Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

195« FEBRUAR 38 NAPLÓ 3 A patronázs-mosegalom helyzete és feladatai Pártunk Központi Vezetősé- gének határozatai és az ország- gyűlés múlt év novemberi ülésszaka a második ötéves terv célkitűzései között egyik legközvetlenebb feladatként mezőgazdaság szocialista át­szervezését és a mezőgazdasági terméshozamok 3 százalékos növelését jelölté meg. Kettős feladat, együttes megvalósítása vár tehát a mezőgazdaság dol­gozóira, ezt követeli további fejlődésünk, népünk élelmi szerellátásának zavartalan biz­tosítása. Kétségetelen, hogy célkitűzések, elsősorban a dol­gozó parasztságtól, a mezőgaz­dasági szakemberektől követel­nek az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket, de több segít­séget kell nyújtani ehhez munkásosztályunknak, a bara­nyai ipari üzemek és bányák dolgozóinak is. Megyénk munkásosztálya már az elmúlt évben is sok se­gítséget adott a termelőszövet­kezeteknek. Sokat fejlődött segítségnyújtás sajátos módja a patronázsmozgalom is. Ma ni ár a megye 110 ipari üzeme közvetlenül is segíti a hét já­rás 145 termelőszövetkezetét és 10 gépállomását. A termelőszövetkezetek se­gítésének egyik legszebb pé'dáiát a pécsi Mczőgaz­dasági Szerárugyár dolgo­zói nvúHották Matakovics János elvtárs. igazgató, és TJJlaki Károly párttitkár elvtárs vezetésével. A Mezőgazdasági Szerárugyár és a magyarsarlósi Petőfi Ter­melőszövetkezet kapcsolata évekre nyúlik vissza. A gyár a múlt évben közel 25 ezer forint értékű gazdasági segít­séget adott. Kijavítottak két darab tizennégysoros vetőgé­pet, boronákat és a szeráru- gyáriak munkájának eredmé­nyeként gyulladt ki junius 7- cn a villany is a szövetkezet­ben; A sertésólak vízellátása, a ,.Niagara szivattyú“, az önita­tó berendezés mind-mind a patronálók áldozatkész mun­káját dicséri. _ Hasonló segítséget nyújtot­tak a patronált szövetkezetnek a pécsi Posta, a Pécsi Szén­bányászati Tröszt és az Újhe­gyi Szénmosó, a Pécsi Víz­művek, a Komlói Erőmű mun­kásai és vezetői is. A jólveg- zett paúonázsmunkáért a Ba­ranya Megyei Párt-Végrehaito Bizottság legutóbbi ülésén di­cséretben is részesítette az em­lített üzemeket. A pécsi Táv­közlő és Biztosító^ Berendezé­sek szerelőcsoportja a mu évben gyakran látogatott el Nagy árpádra az Uj Alkotmány Tsz-be. Szabó László, Balogh Sándor és Martin László 100 méter hosszú vízvezetéket ké­szítettele és megjavítottak egy villanymotort. A gazdasági segítségnyújtás azonban csak egyik módja a termelőszövetkezetek és gépál­lomások segítésének, mielőbbi megszilárdításának. Legalább ilyen nagy szükség lenne az üzemi munkások, elsősorban az üzemi és bányász népnevelők meggyőző szavára, a politikai munkában szerzett tapasztala­taik átadására. örvendetes tény, hogy egyre több üzem — a gazdasági támogatás mel­lett, — segítséget ad a terme­lőszövetkezetek pártszerveze­teinek munkájához, a terme­lőszövetkezeti agitációhoz is. A Pécsi Kokszművek küldöt­teinek meggyőző szava is segített abban, ho^v n tcsenyi ter­melőszövetkezet 22 új tag­gal erősödött, s a Pécsi Ta­taroző Vállalat patronálói­nak Is érdeme, honrv ismét 12 család lépett a marócsai Zöld Mező Termelőszövet' zák. hogy tettekkel is, sza vakkal is egyaránt segíteni kezeibe. Sajnos, az üzemi patronáló csoportok egy része még le­becsüli a felvilágosító szót, a politikai munka értékét. Ke­vés az a segítség, amit a ter­melőszövetkezetek számbeli és szervezeti megerősítéséhez és különösen a termelőszövetke­zetek pártszervezeteinek meg' erősítéséhez adnak. A tsz- pártszervezetek munkájának megjavításához nagyon Is szükséges, hogy megismerjék az üzemi párttitkárok, pártve­zetőségi tagok tapasztalatait, zolcat a módszereket, ame­lyek a párttagokkal való rend­szeres foglalkozást, a tag- és tagjelöltfel.vételi munka meg­javítását, a politikai képzés színvonalának növelését ered­ményezhetik. Az üzemi patronázscsopor- tok következetes politikai munkájára azért is szükség van, mert a falvakban még szép számmal vannak olyan dolgozó parasztok, akik előtt még nem tisztázták, vagy még nem értették meg, miért a szövetkezeti út a helyes, a fel- emelkedés útja. A patronálók testvéri sza­va. jóindulatú, érthető ma­gyarázata sok e’­nszlathatna. Ehh** v'szon* az következik, hocv jól meg kell válogatni azokat, akik­re a termelőszövetkezetek gépállomások segítését biz­A begyűjtés hírei Szigetvári járás Az almamellék! Szabadság Tsz egész évi baromfibeadasat már 38 százalékra teljesítette, ezenkívül beadott 20 mazsa kukoricát és 210 kg A községek közül a lefflo begyűjtési eredményeket Nyu- gotszenterzsébet, Rózsafa es Dencsháza érték el, ahol a gazdák példásan téliesítettek állat és állati termék beadá­SUAajérás területén ezldeig638 termelő tett vereenyvállalast beadásának időbeni, előtti teljesítésére. A legtobb vállalást Szentdénesen, bzu- limánban. Molványban, M>- gyarlukafán és Csertőn tet­ték. Szentdénes versenyre hív­ta a 1árás valamennyi közsé­gét. Besefa. Nagypeterd, Hor- váthertelend. Ibafa és Somogy- hárságy már csatlakozott a versenykihíváshoz. A járás termelőszövetkeze­tei mind tettek vállalást áp­rilis 4., Illetve augusztus tiszteletére. Sásdi járás Godisa dolgozó parasztsági vállalta, hogy első negyedévi beadási kötelezettséget rom- den cikkből március 10-lg tel­jesíti. A vállalást k és a . ve”Síly szervezését Köblény, Ag és oe rényes községek vb-elnökei tel­jesen elhanyagolták. A szer­vezési hibák ellenére a járás­ban 258 termelő, 14 község és 2 termelőszövetkezet áll pá­rosversenyben. Pécsváradl járás Fazekasboda termelőszövet­kezeti község dolgozói is telje­sítették ígéretüket: február 10- ig egész évi sertés- és vágó- ■narhabeadásukat rendezték. Mohácsi járás Bóly község a megyei ver­senyben első helyen végzett és elnyerte a kilencezer forintos pénzjutalmat. A pénzösszeget különböző beruházásokra for- iítják. A további — járási — helye­zés a következő: Dunafalva, Töttős, Görcsönydoboka, Du- naszekcső. A termelőszövetkezetek be­gyűjtési versenyében a majsi Táncsics lett a megyében a második. Jó munkájukért öt­ezer forint pénzjutalmat kap­ák a begyűjtési minisztertől A járási begyűjtési ver­seny a termelőszövetkezetek között az alábbi sorrenddel zá­rult: Majs Táncsics Tsz., Gör­csönydoboka, Uj Alkotmány Tsz, Töttős Szpb?d«ág Tsz. tudjanak. A munkás-paraszt szövetség állandó erősítését, a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, pártunk egyik legfontosabb feladatának tartja. Mégis van­nak olyan üzemeink, üzemi, gazdasági, párt- és tömegszer vezeti vezetők, akik erről megfeledkeznek. Megyénk leg­jelentősebb három bányaüze me, a pécsbányai, vasasi és szabolcsi, — ezek igazgatói; Börzsei Mihály, Vándor Ferenc és Szilas László, a bányaüze­mek párttitkárai — Körösi La­jos, Heller András, Lantos Já­nos, Pavlicsek Géza, Győző Je­nő és Uranka János elvtársak, az elmúlt évben szinte semmit sem tettek a patronázsmunka megszervezése, a termelőszö­vetkezetek megerősítése ér­dekében. Elismert dolog, hogy a széntermelési tervek teljesí­tése elsőrendű és sok feladatot ró a pécskörnyéki bányászok­ra, de egy kis jóakarattal ők is találhatnának módot a ter­melőszövetkezetek megsegíté­sére. És ez nemcsak a pécs­környéki bányászokra, hanem a komlói 49. sz. Épitőipari Vállalat múlt évi patronázs- munkájára és azokra az üze­mekre is ‘vonatkozik, ahol még nem értették meg a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek segítését. A termelőszövetkezetek megerősítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye a megye ipari dolgozói­nak és bányászainak is érde­ke. Az elmúlt évi tapasztala­tok, a már megkötött szocia­lista szerződések — amelyek az ipari üzemek és a termelő- szövetkezetek közös vállalását tartalmazzák, — azt mutatják, hogy megyénk munkásosztálya egyre több segítséget kíván A szerkesztőség postájából Köszönjük államunknak Feisőegerszeg államunktól 916 négyzetméter téglajárdát kapott és megszűnt községünk­ben az örökös sár. Eggyel több a közvilágítási lámpa, köny- nyebb a közlekedés. Az 1955- ös évben 20 ezer forintos be­ruházással közkutat kaptunk, mely mindenféle szempontból az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelel. Az idén 150 000 forintos be­ruházással új földművesszö­vetkezeti boltot létesítünk, melyet az első félévben készí­tünk el. Az elmúlt évben Vázsnok korszerű állami apaállatistáliót kapott, körülbelül 40 ezer to rintos beruházással. Varga község az idén 118 000 forintos beruházással villanyt, majd közkutat, és a községfejlesztési alapból 200 méter betonjárdát kap. Láthatjuk, két év óta milyen nagy változások, beruházások történtek községeink életében. Köszönjük államunknak a se­gítséget! GELENCSÉR JENŐ v. b. titkár, Feisőegerszeg Sokezer cigaretta megtakarított dohányból Az anyagtakarékosság és a minőség javítása — a két leg­fontosabb feladat, a Pécsi Do­hánygyárban. 0.8 százalékos dohánymegtakarítást vállal­tunk. A megtakarítást nem úgy kell érteni, hogy keve­sebb dohányt töltünk a szivar- kákba. Ellenkezőleg: arra ügyelünk, hogy a töltés egyen­letes legyen, ne töltsük a szi- varkákat túlságosan szorosra, mert a felesleges dohányt a fogyasztók úgyis kisodorják, — tehát kárbavész. így azzal ta­karékoskodunk, hogy vigyá­zunk a szivarkák egyenletes töltésére. Ennek eredménye­ként a szivarkagyártási osztály januárban, a feldolgozásra ke­rült dohány 2.99 százalékát ta­karította meg ilymódon. Az előkészítési osztályon „Ne taposs a dohányra'-mozgalmat indítottak. Azt a dohányleve­let ugyanis, amelyre rátapos­tak — már csak nikotingyár­tásra lehet felhasználni, — tehát, abból már nem lesz szi­varka. Az előkészítők úgy igyekeztek, hogy januárban a vállalt 0.3 százalék helyett 1.1 százalék dohányt takarítottak meg. Zágoni Dezső. Miért nem kapjuk meg időben a lapokat? Tűrhetetlen, hogy Pécssza- bolcs faluban állandóan déli órákban, illetve délután ka­pom meg a hírlapokat, sőt az is előfordult már, hogy egyál­talán nem kaptam. Hasonló eset másokkal is előfordult. Többször panaszt emeltem a Mchiv-ncl, sőt a Pécsi Rádió­nál is, utána csak annyi vál­tozás történt, hogy néhány nyújtóul -a termelőszövetke­zeti mozgalom fellendítésé­hez. a termelőszövetkezetek E segítségnyújtást azonban még szervezettebbé, még ele­venebbé kell tenni. Ha az üzee mi pártszervezetek a városi és járási pártbizottságok a jövő­ben még több segítséget adnak, a patronálók munkája is gyü- ö’csözőbb lesz. Jelmezbál Drávakeresztúr úttörői nagysikerű jelmezbált ren­deztek. Az ötletes jelmezek derültséget keltettek, az ifjú­ságnak maradandó emléke lesz ez az est. Másnap tanul­ságos mesejátékokat adtak elő, arnelyek ugyancsak nagy tetszést arattak. Az est jövedelméből nyári buda­pesti kirándulást terveznek a pajtások. A jövőben ellá­togatnak a szomszédos köz­ségekbe is és reméljük, ott is meghódítják a nézőket. TEUBEL MÁTYÁS napig rendesen, a reggeli órák­ban hozták ki az újságokat. Jó volna, ha a Mehiv néha ellenőrizné a kézbesítést cs in­tézkedne, hogy a napi esemé­nyekről időben értesülhesse­nek a dolgozók. KRISZTIÁN ISTVÁN Ideje lenne már Múlt év augusztusában vá­lasztották meg Hecks Tibor elvtársat a berkesdi Alkot­mány Termelőszövetkezet elnökének. Családja Faze- kasbodán laJtik és Hecks elvtárs megválasztása óta hol gyalog, hol motorkerék­párral teszi meg az útat a két község között. Ugyan­akkor a szilágyi tanácstit­kárnak Berkesden ran la­kása. Így az egyik elvtárs húsz, a másik öt kilométert tesz meg naponta munka­helyére. Ideje lenne már, ha az illetékes tanácsszervek intézkednének és lakást biz­tosítanának a berkesdi tsz elnökének. POÓC ISTVÁN járási mezőgazdasági osztályvezetőhelyettes. ígéret szép szó... A Rákóczi út 22-ben évek óta a legkisebb hidegben is befagy a vízvezeték. Ez azért van, mert a csöveket mind­össze harminc centi föld ta­karja. Többször szóltunk már Pik-nek: helyezzék el úgy a csöveket, hogy azok ne fagy­hassanak be. Ezt meg is ígér­ték, de 1955-től a mai napig semmit sem csináltak. Január eleje óta a negyedik szom­szédból hordjuk a vizet. Kér­dezzük: mikor lesz már vala­mi az ígéretből? Zgorolecz István Zárt, tiszta büfét az SZTK-ban! Az SZTK-ban van egy büfé, me­lyet a Déldunán­túli Üzemélelme­zési Vállalat tart fenn. Ez nagyon jó! A várakozó be­tegek így minden­hez helyben hozzá­jutnak. De j. i A büfé félig nyi­tott, csak a pult felől zárt. Az ajtó­nyitáskor a kiszol­gálóra csak úgy zuhog a hideg le­vegő. így nem csoda, ha be­bagyulálva topor- zékol a foszladozó, vizes gyékénysző­nyegen. A pulton a sütemények le- takaratlanul, a pult szélén sajt és felvágott, a jég­szekrény tetején tortaszeletek. — Hogy miért nem zárják el? — Nincs hely! — válaszolja a kiszol­gáló. Igaza van. Az ember csak azon csodálkozik, hogy itt, az egészségvé­delem egyik leg­főbb épületében sem figyelnek fel erre a tűrhetetlen állapotra, pedig a faliújságon, felira­tokon fennen hir­detik a tbc elleni védekezést. Vajon nem lehet­ne az SZTK-ban is egy teljesen zárt, tiszta, rendes bü­fé, ahol a beteg dolgozók szíveseb­ben vásárolnának'’ Harvan József Érik a gyümölcs Kisasszonyfán 2. Február 23, csütörtök A kél traktoros, — akikről előzőleg szóltunk — néhány napig hord­ta magánál a belépési nyilatkozatot. Addig, amíg Nemes Tibor rá nem jött arra, hogy a Szabó Mihály-féle Amerika Hangja sugalta tsz-ellenes szólamok az ő becsületes munkáját is ócsárolják. Es ezután tőle akár bömbölhetett is a mé­regkeverő hangzavar, társával, Smudla Ferenccel együtt tagja lett a Bátrak Útjának. A télbe nyúló őszön esőben, sárban fáradhatatlanul szántottak, vetettek. Még az árgusszemü egyéniek földjén végzett munkájukban sem talált senki kifogást. Ha elromlott a gép, éjjel ja­vították, nem vártak másnapig a sze­relőkre. Azt is bebizonyították nem egyszer, hogy érdemesek a párttag jelöltségre. Kérték is, és szerdán este felvették őket a tsz pártalapszervezetbe tagjelöltnek. Szabó József is akkor este töltötte ki a tagjelöltségl ívet. Szabó még egyéni gazda, de azt mondja róla a tsz párttit- kámője: — Nála ez az első lépés. Először akar a párt harcosa lenni, s rövidesen a kö­zös gazdálkodásé is. Potánsz József va­lószínű az utóbbival kezdi. És ha nem tévedek, mindketten a Bátrak Útjába lépnek. Hát igen, — kinek a pap, kinek a papné. Vannak azért olyan gazdák is a faluban, akik inkább a nuir néhány hónapja kitaposott úton haladnak to­vább. De a gazdák legtöbbje úttörő aka - lenni, új csoportban kezdeni elölről Az akarat azonban még nem minden. Abból még nem születik tij termelő­szövetkezet. Csinálni keU, akarni és merni egyszeire. Mert itt van például az egyik gazda, a markáns Smitala János. Minden ötödik mondata, hogy a Búzakalászban annakidején nagyon rossz tapasztalato­kat szerzett. — Az nagyon drága lecke volt — mondja. — Amikor szétszóródtunk, ép­pen elég volt megint valahogy talpra- állnl. No, de miért szóródtak szét? Kiss Fe­renc, a szemközti utcasorból megadhat­ja rá a választ: — Jól álltunk egy ideig, de aztán egyre jobban az lett a gyakorlat, hogy „az az enyém, amit a közösből lopok”. Megválasztottak kérem intézőbizottsági tagnak. Na, gondoltam és meg is mond­tam, hogy körmére nézek a sok lop ka­vicsnak. Es mit gondol, meddig voltam intézőbizottsági tag? Egy napig. Más­nap leváltottak. De Úpyláiszik, csak ezekről a „cudar időkről" mesélt Kiss Ferenc bá­tyánk a nemrég leszerelt katonafiának Mert azt mondta a legény, hogyha az apja tsz-tag lesz, 5 bizony elmegy a háztól. Hát persze, hisz arról nem so- icat hallhatott az apjától, hogy a sellyel Békébe az elmúlt hónapban is harminc­hármán kérték a felvételüket, s java­részt fiatalok. Hogy a rózsafai Kossuth­ban 64 forint volt egy munkaegység, meg aztán a két keze ujjain sem tudná megszámolni azokat a csoportokat a megyében, ahol 50 forint körül osztot­tak. Pedig azt elismeri Kiss Ferenc és Smitala János is, hogy a volt Búzaka lász valóban nem dicső esete ma már annyira a múlté, hogy olyasmi mc már nem ismétlődhet se Kisasszonyfán se a járás más községében. A járási szerveknek az akkorinál összehasonlít- hatallanji! jobb munkája, támogatása és a járás minden csoportjának hol gyor­sabb, hol lassúbb fejlődése — de min­denképpen a fejlődésük — bizonyság erre. Ugyanúgy, mint a járás első szo­cialista községének megszületése — Pei­lend példája. A 14 holdas Kiss bácsi is hangoztatta a szinte minden egyes kisasszonyfai gazdától hallható szót, hogy a „magam­fajta juakkal”. De ha mindenki ezt mo..lja, kik akkor a „másfajtdjuak”? — Jó, hát természetesen — hagyják aztán helyben — az emberek sehol se egy­formák. Az is természetes, — mégha van is némi önteltség a Idsasszony fizlak egy- részében — annak csak öríi’Hi lehet, hogy jó gazdának érzi itt °mindenki magát. És javarészt azok is,' — derék, szorgalmas, dolgozó parasztok. No, persze kevés az olyan igyekvő gyorskezü asszony a faluban, amilyen Vajda György né, aki ha estig nem, hát éjjel fejezi be a munkát a mezőn. De a nyolc holdon mindenkor rendnek kell lennie. Még akkor is, ha a férje (ő a „mozis" és a környéket is járja) csak ritkán ér rá. Az asszony a földről ítéli meg a gazdatársait és társnőit, s ebben nem ismer tréfát... És ilyen asszonyok kellenek a közösbe. De ott a helye már a kezdet kezdetén Zlmmermann Gyulának is, mégha más is a véleménye: — Nem vagyok én vonzóerő. Saját lovam sincs, a hét hold OF A földemmel legyek az elsők között7 Ha megalakul és bevesznek, szívesen csatlakozom. ... de elriasztani nem akarok senkit. Felesleges az ilyen atSfioJa om. ■ Ól ismerik Zimmermann Gyulát a la­tiban, tudják, hogy olyan ember ő. aki- JJfjLíí tenyere és a jég hátán Is megél. Hát akkor a termelőszövetkezet- oem? W. !r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents