Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ MOP BARANYA MEGYEI BIZ XIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM mÁcmttnAamEctzrBafíttn . A MAI SZAMBÁN: Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. (1—Z. ■—3. o.) — A Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államok kormányához. (3. o.) — Neveljük a fiatal bányászokat! (3. o.) — Takarékoskodj az importanyaggal! (3. o.) — Az olvasó véleményt mond: Shakespeare. (4. o.) — A szerkesztőség postájából. (4. o.) ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 FEBRUAR 9 Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. §-ának (2) bekezdése alapján az országgyűlés ülésszakát szerdán délelőtt 11 órára összehívta. A szerdai ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői, Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András. Hidas István, Kovács István, Me- kis József, Rákosi Mátyás, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak számos tagja, A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Az Országgyűlés ülését Rónai Sándor elvtárs nyitotta meg Az ülést Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőben megemlékezett a közelmúltban elhunyt Szalvai Mihály altábornagy, országgyűlési képviselőről. — Szalvai Mihály kimagasló egyénisége volt a dolgozók felszabadításáért folyó harcnak — mondotta. — Hazánk felszabadulása után részt vett néphadseregünk szervezésében és megerősítésében. Tevékenyen résztvett az ország politikai, társadalmi életében: az Országgyűlés képviselője a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja és a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség választmányi tagja volt. — Szalvai Mihály egészéletét a munkásosztály, a dolgozó nép és a párt nagy ügyének szentelte. Halálával nagy veszteség érte néphadseregünket és az egész magyar közéletet. Az Országgyűlés a megemlékezést felállva hallgatta végig és Szalvai Mihály emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Bács-Kiskún megyei választókerületben Szalvai Mihály halálával megüresedett képviselői helyre az El- ' nöki Tanács Fekete Miklós soronkövetkező pótképviselőt hívta be. Ezt követőleg Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az Országgyűlés két ülésszaka között kifejtett tevékenységéről és ismertetett több törvény- erejű rendeletet. — Pártunk Központi Vezetősége meghatározta az iparunk színvonala viszonylagos elmaradásának megszüntetésével kapcsolatban előttünk álló legfontosabb feladatokat — mondotta többi között. — ElI maradásunknak nem utolsósorban oka volt az is, hogy a szakmunkás-utánpótlás nem volt megfelelő. A technikumok munkájában nem érvényesült kellőképpen a műszaki képzés gyakorlati jellege. Az Elnöki Tanács a szakmunkásképzés színvonalának emelése és a gyakorlati munkára való fokozottabb nevelés céljából megalkotta az ipari technikumokról szóló 37-es és a közgazdasági technikumokról szóló 38-as számú törvény- erejű rendeletetét. Darabos Iván ezután szolt a dolgozók betegségbiztosításának egységes szabályozásáról hozott törvényerejű rendeletről, majd ismertette az Elnöki Tanácsnak a tanácsok, az államhatalom helyi szervei feletti jogköre gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseit. Az Országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde *— Tisztelt Országgyűlés! Képviselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy az országgyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban kifejtett külpolitikai tevékenységéről s ennek keretében számot adjon a varsói szerződésben részvevő .államok politikai tanácskozó bizottságának Prágai üléséről. — Az 1955-ös esztendő, — amelynek során eredmények Születtek a nemzetközi feszültség enyhítésében, a békeszerető erők komoly sikereinek éve volt és jelentős eredményeket kozott a Magyar Népköztársaságnak is. Ugyanakkor ez az év a magyar népi demokrácia megszilárdulásának, a munkás-paraszt szövetség megerősödésének és a népgazdaság fejlesztésében elért jelentős sikereknek az esztendeje volt. —- Az elmúlt esztendő a Nemzetközi feszültség kiéleződésével kezdődött. Egyes nyugati országok kormányainak ^ elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kormányá- hak nyomására 1954 végén aláírták a Nyugateurópai Unió Néven ismert agresszív tömb létrehozására és a német mi- "arizmus feltámasztására iráNyuló párizsi egyezményeket. ■ 1955-ös év kezdetére ezekjük az egyezményeknek a rati- ykálása és ennek következtéin a nemzetközi feszültség Növekedése nyomta rá bélyegét Válaszként az agresszív Jellegű Nyugateurópai Unió élrehozására és a párizsi szerződésekre. a Szovjetunió és ele együtt az európai béke- **«Tető álamok — köztük Magyarország — megalkották a Védelmi jellegű varsói szerződést múlt esztendő mégsem a feszültség növekedésének, a hidegháború fokozódásának éveként került be a történelembe, annak köszönhető, hogy a népek a világ minden országában egyre határozottabban fejezték ki békevágyukat, követelték a vitás kérdések békés úton való megoldását, az atom- és a hidrogénfegyverek betiltását és a fegyverkezési verseny megszüntetését. — Ugyanakkor elsősorban a Szovjetunió kormány# és mindazok a kormányok, amelyek a béke fenntartásának őszinte hívei, lankadatlanul újabb és újabb akciókat indítottak az agresszív erők megfékezése és a nemzetközi légkör megjavítása érdekében. Kiemelkedik ezek közül az osztrák állam- szerződés megkötése, a Szovjetunió és a szocializmust építő országok viszonyának rendezése Jugoszláviával, a 29 ázsiai és afrikai ország ban- dungi értekezlete, a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete, a moszkvai szovjet-nyugatnémet tárgyalások és a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvétele, tizenhat új tagállam — köztük Magyarország — felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (nagy taps), és végül Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisztáni útja. Ezek az eredmények kétségtelenül bizonyítják, hogy a hírhedt erőpolitika folytatása a népek egyre határozottabb ellenállásába ütközik és hogy a különböző országok érdekelnek kölcsönös tiszte- letbcntartásán alapuló tárgyalások jelentik a rendezetlen problémák megnyugtató megoldásának egyetlen járható útját. íz a körülmény, hogy a Egyes imperialista korok mesterkedései ellenére is megvan minden lehetőség a nemzetközi feszültség enyhítésére e1 Nem szabad azonban szem . N' tévesztenünk azt a körül- ‘l'Nyt, hogy, jóllehet a nem- kVWfcl helyzetben enyhülés ^Vetkezett be, a Szovjetunió béketábor külpolitikai *ik fényezéseivel jelentős fou?ket ért el, bizonyos nyu- u Körök, elsősorban az Egyesült Államokban, tovább folytatják mesterkedéseiket a nemzetközi légkör megfertőzése és elmérgesítése érdekében. — Az imperialista körök attól félnek, hogy a nemzetközi légkör enyhülése csökkenti a hadianyagtermelésből származó busás hasznukat ér a nehe■en összetákolt katonai csoportosulásaik széthullásához vezet. A népek azonban — és különösen Európa népei — amelyeket az imperialista kalandorok egy emberöltő alatt kétszer sodortak szörnyű világháborúba, egyre határozottabban és egységesebben lépnek fel és követelik kormányaiktól, hogy békeszerető politikát folytassanak. (Taps.) E helyről is üdvözöljük a francia népet, amely a legutóbbi választásokon az imperialista körök hidegháborús terveire határozott nemmel válaszolt. (Lelkes taps). — A hidegháború szószólói semmissé akarják tenni a genfi kormányfői értekezlet révén bekövetkezett enyhülést, amelyet a népek szerte a világon örömmel üdvözöltek. Az imperialisták többek között arra törekszenek, hogy fenyegetések kíséretében meghirdetett katonai programjaikkal és a fegyverkezés fokozásával gazdasági és kulturális építésük lassítására kényszerítsék a béke- szerető államokat. Ez az irányzat világosan kirajzolódik. A NATO múlt évi decemberi miniszteri értekezlete állást foglalt amellett, hogy támadó szellemű hadseregét atom- és hidrogénfegyverekkel szereljék fel, a nyugateurópai légierőt egynarma- dával növeljék és tovább gyorsítsák Nyugat-Németország felfegyverzését. Visszatükrözi ezt az is, hogy — ellentétben a Szovjetunióval és a béketábor más országaival, amelyek csökkentették hadseregeik létszámát és honvédelmi költségvetéseiket, — az Egyesült Államok hatalmas összegekkel emelte fel ez évi katonai kiadásait. A genfi szellemmel szöges ellentétben álló törekvéseik során a nyugati nagyhatalmak még a leszerelés kérdésében korábban tett javaslataiktól is elálltak és a fegyverzet n fegyveres erők csökkentésének, valamint az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásának eszméjét is megtagadták, — Mindezek arra mutatnak, hogy a népeket fenyegető új világháború veszélye még nem múlt el. Legutóbb Dulles, amerikai külügyminiszter a Life című lapnak adott nyilatkozatában oly nyíltan dicsőítette a háborús kalandok politikáját, hogy az még egyes amerikai politikusok és szövetségeseik, egyes angol vezető körök részéről is visszautasításra talált. Külön meg kell említenem azt a közös nyilatkozatot is, amelyet az amerikai elnök és a brit miniszterelnök washingtoni tárgyalásairól a napokban közzé tettek, amely újabb ‘ámadást jelent a népi demokráciák ellen, de sérti azoknak az afrikai és ázsiai országoknak függetlenségét is, amelyeknek kormányai — felismerve népeik érdekét, nem csatlakoztak imperialista katonai tömbökhöz. Ez a nyilatkozat arra az időszakra emlékeztet, amikor ezeknek a népeknek a sorsáról még Washingtonban és Londonban döntöttek. De — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem — ez az időszak egyszersmindenkorra ’etűnt. (Taps.) Meggyőződésünk, hogy egyes imperialista körök mesterkedései ellenére is megvan minden lehetősége annak, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a biztonság megerősítésére irányuló politika — amely a népek békeakaratát fejezi ki, — további eredményeket hozzon. A szocialista tábor országai közötti egységnek az erősítését — dolgozó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk A béke erőinek az elmúlt időszakban a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke biztosításáért folytatott küzdelméből — erejéhez képest — a Magyar Népköztársaság is kivette részét. A kormány külpolitikáját az országgyűlés 1955. április 22-i határozata alapján folytatta, amely e politika legfőbb célkitűzéseként „a magyar nép békés építő munkájának, hazánk függet- lenségének biztosítását“ jelölte meg. Külpolitikánk megvalósításának szilárd alapját képezte, hogy az elmúlt évben —csakúgy, mint a hazánk felszabadulása óta eltelt több, mint egy évtized folyamán — bizton támaszkodhattunk felszabadítónkra és nagy barátunkra, a Szovjetunióra (lelkes taps) és építhettünk a testvéri népi demokratikus országok segítségére. A magyar népi demokrácia fejlődése, országunk felemelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítése bír. A szocialista tábor országai közötti együttműködés szilárd elvi alapra, a marxizmus-leni niz- mus elvi alapjára épül. Ez köti össze a szocialista tábor országait és ez teszi lehetővé hogy szoros egységben tevékenykedjenek, mind a népgazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, mind külpolitikai téren. És ha az imperialista körök félremagyarázzák, rágalmazzák ezt az elvi alapon nyugvó egységet, azt azért teszik, mert látják az ebben rejlő erőt. Mi azonban határozottan kijelentjük, hogy a szocialista tábor országai közötti egységnek az erősítését dolgozó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk. Ennek megfelelően az ország- gyűlés abban jelölV meg a kormány külr jíitikájának alapvető feladatát, hogy „tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocialista tábor valamennyi országával, politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren, az élet minden területén. A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erősítésében nagy szerepet tulajdonítunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége magyarországi látogatásának, amely nagyszerű kifejezője volt a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságának. (Taps.) Ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a Román Népköztársaság nagy nemzet- gyűlése és a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése küldöttségeinek magyarországi látogatásai során közvetlen, személyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testületeink között és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott. Látva a parlamenti küldöttségek látogatásának jelentőségét, javasoljuk, hogy az országgyűlés hívja meg magyar- országi látogatásra a Lengyel Népköztársaság nemzetgyűlésének és a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldöttségét. (Taps.) A kölcsönös gazdasági segítség tanácsának Budapesten decemberben megtartott ülése tovább vitte előre országaink között a szocialista munka- megosztáson alapuló gazdasági együttműködést, amely sokoldalúan valósul meg a Szovjetunió és a népi demokráciák következő ötéves tervei előkészítő munkáiban és ez elősegíti, hogy a szocialista tábor országai az eddiginél egységesebben és összehangoltabban dolgozzanak a népgazdaság fellendítéséért, népeik jólétének emeléséért. Teljes erőnkkel részt veszünk ebben az egész szocialista világgazdaság és ezen belül hazánk számára is oly nagyjelentőségű munkában és örömmel üdvözöljük a gazdasági együttműködés ki- szélesítését. Az egész szocialista tábor gazdasági erejének további növekedésében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió hatodik ötéves tervének, amely a kommunizmus építésének, a népgazdaság gyors fellendítésének lenyűgöző harci programja. Szívünk teljes melegével üdvözöljük a Szovjetunió népeit, amelyek dicső pártjuknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusára készülve, nagy lelkesedéssel és odaadással fogtak hozzá énen vHóglörténel- mi jelentőségű program való- raváltásához. (Taps.) Kiemelkedő jelentőségű eseményként kell szólni arról, hogy ellátogatott hazánkba a Kínai Népköztársaságból Csu Te marsall elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke. (Taps.) Ez a látogatás az országaink és népeink közötti kapcsolatok történetének fontos állomása és nagyban hozzájárul a magyar és a kínai nép megbonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésének további fejlődéséhez. Nagy lépést tettünk előre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel való barátság elmélyítése érdekében azzal is, hogy lényegesen megkönnyítettük a látogatást egymás országaiba. Az elmúlt évben már tízezrével utaztak magyar állampolgárok Csehszlovákiába és Romániába üdülésre vagy rokonaik látogatására és hasonló nagy számban érkeztek hazánkba csehszlovák és román állampolgárok. A legutóbbi'napokban pedig a Szovjetunió kormányának kezdeményezésére kölcsönösen lehetővé tettük, hogy állampolgáraink útlevél nélkül ellátogathassanak egymás országaiba. Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte Tisztelt Képviselő elvtársak! Az Országgyűlés, legutóbbi ülésszakán, fontos feladatul állította a kormány elé, hogy „a jövőben is folytassa a nemzetközi együttműködés politikáját és a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait az összes országokkal“, s hogy „fordítson különös gondot a szomszédos országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kapcsolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen.“ Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel koszol hetem az országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette ezt a feladatot, Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte. A kormány számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy a más országokkal fennálló, még megoldatlan (Folytatás a 2t oldalon)
