Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-25 / 48. szám
2 NAPLÓ 1956 FEBRUÁR 38 A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján (Folytatás az 1. oldalról) De a szocializmusra való áttérésért vívott osztályharc élességének kisebb vagy nagyobb foka, az erőszak alkalmazása vagy nem alkalmazása ennél az áttérésnél nemcsak a proletariátustól függ, hanem attól, is. hogy milyen fokú ellenállást tanúsítanak a kizsákmányolok a dolgozók túlnyomó többségének akaratával szemben, alkalmaz-e erőszakot maga a kizsákmányolok osztálya. Nem kétséges, hogy számos kapitalista országban, ahol a kapitalizmus még erős, ahol óriási katonai és rendőri apparátus összpontosul a kezében, elkerülhetetlen az osztályharc komoly kiéleződése. Ugyanakkor a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus javára végbement gyökeres változások eredményeképpen, továbbá annak eredményeképpen, hogy a szocializmus vonzóereje rendkívül megnőtt a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiség körében, kedvezőbb feltételek jönnek létre a szocializmus győzelméhez. Számos kapitalista országban a munkásosztálynak, amelyet élenjáró része vezet, reális lehetősége van az adott körülmények között arra, hogy saját vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa az alapvető termelési eszközök átkerülését a nép kezébe. A Jobboldali burzsoá pártok és kormányaik mind gyakrabban buknak meg. Ilyen körülmények között a munkásosztálynak, ha maga körül egyesíti a dolgozó parasztságot, az értelmiség széles köreit, minden hazafias erőt és határozottan visszavág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek lemondani a kapitalistákkal és a földesurakkal való egyezkedés politikájáról, — van lehetősége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, népellenes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből az igazi népakarat eszközévé tegye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más országokban csak azért váltak lehetségessé kedvezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunióban és győzedelmeskedik a népi demokratikus országokban. A forradalmi marxizmus- Ieninizmus diadala, továbbá a következetes és erélyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideológiája ellen e győzelem elengedhetetlen feltétele volt. A kongresszus külpolitikai téren a következő feladatokat tűzi az SZKP Központi Bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok — függetlenül társadalmi rendszerüktől — békés egymás mellett élésének lenini politikáját. Harcoljon aktívan a népek békéjéért és biztonságáért, az államok közötti bizalom megteremtéséért, törekedjék arra, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülése tartós békévé terebélyesedjék. Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal és minden népi demokratikus országgal, tudva, hogy minél összeforrot- tabbak és hatalmasabbak lesznek a szocialista államok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátságot cs az együttműködést a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság testvéri népeivel. Erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együttműködést az Indiai Köztársasággal, a Burmái Unióval, Afganisztánnal, Egyiptommal, Szíriával, Indonéziával és más államokkal, amelyek a béke álláspontját vallják; támogatni kell azokat az országokat, amelyek nem hagyják magukat bevonni agressziv tömbökbe; közeledni kell a béke megőrzésében érdekelt valamennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriával, Svédországgal és a többi semleges országgal. A kapcsolatok további javításának aktív politikáját kell folytatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Né- metország, Japán, valamint a szomszédos államok: Irán, Törökország és Pakisztán irányában, törekedve a kölcsönös bizalom megszilárdítására, a gazdasági kapcsolatok széleskörű kifejlesztésére, a kulturális és a tudományos kapcsolatok, valamint az együttműködés kibővítésére. Fejleszteni és erősíteni kell a szovjet nép testvéri kapcsolatait minden ország dolgozóival. Éberen ügyelni kell azoknak a köröknek a mesterkedéseire, amelyek nem érdekeltek^ a nemzetközi feszültség enyhítésében, idejekorán le kell leplezni a béke ellenségeinek aknamunkáját. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket szocialista államunk védelmi képességének további erősítésére, védelmünket a korszerű hadi- technika és a tudomány színvonalán kell tartani, biztosítani kell hazánk biztonságát. Az SZKP XX. kongresszusa mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. Annak eredményeképpen, hogy az SZKP Központi Bizottsága következetesen megvalósította a párt irányvonalát, a beszámolási időszakban jelentősen fejlődött a társadalmi termelés minden ága, növekedett a nép anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, még inkább megerősödött a szovjet társadalom erkölcsi- politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma. A párt és a nép kiemelkedő győzelme volt, hogy a Szovjetunió ipara teljesítette és túlteljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari termelés 1955-ben 1950-hez viszonyítva az ötéves tervben előirányzott 170 százalék helyett 185 százalék, ezen belül a termelési eszközök termelése a terv szerinti 180 százalék helyett 191 százalék volt, s a közszükségleti cikkek termelése a tervben előirányzott 165 százalék helyett 176 százalékra emelkedett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljes állhatatossággal folytassák a harcot azért, hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát békés gazdasági verseny réven történelmileg rövid Idő alatt oldják meg. Ez a feladat: a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, utói kell érnünk és túl kell szárnyalnunk a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetet. l Kommunista Párt feltétle- szükségcsnek tartja, hogy a □ben is biztosítsák a nchéz- r elsődleges fejlesztését, idenckelőtt a vas- és szincs- ikohászat, a szén- és ás- ,yolajipar, az energetika, a ipar, a vegyltermekek es építőanyagok gyártásának esztését. Ugyanakkor a igresszus úgy véli, hogy a sadalml termelés jelenlegi ,vonala módot nyújt nem- k a termelési eszközök, na- n a közszükségleti cikkek mclésének gyorsütemű fcj- stéscrc is. lz egész ipari termelés to,bi növekedésének döntő fcl>le az állandó műszaki fejtés. Kitartóan és tervsze- n meg kell honosítani az rban és a közlekedésben a lomány és a technika legII. újabb vívmányait, valamint az élenjáró módszereket, korszerűsíteni kell a meglévő berendezést, meg kell javítani és tökéletesíteni kell a munka — és a gyártás — szervezést, ki kell terjeszteni az iparban a specializálást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a termelékenység gyors emelését, mint a termelés növelésére és a népjólét további emelésére vonatkozó feladatok teljesítésének döntő feltételét. Az ország termelőerőinek további fejlődése megköveteli új nyersanyag-, fűtőanyag- és villamosenergia készletek fel- használását, mindenekelőtt az ország keleti vidékein fellelhető óriási természeti kincsek kiaknázását. Az ország keleti vidékein a következő tíztizenöt évben létre kell hozni a legnagyobb szén- és villamosenergia-termelő bázisokat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát, — amely évente 15— 20 millió tonna nyersvasat termel — azonkívül új gépgyártási központokat kell ott létesíteni. A kongresszus valamennyi pártszervezet kötelességévé teszi: hogy biztosítsák az állami tervfeladatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az össztermelés, hanem az előírt cikklista és minőségi mutatószámok tekintetében is; hogy jobban használják ki a meglévő gyártási kapacitásokat szorgalmazzák, hogy a vállalatok egész hónapban ütemesen, folyamatosan, rohammunka nélkül dolgozzanak, egyenletesen termeljenek, ami megköveteli a vállalatok tervezésének és anyagellátásának komoly megjavítását; hogy javítsák a gyártmány minőségét, folyamatosan csökkentsék önköltségét, valósítsák meg a legszigorúbb takarékosság rendszerét, vezessék be az önálló elszámolást; hogy minél szélesebb körben alkalmazzák a termelésben a műanyagokat, úgyis, mint nyesanyagokat és mint segédanyagokat avégett, hogy a hatodik ötéves terv során teljesen szintetikus nyersanyagokkal, helyettesítsék a műszaki célokra használt élelmiszereket. A szovjet állam a népgazdaságban évről-évrc növeli az építkezési beruházásokat. Avégett, hogy ezeket a beruházásokat a legnagyobb hatékonysággal lehessen kihasználni, korszerűvé, nagyiparivá kell változtatni az építőmunkákat, tovább kell folytatni a területi alárendeltségű nagy építővállalatok létesítését, meg kell javítani az épülettervezést, a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni az építkezések idejét, széles körben kell alkalmazni az előregyártott vasbeton szerkezeteket és egyéb előregyártott épületelemeket. Az SZKP Központi Bizottsága a beszámolási időszakban nagy politikai és szervező munkát végzett a mezőgazdaságban. A Központi Bizottság hatékony intézkedéseket tett számos mezőgazdasági ágazat elhanyagoltságának megszüntetésére és a mezőgazdaság rohamos fejlesztésének megszervezésére. A hozott határozatok közül különösen fontos: A mezőgazdasági tervezés új rendjének bevezetése, amely kibontakoztatja a kolhozparasztok alkotó kezdeményezését; a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása a mezőgazdasági termékek termelésében. A kolhozok vezető káderekkel és szakemberekkel való megerősítése olymódon, hogy a városokból és az Ipari központokból sokezer kommunistát és pártonkívüli dolgozót küldenek falura: a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének további megerősítése a gépállomásokon állandó gépkezelői káderek kialakítása és a gépállomásoknak vezetőkkel. mérnökökkel és technikusokkal való megerősítése; az állami mezőgazdaságfejlesztési előirányzatok növelése. A Központi Bizottság a mezőgazdaság fellendítésének programját kidolgozva helyesen döntött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fontos állattenyésztés alapját jelentő szemestermény-terme- lés fellendítésére összpontosította az erőfeszítéseket. Óriási jelentőségűek a Központi Bizottságnak a szűzföldek hasznosításáról és a kukorica vetésterületének nagyfokú növeléséről szóló határozatai. .. . I A kongresszus utasítja a Központi Bizottságot, hogy lankadatlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, mozgósítsa a pártot és az egész szovjet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bőségének megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazdaság gépesítésének folytatását, a legrövidebb idő alatt át kell térni az egyes munkák gépesítéséről az egész mező- gazdasági termelés komplex gépesítésére, gyökeresen meg kell javítani a szovjet és a küldőid! tudomány és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok, gépállomások és szovhozok tapasztalatainak népszerűsítését és meghonosítását, hogy ezen az alapon lényegesen csökkenjen a mező- gazdasági termékegység megtermelésére eső munka és anyagi eszközök ráfordítása, emelkedjen valamennyi növény terméshozama és az állattenyésztés hozama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg amikor sok kolhoz gazdasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a termelés á’talános ki- szélesítésével — aminek mindig az előtérben kell lennie — komoly figyelmet ke'l fordítani a kolhozokban lakóházak, klubok. gyermek- és egyéb kulturális és szociális intézmények építésére. A mezőgazdasági termelés további gyors fellendítésének döntő feltétele a mezőgazda- sági vezetés színvonalának emelése. Végezni kell ezen a téren a sablonossággal, az irodai bürokratikus módszerekkel, a személyes felelősség hiányával és a felelőtlenséggel. A párt-, szovjet, és mezőgazda- sági szerveknek biztosítaniok kell minden egyes kerület kolhoz, szovhoz és gépállomás konkrét irányítását, mindenféleképpen fel kell karolniok a tömések kezdeményezését, fokozni kell a mezőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növe- 'ésében, A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti- és Kom- szomol szervezeteket, hogy szélesítsék ki az egész népet átfogó szocialista munkaversenyt, javítsák meg a versenyvezetést, emeljék még magasabb fokra a munkások és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s irányítsák azt a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése reális feltételeket teremtett a szovjet iiép anyagi jólétének állandó növeléséhez, a kulturális színvonal szüntelen emeléséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben 68 százalékkal nőtt, a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig másfélszeresre emelkedett. A kongresszus teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottsága cs a Szovjetunió Minisztertanácsa által a munkások és alkalmazottak reálbérének és a kolhoztagok jövedelmének emelésére, az alacsony fizetésű dolgozó rétegek munkabérének növelésére, a bérezés megfelelő rendezésére kidolgozott, valamint arra irányuló intézkedéseit, hogy a dolgozók anyagilag fokozottabban legyenek érdekelve munkájuk eredményeiben. Fontos politikai és népgazdasági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határozatának, melynek értelmében a hatodik ötéves tervben valamennyi munkás és alkalmazott munkaideje hét órára, a szén- és ércbányaiparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiataloknak a munkaideje hat órára csökken. E határozat előírja továbbá: — ahol a termelés feltételei olyanok, hogy ez célszerű, át kell térni az ötnapos munkahétre (nyolcórás munkaidő, heti két szabadnappal). A legközelebbi jövőben megtörténik a két órával rövldebb munkaidő bevezetése szombati és ünnepelőtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetésé a munkások éf alkalmazottak bérének csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyesli ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dolgozók érdekeivel. Kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy ezeket az intézkedéseket az egész szovjet nép lelkes helyesléssel fogadja, s újabb munkalendülettel válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagyjelentőségű a Központi Bizottság által tervbevett nyugdíjrendezés, amely azt a célt követi, hogy jelentősen felemeljék a kis nyugdíjakat és leszállítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagyjelentőségű az aggok ellátottságának megjavítása, s azoknak a rokkantaknak elhelyezése, akik egészségük károsodása nélkül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A VI. ötéves tervben az V. ötéves tervhez képest majdnem kétszeresére növekszik a lakásépítés terjedelme. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam ál- al lakásépítésre kiutalt eszközök helyes felhasználása. A kongresszus helyesli az SZKP k özponti Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy rendet teremtsenek ezen a téren, megszüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtáját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongresszus kötelezi valamennyi párt- és gazdasági szervezetet, hogy biztosítsa az állami lakásépítési terhek feltétlen teljesítését, továbbá minden tekintetben segíteni a munkásoknak és alkalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból aját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan fokozottabb figyelemmel foglalkozzanak a lakosság mindennapi szükségleteivel, tovább szélesítsék a közétkeztetési hálózatot, tegyék olcsóbbá és minőségileg javítsák meg a köz- étkeztetést. KI kell szélesíteni a mosodák, ruhaszalonok, javítóműhelyek és más mindennapi szükségleteket kielégítő vállalatok hálózatát, lényegesen növelni kell a háztartási munkát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Komoly sikereket értünk el a kulturális építőmunka minden területén. Mindenütt megvalósult az általános hétéves, a nagyvárosokban pedig a tízéves oktatás. Megszülettek az általános tízéves oktatás fokozatos bevezetésének feltételei. Az ország főiskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A népgazdaság érdekében és hazánk biztonságának megerősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok a párt és a szovjet kormány állandó, hatékony támogatásával kiemelkedő eredményeket értek el számos tudományágban, köztük az atomfizikában, a matematikában, a mechanikában és a műszaki tudományok egyes ágaiban, Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális építés terén. Az iskolák munkájának legsúlyosabb hibája az, hogy a tanítás bizonyos fokig elszakadt az élettől, hogy az iskolát elvégző tanulók nincsenek eléggé felkészülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechnlzálásának minél gyorsabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell bevezetni, amelyek megadják az Ipari és a mezőgazdasági termelés kérdéseihez szükséges alapismereteket, sőt ezenkívül gyakorlatilag Is hozzá kell szoktatni a tanulókat a gyárakban, a kolhozokban, a szovhozok- ban, a kísérleti parcellákon és az Iskolai tanműhelyekben végzett munkához. Cél szerű továbbá hozzálátni internátusok, iskolák létesítéséhez, amelyek a gyermekei egészsége szempontjából kedvező vidékeken vannak. Jelentősen bővíteni kell az óvodíi intézmények hálózatát, bevonva ebbe a népoktatási szer veken és az állami vállalatokon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén fő* feladat az, hogy az oktatás és a termelés szoros kapcsolati alapján minden erővel javítsál a szakemberképzés minőséget területileg helyesen osszák <•' a főiskolákat az országban, közelebbhozva azokat a termeléshez és az oktatási munkát» technika mai színvonalánál megfelelően szervezzék meg. A fiatal mérnököknek és agroné- musoknak a főiskola elvégző' se után az üzemgazdaság és » gyártás-szervezés konkrét kérdéseit érintő elegendő ismerettel kell rendelkezniük. A kongresszus szükségesnél tartja azt, hogy minden Irányban fejlesszék az ország tudományos intézményeinek kapcsolatát a termeléssel, a népgazdaság konkrét igényeivel összpontosítsák a tudományos intézmények alkotó erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és műszaki problémák megoldására, szüntelenül fokozzák » tudomány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatinak megoldásában. A kongresszus a beszámolási időszakban a Kommunista Párt egyik legfontosabb eredményének tartja a szovjet társadalmi és államrend további erősödését, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szilárdulását, a Szovjetunió valamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének növekedését. A kongresszus teljes mértékben helyesli az SZKP Központi Bizottságának határozatait, amelyekkel bővítette » köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kulturális építésben. Amellett, hogy továbbra is a Szovjetunió minisztériumainak feladatkörében marad az általános Irányítás, * tervfeladatok meghatározása és e feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a beruházások ellátása berendezéssel és a szükséges pénzösszegekkel, tovább kell bővíteni a köztársasági minisztériumok jogait a vállalatok mindennapi vezetésében. Ez elősegíti az ottani dolgozók alkotó kezdeményezésének még nagyobbarányú kibontakozását, a szövetsége» köztársaságok további megerősödését, a szovjet népek barátságának megszilárdulását, A párt nemzetiségi politikáéban abból a lenini elvből indult és indul ki. hogy a szocializmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti kü- ’önbsegeket és sajátosságokat, banem ellenkezőleg, biztosítja valamennyi nemzet és nemzetiség gazdaságának és kultúráidnak mindenirányű fejlődését. A pártnak gyakorlati munkája közben továbbra is a lehető legfigyelmesebben szem előtt kell tartania e sajátosságokat. A kommunista építés nacV feladatai megkövetelik a dolgozók alkotó tevékenységének és kezdeményezésének további fokozását, a tömegek még na" gyobbarányú részvételét az államigazgatásban, az áll»n] egész szervező és gazdasági munkájában. Ebből a célból minden erővel fejleszteni kell a szovjet demokratizmust, kitartóan javítani kell valamennyi központi és helyi szovjet szerv munkáját, meg kell erősíteni kapcsolataikat a tömegekkel. A kongresszus jóváhagyj1* az SZKP Központi Bizottságának az utóbbi években az iga*' gatási és adminisztrációs apparátus csökkentése és olcsóbba tétele céljából, az apparáiu“* valamennyi láncszeme tevékenységének megjavítása céljából végzett munkáját, s szükségesnek tartja e munka *•* vábbfolytatását, szükségesnek (Folytatás a 3, oldalon) i
