Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

DUNÁNTÚLI ml/TnnnrnÁnmrircmStJtmfí Soha semmiben egy lépéssel sem eltérni m egész párt érdekeitől: ez az a megingathatat­lan elv, amely a kommunistákat vezérli a so­raik egységéért vívott harcban, (Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédéből) BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JL'APJA XIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM ARA: 50 FILLÉR Fények, 1956 február n A termelés pártellenőrzése minden kommunista állandó A termakés pártellenőrzése «'•agy körültekintést, sokoldalú munkát kíván a pártvezetősé­gektől. A termelési tervek tel­jesítése, a technika fejlesztése, a termelékenység növelése, a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítása, — röviden: az üzem, a bánya valamennyi ágának fejlődése a kommu­nista kollektíva • mellette a Pártonkívüliek százainak min­dennapos ellenőrzésén, bírála­tán múlik. „A pártvezetőség rendszere- fen ellenőrzi a termelést, — mondja Kész József elvlárs, a hidasi bánya párttitkára. — üléseken és a taggyűléseken beszámoltatjuk a vezető elv­társakat, megmondjuk vélemé­nyünket, tanácsokat adunk a további munkákat illetően.“’ Ez, a beszámoltatás helyes, valóban hozzátartozik a párt­ellenőrzéshez. Jó, hogy a párt­vezetőség figyelmeztette a gazdasági és műszaki vezető­ket a gépek kihasználására és gondosabb karbantartására. Dicséretes dolog, hogy a párt­vezetőségek másutt is a selejt elleni küzdelemre, a munka- védelem rendjének betartására intik a vezetőket. A pécsúj- hegyi erőmű pártszervezete fe­lülvizsgálta a beadott újításo­kat s megbízott egy elvtársat, •hogy kísérje figyelemmel az elfogadott újítások bevezetését A pártvezetőségek kötelessége, hogy tanácsokkal, bírálattal se­gítsék a gazdasági vezetőket, hogy a párt határozatainak megfelelően dolgozzanak. Ugyanis nem boldogulhat- egyetlen igazgató, főkönyvelő, brigádvezető, aknász sem a pártszervezet vezetőségi ülé­sein, taggyűlésein kapott se­gítség nélkül, bármilyen kép­zett, tanult vezető is, A beszámoltatás egymaga azonban még nem a termelés pártellenőrzése, csak egy ré­sze ennek. Ennél fontosabb, hogy a műhelyekben, fejtések­ben, a munkapadoknál a nap minden órájában ellenőrizzék a termelést, itt lehet a legjob­ban megismerni a jó módsze­reket, felderíteni a hibákat, nehézségeket. Ehhez természe­tesen kevésnek bizonyul • az a néhány pártvezetőségi tag, de e pártellenőrzésben ennél többről is van szó. A pártszer­vezethez tartozó kommunisták a bánya, az üzem legkülönbö­zőbb helyein dolgoznak — el­sősorban rájuk kell támaszkod­ni a párt ellenőrzésben. Mi az ő kötelességük? A kommunisták zöme nem tűri a hibákat, s ha felisme­rik, nyomban szóváteszik. A komlói Kossuth-bányán szin­te mindennapos, hogy a bányá­szok felkeresik a műszaki ve­zetőket s elmondják panaszai­kat, javaslataikat. Legtöbbször a gépek hanyag kezelésére is a fahiányra hívják fel a fi­gyelmet. Helyes, hogy a kom­munisták ezt megteszik, de nem elégedhetnek meg a je- lentgetésekkel, a hibák, ese­mények. puszta regisztrálásá­val: küzdeniök kell ellenük, mielőbb meg kell szüntetniök. Bizony, erről még gyakran megfeledkeznek. Könnyebb to­vábbítani saját és mások pa­feladata nászát s várni, hogy intézked­jenek. De a kommunistákat nem a tétlenség, a megnyug­vás jellemzi, hanem a segíteni akarás, a szüntelen törekvés arra, hogy a hibákat gyorsan kijavítsák, minél eredménye­sebben, akadály nélkül dolgoz­hasson az üzem. Ilyen ember Herke István elvtárs, aki pél­dát mutatva, mindig elsőnek lép versenybe az évi terv tel­jesítéséért s dolgozótársai kö­vetik ebben. Az a dolgozó tesz legtöbbet az üzem érdekében, aki minden nap ügyel arra, hogy rendben ménjenek a dolgok, nem rejti véka alá vé­leményét, hanem közli munka­társaival, s kitartóan harcol a hibák kijavításáért. Kitartóan harcolni, nem csupán tetteket jelent. A párt­munka emberekkel végzett munka s ebben nem különbö­zik a pártellenőrzés sem. A dolgozókat újra és újra meg kell győzni a párthatározatok, intézkedések helyességéről, felkelteni bennük a lelkese­dést, az odaadást, munkára serkenteni őket. Az emberek neveléséről, tanításáról, felvi­lágosításáról van itt szó. Kot­tái elvtárs, a komlói I-es üzem dolgozója egy ízben észrevette, hogy munkatársa elvágja a fát. Ott, nyomban kiszámította ne­ki, hogy ezzel milyen kárt oko­zott. Sabján elvtárs arról be­szél a bányászokkal, hogy a sztálinvárosi kohók nem akár­milyen szenet várnak. Ha csak egy lapát meddő kerül a gáz­szén közé, már néni tudják használni, veszít értékéből. Mérhetetlenül sokat segítenek ezek az elvtársak a bánya ve­zetőinek abban, hogy olcsób­ban és minőségileg jobb szenet termeljenek; De a felvilágosító munká­nak van egy másik oldala is. Miközben a kommunisták az ország és az üzem érdekéről beszélnek — egyúttal a párton- kjvüli munkások személyes érdekeltségéről is szólnak. Ha többet, jobban termelnek, — ennek végső soron saját ma­guk látják hasznát. A kommu­nisták őket is bevonják a ter­melés pártellenőrzésébe, jo­gaik, kötelességeik gyakorlásá­ra késztetik őket. Arra, hogy ne menjenek el csukott szem­mel a hibák mellett, hogy bát­ran mondják el véleményüket, javaslataikat, tehetségük, szor­galmuk teljes latbavetésével küzdjenek az üzem becsületé­ért, a tervek teljesítéséért. Maguk is résztvesznek a ter­vek, a lehető legjobb határoza­tok kidolgozásában s azok meg valósításában. A pártonkívü­liek nélkül a kommunisták nem tudnának mindenhova el­jutni, mindenütt ügyelni, el­lenőrizni, segíteni; a párton­kívüliek nagy segítőtársak a termelés pártellenőrzésében. A pártszervezetek akkor tesz­nek eleget a pártellenőrzés kö­vetelményeinek, ha a gazdasá­gi vezetők rendszeres beszá­moltatása együtt jár a politikai felvilágosító munkával, ha minden nap ismételten meg­nyerik a dolgozókat az előttük álló feladatok megoldására, mozgósítják őket a termelési tervek teljesítésére. Ez a párt­ellenőrzés kulcskérdése. A Szovjetunió Kommunista Pártja kiváló példa volt, marad és lesz minden ország kommunista pártja számára Az SZKP XX. kongresszusának február 15-i esti ülése Az SZKP XX. kongresszusának február 15-i esti ülésén, amelyen N. A. Muhitdinov elnökölt, folytatódott az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának és az SZKP Központi Bizottsága jelentésének megvitatása. * I. P. Bojcov: A sztavropoli határterület pártszervezete nagy munkát végzett a mezőgazdaság továbbfejlesztése terén I. P. Bojcov (sztavropoli pártszervezet) felszólalásában megjegyezte, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója minden oldalról meg­világítja azt a sokrétű mun­kát, amelyet a szovjet nép a párt vezetésével a XIX. kong­resszus óta végzett, a hatodik ötéves terv nagyszerű felada­tainak sikeres megoldására lel­kesíti a Szovjetunió dolgozóit. Bojcov annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy a XX. kongresszus maradékta­lanul helyesli a Központi Bi: zottság tevékenységét mind a belpolitika, mind a külpoliti­ka területén. Felszólalásának jelentős ré­szében a Sztavropol-vidék gazdasági kérdéseivel foglal­kozott. Ezen a határterületen új iparágak fejlődnek, egye­bek közöttt ásványolaj- és gáz­ipar. A földgázt olcsó nyers­anyagként felhasználják a mű­trágyagyártáshoz. Erről a terü­letről Moszkva és több más város fog gázt kapni. ÍÜagy munkát végzett a ha­tárterület pártszervezete a me­zőgazdaság továbbfejlesztése terén. Bojcov beszámolt a ha­talmas, sokágazatú gazdaságok sikereiről, az állattenyésztés fejlesztéséről, egyebek között a juhtenyésztésről, amely fontos szerepet játszik a sztav­ropoli határterület gazdasági életében. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságtudomány ered­ményeinek és az élenjárók ta­pasztalatainak meghonosítása lehetővé tette az állatállo­mány hozamának lényeges fo­kozását. öt év leforgása alatt a határterület gyapjútermelé­se 1955-höz képest majdnem megkétszereződik. D. T. Sepilov: A szocializmus terebélyesedő és erősödő világrendszerré vált A kővetkező felszólaló D. T. Sepilov volt. A Központi Bi­zottságnak a XX. kongresszus elé terjesztett beszámolója — mondotta, — mélyreható, sok­oldalú marxista-leninista elem­válságok, végétért a társadal­mi vagyon elpocsékolása. A szocialista rendszer olyan rendszer, amelyben a társa­dalmi termelés célja az ember a maga igényeivel, valamint a nép jóléte. Sepilov beszélt arról, mi­lyen nagy vonzóereje van a szocializmus eszméjének Nyu­L. I. Brezsnyev: gat és Kelet száz- és százmillió emberének körében. A világ egyszerű emberei a szocializ­mus eszméjével kapcsolatba hozzák a jobb élethez fűzött reményeiket A szocializmus a béke és valamennyi kis és nagy nép barátságának zászló­vivője. Beszéde befejező részében Sepilov az ideológiai munká­val foglalkozott. Az ideológia területén az dolgozik méltó­képpen, aki új sikerekre tö­rekszik a gazdasági és a kul­turális építésben, fokozza a szovjet emberek szocialista ön­tudatát. Ezzel kapcsolatban a szónok különösen hangsúlyoz­ta, hogy új módon, az állam érdekeinek megfelelően kell megszervezni az élenjáró mód­szerek propagandáját és elter­jesztését Pártunk, — mondotta befe­jezésül Sepilov, — mindazok­tól, akik ideológiai területen dolgoznak, azt követeli, hogy még nagyobb szenvedélyesség­gel és kérlelhetetlenséggel har­coljanak a burzsoá világnézet, az eszmeietlenség és a politika- mentesség ellen, a burzsoá ideológia minden megnyilvánu­lása ellen. Ideológiai munkánk­nak valóban alkotónak kell lennie* zést ad a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetről. A beszámoló nagy erővel és meggyőzően'jel­lemzi a két, egymással ellenté­A Központi Bizottság magasra emelte a leninizmus zászlaját tes rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer törvény- szerűségeit. A történelmi fej­lődés egész menete megcáfol- hatatlanul igazolta a nagy Leninnek azt a tételét, hogy a jelenlegi korszak a kapitalis­ta rendszer felbomlásának és pusztulásának, az új, szocia­lista rendszer feltörésének és rohamos virágzásának korsza­ka. A szocializmus terebélye­sedő és erősödő világrendszer­ré vált. Sepilov leleplezte azokat a burzsoá ideológusokat, akik a tények ellenére megpróbálják cáfolni a mai kapitalizmus rothadó és halódó jellegéről adott tudományos értékelést és megkísérlik egészségesnek és virágzónak ábrázolni a mai kapitalizmust. A szónok ada­tokat közölt arról, hogy a ka­pitalizmusnak csak a fegyver­kezési hajsza fokozásával és a gazdasági élet militarizálá- sával sikerült ideiglenesen fel­duzzasztani a gazdasági kon­junktúrát. Megemlékezett a gyarmati országok népeinek nehéz életéről, e népek harcá­nak kibontakozásáról, ame­lyet szabadságukért és függet­lenségükért vívnak. — A történelmi fejlődés egész menete bizonyítja a szo­cialista társadalmi rendszer vitathatatlan fölényét a kapi­talista renddel szemben — mondotta Sepilov. — Ezek az előnyök kifejezésre jutnak az ipari termelés fejlődésének gyorsabb ütemében, a termelő­erők rohamos fejlődésében, a kizsákmányolás és az élősdi módon történő fogyasztás fel­számolásában, valamint abban, hogy megszűntek a gazdasági L. I. Brezsnyev (Kazahsztán pártszervezete) felszólalásában megjegyezte, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt több, mint három esztendőt nagyará­nyú építőmunka és hatalmas világtörténelmi jelentőségű ese­mények jellemezték. A Köz­ponti Bizottság magasra emel­te a leninizmus zászlaját és még szorosabban tömörítette köré pártunk és népünk sorait — mondotta. — Az SZKP Köz­ponti Bizottsága gigászi intéz­kedéseket dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság területén és biztosította az ország előtt álló feladatok sikeres megol­dását. A felszólaló köztársasága népgazdaságának fejlődését jellemezve elsősorban az egyik A. M. Skolnyikov (voronye­zsi pártszervezet) felszólalásá­ban a terület mezőgazdaságá­nak fejlesztésével foglalko­zott. Tavaly márciusban — mondotta, — a párt Központi Bizottságának határozatára a központi feketeföld-övezet me­zőgazdasági dolgozóit Voro- nyezsben tanácskozásra hív­ták össze, amelyen résztvett Nyikita Szergejevics Hruscsov. A tanácskozáson sikerült meg­állapítani a mezőgazdaság irá­nyításának hiányosságait, tel­jesebben feltárni a tartaléko­kat és gyakorlati rendszabá­legjelentősebb mezőgazdasági intézkedéssel foglalkozott, a szűz- és parlagföldek meg­munkálásával, amely általános helyesléssel találkozott és az egész nép ügyévé vált. Kazah­sztánban 18 millió hektár szűz­földet tettek megművelhetővé. A vetésterület ennek eredmé­nyeképpen az idén 27 millió hektár, vagyis majdnem há- romszoranmyi, mint 1953-ban volt. A szemestermény-terme- 'és ebben az évben eléri az 1400 millió pudot, a beadott gabonamennyiség pedig a 600 millió pudot. Brersnyev a továbbiakban rámutatott arra, hogy Kazah­sztánban az állattenyésztés fejlesztése terén még mindig nem kielégítő a helyzet. A köz­A. M. Skolnyikov: lyokat kidolgozni a szemester­mények, az ipari növények és az állati termékek termelésé­nek fokozására. A terület mezőgazdasági dolgozói a kijelölt rendszabá­lyokat teljesítve, elértek egyes eredményeket. Megnövekedett a szemestermények, a cukor­répa és a napraforgó összter­mése. A szemestermények össztermésének nagyarányú nö­velésében jelentős szerepet játszott a kukorica, amelyből 285 ezer hektárt vetettek. Ez­által lehetségessé vált, hogy az elmúlt mezőgazdasági év­társaság pártszervezete most a szilárd takarmánybázis megte­remtésén dolgozik, mivel a ta­karmányhiány az állattenyész­tés fejlődését gátló egyik leg­főbb tényező. Növekszik a me­zei takarmánytermesztés, mind nagyobb arányokban silóznak. Nagyjelentőségű lesz az árasz­tásos öntözés, valamint a ha­talmas nyári és téli legelők hasznosítása. Brezsnyev bírálta a szövet­ségi vaskohászati és színesfém­kohászati minisztériumot, mi­vel nem teszi meg a szüksé­ges intézkedéseket abban az irányban, hogy a köztársasá­gokban gyors ütemben fejlőd­jenek az értékes fémeket tar­talmazó érceket kitermelő vál­lalatok. ben több, mint kétszeresére növeljék az összes tejhozamot, megerősítsék a takarmányala­pot. A terület kolhozai és szov- hozai, megvizsgálva tartalé­kaikat, elhatározták az idén, hogy a múlt évhez viszonyítva megkétszerezik a hús beadását és eladását az államnak. Skolnyikov befejezésül fel­vetette, hogy a voronyezsi te­rületen bővíteni kell a hús, a tej és a cukorrépa feldolgozá­sára szolgáló termelési bázist* (Folytatás a 2. oldalon) j Á voronyezsi terület kolhozai az idén megkétszerezik a hús beadását és eladását az államnak

Next

/
Thumbnails
Contents