Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-07 / 32. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/lAG PROLETÁRJA! f A MAI SZAMBÁN: N. A. Bulganyin válaszainak kivonata a United Press of Pakistan hírügynökség kérdéseire. (2. o.) — A külügyminisztérium közleménye. (2. o.) — A földművelésügyi minisztérium rendelete. (2. o.) — A jubileumi levél. (3. o.) — „Nehéz“ emberek között. (3. o.) — Gyermekbál. (4. o.) — ítélet a „vagányok“ bűnperében. (4. o.) HDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1956 FEBRUÁR 7 Fokozott takarékosságot a bányatavai! (M. Gy.) Gondoltál-e mér ar- tam, hogy egy széldeszka 2 fora honnét kerül Komlóra a bányafa? — tette fel a kérdést a múlt héten a Komlói Szén- bányászati Tröszt versenyhir- adója. Azok számára akik erre még nem gondoltak, idézi a szénbányászati miniszter szavait: „A magyarországi szénbányászat évente annyi fát fogyaszt, amennyi 1,6 millió hatasztrális hold erdő tervszerű művelésével teremthető elő. A puhafa szükséglet fedezésére 1,2 millió hold erdőségre volna szükség, amivel egyáltalán nem rendelkezünk. Közismert, hogy a fenyőfát kizárólag import útján szerezzük be, ami valutát emészt, illetve valutaszerző nyersanyagainkat veszi igénybe”. Mivel a bányafa a világpiacon is a legkeresettebb cikkek egyike, nekünk egy köbméter bányafáért vagy 72 kilogramm zsirt, vagy közei másfél mázsa cukrot, vagy 220 kilogramm búzát kell adnunk. Igen, adnunk kell ha tetszik — ha nem, mert a szén iparunk legfontosabb alapanyaga s mai szénbányászatunknak még nélkülözhetetlen a bányafa. A bányafának ilyen körülményes, számunkra nagyon drága beszerzése érthetővé teszi annak hangsúlyozását, hogy a bányafával való takarékosság megyénk szénbányászatában is egyike a legfontosabb, a legtöbb figyelmet érdemlő feladatoknak. Éppen ezért helyes, hpgy a komlói versenyhiradó erre is felhívja a figyelmet, mert bár bányászaink sokat hallottak már eddig is a bányafatakarékosság jelentőségéről, még mindig nem értették meg eléggé. A bányafapazarlás szinte mindennapi jelenség. A bányákat járva még lépten nyomon találkozunk olyanokkal, akik a méretre vágott bányafát elfűrészelik s a 40—50 centiméteres darabokat az öregfejtésbe dobják, olyan csillésekkel, akis az öregfát a meddővel együtt a palahányóra küldik, olyan éjjeles előkészítőkkel, akik a legjobb fenyőfákból rakják a pillért. Annak, hogy megyénk bányaüzemeiben sokszor felelőtlenül gazdálkodnak a bányafával. hogy nem harcolnak a pazarlás ellen, több oka van. Egyik ezek közül, hogy szervezetlen a munkahelyek faella- tása az éjszakai előkészítés. Tévedés lenne azt hinni, hogy e bányászok többségének szokása vagy szenvedélye a méretezett bányafa elvagdalása. Vannak ilyenek is, de a többség gyakran kényszerítve van erre, mert a műszaki középkáderek, a szállítási felügyelet egyik fejtés számára annyi fát biztosít, hogy mozogni sem tudnak tőle, a másik fejtésbe meg egy darab se jut. Ha nincs fa, nem lehet dolgozni s aki mégis dolgozni akar, annak nincs más megoldás: összeszedni a közeli vágatokból, legyen az a fa bármilyen s vágni, hasítani, hogy használni lehessen. A fapocsékolás ilyen módja ellen a műszaki középkáderek — erkölcsi alap híján — mégcsak nem is szólhatnak. Pedig a felvilágosító szóra nagyon nagy szükség lenne. Appelschoffer Antal elvtárs, Béke-akna, sőt a Pécsi Szén- bányászati Tröszt legjobb DISZ frontbrigádvezetője miután egy előadáson hallotta, milyen sokba kerül nekünk a bányafa, a következőket mondotta: „Megdöbbentett, amit a bányafáról hallottam, Én eddig úgy tudrint negyven fillérbe kerül s ezért nemsokat törődtem vele: elvágják-e vagy sem. Jó azt tudni, hogy egy tárnia értéke egyenlő két kiló zsírral, mert nincs olyan bányász, aki képes lenne két kiló zsírt? az öreg- fejtésbe dobni. Tudunk mi takarékoskodni, ha akarunk s nemcsak úgy, hogy nem dobáljuk el, nem vágjuk össze a bányafát, hanem az ácsolási módszerek megváltoztatásával is. Amikor a 23-as telepen dolgoztam, az egyik mérnök javaslatára — mivel a telep megengedte — úgy ácsoltunk, hogy minden fejfánál egy támfát megtakarítottunk.” A bányaüzemekben tapasztaltak, de Appelschoffer elvtárs szavai is azt bizonyítják, hogy a bányászok többsége nem is tudja milyen óriási kárt okoz a magyar népnek, milyen nehézséget gördít tervszerű gazdálkodásunk elé, amikor pazarolják a bányafát, de megmutatja azt is: ha megfelelően felvilágosítják a bányászokat, ezernyi módját lelik majd a takarékosságnak s olyan szívügyüknek tekintik ezt a feladatot is, mint a széntermelés fokozását. A bányafa takarékosságnak már számos ismert, bevált módszere van. A legfontosabb — hogy lehetőség nyíljon a takarékosságra — természetesen a faanyagellátás tervszerű biztosítása: megfelelő méretű fát megfelelő mennyiségben a megfelelő helyre — elv alapján. Nem kevésbé fontos azonban a faanyagtakarékosság legeredményesebb módjáinak, a korszerű biztosítás különböző formáinak (Moll, TH, beton- idomkő) alkalmazása. A TH gyűrűknek, a betonidomkövek- nek az élettartama sokkal hosszabb, mint a faanyagé, az így készített vágatok fenntartására sokkal kevesebb munkát kell fordítani s ami nem kevésbé fontos, hazailag előállíthatok. A bányaüzemek többségében már megértették a korszerű biztosítás fontosságát, de szükséges, hogy pártszervezeteink minden segítséget megadjanak a műszaki _ vezetőknek, hogy minél előbb eredményt is tudjanak felmutatni e téren. A bányafatakarékosság sikere azonban nemcsak a rendszeres ellenőrzésen, a politikai felvilágosító munka eredményességén múlik, hanem azon is, hogy ebben anyagilag is érdekelve legyenek a bányászok. Már eddig is jutalmazták a fatakarékosságban élenjáró bányászokat s legutóbb igen helyes kezdeményezés született Kossuth-bányán. Verseny indult a fatakarékosságért s az a három körlet vezető, aki április 1-ig elhasználja a körletében lévő már hosszabb ideje heverő bányafát, fejenként 1000 forint jutalomban részesül. ötezer forint jutalom vár a legtöbb bányafát visszanyerő omlasztó vájárokra, ugyaneny- nyi a fejtésekre, több mint kétezer a feltáró, elővájó és fenntartó csapatok dolgozóira. A takarékossági verseny bizonyára szép eredményeket fog hozni. Azt azonban Kossuth-bányán s a többi bányaüzemben sem szabad elfelejteni, hogy a bányafatakarékosság sikere elsősorban az üzemek vezetőitől, a párt- és szakszervezetektől függ, attól, hogyan irányítják ezt a harcot, melynek eredményei egész népgazdaságunk fejlődését jelentősen elősegíthetik, ----' {B aranya megye mindenből teljesítette januárra esedékes begyűjtési tervét Az új esztendő első hónapjában megyénk minden cikkből teljesítette a január hónapra esedékes begyűjtési tervét. Különösen szép eredményt ért el a mohácsi járás, amely a megyei verseny élén van. örvendetes, hogy a szigetvári és a pécsi járás, — amelyek az elmúlt évben a lemaradott járások közé tartoztak, — mod. mindjárt az év elején léi megszervezett munkával az élenjárók közé küzdötték fel magukat. A szigetvári járás negyven községe közül 33 túlteljesítette a januári tervet. A tojásbegyűjtés eredménye: 1. Szigetvári járás. 2. mohácsi járás. 3. sásdi járás, 4. sellyei járás, 5. pécsi járás. 6. pécsváradi járás. 7. siklósi járás, 8. villányi járás. A baromfibegyűités eredménye: 1. mohácsi járás, 2. pécsváradi járás, 3. sellyei járás, 4. pécsi járás. 5. szigetvári járás, 6. siklósi járás. 7. sásdi járás, 8. villányi járás. A sertésbegyűjlés eredménye: 1. mohácsi járás. 2. szigetvári járás. 3. pécsi járás, 4. sásdi járás. 5. pécsváradi járás, 6. siklósi járás. 7. sellyei járás 8. villányi járás. A községek közül sokan már a negyedévi, sőt félévi tervük 100%-os teljesítéséhez közelednek. így Gilvánfa néhány héten belül már teljesíti a féléves tervet, mert a tanács és a begyűjtési dolgozók sokat foglalkoznak a gazdákkal és szorgalmazzák az állam iránti kötelezettségek mielőbbi teljesítését. A jó begyűjtési munkáért a községi tanács elnöke, Varga János elvtárs a begyűjtési minisztertől kitüntetést is kapott. A korábban lemaradt Szuli- mán és Mozsgó községekben igen megjavult ebben az évben a begyűjtési munka. A begyűjtési szervek és tanácsok feladata, hogy már az első hónapokban szorgalmazzák a beadási kötelezettségek mielőbbi teljesítését, mert most egy nap lemaradás az év végére hetekre szaporodhat és veszélyezteti az ország zavartalan ellátását. Vegyenek példát az élenjáró községekről és járásokról, kérjék ki azok tanácsát és hallgassák meg tapasztalataikat, hogy ar.okat megvalósítva, saját községükben is eredményesen haladjon a begyűjtés. Az új ér első munkaegységei Uj tsz-tagnk a mohácsi járásban A mohácsi járásban január- ''an 29 család 40 taggal és 64 kataszteri hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Szűr termelőszövetkezeti községben is az új életet választották: Süvöltös Sándor, Lő- -incz József, Hahn Ádám és ’erga Mária. Hát úgy esik a hó néha,, hogy az ember még a kutyát is sajnálja kizavarni az óljába. Aztán meg kisüt a nap s újra „jó“ idő köszönt a falura. Ha pedig jó az idő, nem lehet ‘étlenül ülni. pót. Szárat kellett még vágni — igaz, nagyon késő volt már, kifutottak az időből, de rendre elvégezték. Utána kezdtek hozzá a trágyahordáshoz. Kell az a földekre, mint a tavaszi eső s 16 holdra ki is szállították már. Sok munka akadt a dohánynyal is. öt holdon termett vagy 18 mázsa dohányuk s az asszonyoknak késő estig kellett csomózni, hogy a szállítás dejét készen várja. Bagi Gyu- 'áné, Hauszmann Györgyné. Lemle Gáborné, Kátoly Rozália este tíz óráig is dolgoz-, tak s jócskán szereztek munkaegységet. Persze, most is az állatgondozók vezetnek a munkaegység szerzésben. A tehenészek közül Bedő Józsefnek már 71, Búcsúházi Bálintnak 83 s a ta- karmányosok közül Somogyvá- ri Ferencnek 53 és Pintér Sándornak 41 munkaegysége van. Most pedig még majd meg is sokszorozódik a munkájuk, mert a tsz 20 szarvas- marhát vásárolt. Az újpetrei Dózsa Tsz tagjai is szorgalmas munkára használták fel a januári hónaA fiatalok megnyer'séért Kevés a fiatal a Lsz-ekben. Pécsén, az Uj Alkotmányban sincs több 10- 12 lánynál és legénynél. A termelőszövetkezet és a falu vezetői elhatározták, hogy behozzák maguk kör zé az ifjúságot is. Kérdezgették egyiktől is, másiktól is: miért maradtok kívül? És szinte mind azt válaszolta: nincs ott semmi szórakozás. Ha elmegyünk az állami gazdaságba, ott lehet kultúrcsoportba járni, színdarabot tanulni, meg sportolni is. — Ez igaz — dugták össze fejüket az öregek s addig beszélgettek, addig tanakodtak, míg végül megszületett a nagy terv: 5—6 tagú zenekart szerveznek a szövetkezetben. A tanító megígérte, hogy ő majd segít is betanulni a különböző táncszámokat, indulókat meg... és itt a dolog veleje: azokat a darabokat, amelyek valami lyen operett vagy más zenés színdarab - kísérőszámai lennének. És ezt a tsz fiatal tagjai adnák elő. Aztán jött Szűcs Jenő is, aki mostanában szerelt le a katonaságtól s azt ígérte, hogy ő meg sportvonalon indítja meg a szervezőmunkát. No, pócsai fiatalok, lehet most már nemsokára szórakozni is, meg sportolni is az Uj Alkotmányban! IC Alföldi hírek RÓMA Mint a Reuter iroda jelenti. Közép- és Dél-Olasz ország hegyei között éhező farkasok kóborolnak és élelmet keresnek a hó és jég között. Számtalan elszigetelt városkában és hegyi faluban az emberek eltorlaszolták házuk ajtaját és ablakait, nehogy a farkasok rájuk törhessenek. Madonellában egy gépkocsivezető szombaton agyonlőtt egy hatalmas farkast. amely autójának hűtőjére ugrott. MOSZKVA A Szovjetunió és Hollandia kormánya között megegyezés jött létre arra vonatkozólag, hogy egy szovjet hadihajóraj látogatást tesz Rotterdamban és ugyanakkor egy holland hadihajóraj Leningrádba látogat. A látogatás időpontiát 1956. július 20—24-ében állapították meg. A LONDONI RADIO értesülése szerint szombaton reggel óta nem tért vissza kiindulási pontjára az amerikai délsarki expedíció egyik felderítő repülőgépe, héttagú személyzetével. A New York Times szerint az expedíció központi táborhelyén felfogták a repülőgép SOS-jelzéseit. PÁRIZS Guy Mollet francia miniszterelnök hétfőn délelőtt elutazott Algírba. Az Atlanti Óceán felől meleghullám tőr előre London: Hírügynökségek jelentései közük, hogy egyes meteorológiai állomások szerint úgy látszik, az Atlanti- óceán nyugati partvidéke felől meleghullám tör előre az egész Európát beborító hideg ellen. Vasárnap még egész Európában olyan nagy hideg volt, amelyre ötven éve nem volt példa. A rendelkezésre álló adatok szerint Európában eddig több, mint 170 halálos áldozata volt a hideghullámnak. Az Egyesült Államokban, Uj- Mexikóban és Texasban erősen lehűlt a hőmérséklet, öt nap alatt a hideg miatt legalább húszán életüket vesztették. Teutev a m tvz A múlt év őszén a sámodi gazdák közül vagy öten meglátogatták a me- kényesi Uj Alkotmány Termelőszövetkezetet. Csakugyan olyan jól működnek-e, mint ahogy hirlik. Hogy mit láttak, tapasztaltak Mekényesen, arról keveset beszélnek. Inkább azt mondják; nézzék meg a sámodi Ormánsági Búzakalászt is egy esztendő múltán. Mert alighogy visszajöttek a mekényesi útról, tizennyolcán megalakították a sámodi termelőszövetkezetet. Tizenkét család 106 holdon kezdte meg a közös gazdálkodást és hogy most mégis 32 tagja van az Ormánsági Búzakalásznak, az a jó munka, a biztos vezetés mellett a valószerű tervezésnek köszönhető. Mi is van ebben a tervben? Állattenyésztés, állattenyésztés és mégegyszer állattenyésztés! Nincs olyan tag a szövetkezetben, aki ne hangoztatná meggyőződéssel, hogy az állatokból várható a legtöbb haszon. Jószág kell a szövetkezetnek. — Még csak tíz göbe van, de fajtiszta berkshirei. Tehenünk még egy sincs, de az is lesz még a nyár beállta előtt. Miből? A haszonfából. Ez aztán a jo dolog. A sámodiak a téli hónapokban sem pihennek, hanem a termelőszövet kezet gazdagodásán dolgoznak. Kijárna! hat hold saját erdejükbe fát vágm mindnyájan, kivétel nélkül. A férfiak döntenek, fűrészelnek, az asszonyok fialyaznak, rőzsét kötegelnek. A hitványabb fajta fát meg a rőzsét a tagság viszi haza tüzelőnek, mégpedig minden család két méter dorongot és egy méter fejszést kap. A haszonfát értékesítik és az árából veszik meg a hízónak való süldőket, mert decemberben már telje- síteniök kell az első évi beadást. Nem is lesz abban hiba. Szorgalmazza őket a tüzelő is, és ahol tűzifa készül, ott mindig van haszonfa is. Érdemes feljegyezni, hogyan fizetnek a tagságnak a téli munkáért. Pontosan számontartják ki hány napot dolgozott az erdőn. Aztán munkaegységet írnak be érte. Csakhogy külön jegyzik fel és amikor kiszámolták, mennyi hasznot hozott a közös gazdaságnak a fakitermelés, annak arányában fizetnek az „erdei” munkaegységek után. Két legyet ütnek egy csapásra a sámodiak. Nem vesznek el hasztalan a téli meddő hónapok, hanem gyarapítják a jövedelmüket és a közös állatállományt is könnyű szerrel megvásárolják. Az állattenyésztőjük — Bencze István — alig egy éve még a SERNEVÁI. embereit irányította, mint brigádvezető Jól dolgozott, 21 göbétől 149 malacot nevelt fel. Most még csak a tíz anyakocát gondozza szorgalmasan, de hama^san megszaporodik a gondja. Tehenet az állam segítségével vesz aek — ebben az évben csak tizet - hogy ne áRJon kihasználatlanul az is tálló, Már előre gondoltak a szarvasjószágra és íf/köbméter silót készítettek. Darálójuk is az állattenyésztést könnyíti meg. Már megrendelték a darálót is, a villanymotort is... nagyon várják, nemcsak a sámodiak, de a környék gazdái mind, mert a közelben nincs daráló. A távolabbi tervek? Alighogy kitavaszodik, és felenged majd a fagy, tavat létesítenek. Nem halak úszkálnak benne, hanem kacsák, libák, mindegyikből vagy ötven darab. Egész kis baromfifarmot akarnak építeni, körülkerítve kifutóval, legelővel. Ez természetesen csak a meginduláshoz elég. Azon is törik a fejüket, hogyan lenne jobb? Ha a keltetőből hozatják a kiscsirkéket, vagy ha úgy csinálják, mint a mágocsiak. Az asszonyok nincsenek ellene és mindegyik kész egy kotló alja csibét adni a szövetkezetnek. De nem lenne mégis jobb, ha egységes állományt nevelnének akár csatahelyi tojásból, akár a keltető napos csirkéiből?! S hogy jól menjen az állattenyésztés a sámodi Ormánsági Búzakalászban, Berki György állattenyésztési brigádvezető ellátogatott a szomszédba, Szerdahelyre. Ott már régebben végzik közösen a gazdálkodást és hasznos tanács«* kát kapott. Havas a határ, látszólag mély álmot ’szik a mezőgazdaság Sámoden Ez -ak külszín: az új tsz tevékenyen ké- -*ül nagy tavaszi megindulására! Gáldonyi Béla
