Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-24 / 47. szám
1956 FEBRUAR 24 N A P L ö 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Hasznosítsuk a vezetőségválasztások tanulságait! A Központi Vezetőség határozata alapján január 1-e és február 20-a között újjá kellett választani az alapszervezeti vezetőségeket, az üzemi, községi hivatali pártbizottságokat. A vezetőségválasztásnkat lényegében befejeztük és pártszervezeteink nagyrészt sikerrel valósították és valósítják meg a vezetóség- választás politikai célkitűzéseit. A vezetőségválasztás előkészítése és lefolyása során mozgósítani kellett az üzemi párt- szervezetekben az évi tervek sikeres teljesítésére, a technika fejlesztésére, a termelékenység emelésére, harcolni a liberalizmus ellen, a munkafegyelem megszilárdításáért.A falusi pártszervezetekben fokoztuk a munkát a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, az új tsz-ek megerősítéséért, a magasabb terméshozamért. A politikai munka megjavításával javult az állampolgári fegyelem, különösen a beadási kötelezettségek, a vetéstervek teljesítésében; Fontos célkitűzésként szerepelt a párt egységének, a párt és a tömegek közötti kapcsolat további megszilárdítása, a párttagság ideológiai és politikai felkészültségének erősítése, s nem utolsósorban az, hogy az alapszervezeti vezetőségekbe és az összes választott szervekbe megfelelő vezetőket válasszanak; Hogyan sikerült végrehajtanunk a Központi Vezetőség fenti célkitűzéseit? Mervénkben a taggyűlések tartalmilag is, s’wrveretileg is jobbak voltak, mint 1954ben. Nyugodtan állíthatjuk, hogy taggyűléseink többsége betöltötte feladatát. Úgy véljük, hogy a vezetőségválasztások során a legnagyobb eredményt a befeléfor- dulás elleni harcban értük el. Erre egyébként a Központi Vezetőség határozata előre felhívta a figyelmünket, amikor aláhúzta, hogy „minden erővel küzdeni kell a korábbi pártválasztásoknál jelentkező helytelen befeléfordulás, e rendkívül fontos esemény szervezeti kampánnyá való leszűkítése ellen; biztosítani kell, hogy a választások előrelendítsék a termelést, a tavaszi munkák jó elvégzését, a második ötéves terv első félévének teljesítését.“ Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a referátumodban jelentőségének megfelelően foglalkoztak a termeléssel. Ez tükröződik a határozati javaslatok többségében is, valamint a taggyűléseken résztvevő elvtársak felszólalásában. Ennek alapján állíthatjuk, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése és lefolyása jelentősen hozzájárult a termelési tervek teljesítéséhez. Falun lényegesebb előrehaladás van az állampolgári kötelezettségek teljesítése terén, aminek húzóereje a kommunisták példamutatása. Köztudomású, hogy megyénk 1956- os januári begyűjtési és adófizetési tervét időben teljesítette, sót túl is teljesítette. — Ezenkívül a taggyűléseken foglalkoztak a kommunisták, a termelőszövetkezetek fejlesztésével, a terméshozam emelésével v Tapasztaltuk azt is, hogy jelentősen megnőtt a párttagság munkakészsége, javult a helyi ügyekkel való foglalkozás. — Ugyanakkor azonban nem sikerült a gazdasági és a noűtlkai munka egységét a beszámolókban, ami miatt a taggyűlések kissé termelési értekezlet jellegűvé váltak. A gazdasági vezetés problémái kerültek előtérbe, a pártszervezet feladatai pedig némileg elsikkadtak. Pedig a pártszervezet szerepe a termelésben — nyilvánvalóan nem azonos a gazdasági vezetés szerepével. A pártszervezet vezetési módszere — a politikai vezetés. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetés munkájának segítését, ellenőrzését a tömegek mozgósításával, azok nevelésével biztosítja. A hiba ott volt, hogy a pártszervezetek tárgyalták a gazdasági ered ményeket és hibákat, amelyek két év folyamán felmerültek, valamint tárgyalták a feladatokat is, de nem a pártmunka oldaláról vizsgálták ezeket. A pártszervezeteknek a jövőben a termelés problémáinál sokkal többet kell foglalkozniok a kommunisták példamutatásával, a dolgozók politikai és szakmai nevelésével, a munkavédelemmel, a kollektív szerződések végrehajtásával, a munkaverseny, az újítások, a munkamódszerátadás, stb. problémáival. Sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok az üzemi szakszervezeti bizottságok és a DISZ-szervezetek, valamint a DISZ-ben dolgozó párttagok munkájának értékelésére. A pártszervezeteknek tehát ebből a szempontból kell mozgósítanak a termelési tervek teljesítésére; Falun most különösen szembetűnő, hogy a pártszervezetek keveset foglalkoznak a termelési bizottságokkal és a népfronttal, pedig ezek a szervek jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés növelésében. Hiba, hogy akkor, amikor pártszervezeteink a termelésről igen bőven tárgyaltak, nem vizsgálták megfelelően, hogyan intézik el a dolgozók jogos panaszait — amire pedig a Központi Vezetőség határozata külön kitért. Még a tanácsi pártszervezetekben is keveset törődtek ezzel. Több pártszervezetünk keveset foglalkozott azzal, hogy az igazgatók hogyan hajtják végre a kollektív szer- ődésből a gazdasági vezetésre vonatkozó részt. Több he- ’yen tapasztaltuk, hogy a „kényes“ kérdések megmagyarázását elkerülik és keveset fog- alkoznak azoknak a nézeteknek megcáfolásával, amelyek Gátolják a termelési tervek tel- esítését; A »árt és a tömegek kapcsolatának e!mé*vftésében amit a termelési, begyűjtési tervek teljesítésének adatai, a tsz-fejlesztés eredményei mutatnak. Sajnos, az eredményekkel még nem lehetünk megelégedve. Kevés megyénkben a termelőszövetkezetekbe belépők száma. Januárban mindössze 209 család kérte felvételét a tsz-ekbe. Február első két hetében jelentősen javult ez az eredmény — amikoris 169 családot vettek fel 275 tag' gal. — de még ez sem kielégítő. Hasonlóan gyenge a mezőgazdaságban a termelés emeléséért, főleg az egyénileg dolgozó parasztok között végzett politikai munka. Pedig nyilvánvaló, hogy nemcsak a szocialista szektorokban kell növelni a termelést, hanem az egyéni gazdaságokban is. Az iparban gyengén halad a technika fejlesztésével kapcsolatos párthatározat népszerűsítése, pedig ennek jelentőségére Rákosi elvtárs a SZOT VIII. teljes ülésszakán felhívta figyelmünket; Nagy és fontos munkát végeztünk el a pártve-'otnséHol van már a régi idők 'rmánysági átka? .;; Huszonhárom évvel ezelőtt az ormánysági falvakat járva ezt írta Móricz: „Errefelé nagyon beborult a magyarok felett. Olyan az utca a régen megépített nagy házakkal, mintha kripták sora állana kétfe- 161. Hatalmas nagy kripták: tele élőhalottakkal, elrontott testű asszonyok és elrontott gondolkozásé emberek...“ Mi rontotta el őket? — Még a múlt század derekán a le- csapoláskor szárazra került földeket a földesurak elragadták a néptől. A negyvenöt falu területének több, mint fele urasági birtok lesz, s az uradalmak úgy ölelték körül az Oi-mányságot, hogy népét valósággal beleszorították a Drávába. Csak a földosztás törte szét a nagybirtokok halálgyűrűjét, — a törpebirtokosokat középparasztokká tette, az új telepesek pedig feltöltötték az őslakosság megritkult sorait. Ettől kezdve már egyre ritkábban szidta az ormánysági anyós a menyét, ha második gyereket várt, azzal, hogy: „Nekem kisűtt vóna a szemem, ha ennyit kölkezek.“ És a földosztás, meg telepítés után következett az új Ormány ságot megteremtő legfontosabb lépés, a társas gazdálgek újjáválasztásával. Az újjáválasztott pártvezetösé- gek többsége megfelel a Központi Vezetőség által meghatározott követelményeknek. — Képesek lesznek majd a megnövekedett feladatok elvégzésére. A munka megkönnyítése érdekében a Központi Vezetőség határozata alapján február 20 és március 10 között a városokban és a járásokban tanfolyamokat rendezünk az újonnan megválasztott párttitkárok és pártvezetőségi tagok képzésére. A tanfolyamon fog- 'alkoznak a termelés pártellenőrzésével, a tanácsok pártirá- nyftásával, a technika fejlesztésével és a mezőgazdasági termelés emelésének feladataival. Úgy véljük, hogy a tanfolyamok nagy segítséget nyújtanak majd abban, hogy az új nártvezetőségek a legrövidebb 'dőn belül megkezdhessék tevékenységüket az elfogadott ’'■atározati javaslatok alapján. Ha a termelés pártellenőrzését, a tanácsok pártirányítását, a ‘°chnika fejlesztését és a mezőgazdasági termelés emelését ■wem előtt tartva kezdik meg munkájukat — jó irányban teszik első lépéseiket. S az első ’epéseket követnie kell a többinek is, — amelyek végső soron a pártmunka minden té- -en való javulásához vezetnek. Papp János a megyei párt-végrehajtó bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. kodás. Ahogy a járás északi csücskén fekvő Pettenden, — ugyanúgy délebbre, Sámod és környékén is. Ki tudna erről legtöbbet mondani, ha nem Tihanyi József, a sámodiak, adorjásiak és baranyahídvégi- ek tanácstitkára.. Az adorjási események a legfrissebbek. így hát azokkal kezdjük. Éspedig két névvel, a Dávid Lajos, és veje, Csőmé Béni nevével, Ok ketten — 16 holdon gazdálkodtak — voltak a kezdeményezők. A csendes szavú, de határozott Csőmé Béni azzal sem törődött, hogy egyesek, — mint például K. Simon Lajos lánya —ilyen „váddal“ illették: — Te és a társaid teszitek tönkre a falut ezzel a nem tudom én micsoda-szervezéssel. Béni és Dávid Lajos bácsi az ilyen hangoktól még nyugodtan fölkeresték Tihanyi Józsefet. Nyáron, egyik tanácsgyűlés után hazafelé menet az éppen tűzőrségen lévő sámodi Rémes Ferenccel és Horváth Nándorral is elbeszélgettek. — Ha megérik a gyümölcs, magától is leesik a fáról — mondta egyikük, amikor csatlakozott hozzájuk a tanácselnök és mindjárt folytatta is; 1937 február 24 Ma tizenkilenc éve mintegy hatszáz vasasi bányász s bányászfeleség elindult Pécs felé, hogy a DOT uraitól néhány fillérrel több munkabért, emberibb életkörülményeket követeljen. Mentek, még a gyerekeiket is magukkal vittek, mert űzte őket a nyomor, az elkeseredés, a vágy az emberekhez méltó élet után s ajkukról messze hangzott a követelés: „...kenyeret, több kenyeret“. Nem először történt, hogy a bányászok fellázadtak a kapitalista kizsákmányolás ellen. Az éhségsztrájkok végtelennek tűnő keserves óráiban, a tüntetések, a felvonulások alatt eggyé kovácsolódtak. Tudták, érezték: joguk van jobb élethez, s ezért harcolni kell. A szabolcsi temető mellett a Csertetőn azonban már várták őket. Csendőrsortűz dördült, vér öntözte a cseriétől földet. Keller János a helyszínen halt meg. Nem sokkal utána Hegedűs Mihály és Fejtig Imre. Mindhárman bányászok voltak és az volt a „bűnük“, hogy kenyeret mertek követelni. Fcjtignck és Hegedűsnek 4—4 gyermeke maradt árván. Tizenkilenc éve már, hogy a sortűz eldördült. S azóta nagyot fordult a világ. A bánya a dolgozó népé és a bányászok az egész ország megbecsülését élvezik. Uj várost építettek nem messze a bányászhősök sírhalmától s a nyomor és né'külözes már csak távoli emlékek. Keller János, Hegedűs Mihály, Fejtig Imre és a névtelen hősök százainak emléke azonban él és arra figyelmeztet: nem szabad felejteni. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett pécsi bányászok éppúgy mint az ország minden dolgozója tovább harcolnak, de most már a szocializmus építéséért, hazánk erősítéséért, azért, hogy még szebb, boldogabb életet élhessenek. Bírálatunk nyomában zete Kékest és feleségét kizárMerrayéa termelőszövetkezet alakult (Telefonjelentés.) Február 22-én, szerdán este a kultúrotthonban tartották meg a merenyei Uj Tavasz termelőszövetkezet alakuló közgyűlését. A szigetvári járás legújabb közös gazdaságában 23 család 41 tagja 247 holt! földdel vesz részt. Csütörtökön újabb két család kérte felvételét. A termelőszövetkezet elnökévé Berta István 10 holdas középparasztot választották meg. 71000 forint békekölcsönnyercmény Az ötödik békekölcsön második sorsolása után az Országos Takarékpénztár pécsi fiókja két nap alatt 237 beváltott kötvényre összesen 71.250 forint békekölcsönnyereményt fizetett ki. ötezer forintot nyert Harva János bányász, Molotov utca 23. szám alatti lakos. Közlemények a pénzesutalványokon A postautalványok szelvényének hátsó oldalán a feladott összeg rendeltetéséről március 1-től közleményt lehet írni. Ennek megfelelően a postahivatalokat már olyan utalványokkal látják el, amelyeken már van hely a közlemények számára; Március 3-Ig tart a tanítási szünet A Dunántúli Napló február 12-i számában „Dunaszekcsői tanulságok“ címmel cikket közöltünk a termelőszövetkezet vezetésében, a pártszervezetben előforduló káros jelenségekről. Porkoláb József elvtárs, a községi pártbizottság titkára levélben értesítette a szerkesztőséget az intézkedésekről. „A cikk nagy hatással volt a község lakóira, különösen pedig a szövetkezet tagjaira. A termelőszövetkezet pártszerveta a pártból. Ezt valamennyi párttag és pártonkívüli helyesli, s egyúttal le is vonja a tanulságokat: egy pillanatig sem szabad törni, hogy megbontsák a pártszervezet és a termelőszövetkezet egységét. A község kommunistái köszönetét mondanak a megyei oártbizottság lapjának, hogy leleplezte Kékesék aknamunkáját és megmutatta, mit kell tennünk a hibák kijavítása érdekében." Az oktatásügyi miniszter — tekintettel az időjárásra, az óvodákban, az általános és a középiskolákban a tanítási szünetet március 3-áig * meghosszabbította. A szünet utáni első tanítási nap március 5-ike. (A napközi otthonok a szünet ideje alatt változatlanul továbbra is működnek.) Élüzem a Finommechanika A városi tanács ipari osztályának irányítása alá tartozó vállalatok közül a Pécsi Finommechanikai és Motorjavító Vállalat és a Pécsi Építőanyagipari ÉS másodízben nyerte el a IV. negyedév kiértékelése t alapján az élüzem címet. A Pécsi Finommechanikai és Motorjavító Vállalat ezenkívül megkapta a Könnyűipari Minisztérium és a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének vándorzászlaját is. GYÚRÓ ISTVÁN, osztályvezető. Levelezői értekezlet a szerkesztőségben Levelezési rovatunk február 22-én azoknak a levelezőknek tartott értekezletet, akikkel egy vagy több éve megszakadt a kapcsolatunk. A meghivott elvtársak közül igen sokan jöttek el és elmondták, miéri nem írtak levelet. A' felszólalásokból kitűnt, hogy a levélírók feltétlenül választ várnak levelükre. Jakobi Edit, a szigetvári járási könyvtár vezetője kijelentette: úgy érezte, a szerkesztőség nem értékeli leveleit, mert nem válaszol. Ezért nem írt többé, jóllehet levelei megjelentek az újságban. Bírálták a szerkesztőséget azért is, mert a munkatársak nem látogatják meg otthonukban a levelezőket. Kender János Csikóstöttösről például hangsúlyozta: szívesen segít az újságíróknak, ha községéről, a termelőszövetkezetről akarnak írni. Annak ellenére, hogy az értekezleten megjelent régi levelezők mostanában nem írtak nagy jelentőséget tulajdonítanak a levelezésnek. Benczr Nándor elmondta: fontosnak tartja, hogy a szerkesztőség iránymutatást adjon a levelezőknek. Szilágyi M. Józsefre* ugyancsak a levelezők segítéséről beszélt. Kérte, hogy a szerkesztőség munkatársai a járási székhelyeken tájékoztassák a levelezőket a napi eseményekről, azok jelentőségéről. Néhány hozzászólás után bővült a beszélgetés tárgya. Klof- fer Pál Kétújfaluból bírálta a lap munkáját. Felhívta a szerkesztőség figyelmét, hogy foglalkozzék a párt-, állam- és gazdaságvezetők kapcsolatával. A szerkesztőség és a megje- ent levelezők kapcsolata természetesen nemcsak a szerkesztőség hibájából szakadt meg. Többen — mint például Balázs Imre, Kocsis József — más munkahelyre kerültek s úgy gondolták, mivel egy ideig nem írtak, a szerkesztőség törölte őket a levelezők névsorából. Minden felszólaló, illetve résztvevő elvtárs megígérte, hogy ismét rendszeresen ír levelet a Dunántúli Naplónak. ityatá fordulat — Megérett az már, elvtársak ; ; t Azzal váltak el, hogy akár Sámodon, akár Adorjáson megalakul a tsz, ők lesznek az elsők. ősszel Sámodon meg is alakult az Ormánysági Búzakalász 12 családdal, de Rémes és Horváth nem tartotta be a szavát. Sőt, most már 21 családra szaporodott a csoport, de ők ketten még mindig kívül vannak. Pedig nem bánták volna meg, ha követik elhatározásukat, mert életrevaló a sámodi tsz. Elsőnek fejezték be a vetést a tsz-ek közül a járásban, tíz anyakocával segítette őket az állam, már van darálójuk, most télen sem ülnek tétlenül, — erdőloe járnak fát kitermelni. A sámodi tsz-tagok igyekezete, lelkes, jó munkája nem maradt hatás nélkül. Nemrég a távolabbi Kóróson és Adorjáson is „megindult a föld.“ Baranyahídvégen pedig főleg, Raposa Jenő és Papp Jenő tanácstagok példamutatására várnak a közös gazdálkodás gondolatával már megbarátkozott gazdák. De Adorjáson sem máról- holnapra került sor a múlt szombaton megtartott tsz-ala- kuló gyűlésre. Varga Pál instruktor addig jónéhányszor bekopogott az egyéni portákra. Vele ment nem egyszer Nagy Jenő párttag is, aki az1 első 4 család között írta alá a belépési nyilatkozatot január közepén — Dávid Lajossal, Cza- kó Jánossal és Vági Lajossal. Az előkészítő bizottság elnökének Nagy Jenőt választották. Az igazi fordulatot a faluban tartott termelőszövetkezetet ismertető gyűlés hozta. — Másnap már Gulyás István is aláírta az ivet. A 17 holdas Fülöp György családjából hárman léptek be. Más lesz már ezután. És csatlakozott P. Balázs János, Babovcsán Antal..: s megszületett az adorjási Petőfi Tsz, 12 család 24 tagjával, 145 hold földdel. Elnöke: Csőmé Béni. Azóta kérte felvételét id. Tóth János és éppen csütörtökön érdeklődött Tihanyi ló- zsefnél a 16 holdas Kiss Fóri3 Lajos: — Ha mondjuk be szeretnék lépni a Petőfibe a két lányommal, befogadnának-e? — És maga mit gondol Jóska bácsi? — Hát azt hiszem.;. igen. — Na látja.;; az ilyen jó gazdáknak ott a helyük. — Akkor már nem is gondolkodom soká. Ugyanezért járt ott Bonyár Lajos is, nem vesződiK már sokáig a 14 holdjával, amikor a nehezebbjét a gépek is elvégzik, Forrong tehát erősen a kis ormón.vsági falu és az esti beszélgetéseken sok minden szóba kerül. Az is, hogy a sámodi párttitkár, Mészáros János, még mindig egyéni. Azt sem értik, hogy miért vár. Sdihg három holdjának termése — jövedelme nem biztosította felesége, anyósa és három gyerekének megélhetését Ment tehát idénymunkára, erdőbe, nyáron feleségével együtt részért aratni, kendert vágni. — Most ennek véget vethetne, a gyerekekre is van, aki vigyázzon, feleségével együtt megbecsült, jobbmódú tsz-tng.S: lehetnének. És ez most már csak rajiul: áll. Épp úgy, mint a többi, mél egyéni gazdán ... Mert -i gyű» mölcs már megérett AdorjánI és az egész Orményságban ’ ) W. V.
