Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

DUNÁNTÚLI mÁcmuTÁajjuamüLJETEfn A MAI SZÁMBAN: A Biztonsági Tanács Szudán felvételét ajánlja az ENSZ- be. (2. o.) — Az emberek téli nagy generáljavítása. (2. o.) — A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója: örökbe­fogadás. (2. o.) — A közönség véleményt mond: A Bu­dapesti Operaház szólótáncosainak vendégjátékáról. (4. o.) — Uj játékosok a Pécsi Dózsában. (4. o.) — Szer­kesztői üzenetek. (4. o.) M DP BARANYA M E GYEI BIZO T T/AC A N AK XIU. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 FEBRUÁR 8 Tanácsaink a termel őszit veik eze íek fejlesziéséért Negyven méteres feltárási mozgalom bontakozik ki a pécsi szénmcelcncében A termelőszövetkezeti moz­galom a dolgozó parasztság önkéntes mozgalma. A kis gazdaságokban vergődő, egyé­nileg dolgozó parasztok saját józan eszükkel, tapasztalataik alapján egyesítik erejüket, tu­dásukat, hogy közös gazdálko­dással, mezőgazdasági nagy­üzemeket szervezve boldogul­hassanak. De igen súlyos hiba lenne azt hinni, hogy mivel Önkéntes mozgalom, az állam- hatalomnak nincs is köze hoz­zá. A dolgozó parasztság ön­kéntes mozgalma és az állam Erőteljes támogatása együtt vezethet csak a szocialista me­zőgazdaság megvalósulásáig. Fontos ezt ilyen kereken megállapítani, meri az állam- hatalom helyi szervei, a taná- csok még mindig nem minde­nütt juttatják eléggé érvényre ezt az elvet. Akad néhány köz­ségi tanács a megyében, amely hem ad elegendő támogatást a községben működő termelő- szövetkezetnek, elmerül a me­zőgazdasági kampányfeladatok szervezésébe, a begyűjtés és más állami feladatok elvégzé­sének gondjaiba, s nem jut E'egendő ereje arra, hogy se­gítse a termelőszövetkezet erő- adósét, fejlődését. Bogdása és kákics például határosak egy­mással, de a két község taná­ba a termelőszövetkezet tá­mogatását illetően távol áll eS.vmástól. A kákicsi tanácsel­nök s az egész községi tanács szívvel-lélekkel segíti a terme­lőszövetkezetet, kihasznál min­den lehetőséget arra, hogy a jsz élvezhesse a törvényekben *s biztosított kedvezményeket, o bogdásai tanács azonban fagyon keveset törődik azzal, n°gy a termelőszövetkezet gondjait könnyítse. A zalátai |anácstitkár belépett ugyan a ‘errnelőszövetkezetbe, de még mána is hangoztatta, hogy nem meggyőződésből. Az er- nosrnecskei tanácstitkártól is [mrdezhetnénk, hogyan segíti L? °ttan! termelőszövetkezetet. nvaly ugyanis a DISZ egvé- m onrasztfiatalokból szervezett m'-ádot. hogy segítse a tsz '7"ná1ának betakarítását, a tit­ks . r e’vtárs azonban azzal ér- diene, hogy ő „más mó- r,n 1 a termelőszövetke­A fiatalok brigádja nem ** a tsz-nek. de a ár „r-ás módszerű“ segít- com tapasztalták a ter- vet kezeljek. Tanácsainkat persze túl- órészt az jellemzi ami ^ '"'"Mndszenten, Mágocson másutt — megtesznek min- ,'.?nt azért, hogy nőjön és erő­, ő*ék a termelőszövetkezet. lr-v~ '“”*öhb községben éppen a náe.. kezdeményezte a ter- t 9loszövetkezet alakítását és •“zfie+fp a j^a/det nehézsé- /'•o. Mégis sok példa bizonyít­ja hogy indokolt felhívni ta­tásaink fipyelmét: a jövő a / ^ elősző vet keleté, a tanács kötelessége, £'*»ata *>0> hogy a gégében támogassa, segítse „ termelőszövetkezeti mozgal- Mondhatjuk úgy is, hogy rmatali kötelessége“, mert tp/mánvhatározatok, rendele- m ’. népköztársaságunk célki­-.á-Eseinek megvalósítását szól­ta0 intézkedések egész sora nSzl a tanácsok kötelességévé. „n nemcsak hivatali kötelessé- - ' Tanácsainkba a dolgozo pa­rtok legjobbjaikat válasz­ok, azokat., akik jó mur­ikkal, a nép iránti, hnse- f.^hel, a közösség u®J,e - Snt,tatott önzetlen fáradoza­ukkal érdemelték ki a bi»1 mat. A dolgozó nép bizalma is kötelezi a tanácstagokat arra, hogy egyengessék a falu dol­gozó parasztjai számára a bol­dogulás útját. Ez az út pedig a termelőszövetkezetekbe ve­zet. A termelőszövetkezetek segí­tésének számtalan módja van. Az állam által nyújtott ked­vezményeknek és előnyöknek a rendelet szerinti biztosítása is segítség. Sokszor azonban az új termelőszövetkezet veze­tői nem eléggé tájékozottak, hogy melyik kedvezményt mi­kor és milyen feltételek mel­lett vehetik igénybe. A tanács­nak, az elnöknek, a titkárnak a szakbizottságoknak és cso­portoknak kötelességük, hogy ezekről külön kérés nélkül is felvilágosítsák a termelőszö­vetkezetet. A tanács — min* az államhatalom szerve — kö­teles megvédeni a termelőszö­vetkezetet külső támadásoktól Királyegyházán fordult elő hogy a tanács védelmébe vet­te a termelőszövetkezetbe fu- rakodott kulákot, s a végre­hajtó bizottság a kidákot vé­delmezve, a tanácselnökkel is szembefordult. Gyakori még hogy tanácsaink elnézik f Mákoknak és kulákbefolyás alatt álló elemeknek a tsz el­leni aknamunkáját. A tanár- kötelessége. hogy az osztály- ellenség ilyen támadásait az államhatalom erejével verje vissza. A tanács azonban nemcsak államhatalmi szerv, hanem egyúttal a népköztársaság ál­lampolgárainak legszélesebt tömegszervezete is. Feladata az is, hogy szüntelen felvilá­gosító és szervező munkát vé­gezzen a termelőszövetkezet erősítése vagy — ha még nincs a faluban — új termelőszövet­kezet alakítása érdekében. A tanácstagoknak állandó kap­csolatban kell állniok válasz­tóikkal. Időnként beszámoló­kat, fogadónapokat tartanak. Ezeket az alkalmakat fel kell használniok arra, hogy a szö­vetkezés gondolatát terjesszék hogy bebizonyítsák a dolgozó parasztoknak: csak a termelő szövetkezetek révén szabadul­hatnak fel végleg a kisparasz­ti gazdálkodás korlátái és ter­hei alól. Természetes, hogy nem e'ég szavakban kiállni a termelőszövetkezet mellett. Tanácstagjainknak példát kell mutatniok, lépjenek be közsé­gük termelőszövetkezetébe, hogy belülről is, hozzáértő jó munkájukkal segíthessék. A tanácsok segítségében ki­fejezésre kell jutnia annak is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság mozgalma. Támogassa a tanac= azért is a termelőszövetkeze­tet mert abban megbízói, vá­lasztói. a dolgozó parasztok ta­lálják meg boldogulásukat, b kifejezésre kell jutnia annak is, hogy a dolgozó parasztság termelőszövetkezetbe való tö­mörítése a népi állam „hivata­los” politikája. Az államhata­lom erejével segítse a mozgal­mat és verje vissza a tanács az osztályellenség minden tsz- ellenes megnyilvánulását. Sem­miképpen sem ismerhetjük el semmiféle „semlegességnek” vagy közömbösségnek a jogo­sultságát. Egyértelműen és in­gadozás nélkül álljon ki min­den tanácsszervünk a termelő­szövetkezetek mellett és segít­se minden rendelkezésere álló eszközzel a dolgozó parasztság­nak ezt a nagyszerű, forradal­mi mozgalmát* A pécsi bányákban a feltá­rás módszere az elmúlt 10 év alatt lényegében semmit sem fejlődött, a meddővágatok ki­hajtását ugyanazzal a techno­lógiával végezték, mint a fel- szabadulás előtti években. Az újabb módszerek bevezetésé­vel, a vágatkihajtás fokozott gépesítésével nem törődtek eléggé. Ennek következmé­nye, hogy a feltárási előrehala­dás átlagban mindössze havi 15—20 méter között mozgott akkor, amilcor a „szomszéd­ban", a komlói bányákban már a 100 méteres mozgalom, valósággá vált s Molnár Ist­ván, Máhler Ferenc DISZ- csapatai országosan is kiváló eredményeket értek el. Ha a százméteres mozgalom megvalósításának előfeltételei még nem is adottak a pécsi szénmedence erősen gázveszé­lyes telepeiben, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt műszaki osz­tálya hozzálátott, hogy a mű­szaki fejlesztési terv megvaló­sításával tevékenyen segítse a vógathajíás meggyorsítását, egyelőre a havi 40 méter elő­rehaladás elérését. A feltárás munkafolyamata eddig az volt, hogy amikor re- pesztésre került a sor, a gáz­robbanás veszélye miatt a csat­lakozó légosztá’yokat ki kel­lett üríteni, vagy csak mű­szakváltáskor repeszthettek. ?mi hátráltatta a feltárás fo­lyamatosságát. Ennek kiküszö­bölésére zárt ajtók mögötti re- pesztéssel kísérleteztek. A kí­Egyesült a két véméndi termelőszövetkezet (Telefonjelentés) Kedden délelőtt a községi mozi termében összegyűltek a két helybéli termelőszövetke­zetnek, az Uj Alkotmánynak és a Keleti Fénynek tagjai, hogy kimondják: ezentúl egy szövetkezetben gazdálkodnak. Az így közel kétszáz tagot ma­gába foglaló egyesült termelő- szövetkezet az Uj Élet nevei vette fel. Együttes erővel sok­kal eredményesebben gazdál­kodhatunk — mondották s el­nöknek az Uj Alkotmány elnö­két, Benkő Boldizsár elvtársat, helyettesévé pedig a Keleti Fény volt elnökét, Hoff Péter- nét választották meg. Az egye­sülés során átalakították a ve­zetőséget s ma már megindul az új leltár felvétele, új tervek készítése is. / A pécsváradi járásban Vé- ménd már a második község, ahol a két helybeli termelőszö­összcliívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 12. §-ának (2) bekezdése alapján az or­szággyűlést 1956. február 8-án délelőtt 11 órára összehívta. vetkezet egyesült. Nemrégiben a püspöklaki Rákóczi és Vörös Csillag egyesült Kossuth tsz néven. sér’e'ek eredményeképpen 1958 januárban a vasasi Pető­fi-aknán egy feltárási helyen már zárt ajtók mögött dolgoz­tak s 10 munkanap alatt 9.3 métert haladtak előre, ami a korábbiakhoz képest lényeges fejlődést mutat a vágathajtás meggyorsításában. Ezen a munkahelyen februárban Frid- rich János brigádja dolgozik. A csapatot rakodógéppel és vizöblítéses fúrógéppel látták el. A rakodógép zavartalan működéséhez egy 720 köbmé­teres kompresszor üzembeáUí- ‘ ásával megfelelő nyomású sű­rített levegőt biztosítanak. A Fridrich brigád február első 5 munkanapján több, mint 4 métert haladt előre. A negyven méteres mozga­lom kibontakozása igen hasz­nos lenne a pécsi szénmeden- ■’ében hiszen a ho’nao szén- termelése a feltárástól döntően függ. A tröszt műszaki osztá­lya azzal segíti a mozgalom kiterjedésé* v'osv mindhárom bányakerületben már készí­tik a fo’yamatos repesztéshez szükséges zárt ajtókat s újabb rakodógépeket szereznek be. A minisztertanács ülése A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa február 7-én ülést tartott. Az ülésen Hege­dűs András elvtárs, a minisz­tertanács elnöke beszámolt a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről. A minisztertanács jóváhagy­ta a beszámolót és a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottsá­gának Prágában aláírt nyilat­kozatát. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága kedden délután Mi­hályi! Ernő, a külügyi bizott­ság elnökhelyettese elnökleté­vé] ülést tartott. Az ülésen a Magvar Népköztársaság kül­politikájával kapcsolatos kér­déseket tárgyalták meg. A vl- *ában résztvett. Hegedűs And­rás, a minisztertanács elnöke, valamint Barcs Sándor, Ke­leti Ferenc, Nógrádi Sándor, Péter János országgyűlési kép­viselő, a külügyi bizottság tagja. Két légjobb tehenészünk, — Sánta György és Wéber Teréz — jó munkájukért nemrég szép kitüntetésben részesült. Fönt voltak Budapesten, és megkap­ták a Munka Érdemérmet. „Két legjobb tehenészünk66 ' ”*i őket szeretném itt ez alka- r'- lommal röviden bemutatni. Sánta György tizenhét éve tehenész. Amikor műit évben 50 tehénből álló törzstehené­szetet alakítottunk, ő lett en­nek az I-es istállónak a cso­portvezetője. A kitüntetést azért kapta, mert 1954 október —1955 szeptember végéig az ál­tala, kezelt átlag 12 tehéntől 46.668 liter tejet fejt. Ugyan­akkor ez idő alatt 10 borjút nevelt. Wéber Teréz csak két éve van nálunk. A III-as istállót, ahol csak nők dolgoznak, — és a leggyengébbek.közé tartozott — ő hozta rendbe munkatárs­nőivel. A Munka Érdemérmet úgy érdemelte ki, hogy a gond­jaira bízott átlag 14 tehéntől a Sánta Györgynél említett idő­pont alatt 50.496 litert fejt az eredményes borjúnevelés mel­lett. Baksai Antal a Pécsi Áll. Gazd. Szige­ti tehenészetének üzem­vezetője. Korszerűsítik a komlói szénosztályozót Néhány esztendővel ezelőtt építették a szénosztályozót Komlón, az újfürdő szomszéd­ságában. Az aknából felszínre kerülő szén útja itt folytató­dik. Valóban „osztályozzák“, minőségileg szétválasztják a szenet a meddőtől és más mel­lékterméktől különböző beren­dezések segítségével, hogy a gyárakba és a háztartásokba már feljavított fűtőanyag ke­rüljön. Évekkel ezelőtt a cél még az volt, hogy minél több szenet termeljenek ki a bá­nyák, de a minőségre már nem fordítottak olyan nagy gondot. Az ipar fejlődésével megnövekedtek az igények. A cél: sok és jó szén kitermelé­se! Különösen most — ebben az esztendőben — nagyok a követelmények, mert a tavasz folyamán Sztálinvárosban meg­induló kohókat a komlói bá­nyák „etetik“ kiváló kokszol­ható szénnel. Elsőrendű feladat volt te­hát az, hogy a szénosztályozó berendezését komoly összegű beruházásokkal korszerűsít­sék. Komlón már a szénosz­tályozó építésénél figye’ernbe vették az úgynevezett száraz, „légszéreléssel“ történő szeu­osztályozást, a Kossuth-díjas Martiny kutató elgondo'ása alapján. Mi a légszérelés? — Gumiszalagon fut az „akna­szén“, amely keverve van még palával, kővel és más meddő anyaggal. A szén közé magas nyomással levegőt eresztenek és a nyomás hatására a szén — amely könnyebb fajsúlyú, mint a pala — felszínre ke­rül, elválasztódik a meddőtől. Nagyszerű eljárás, de egy hát­ránya mégis van: porzik, te­hát egészségtelen és a szérelő- gépeket kezelő dolgozók ép­pen a nagy por miatt nem tud­nak olyan nagy gondot fordí­tani munkájukra, mint ahogy kellene. Ezért vált szükséges­sé, a porelszívás tökéletesíté­se. ötezer köbméter helyett 8 ezer köbméter levegőt bocsá­tanak most a szalagra. De — gondolhatja bárki — ezzel még nagyobb lesz a por! A valóság azonban mégis az, hogy — bár nagyobb mennyiségű leve­gő kerül a szén közé — s ez­zel még tökéletesebb a kivá­lasztódás — a porelszívó be­rendezés — a levegő körjárása miatt — hatásosabban vonja ki a port a levegőből. Jelenleg a széreiőgépek közül az I. gép egység most van átszerelés alatt, a IV. gépegységet pedig most szerelik fel újonnan, a mai műszaki követelmények­nek megfelelően. Kicserélik a gumiszalagokat is. A gumiszalag üzemeltetése költséges, s amellett nem is megfelelő, mert nem zárt, te­hát a szérelésnél por képződik. Most láncos vonszolókkal, úgy­nevezett „rndterekkel“ helyet­tesítik. A láncos vonszoló tel­jesen zárt berendezés, lefojt­ja a szénport. A szén minő­ségének . javítását szolgálja az „előtörő“ dob üzembeállítása is. Ez egy 2,5 méter átmérőjű fekvő henger, amelyben az ak­naszenet — a henger forgatá­sa következtében — apró da­rabokra zúzzák. Az apróra tört szénről a szérgépek sokkal könnyebben leválasztják a meddőt. Az előtörő dobot nemrég próbálták ki. Az ered­mény: megfelelően javult a szén minősége! A szénosztályozóban még ebben az évben sorra kerülő ^nagyobb beruházás, a szerelőgépek automatizálása lesz Eddig a gépegységek üze­me. te*ését kiilön-külön irányí­tották, Ez a módszer több munkaerőt kívánt, azonkívii a géptörés is gyakori volt. A automatizálás révén most a irányítás egy helyre és eg kézbe fut össze: egy moderi elektromos kapcsolóberendezé áll a diszpécser rendelkezést re. A diszpécser — a labort töriumi vizsgálatok jelentés alapján már tudja, hogy m< Ívik akjia. melyik szintjéről < telepéről milyen szén érkezil kokszolható szén-e, vagy kt vácsszén, háztartási szén, st A bányából érkező szén ti hát —. a diszpécser közpon irányítása mellett — a mei felelő szérgépegységekhez k rül. A Sztálinvárosnak szál gazszenet például mind ugyanaz a gépegység kapja. A Komlói Szénosztályo: többmillió forintot kap azé: hogy a második ötéves terv t ső esztendejében biztosítha sak azokat a lehetőségek' ame’yek a szén minőségén' rohamos javulását eredmény zik. Már az első évben — szénosztályozó berendezésén korszerűsítésével — elérik a hogy előreláthatólag minte 15 20 százalékkal növelhet az üzem termelékenységét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents