Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

mÁctmaarÁinxrEEVEfüLJETE«7

DUNÁNTÚLI

M DP BARANYA MEGYEI BÍZÓT T/AC AN A K LAPJA

XIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM ARA: 5« F.LLÉR VASÁRNAP, 1956 FEBRUÁR 26

A MAI SZAMBÁN:

Tettyei fiúk. (2. o.) — Vita a kollektív vezetésről. (3. o.) — Kitüntették a jó munkát végzett földmüvesszövetkezeti dolgozókat. (3. o.) — Uttalan utakan. (4. o.) — A szülők felelőssége. (4. o.) — Baranyai Mezőgazdász. (5. o.) —

Csányoszrói emberek között. (6. o.) — Színházi jegyzet. (6. o.)

Ma kezdődik

a szovjet mezőgazdaság hete

A már hagyományos magyar —szovjet barátsági hónapok idén új színfolttal gyarapódtak — február 26 és március 3 között első ízben kerül megrendezésre a szovjet mezőgazdaság hete. A hét minden rendezvénye, megmozdulása egy célt szolgál: megismertetni népünkkel a szovjet parasztság életét és ízelítőt adni abból a szinte óriásokhoz méretezett feladatokból, melyeket a hatodik ötéves terv állít a tizenhat köztársaság sok dicsőséget kivívott kolhozparasztsága, szovhoz-munkássága, traktorállomási dolgozói s mező- gazdasági szakemberei elé.

„Mindenkor példaképünknek tekintettük és a jövőben is példaképünknek tekintjük a Szovjetunió Kommunista Pártját” — mondotta Rákosi elvtárs a XX. kongresszust üdvözlő beszédében. Ezek a szavak magukban foglalják a mi dolgozó parasztságunknak azt a véleményét is, hogy saját jövőjét látja megtestesülve és kiterebélyesedve a szovjet falvak, a kolhozparasztság boldog jelenében. Nagyszerű ez a jelen! Láttunk sok szépet és jót megélt magyar gazdászokat, akik visszatérve a moszkvai kiállításról, csak felsőfokokban találtak jelzőket a kint látottak méltánylására. Hosszú ideig megközelíthetetlen baranyai egyéni gazdák mihelyst parasztküldöttként saját szemükkel látták azt, amit addig csak-újságokból olvastak hitetlenkedve — hazatértük után nemcsak szövetkezeti taggá, hanem termelőszövetkezet szervezőkké is lettek. Mégis, ha ennyire magával ragad a Szovjetunió példája — elmond- hatjuk-e már, hogy népünk eléggé ismeri a kommunizmust építő ország parasztságát? Korántsem: legtöbbünk ismerete csak nagyon felszínes még. A szovjet mezőgazdaság hete erősítse az egymás megismerésének eltéphetetlen baráti szálait is.

Az elmúlt években sokszor melléfogtunk a szovjet mező- gazdaság ismertetésével, elhallgattuk azokat a hibákat, melyek a szédületes fejlődés mellett is felbukkantak A kolhoz rendszernek nincs szüksége a lakkozásra. A Szovjetuniónak, a szovjet mezőgazdaságnak nem azok az igazi barátai, akik dicshimnuszokat zengtek például a mezőgazdasági tervezés ottani rendjéről és zavartan elhallgattak, amikor azt a kolhozokban, szovhozokban jobbal cserélték fel, hanem azok, akik széleskörben propagálják az újat s azt vizsgálják; mit vehetnénk át belőle mi is, hogyan gyorsíthatná meg nálunk is ez a gazdálkodás jövedelmezővé tételét. Tanulni a szovjet mezőgazdaságtól nem egyenlő azzal, hogy másoljuk le még homlokegyenest ellenkező körülmények között is módszereiket, fogásaikat — mint tettük azt például a gyapottermelés minden áron való termesztésével a megyében — mert ez nem a szovjet módszerek őszinte elterjesztésére, hanem

lejáratásukra vezet. Alkalmazzuk a tőgymasszást, a többszöri fejést, ahol jól tejelő jószágaink vannak — de ne próbáljuk meg ezzel mindjárt a takarmányozást is pótolni. Tanulni a Szovjetuniótól annyit jelent, hogy tapasztalataikat magunkévá tesszük, magunkévá úgy, hogy azokat a magunk viszonyai között a legsikeresebben alkalmazhatóvá tesz- szük. Nem adhat eleget a magyar mezőgazdaság fellendítéséhez az a szakember, aki nem tanulmányozza szüntelenül ezeket a módszereket s nem teszi azokat számunkra is hasz- nosíthatóvá. Viszont: ártanak ügyünknek azok, akik a már kikísérletezett .és bevált szovjet módszereket — mint ez a Bredjuk féle gyorscséplés esetében történt — elkallódni hagyják s nem küzdenek általános alkalmazásukért.

A Magyar—Szovjet Társaság az állami és társadalmi szervekkel karöltve gazdag és változatos programot állított ösz- sze a Szovjet Mezőgazdaság Hete alkalmából. Valamennyi járásban vándor-képki állítás várja a látogatókat és sok községben, valamint minden ezüstkalászos tanfolyamon, a gépállomásokon és állami gazdaságokban külön előadásokat tartanak önkéntes előadók, szakemberek. Négy AG-ban — Sátorhelyen, Csobokapusztán, Siklóson és Bolyban élmény- beszámolót tartanak Szovjetunióban járt szakemberek, a pécsváradi járásban pedig minden napra esik egy-egy esemény. Akkor kamatoznak igazán megfelelően ezek a rendezvények, ha lehetőleg mező- gazdasági szakembereket kérünk fel mindenütt előadónak, akik nemcsak a szakmai kérdésekre képesek választ adni, hanem előadásukat mindjárt összekötik a tavaszi munkára való felkészüléssel is.

A szovjet mezőgazdaság hete jelentse egyben azoknak a baráti kapcsolatoknak felelevenítését is, amelyeket meleg visszaemlékezéssel ápolnak minden helyen, ahol megyénkben a különböző szovjet' mező- gazdasági küldöttségek, vagy szaktanácsadók megfordultak. Ne rösteljék a fáradtságot — írják meg a Szovjetunióban élő ismerőseiknek — mennyire haladt előre termelőszövetkezetük, állami gazdaságuk, gépállomásuk az utolsó találkozás óta, kérjenek tőlük bátran tanácsokat — a szovjet emberek mindig készek segítséget nyújtani. Tanulságul álljon itt Ko- dinyec professzor levele, melyet elutazása előtt intézett a Dunántúli Napló Szerkesztőségéhez: „ígérem, hogy a távolság nem fog elválasztani bennünket. írni fogok munkámról s a magyar tudomány sikereit és eredményeit terjeszteni fogom. Tovább tartom a kapcsolatot Önökkel és kérdéseikre, érdeklődésükre szívesen fogok válaszolni”i

Szolgálja a szovjet mezőgazdaság ma megnyíló hete az eltéphetetlen magyar—szovjet barátság további erősödését!

Megérkezett az úttörőegyüttes

Nagy örömük volt szombaton délután a pécsi úttörőiknek, akik az állomáson dobszóval és virágokkal köszöntötték a DISZ Központi Vezetősége úttörő együttesét. A több, mint 100 tagot számláló együttes ma délelőtt fél 10 órakor fellép a Pécsi Nemzeti Színházban, Ezt

a jutalomműsort a Pajtás szerkesztősége és a DISZ városi bizottság azoknak az úttörőknek adja, akik a félévben jó eredményt értek el a tanulásban.

Az úttörő együttes mellett fellép Korcsák János lengyel bűvész és a Pécsi Nemzeti Színház több művésze is.

Végétért az SZKP XX. kongresszusa

Moszkva (TASZSZ)tA Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa február 25-én a Kremlben befejezte munkáját.

A záróülésen a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves terv irányelveit.

A kongresszus meghallgatta

J. I. Gromovnak, a szavazat- számláló bizottság elnökének közlését a központi pártszervek megválasztásának eredményéről. A küldöttek hosz- szantartó tapssal fogadták a központi pártszervek egyhangú megválasztásáról szóló közlést.

N. Sz. Hruscsov az elnökség

nevében határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot.

Az ülésen elnöklő Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának napirendje kimerült és berekesztette a kongresszust. A kongresszus küldöttei felemelkedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az Internacionálét. Az ülésteremben viharos éljenzés tört ki, felkiáltások hangzottak: „Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja!“ „Éljen a lenini Központi Bizottság!“ „Éljen a leninizmus!“

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai

Avhimovics N. J., Alferov P. N., Andrejev A. A., Arisz- tov A. B., Baba je v Sz., Bajba- kov N. K., Beljajev N. J., Be- nyegyiktov J. A., Bescsev B. P., Dobrovnyikov N. I., Bojcov I. P., Brezsnyev L. I., Brezs- nyev D. D„ Bulganyin N. A., Vannylkov B. L., Vasziljev- szkij A. M., Volkov A. P., Vo- rosilov K, J., Voronov G. I., Gajevoj A. I., Gafurov B., Gorcsajev F. Sz., Grisin V. V., Grisin I. T., Gromiko A. A., Danyijalov A. D., Gyemen- tyev P. V., Gyenylszov G. A., Gyerjugin B. I., Dzsavahisvili G. D., Doronyin P. I., Dudorov

N. P., Jenyutyin G. V„ Jef- remov M. T., Jefremov L. N., Zsegalin I. K., Zsukov G. K., Zavenyagin A. P„ Zagyemid- ko A. N., Zverjev A. G„ .Ignatov N. G., Ignatov N. F., Ing- natyev Sz. D., Kabanov I. G., Kaganovics L. M., Kalnberzin

I. E., Kalcsenko N. T., Kapitonov I. V„ Kirilenko A. P„ Kiricsenko A. I., Kiszeljov N. V., Klimenko V. K., Kobeljev B. N., Kovrigina M. D., Kozlov F. R. Koluscsinszkij J. P., Konyev I. Sz., Kornyejcsuk A.

J. , Korotcsenko D. Sz., Koszi- gin A. N., Kuznyecov V. V., Kunajev D. A., Kuusinen O. V., Kucserenko V. A., Kebin I G., Larionov A. N., Laptyev N.

V„ Latunov I. Sz., Lebegyev I. K„ Lubennyikov L. I„ Mazurov K. T., Malenkov G. M., Malinovszkij R. J., Malisev V. A., Markov V. Sz.

Marcsenko I. T., Mackievics V. V., Mzsavanadze V. P„ Mi- kojan A. I„ Mityin M. B., Mi- hajlov N. A., Molotov V. M„ Moszkvin V. A., Moszkalenko

K. Sz. Muratov Z. I., Muszta- f.ajev I. D„ Muhitdinov N. A., Naszriddinova J. Sz., Organov N. N., Pankratova A. M., Pa- tolicsev N. Sz., Pegov N. M„ Pervuhin M. G., Tetuhov K. D., Podgornij N. V., Poljan- szki j D. Sz., Ponomar jev B. N„ Ponoramenko P. K., Poszpje- lov P. N., Prokofjev V. A.

Puzanov A. M., Piszin K. G„ Ragimov Sz. G. J., Razzakov I. R„ Rumjancev A. M.. Sra- burov M. Z„ Szergyuk Z. T„ Szeröv I. A., Sznecskusz A. J., Szokolovszkij V. D„ Sztahnr- szkij M. M., Sztrujev A. I., Szuszlov V. M., Szuszlov M. A.

Tevoszjan I. F., Tyitov V. N. Tyitov F. J., Tyihomirov Sz. M., Tovmaszjan Sz. A., Usz- tyinov D. F., Furceva J. A., Hvorosztuhin A. I„ Hrunyi- csev M. V., Hruscsov N. Sz., Csemisev V. J., Svernyik N. M„ Seljepin A. N„ Sepilov D. T., Skolnyikov A. M-. Stikov T. F., Jugyin P. F., Jakovlev I. D„ Jasznov M. A.

Az SZKP Központi Bizottságának póttagjai

Andrejeva N. N„ Bagramjan I. H., Birjuzev Sz. Sz., Bo- riszov Sz. Z., Bubnovszki N. D., Bugyonnij Sz. M., Butuzov Sz. M., Voronov F. D., Ga- nyenko I. P., Glebovszkij G. N., Gorbatov A. V., Gorskov Sz. G., Grecsko A. A., Gre- csuha M. Sz., Grisin K. N„ Grisko G. J„ Gromov J, I., Gurjejev N. M., Digaj N. A., Jevszejenko M. A., Jeljutyin V. P., Jepisev A. A., Jeremen- ko A. I., Zsavoronkov V. G., Zsigarjev P. F., Zsimjerin D. G., Zsukov K. P., Zsűrin N. I., Zakurdajev V. I., Zamcsev- szkij I. K., Zarubin G. N.,

Zolotuhin G. Sz., Zorin V. A.. Zotov V. P.p Ivascsenko O. I., Iszljukov Sz. M„ Iskov ti. A., Kazanyec I. P., Kalmikov V. D..' Kanunnyikov M. J.. Ka- raszjov V. J., Klimov A. P„ Kovalj K. I., Kozlov A. I., Kozlov V. I„ Komarov P. T., Komjahov V. G., Konsztan- tyinov F. V., Kornyijec L. R., Koszov V. V.

Kosztouszov A. I., Krahmal- jev M. K., Kumikin P. N., La- cisz V. T., Libacsev I. A„ Lobanov P. P., Loginov Sz. P.. Lomako P. F., Lunyev K. F„ Lucsinszkij A. A., Likova L. P„ Makszarev J. J.. Malik J.

A., Melnyikov L. G., Melnyi- kov R. J., Menysikov M. A., Milarscsikov V. P., Mjuriszep A. A., Najgyek L. I„ Nyegyel- jin M. I., Nyefcdova O. I., Nyikityin P. V., Noszenko I. I., Orlov G. M., Orlovszkij K. P.

Osztrovityanov K. V., Pavlov D. V., Paleckisz J. I., Petuhov A. U., Pilipec Sz. M., Popova N. V., Posztovalov Sz. O., Pcseljakov A. P„ Razjer D. J., Rosidov S., Rudakov A. P., Ru- gyenko R. A., Rugy G. J., Rjabikov V. M., Szemicsaszt- nij V. J., Szenyin I. Sz., Szi- zov G. F., Szinyagovszkij P. J., Szkidanyenko I. T., Szkulkov

I. P„ Szmirnov N. L, Szokolov T. I., Szolovjev L. N„ Sztyepenov Sz. A., Sztrokin N. I.

Szurganov F. A„ Szurkov A. A., Taraszov M. P„ Tasenyc.v Zs. A., Tyimosenko Sz. K., Toka Sz. K., Trofimov A. Sz., Tumanova Z. P., Túr I. P., Fagyc- jev A. A., Firjubin N. P.. Flo- rentyev L. J., Hahalov A. U., Cseplakov P. F„ Csubinidze 'I. D„ Csujkov V. I., Csurajev V. M., Saskov Z. A., Seremetyev A. G., Sumauszkas M. J„ Ju- gyin P. A., Jurkin T. A.

Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagjai

A XX. pártkongresszus határozata az SZKP szervezel! szabályzatának részleges módosításáról

Ababkov T. I., Abalin Sz. M„ Agkacev V. M., Arusanyan S. M„ Babies V. I., Bojkova A, P., Vinogradov Sz. S„ Vorobjcv G.

1., Gorkin A. F., Gromov G. P., Gubin K. A., Dorosenko P. J., Dubkoveckij F. I., Zsukov G. A., Zimjanyin M. V., Ibragimov M. A., Ignatov Sz. A. Ilji- csov L. F., Kazmin N. D„ Kai- rov I. A., Kamalov Sz., Kigyin A, N„ Kirillin V. A., Koszja- csenko G. P., Kocsetov V. A.

Kuznyecov F. F., Kuzmin I.

1., Kuzmin N. M., Kulatov T„ Lazurenko M. K., Lukjanov V. V., Malin V. N., Malinyin M. Sz., Mereckov K. A., Mironova

Az SZKP XX. kongresszusa megbízza a Központi Bizottságot, készítse cl a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét, kiindulva a marxista-leninista elmélet alaptételeiből, amely elmélet pártunk történelmi tapasztalatai, a szocialista országok testvérpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztaZ. V., Moszkatov P. G„ Mosz- kovszkij V. P., Muravjeva N. A., Ovezov B., Ozoliny K, M„ Orlov M. A„ Oszipov G. I., Oszoszkov V, I., Palgunov N. G., Panyuskin A. Sz., Podzerko V. A., Polikarpov D. A., Prokkonen P. Sz., Prokofjev A. A., Promiszlov V. F.^ Puskin G. M., RozsShesuk N. M., Szatyukov P. A., Szem- jonov V. Sz., Szimonov K. M„ Szpiridonov A. M., Szujetyin M. Sz„ Uldzsabajev T., Csered- nylcsenko J. T., Sikin I. V„ Scserbickij V. V., Juszupov I., Jakovlev A. I.

fejlődik, továbbá figyelembe véve a Szovjetunió kommunista építésére, gazdasági és kulturális fejlesztésére irányuló, elkészítés alatt álló perspektivikus tervet.

A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, hogy a pártprogram tervezetét még idejekorán tegye közzé az SZKP XXI. kongresszusa előtt, hogy széleskörű megvitatás alá lehessen bocsátani.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa elhatározta, hogy az SZKP szervezeti szabályzatában az alábbi módosításokat kell eszközölni:

1. A területi pártbizottságok, a határterületi pártbizottságok és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak teljes ülését négyhónaponként legalább egyszer, a körzeti (kerületi), városi (kerületi) pártbizottságok teljes ülését pedig háromhónaponként legalább egyszer össze kell hívni.

2. A helyi pártszervezetek kívánságait figyelembe véve, ki kell mondani, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresz- szusait, a határterületi, területi, körzeti és — a kerületekre oszló városokban — a városi pártkonferenciákat kétévenként egyszer össze kell hívni. A területekre oszló szövetséges köztársaságok (Ukrajna. Bjclorusszia, Kazahsztán, Cz- bekisztán) kommunista pártjai négyévenként tartják kongresz- szusaikat.

3. Az SZKP szervezeti szabályzata 35. pontjának e) alpontja törlendő.

4. A helyi pártszervek jogainak kiterjesztése céljából be

300 kommunistát számláló nagyvállalatok és intézmények pártbizottságait szövetséges köztársaságok kommunista

pártjai területi bizottságain"k, határterületi bizottságainak, központi bizottságainak határozata alapján lehet megalakítani.

5. Nem célszerű, hogy a párt szervezeti szabályzatában továbbra is megmaradjon a pártbizottsági titkárok számára vonatkozó útmutatás, minthogy a konkrét munkakörülményektől függően számuk változhat. Ki kell mondani, hogy a párt- bizottsági titkárok számát az SZKP Központi Bizottsága határozza meg.

6. Abból kiindulva, hogy a pártszervezeteknek fokozniuk

kell befolyásukat a műhelyekben, a brigádokban és a vállalatok, kolhozok, gépállomások és szovhozok részlegeiben, ki kell mondani, hogy a kerületi, a városi pártbizottságok, vagy a megfelelő politikai osztályok határozata alapján a több mini 50 kommunista párttaggal «•"n- delkező alapszervezetekb^n műhelypártszervezeteket 'ebet alakítani.

7. Az SZKP szervezeti szabályzatának 64. pontjában tökei) vwtK kegy « *öblv*ujat 4 tételt.

rolni kell a közlekedési polN tikai osztályokra vsmaUmwo k*<

A* SZKP XX. kongresszusának határozata az új pártprogram elkészítéséről

(Egyhangúlag elfogadták 1956. Iatai és vívmányai alaj február 25-én) ián alkotó szellemben továb