeme közül hat a terv­teljesítők között végzett, scsak Ill-as akn,a és Anna-akna bá­nyászainak nem sikerült a ha­vi terv teljesítése A tröszt 3 000 tonna szén ter­ven -felüli kitermelését vállal­ta április negyedikéig. Ebből eddig 1 998 2 tonnát tcijß^ito.tts vagyis a vállalás teljesítésében nincs lemaradás. Ha március­ban 1001 8 tonnával túltelje­sítjük előirányzatunkat, büsz­kén jelenthetjük hogy sa­vunkat határiidő előtt teljesf- Oettük. A versenyszakasz eddig le­tárolt része több fontos tanul­tággal szolgál Elsősorban a le­maradással küzdő üzemek, a tll-as és Anna-akna termele- tét kell sürgősen megjavítani. Mindkét üzem bányászainak Ss műszaki vezetőinek össze kéül szedniölk minden tudásu­kat, hogy a hátralévő időben adósságuk jelentős részét le- törlesszék. Más üzemekben meg keiül vizsgálni a bátorta­lanul tett vállalásokat, s új célkitűzéseket kell adná az üzem dolgozóinak. Kossuth-bánya kollektívá­jának 5 842 topinás vállalásá­ból 3 680 3 tonnát már teljesí­tett. A Kossuth-bányai dolgo­zók egyre fokozódó verseny- lendülete biztosítók arra, hogy a vállalásból hátralévő 2 161 7 tonna szenet is kitermelik. A Ill-as akna dolgozói 514 ton­na szenet vállaltak tervükön felül április 4-ig. Vállalásuk teljesítése helyett közel hétezer tonna adósságot szereztek az első két hónapban. Ennek egyik oka az, hogy az új év első napján két nagy tömeg­termelő munkahelyük leégett. Az elmaradás másik oka azon­ban a rossz műnk aszellem ben, a teljesen pangó versenyben keresendő. Amikor 1954-ben elromlott Kossuth-akna turbók ompresz- szora, a kétségbeesés csak percekig tartott. A következő órákban műszakiak, fizikaiak, egyaránt keresték a lehetősé­get arra. hogy legyőzzék a ne­hézségeket. Á Ill-as akna dol­gozóiból hiányzott ez a lelke­sedés; E helyett ideges, le­mondó, eUKesereoem hangulat uralkodott él s ennek felszá­molásában nem tudott lénye­ges eredményt elérni a párt-, a szakszervezet és a DISZ- szervezet sem. A kellő műsza­ki segítség mellett ennék a szellemnek a megváltoztatása az első dolog most III-as ak­nán. így meg lesz a remény ar­ra, hogy az akna adóssága már­ciusban nem növekszik tovább. Az Anna-aknán dolgozó bá­nyászok 320 tonnás felajánlá­sukból januárban 100 9 tonnát teljesítettek. — Ezzel szemben február hónapban mái 2 165 tonnás adósságot szerez­tek. Az elmaradás itt elsősor­ban súlyos geológiai nehézsé­gek, s a régi kapitalista bánya- művelés maradványainak kö- , vetkezmónye, de sok Javítani való akad Anna-aknán is a? egészséges versenyszellem ki­alakításában mind a műszaki mind a fizikai dolgozók között Béta-akna dolgozói márie túlteljesítették április 4-e tisz­teletére tett vállalásukat: as ígért 2 620 tonnával szemben 3 150 tonna szenet adtak ter­vükön felül. Béta-akna bányá­szainak most új célt kell ma­guk elé tűzniük, meg kell újí- tanlok felszabadulási verseny­vállalásukat. A nagymányoki üzem. 42( tonnás vállalásával szember már 912 6 tonna szenet ter­melt ki. Itt ugyanaz a hely­zet, mint Béta-aknán. — A nagymányoki bányászoknak is új vállalást kell teumiök nagy ünnepünkre, hogy továbbra is tarthassák első helyüket a tröszt üzemei között. Máza a legjobb úton halad, hogy be­csülettel teljesítse 660 tonnás vállalását. Eddig 364 6 tonnát törlesztett belőle. Szászvár bá­nyászai viszont máris közel kétszeresét teljesítették fel­ajánlásuknak. 550 tonna he­lyett már 1020 1 tonna szenet termeltek tervükön felül. Itt is újabb felajánlással kell a verseny lendületét fokozni; Mindent egybevetve. Komló bányászai jó úton haladnak, hogy ismét kimagasló eredmé­nyekkel ünnepelhessék hazánk felszabadulásának évforduló­ját. Megnyugvásra azon­ban nincs ok. Az eredmények számbavételénél ugyanis szem előtt kell tartani azt, hogy a tervteljesítés kizárólag a va­sárnapi termelések érdeme. — Nincs egyetlen üzemünk sem, ahol a verseny lendületét ne lehetne és kellene fokozni, hogy Komló neve ismét régi fényében ragyogjon, s iparunk­nak minél több jómánőségű 6Zón álljon rendelkezésére. HORVÁTH JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents