Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

É NAP t: 6 195B JANUÁR A magyar kormány- küldöttség vezetője Figl osztrák külügy­miniszternél Sík Endre, a külügyminisz­ter első helyettese, a Becsben pénzügyi tárgyalásokat foly­tató magyar kormányküldött­ség vezetője, január 23-án lá­togatást tett Flgl, osztrák kül­ügyminiszternél. Ezt követően Szita János pénzügyminiszter­helyettes kíséretében felkeres­te Schöner követet, az osztrák küHi-ryl hivatal politikai fő­osztálya vezetőjét. összehívták az arab külügyminiszterek értekezletét (MTI) Nyugati hírügynöksé- P°k jelentései szerint Jordánia, Szíria, Szaud-Arébla és Egyip­tom küiügyminisztére e hónap végén Kairóban értekezletre ül össze, hogy megvitassa az arab államok Jordániának fel- p iá ni ott pénzügyi segélynyúj­tási javaslatát. A négy ország külügyminisz­tereinek értekezlete, mint a je­lentésekből kitűnik, előkészíti az államfők találkozóját. Kedden temették el Szegeden Komócsin Illés nyugdíjas alez­redest, a •munkásmozgalom ré­gi harcosát. (MTI) Túrna Kölkeden december 20-án a kézbesítő felkereste a taná­csot, hogy beszedje az előfi­zetési díjakat. A tanács pénz­hiányra hivatkozva nem fize­tett. Január 6-án ismét el­ment a kézbesítő — aikkor sem volt pénz. Telefonom kértem akkor Baranyai József né ta­nácselnököt az előfizetésre vo­natkozó határozatok betartá­sára, mire az elnök elvtárs­nő kijelentette, hogy inkább lemondja az újságokat. A kéz­besítést meg is szüntettük. Január 6-ig azonban már küldtünk 12 Szabad Népet és 5 Dunántúli Naplót. Kértük, hogy ezt utólag fizessék meg. Nem nagy összeg, 9.70 Ft. A tanácstitkár azonban még en­nek a megfizetését is csak hn-szabb vita után ígérte meg. Ez a huzavona nem egye­dülálló. A köllkedi tanács ’ majd minden hónapban pon­tatlanul fizet, nyugtája rend­szerint még az elszámolás után is függőben marad. Jel­lemző az Is. hogy a kölikedi tanács vezetői közül egyedül az elnök telvtánsinő fizet elő a Szabad Népre. Furcsa, hogy a kölkedi tamácsfunkcioná riu - sok sajnálnak néhány forin­tot fizetni azért, hogy tájéko­zódhassanak az ország és a megye életéről, a rájuk váró fontosabb feladatokról. BALATONI VILMOS hírlapfelelős. Á washingtoni angol-amerikai tárgyalások előtt Az angol sajtó nagy figye­lemmel foglalkozik- Edeft mi­niszterelnök küszöbönálló washingtoni Utazásával. Mint a lapok kommentárjai­ból kitűnik, a tárgyalások résztvevői a többi között azo­kat a kérdéseket szándékoznak megvitatni, amelyek amiatt merültek fel, hogy a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmának növekedése és az agresszív katonai tömb alakítási tervekkel szemben tanúsított ellenállása miatt meggyengültek Anglia és az Egyesült Államok nemzetközi pozíciói. Különösén a közel- és közép-keleti helyzet vonja magára a sajtó figyelmét. A jordániai helyzetről szól­va, ahol a néptömegek élesen visszaverték Anglia azon kí­sérleteit, hogy bevonja ezt az országot a bagdadi katonai szerződésbe, Davidson, a Daily Herald tudósítója a követke­zőket írja: „Nem valószínű, hogy kommunista agitáció, vagy egyiptomi ügynökök okozták az utóbbi hetek tün­tetéseit és forrongásait; a do­log lényege az, hogy az ellen­őrzésre irányuló angol poli­tikával szemben növekszik a nemzeti ellenállás, amelynek élén bankárok, üzletemberek, orvosok, mérnökök és pedagó­gusok állnak a Jordániában Jő arabok óriási többségétől támogatva.“ A lapok közleményéiből ki­tűnik, hogy a nyugati hatal­mak eddigi politikájuk kudar­ca következtében kénytelenek Íj módszereket keresni, hogy fenntarthassák megrendült po­zícióikat. A nyugati hatalmak ezek közé a módszerek közé sorolják az elmaradott orszá­goknak teendő gazdasági „se­gély“ ajánlatot. A londoni hírmagyarázók nem titkolják azt, hogy Wash­ingtonban az Egyesült Álla­mok és Anglia ellentéteinek kiéleződése közepette fogják keresni „a közös politikát“. A lapok kommentárjaiból kitű­nik, hogy a többi között erő­sen kiéleződött az ellentét a fegyverkezési verseny ütemé­inek kérdésében. Az angol politikai és üzleti körökben szemmellátható ria­dalmat kelt az Egyesült Álla­mok kereskedelmi politikája is, amely Angliának a világ­piacokról való kiszorítására irányul. A Daily Mirror bírálja Dullesnek a Life című folyó­iratban megjelent nyilatkoza­tát. A lap felszólítja Edent, adja „diplomatikusan“ Dulles tudtára, hogy kijelentései ked­vezőtlen visszhangot keltettek a közvéleményben az Egye­sült Államok határain túl. A United Press kü­szöbönálló washingtoni tár­gyalásaival kapcsolatban lon­doni tudósítójának jelentését közli, amely angol „hivatalos személyek“ kijelentéséire és az angol közvéleményre hivatko­zik. Mint a diplomaták rámutat­nak, az Egyesült Államokban közelgő választások miatt a két nagy bajosan oldhatja meg Tajvan kényes kérdését és még a rendkívül szükséges közép-keleti rendezés is nagy nehézségekbe ütközik. A United Press nyíltan el­árulja, hogy azokban a kérdé­sekben, amelyeket Eden külö­nösen fontosnak t.aft, a tárgya­lásokon nem jutnak majd Angliát kielégítő megoldásra. „1. Edent különösen nagy jelentőséget tulajdonít az arab­izraeli viszály rendezésének — mutat rá a hírügynökség. — Ezzel szemben mindennemű kompromisszumos megoldásra való felhívás elkeseredett el­lenállásra talál az amerikai választók egy befolyásos ré­szénél. 2. Minden olyan követelés, hogy beavatkozzanak a Sza- ud Arábiában működő kőolaj­társaság ügyvitelébe, ellenkez­nék a magánvállalkozás szent­ségének alapelvével, amelyet Amerikában olyan nagyra be­csülnek. 3. Az Egyesült Államok el­lenséges magatartása a kom­munista Kínával szemben egyáltalán nem enyhült és így kudarc fenyegeti Angliá­nak azokat a reményéit, hogy meg lehet szüntetni az angolok szerint legkomolyabb háborús veszélyt a Távol-Keleten. Jólértesült körökben rámu­tatnak arra, hogy Edénnek gyakorlatilag nincs semmi re­ménye arra, hogy Tajvanra vonatkozólag engedményeket érjen el amerikai részről.“ Guatemala volt köztársasági elnökének prágai sajtóértekezlete Prága (CTK): Jacobo Ar- benz Guzman ezredes, a Gua­temalái Köztársaság volt elnö­ke, aki családjával együtt már több hónap óta Csehszlovákiá­ban tartózkodik, hétfőn cseh­szlovák újságírók számára saj­tóértekezletet tartott, Serkaui marokkói miniszter nyilatkozata Párizs (TASZSZ): Serkaui, marokkói óllamminiszter, aki jelenleg Párizsban tartózko­dik, nyilatkozatot adott a Pa­ris Presse l'Intranslgeant cí­mű lapnak, Kijelentette, hogy meg kell oldani az algériai kérdést, mert attól függ egész Észak-Afrika békéje. Ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy mielőbbi tárgyalásokra van szükség a francia kor­mány és az algériai nép mér­tékadó képviselői között. Serkaui a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Marokkó a közeljövőben „a kölcsönös dip­lomáciai, katonai, gazdasági és kulturális függőségről“ Fran­ciaországgal folytatandó tár­gyalásokon független, szuverén és szabad államként fog fel­Á hidegháború bajnokainak új provokációi A Pravda cikke Moszkva (TASZSZ): A Pravda január 24-én „A hi­degháború bajnokainak új provokációi“ címmel közli V. Kuznyecov cikkét. Kuz- nyecov többek közt a követ­kezőket írja: A „kereszteshadjárat a sza­badságért" hangzatos nevet viselő amerikai szervezet és fíókintézete a nem kevésbé megtévesztő nevet viselő „Szabad Európa“ müncheni rádióállomás rendszeres ak­namunkát folytat a népi de­mokratikus országok ellen. W szervezetek a többi között arra rendezkedtek be, hogy provokációs röplapokkal fel­szerelt léggömböket bocsás­sanak a népi demokratikus . országokba. A napokban — írja Kuz­nyecov — az amerikai „ke­reszteslovagok" Nyugat-Né- . metország területéről egész raj léggömböt bocsátottak Csehszlovákia tégiterébe. A Csehszlovák Távirati Iroda közl"ményében rámutat ar­ra, hogy a léggömbök nagy veszélyt jelentenek a levegő­ben tartózkodó repülőgépek­re és személyzetükre, vala­mint a polgári lakosságra nézve. A léggömb-robbanások következtében több gyermek és felnőtt súlyosan megsebe­sült. E léggömbök anyagi károkat is okoztak. Mint ismeretes — jegyzi meg Kuznyecov, — a szovjet kormány még a Német Szö­vetségi Köztársaság kor­mányküldöttségével folytatott tárgyalások idején felhívta ez utóbbi figyelmét arra, hogy a Nyugat-Németország területéről feleresztett lég­gömbök komolyan veszélyez­tetik a légi közlekedést, az utasok és a repülőgépek sze­mélyzetének életét. De a nyu­gatnémet hatóságok eddig semmiféle intézkedést nem tettek az ilyenfajta_ akciók megszüntetése érdekében. Á provokációs röplapokkal felszerelt léggömbök, feleresz tése — írja befejezésül Kuz­nyecov — folytatása a népi demokratikus államok bel- üayeihe való durva beavatko­zás régi, minden nép által elítélt politikájának, annak a politikának, amelyet a töb bl közt egyes ismert ameri­kai államférfiak nemrégiben elhangzott „karácsonyi üze­neteiben" meghirdettek. lépni és megköveteli, hogy le­gyen „marokkói hadserege, amelynek magva már meg­van“ és saját diplomáciája. Serkaui rámutatott arra, hogy a gyarmati rendszer ko­molyan akadályozta a marok­kói nép kulturális fejlődését. A marokkói gyermekeknek mindössze 7 százaléka jár is­kolába. A beszélgetés nagyrészt a független Guatemala történel­mi fejlődésével foglalkozott és azokkal a körülményekkel, am el yek a guatemalai törvé­nyes kormány én a guatemalai nép elleni nyílt intervencióra vezettek. Arbenz ezredes ki- leientette, minél inkább al­kalmazkodott a guatemalai kormány a nép óhajaihoz, an­nál inkább fokozódott az ame­rikai imperializmus ellentéte a kormánnyal szemben. „Guatemala példája —mon­dotta ezzel kapcsolatban — vi­lágosan mutatja, hogyan akar­ja az amerikai imperializmus a régi gyarmati rendszert a gyarmati rendszer új formájá­val felváltani, hogyan akarja valamennyi országot amerikai uralom alá hajtani. 1 Nap pi II Aa albérlet A bérlő jogosult lakásának tett miiátt ftgy évet meghaladó egy részét akár bútorral, akár alítélése esetén, továbbá albér­anélkül albérletbe adni. A áii nemfizetése. tűrhetet­, , len m&gatatftáSá, az ailbarle­társbérlő is lakasanak egy re- mény vagy rendeite­szét a többi társbérlő hozzájá- tés ellenes használata, vagy rulása nélkül albérletbe ad- az ingatlan karbantartásának hatja. Ha a tulajdonos enged,! akadályozása miatt. Ilyen ese- , , , . . . telében aZ előzetes figyelmez' ét lakásénak egy részét ellen- mésnek meg fceI, történnie.* érték fejében másnak, akkór ha ennek ellenére az albérlő erre az esetre is albérlet szabá- folytatja a felfogáséit rOiágétar- lyait kell megfelelően alteal- akikor nyolc napon belül a hónap utolsó nap­jára albérleti díj nemfize­tése esetén pedig az elmulasz­tott bérfizetési határidőt köve­mazni. Az albérleti Viszony létesítéséhez a bérbeadó hozzá­járulása nem szükséges. Szol­gálati lakásban azonban csak a lakással rendelkező állami to hónap utoSÓ n,3lP-’óra f"1 szerv vagy vállalat hozzájáru­lásával lehet albérletet létesí tení. A bérlő a lakásnak szo­baszám szerint számított ki­sebb részét adhatja albérletbe. Ez alól kivétel az az eset, ha lehet mondani. Ezeken az ál­talános okokon felül felmond­ható az albérlet aikkor is, ha a bérlő családi va gy egészaéli viszonyai ezt indokolttá teszik. Például az albérletbe adónak a bérlő hivatalos kiküldetés gyermeke házasságot köt, vatV miatt vai egye^ októl a £ családtagját eflftM* kását eg^hónapot meghaladó *{ <*M1 kükkl helyiségben kell időre — Visszatérési szándék- e'helyeznne, A felmondás an- kal - elhagyja s távolléte ide- "f* közlését kővető honao jére a lakáshivafaltól mente- _ napjára szólhat. A fel­sítő bizonyítványt kap. A men- mondásban meg kelil jeléin'a tessék idejére a bérlő az egész felmondás okát és a* albérlőt lakását albérletbe adhatja. figyelmeztetni kell, hogy a fel- Albérlet csak pénzfizetés el- mondás ellen három napon lenében létesíthető. Munka belül kifogással élhet külön­vagy egyéb szolgáltatás: taka- a felmondás érvényessé Ha az albérlő egyedül köl­tözik az albérletbe és utóbb házasságot köt, akkor jogosít* va van házastársát az albér* letbe behozni. Ezzel azonban albérlő lakáshasználat* rítás, járdatisztogatás, beteg­ápolás, háztartás vezetése, stb. fejében albérleti viszonyt lé­tesíteni nem tehet. Az 1953. április 1 előtt munkateljesít­mény ellenében létesített al­bérlet továbbra is érvényben ** marad, azonban az albérlő jö- nem bővülhet. Tehát nem kö­Ä 3 TŰT w^'het most már közös kony­ka teljes ítmény helyett al-bér- . . , leti díjat fizessen. Az albér- "át is azon a címein, hogy * lett díj felek között szabad felesége főzni akar. Az albér- egyezkedés tárgya. Ebből azon- tett viszony létrejötte után kö­säs “ trr és7,k2‘-"t? követelhetne az albérlőtől. A 314 *ik ha 82 albérlőnek szembetűnően és aránytalanul utóbb gyermeke születik. Az magas albérleti díj kikötése albérletbe adó nem követelheti esetleg az árdrágító visszaélő- a gyermek eltávolítását Má* delikezések tilalma alá esik. személyt azonban a bérlő hoz­Arníg bérletet csak határa- zájárulása nélkül az albórfo zatlan időre lehet létesíteni, az az albérleti lakásba nem hoz- albérlet szólhat meghatározott hat. Ha e2t mégis megteszi, s időre is. Az ilyen albérlet a _ ,, ,» . , ...., , ’ kikötött idő lejártával fetmon- a kérte felszólítására nem tá- dás nélkül megszűnik. Az al- volítja el, úgy felmondásnak bérlő az albérletet a hónap 15. teszi ki magát. Ha az albérlő­ül*1/^ utolsó napjára bármikor nek már az albérleti viszony A bérlő az albérlőnek min- létesítésekor volt gyermeke den olyan okból felmondhat, vagy hózastársa, de ezt elitit- amely a bérbeadó részéről a kolta, s utóbb a lakásba be- bérlővel szemben felmondási hozza, akkor a bérbeadó a* oknak minősül. Tehát fel le- ,, ... _... hé t mondani az albérlőnek a albérfeti megállapodást meg- Népköztársasáig vagy a nép- tévesztés címén a bíróság előtt gazdaság ellen elkövetett bűn- megtámadhatja. A közönség véleményt mond Az élet hídja A Dunántúli Napló krltlkapályázatára érkezett pályamOvekbd! köelünk rémieteket az alábbiakban. Egy pikoló világos Cséri Julika történetében olyan új magyar filmet kö- szön the tűnik, amely nemcsak témájában új, eddigi film­gyártásunkban, hanem eszkö­zeiben is. Uj azért, mert anél­kül, hogy egyetlen-egyszer is sematikus frázisokat használ­na, anélkül, hogy szavakban kimondaná — érezzük a törté­net tanulságát és elejétől végig hitelesnek, igaznak tartjuk azt. Kényes, de fontos, eddig még nem tárgyalt problémát választott témául Máriássy Judit: fiatalságunk erkölcsét állította története közepébe, bemutatva azokat a hatásokat, amelyek fiataljainkat formál­ják, megmutatva egyben azt az utat is, amelyen az ifjúság­nak haladnia kell. Egy bájos fiatal lányról szól a történet. Ez a kedves, alap­jában romlatlan lelkű terem­tés, akit a sok évtizedes haj­könyv írónőjét illett, hanem a kitűnő rendezőt, Máriássy Fé- lixet is, aki hatásos, de nem hatásvadászó eszközökkel való­sítja meg, kelti életre a forga­tókönyvben írottakat. A szereplők közül elsősorban a Cséri Julikét alakító RuMkai Évát illeti az elismerés. Rutt- kai Éva egyéniséget teremt Csért Julikéból, olyan egyéni­séget, aki tükrözi az általános emberit, tehát tipikus. A tör­ténet kezdetén még maga sem tudja, mit akar, de szemünk előtt alakul ki jelleme és lesz belőle igazi ember. Minden mozdulatában ritmus van, ar­cával, szemével ki tudja fejez­ni mindazt, amit szavaikkal nem mond el. Bicskey Tibor méltó partnere Ruttkad Évá­nak. őszinte, átélt játékkal hitelesen, megikapóan formálta ki Kincse Marci alakját. Ket­tejük mellett kell szólni Bulla Elméről, a munkában felőrölt, szában elcsigázott özvegy édes- , anyja nem tud biztos kézzel e!fáfíÍ Te?ls anyja vezetni, mihaszma jaimpecek züllött társaságába kerül és már majdnem elmerül az ár­ban, amikor egy becsületes, derék fiú iránt felébredő sze­relme kiemeli ebből a környe­zetből. Ennyi röviden a történet, mindezt azonban Máriássy Ju­dit olyan szivhezszólóan, ked­vesen bonyolítja előttünk, hogy szinte mi is részeseivé válunk a filmnek. A dicséret nemcsak a nagyszerű forgató­zŐ édesanyáról, aki hosszú hallgatásaival többet mond bármilyen beszédnél. A talpra esett okos, aranyos Koletár Kálmán ebben a szerepében igazi színésszé, valódi művész- szé nőtt fel. összegezve az Egy pikoló vi­lágos című filmet, magyar filmgyártásunk egyik legjobb alkotásának tartom s azt kí­vánom, hogy minél több ilyen filmet gyártson filmiparunk. Péter Kezsőné Megrázó és egyben felemelő a híd létét fenyegető jégzaj' ez az új magyair filmalkotás, lást követi a néző öGszeszoruÜ Első hidunk, a Kossuth-híd szívvel. A film feszültségéhez megépítésének II). évfordulója nagymértékben hozzájárul 3 alkalmából a hős építők, áldó- zene. Mihály András muzsi- zaitos harcának állít méltó em- kaja — hogy csak egy példát léket. említsek — szinte előreveti® Háy Gyula forgatókönyvé- Varga Jani tragédiáját. D® nek főszereplője egy öntudatos feszültséget teremt az Is, hogy munkás, aki minden egyéni a film az új életből meríti té' érdek fölé helyezi az épülő máját és legfőbb érdeme, hogy híd sorsát, az ország ügyét, reálisan ábrázolja az egyéne^ Példamutatása másokat is meg és a társadalmi erők harcát nyer a nagy ügynek — és a egyaránt. Kommunista elszánj' küzdelem diadalt ér: elkészül ságát, a dolgozók összefogását a híd. hirdeti „Az étet hidja”, példát Feleségét is jellemének fej- mutat és megerősít nagy fel' lódésében mutatja be az író. adataink végrehajtásában. Bódogné megtántorodik, en- A szereplő színészek ncv®1 ged a batyuzó nagynéni rábe- már önmagukban sokat mC1' szélesének és cselédnek megy, danaik. A főszerepben Gör^ miután nem bírhatta rá fér- János és Mészáros Ági e&" jét, hogy hagyja ott a hidat aránt kitűnőt nyújt. Emberied’ és vállaljon jövedelmezőbb egyszerűek, közvetlenek. N3' állást. Itt, az úri társaságiban döbben csak rá a hídépítés fontosságára. Ekkor ismeri fel, hol a helye és a két teher­autónyi élelmiszert — aminek beszerzésével a feketézők bíz­ták meg — a szállítja. gyón örülünk, hogy vég^ Szabó Sándort is láthattuk filmen. Maradandó élmény1 nyújtott a főmérnök szerep*'' ben, pedig ez a szerep new teljesen kibontott. A filmnbejj hídépítőiknek kisebb feladatokat is olyan Jd' váló művészek kaptak, mi11 A kommunisták erőfeszíté- Berki Lili, Mezey Mária, Ur°£ seivel párhuzamosan láthat- Tivadar, Makiári Zoltán, Ká’J juk a híd ellenségett, a feke- lay Ferenc és még sokan Tá* tézőket, üzéreket, reakedóso- sok. . kát. Nagyszerű a kontrasztba- A nagyszerű rendezés Ke^,, tás: amíg a munkások ran- Mártont dicséri. Talán cS3“' gyoskodva, éhezve harcolnak azt, kifogásolhatjuk, hogy t a hídért, az élet hídjáért. ad- első jelenetekben a szerep*“,, dig ők üzletelnek, mulatnak, és ruházatuk, nem mulatt^ dorbézolnaik, más zsírján élos- eléggé az ostrom utáni ne*1® ködnek: állapotokat. A film nevelő hatása mellett Varga Gyula , feszülten lzgálimas, Különítsen péc», Dobó István u, a’!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents