Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
DUNÁNTÚLI mUmowrÁKaatmsútJETBsa A MAI SZÁMBAN: Ipari aktíva-értekezletet tartottak a megyei pártbizottságon. (1.—2. o.) — Külföldi hírek. (2. o.) — Keményebb az acélnál. (3. o.) — Uj vezetőséget választottak a kozármislenyi tűzoltók. (3. o.) — Siklóson megnyílott a vidéken élő képzőművészek kiállítása. (3. o.) — A mai Napló. (4. o.) D PBAR A NYA M E GYEI BIZOTTSÁG AN AK L AP3 A XIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM ARA: 50 FILLER KEDD, 1956 JANUÁR 24 1956-os évi feladataink megvalósítása, a technika fejlesztése az eddiginél is jobb munkát követel megyénk dolgozóitól Ipari aktíva-értekezletet tartottak a megyei pártbizottságon]/ rr Tízezer fonna szenei adunk éves tervünkön felül ij Január 23-án a megyei pártbizottság épületében ipán aktíva-értekezleten tárgyalták meg megyénk ipari vezetői, műszaki értelmiségünk legjobbjai, a párt- és szak- szervezeti funkcionáriusok azokat a feladatokat, amelyeket a Központi Vezetőség novemberi határozatában megjelölt. Az ipari-aktivaértekezleten résztvett Farkas László elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadik titkára, Fessel Tibor elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság ipari- és közlekedési osztályának vezetője, valamint a megye ipari üzemeinek, párt, szak- szervezeti és gazdasági vezetői. A beszámolót Sziklai József elvtárs tartotta. Sziklai József elvtárs beszámolója Sziklai elvtárs bevezetőül beszélt arról, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye arra kötelezi a szocializmus építését irányító pártot, hogy politikája meghatározásánál és végrehajtásánál a népjólét szüntelen emelésének szükségességéből induljon ki, a termelést állandóan növelje és tökéletesítse. A párt tehát a növekvő szükségletek maximális kielégítése érdekében egy pillanatig sem hanyagolhatja el a termelőerők szakadatlan fejlesztését. Ennek kulcsa pedig a szocialista iparosítás és ezen belül a nehézipar elsősorbani fejlesztése. Növekvő termelési lendület, emelkedő termelékenység és az önköltség fokozatos csökkenése jellemzi megyénk iparának fejlődését A Központi Vezetőség márciusi határozata óta munkás- osztályunk és egész dolgozó népünk fokozódó munkalendülete eredményeként népgazdaságunk jelentősen fejlődött. Az elmúlt évben a termelési és a termelékenységi tervünk valamennyi főbb előirányzatát teljesítettük. A húsz budapesti üzem felhívásához történt csatlakozáskor a megye ipari üzemei összesitett vállalásában megfogadták, hogy megyénk ipari vállalatai termelési tervüket 38 millió forinttal fogják túlteljesíteni, s három százalékkal növelik az egy munkásra eső termelési tervüket. Az előzetes értékelés szerint a munka termelékenységének több mint öt százalékos emelésével 48 millió forint értékben termeltek ipari üzemeink terven felül, ami mintegy 480 kétszoba- konyhás lakás értekének felei meg. Fontosabb üzemeink közül a Pécsi Szénbányászati Tröszt teljes termelési tervét 104.1 százalékra, a Komlói Szénbányászati Tröszt 107.3 százalékra teljesítette. Megyénk szénbányaüzemei több mint 63 ezer tonna szenet termeltek terven felül. Túlteljesítette termelési tervét a Beremendi Cementgyár, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Pécsi Bőrgyár és még számos ipari vállalatunk. Jelentősen nőtt az egy munkásra eső termelés is. Exportra termelő üzemeink többségükben teljesítették export kötelezettségüket s több, mint hatmillió forint értékben szállítottak terven felül. Javult az elmúlt évben az építőipari vállalatok munkája is. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények jelentősége különösen akkor szembetűnő, ha visszatekintünk az 1954-es évre. Ismeretes, hogy a gazdaságpolitikában érvényesülő jobboldali nézetek következményeként egy évvel ezelőtt a termelés és a termelékenység egyhelyben topogott sőt helyenként csökkent is. A Pécsi Szénbányászati Tröszt az első ötéves tervben 29 százalékkal növelte termelékenységét. ezt azonban az ötéves terv első három évében érte el. Az óta a termelékenység nem emelkedett, még az 1955. évi eredmények ellenére sem. 1954-hez viszonyítva me gyénk nehézipara 11.9 százalékkal, a könnyűipari üzemek 12.7 százalékkal, az élelmiszer- ipari üzemek 13.7 százalékkal termeltek többets Míg 1954-ben visszaesett a termelékenység és az önköltség szinte valamennyi iparágban emelkedett, ma növekvő termelési lendület, emelkedő termelékenység, és az önköltség fokozatos csökkenése jellemzi megyénk egész iparának fejlődését. Megyénk ipara együttesen teljesítette az önköltségi tervet is és jelentős összeget takarított meg. Van javulás üzemeinkben a munkaszervezés, a fejlettebb munkamódszerek alkalmazása területén is. Az év utolsó négyedében fellendülés mutatkozott az újítómozgalomban is. A Sopiana Gépgyárban külön műszaki fejlesztési brigád alakult, amelynek tagjai a munkások ki nem dolgozott javaslatait segítik megvalósítani, műszalu tanácsokat adnak a dolgozóknak. A sikerek elérésében nagy szerepe volt a szocialista munkaverseny széleskörű kibontakozásának, ezen belül a DISZ- brigádok versenyének. Az eredményekkel megyénk ipari dolgo zói, műszaki értelmisége nagymértékben hozzájárult a második ötéves terv sikeres megindításához. Tervteljesitésünk számadatai bizonyítják a Központi Vezetőség márciusi határozatának helyességét és döntő csapást mérnek a munkás- osztály forradalmi lendületét alkotóerejét lebecsülő ellenséges, antimarxista nézetekre. Az eddiginél sokkal jobban kell törődni a bányák műszaki fejlesztésével Ezután Sziklai elvtárs elemezte azt a fejlődést, amely megyénk iparában a felszabadulás óta történt. Megállapította, hogy megyénk iparában az 1938-as háború előtti utolsó békeévhez mérten az iparban foglalkoztatott munkások száma és a termelés szintje közel háromszorosára emelkedett. 1950—52-ben a gyáriparban alkalmazott munkások száma a termelés növekedésével arányban állt, így a termelékenység állandóan emelkedett. A haladó normák alkalmazásával, a műszaki színvonal további emelésével, a termelékenységnek továbbra is emelkednie kellett volna, ez azonban nem történt meg és így az 1952. évi termelékenységi szintet véve figyelembe, az egy munkásra eső termelés még a múlt évben is 10.1-os elmaradást mutat A 29 gyáripari vállalat közül 10-nél a termelékenység állandóan felülmúlta, míg a vállalatok egynegyed részének termelékenysége az 1952. évi átlag alatt volt. A vállalatok egy része 1953-ban és ezt követő esztendőben is, a termelés további emelkedését, a termelékenység megjavítása helyett, az ipari munkások számának túlzott emelésével érte el. Ez elsősorban a szénbányákra vonatkozik. Ezenkívül nagymértékben akadályozta bányáinknál a termelékenység emelését, különösen a pécsi és az északi bányák, még az országos átlagnál is alacsonyabb gépesítési foka, a műszaki feltételek hiánya, a fejlettebb munkamódszerek alkalmazásának elhanyagolása. Sem a Szénbányászati Minisztérium, sem a szénbányászati trösztök nem törődtek eleget a meglévő gépi berendezések kihasználásával, illetve a gépesítés továbbfejlesztésével. A Komlói Szénbányászati Trösztnél a múlt év első félévében a meglévő 78 új szalagból csak negyvennyolcat üzemeltettek, ebből is harminc hármat a külszinen. A 19 kaparószalagból a második negyedévben mindössze három üzemelt, a többi javításban volt. Ez az állapot a géppel szállított szén arányának csökkenéséhez, a kézi szállítás arányának növekedéséhez vezetett. Figyelmeztetés ez a szénbányák vezetőinek, hogy nem elég a gépet követelni a felső szervektől, hanem meglévő gépi berendezések elosztásával és kihasználásával is törődni kell. Kevés a kezdeményezés bányáinkban, gyenge az újért való harc. Az új módszerek bevezetésénél elért eredményeket csak kezdeti lépésnek lehgt tekinteni. A Komlói Szénbányászati Trösztnél például a feltáró csapatoknak csak mintegy 13— 14 százaléka vesz részt a 100 méteres mozgalomban. Pedig, hogy erre a mozgalomra milyen nagy szükség van, azt bi zonyítja, hogy míg a íeltáró- csapatok egy műszakra eső teljesítménye 11—14 centiméterig hullámzik, a 100 méteres mozgalomban részvevő csapatok teljesítménye meghaladja a 20 centimétert. A pécsi szénbányáknál a zárt ajtók mögötti repesztéssel, hengeres betörés alkalmazásával, időzített robbantási eljárásokkal, a fel tórási teljesítményeket mint egy 30—40 százalékkal lehetne növelni. Különösen nagyjelentősége van ennek, mert a pécsi és komlói bányákban egyik legsürgetőbb feladat éppen a feltárási és elővájási munkák meggyorsítása. Nincs megfelelően alkalmazva a Rufli-mód- szer, a ciklusos munkaszérve- zés, a kétütemű gurítóhajtás sem. , A bányaüzemek vezetőinek az eddiginél sokkal jobban kell törődniök a bányák műszaki fejlesztésével, a műszaki intézkedési tervek megvalósításával, a munkamódszer átadással, a termelékenységet növelő, az önköltséget csökkentő munkamódszerek széleskörű elterjesztésével. A termelékenység növelésé nek jelentős akadálya a laza munkafegyelem, a nagymérvű munkaerővándorlás is. Ennek a következménye részben az is, hogy a komlói bányászoka pécsi bányászok termelékenységének még csak a 75 százalékát érik el. A termelékeny ség növelésére kedvezőtlenül hat a szakmunkáshiány. A vá- járiskolások nagyrésze a ta nulmányi idő letelte után nem a bányába ment dolgozni, ha nem egyéb területen helyezkedett el. így sem a pécsi, sem a komlói trösztnél nincs biztosítva a szakmunkások megfelelő utánpótlása. A nagy munkaerő hullámzásnak egyik oka még mindig a munkásokkal való helytelen bánásmód, a szálláshelyek elhanyagolása, az ellátásban néha megmutatkozó zavarok. Rendkívül károsan hat tervteljesítésre a gyakran ismétlődő üzemzavar, a laza technológiai fegyelem. A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat hibájából zavarok mutatkoztak az energiaellátásban és ez jelentős károkat okozott a bányaüzemeknek. Komoly hiba bányaüzemeinknél, hogy a műszaki vezetők, a termelési terv teljesítésének fő módszerét még ma is csak a pótműszakokban és nem a műszaki és technikai színvonal emelésében látják Szénbányáink ez évi lemaradása azonban arra figye’mez- tét, hogy ez a mód és az eddigi módszerek nem alkalmasak a megnövekedett feladatok végrehajtására. Szükség van arra, hogy minél gyorsabban gyökeres fordulatot teremt sünk szénbányáink munkastílusában. A Központi Vezetőség no vemberi határozata, a bányáinkban meglévő hiányosságok parancsolóan meg követelik: gazdasági, műszaki, párt- és szakszervezeti vezetőinktől a tervszerű bá nyaművelést, a helyes létszámgazdálkodást, a fenntartási munkák maradéktalan elvégzését, a bányagépek és szállítóberendezések tervszerű és megelőzd karban(Folytatás a 2, oldalon) A komlói bányászok versenyfelhívása a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóihoz Mi, komlói bányászok, a falszabadulási serleg, valamint a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége vörös vándorzászla- jáuak tulajdonosai több, mint 13 ezer tonna szenet termeltünk 1955. évi tervünkön felül, s ezzel jelentősen járultunk hozzá a második ötéves terv megalapozásához. Tudjuk, hogy az 1956-os tervév siker? elsősorban azon múlik, hocv mi bányászok, miképpen tudjuk biztosítani iparunk számára a kokszolható és magas fűtőértékű feketeszenet. Éppen ezért feladataink végrehajtása érdekében örömmel vennénk, ha felelevenítenénk trösztjeink között azt a nagyszerű vetélkedést, amely mindkét trösztnek dicsőséget és számos kitüntetést hozott az elmúlt években. Szem előtt tartva a Központi Vezetőség márciusi és novemberi, valamint a SZOT VII. teljes ülésének határozatait: párosver- sényre hívjuk a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel és a fel- zabadulási serleggel kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóit. A párosverseny sikere érdekében vállaljuk: T Trösztünk az 1956-os-*-• tervévben 10 ezer tonna -érainőségű szenet termel éves tervén felül, ebből az első negyedévben háromezer tonnát, április 4-re további ezer ton nát, július 30-ra újabb 2000 tonnát termelünk tervünkön felül, s ezzel első féléves tér vünket 6000 tonnával túlteljesítjük. A második félévben újabb 4000 tonna szenet adunk tervünkön felül a hazának és így éves tervünket 2 nappal a hc^ridő előtt befejezzük. O Hogy a vállait termelé“• si feladatokat megvalósítsuk, arra törekszünk, hogy az új technika alkalmazásával, a bevált munkamódszerek el terjesztésével, a „Nevelj új bá- nyászt“-mozgalom kiszélesítésével összüzemi teljesítményünket 1956-ban tovább növeljük. Vállaljuk, hogy éves viszonylatban 100.5 százalékos eredményt érünk el összüze mi teljesítmény-tervünkkel szemben. 9 A többtermelés megva•'•lósítása mellett nem té vesztjük szem elől a fokozott takarékosságot sem. Elsősorban a bányafával és a sürített levegővel való takarékoskodás segítségével szénönköltségünk tervszámával szemben 800 ezer forintos megtakarítást érünk el. /t A műszaki fejlesztés irányelvei alapján műszaki színvonalunk emelése érdekében 1956-ban lapos és meredek dőlésű vastag telepeink optimális fejtésmódját és fejtési rendszerét további konkrét kísérletek tárgyává tesszük, különös tekintettel a tűzveszély fokozott leküzdésére. — Vállaljuk, hogy a keletkezett tüzek elfojtására ez évben kikísérletezzük az inert gázok alkalmazását. 1956-ban folytatják a gyors vágathajtási kísérleteinket, Legalább három üzemünkben szervezzük meg legmagasabb színvonalon, megfelelő műszaki előkészítéssel cgy-egy munkahelyen száz és kétszáz méter között havi teljesítmény kitűzéssel a gyorsvágathajtást. Az 1956-os év határkövet kell, hogy jelentsen a vágatok korszerű biztosítása terén. Szorgalmazzuk a tégla helyett a betonkő biztosítást és egy kilométer nagyságrendben tervezünk trösztünk üzemeinél engedékeny vasgyűrű biztosítást. Vállaljuk, hogy feltárási tervünket az év végéig 101 százalékra teljesítjük és ezen belül 4 604 méter hosszú vágatot látunk el korszerű biztosítással. Tökéletesítjük a szellőztetést és az év folyamán az összes Kossuth és III-as aknai munkahelyeken áttérünk a négyszáz milliméter légcsövekkel való parciális szellőztetésre. Anna- és Béta-aknán, valamint északi üzemeinknél a szá'lítóvágatokban a jelenlegi kézi csillézés helyett az év végéig végtelenkötél szállítást vezetünk be. Ezzel a nehéz fizikai munkát megkönnyítjük és az improduktív műszakszámot 105 fővel csökkentjük. Hf Nagy gondot fordítunk 1956-ban dolgozóink munkavédelmi és szociális ellátásának fokozására. F.nnek érdekében év végéig összesen 8 545 000 forintot költünk munkavédelmi és szociális beruházásokra. így többek között a második negyedév végére 1419 000 forintos költséggel megvalósítjuk Kossuth-bányán a szilikózis veszélyt kiküszöbölő vizesfúrást, míg a fennmaradó összeget fürdő építkezésre, a bányalég hűtését és a hírközlést, valamint az élet- biztonságot szolgáló berendezésekre, orvosi felszerelésre, melegedők építésére használjuk. áZ A párt, a DISZ, vala- mint a szakszervezet vállalja, hogy a dolgozók öntudatának fokozásával, az üzemek és brigádok közötti párosverseny megszervezésével, a párt által kitűzött feladatokra való mozgósítással s a kommunisták fokozott helytállásával járul hozzá a felajánlások teljesítéséhez és a két tröszt közötti párosverseny sikerének előmozdításához. A párt, a DISZ és a szak- szervezet a műszaki vezetéssel karöltve a széntermelés költségének érdekében megszervezi a munkahelyeken a „Harcban a fillérekért“-moz- galmat. Fokozottabb tevékenységet folytat a technológiai fegyelem, a munkaidő betartása, az újító-mozgalom kiszélesítése és a kommunisták példamutatása érdekében. Meggyőződésünk, hogy trösztjeink párosversenye az elmúlt évihez hasonló sikereket hoz majd a baranyai bányászoknak s 1956. év végére mindkét tröszt dolgozót büszkén mondhatják majd el: méltán kivettük részünket a második ötéves terv első évének nagyszerű eredményeiből. A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói nevében: Komló, 1956 január 21. TATAI KÁROLY VÍZI LÁSZLÓ a városi pártbizottság első trösztigazgató titkára POZSGAI K A ROLY főmérnök GALLUSZ JÓZSEF CZÉDER JÁNOS DISZ-bizottság titkára tröszt SZB-elnök
