Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

2 NAPLÓ 1956 FEBRUAR 29 a Sxorjetu XX. NEWYORK Az amerikai sajtó kommen­tálva az SZKP XX. kongresz szusának eredményeit, kényte­len beismerni, a kongresszus nagy jelentőségét. A New-York Times szer­kesztőségi cikkben kijelenti: Washington „azzal a komoly és aggasztó kérdéssel találja magát szemben, hogy az Egye­sült Államok jelenlegi külpo­litikája olyan-e, amilyent az új szovjet kihívás szükségessé tesz“. A lap ehhez hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államokban „széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy már régen meg kellett volna változtatni az amerikai politikát. A prob­léma, amelybe az Egyesült Ál­lamok ütközik, abban van, hogy a Szovjetunió felhasz­nálva új politikáját, szemmel- láthatólag jelentős sikereket ért el a föld igen fontos térsé­geiben és hogy az oroszok to­vábbi sikeredre vám kilátás”. Hamilton, a New-York Ti­mes szemleírója, miután rá­mutat, hogy az Egyesült Álla­mok „csaknem mindenütt“ elégedetlenséget kelt politiká­jával, a többi közt megjegyzi: aí ázsiai és afrikai országok­ban „megdöbbentően sok em­bernek az a véleménye, hogy a békét éppen az Egyesült Ál­lamok fenyegeti:Hamilton szintén arra hív fel, hogy vizs­gálják felül az Egyesült Álla­mok külpolitikájának módsze­reit. PÁRIZS A francia sajtó, kommen­tálva a XX. kongresszus befe- jeztét, kiemeli a kongresszus anyagainak és határozatainak nagy nemzetközi jelentőségét. A Figaro a „leglényegesebb ténynek” nevezi azt, hogy a kongresszus által jóváhagyott politikának az alapját a Szov­jetunió gazdasági sikere és ha­talmának növekedése biztosít­ja. A lap szintén kiemeli a kongresszus által hangsúlyo­A világsajtó ó Kommunista Pártjának kongresszusáról zott kollektív vezetés elvének jelentőségét. Az Humanité közölte Fran­cois Billouxnak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának a XX. kongresszussal foglalkozó cik­két, Billoux hangsúlyozza: a hatodik Ötéves terv megvalósí­tása hatalmas lépés lesz a szo­cializmusból a kommunizmus­ba való fokozatos átmenet út­ján. ROMA A február 27-i olasz lapok beszámolnak az SZKP XX. kongresszusának befejezéséről. Az Unitá hangsúlyozza, hogy a kongresszus „kétségtelenül óriási Jelentőségű esemény“. A burzsoá lapok megálla­pítják, a XX. kongresszus egyik igen fontos eredménye a kollektív vezetés elvének megszilárdítása a párt minden szervében. Közlemény a magyar-osztrák vízügyi tárgyalásokról A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kormányküldöttségei 1956 feb­ruár 7—26 közötti időben a határvidék vízügyi kérdései­nek újraszabályozása céljából Bécsben tárgyalásokat folytat­tak. A magyar küldöttséget Dégen Imre, országos vízügyi igazgató, az osztrák küldöttsé­t— ............. ge t Harting Edmund, az osztrák mező- és erdőgazda­sági minisztérium csoportfőnö­ke vezette. A tárgyalások a barátságos, jószomszédi együtt­működés szellemében folytak és mindkét ország érdekeinek megfelelő teljes megegyezés­hez vezettek. Külföldi hírek NEWYORK A United Press ügynökség szaigoni tudósítójának közlése szerint február 26-án Dél-Viet- namban az ottani hatóságok döntése érteimében beszüntet­ték a „France-Asie“ francia rádióállomás működését. Ez az intézkedés — Írja a tudó­sító — újabb bizonyítéka an­nak, hogy Franciaország dél­vietnami befolyása rohamo­san csökken. BERLIN Brockmann, a nyugatnémet­országi Centrum Párt elnöke kijelentette, hogy pártja nem vesz részt az újonnan alakult Észak-Rajna-Vesztfália-i kor­mányban, hanem az „építő ellenzékiség’* jegyében figyeli majd a Steinhoff szociálde­mokrata miniszterelnök veze­tése alatt álló tartományi kor­mány működését. GAZA Az AFP jelenti, hogy Missal, Szaud-Arábia hadügyminisz­tere Gazába érkezett és egyip­tomi, valamint szaudarábiai magasáliásu személyiségekkel tárgyal Gaza térségének jelen­legi helyzetéről és a két ország katonai együttműködésének terveiről. Az Adenauer-kormány a halálos válság állapotába került Ollenhauer nyilatkozata Bonn (TASZSZ) Mint a DPA jelenti, Ollenhauer feb­ruár 26-án Heidelbergben be­szédet mondott és ebben kije­lentette, hogy az utóbbi idők eseményei az 1949. óta tartó időszak végét jelzik a német politikában. Ezt az időszakot teljes joggal „adenauer-kor- szaknak“ lehet nevezni. — Az Adenauer kormány a halálos válság állapotába ke­rült — mondotta Ollenhauer. — Annak következtében, hogy a kancellár túlzott követelése­ket támasztott a koalícióval és az ellenzékkel szemben bel­politikai téren, olyan mozga­lom indult meg, amelyet 1953­ban még senki sem láthatott előre. A szövetségi kormány Ollen­hauer véleménye szerint mind­inkább „a pártonkívülivé vált miniszterek menedékhelyévé“ válik. — Hogy előrehaladhassunk a német egység helyreállításá­nak kérdésében — folytatta Ollenhauer — Németország­nak készen kell állnia arra, hogy vita tárgyává tegye egy­felől a NATO-ban, másfelől ä varsói szerződésben való rész­vételének kérdését. Ha a szö­vetségi kormány úgy véleke­dik, hogy politikáját nem épít­heti llyéh új alapra, akkor más erőknek kell átengednie a lehetőséget ehhez az új kül­politikai starthoz.;. Ha 1957 után a Keresztény-Demokra­ta Unió nélkül jön majd létre kormánykoalíció, Németor­szágban nem tör majd ki zűr­zavar, hanem teljes mértékben megnyílik a lehetőség a demo­kratikus alternatívához, amely­ben a vezető szerep a Német Szociáldemokrata Párté lesz. Meg kell békülni azzal a gon­dolattal, hogy a Szövetségi Köztársaságban a demokrácia formáinak nem mindig kell megegyeznlök a2 északameri­kai politika elképzeléseivel és óhajaival, Az oktatásügyi miniszter intézkedése az iskoláztatási feladatokról Az 1956/57 tanév iskoláztatá­si feladatairól intézkedik az oktatásügyi miniszter utasítá­sa. A továbbtanulásra jelent­kezők elbírálásánál — és ez vonatkozik minden fiatalra — a jó tanulmányi eredmény a legfontosabb szempont. Az uta­sítás felhívja az általános és középiskolák igazgatóinak és tantestületeinek figyelmét: még jobban segítsék a munkás és paraszt szártnazású fiatalo­kat, hogy tovább tanulhassa­nak a gimnáziumokban, illetve az egyetemeken. A technikumoknál az elmúlt évek tapasztalatai azt mutat­ták, hogy a tanulók gyakorlati képzettsége nem kielégítő. Az 1957—58 tanévtől kezdődően éppen ezért az ipari és mező- gazdasági technikumokban — egyes tagozatok kivételével — csak olyan tanulókat vesznek fel, akik tnár egy éves üzemi gyakorlattal rendelkeznek. En­nek szem előtt tartásával az idén több diák kerül fel az ipari és mezőgazdasági techni­kumba, közülük azonban sokan a2 iskola padjai helyett egy évet előbb majd az üzemben töltenek el. Ezen idő alatt az Ipari tanulók számára biztosí­tott fizetést kapják a fiatalok. A 11. Rákóczi Ferenc katonai középiskolába kitűnői jeles vagy jórendő általános iskolai nyolcadik osztátyos fiútanulók jelentkezhetneki ahonnan érettségi után a fegyvernemi tisztképző Iskolába kerülnek. Az egyetemi és főiskolai je­lentkezéseknél elsősorban az általános gimnáziumot végzett jó tanulóknak biztosítják, a felvételi vizsgán elért ered­ménytől függően a továbbta­nulást. A fegyvernemi tiszti is* kólákra a középiskolát végzett fiútanulók jelentkezhetnek. Az egyetemi és főiskolai fel' vételre számba nem vehető érettségiző, képesítőző fiatalok az ipari szakmunkásképzésnél nagyobb felvételi lehetőségre számíthatnak. Az erősebb fel­készültséget igénylő szakmák­ban a tanulók jelentős része helyi gyárakban és üzemekben helyezkedhetek el. A képző és iparművészeti gimnáziumban március 1-ig, a ti. Rákóczi Ferenc katonai középiskolába, továbbá a többi középiskolába március 15-ig le­het jelentkezni. A középiskolás diákok az egyetemre, főiskolá­ra március 1-től április 10-Uh a fegyvernemi tiszti iskolákra április 15-ig kérhetik felvételü­ket. Az egyetemi felvételi vizs­gákat a nappali tagozatokon június 27-e és július 10-e kö­zött tartják. Az egyetemré. illetve a főiskolára fel nein vettek a műszaki iskolákra, augusztus 1-ig jelentkezhetnek. Az általános iskola nyolcadik osztályában végzettek az MTH és a helyiipari intézet iskolái­ban, a munkaerőtartalékok hi­vatala felhívása után jelent­kezhetnek: A török követ látogatás« a külügyminiszternél Cemal Yesil rendkívüli kö­vet és meghatalmazott minis­ter, a Török Köztársaság ma­gyarországi követe megbízó* levelének a közeljövőben tör­ténő átadásával kapcsolatba^ kedden, február 28-án, látoga­tást tett Boldoczkd János kül­ügyminiszternél; A Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége a Szovjetunióba látogat Belgrád (TASZSZ) A Jugo- press hírügynökség jelenti, hogy a Komszomol Központi Bizottságának meghívására a Jugoszláv Népi Ifjúsági S*ö' vetség Központi Bizottságá­nak küldöttsége április eleján a Szovjetunióba látogat. Pavlov követőinél Február >7-én volt Iván Petro- vies Pavlov, a nagy orosz tu­dós halálának huszadik évfor­dulója. Munkatársunk ex alka­lommal felkereste a Pécsi Or­vostudományi Egyetem élettani Intézetét, hogy megírja: hogy s mint dolgosnak Pavlov kö­vetői, A dolgozószobában könyv könyv hátán. Legtöbbje vaskos, szemre is tiszteletre­méltó kötet. Sinkó mester is­mert gyermekszobrocskája is könyvön hasal. A könyvespolc mellől, feketére lakkozott kí­nai faliszekrénykéről sárkány vicsorgót, itetején zöldtomán- cos porcelánkutya *— ugyan­csak Kínából való — emeli égnek harapásra tátott száját. Az egyik fal telistele fényké­pekkel. Mindegyikhez néhány- soros ajánlás. Az orvostudo­mány kiemelkedő alakjai ad­tak itt egymásnak fotográfiák­ban találkozót. Ez Lissák Kálmán profes­szor, Kossuth-dijas akadémi­kus dolgozószobája, innen in­dulok egy tarisznyáravaló ér­tékes felvilágosítással megra­kodva, hogy megnéztem, ho­gyan dolgoznák Pavlov — vagy ahogyan Lissák profesz- szot nevezi: Iván Petrovlcs — követői a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemén. Pavlov követői — ez annyit jelent, hogy a magasabb ideg­működés „titkait” kutatják. Ok is, akárcsak Pavlov, a fel­tétlen és feltételes reflexek vizsgálatával kezdték, pavlovi módszer szerint. Ml U az a sokszor hallott reflex? Pontos meghatározása: as a gondolko­dástól és akarattól független idegműködés, őrhely az egyén magatartását szabályozza a környezet hatásúival szemben. Köztudomású, ha éhes ember ételt lát. „szájában összefut a nyál". Ez feltétlen reflex, akárcsak az, hogy az arcunkat, szemünket fenyegető ütés kivé­désére felkapjuk karunkat. Etek a féltéin rejtetek ve­Úinkszűletettek. p“üI<£L tizta élettani mechanizmusa kot, sőt, felfedezte azt is, hogy léteznek nemcsak velünkszüle- tett, hanem az élet folyamán a környezet tartós hatása ré­vén szerzett reflexek ts. Eze­ket nevezte el feltételes ref­lexeknek. Az egyik laboratóriumban, párnás falak és titokzatosnak látszó műszerek között éppen ilyen feltételes reflexet vizs­gált a professzor két munka­társa. A hangszigetelt szobá­ban nem hallatszott más. csak egy stopperóra ketyegése és egy hangszóró csendes, mono­ton zúgása. Azután megnyom­tak egy gombot, amit halk berregés, majd a hangszóró­ból dobpergessterű kopogás követett: — Minden koppanás egy- egy lehulló nyáléseppet jelent — magyarázza Madarász Ist­ván, és miután megszámlálja, hogy a csengőjelre hány csepp nyálat választott ki a szomszéd szobában lévő kutya, kinyit­ja áí összekötőajtót, bevezet. Benn van a kísérlett alany, egy megtermett kuvasz. Apró műtéttel kivezették nyáícsator- náját pofája külső felszínére, előzőleg jónéhány hétig úgy szoktatták, hogy dz előbb hal­lott berregő hang után kapja meg húsudagjit. Az állat te­hát megszokta, társította a táplálék látásával együtt a hangingért is és most már a hang önmagában, táplálék nél­kül is megindítja nála a nyál- elválasztást. Kialakult a felté­teles réflex. Ugyanezt láttam Grastyán Endre „birodalmában" is. Ott éppen egy macskát „oktattak.“ Gyors kopogtatásra a cirmos felugrott egy kis emelvényre és ott talált is élelmet. Lassú ko­pogtatásra azonban hiába ka­paszkodott fel a tálhoz, abban nem lelt semmit. Néhány is­métlés elegendő volt, hogy az állat megkülönböztesse egy­mástól a kétféle jelet, a kétfé­le ingert és csak a gyors ko­pogtatásra ugorjon. A gyors kopogtatás tehát pozitív inger, a lassú negatív, azaz gátlás. Az eddigiekben azonban nincsen semmi különös. Pav­lov mindezt megtalálta már, sőt, tisztázta azt is, hogy az agyban milyen úton keletkezik a feltételes és a feltétlen ref­lex. Tisztázta, hogy a maga­sabb idegtevékenység, tehát a lelki élet nem más, mint az agykéreg megnyilvánulásainak, többmilliárd idegsejt működe­iének az eredménye. Pavlov pécsi követői azonban többet akarnak tudni: meg akarják ismerni azt, hogy hol van az agyban a táplálkozás, a véde­kezés központja, hogy hogyan terjed az ingerület (a kéreg- mezőn-e, vagy a kéregalatti te­rület közvetítésével-e), hogy hol vannak az agy serkentő, aktív területei és hol hélyez- kezdnek el a gátló területek, hogy tni is a központi gátlás mechanizmusának lényegé és mi is az az anyag, ami a gát­lást kiváltja... Lissák professzor idézi Iván PetrovicSOt: — A természettudomány újabb sikereire és a modern technikai eszközök rendkívüli tökéletesedésére támaszkodva olyan vizsgáló eljárásokat kell találnunk, amelyek már nin­csenek olyan távol a kutatott apparátus (az agy) utolérhetet­len tökéletességétől. És ma birtokunkban van ae áz eszköz, amivel a húsz esz­tendővel ezelőtt elhúnyt nagy orosz tudós még néni rendel­kezett. Birtokunkban vannak a korszerű elektromos vizsgá­ló módszérek. Grastyán Endré elmondja, hogyan vezetik be a hajszál­vékony elektródokat az Altatok agyvelejénék meghatározóit részeihez. Fényképeket mutál, amelyeken nem alakok, hánem cikkcakkos vonáíak sorakoz­nak: a pihenő vágy ingteeit ál’-'ok agyáról — az említett elektródokon át — levezetett elektromos görbék. Ezekből a hullámvonalakból megállapít­ható, hogy az agykéreg me­lyik része jön izgalomba ak­kor, ha az állat megpillantja a táplálékot, vagy — ha felté­teles reflexre beállított állatot vizsgálnak — meghallja a fel­tételes reflexet kiváltó jelző- hangot. De másra is jók ezek az elektródok. Jóllakott, valósággal degesz­re etetett macskát hoznak be. Kínálják néki az ételt, otthagy­ja. Aztán az elektródon ke­resztül elektromosan ingerlik a táplálkozási ösztön székhe­lyét. A macska felugrik és habzsol. Eszik, eszik, mintha éhhalál fenyegetné. Sőt, nem­csak az ételre veti rá magát, hanem megrágja a fapálcát, beleharap a fémrúdba, min­dent megenne, amit csak lát. A mesterséges inger hatott. De ennek az ellenkezői?'. ' is megcsinálják itt. Ha az C.'lei állat agykérgének más részét ittjjerlik, az hozzá sem nyúl a táplálékhoz, mintha már elteli volna. A kétféle, de egybehangzó kísérlet alakította ki Lissák professzor meggyőződését: — Nem Ugyanaz a struktúra (agykéregrést) a székhelye a C-telekvésnek és a gátlásnak! Vannak külön gátló és külön serkentő Struktúrák, ezeknek & dialektikus egysége határöz- Za meg á cselekedeteket. Ez az alapvető elvi tnepdlla- pftás nagy érdeklődést és Vi­tát váltott ki az égész világ élettantudománnyal foglalkozó köreiben. Sőt, nemcsak ott, ha­nem az ideggyógyászatban is. Nem csoda! Hiszen ezeknek a serkentő és gátló területéknek a pontos meghatározása, egy- másrahatásuknak tisztázása új utakat nyithat az ideggyógyá­szat előtt, segítségével esetleg olyan betegségeket gyógyíthat­nak, amelyeket, eddig gyógyít­hatatlannak véltek, vagy csak közvetett úíöft orvosoltak. fis szorosan éhhez tartozik a másik tudományos Csoport, Endrőczi Elemér adjunktus és munkatársainak kísérlete. Laboratóriumuk modem bo­szorkánykonyha. Desztilláló- készülékek, fortyogó üstök, fé­lelmetes lombikok sorakoznak asztalaikon. Itt azt az anyagot keresik sőt már nemcsak keresik, hanem egészen közel- jámak megtalálásához, és vegytiszta előállításához is, — amely a gátlást létrehozza. Kormozott papírra vékony­ka tű sűrűn egymás mellé vo- nalkákat rajzol. Békasziv mű­ködését jelzi. A békaszívhez most adrenalint cseppentenek. Ez a szer határtalan ingerü­letbe hozza a szívet. A gramm­nak százmilliomod része, egy század grammnyi adrenalin már magasralöki a kormozott papírra Író tűt, jelzi a fokozott ingerületet. Azután a gátló anyag oldatából cseppentenek a sóoldatba, amelyben a szív vön. fis most már hiába ad­nak adrenalint. Század gamma, tized gamma, egy teljes gam- mányi, sőt tíz gamma súlyú szer sem vált ki izgalmat. A marha- és disznóagyvelőből kivont gátló anyag megsemmi­sítette az adrenalin hatását. Naponta három -négy kiló ál­lati agyvelőt dolgoznak fel itt. Eredménye: néhány mili­grammnyi gátló anyag. Tatán még sokSzáz kiló, esetleg SOk- száz mázsa agyvelőt kell fel­dolgozni áhhoz, hogy a kísér­letek meghozzák a várt ered­ményt, hogy Endrőczi adjunk­tus mégállapítsa a gátló anyag kémiai szerkézetét, pontos ha­tásmechanizmusát. SziVÓs munka és végtelen türelem. Éz jellemzi Pavlov pé-ri TiSveióinek munkáját. És még Valami: határtalan Ügy­szeretet, hivatástudat és szor­galom. Itt nincs nyolc óra munkaidő, itt egyáltalán nincs munkaidő. Amíg egy kísérlet tart, éjjel-nappal dolgoznák a kutatók. Néha már-már mar­kukban érzik az eredményt, máskor csak tapogatnak utána. Valami közbejött. Valami, amit kihagytak a számításból, vagy amire hem is számíthattak, fis ilyenkör kezdődik az egész muüka elölről. Dé akik hozzáfogtak ehhez a munkához, nem számoltak könnyű siketekkel. Emlékszem, valamikor Vtf* ne Gyula könyveiben olvastad milyen heroikus munka, menti' nyl áldozat előzte meg a KoJ1' gó vagy az Orinoco forrásvíz' kének és vízgyűjtő területének a felfedezését. Sok-sok kutaW egész nemzedékek áldozta* nemegyszer életüket a céléjr Hát akkor mennyivel inkán „fehér folt" még az orvostv dományban a gondolkodás, agyműködés területe! * \ — Több, mint tízmillió^ idegsejt tevékenységét vizsga juk — mondja Grastyán a . junktus —. Ez annyit jeUV mintha tízmilliárd bonyoin tabbnál bonyolultabb szerkéz , tű és kapcsolású elektroné között akarnánk elioazod''. Sőt, még nehezebb . ■.. Mert élő anyaggal dolgozunk... Ez a szó, hogy „mi” netne^j’ a státuszbeli kutatókat fog1®,, ja magában, ők tizen De velük együtt munkáiké nak a fiatalok is. A tudó" hyos diákkör tagjai, fiatal %, taták, akik már egyetemi h.‘,, gató korukban készülnek a 8Őbbi nagy feladatra: az í"- tevékenység pavlovi vizsűa‘ tára. Szép, nagyszerű hivató,, készülnek. Hibd, hogy ezt hivatást még mindig nem lékelik eléggé azok, akik a \ tatói fizetéseket megállapít r Kevés a kutató, a végzet, f. vasok között nincs elegendő ■ lentkeZő tudományos pá(l/% Miért? Mert kevés, nagyon vés a fizetésük. Igaz, Pavlov követőit, .j élettani intézet munkáid', $i nem ez foglalkoztatja. Ok d*J;. kísérletsorozatoknak évi. ^ könyvek légióit olvassák. tyákat, macskákat, fehét 6 j- reket és majmokat (Igéit, mok is vannak, a Kínai -JJj' köztársaság ajándékai) cionálnak feltételes reflex6 ingerületeket mérnek stoPfa órával a kezükben, chifhö-j} fok görbéit olvassák, közönséges emberek a 1 nyékét és a sikereken, cofcon egyaránt okulva ", ják az agyműködés rejleh',, ■: Pr ’-'drllen fh* GARAMI lA8$ nem mégis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents