Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

in í\ r L KJ IJIOÖ JAWUAK z» Á(Le±ampa kell a (jt/ernid^tiek Kedves Anikóm! Elszomorított leveled, amelyben olyan tanácstalanul és ke­serűen panaszkodol a kis Lackó viselkedése miatt. Legszíve­sebben azonnal vonatra ülnék és elmennék hozzád. Sajnos, ez lehetetlen és így kénytelen vagyok csak levélben elbeszélgetni veled a gondjaidról. Nézzünk szembe a tényekkel! Elsőosztályos Lacikád iskola után elkószál a pajtásaival, gyakran rajtakapod, hogy elhall­gat valamit, néha nem is mond igazat, ha dorgálod — makacs- kodik. Ez fáj neked és rémülten gondolsz a jövőre: mire vezet majd mindez? Talán inkább fordítsuk meg a kérdést és keressük meg együtt, miből ered mindez. Mikor legutóbb nálatok jártam, nagyon megsajnáltam Lacikát. Valami helytelen szégyenkezés visszatartott attól, hopy megemlítsem előtted. Szegény kis buk­sit egy délután éppen négyszer zavartad el magadtól türelmet­len szóval. Először egy kis dalt akart neked elénekelni. Akkor nem hagyhattad abba a porszívózást. Aztán meg szerette vol­na mutatni, hogyan száll a kis papírrepülője. Ezt azzal ütöt­ted el, hogy ne csináljon szemetet. Majd az indiánokról kez­dett kérdezősködni, mert legutóbb kis játék-indiánokat kapott nagymamától s azóta egyre ezek járnak az eszében. Elég inge­rülten fizetted ki azzal, hogy nem tudod, amit kérdez. Pedig dehogy is nem tudod, csakhogy nem akartad abbahagyni an­nak az izgalmas szóviadalnak az elbeszélését, mely közted és egy kellemetlen természetű kartársnőd között esett meg és diadaloddal végződött. Végül (ez már a lefektetés után történt) kérte, hogy mesélj neki a Télapóról, ezt meg is ígérted, de addig rakosgattál a szobában, míg bele nem fáradt szegény a mesevárásba és el nem aludt. Nos, így van. Gondolom, máskor is hasonlóan történik minden. Szinte hallom az ellenvetésedet: csupa halaszthatat­lan dolgot végeztél el és egy évben egyszer szükséged van ar­ra, hogy elbeszélgess a legjobb barátnőddel. Persze, a porszí­vózás, a rend és a tisztaság fenntartása kell, nagyon is kell, sőt a baráti beszélgetés is szükséges. De ... Mindenekelőtt kell, hogy az a kicsi ember boldog legyen. Édesanya kell neki, aki nemcsak mintaszerűen táplálja és pél­dásan rendben tartja, hanem barátja is, vidám pajtása, figyel­mes hallgatója, mesekönyve és mindentudó lexikona. Egyál­talán nem könnyű ezzé lenni. Sokat dolgozunk, sokszor va­gyunk fáradtak, gondjaink vannak, főleg ijesztően messze kerültünk a gyermekkorunktól. Olyan erőfeszítéssel dolgozunk otthon és a házon kívül a gyermekért, hogy nem is vesszük észre és egyszercsak elveszítjük őt. Mert ő már előbb elvesz­tett minket. De türelemmel ránevelhetjük magunkat arra, hogy olyan anyák lehessünk, akik boldog gyermekek nevelésére képesek. Ha nem feszitjük meg minden erőnket és nem neveljük meg saját magunkat szelídségre és megértésre, a gyermek iránt, ak­kor következik be a titkolódzás, bizalmatlanság, elhallgatás, hazugság és a makacsság. Olyan sokszor nem hallgattuk meg, hogy már nincs mondanivalója számunkra. Elmondja mások­nak, jó és rossz barátoknak, vagy magába gyűri minden bána­tát és örömét. Olyan sokszor nem feleltünk a kérdéseire, hogy már nem tartja érdemesnek a kérdezősködést. Olyan sokszor térünk ki a jelvüáyosí'ís m gadása elől nagyon is átlátszó, esetleg hazug kifogással, hogy ő sem csinál problémát a hazug­ságból. Olyan sokszor sértettük meg nyers hanggal, letorkolás­sal emberi önérzetét, hogy megtanult durván felelni, vagy a makacsság páncéljával védi magát. Lackó és Te eljutottatok az utak elágazásához. Anikóm, egy lépést se tovább! Még ma valósítsd meg, hogy türelmes légy és vidám! Légy mesekönyv és lovacska, sürgősen nézz utána a repülőgépeknek, motoroknak és indiánoknak! Ne fe­lejts el tájékozódni a jelesebb labdarúgó-csapatok terén sem Természetes, hogy nem fogsz tudni minden kérdésére pontosan és helyesen válaszolni. Ezt ne szegyeid Lackónak bevallani: majd utánanéztek együtt. Simítsd el a hangod élességét, mi­előtt szólni akarsz hozzá. A Te hangodra, mint muzsikára kell emlékeznie még akkor is, mikor már nem leszel. Búcsúzom. Arra kérlek, írd meg majd, sikerült-e a vissza­fordulás. Én hiszem, hogy igen és legközelebb egy jó kis fiú mosolygó anyukáját látom majd viszont. Szeretettel ölel barátnőd: KATI A legújabb divat ís-télyi uiUa Fekete taftruha, bőalju, hosz- szított derékkal, háromnegye­des újakkal, szívkivágás gyön- gyözéssel. Az egészet kiegészí­ti a türkizkék nylonstóla. A ruha készülhet bársonyból, gyapjúzsorzsettból, nylonból és vékonyabb szövetből is. A hosszitott derék és a bő alj karcsú alakra különösen elő­nyös. A pécsi „Hámán Kató” fe­hérnemű KTSZ felsőruha rész­legének új modellje.' Gu/osi ntnd A rosszindulatú dagana­tos megbetegedések egyik faj­tája a rák. Alattomos, igen veszedelmes betegség, mely ti­tokban lappangva fejlődik. Kezdeti állapotában rendsze­rint semmiféle kellemetlensé­get, panaszt nem okoz. A megbetegedett egyén zavarta­lanul végzi a munkáját anél­kül; hogy tudna arról, hogy szervezetébe a rák már be­fészkelte magát és igyekszik egészségét tönkretenni. A kez­deti szakaszban kicsiny fe­kély, beszűrődés vagy daganat formájában megjelenő beteg­ség, mely bizonyos ideig egy­helyben marad, majd növeked­ni kezd. A daganat növekedé­sével a ráksejtek a vér és nyi­rokkeringés útján először a környező nyirokmirígyekbe, majd a távolabbi szervekbe jutnak el és itt úgynevezett áttételeket képeznek. A vesé­ben, tüdőben, agyban, májban, csontban, de másutt is az elsőd­leges daganatra jellemző szö­vetburjánzás jön létre, mely megbénítja azok működését. A rák a néphittel ellentétben gyógyítható betegség. Gyógyí­tásának azonban legfontosabb feltétele, hogy a beteg idejé­ben, a betegség legelején, ak­kor kerüljön szakorvosi keze­lésre, amikor még nincs pana­sza. Addig kell a rákos szerv kezelését elkezdeni, amíg átté­telek, a távolabbi szervekben újabb rákfészkek nem kelet­keznek. Mit kell tenni, hogy a fenye­gető veszélyt idejében felis­merhessük? Legfontosabb az, hogy min­den 30 évnél idősebb egyén évente legalább egyszer vizs­Mi a i4U? gáltassa meg magát, még ak­kor is, ha egyáltalán semmi panasza nincs. Az eddigi ta­pasztalataink azt mutatják, •hogy rákos megbetegedés 30 évnél fiatalabb egyéneknél is előfordul, azonban sokkal ke­vesebb számmal. Ha valakinél bármilyen rendellenesség, vé- rezgetés, nem gyógyuló seb, növekvő kifekélyesedett anya- jegy, emlőben, bőrben csomó van, vagy bizonytalan hasi pa­naszai vannak, köpete véres, rekedt, stb. késlekedés nélkül jelentkezzen szakorvosnál. Ezen tünetek még korántsem jelentik azt, hogy az illetőnek rákja van, de gyanút keltenek és figyelmeztetnek, hogy eset­leg rákja lehet A rák korai felismerése és így gyógyítása terén döntő változást hozott a rákszűrővizs gálatok tervszerű megszervezé­se. A szűrővizsgálatok lényege az egészséges lakosság egy bi­zonyos időközönként történő rendszeres átvizsgálása. Ná­lunk Magyarországon 1948. év­ben indultak meg a rákszűrő vizsgálatok kiterjedt felvilágo­sító munkával egyidejűleg. Azóta az egész országban töbo millió egyén vizsgálata kap­csán számos tünetmentes pa­nasznélküli rákos beteget szűr­tek ki szakorvosaink, akiknél a megbetegedés még olyan ál­lapotban volt, hogy a megfele­lő műtétes és sugaras therápia elvégzése után 100 százalékos biztonsággal meg tudták gyó­gyítani. Megyénkben a rák­szűrő állomások több mint 6 éve rendszeresen működnek — ahol mindenki ingyenesen meg vizsgáltathatja magát — en­nek ellenére még mindig je­Sxép a tokát — cw&útawat Minden nő álma a szép la­kás. A lakást azonban a búto­rok egymagukbain nem teszik se széppé, se kellemessé, azo­kat úgy kell elhelyezni, hogy rekamié mellé a kombinál! az otthonosság hangulatát szekrényt, mert a két nagy ob keltsék. méretű bútor zsúfolttá teszi ; Nem állíthatjuk például a szobát. A kombimáltezekrény mindig a leghosszabb felüleiU falihoz állítsuk. Kis kerek asz­talt, hangulatlámpát és a fo­telokat egy olyan sarokba, ahol a legnagyobb hely van A rekamiét egy másik fal mellé. Minden szobát a függöny terítő, szőnyeg, dísztárgyak képek teszik barátságossá, ha nem visszük túlzásba. A szoba berendezésénél ügyeljünk, logy levegős legyen, legyen laly a bútorok között. Nyáron 3gy-fcét szál virág, télen egy lenyő- vagy örökzöldág vará­zsolja meleggé otthonunkat Amikor most mindennapos bírói tapasztalataim alapján néhány jó tanácsot szeretnék adni fiatal olvasóinknak, régi költemény sorai jutnak eszem­be: Én a szívemet nem adom könnyen, De akinek egyszer odaadtam Azzal feles mosolyom, köny- nyem. i; Mennyi életigazságot sűríte­nek e sorok! „Én a szívemet nem adom könnyen ..— Hát igen, itt kezdődik a baj. Hogy is törté­nik? Két fiatal találkozik, a lány még alig 18 éves, a Hű éppenhogy elmúlt. Egy-két mecseki séta, néhány randevú a szórakozóhelyeken, és már kész is az „örök szerelem“, amely aztán egyáltalán nem tart a sírig, legfeljebb a bíró­sági tárgyalóteremig ... Meg­történt, hogy egy ilyen Ifjú „boldog pár“ csak egyetlen napig élt együtt s utána el­váltak. Dehogy is gondoltak arra, hogy a házasság egész életre szóló szövetség és nem harisnya. amelyről ha kiderül, hogy nem megfelelő — félre­dobjuk. Az ilyen — könnyelműen — 18—19 éves korban megkötött házasságoknak különösen sok próbát kell kiállaniok. Hiszen vegyük mindjárt az elsőt — élig melegedtek össze a fiata­Uázas&áfy, vÁlás lók, a fiúnak máris be kell vonulnia — egyedül marad az asszonyka. Bizony nagyon ko­moly és férjét igen-igen sze- •ető nőnek kell lennie, ha ilyen helyzetben türelmesen vár páriára és ellent tud állni a kínálkozó alkalmaknak. Ezért nem győzzük ‘eléggé hangsú­lyozni: fiúk, csak a katonai ■jzolgálat letöltése után háza­sodjatok! „Én a szívemet nem adom könnyen...“ De hogyan tekint hetnők megfontoltnak azt a házasságot, amelyet akkor köt­nek. amikor a szeretkezésnek már következményei Jelentkez­nek. Ki meri állítani, hogy az ilyen fiatalok önként, minden kényszertől mentesen kötnek házasságot. Ezért aztán ha a házasság létre is jön, később a férj gyanakvását semmi sem tudja eloszlatni, mivel „ha ve­lem megtette, akkor megtehet­ne, vagy megteszi mással is...“ Sok évi tapasztalatunk mu­tatja, hogy a házasságkötés előtti szeretkezés legtöbb eset­ben a házasság csődjéhez ve­zet. Ézért megdöbbentő az a cinizmus, ahogy sok férfi szin­te természetesnek veszi a há­zasságon kívüli és előtti sze­reti ezése’fet, De ugyanezek a férfiak e „modern“ felfogásuk mellett bámulatosan konzerva­tívak tudnak lenni, amikor saját feleségükről vagy jegye­sükről van szó. Vannak, akik nem röstelik a saját nézetük­nek vallani azt a régi, agyon- csépelt, bárgyú álláspontot, hogy a férfinak mindent sza­bad. Nincs igazuk! Ellenük -zólnak a csődbe jutott fiatal életek. ::. de akinek egyszer oda­adtam, azzal feles mosolyom, köny- nyem. Fiatal házaspár állt előttünk. Elkeseredett bontópert indítot­tak, de úgy láttuk, némi re­mény mégis csak lesz arra, hogy a házasfeleket kibékít­sük. Sajnos, a „békülést“ úgy kezdték, hogy mindegyik fel­írta magának egy papírra, ne­ki saját keresetéből mi jár, mert ,.nincs közös kassza töb­bé“, mindegyik „ellátja önma­gát“ stb. Természetesen újra elmérgesedett a helyzet, me­reven ragaszkodtak saját „jo­gaikhoz“ s ezért többé szó sem lehetett bék ülésről, további együttélésről. Az önzés egyik legnagyobb ellensége a boldog házaséiért- nek, Ne a vélt vagy tényleg^ jogainkat védjük és nézzük, hanem — ha szükség van rá — tudjunk lemondani azokról! Itt nem olyanféle lemondásra gondolunk, amely szakít a tisztességes világi örömökkel és élvezetekkel, hanem arra a szeretetből fakadó lemondás­ra, amelyből öröme származik a házastársnak vagy gyerme­kének. Az önzés, a saját anya­gi érdek előtérbehelyezése egyébként sem lehet a mai ember sajátossága! De mindez nemcsak anyagi vonatkozás­ban áll. A házastársaknak — hogy ügy mondjam — „közös érdeklődési alapot“ kell terem­teniük. Érdeklődjék a feleség a férj foglalkozása, munkája iránt, próbálja megérteni tö­rekvéseit, sőt annak megvaló­sításában legyen segítségére. Így lesz belőle igazi feleség. A házasság egyik fő célja, hogy a házastársaknak utó­daik legyenek, a gyermekeket becsületes emberekké nevel­jék. A szülők felelősségét gyer­mekeikért nem árt minél gvak rabban hangoztatni a fiatalok előtt. Ugyanis érílhetetlen és felháborító, hogy sokan m' lyen könnyelműen, sőt bűnös felelőtlenséggel intézik e"“r- mekeik sorsát válás esetén, Igen jó keresetű bányász áll a bíróság előtt, négy gyermeke van. Felesége több alkalommal megcsalta, ami odáig fajult, hogy a szerelmi viszony lelep­lezésétől való félelmében ott­hagyta családját és szerelme­séhez költözött. A két kisebbik gyerek — akik különösképpen rászorulnak az anyai gondvi­selésre — hosszú hányódtatás után végülis az anyához ke­rültek. Amikor a bontóperre került a sor, a két kisebb gyermeket sem az apa, sem az anya nem akarta vállalni. Az apa azért, mert újból meg akar nősülni, s a fiatal feleségje­lölt nem hajlandó elkezdeni a házaséletet négy gyermek­kel. Az anya pedig azt mond­ta, hogy a gyerekektől nem tud dolgozni, mert gyermekott­hon nincs a közelben. Ha pe­dig nem dolgozik, vajon miből tartsa el őket? Fiataloknak, házasságkötés küszöbén állóknak írtam e so­rokat azért, hogy felhívjam fi­gyelmüket: gondolják meg jól mit tesznek, amikor az anya­könyvvezető elé lépnek. Olyan lépésről van szó, amely egész életükre kihat. Hogy milyen lesz a házasságuk, lesz-e de­rűs otthonuk, kedves családi '»‘ük — tőlük függ. Dr. S. L. megyei bírósági bíró lentkeznek olyan betegek, akik nél rákos megbetegedésük már előrehaladott állapoban van. Ezen betegek annak ellenére, hogy tudtak a szűrőállomások működéséről, elmulasztottak a szűrővizsgálatokon résztvenni és így betegségük végleges gyógyulásának valószínűségét az elhanyagoltság miatt lénye­gesen lecsökkentették. Ismeretes az a tény, hogy ma már nemcsak a nők részé­re vannak ilyen szűrővizsgála­tok, hanem úgynevezett komp­lex szűrések formájában min­den egyénnek lehetősége nyí­lik arra, hogy egész szerveze­tére kiterjedő rákszűrő vizsgá­latokon vegyen részt. Minden nap a pécsi női kli­nikán lévő megyei onkológiai gondozóban, valamint a Me­gyei Rendelő Intézet sebészeti onkológiai szakrendelésén meg felelő szakorvosok végzik * szűréseket (délután 14—16 órá­ig). Ezenkívül a város és a megye különböző részein szak­orvosok irányítása mellett rák­szűrő állomások működnek, ahova az illetékeseket behívó­jegy útján rendeljük be. Az egyszeri, de később meg nem ismételt szűrővizsgá­latokkal nem érjük el a kívánt célt, a rákos megbetegedés_ el­hatalmasodásának megelőzé­sét. Ezért mindenkinek saját érdeke, hogy pontosan betart­sa az ismételt vizsgálatra való utasítást is. Gondoljon minden­ki arra, hogy az egyszerű és fájdalmatlan orvosi vizsgálat az életét mentheti meg. Dr. K. L. ÁpoX[uU Uaiuhkat! A dolgozó nő úgy osztja be idejét, hogy mindenre jusson, még arra is, hogy rendszeresen elmenjen a fodrászhoz. Általá­ban hetenként vagy kétheten­ként kell vizhullámoztatni és hajat megmosni. Hajunkat, hogy sokáig szép legyen, na­ponta tíz percig keféljük nylon vagy erősszőrű kefével, akkor fényes és lágy lesz. Éjjelre ne kössük le, mert a hullámok el­vesztik eredeti formájukat. A forma megválasztásánál mindig hallgassunk a fodrá­szunkra és ne ragaszkodjunk csak a divathoz, mert nem minden archoz megfelelő a képen látott legújabb forma és néha nagy csalódást okoz. Válasszunk mindig az archoz és az egyéniséghez illő for­mát! MÁTYÁS FERENCIVÉ az Áll. Fodrászipari Vállalat dolgozója. A Uátolyi asszonykái Kátolybam, Ilyenkor télen sem tétlenkednek az asz- szonyok. Kötnek és mivel unalmas egyedül kötni, ösz- szejönnek a komaasszonynái, az ismerősöknél. Kaszapovi- csékhoz is szívesen járnak, ifiért itt aztán van miről be­szélni. Kaszapovicsné a fér­jével együtt járt a Német Demokratikus Köztársaság­ban és annyit tud mesélni, hogy tán egész télen nem fogy ki belőle. Az asszonyok tervbevették, hogy még a tél folyr »- n asz- S7f»nyköi't alakítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents