Dunántúli Napló, 1956. febuár (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
2 napi: ö 195« FEBRUAR f A Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége, az alábbi levelet intézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, Ernáikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy ismertesse és terjessze a marxista-leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a magyar dolgozóknak; tartsa ébren és pel ja népünk haladó hagyo- ■ nyait, tárja fel és bírálja-an munkánk fogyatékossá- r.t, de mindenekelőtt alkal- ..v.zza a magyarországi viszonyokra és fejlessze tovább a rr.n 'ázmus-leninizmus tanítáfvndkívül fontos és időszerű átok voltak ezek. Akko- t ban még pártunk tagjainak nagy része nem ismerte a ’Kommunista elméletet, nem itta, hogy a dolgozó nép harcának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus-len inizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átalakításának, az állami és gazdasági építőmunkának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagságunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzettsége. A népi demokratikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk széles tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus-leninizmus iránti érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és párton- Wvüli dolgozók politikai öntudatának, marxista-leninista v'1 égnézetének fejlesztésében. Következetesen Ismertette főként a marxizmus-leninizmus igazságait, addig elért tudományos eredményeit. A felsza- h-dulás utáni első esztendők- ’ren még nem tudta eléggé hazánk viszonyaira alkalmazni a. munkásmozgalom nagy tarkóinak, Marxnak, Engelsnek, T eninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredmé- nveket, bár a Központi Veze- t Vvég múlt év novemberi kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a népi demokrácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka, és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a Ariinkásosz tály világnézetétől idegen nézetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocialiamus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánk ban még vannak olyan rétegek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetük nél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispolgári, sőt kapitalista gondolkodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári rézetek elleni ideológiai állandó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus-leni- rizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demokrácia fejlődésének új jelen- r/»»e't. s meg kell oldani a r ’crtnKrta építés sajátos kér- c' "'"tt. Gondosan elemezni kel! « Szovjetunió és a népi demo- 1 "etikus országok eiedményeit f- t"pa"ztalatait is, ami hatal r-s <-.og(t"éget ad elméleti l ob’ém^nk megoldásához. Ez- r" párhuzamosan önálló, al t otó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxlzmus-leniíiizij'ius tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei közül melyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmazhatók, másrészt milyen saját vonásai vannak történelmünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmányozás adhat helyes következtetéseket, helyes megoldásokat. ■Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi problémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, tervezésnek, a munkaszervezésnek különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a parasztság helyzetében és gondolkodásában, de kihat egész gazdasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nemcsak elemeznie kell ezt a hatalmas átalakulást, hanem útmutatásaival, segítenie is. Magasabb elvi-politikai színvonalra kell emelni a pártmunkát, mélyrehatóan elemezve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politikai és gazdasági életben végbement változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztathatatlan menetét. Tisztázni kell a szocialista államépítés és jog számos kérdését. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szocialista erkölcsének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglévő maradványainak leküzdésére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elősegítsük a népet nevelő szocialista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős szerep vár a Társadalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle munkájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikád gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és a természettudományok fejlődését, módszereit és űj eredményeit Mind e tudományágok fejlődése parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha álla nak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek isimére te feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára — ez a marxista-leninis ta társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről a porletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.” A Társadalmi Szemlének tehát — mind ideológiai munkánk egyéb szerveinek is állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szocialista jövőnk egészség életerős hajtásaira és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarításában A marxi-lenini elmélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti munkánknak a szocializmust építő munká sok, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista építés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen harcol pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Len-in tanácsát: „Kevesebbet vitatkozzunk a szavakon". Elméleti munkánknak pártszerúen harcosnak és vitatkozónak kell lennie: vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémáknak a marxizmus-leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A marxista-leninista elmélet alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez nemcsak elméleti tudás szükséges, hanem forradalmi bátorság is: bátorság arra, hogy eddig még ismeretlen összefüggéseket tárjanak fel, bátorság annak kimutatására, hogy a mai körülmények között milyen új módon érvényesülnek vagy módosulnak egyes klasszikus tételek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármennyire megszokottá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideológiai munkával szem-ben támasztott ezen követelmények teljesítésében. A jövőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus-leninizmus aktív elsajátításának és alkotó módon való alkalmazásának, továbbfejlesztésének iskolájává váljék, s egyben példamutató sával pártos szellemű önállóságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik évfordulóján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen a feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, minden téren segítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcában A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Á Magyar Sajtó Napja alkalmábó újságírókat és levelezőket tüntettek ki A Népköztársaság Elnöki I Takács Ferenc, a Magyar Rá- Tanácsa a Magyar Sajtó Nap-| dió Jfjúsá^ osztásnak távé“ I ZGtŐÍG ja alkalmából kitüntetéseket nQk megyei Néplap adományozott újságíróknak, a sajtó munkás- és dolgozó paraszt-levelezőinek. A kitüntetéseket kedden délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az országházban. Az ünnepségen jelen volt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, valamint a Szabad Nép szerkesztőbizottságának, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének több tagja. Dobi István rövid bevezető után átnyújtotta a kitüntetéseket. — Gábor Pál, a Népszava szerkesztőbizottságának h. vezetője, Földes György, a Ludas Matyi felelős szerkesztője, Rokás Sándor, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának titkára és Kálmán Endre, a Pártélet szerkesztője a Munka Érdemrend, — Tatár Imre, a Szabad Nép pártrovatának munkatársa, Diószegi András, a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa, Siklósi Norbert a minisztertanács titkársága sajtó- csoportjának vezetője, Mihályfi Ernőné, a Béke és Szabadság képszerkesztője. Szűcs ípdor, a Magyar Rádió irodalmi osztályának h. vezetője, a Szol- h. szerkesztője, Nagy Richárd, a Turbo szerkesztője, Bertalan József, a tatabányai VIII. akna dolgozója, a Népszava levelezője, Tollas Sándorné levelező, a debreceni Rákosi-telepi Petőfi Tsz tagja, a Szocialista Munkáért Érdemérem, —Kiss András, a Ganz vagongyár dolgozója, az Esti Budapest levelezője, Kalocsai Viktor, Béke Tsz tagja, a Pest megyei Népújság levelezője, Nusszer Péter, a Pécsi Csatorna Művek többszörösen kitüntetett dől gozó,ja, — a Dunántúli Napló levelezője, — Joó István, a makói gépállomás traktorosa, a Viharsarok levelezője és id. Kardos János a nádudvari Vörös Csillag Tsz tagja, a Termelőszövetkezet le velezője, a Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Ezenkívül a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a sajtó és a rádió számos dolgozójának a Munka Érdem érem, a népművelési minisz ter a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt adomá nyozta. A kitüntetettek nevében Gábor Pál, a Népszava szerkesztőbizottságának h. vezetője mondott köszönetét. A jogtalan elsajátítás büntette A burzsoá társadalmi szemlélet csökevényeitől, az aggálytalan szerzési vágytól még nem mentesült ember jóleső örömet érez, ha Idegen dolgot talál. Nem jut eszébe, hogy az ilyen dolog is vagy társadalmi tulajdonban áll, vagy munkából származó keresetéből vásárolta meg tulajdonosa, akinek az elveszett tárgyat keresetének más célra szánt részéből kell majd pótolnia. Éppen ezért sok embernek nem jut eszébe az sem, hogy a talált dolog megtartásával bűncselekményt követ el. A régi burzsoá jog ezt a magatartást a magántulajdon védelme érdekében rendelte büntetni. Szocialista jogunk ugyancsak társadalomellenesnek minősíti az ilyen magatartást és fenntartotta azt a tilalmat, hogy a találónak a talált dolgot megtartania nem szabad. Mi ennek az oka? A felelet könnyű. Szocialista jo* gunk a munkanélküli jövedelemszerzést minden vonatkozásban elítéli s ugyanakkor a legteljesebb mértékben védi gazdasági rendünk alapját, a társadalmi tulajdont, de hathatósan védi az állampolgárok munkával szerzett személyi tulajdonát is. Ezért érvényes ma Is az a büntetőjogi szabály, hogy a talált dolog jogtalan elsajátításának bűntettét követi elés három hónapig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki idegen dolgot talál és azt nyolc nap alatt a hatóságnak, vagy az elvesztőnek át nem ad1a. Hat hónapig terjedhető börtön a büntetés akkor, ha valaki vétlenségből, vagy tévedésből birtokába jutott idegen dolgot sajátít el jogtalanul. Ma már mindenki előtt is* meretes, hogy a társadalmi tu* lajdont dolgozó népünk törvényei fokozottabb büntetőjogi védelemben részesítik s ez abban is kifejezésre jut, hogy a talált, illetve tévedésből vagy vétlenségből birtokolt idegen dolog társadalmi tulajdonhoz tartozó vagyontárgynak tekintendő, az elsajátítás büntetése öt évig terjedhető börtön. Sajnos, elég gyakori a hanyag ember, aki elveszti saját értékeit vagy a rábízott dolgokat. Gyakran előfordul, hogy egy-egy megrakott kocsiról, teherautóról leesik egy-egy pokróc, egy áruval teli csomag, vagy zsák. Az ilyen dolgok megtalálói nem válnak azok tulajdonosaivá, hanem tartoznak azokat nyolc nap alatt a* elvesztőnek, vagy a hatóságnak átadni, különben bűncselekményt követnek el. Ha a tulajdonos egy év alatt nem jelentkezik, a dolgot a találó használatra megkaphatja, sőt később az tulajdonába Is átmegy. Külön ki kell hangsúlyoznunk, hogy amikor a dolog elkallódik, elhányódik, de nem vész el, amikor tehát egy kis kereséssel, utánanézéssel a tulajdonos azt újból használatba tudja venni, nem jogtalan elsajátításról beszélünk, hanem az ilyen dolog eltulajdonítása már lopásnak tekintendő. Az üzem, raktár, vagy bolt valamely kevéssé használt részébe, zugába véletlenül, vagy hanyagságból került tárgy, tehát nem elveszett dolog, annak eltulajdonítása lopásnak számít Leltár utóni kiárusítás Pécsett Az állami kiskereskedelem február 1-től 25-ig leltár utáni kiárusítást tart. Ezidő alatt sokszáz ruházati cikket 10—50 százalékig olcsóbb áron hozférfi félcipő női félcipő női félcipő női szandál női szandál ballonkabát szövet béléssel ballonkabát férfi ing férfi ing női kombiné női szövet szoknya bakfis szoknya bakfis blúz női kabát női kabát gyermekkabát forintért vásárolható. A Pécsi Ruházati Bolt kijelölt üzleteiben a következő árucikkek kaphatók csökkentett áron: a Sállai utcai 7-es számú boltban: kötöttáru, fehérnemű és textilcikkek, a Kossuth Lajos utcai 10-es számú boltban: konfekció, textil, cipő és divatáru; a Kossuth Lajos utcai 12-es számú boltban: férfi-, női- és gyermekcipők; a Sallai utcai 34-es számú boltnak forgalomba a Pécsi Ruházati Bolt kijelölt üzleteiben és a pécsi Állami Áruházban; A leltár utáni kiárusítás ideje alatt például a; 164 forint helyett 125 170 n no 98 78 131 75 143 33 98 650 *» 380 403 * 325 112 h 95 75 H 50 42 39 30 200 ti 140 130 ’ h 78 47 fi S3 855 ff 750 90 0 ff 7 90 235 ti 175 ban férfi . női ős gy pők; o Széchenyi téri 6-os számú boltban: férfi, női és gyet' mek konfekciós cikkek; a KoJ' -uth Lajos utcai. 17-es szárná boltban: férfi, női és gyermek konfekció. Az Állami Áruházban: cipők, felsőruhák, fehérneműk, kötött- és divatáruk vásárolhatók 10—50 százalékkal olcsóbb áron. Névnapok alkalmával szokássá vált már, b°gy az „ünnepelt’“ köszöntésénél ráolvassuk a jó tulajdonságait is. Egyszóval: az érdeklődés központjába állítjuk. így vagyunk most is. Sajtónap lévén a sajtó legkiválóbb munkásai dicséretet, sőt, kitüntetést kapnak, országszerte meghitt ünnepléssel emelik ki a sajtó napját a hétköznapokból. ... Csak „valakiről“ — engedtessék meg ez a megszólítás, még ha nem is emberi lényről van szó — még is megfeledkezünk: az újságírók és a nyomdászok kedvencéről (bár gyakran szidjuk is!) — a rotációs gépről.. . Erről a bonyolult, fura „jószágról“, amely termetével teremnagyságu helyiséget elfoglal, s láttán azt hinné az ember, hogy a világ valamennyi csavarja, fogaskereke, hengere ebben a gépben adott találkozót. Szóval, a rotációsgép ..; Igaz, a bemutatkozást kezdhetnénk ott is, hogy az újságíró „felveszi" a riportját, — majd cigarettafüstbe burkolózva a nyers adatokat, élményeket cikké izzadja, — a kézirat ^ aztán az olvasószerkesztőhöz kerül (néha a papírkosárba ...) — az olvasószerkesztőtől a szedők veszik át a kéziratot, — utáStg í tő tá(r síink na a kész ólomsorokat egymás mögé rqkja a metőr (nyomdásznyelven: tördelik az oldalt) — a korrektor kijavítja a nyomdahibákat, — majd ... Nos, de már itt is vagyunk a rotációsteremben ... Az ólomba öntött félköríveket Monostori János bácsi, a gépmester és Árr Károly öntő, fölszerelik a rotációs hengereire és indulhat a gép. .. De ugorjunk vissza az időbe, mondjuk a múlt század második felébe. Az első rotációsgépet még az 1800-as években Bullock W. nevű angol mechanikus szerkesztette. Körforgógéppel már jóval előtte is kísérleteztek, de nem sok sikerrel. A betűket csavarokkal erősít- gették fel a hengerekre, de a nagy forgási sebesség következtében a betűk ezer felé repültek ... Tehát valójában Bullocké a dicsőség. Pécsett először 1912 augusztus 1-én, csütörtökön indult meg a rotációs gép. Az akkori „Pécsi Napló“ vezércikkben méltatta a nagy eseményt. A cikkíró megemlítette, hogy Szeged, Debrecen és Kolozsvár után vidéken, Pécs városa a negyedik — ahol az újságot már rotációs gépen nyomják. Igaz, hogy — no nem ünneprontás végett persze — de az első napok valamelyik példányszámában egy „kis“ nyomdahiba is csúszott. Felelős kiadóként a nyomda igazgatójának, Valk1! Bélának neve szerepelt az utolsó oida alján. S egyik nap a betűk „felcser®' lődtek’“ és Valkó helyett „Vaktó Béla^ jelent meg a lapban. A város legn3' gyobb derültségére ... De az. rég vo»“ (Már mint a történet, mert nyomdáid'*’ most is előfordul még. Tavaly, egy1*, vidéki lapban például Somogy megye helyett „Samu megy“ jelent meg. ••) No de elég a tréfából. Hazánkba*1 1900-ban már 50 rotációsgép működöt“ s ez a szám 1940-ben már 83-ra erne*' kedett. A Pécsi Szikra nyomda az e*' múlt év végén űj rotációsgépet kapót“ Kapacitását illetően érdemes összelő' sonlítást tenni. Régebben „Flach“-gépeI1 nyomták az újságot. Óránként 1300^ 1400 darab négyoldalas lapot nyomott ® „Flach"-gép. Az új rotációs ezzel szer*1' ben óránként 16 ezer lapot bocsájt kf de a nyomáson kívül elvégzi a vágás*“ hajtogatást, szállítást és a számlálást ötvenes egységekben szedik el a gép*0 a lapokat. A gép pontosan számol, t Hát ennyit a rotációsgépről. Saj’^ napja lévén, igazán meg kell emléke21' niink róla, a hű segítőtársról. arne'I minden éjszaka tiszta, szép nyomású '3' pót ad az olvasók kezébe. R- *!
