Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
1956 FEBRUAR 9 NAPLÓ s Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) juk a Politikai Tanácskozó Bizottság nyilatkozatában foglalt azon javaslatot, hogy Európában hozzák létre a fegyverzet korlátozásának és ellenőrzésének különleges övezetét, amelyek magában foglalná Németország mindkét részét. — Ilyen különleges övezet létrehozása, a fegyverzet korlátozása és ellenőrzése komoly előrehaladást jelentene a német kérdés békés, demokratikus úton való megoldásához és ezért ilyenértelmű megállapodás a német népnek és minden európai országnak egyaránt érdeke. Ezekből a javaslatokból az a szilárd meggyőződés árad, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok nemzetközi együttműködését meg lehet teremteni. Ennek igazát bizonyítja az a tény is, hogy a békés egymás mellett élés gondolata mind nagyobb és nagyobb tért hódít a különböző társadalmi rendszerű országokban. Egyre nő azoknak az államoknak a száma, amelyek más országokhoz fűződő kapcsolataikat a békés egymás mellett élés ismert öt alapelvére építik. A szocialista tábor következetes, békeszeretö politikája a világon mind nagyobb visszhangra talál a népek között. Szüntelenül növekszik és egyre hatékonyabb történelemformáló erővé válik a népek békeakarata. A szocialista tábor vezető ereje, a Szovjetunió következetes békepolitikájának újabb meggyőző bizonyítékai Bulga- nyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Eisenhowerhez, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez küldött legújabb levelei. A levelekben foglalt javaslatok elfogadása nagyjelentőségű lenne nemcsak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának a megjavítása, hanem a világbéke biztosítása, a népeket fenyegető új világháború veszélyének az elhárítása szempontjából. Népünk békés építőmunkájának megvédése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető célkitűzése Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy megvannak a reális feltételek a nemzetközi feszültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés megszilárdítására. Ennek érdekében szükséges, hogy minden ország az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket tegyen a függőben lévő kérdések békés úton való megoldására. A magunk részéről minden erőnkkel hozzá kívánunk járulni a leszerelés kérdésének megoldásához, amely a jelen nemzetközi hely- zel nek egyik legfontosabb problémája, a fegyverzet ellenőrzött csökkentése, az atom, hidrogén és más tömegpusztító fegyverek előállításának feltétel. nélküli betiltása alapvetően megszilárdítaná az államok közötti bizalmat és elejét venné egy új, minden eddigi- né’ pusztítóbb világháború veszélyének. A fegyverkezési verseny csökkentése érdekében konkrét gyakorlati lépésként húszezer fővel csökkentettük fegyveres erőink létszámét. és a kormány olyan költségvetést terjesztett az ország- gyűlés elé, amely az 1955. évi tényleges helyzethez képest közel négy százalékkal csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Ugyanakkor népünk iránti fontos kötelességünknek tartjuk, hogy minden szükségest megtegyünk hazánk biztonságának megerősítése érdekében. (Taps) Kötelességünklista kardcsörtetők háborús politikája. Tudatában vagyunk annak, hogy ebbeli törekvéseinkkel békeszerető népünk egyetért és a tisztelt Ország- gyűlés egy emberként támogatja azt. (Taps.) Ettől a politikánktól nem tántorít el bennünket az imperialista körök semmiféle provokációs kísérlete. Népünk békés építőmunká- jának megvédése, biztonságának növelése volt és marad a magyar kormány külpolitikájának alapvető célkitűzése. A nemzetek közötti megértés ügyét népünk saját ügyének tekinti, ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság kormánya minden erejével a nemzetközi feszültség további csökkentésére törekszik. Ez és csak ez a külpolitika teszi lehetővé, hogy dolgozó népünk magabiztosan, a jövőbe vetett szilárd meggyőződéssel munkálkodjék iparunk és mezőgazdaságunk gyors fellendítésén, egész népgazdaságunk nagyarányú fejlesztésén, a nép jólét állandó emelésén, a szocializmus felépítésén hazánkban. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a kormány külpolitikai beszámolóját, erősítse meg a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának a kormány által jóváhagyott nyilatkozatát. (Hosz- szantartó nagy taps.) Az elnök ezután az ülést felfüggesztette. Szünet után elsőnek Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője szólt a külpolitikai beszámolóhoz. Barcs Sándor, az ország- gyűlés külügyi bizottságának tagja, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója szólalt fel ezután. A következő felszólaló Péter János országgyűlési képviselő, református püspök volt. A vitában utolsónak Szabó Gusztáv, Pest megyei képviselő, a gödöllői Ganz Árammérő- gyár dolgozója szólalt fel. A vita befejeztével az országgyűlés Rónai Sándor javaslatára egyhangúlag a következő határozatot hozta: Az Országgyűlés határozata Az országgyűlés 1956. február 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak. a minisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló beszámolóját. — Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit; egyetért a Magyar Népköz- társaság kormánya képviselőinek a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésén kifejtett tevékenységével és jóváhagyja az ülésen részvevő államok közös nyilatkozatát; elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttségek meghívására; egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes imperialista köröknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben. Az országgyűlés örömmé) üdvözli hazánk felvételét az F,gyesült Nemzetek Szervezetébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az országgyűlés jóváhagyta a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, né- nünk békés építőmunkája biztonságának növelése. nek tartjuk, hogy teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtása a mindenkori nemzetközi helyzet alapján honvédelmünk megerősítéséhez szükséges. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lehetőségének és szükségszerűségének elve, az egymás belügyeibe való be •lem avatkozás és az országok szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása alapján együtt kívánunk működni min- ű*r' országgal. Népünknek épp úgy. mint a világ bárme'y országa népének az érdeke, hogy a béke megszilárduljon, megszűnjék a fegyverkezési verseny és anya- 6i eszközeinket mennél nagyobb mértékben a népgazdaság fellendítésére, a népjóié' emelésére fordíthassuk. A Magyar Népköz társasáé knrrrá- hya minden erejét megfes’7'' azért, hogy csökkenjék _ a né bőket fenyegető atom- és hid- rogénháború veszélye és hogy háttérbe szoruljon az imperiaEzt követőleg B o 1 d o c z k i János külügyminiszter beterjesztette az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvény- beiktatásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés a javaslatot előzetes tárgyalásra a külügyi bizottság elé utalta. Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1956. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés előzetes tárgya- ’ásra kiadott a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Rónai Sándor ezután bejelentette: alkotmányunk 43. szakaszának (1) bekezdése értelmében a Népköztársaság legfőbb ügyészét az országgvű- lés választja. A megüresedett legfőbb ügyészi tisztségre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Non György képviselőt javasolta. Az országgyűlés Non Györgyöt, a Népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatára Darabos Iván képviselőt, aki más munkaterületre kapott pártmegbizatást, felmentette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának tisztségétől, majd a Népköztársaság ülnöki Tanácsa titkárává Kristóf István képviselőt egyhangúlag megválasztotta. Kristóf Istvánnak, az Elnöki Tanács titkárává választásával az Elnöki Tanácsban megüresedett tagsági helyre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára az országgyűlés Kovács István képviselőt, az MDP Politikai Bizottságának tagját egyhangúlag megválasztotta. A gazdasági és pénzügyi bizottságban megüresedett tagsági helyre Kossá István '"viselőt választották meg. ^Ezzel a szerdai ülés befejeződött. Az országgyűlés legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja. Az ülés napirendjére „Az Fevesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról“ szóló törvényjavaslat, valamint az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény együttes tárgyalását tűzték ki. Hangképek az országgyűlés üléséről A Kossuth rádió csütörtökön este 20 órai kezdettel hangképeket közvetít az országgyűlés üléséről« A Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államok kormányához A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma február 8-án az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma nagyrabecsülését fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének és az alábbiakat közli: Huzamosabb idő óta, elsősorban az Osztrák Köztársaság felől, egyre gyakrabban és nagyobb számmal repülnek be a Magyar Népköztársaság légiterébe különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök. A léggömböket a magyar kormány rendelJiazésére álló adatok szerint az Amerikai Egyesült Államok szervei segítségével indítják útnak Nyugat-Német- ország területéről. Illetékes magyar szervek a birtokukba került léggömbökről, ezek tartozékairól, a rajtuk lévő adatokból minden kétséget kizáró módon megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államok ban készültek. A léggömbök rendeltetését illetően az illetékes magyar szervek megállapították: a) egyrészüket azzal a célzattal küldték a Magyar Nép- köztársaság fölé, hogy a léggömbökre szerelt berendezések segítségével légi-felderítő tevékenységet végezzenek. b) A léggömbök másik részét arra használják fel, hogy a Magyar Népköztársaság kormányát, államformáját gyalá- ző, a törvényes rend ellen úszító tartalmú szennyiratokat juttassanak az országba. c) Ezen túlmenően a fent idézett léggömbökre szerelt több mázsa súlyú készülékek, a bennük elhelyezett robbanó gyutacsok és maguk a robbanó gázzal töltött léggömbök arra mutatnak, hogy azokat céltudatosan alkalmassá tették arra, hogy emberéletben kárt, illetve gyúlékony anyag közelében tüzet okozzanak. Az említett léggömbök már több súlyos katasztrófát idéztek elő. Egy hidrogéngázza! töltött amerikai léggömb a múlt évben egy magyar repülőgép lezuhanását és egy pilóta halálát okozta. 1956. január 21-én közvetett módon ezek a léggömbök okozták az Osztrák Köztársaság határa közelében egy pilóta halálát és két repülőgép pusztulását, A léggöpibök nagy mérté' ’ .... ak adályozzák a Magyar Nán- köztársaság területe felett folyó légiközlekedést és veszélyeztetik a repülőgépeken utazó magyar és idegen állampolgárok életét. Az Amerikai Egyesült Államok azon szerveinek tevékenysége, amelyek a szóban lévő léggömböknek a Magyar Nép- köztársaság légiterébe való juttatásában közreműködnek, egyfelől beavatkozást jelent a Magyar Népköztársaság bel- Ugyeibe, veszélyezteti annak biztonságát, másfelől megsérti a Magyar Népköztársaságnak a területe feletti légitérre vonatkozó szuverénitását. A nemzetközi jog általánosan elismert elvei szerint az állam felelősséggel tartozik szerveinek a nemzetközi jogot sértő cselekedeteiért. Az Amerikai Egyesült Államok szerveinek fent részletezett tevékenységéért tehát az Amerikai Egyesült Államok kormánya viseli a nemzetközi jogi fele- ■ísséget. A Magyar Népköztársaság kormánya nem tűrheti sem a fentebb megállapított felderítő tevékenységet, sem pedig a területe feletti légi közlekedésnek, állampolgárai életének és javainak ilyen módon való veszélyeztetését. Ennélfogva elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul hathatós intézkedéseket tesz aziránt, hogy a léggömböknek a Magyar Népköztársaság légiterébe való juttatása megszűnjék. A Magyar Népköztársaság kormánya fenntartja magának a jogot a fenti nemzetközi jogot sértő cselekmények folytán emberéletben és anyagi javakban bekövetkezett és bekövetkező károk megtérítésének követelésére. A Magyar Népköztársaság kormánya reményét fejezi ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — mely az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek védelmezőjének tartja magát — haladéktalanul véget vet ennek az állapotnak, amely durván sérti az államok szuverenitása tisztel etbentartásám k és a be nem avatkozásnak ez ENSZ alapokmányában védett elvét. Budapest, 1956 február 8. Neveljük a fiatal bányászokat! A pécsvidéki bányászokra] a mindennapi széntermelés nagy feladatokat ró. Itt a Mecsek alatt húzódnak az ország legnehezebben megközelíthető, leggázosabb szénrétegei, melyek művelése a műszaki vezetőiktől és vájároktól nemcsak nagy figyelmet, körültekintést, hanem alapos szaktudást is követel. A biztonság alapja a szaktudás! — tartja a pécskör- nyéki bányászok közmondása s ebben nagyon sok igazság rejlik. Ahhoz, hogy a széntermelés fokozása ne menjen idő-1 vei a biztonságos munka rovására, — a szaffemunkásképzés színvonalának, a szakmunkások számának emelése elengedhetetlen feltétel. Mégis, ha megvizsgáljuk, hogyan alakult a Pécsi Szénbányászati Trösztnél a szakmunkások számának és a termelés növekedésének az aránya, azt látjuk, hogy míg 1938-hoz képest a termelés megkétszereződött, az öt évnél régebben foglalkoztatott — tehát már tapasztalt — szakmunkások száma 30 százalékkal csökkent. A szakmunkások számarányának ilyen mérvű csöfckené- se részben abból adódott, hogy a bányaüzemek munkáslétszáma nagymértékben megnövekedett, másrészt, hogy a tapasztalt, régi vájárok egy része nyugdíjba ment. Van olyan bányaüzem, ahonnét a múlt évben többen mentek nyugdíjba, miint ahány vájárt képeztek. Mi ennek az oka? Az említteteken kívül az, hogy a pécsvidéki bányaüzemeknél még mindig hatalmas mérvű a munkás vá nd óriás, úgy jönnek, mennek a bányászok, mintha a bányaüzem átjáróház lenne. Igen nehezen sikerül az új dolgozókat meggyőzni arról, hogy vájártan- folyamra jelentkezzenek. Érdemes meghallgatni a pécsi tröszt néhány tapasztalt frontbrigád- vezetőjónek véleményét arról, hogyan kell foglalkozni a fiatalokkal, az új munkásokkal, hogy bányászok, szakemberek váljanak belőlük. Tavasz Ferencf vasast front ------------------------ brigádvezető mondta el nemrég. — Nekünk csapatvezetőknek mindig arra kell gondolnunk, hogy mi is voltunk fiatalok s bennünket is az öregek tanítottak. Nekünk sem volt könnyű, sőt sokkal nehezebb, mint a mostani fiataloknak. Minden csapaton többféle ember dolgozik, van akinek köny- nyebben megy a munka, van akinek nehezebben, van aki ezt csinálja szívesebben, a másik meg azt. Éppen ezért nekünk azt is észre kell vennünk, hogy a brigádban — különösen a fiataloknál — kinek mihez van kedve. Volt az én brigádomban — nem is olyan régen — egy fiatal csillés. Egyszer odajön hozzám és panaszkodik: — Feri bácsi velem nem törődik senki. Én nem maradok itt, elmegyek máshova dolgozni. Mondom neki, hogy maradjon itt, foglalkozom én magával, megtanul dolgozni. Másnap már be is osztottam az egyik legjobb vájár mellé, hogy tanítsa, nevelje. Meg is jött az én fiatalom kedve hamarosan. Igaz, az addigi 30 forint helyett most már 60 forintot keresett műszakonként. Nem kell azonban mindig arra várni, hogy a fiatalok szóljanak. Katona Jóskát — ő is egy fiatal csillés — nemrég felküldtem a fejtésbe dolgozni. Látom óm, hogy amikor egy kis ideje van, mi táj árt fogja a réseiőgépet s feji! a szenet. Megkérdeztem tőle, volna-e kedve kitanulni vájárnak. — Ma már ácsolni kezd. így kell a fiatalokat nevelni. Nyomják a rése lót, ha kedvük van hozzá, nem baj az, ha néha rosszul is csinálják, az öreg vájárok majd megmutatják, hogyan kéül. Elvégre azért vagyunk csapatvezetők, hogy tanítsunk, s mi vállaljuk is ezt Hasonló elvehet] vall a leg- jobb pécsi DISZ frontbriígádvezető, Ap- pelschoffer Antal is. — A „Nevelj új bányászt" jelszóhoz én hozzátenném, Januárban érdekes mozgalmat indítottak a Mohácsi Selyemgyár alsó szövőtermének dolgozói. A mozgalom célja, hogy a drága külföld) selyemfonalból minél több selymet szőjenek, s ezzel az önköltséget a lehető legalacsonyabbra szorítsák le. Az eredményeket naponta értékelik, s a gyengébben dolgozó munkásokkal rendhogy „nevelj jó szakmunkást!" mert ettől függ minden további eredményünk, a verseny sikere, a széntermelés fokozása. Én ismerem iá Bék®-aknai csapatokat, ismerem a fiatalokat is. Akkor van kedvük a munkához, akkor maradnak itt szívesen, ha a csapatvezető gondoskodik róluk, ha gondoskodik arról, hogy a munkának eredménye legyen s így pénz is legyen. Én gondoskodom erről. Igaz, a brigádomban „bennszülött” (szabolcsi) fiatalok dolgoznak, de ez nem változtat a tényen. A múlt évben napszinten dolgoztunk: két vájárral tíz csillés. Amikor elfogyott a szén, megkérdeztek bennünket, le- megyünk-e a bányába. Vállaltuk. Kértem idősebb vájárokat és hozzákezdtünk a fiatalok tanításához. Egészen jó brigád lett s decemberben a tíz csillés már le is tette a vájárvizsgát Nyugodtam állítom, ma már bármilyen munkahelyen megállják a helyüket Az a javaslatom, hogy minden csapat fogadjon magához fiatalokat és úgy tanítsák őket, hogy necsak a vájárok száma emelkedjék, hanem a teljesítményük is. Erre lenne szükség, mert a gyakorlat is azt mutatja, hogy sok fiatal vájár — hiába van a kezében a bizonyítvány — még nem tud annyit termelni, amennyit joggal várnának tőle s ha nem segítik, nem buzdítják, ha a legrosszabb helyre teszik, előbb utóbb elkeseredik, otthagyja a bányát. Ne engedjék ezt a frontbrigádvezetők, neveljék a fiatal bányászokat úgy, mint Tavasz és Appel- schoffer elvtársak és még sokan teszik, hogy mire ők kiöregednek, legyen aki a helyükbe álljon, tovább fejlessze azt a szaktudást, amit sok-sok évi kemény munkájukkal szereztek meg. szeresen foglalkoznak, s segítik őket a fejlettebb, jobb munkamódszerek elsajátításában. Tervek szerint minden hónap végén, a három dekád eredményei alapján 100 forinttal jutalmazzák azokat a dolgozókat, akik a követelmények szerint jó eredményeket érnek el a mozgalombaíij __ Takarékoskodj az importanyaggal!
