Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

1956 FEBRUÁR 23

NAPLÓ

8

PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS

Vj9 hatásos érvekkel fegyveressék fel

a népnevelőket!

A Széchenyi^ András- ....................... ..... aknai pártve

zetőség a taggyűléseken és népnevelőértekezleteken rendszeresen foglalkozik az önköltségcsökkentéssel. Az András- aknai pártvezetőség például adatokkal bizonyítja a népnevelőknek, hogy egy széldeszka 2,40 forintba kerül, felhívja figyelmüket a jó csilletöltésre, stb.

A pártcsoportok többsége ugyancsak eredményesen agitál az olcsóbb szén érdekében.

Kálmán Ferenc elvtárs, népnevelő például mintegy két hónapja került a VII. szint, I. déli keresztvágatának 24-es telepi elővájási csapatába. A gurítóban rengeteg volt a törött tárnia, a rázócsúzda több esetben még félnapig is megállt miatta. Kálmán elvtárs javaslatára a három harmad három napig csak a támfák kicserélésével foglalkozott.

(Nincs is azóta különösebb baj a rázóval!) Régebben fenyőfával ácsoltak. Kálmán elvtárs javaslatára akácot használnak, mert azt nem kell havonta cserélni, évekig is eltart. Kotoucs Károly csapata jó csapat, de még ott is süvegfából csinálják a feszítéket. Kálmán elvtárs javaslatára itt hulladékot használ mindhárom harmad.

Hosszas lenne kiszámítani a fa- és időmegtakarításból származó ezreket. Elég talán, ha a teljesítményt hasonlítjuk össze: két hónappal ezelőtt három harmad legtöbbször 80 centimétert haladt, most meg egy harmad ér el ennyit.

Marton József elvtárs már 55 éves bányász. Benkő István fenntartó vájárnak például így beszélt nemrégen: „Ne küld vissza a törött támfát! Ha megfigyeled, egy méter negyvennél törik, tehát egy huszas süvegfának még jó! Fát, időt takarítasz meg, ha így csinálod.“ Nem is küld vissza azóta Benkő István 1,40 méteres törött támfákat! Egy másik eset: a Márkvárt Ferenc- és még két csapat közös víztartályáról ismeretlen tettes levágta a tömlővéget. A víz kifolyt, a csapatok álltak.- Amikor Marton elvtárs megtudta, a szomszédos vágatokba futott lakatos után. A lakatos nem akart jönni, azzal az indokkal, hogy a fejtes

már nem tartozik hozzá. „Kötelességed — mondotta Marton elvtárs. — Nem tudnak dolgozni az emberek, majd megfulladnak.“ Használt a szép szó, a tömlőt megjavították s a három csapat műszak végére kiadta a 100 százalékot.

Sokat segítenek a műszaki ——• vezetők közül megbízott népnevelők is. Ménesi

István elővájási csapata például nem akarta a görbe fákat felhasználni, csak Óbert Antal aknász szavaira változtatta meg szándékát.

Több ilyen szép és jó példát lehetne még ismertetni a Pécs VI. kerületi népnevelők jó munkájának bizonyítására. De ne hallgassuk el a hibákat sem. A Podolák Vilmos csapatnál vagy nyolc-tiz 40— 50 cm-es fadarabokat látott Börzsei Mihály üzemvezető elvtárs. A kár kétszeres: indokolatlan fapocsékolás egyrészt, másrészt pedig indokolatlan időrablás. Csak három percet töltsön egy ember egy gömbfa elvágásával — nyolc darabnál az már huszonnégy perc, közben el is fárad, pihennie is kell — végeredményben egy órát is elrabol a vágás.

Két héttel ezelőtt, a 8. szinten, a főkeresztvágattól keletre szeleit a légvezeték. Elment mellette Mosonyi, Székely és Rész bányamester elvtárs, de egyiküknek sem jutott eszébe, hogy meg kellene csináltatni Börzsei elvtárs számításai sze rint öt fejtőkalapács nyolc órai

működéséhez elég levegő veszett emiatt el, ami körülbelül 1.500 köbmétert jelent!

Ebből a két példából is ------------- látható, hogy a takarékosság még korántsem

vált minden bányász vérévé. Pécs VI. kerület még ma is drágán termeli a szenet. Érveket és számokat kellene tehát adni a népnevelőknek, hogy 'egalább olyan hatásosan agi- 1 álhassanak, mint Kálmán és Marton elvtárs! Számok és érvek azonban csak akkor lesznek, ha megtörik azt a bürokratizmust, amely még ma is tapasztalható. Bedernik József statisztikus és Gregó Tibor könyvelő hétpecsétes titokként őrzik az önköltség alakulásának abszolút és viszonyított számait. Börzsei elvtársra hivatkoznak, Börzsei elvtárs a trösztre, Romvári Attila számviteli osztályvezető és Gál László főkönyvelő pedig Ve- reckei Lajos igazgató elvtársra. Másra hivatkozik mindenki — s a bányászok még azt sem tudják, mennyire teljesítették múlt évi és januári önköltségi tervüket, a népnevelők nem tudják, hogy mennyi egy tonna szén önköltsége, nem tudják hogy mennyi ebben a bányafa, levegő, munkabér és javítások költsége — nem tudják ‘éhét, hogy hol szorít a cipő és hol kellene javítani. Ezen -■ódig sürgősen változtatni kell, hogy új, hatásosabb érvekkel fegyverezhessék fel a népnevelőket.

Télben a tavassért

• • •

Az útmenti fákra ködszaká- lat von a nagy hideg. A lovak amúgyis dús téli szőrére ősz bundaként tapad a lecsapódó pára. A kocsisok bajusza is megnyúlik a zúzmarától és a legmokányabb fekete legény is ősz aggastyánnak látszik a hidegtől.

Különösen keményen csíp a szél és érződik a tél, a robogó teherautókon, amelyeken a kifeszített ponyva sem véd a metsző hidegtől. A teherautók mégis robognak Kétújfaluról Gyöngyösmellékre, Váraduj- ousztára, Pettendre és mindenfelé. Zsákokban duzzad rajtuk a vetőmag, mégpedig jóminőségű tavaszi búza. Ezt a munkát végzik most megyeszerte a terményforgalmi vállalat telepei. Nemcsak a csépléskor, a begyűjtésben jelentkezik államunk a dolgozó parasztoknál, hanem ilyenkor is, amiKi less a ssasadik belepő

én?

Sellyt

Egyre többen gyülekeznek, a teremben, öregek, fiatalok egyaránt. Uj tagokat vesz fel a sellyei Béke Tsz, — és nem

is keveset.

Múlt év januárjában még tizenöten voltak, alig száznál több holddal. Egy esztendő alatt 54-re szaporodtak s azóta az utóbbi néhány héten újabb 33 tag kérte felvételét.

Ok ülnek most a teremben a régiekkel vegyesen és a még egyénileg gazdálkodó vendégekkel.

— Hogyan szereztek ennyi új tagot? — kérdem Márton Lajosnét, a tsz párttitkárát. -A kis asszonyka mosolyog.,.

— Talán nem is hiszi el: minden tagunk beszélget a még kintlévőkkel, akármikor, ka összetalálkozunk velük. És amint látja, megvan az eredménye. .

Másszóval, ahogy az elnök,

Varga Lajos mondta

— Leomlott az ormánysági makacssággal még régebben emelt válaszfal. Nincs már agy tagunk se, aki ne örülne minden egyes új belépőnek.

Itt ül Borissza János, aki fiával és feleségével együtt hozta be 15 holdját. Hátrább Kulcsár Sándor kovács a két inassal, a fal mellett két asz- szony, Kardosné, kinek kubikos a férje, és Kiss Iván Mártonná. Kissné akkor Is belép, ha a férje még el is fér szalmát préselni. De azt mondja, nem kell egy hónap és meggyőzi őt is, mert a

közösben nem 6—700 forintot kereshet havonta, hanem ráadásul még egy ezrest is. ha jól nekigyűrkőzik. Nyíri Sándort, aki már fuvaroz is a tsz fogatával, a felesége tartotta vissza egy hónapig. A tsz-tagok azonban nem türelmetlenkedtek és az elmúlt héten dűlőre is jutottak: az asszony elengedte a férjét, de 6 még nem jön.

De nemcsak a sellyeiek, hanem a környékről, Kárászpusztáról is jelentkeztek többen a Béké-be, mint például Ábrahám Ferenc és testvére, Margit. A csoport jó híre hozta őket.

És ez a jó hír mind mész- szebbre eljut. A drávafoki Virágzó Élet Tsz tagjaihoz is, mert a közgyűlésen a Béke tagsága az egész gazdasági évre szóló versenyre hívta ki a drávafokiakat. Év közben is értékelik a munkát, de végeredményben a zárszámadás eredményei döntik el, hogy kik lesznek a győztesek. Meg az, hogy melyik termelőszövetkezetbe lépnek be többen. A Béke tagsága erősen bízik abban, hogy hamarosan ünnepelhetik a századik belépőt.

Emlékeztetőül mégegyszer: egy évvel ezelőtt tizenöten voltak, és ez évben többszörös erővel és szorgalommal úgy akarnak dolgozni, hogy a sellyei járás leglobb termelőszövetkezete elmet nyer jék el.

kor segíteni kell, amikor a vetésről, a kenyérről van szó.

Nem először találkoztam Esicsai Lászlóval a kétújfalusi telep vezetőjével. A környéken iól ismerik és tudják, hogy bármikor bizalommal fordulhatnak hozzá. Szemetes a gabona, már szól a telefon:

— Csiesai elvtárs, tudnál-e szelelőrostát adni?

— Triőrözni kellene a vetőmagot — siránkozik a másik.

— Nincsen elég zsákunk, kaphatnánk-e? — kérdi a harmadik és így tovább, se vége se hossza a kérésnek, mondhatnám így is, az együttműködésnek.

És aki bizalommal fordul hozzájuk, nyugodtan számíthat segítségükre. A váraduj- pusztai Törekvő Tsz már harmadszor vitte el a rostát, mások a raktárnál tisztítják vetőmagjukat, hogy mire elolvad a hó, tiszta mag kerüljön a jól elművelt földekbe.

Mert ez most a legfonto sabb feladat: készülni a ta vaszra! A tél úgylátszik nehezen akar véget érni és akkor a hirtelen tavaszodás sok munkát ró egyéni parasztra, tsz-re, egyaránt;

Ezt a munkát könnyíti meg az, aki ezekben a napokban elvégzi a vetőmagtisztítást, a vetőmag beszerzését és felkészülten várja, hogy eltakarodjon a hó.

••

Ünnepség a Tiszti Klubban a Szovjet Hadsereg megalakulásának 38. évfordulója alkalmából

A szovjet hadsereg megalakulásának 38. évfordulója alkalmából, szerdán este háromnegyed 8 órakor, honvédségünk bensőséges ünnepséget rendezett a Tiszti Klub feldíszített nagytermében. A díszemelvényen az elnökség soraiban helyet foglalt Papp Imre elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság adminisztratív osztályának vezetője, Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Katona Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b.-elnöke, Lázár Tivadar ezredes elvtárs, a Dózsa Lövész

Tiszti Iskola parancsnoka, Lovas Károly őr* nagy elvtárs, Kővágó Dezső őrnagy elvtárst Martinkovics Mihály százados elvtárs, Brucz- kó István elvtárs, a MÖHOSZ megyei elnöke.

Felcsendült a magyar és a szovjet Himnusz* majd Somló Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Tyihonov: „A Vörös Hadsereg" című versét szavalta el. Az ünnepséget Lovas Károly őrnagy elvtárs nyitotta meg, majd Lázár Tivadar eztedes elvtárs mondott ünnepi beszédet.

Lázár Tivadar elvtárs beszéde

— Február 23-án — mondot-J ta — a béke és szabadságszerető emberiség a szovjet hadseregben a világ első, újtípusú a népek igaz ügyét védelmező hadseregét, a béke és a nemzetközi biztonság szilárd támaszát köszönti. A szovjet hadsereg alapvetően különbözik napjaink imperialista fegyveres erőitől. Az imperialista hadseregek az uralkodó, kizsákmányoló osztályok érdekeinek védelmezői, idegen területek meghódításának, gyengébb államok és népek leigázásának eszközei. Ezzel szemben a szovjet hadsereg fősajátossága, hogy a felszabadított munkások és parasztok hadserege. A szovjet hadsereget a Szovjetunió Kommunista Pártja a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának biztosítására hozta létre és e hadseregnek nincs más feladata, mint a szocialista haza függetlenségének és a szovjet emberek szabadságé nak, békés építőmunkájának védelme. „A szovjet harcosok határtalanul hűek a néphez, a Kommunista Párthoz és a szovjet kormányhoz és mindig

készek becsülettel és méltón és konkrét intézkedéseket tett teljesíteni szeretett hazájuk fegyveres erőinek csökkentévédelmének katonai kötelességét" — mondotta Zsukov elvtárs.

A szovjet hadseregnek a dolgozók millióival való össze- forrottsága — erejének legfőbb forrása. A népnek a hadsereg iránti szeretete szilárd hátországot jelent s az erős hátország a dolgozó milliók aktív támogatása, legyőzhetet- ’enné teszi a Szovjetunió fegyveres erőit.

A szovjet hadsereg a Szovjetunió nemzetei közötti barátság hadserege, a szovjet népek szabadságának és függetlenségének védelmezője. A szovjet népek megbonthatatlan erejének ragyogó bizonyítéka volt a nagy Honvédő Háború amelynek hősei között ott voltak a Szovjetunió valamennyi nemzetiségének harcosai.

A szovjet kormány a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bizalom megteremtése érdekében javasolta a fegyverkezés csökkentését, a tömegpusztító fegyverek eltiltását, az európai kollektív rendszer megteremtését

sére. Tavaly augusztusban elhatározta, hogy fegyveres erőinek létszámát 640 ezer fővel csökkenti. Zsukov elvtárs a XX. kongresszusnak jelentette, hogy: „a honvédelmi minisztérium ezt a határozatot teljesen, pontosan, a kitűzött stáridőre végrehajtotta.“ — Ezenkívül a szovjet kormány '956-ban majdnem 10 milliárd rubellel csökkenti a katonai kiadásokat. A Szovjetunió pél- '■íiát követték a népi demokratikus országok Is és összesen 180 ezer fővel csökkentetnék fegyveres erőik létszámát; A Szovjetunió annak ellenére, hogy a legerősebb hadsereggel rendelkezik, változatlanul a békés megegyezésre törekszik — mondotta Lázár Tivadar ezredes elvtárs.

Az ünnepi beszéd elhangzása után felcsendült az Inter- nacionálé, majd a Dózsa Lövész Tiszti Iskola táncegyüttese népi táncokat mutatott be. Az ünnepség a „Csapajev“ című szovjet film bemutatásával ért véget.

Tagkönyrcserére késsül a MÖHOSZ

Az elmúlt napokban a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei választmánya megtárgyalta az országos választmány január 12-i határozatát és ennek szelleméoen megszabta a megyei elnökség, a járási elnökségek és a.' alapszervezetek feladatát. Fzzel kapcsolatban Bruckó István elvtárs, a MÖHOSZ megyei elnöke lapunk munkatársának a következőket mondotta el:

— Az elmúlt évben közel 30 ezer emberrel foglalkoztunk. Az idén sokkal több dolgozót kívánunk bevenni a szövetség munkájába. A taglétszám növelését részben a régi MSZHSZ- és MRSZ-tagok újbóli bevonásával, új tagok szervezésével kívánjuk elérni. Az új tagok szervezésére lehetőséget biztosít a tagkönyvcse- re, amit a DISZ tagkönyvese- réhez hasonlóan május 31-ig bonyolítunk le. A járási elnökségek, az alapszervezetek sokat tehetnek az új tagok beszervezéséért, ha kihasználják az egyéni meggyőzés, a propaganda, az összeíró párok adta lehetőségeket.

■ -— Úgy értesültünk, hogy az elmúlt épben nem volt kielégítő a politikai munka a szövetségben. Mit tesznek ennek megjavítása érdekében?

— A politikai nevelő munka megjavítása érdekében létrehoztuk a megyei elnökség mellett működő nevelési bizottságot. E bizottság felaiata a szövetség politikai nevelésének irányítása. Az idén sokkal több előadás, kül- és belpolitikai tájékoztató segíti az oktató-nevelő munkát, mint tavaly. Ezenkívül be szeretnénk indítani a szövetség megyei városi és járási híradóit, amelyek részletesen beszámolnak az alapszervezetek életéről, a megyei és az országos eseményekről.

Bruckó elvtárs az elmúlt évi eredményekről szólva többek között a következőket mondotta:

— Az elmúlt évben általában jó munkát végeztünk. — Számos területen: így a motoros, személygépkocsi, repülős és ejtőernyős kiképzési tervünkben kiváló, jóval a kétszáz százalék feletti eredményekkel dicsekedhetünk,

ugyanakkor a középfokú lö- vészkiképzést csak 74, a sorkötelesek vizsgáztatását 85, a légoltalmi tervünket pedig még ennél is alacsonyabb százalékban teljesítettük. Ezek a hiányosságok azt mutatják, hogy szövetségünknek ezeken a területeken fokozottabb munkát keli kifejteni.

Arra a kérdésre: mi a legfőbb tennivalójuk az elkövetkezendő három hónapban a járási elnökségeknek, az alapszervezeti ve zetőségeknek, Bruckó elvtárs a következőket válaszolta.

— Elsősorban Is a politikai munka megjavítása, a szövetség népszerűsítése, a régi MSZHSZ- és MRSZ-tagok és új tagok bevonása a szövetség munkájába, a tagösszeírás helyes és idejében való végrehajtása a feladat. Emellett fokozott gondot kell fordítani a megyei elnökség a megyei DISZ-bizottság és az MTSB által kiírt és beindított sport- versenyek: az ifjúsági céllövő verseny és a pákozdi ifjúsági verseny szervezésére, amit eddig — sajnos, — eléggé elhanyagoltunk.

Erik a gyümölcs Kisasszonyfán

Február 21., kedd.

Mostanában érlelődnek a tsz-szerve- zők nyári és őszi látogatásainak gyümölcsei Kisasszonyfán. Azért ilyen lassan, mert az ötvenhármas „fagyhullám", amely a Búzakalász Tsz felosztását is eredményezte, erősen gondolkodóba ejtette nemcsak az akkori tagokat, hanem azokat is, akik még nem voltak csoporttagok egyáltalán.

Tanakodtak tehát jócskán, amíg megszületett hosszas vajúdás után az első elhatározás: a tizennégyholdas Lőrincz József aláírta a nevét.

De miért nem a már meglévő hét családos Bátrak Útja Tsz-be lépett, — kérdezhetné valaki. A faluban járva hamar hallani a választ. A Bátrak Ut- ja-beliek és az egyéni gazdák nem valami nagyon szívelik egymást. Hosszú lenne kinyomozni, hogy miért, régebbre és mélyre nyúlnak a gyökerek. De van itt a faluban, aki a tsz ellen szónokol, és ezzel másokat is eltántorít a belépéstől. Csak egy példát: két traktoros kérte a nyilatkozatot a Bátrak Útjában dolgozó falusi párttitkártól. Amikor egyikük, Nemes Tibor, megkérdezte társától, hogy aláírta-e, már, Smudla Ferenc ezt mondta:

— Ja, komám, ha hallanád az Amerika Hangját, mint én a Szabó Mihály- nál, te sem írnád alá.

Szóval ilyen Szabó Mihály féle „jóakarói" is vannak Kisasszonyfán a Bátrak Utjá-nak. De mondhatnak akármit az új tsz szervezése ellen, az igaz ügyet legfeljebb ideig-óráig tudják elgáncsolni. Mert Lőrincz Józsefet követték mások, még hat család, köztük Czike Ferenc, Anderlei János, Sipos Sándor, akiknek földje 10 és 15 hold között váltakozik és mindenképpen megbecsült gazdái a falunak.

És az érlelő napok — akármilyen hideget Is mutat a hőmérő — tovább tartanak.

Keresztes István bácsi is csak a fiaival akarja mégegyszer megbeszélni a dolgot, mielőtt végleg döntene. Mert azok nyakas gyerekei^.

— Én azt mind tudom, hogy volna jobb — búcsúzik Pista bácsi. — És ha egyszer aláírom, hát örökÖR tag is leszek, ha törik, ha szakad. Mert a lanyha munkát nem szívelem ,,; Na isten

velük, hát akkor, egy-két nap múlva nézzenek be megint.

Kámán Istvánnál felesleges is a sok. beszéd. Az asszony újságolja, hogy a hugáék a magyarteleki tsz-ben hárman félszézezer forintot kerestek múlt évben;

Férje is szakíthatna végre a napszámos sorssal.

— Könnyen lehetséges, — mondja — csak azért nem egészen biztosan, mert hát miből lesz majd zárszámadásig kitartása. De hisz tudja ő azt, hogy előlegosztás is van a termelőszövetkezetekben.*

— Azért csak hagyjanak Itt egy belépési ívet, majd beviszem a tanácsra aláírva.:; vagy. szóval még egyet alszom rá;

A szánkőn, amely a terményforgalminak fuvaroz, Bogár Károly ül.

— Estére ráérek, akkor jöjjön el — szól a tanácselnöknek. — A magamfaj- tájúakkal szívesen társulok. Vagyis azokkal, akik szeretik is és értik is a munkát. így lehet erős csoportot létrehozni.

_,5! 1 A napok, sőt órák erre is megállják a választ.