Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-16 / 40. szám
2 NAPLÓ 1956 FEBRUÄR 18 A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa J. E. Kalnberzin: Lettországban megszilárdult a kolhozrendszer, emelkedett a kolhoztagok jövedelme As SZIÍP XX. kongresszusa megnyitásának külföldi visszhangja A Szovjetunió Kommunista Pártja a XIX. pártkongresszus és a XX. pártkongresszus közt eltelt időben eszmeileg meg- edződött és megerősödött — mondta J. E. Kalnberzin. (a Lett SZSZK pártszervezete) — Megnövekedett a pártszervezetek szervező szerepe a szovjet nép valamennyi feladatának megoldásában. Kalnberzin elvtárs megállapította, hogy Lettország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a nehézipar fejlesztésére irányítja fő figyelmét. Miiközben a köztársaság ipari termelése öt év alatt egészében 90 százalékkal nőtt, a nehézipar megkétszerezte, a gépgyártás pedig 2,7 szeresére növelte termelését. Gyors ütemben fejlődik tovább a könnyűipar is. Az elmúlt öt évben 73 új vállalatot építettek a köztársaságban. Lettországban jelentősen megszilárdult a kolhozrend- szer. Emelkedett a kolihoztagok jövedelme. Nem kevés gazdaság ért el kitűnő eredményeket. Emellett azonban számos mezőgazdasági ág továbbra is elmaradt. Az utóbbi időben a köztársaságban csökkent a tej-, hús- és szemestermény/ermelés. Lettország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság minisztertanácsa a mezőgazdaságot az eeyes kerületek és kolhozok sajátosságainak elmélyült tanulmányozása nélkül irányította. Kalnberzin elvtárs részletesen beszélt azokról az intézkedésekről, amelyeket a mező- gazdaság fellendítése céljából hajtanak végre a köztársaságban. Egyes szövetségi minisztériumokat bírálattal illetett, amiért nem teljesítették a Lett köztársaságnak gyártott talajjavító gépek és eszközök szállítási tervét. OTTAWA A kanadai lapok első oldalon számolnak be az SZKP kongresszusának megnyitásáról. A lapok közük Hruscsov előadói beszédének fő megállapításait, s különösen a Szovjetunió külpolitikájára vonatkozó kijelentéseire fordítanak nagy figyelmet. A jelentések idézik a szovjet külpolitika Hruscsov által kifejtett alapelveit, elsősorban Hruscsovnak.vazt a kijelentését, hogy a Szovjetunió békében és barátságban akar élni minden néppel. A lapok kiemelik azt a Hruscsov által hangoztatott szilárd meg- ■'vőződést, hogy a szocialista táborhoz tartozó országok hatalmas szövetsége és a kommunizmus eszméi ' legyőzhetőt- lenek. A lapok nagy figyelmet szentelnek^ Hruscsov. azon kijelentésének is, hogy a Szovjetuniónak megvan minden le- 1 hetősége, hogy az egy főre eső termelés terén utolérje és megelőzze a legfejlettebb kapitalista országokat. DELHI Az indiai sajtóban központi helyet foglalnak el N. Sz Hruscsovnak az SZKP XX kongresszusán elhangzott előadói beszédéről szóló beszámolók. A lapok első oldalon nagybetűs címekkel, a legszembetűnőbb helyen közük a beszámoló tartalmi ismertetését. Több lap Hruscsov arcképét is közli. „A Szovjetunió hajlandó bevonté'ni a hidrogénbomba kísérleteket. Bizalom a békés egymás mellett élésben. Az Egyesült Államokkal való viszony a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Hruscsov előadói beszéde a párt-kongresszuson" — ezzel a címmel számol be a pártkongresszus megnyitásáról és Hruscsov beszámolójáról a Hindustan Times. Hasonló címeket ad jelentésének a Statesman, a Hindustan Standard és az Indian Express is. A Hindustan Standard Hruscsov beszámolójának különösén azt a részét emeli ki hogy a forradalmat nem lehet exportálni, vagy vezényszóra végrehajtani. Ä Times őf India közleményének ez a címe: ..Hruscsov elítéli a genfi szellem eltemetésére irányuló kísérleteket. Újból együttműködést javasolt Kelet és Nyugat között.“ . PEKING • A pekingi lapok első oldalon nagybetűs címmel közölték a XX. pártkongresszus megnyitásáról szóló jelentést. A pekingi rádió és más kf- fádiőáücmások többször á pártkongresszus szóló közleN. V. Kiszeljov: Rosztov terület ipara jelenleg kétszer többet termel, mint 1950-ben ff€ éi 1 f ö I d 3 hírek nai beolvasták megnyitásáról ményt. Ezután N. V. Kiszeljov (Kosztov-területd pártszervezet) emelkedett szólásra. A SZKP Központi Bizottságának beszámolója — mondotta — óriási mértékben gazdagította a marxizmus-leninizmus kincsestárát, s harci programja annak a küzdelemnek, amely valamennyi népgazdasági ág további gyors fellendítéséért, a szovjet nép jólétének jelentős növeléséért folyik. A felszólaló kitért a terület iparának fejlődésére, Rosztov- terület ipara jelenleg az 1950. évinél kétszerié, s az 1940. évinél 3.5-szerte többet termel. N. A. Muhitdinov elvtárs (üzbég pártszervezet) kijelentette, hogy az Üzbég Köztársaság az SZKP Központi Bizottságának vezetésével, s a nagy orosz népnek és a Szovjetunió többi népének óriási segítségével példátlanul ‘ felvirágoztatta gazdaságát és kultúráját. Hála a párt bölcs lenini nemzetiségi politikájának, Üzbegisztán a szovjet hatalom éveiben elmaradott határvidékből minden oldaluan fejlett iparral és kollektív mezőgazdasággal rendelkező, élenjáró szocialista köztársasággá vált. Az üzbég nép hatalmas vívmánya az ipari munkások és a nemzeti műszaki értelmiség Emellett azonban komoly hiányosságok is mutatkoznak. A területen 90 vállalat nem teljesítette 1955. évi állami tervét. Túlságosan hosszú ideig épülnek az új gyárak. Kiszeljov elvtárs ezzel kapcsolatban bírálta a hajóépítőipari és a rádiótechnikai ipari minisztériumok tevékenységét. A felszólaló megjegyezte továbbá, hogy Rosztov területen is mutatkoznak azok a hiányosságok a mezőgazdaság fejlődésében, amelyekről N. Sz. Hruscsov elvtárs szólt beszámolójában. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőigazdaság további fellendíkádereinek létrehozása. Üzbegisztánban 112 ezer főiskolai, illetve középfokú szakiskolai végzettségű szakember Van. A párt azt a .feladatot tűzte az ország elé, hogy érje utol és szárnyalja túl a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés terén Az üzbég nép mindenekelőtt a gyapottermesztés fokozását tartja kötelességének. E feladat megoldásában döntő szerepet hivatottak betölteni a következő tényezők: a köztársaság vízgazdálkodásának továbbfejlesztése és jobb megszervezése, a gyapotápolás és tése érdekében fognak végrehajtani a területen. Többek között kiszélesítik a kukorica vetésterületét. A kukoricáról bebizonyosodott, hogy a legnagyobb termést hozó növény Rosztov-területen. A területen öntözési munkáikat fognak megvalósítani. A Rosztov-területd pártszervezet — jelentette ki Kiszeljov elvtárs — kitartóan fog dolgozná azon, hogy a terület minden kolhoza és szovhoza határidő előtt teljesítse az ötéves tervben a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozóan megszabott feladatait. betakarítás komplex gépesítésének befejezése 1958-ra a teljes vetésterületen, az elmaradó gazdaságok felemelése az élenjárók színvonalára, végül a sztyeppe csapadék hiány miatt évszázadokon át felhasználatlan hatalmas földterületeinek megművelése. Muhitdinov végezetül több bíráló megjegyzést tett a Szovjet Tudományos Akadémiára, a V. I. Lenin mezőgazdasági akadémiára és a Szovjetupió mezőgazdasági minisztériumára, amelyek nem nyújtanak elég segítséget a köztársaságnak a gyapottermesztés további fejlesztésében. BONN A Szovjetunió bonni nagykövetsége a Szovjetunió külügyminisztériumának megbízásából átadta, a bonni külügyminisztériumnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nyilatkozatát és határozatát azzal a kérelemmel, hogy továbbítsa a bonni szövetségi gyűlésnek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának nyilatkozata és határozata a Szovjetunió és más külföldi államok parlamenti küldöttségcseréjével foglalkozik. A Legfelső Tanács a határozatban azt a véleményét fejezi ki, hogy a parlamenti küldöttségek cseréje hozzájárul a népek megértésének további javulásához és jó befolyást nyakáról a nemzetközi. feszültség csökkentésére. WASHINGTON Miután az egyik washingtoni kórházban befejezték Eisenhower elnök egészségi álle nótának orvosi felülvizsgálatát az amerikai lapokat dr. White orvos tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, — jelenti az AP. Dr. White közölte, hogy az elnök „felgyógyult betegségéből” és mint elnök, „újabb öt—'tíz évig folytathatja aktív politikai tevékenységét”. PÁRIZS A Marokkói Kommunista Párt politikai bizottsága közleményt adott ki és ebben élesen megbélyegzi a „francia jelenlét" nevű szélsőséges gyarmatosító szervezet provokátorait,. akik az utóbbi időben különböző merényleteket követtek el marokkói hazafiak, köztük Abdesszalam Bürkia, a Marokkói Kommunista Párt titkára ellen. A francia-marokkói tárgyalások előestéjén a Marokkói Kommunista Párt még nagyobb éberségre és akcióra hívja fel Marokkó népét. A marokkói szultán és René Coty köztársasági el,nök részvételével szerdán kezdődnek Párizsban a francia-marokkói tárgyalások. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés köz- oktatásügyi bizottsága kedden heves vita után 23 szavazattal 16 ellenében elfogadta Emanuel d’As ti er de la Vigerie haladó képviselőnek azt a javaslatát, hogy mondják ki a sürgősséget egy olyan törvényjavaslat megvitatására, amely az úgynevezett Barangé-törvény revíziójára vonatkozik. Az úgynevezett független, valamint az MRP-párti és a poujadeista képviselők tüntetéskép a bizottság többségének határozata ellen bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznék részt a bizottság ülésein. BÉCS Az österreichische Volksstimme vezércikke a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló provokációs amerikai léggömb-akcióval foglalkozva hangsúlyozza, hogy Washingtonban és az ENSZ-ben beterjesztett fite-, hozásokra az amerikai körök nevetséges kifogásokkal válaszoltak. Az amerikaiak az uszító röpcédulákat szállító léggömbökkel megsértették Ausztria légi- terét — írja, az österreichische Volksstimme. Az amerikaiak azt állítják, hogy ezeket a léggömböket magánszemélyek és magántársaságok indították útnak, olyanok, akikre és amelyekre az amerikai kormánynak nincs befolyása. A lap rámutat arra, hogy ezeket a „magánszemélyeket” és magánszervezeteket” — mint például a Szabad Európa Rádió olyan pénzalapokból támogatják, amelyeket az amerikai szenátus hagyott jóvá, és amelyeket az állami költségvetésből a népi demokratikus országok ellen irányuló hidegháború céljára fordítanak. Igen szükséges — folytatja a lap, — hagy az osztrák hatóságok közbelépjenek és megakadályozzák, hogy ezekkel a léggömbakciókkal továbbra is megsértsék Ausztria semlegességét. N. A. Muhitdinov: • • Üzbegisztán felvirágoztatta gazdaságát és kultúráját VÁJÁR TANÚI Schwarcz Jenő másodéves: — Hajdu-Biharból kerültem le. Egészen véletlenül,. ; — Hogy-hogy? — Gépipari technikumban kartam tanulni Debrecenen. De nem vettek fel, mert ésőn jelentkeztem. Aztán ol- astam a Szabad Népben, ogy Komlón van vájáriskola, an felvétel is és jó ellátás, 3 ami fontos: lehet tanulni.... 'an rá mód. Hát igy jöttem. — Nem bántad meg? — El sem lehetne engem inét zavarni. Ha megbántam olna, akkor nem lenne négyes z általános tanulmányi ered- íényem. ’ — Lehetne több is .:: — Lehetne. Lesz is! Év végé- e „felverem“ ötösre. No hi- sen kapnék is Hartmann Feri ácsitól, ha nem tanulnék! — Nem ismerem ... — Együtt dolgozunk az 521. sapatban. ö a vájárom, illetve n vagyok a beosztott vájár- anulója. Nagyon szeretem Feri ácsit. Sokat lehet tőle tanulni- azért is volt múltkor 142 zázalékos a teljesítményünk- meg aztán „jópofa" is az Nézem a fényképet és az előttem ülő fiút. Semmi hasonlatosságot nem- látok. — Pedig én vagyok az! Is- tentoizexny mondom na ...! Erősködik Győrfi Ferkó, •hogy harmadmagával őt ábrázolja a kép, mezítláb, rojtosszélű nadrágban, tépett nyakú ingben, kócosán, soványan. Ennek idestova két esztendeje. Akkor fényképeztetek le a 15 esztendős Győrflt „országjáró gúnyájában”, amikor be-, vetődött a komlói vájáriskola portájára. Aranygombos egyenruhájának válláról leszed egy pihét elől megrántja a kabát alját — Tudja ..; nagyon szerettem kóborogni, csavarogni. A pestkörnyéki hegyeket már úgy ismerem, mint a tenyerem .:; De nem jobban az apja tenyerénél ... Mert egy-két pofon mindig kinézett Ferkónak, amikor napok, —* vagy sokszor hetek múlva — hazavetődött porosán, lerongyolódva, hol az Alföldről, hol, a Dunántúlról. Az apja bedugta őt a Madarász utcai gyermekvédő intézetbe is. Egy év alatt úgy- ahogy leszokott a csavargásról, — de ahogy kitavaszodott, Ferkó megint felszaladt a hegyekbe. Hajkurászta a lepkéket, ing alá gyűjtötte a madarakat és ott aludt az illatos, rügyező bokrok tövében. — Hogyan kerültél Komlóra? — Hogyan? Elmélázik, a mennyezetet vizsgálja, mintha onnét olvasná le a választ. — Hallottam, hogy Komlón várost építenek ... egészen új várost. Nem láttam még ilyent. — Szüleid tudtak róla? — Nem. Gondoltam, csak körülnézek, aztán majd visszamegyek Pesterzsébetre. És itt maradtam ___ Am ikor először utazott haza sötétkék egyenruhájában, apja felugrott az asztal mellől és már emelte is a kezét, hogy a szokásos pofont kiutalja a gyereknek. De a keze lehanyatlott, amikor jobban szemügyre vette... . Győrfi Ferenc most másodéves. Nemsokára vájár lesz. Nem törte meg az apai szigor, sem a gyermekvédő intézet kemény napirendje. A vájáriskola közössége és a Kossuth- aknai bányászok azonban emberré faragják a hajdani kis „országúti csavargót”. Jókora hosszú gyerek ez a Horváth Gyula. Idegesen tipró- dik a nevelők szobájában, fejét kapkodja minden ajtónyitásra. Várja Varga nevelő elvtársat. — Hivattak.;: — Miért? Tétovázik a válasszal: — Ha csak azért nem, mert huszonnégy órával később jöttem vissza eltávozásról... „Ha csak azért nem?” Persze, hogy azért, — Jöttem volna előbb, csak a mosás miatt várni kellett. Sántít ez az érv, mert itt a vájáriskolán öt mosónő tartja rendben a fiúk fehérneműjét, teljesen ingyen, hanem inkább a tanulásról érdeklődöm. — Kettes a tanulmányi eredményem, — mondja é3 megrántja a vállát. Elvégre erről igazán „nem tehet”. — Nehéz a geológia. Az istennek sem tudom megjegyezni az ásványok nevét és keletkezését. Pedig geológiából, viszonylag sokkal jobban állmaik a többiek. Megint vállatvon: — Mit; csináljak? Mir-záj nekem a többiek után merni? Ha nehéz, hát nehéz! Nem is szól többet, inkább kitekintget az ablakon. Irmát nagyszerűen látni a város fölé Véletlenül cipőjére téved a pillantásom. A talpszegélyt be, festette valami , rikító sárga festékkel. Ez vajon mi? Most már ő is zavartan méregeti cipőjét. Mit is mondjon? Legszívesebben letagadná, hogy ez a lábfej az övé. De nem lehet. — A többiek ás befestették, aztán... gondoltam ón is .. . Ebben követi a többiek példáját ..; Horváth Gyuszi egészen más típus, mint például a kis Győrfi. Horváth valahogy át- botladozza ezt a két évet, azután ... előreláthatóan nem is marad a bányánál. Nem tudni, szülei milyen szándékkal küldték vájáriskolára, talán azért, meri a gyerek ruhát kap, nagyon jó ellátást (napi négyÓ K. szeri étkezés, naponta, — sokszor kétszer is — hús, stb.j, lakást, miegymást. De megmagyarázták-e a szülők, hogy ez nem afféle közönséges iskola — amelynek elvégzése után választ csak pályát, hivatást, — hanem itt mindjárt vájárt, szakembert nevelnek belőlük. Hiszen a bánya minden' évben várja ezt a 340 fiatal vájárt. Az igazgatóhelyettes elmondja, hogy 1951 óta — akkor indult az iskola — mintegy 300 fiatal ment el a bányából más munkára. Két évig tanultak, — majd otthagyták Komlót. Volt olyan is közöttük, aki két év alatt összekuporgatott egy kis pénzt, azon lovat vett és most otthon az apjával fuvaroznak. Egyetlen tanuló két évi taníttatása, ruháztatása és ellátása 20 ezer forintjába kerül az államnak. A 300 „ellógott“ vájártanulóra kereken 6 millió forintot dobott ki az állam — hiába! Szerencsére most már elvétve akad csak olyan fiaital, aki minden cél nélkül tölti el a két esztendőt az iskolán. Nagy részük megszerette a bányát, alig várják már, hogy önálló vájárként dolgozhassanak. • Dóczi László másodéves: « — Itt maradsz-e Komlón? Csodálkozva neveti el magát: — Természetesen! Nagyon szeretem a bányát. Meg aztán nézze.. . most már kiépül a város. Feltalálom magam itt.' Esetleg meg is nősülök . •— Hány éves vagy? — .Huszonegy. De ez nem számít. Megélünk. Csak előbb veszek egy motort Pannóniát. — Tizennégy, tizenötezer forint, ha jól tudom ... — No és? Ismerek én olyan vájárt, a Balogot — tavaly üt végzett ebben az iskolában, — aki egy év alatt összegyűjtötte a pénzt. Mutatta is a takarék- könyvét. Tizenötezer forintja van. Csak most megvárja a tavaszt, aztán hátúira felülte ti az asszonyt, vagy a jelöltjét, mittudom én, és mennek kirándulni motorral. Sikondára mondjuk. Ilyen tervei vannak Dóczi Lacinak is. e Mindössze 18—20 évesek, —• tele tervekkel, álmokkal — köröttük egy-kettő bizonytalan ságigal is a jövőt illetően, mert nehezen döntenek — és vannak háromszáznegyvenen. Reméljük mindegyikük megtalálja majd számítását a bányában, ha végérvényesen kilépnek. az iskola kapuján. ■ Rab Ferenc
