Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

2

NAPLÓ

195« FEBRUAR I

PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS

Hasznos útmutatásokat adott új vezetőségének a magyarbólyi falusi pártszervezet taggyűlése

Barátságos meleg, | János egyéni parasztokhoz és Sok dicsérő szó illette a tag- “ másokhoz beszélgetni a négy- gyűlésen a tanács és a földdíszes helyiség várta a ma- szeri kapaias előnyeiről. A .. „ . , ....

gyarbólyi h«nmunistákat a tervek tehát igen szépek és muveí>SZOV€**íezet munkáját, községi MDP-szervezet tag- jók is, a termésátlagok nőve- A tanács, Gál József elnök gyülésér A kultűrház terme lésének legfontosabb és leg- vezetésével „éjt nappallá téve megtelt, az ősz Czetl Józsefné biztosabb útjáról azonban dolgozott“ hogy adósság nél betegen és lázasan sem akart megfeledkezett a beszámoló. .

elmaradni a vezetőségválasz- Erre Czégóny Lajos elvtárs kul 2arhassak az evet- arm tásról. instruktor hívta fel a taggyű- 1955-ben sikerült is. A földA beszámoló és a hozzászó- lés figyelmét. „A terméshoza- művesszövetkezet Berecz Mikiások sóikat beszéltek a tér- mok ^ emelése és a tsz szám- jós elvtárs vezetésével élüzem

méshozamok emeléséről. A sz«rú eg^be>ífrt<?' lett, több mint száz forintot

múlt évben 12,73 mázsás ár- — mondotta. — A besza- . , t_oíáT,„i- _

patermést értek el a Tartós motó azonban nem beszélt flzet minden tagjának a nyeBéke tsz-ben, az idén 14

_15 róla.“ S hogy ez mennyire reségből. De a hibákat is elmázs

ós takarmánygabona tér- egy, ana Szökolovics Mi'e, mondották őszintén. „Ritkán

mést akarnak aratni. A múlt kapni a földművesszövetkezetévi 50 helyett 120 sertést híz- ».1954-ben 7 000 forint passzi- „ ... . lalnak, 23 helyett 32 fejőstehe- vival. 1955-ben 710 000 forint ben élesztőt és egyes árueiknet tartanak,' a fejési átlagot aktívával zártunk, kifizettük keket“ — mondotta Szegedi pedig a tavalyi 6,2 literről 7,5 több ^ mint 200 000 forintos Vilmos elvtárs. literre emelik. A taggyűlés adósságunkat is, több mint 34 A terméshozamok emelése

örömmel hallgatta ezeket a fo'int érteket oltottunk tömeaszervezetek mellett

számadatokat, a kenyérgabona- munkaegységenként. Termelő- ^ a tomegszervezetek me lett

tervezéssel azonban jogosan szövetkezetünk búzából 11,49 sok szó esett a közsegpolitikai elégedetlenkedhetett. A múlt mázsás átlagtermést ért el, az tervekről. Ez is helyes, hiszen évben 1149 mázsás átlagter- kilenc ^ mázsát a MDP-szervezet vezérnél '•sépelt a termelőszövet- árpából 12,73 maraát kaptunk, , ... foe_

h,r/áhól ez évre nedie az egyéniek csak 10,50 mázsát, tőségeinek kell eisosoroan iog n mázsát terveznek. A majorságon lévő 300 holdas 1-lkoznia vele. A faluban nagy teh-- még kevesebbet, mint ta- búzatáblánkról hat és fél va- népszerűségnek örvendenek vak termett. gonnal takarítottunk be töb- ^ a tervek, melyekről a

A taggyűlés a termelőszö- akkora'terüIetrőfeVajonUken-a taggyűlésen Gál elvtárs bevetkezet mellett, foglalko- t-bb hizonvíték arra hoev a szélt 450 méter betonjárda, 500 zó" ;iz egyéniekkel is. A tér- terméshozam emelésének leg- méter téglajárda elsősorban »s m» -'vedményeket mindkét hi *. hh óHa a szövetkezet’" az iskola környékén, a községi szektorban emelni akarják. 5* , ,JL'kell kihasz- utak fásítása, hídépítés 20 000 Azt is meghatározták, hogy „íí8 ' z,-,rnlr^ forintos költséggel, útjavítás,

miképpen fogják ezt elérni. A . . „P nénszerűsí- ároktakarítás, könyvtárfejlesztermelőezöveucezt szántóterüle- t , szövetkezeti eazdálkc.- tés, a kultúrház külsejének tének tavaly mintegy fele 8 «^vetkezeti gazdal <C‘ csinosítása. Artézi kutat is kap kapott csak szervestrágyát, az a község, a taggyűlés határolóén minden holdra jut 200 ^ beszámoló lés a hoz- zatára külön brigád fogja megmózsa. A múlt évben 62 kiló ■1 ■■ zászóli- vizsgálni az elhanyagolt házaműtrágyát kapott egy hold. sok másik része a tömegszer- kát — mind arról tanúskodik, az idén 93 kiló jut egyre, vezetékkel foglalkozott a leg- hogy a vezetőség gondoskodni Kapnak műtrágyát az egyé- többet. Ez érthető, hisz a tö- kíván a dolgozó parasztokról, niek is, a földművesszövetke- megszervezetek irányítása első- . ,

zet raktárában korlátlan sorban az MDP-szervezet kö- A taggvü'esev | termemenoyiségű növényvédőszer telessége. Az MDP-szervezet *zv’es,®rl

ta!álható — megvannak tehát vezetősége kommunistákat kül- másról is beszéltek, tveves - azok a gazdasági feltételek. dött a DISZ-be, az ifjúsági Ju,si taggV^ésen lehetett olyan ame’vek a terméshozamok munka megjavult. 66-ról 78-ra bátor bírálatokat hallani, mi t emc'éséhez szükségesek. nőtt a DISZ-tagok száma a iff- Kürti, István ^megró .a

\ taggvűlés azonban a poli- tagkönyvcsere folyamán, szín- néz a „otikai feltételekről is gondosko- darabot is tanulnak, a Pe- ff,11 JóSIfné a párídott. A határozat szerint az tőfi iskola előadásait azonban bárnak, GzetlJóz^fné p „üzemi pártszervezet az elró nem tartják meg. A taggyűlés ^™z£ ^,P£!£z£

negyedévben legalább négv határozatba foglalta, hogy a mellsz^y.e—t?'P reitette tagjelöltet vegyen fel, hogy tanácsnak még az ev első ne- tőségtől. Senki 8 . ét 1 Iát.

minden brigádba és munka- gyedében helyiséget kell ad- véka alá a veleményét lát

csapatba jusson legalább egy nia a DISZ-nek, az ifjúsági szőtt, hogy a kOTunimisták fe- kommunista, aki példamutató- szervezetet a tanács és a fold- ’^xwJrt^s Mdo’ulLáérí savai lelkesíti a többieket.“ művesszövetkezet pénzbeli ta- Ltanácsokkal

Az egyéniek között szakmai mogatásban fogja részesíteni. útnak a pártvezetöh' d dFöíd8 TéliaFfitékena Ku- A Pet5fi lskoIáró1 azonban séget. Ha az új pártvezetésé?

^.• nrlanm sUétofe Sándor keveset beszéltek. A jó tag- a taggyűlés javaslatai és tara- Jelőltfelvélell műnk. prfl«'« dolgai .Kor

akik négy-öt mázsával na- kezdődik s ez az új pártvem- eridményeKgvobb kukoricatermést ta*“ tőség számára igen fontos ten- ke, zárják az 1956-os évet. tottnk be társaiknál — eiKui- ■> -- - dik Hódi Péter Hodermarszky nivalokat jelöl meg.

Nagy feladatok várnak fiatal bányászainkra

Pénteken délután az SZMT- székházában beszélték meg a Pécsi Szénbányászati Tröszt DISZ-brigádjainak vezetői és tagjai elmúlt évi munkájuk tapasztalatait, az előttük álló feladatokat. Pusztai József elv- társnak, a DISZ városi bizottsága titkárának bevezető szavai után Tamásy István elvtárs, a tröszt főmérnöke értékelte a DlSZ-frcntbrigádok elmúlt évi tevékenységét.

Mint ismeretes, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt 48 500 tonnával teljesítette túl tavalyi tervét.

Ebből

túltel jesítésbő'

23 700 tonnát, vagyis közei

a felét az ifjúsági front brigádok termeitek ki:

éretüket 18,5 százalékkal túliéi jesítve. Az ifjúsági frontbrigádok különösen a múlt év első félévében végeztek jé munkát, amikor a pécsi tröszt túlteljesítésének 58,2 százalékát adták. A második félév már közel sem hozott ilyen szép eredményeket. Csupán a vasasi DISZ-brigádok teljesítették túl tervüket, 207 százaikkal. Ennek ellenére megállapítható, hogy a pécskörnyéki Dányák DISZ-brigádjai eredményes munkát végeztek a múlt évben, nagy segítséget nyújtottak a tröszt tervének tulteljesítéseben. A DISZ-bri- gádok versenyét azonban számos hiba is jellemezte.

Ezeket a hibákat elemezve, Tamásy elvtárs megállapította hogy a vállalásokat a jövőben sokkal reálisabb alapon kell szervezni, mert az elmúlt évben több csapatban az erejükön is felül vállaltak. A vállalást úgy kell megtenni, hogy

azt minden nehézség ellenére Is teljesíteni tudják. Hiba volt az is, hogy a fiatal műszakiak

nem vettek részt, nem segítették a DISZ-brigádok verse ivét s hogy ez a versenymozga- o:n nem terjedt ki az elővájó ■; feltáró csap-tokra. A hibák- •'■»' okulni kell, mert

'.bben az évbe"-• r*í •> Q?

feladatokat kel

~:.>k n. pécsi bányászoknak es e feladatok megoldása

nagyrészt a fiatalokra vár.

A feladatok közül is az egyik egfontosabb a termelő kapacitás növelése. A bányászathoz feltételek kellenek s e feltételek megteremtését célozzák az 1953-ban megindult és közel 100 millió forintot igénylő beruházások. A beruházási munkák üteme azonban nem megfelelő. Máris lemaradás mutatkozik több létesítmény megvalósulásánál. Éppen ezért minden fiatal erőt mozgósítani kell elsősorban a trösztön belüli beruházások határidejében mutatkozó lemaradás megszüntetésére.

Hasonló feladatok várnak a

fiatalokra a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a bányafa takarékosság, a minőségjavítás terén is A termelési terv teljesítése érdekében már most

az év eleién soha nem látott méretekben kell kibontakoznia az iftówmkások

versenyének.

A verseny legjobbjait április 4-én a tröszt vezetői jutalomban részesítik. Erre a célra

Magyar László

'■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■EasBBaaaaBaaBBSaaaaaaaaaa,aaB(aBag

Háromszázezer forinttal telresítik túl eves tervüket

A Pécsi Építőanyagipari ES dolgozói kiváló eredményeket értek el az dmúlt esztendőkben. A DIMÄVAG Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívását olvasva elhatároztál: hogy dk is csatlakoznak <■ felhíváshoz és 1956. évi te- vüket december 20-ra teljesi tik. Megfogadták, hog\ 174 240 forint értékű meszel 44 ezer forint értékű szerves- trágyát, nyolcezer forint értékű homokot, 22 ezer forint értékű mészkövet és 75 ezer forint értékű árukövet adnak a népgazdaságnak.

Ígéretet tettek arra is, hogy

1. negyedéves tervüket március 4-re befejezik. A vállalások teljesítése érdekében

megszervezik a kőbányák és a mészkőüzemek 'közötti együttműködést, a munkaidő ióbb kihasználása eredményeként 3 százalékkal növelik zz egy főre eső termelési értéket. A mészkőüzemeknél íj tüzelési technikát vezetnek be, olcsó savgyanta fel- 'uisználásával két százalékkal csökkentik a szénfelhaszná- 'ást. Szakmai tanfolyamaikon képezik tovább a vállalat dolgozóit, s így az eddigi három százalékról két százalékra csökkentik a selejtet.

A vállalást Szekeres Józsefné párttitkár, Herzfeld József megbízott igazgató és Mayer József ü. b. termelési felelős irta alá.

mintegy 225 ezer forintot fordítanak s a jutalomtárgyak között olyan értékes dolgok lesznek majd, mint a mosógép, motorkerékpár, rádió, stbj

Nagyon sokat vár a tröszt vezetősége a bányászfiataloktól a munkaszervezés problémáinak megoldása terén is» Beszéltünk a ciklusos, a Rufli- módszerekröl eddig is, csak ép- oen keveset tettünk. Mos* már gazán itt az ideje, hogy valóság legyen a ciklusból, hogy sünden báryaüzemben megteremtsék a megvalósításához szükséges feltételeket ' *-ra *'an szükség, hogy

a fiatal mérnökök legyenek

az új. fejlettebb irrnnkaszervezés élharcosai.

A pécsi bányaüzemekben most van kibontakozóban a 40 méteres vágathajtási mozgalom s Vasason a Kiss-brlgád már meg is kezdte a harcot e cél eléréséért. Támogassák, vegyenek részt ebben a mozgalomban a fiatalok Is, mert itt az újért, a fejlettebbéri folyik a küzdelem. A zárt aj* ók beépítése lehetővé tette a rrill- szekundumos robbantást a rakodógép alkalmazását s *de fiatalok kellenek, lelkes ió szakemberekre van szükség.

Tamásy elvtárs beszélt még a gépesítés pécsi feladatairól, a minőségi termelés fontossá- §áról, a vájárképzés jelentőségéről és hangsúlyozta, az újító mozgalom felélesztésének szükségességét.

Az újítók között Ratal bá- ritkasás:.

Pedig minden bányásznak egyben újítónak is kell lenni, ha mindig jobban, könnyebben akar dolgozni. Forduljanak bátran a bányászfiatalok is elgondolásaikkal a mérnökökhöz, azok segíteni fogják öt- 'cteik megvalósítását.

Befejezésül Tamásy elvtárs arról szólt, hogy a Pécsi Szén- bányászati Trösztnél is elsősorban az ifjúsági brigádoktól ' árják, hogy élére állnak a '.zéntermelés fokozásáért folyó harcnak, hogy a pécsi 1 röszt s minél előbb a tervteljesítő rösztök sorába lépjen.

A beszámoló után sorban je- entkeztek hozzászólásra a DISZ brigádok vezetői és tag- ai s elmondották, mit kívánnak tenni eredményeik *m»ébb- fokozása érdekében.

A vattás ember káromkodva ugrik föl a járda szélére a villamos elől. A villamosvezető rácsap néhányat a csengőre, aztán kinevet az utcaseprőre. Amaz még dünnyög valamit, aztán beáll újra a sínek közé és tovább vakargatja lapátjával a megjegesedett úttestet.

á járdán tipródok ebben az „Istenverte“ id»"ben már vagy húsz perce és kísérgetem fel-alá a szemetes kordét tologató öreget. Valamit mondani kéne.

— Hideg van, mi, papa? .;»

— Februártól mit várhat az ember?

Morcos a vattaruhás.

— Bírja?... Úgy értem, hogy a hideget... — Bírni köll.

— Odabent mégis csak kellemesebb — intek a Petőfi-mozi melletti kiskocsma felé.

Odabenn igen... — feleli egykedvűen, aztán a kordét odaigazítja a járdaszél mellé és belépünk egy féldecire.

1 etelepszünk a kályha mellé, azazhogy csak ér öreg állva marad:

Szolgálatban vagyok. Leülni nem lehet. Nem illik. így egy féldecit... Azt lehet. Az ember megmelegszik, aztán jobban megy a mi' nka.

Beleszagol a pohárba, elhúzza az orrát:

— Nem jó ez a rum — s kiissza egyhajtás- ra — Tudja, itt bent — kesztyűs ujjával a sz" ‘ájéra bök: — kicsinálja az embert.

— Nem kell annyit inni.

— No persze, persze. De huszonhat évig szállítómunkás voltam, megszoktam az efféle foladékot.

— Itt jobb? A Köztisztasági Vállalatnál?

— Fizetnek. Kilencszázat, ezret, mikór- hogv. Pénzjutalmat Is kapok néha. Itt is lehet jól dolgozni, de lehet rosszul is.

Mondom neki, hogy a pécsi utcaseprők szerencsés helyzetben vannak, mert ha esik az eső. — a zápor lemossa az egész várost.

— Fene eszi! Hozza a sarat, hordalékot 8 hegyről. Kérem, amikor ezt a várost építették. rosszul terveztek. A keskeny csatornák nem győzik elnyelni a mocskot. No meg az autók! Esőben mennek neki a nagy tócsa víznek, befröcskölik a „jdrökeillőt" — (így

mondja két 1-lel), — a járókellő meg jön panaszkodni, hogy hát „így, meg úgy“, az utcaseprő nem tartja tisztán a várost. Pedig nem én szemetelek, hanem ők. A minap is, a mozi előtt egy lány eldobja a cukorkászacskót. Rászólok, erre vállatvon. A suhancok meg nevetik. Mondom neki, ha föl nem veszi a papírt, hát a söprűvel bízisten megkenegetem a hátát. Fölvette. Mert kérem, ezekkel nem lehet másképpen beszélni. Aki az utcán szemetel, az ramaty ember otthon is! — mondja föltartott ujjal, kioktató hangon, én meg nézek másfelé, mert... hogy is mondjam ... szóval ... Na mindegy.

A második féldeci sem ízlik Papp Jóska bácsinak. Úgy hogy le is önti mindjárt a torkán. Még nézni sem szereti ezt a ronda italt. Utána hozzám hajol és kérdezi: , ,

— Maga olyan lóti-futi ember, sokfele jár. A nyugdíjról hallott-e valamit?

— Semmit.

— Aha, — töpreng elmerengve az öreg. — No nem azért, mert igaz, hogy májusban betöltőm a hatvanadik esztendőt és akkor megjárna a nyugdíj, — de úgy sem fogadom el.

— Hát meddig akar még söprögetni?

— Majd ha megérjük azt, hogy a „járókeltők“ még a cigarettacsikket sem szórják el az utcán..

Ili olnárné alacsony, kövérkés kis asszony- ka. Éppen tizenkét esztendeje már, hogy lyukasztja a menetjegyeket, kedvesen rámosolyog a „rendes“ utasokra és szidja a „rendetleneket“, tűri nyáron az izzasztó meleget, télen a csikorgó hideget ebben a kékre festett aluminium „határban.“

— Elhiszi-e, hogy ismerem már látásból a város valamennyi lakosát? No, nem névsze- rint, hanem úgy jellemképpen.

Elhiszem. Nap, mint nap új embereket, arcokat ismer meg, azazhogy mégis mindig ugyanazokat.

— Még azt is meglátom, ha valakin új ruha van és nem a ‘megszokott, amelyben mindennap utazik az üzembe vagy a hivatalba.

— Sok bajunk van a diákokkal. Tegnap is. reggel hét óra után a forgalmista kiküldött bennünket a szigeti vámig, hogy azokat a diákokat behozzuk, akik esetleg lemaradtak az előbbi járatokról. Mert a cél az, hogy pontosan beérjenek az iskolába, különben jönnek hozzánk igazolásért.

Az autóbusz kimegy, a végállomásnál megfordul és Molnárné kinéz, hogy van-e utas. Két iskolásfiú áll kelletlenül a megállónál, de mintha bújnának az épület mögé.

— No, gyerekek, csak gyertek!... Nincs lógás! Talán nem kész a lecke?

A két gyerek felcihelődik a buszra. Mutatják a bérletet. Molnárné anyás szigorral pi- rongatja őket. (Tudja, hogy kell ezt: neki is van két iskolás gyereke).

— Milyen órátok lesz’

— ... Számtan nyolctól kilencig — felelik akadozva.

— Tanultatok? Házi dolgozat kész?

Az egyik bevallja, hogy ő bizony nem készült.

— Na majd adok én nektek lemaradni a buszról, meg az óráról — megfenyegeti őket az ujjával. — Holnap reggel, fiam, megmutatod a leckédet. Érted? És nem későn jönni!

Aztán megy tovább, kezeli a jegyeket, ismerősként üdvözli az utasokat, köszöntik őt is kedvesen. Csak ott hátul az utolsó ülésen, ott sunyit egy álmosképű férfi:

— No, maga aztán szépen viselkedett tegnap! — pirongatja a kalauznő. — Nem emlékszik rá? Nem hát, mert berúgott. Na, na! Csak ne tetesse magát! Maga szidta a vállalatot, hogy miért vesznek föl kövér kalauznőket, mert elfoglalják a helyet a buszban. Pedig magának volt szűk a hely, nem tudott megállni a lábán, olyan részeg volt!

Panaszkodik, hogy az idegei már tönkremennek, fárasztó is a napi nyolc-t.íz órás utazás — sőt tavaly télen vagy nyolcszáz méter hosszan még a havat is lapátolta, hogy hajnalban kimehessenek a dolgozókért — de ami* kor megkérdezem tőle: „Miért nem vállal akkor más állást?“ — csodálkozva néz rám: — Csak nem képzeli! Tizenkét éve csinálom, megszerettem. Mert azért szép munka ez. ha néha mérgelődöm is. Jók az emberek, elhiheti ...

VT arjas Károly postással délelőtt tizenegy ’ órakor futottam össze a Sallai utcában.

— Bocsánat, postás elvtárs...

Már nyújtja is a táskáját és a levelek kö' zott turkál:

— Szabad a nevét?

— Nem levél ügyében.

Aha! Az más. Valamilyen utcát keres? Megmondom...

Végre meggyőzöm, hogy én csak úgy beszélgetni szeretnék vele, erről-arról... Persze, ha van ideje...

Szigorúan nézi karóráját: *

— öt perc. Rendben?

A postások mindig sietnek. Most iß késett a vonat vagy 90 percet, és ezt nekik kell be- hozniok.

— Eléggé ismeri már a környék lakóit'!'

— Majdnem mindenkit. És névszerinti Úgy veszem észre, a „postásbácsit“ mindenütt szeretik.

Gondolkozik, aztán elneveti magát:

— De nem mindig persze .»»

— Hogy-hogy?

— Ismerem már az embereket. Hónap köri ben megállítanak még az utcán is és érdek' lödnek: mi a véleményem az időjárásról vagy az e-heti totóról, moziról vagy valami tófe^ itókáról. Aztán elsején, amikor viszem a ra' dió-, meg a telefon-számlát, akkor szemük:' húzzák a kalapot és sietnek át az utca túl« oldalára. Akkor én hangosan rájuk köszönök; megkérdezem, mit tippeltek a héten, közbe ^ az orruk alá dugom a telefonszámlát és va' rok..;

Az óráját lesi:

— Hogy fut az idő! Megbocsásson, sietek- 'Jan egy esküvői dísztáviratom ... Délben eS" kŐsznek, addig még átadom...

Rab Fere«»f