Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
4 \ APU t*M nsVIRüM H # (Atfcú&ú'bt toíő'lcO’H' • •» Az első napokban még neveltek az emberek, amikor meglátták, hogy autóbusz megy a villamossíneken a pályaudvar és a Széchenyi tér között. Most már megszokták ... Hozzátartozik a város téli képéhez. Ez az idei hófúvásos, szeles tél sok kalandot, mégtöbb bosszúságot okozott a gépkocsi- vezetőknek. A MAVAUT udvarán, mindjárt a bejárat mellett rajzos karikatúrák jogják meg az embert: Az egyiken az elakadt autóbusz előtt tűz lobog, s riadt farkasok menekülnek égő bundával. A másikon csutarakás mellé húzódó emberek melegednek és várják a segítséget. Hogy a harmadik képen mi van, arra már nem emlékszem, mert közben még egy esetet hallottam Dede Sándor elvtárstól, a MÁVAUT forgalmi osztály vezetőjétől. 19-én, vasárnap este a pécsi színészek tájelőadáson voltak Módos József gépkocsivezetővel. Az autóbusz kuplungja elromlott, s kint éjszakázott az egész tájszínház. A mentőkocsi éjfélkor kiment ugyan a művészekért, de hajnal helyett hétfőn reggel értek be a városba. Még szerencse, hogy volt velük néhány lapát is, így aztán kiáshatták a kocsit a hófúvásból. Még most Is, egy héttel a nagy hóvihar után szokatlanul nehéz a közlekedés. Az utak jegesek, csúszósak. A legtöbb helyen, mint például a Pécs- komlói útvonalon is nem volt letakarítás közvetlen a vihar után, s így az állandóan közlekedő kocsik mély keréknyomot vágtak a hóba, s az most megfagyva rendkívül megnehezíti az előzést és a kerülést. Például kedden reggel a vasasi tanácsház előtt az egyik Komlóról jövő Ikarusz és a városi járat találkozott. Kerülték egymást, s az Ikarusz belefaralt az árokba. Még szerencse, hogy baleset nem történt. Ebben a nehéz időszakban különösen hasznos volt a gépkocsivezetők sokévi tapasztalata, nagy gyakorlata. Ennek köszönhető, hogy nem volt szerencsétlenség a veszélyesebb szakaszokon sem. Márfi István gépkocsivezető, a komlói vonal népszerű Pista bácsija külön kérte, hogy hagyják a legrosszabb helyen, a komlói autóbusznál. Hogy Márfi elvtárs mire vállalkozott, csak azok tudják igazán értékelni, akik naponta bejárnak Komlóról és látják a sok keresztben álló, árokbacsúszott autóbuszt, mentőkocsit, teherautót, stráfkocsit, amelyek napközben tarkítják az utat. ö különben most Szegeden van. A uozsat vitte a szegedi mérkőzésre. A sportolók kérték a vállalatot, hogy lehetőleg Pista bácsi menjen velük, mert tudják, hogy akkor nem lesz semmi baj. Márfi elvtárshoz hasonlóan Csirke György február első 10 napjában 170 órát volt kocsin, Halász János pedig már 300 órát ment ebben a hónapban, s megsértődne, ha nem bíznának rá nehéz távolsági utat. A nehéz napokban a vállalat egész kollektívája kivette részét a munkából. Szabó Béla igazgató elvtárs például személyesen vezetett minden mentést, akár éjszaka, akár nappal kellett menni a bajbajutott kocsikért. Az irodai dolgozók pedig felcsákányozták a vállalat jeges udvarát, s elhordták a jeget a vásártérre. Legnehezebb helyzetben azonban a szerelők vannak, mert annak idején a néhány kocsihoz épített szerelőcsarnokban most száznál is több kocsit kellene javítani, ellenőrizni. — Ez lehetetlen. így a legnagyobb hidegben is kénytelenek voltak a szabadban dolgozni. S ha van is védőital, meg vattaruha, de a kezük bizony érezte, hogy foga van az időnek. A nagy havazások napjaiban, de még most is állandó inspekciózás van a vállalatnál, s készen állanak a mentőkocsik az azonnali segítségre. Az inspekciós szolgálatot Dede Sándor elvtárs a forgalmi osztály megbízott vezetője és Molnár István, a műszaki osztály vezetője látja el. Mostanában egyre inkább enyhül az idő, s a gyakori napsütések a közelgő tavaszt jelzik. Reméljük, hogy pár nap, s már csak emlék lesz az a sok bosszankodás, idegeskedés, ami annyira jellemezte az elmúlt napokban a megfeszített, nehéz munkát. Tél a Zengő alján Az elmúlt hetekben városban, falun egyaránt megpróbálta az embereket a kemény hideg. A Mecsek hegyei ugyan felfogtak valameny- nyit az északról süvöltő hideg szélből, de mégis jutott elegendő hó és hideg a Zengő aljába is. A Zengőaljai Állami Gazdaság szilágypusztai üzemegységében leginkább az állat- állomány, az istállóba kötött szarvas marhák érezték meg a kemény időt. Illetve csak érezték volna, ha időben és gyorsan nem gondoskodnak róluk gondozóik. Az állami gazdaság istállóiban ugyanis vízvezeték és önitató berendezés van, amely a váratlan és szokatlan nagy hidegtől befagyott. Ezzel megszűnt az állatok automatikus itatósának lehetősége és a kézzel való vízhordás sokszoros munkát rótt a gazdaság dolgozóira. De néhány nap alatt kijavították a megfagyott vezetékeket és az itatóberendezések ismét jól működnek. Rippszám Ádám főállattenyésztő és Varga Mihály állattenyésztési brigádvezető, aki egyben Szilágypusztán párttitkár is. nemcsak ezzel dicsekedhet. Ezelőtt néhány hónappal elég szomorú képet mutattak a szilógypusztal tehenészet tejtermelését jelző grafikonok. Azóta jelentősen megjavult a helyzet és az egykori három és fél literes fejési átlag helyett ma már 6.2 liter tejet fejnek átlagban. Zengőaljára azonban még nagy feladatok várnak, hisz az őszi mélyszántásban súlyosan lemaradtak. Az akkor elkövetett hibákat most télen nem hozhatják helyre, de a reggelenként kisütő nap már a tavasz közeledtét jelzi, amikor a Zengő alján temet megindul a munka, reméljük, éppen olyan lendülettel, mint ahogy elhárították a tél okozta bajokat. Kétszázötven mázsa dara A földművesszövetkezetek olajcseretelepei az elmúlt év szeptemberétől február 15-ig 1 057 mázsa olajat, 698 mázsa szappant és 2 445 mázsa napraforgódarát osztottak ki a tér melók között. Most újabb fe’ adat vár a földművesszövc« kezeti olajcseretelepekre, f szerződéses bikaborjútenyész- tők ugyanis napraforgódat 'uttatásban részesülnek. Ezt e iárandóságot a fmsz-ek olpt- cseretelepei ellenértéktéríté' nélkül osztják ki a szerződő«' "’szdák között. Az akció kerekben a megyében 250 reá''”' darát szó1 gáltatnak majd ki. Áthelyezik a pécsi totó-irodát A Kossuth Lajos utca 8. sz alatt lévő Totó-Irodát február 27-én, hétfőn a Színház tér ? szám alatti helyiségbe helyez1 át az Országos Takarékpénztár pécsi fiókja. Az új helyiséget hétfőn délután ünnepélyes keretek között adják át. A barátsági hónap vándor zászlajáért A szigetvári járás MSZ'f elnöksége versenyt indított a járási elnökségek között az idei Magyar-Szovjet Barátság Hónap vándorzászlójának elnyerésére. A versenyt aszerin értékelik, hogy a barátság' hónap ideje alatt a versenyzők mennyit valósítottak meg munkatervükbő1, hány helyen rendezik meg a Szovjet Me zőgazdaság Hetét és a Vidám Falusi Heteket, miként ismertették az SZKP XX. kongresszusának határozatát és a nemzetközi eseményeket, végű’ mennyivel emelkedett a tag- 1 étszám. A verseny ápri11' 4 ig tart. Vidám falusi hetek A Baranya megyei tanáé: népművelési osztálya február 26-tól március 3-ig vidám fa lusi heteket rendez a megye községeiben. Ennek célja, hogy a téli hónapok alatt a tanulságos szovjet mezőgazdaság" előadások mellett vidám szórakoztatást is biztosítson, és a dolgozó parasztság köréber erősítse a magyar-szovjet ba rátságot. Több vagon nyers konyhabútor A napokban több vagon 145- is, 160-as és 165-ös méretű nyers konyhabútor érkezett Pécsre a Deák utcában léve" Bútorértékesítő Vállalathoz A nyers konyhabútorokat e vállalatnál befestik és méri' forgalomba hozzák. Jelenleg mintegy 20 festett konyhabútor garnitúra van raktáron Ezeket 2104—2706 forintos áron hozzák forgalomba. — Ugyan csak a napokban érkezet' meg a Pécsi Faipari Kisipar Szövetkezet készítménye, tíz darab fényezett Pa1 óta b.áU' szobabútor. Ennek ára 8070 fo rint. Levelet kaptunk a napokban. Levelet kaptunk a napokban Gurbács István, a Viz- üzem üb. elnökének és Pán czél Ottó, a HVDSZ terűiéi bizottsága munkavédelmi fe jelősének aláírásával. Mint egy 40 sorban állástfoglalna Nusszer Pétéi elvtársnak, a február 18-i számban megjelent „ A kemény fagy” cím levelével szemben. Rövidé megírjak, mi jar a kubikosou nak: „Egy öltöny munkaru ha, bakancs, bakancstalpalás sapka, védőruhaként pedig esőköpeny, gumicsizma, ír- hamellény”. Igaz is, hogy mer ezekután Nusszer elvtárs még kesztyű- is kérni. Itt van fehérre feketén: mi jár. A kesztyű közte van? Nincs. Nos? Arra hivatkozik, hogy a dermesztő hidegben megfagyott a két ujjj.? Hm, ez igaz. De a papír ... Nézzük csak a papírt! így folytatódik a levél: „A kollektív szerződésben megjelölt juttatásokon kívül csak abban az esetben részesíti a vállalat a dolgozót, ha a munkakörülmény, a dolgozók egészségi állapota, vagy valamely más alapos ok indokolttá teszi”. Helyben vagyunk. Éppen erről van szó. Vagy talán nem elég indok egy pár kesztyű kiutalására, hogy a szóbanforgó kubikosok 36 órán át dolgoztak egyfolytában mínusz 20—25 fokos hidegben, amikor a levél szerzői valószínűleg jólfűtött szobákban várták a napsütést?! Azt írják a továbbiakban. „Eddig is kiadtunk 75 pár kesztyűt és panaszos kérelme után 20 pár kesztyű érkezett raktárunkba, hogy adott esetben használhassák a dolgozók ...” Hát ami azt illeti, az eset adott, csupán a kesztyűre várnak még ma is — egy héttel a cikk megjelenése után — a dolgozók. Eddig még megértjük a levél szerzőit. Akiknek szemére vetik, hanyagságukat, mentséget keresnek. De ami következtetést levonnak eszmefuttatásukból — az felháborító. Ezt írják: „ ... a követkéz Tőkben arra is számíthatunk oanaszos cikkéből következhetve, hogy teljes ellátást kérnek és a' fizetést zsebpénznek szánják”. Nem, tisztelt levélírók! 5nÖk rosszul ismerik a dolgozókat. A Vízművek kubikosai és szerelői, akik ha kell, háromszoros műszakot teljesítenek egyfolytában, míg önök mosakodni próbálnak, nem kérnek kegydi*at. Keményen és sokszor hősiesen megdolgoznak azé " a pénzért, amit kapnak Oe ami megjár nekik, amitől egyesek felelőtlen és cinikus nemtörődömséggel megfosztják őket — azt követelik még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik! Csodálkozunk, hogy a levelet éppen az üb. elnök :rta alá, akinek nemcsak emberi, hanem hivatali kötelessége is lett volna a munkások érdekeinek, jogainak megvédése. Ha a vállalat elrendeli, hogy mínusz 20—25 fokos hidegben is dolgozzanak a munkásai, gondoskodjék arról is, hogy ez ne menjen egészségük, testi épségük rovására. Erre felhívni az igazgató figyelmét — ez lett volna az üb. elnök kötelessége. Nem lepődnénk meg ezekután, ha a dolgozók így tennék fel a kérdést: teljesiti-e ez az üb. a kötelességét? Megvédi-e a mi jogos érdekeinket? — S ennek megfelelően határoznának. Űj technológia az Agráriában... Az Agrária Keményítőgyárban a keményítő készítésénél a durva és finom hengereken átsajtolt kukoricát, amely ilyenkor már csípősszagú moslék, hosszú, 24 méteres facsatornákba engedik, hogy a keményítő a csatornák alján leülepedjék a zavaros folyadékból. Az ülepedés után 80—100 mázsa keményítő vár kiszedésre, amit itt a gyárban kiásásnak neveznek. Ezt a kiásást nehéz fizikai munkával végzik. Kis rövidnyelű, súlyos falapáttal, féloldalasán állva a csatornák mellett szedik ki a tapadós, súlyos keményítőt. Ezt a munkafolyamatot gépesíteni fogják. Az elmúlt napokban a Demecseri Keményítőgyárból két hidrociklont hoztak ide Pécsre, hogy kísérletezzenek vele. Ahogy Bojtár Rezső elvlárs a vállalat igaz catója és Bach János főművezető elmondja, minden remény megvan arra, hogy a gépi berendezés használható lesz itt, ahol kukoricából készítik a keményítőt. Deme- eserben ugyanis az volt a helyzet, hogy a hidrociklon szűk nyílásai eltömődtek a sűrűbb, durvább, burgonyából nyert keményítő kiválasztásánál. Ott tehát nem tudják alkalmazni ezt a külföldön is nagyszerűen bevált új konstrukciót, de talán itt több eredménynyel jár. A hidrociklon működése nem más, mint a centrifugális erő felhasználása a kukorica-mosléknál a keményítő, fehérje és víz különválasztására. A hidrociklon előnye, hogy megszűnik a nehéz fizikai munka, folyamatosabbá válik a keményítőgyártás, s körülbelül 20 százalékkal nő a termelékenység is. Emellett ugyanannyi nyers anyagból több keményítőt nyernek, vödig a kukoricából 86 —87 százalék keményítőt készítettek, s hidrociklonnal elérik a 95 százalékos kihasználást is. „Hogyan neveljük az ifjúságot?’“ címmel 1954 őszén e lap hasábjain széleskörű vita indult. E vita során vázlatosan ismertettem néhány gondolatot a gyermekek és fiatalkorúak züllésével és bűnözésével kapcsolatban. Igyekeztem a gyakorlat, a napi tapasztalat alapján a jelenség okait, forrásait nagy általánosságban megjelölni. Említést tettem a családi környezet hiányáról, a rossz családi környezetről és a helytelen, a felületes és fogyatékos családi nevelésről. Most a szerteágazó, bonyolult és az igen mélyen gyökerező okok közül a legutóbbival szeretnék kissé részletesebben foglalkozni. Mi indított éppen erre? — teszik fel talán többen is a kérdést. Válaszolok: Az utóbbi évek statisztikai adatait vizsgálva szembetűnő, hogy a fiatalkorú és gyermekbűnözők igen nagyszámban kerülnek ki az ú. n. „rendes családi környezetből“, ahol látszólag nem beszélhetünk ..sérült." családról, ahol a gyermek, a fiatalkorú apa és anya nevelése alatt áll. Igen sok szülő bűnösen elhanyagolja gyermekeit. Nem a legsúlyosabb eseteket érintem, am;kor a szülök közvetlen okozói annak, hogy gyermekeik a züllés fertőiébe jutnak. — Az ilyen szülőkre büntetőtörvényeink teljes szigorával sújtunk le. A SZÜLŐK FELELŐSSÉGE Közvetett módon, szinte észrevétlenül a legsúlyosabb károkat a szülők nemtörődöm magatartása, a legszükségesebb nevelés és legelemibb felügyelet elmulasztása okozza. Elismerem, — különösen nagy elfoglal tságú dolgozó szülőknél, — jelentős erőfeszítéseket, türelmet és törődést igényel, hogy gyermekeiket kellően ellenőrizzék. velük egyéniségüknek megfelelően, legcélszerűbben és leghatásosabban foglalkozzanak. Sajnos, a hiba ott van, hogy sokan még az adott lehetőségekkel sem élnek. A felügyelet nélkül maradt gyermekek kerülnek leg- hamairább az utcára, ezek a gyermekek sodródnak legköny- nyebben rossz társaságba. — Ilyen esetben már igen nehéz a megállás a lejtőn, különösen, ha a gyermekekben a szülői nevelés még a legelemibb erkölcsi gátlások kialakítását is elmulasztotta, vagy az iskolai nevelés eredményeit káros módon lerombolta. Gondoljunk csak ezekre „az utcára került” csatangoló gyermekekre. akikben előbb érvényesül egymás felé a „rossz” hatása, akiknek szertelen serdülőkori fantáziájában a kor- látné'knui-*^ érzete és tudata a legnagyobb szabadosságot szüli. Ebben az állapotban a fegyelemnek még parányi szikrája is kialszik, elsekélyesed- nek a családi és Iskolai nevelés megszerzett értékei, elpattannak a helyes, a jó magatartás irányító vonalai. Kialakul a felelőtlen, hányaveti. sokszor nyegle magatartás, elvész az egymás iránti megbecsülés, hamar meginog a talaj a lábuk alatt az ezernyi kísértő alkalom folytán és biztosan sodródnak a lejtőre. A felügyelet nélkül maradt, elhanyagolt gyermekek soraiból kerülnek ki igen nagy számban a társadalmi és személyi tulajdon fosztogatói, az. áruházak, piacok, vásárok, várótermek és autóbusz megállóhelyek zsebtolvajai, a könnyű pénzszerzési lehetőségek „avatott bajnokai”. Ilyen esetben erőteljesen kialakul e gyeremekkben a rombolásra való hajlamosság, mert éppen az a szülői ellenőrzés, felügyelet hiányzik, airiely a gyermekekben duzzadó energiákat hasznos és jó irányba terelni, felhasználni hivatott lenne. — Gondolnak-e a felelőtlen szülők — csak találomra ragadok ki egypár esetet — a tönkretett kö7' :1á«ításra. ■ a ■••ívb'^rélőfül- kékre, a terek összetört padjaira, a letaposott és kitördelt fákra, parkokra, kidöntött kerítésekre. stb... A felügyelet hiánya még a jószándékú és alapjában nem romlott gyermekeket is a bűn útjára sodorhatja. Eszembe jut az a fiatalkorú, akinek szülei mindketten esti műszakban dolgoztak és a szabadonha- gyott gyermek „cowboy öv" megszerzése érdekében kirakatot fosztott ki. E szülőknek egyetlen egyszer sem jutott eszükbe, hogy vak bizalmukon kívül csak egyszer is meggyőződjenek, vajon mivel, hogyan és főleg hol tölti el szabadon- ha°vott gyermekük estéit. Egy másik súlyos „kórokozó“ a helytelen szülői nevelés, ez szá mos züllés és bűnelkövetés eredője. Ha ezt a kategóriát boncoljuk, számos esetben találkozunk „zsarnok" szülőkkel, akik oktalan magatartásukkal eltávolítják gyermekeiket maguktól, pokollá teszik otthonukat és csodálkoznak, hogy gyermekük az utcára került. Sok szülő nem gondol arra sem, hogy gyermekei legelemibb szükségleteit kielégítse, holott tehetsége megvan hozzá. Az a szülő van előttem, akinek gyermeke azért lopott sorozatosan, mert a szülők egyetlen esetben «cm gondoskodtak arról, ho overmekük moziba mehe""'", vagy néha szükségszerűen megkívánt édességhez jusson. Ez az apa még a kihallgatása során .’em volt hajlandó gyermeke .lyen- irányú elemi szükségleteit tudomásul venni, nem döbbent rá arra, hogy az egyébként kifogástalan maga tart ású gyermek ezért lépett a bűnözés útjára. Gyakori eset az is, hogy a szülők elmulasztják a gyermekben már korán jelentkező és felismert vadhajtások nye- segetését. Egyik anya a legtermészetesebben mondotta el. hogy ő már régen észrevette, azt, hogy leánya hazulról rendszeresen lopkod, de nem tartotta szükségesnek, hogy emiatt nevelőleg és hatásos módon felelősségre vonja. — Ugyanez az anya megdöbbent viszont azon. amikor hallotta, hogy 15 éves leánya munkahelyén. mint küldönc, sorozatosan sikkasztotta el munkatársai által rábízott pénzösszegeket. Vajon ilyen szülői magatartás mellett kialakulhatott-e ebben a leányban a legelemibb erkölcsi gátlás? Sok fiatalkori bűncselekmény okozója a helytelen és káros szülői példamutatás, — Szabad legyen Makaremkot idéznem: „Ne higyjük. hogv csak akkor neveljük a gyermeket, amikor beszélgetünk vele, amikor oktatjuk, vagy parancsolunk neki. Nem, — étetünk minden pillanatában neveljük, még akkor is, amikor nem vagyunk otthon, ahogy öltözködünk, ahoev masokkal másokról beszélőnk, ahogy örülünk, vagy szóm őrködünk, ahogy barátainkkal, vagy ellenfeleinkkel érintkezünk, ahogy nevetünk, v m újságot olvasunk, — mindez hatással van gyermekeinkre."" E sorok ötlöttek fel bennem amikor egy anyától azt ké’vle*- tük, hogy egy jószándékú i"1- gyelmezteités miatt ocsmány. trágár szavakkal egy Idős asz- szonyt sértegető leánya hol tanulta ezt a beszédmodori ? c ekkor az anya ugyanolyan durva, közönséges, drasztikus szavakkal támadt a 'tavára - magyarázat helyett. Felteszem a kérdést: vajon nem a szülő1 környezetben szívta magába e gyermek megvetendő beszédstílusát? Ezek az eseteik a könnyebben „gyógyítható betegségek" okozói. Itt még megvan a ..8'’é- gyuláshoz“ oly fontos «/.ülői környezet, csak az kell hogy a szülők is rájöjjenek a betegség okaira.ét ők maguk ill- janak a „győoyitókr soraiba. Több felelősséget, több megértést kell kémünk a szülőktől, nevelni keif, fel kell rázni azokat a szülőket, akik éppen e fontos kötelezettségüket eirnu- 'us. tták! TAMÄSFY JÓZSEF fiatalkorúik bírája.
