Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-21 / 18. szám
DUNÁNTÚLI , 3K[^LPIaO H P P BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JANUÁR 21 tBJUt, wienm A MAI SZÁMBAN: Megkezdte munkáját a SZOT VIIL teljesülése. (1—2. o.) — Országos atomenergia bizottság alakult. (2. o.) — Bulganyin elvtárs nyilatkozatának újabb visszhangja. (2. o.) — A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának eseményeiről. (2. o.) — Sikeres kezdet. (3. o.) — „A tűz.“ új kiadása elé. (3. o.) — Túrista úton a Szovjetunióban. (3. o.) — A mai Napló. (4. o.) Üj korszak hajnalán „A kommunizmus egyenlő szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása.“ E zseniális, jövőbelátó megállapítást a nagy Lenin 1920-ban tette, olyan időpontban, amikor a külföldi intervenciósok mar- talócbandái garázdálkodtak az országban, amikor a háború véres sebei még tátongtak az ország testén, s amikor a sokévszázados elnyomásból ébredező Oroszország ezernyi nehézséggel, éhséggel, tüzelőhiánnyal, belső és kUlső ellenséggel küzdött. Lenin zseniáli- tása — mint annyi másban,— e megállapításban is megnyilvánult. Lenin a tudomány akkori állása alapján nem láthatta, nem tudhatta, hogy rövidesen olyan kor következik el, amely egy kimeríthetetlen energiaforrást: az atomenergiát fedezi fel. De tudta, hogy a jövő útja: a villamosság hatalmasarányú felhasználása az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban; , Most, amikor a Szovjetunió új ötéves terve irányelveinek lélegzetelállító, nagyszerű számadataival ismerkedünk, feltétlenül első gondolatként merül fel az emberben, hogy e terv a kommunizmus felépítéséhez tett hatalmas lépés, az óriás lépése az új úton, amelyen előtte senki sem .tárt, s amely út a megvalósult kommunizmushoz vezet. Az atomerőművek egész sorának ‘felépítése, atormnegh-ij- tású motorok bevezetése a közlekedésben, az ország fővasút- vonalainak villamosítása olyannyira, hogy a szovjet mozdonygyárakban többé nem építenek fővonalbeli gőzmozdonyokat, hanem kizárólag villamosmozdonyok fogjak vontatni a vonatokat, — a munka termelékenységének 50 —70 százalékos emelése, ami feltételezi a technika szinte elképzelhetetlen nagyságú fejlődését s egyúttal biztosítja a lakosság életszínvonalának ugrásszerű emelését, — a legkorszerűbb technika bevezetése a termelés minden területén — mindez egy új korszak napjának felragyogását jelzi. Ez az egyik gondolatsor, s ebből fakad a másik is: az a nagyhatalom, amely ilyen erőforrásokkal rendelkezik, s amely hatalmas tervének szám adataiból a biztos, legyőzhetetlen erő árad, — csökkenti katonai kiadásait, békés célokra használja fel az atomenergiát s az atomkutatás minden eredményét, népe Jólétét és a más népeknek nyújtott baráti segítséget teszi tervének cél iává. — Röviden: a békés fejlődésre épít, a béke tervét alkotja és valósítja meg a következő öt évben, békés versengésben hagyva maga mögött az élenjáró kapitalista országokat is nemcsupán fpüőriésének a tflkésrendben elképzelhetetlen üteme, ha- hem termelésének abszolút mennyisége tekintetében is. A Szovjetunió iránti barátsággal egyáltalán nem „gyanúsítható“ Daily Express méltán írta e nagyszerű tervről: „Az új ötéves terv a második ipari forradalom kezdete ..,“ a Combat pedig megállapította. hogy az irányelvtervezet „azt a meggyőződést tükrözi, hogy a Szovjetuniónak mostantól kezdve minden eszköze megvan ahhoz, hogy a világ leghatalmasabb ipari állama legyen, és rövid időn belül túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat Is.“ S az amerikai sajtó? Egykét szélsőséges, hidegháborús cikktől eltekintve, bizonyos megdöbbenés tölti el az amerikai lapok cikkíróit. Míg annakidején, amikor Lenin az egész ország villamosításáról beszélt, e lapok lekicsinylő mosollyal írtak erről a —szerintük — „fantazmagóriáról“, — ma — mint a New York Herald Tribune is kénytelen megállapítani, hogy „elmúltak azok az idők, amikor a szovjet tervek számadatait tréfának vették...“ A békére vágyó emberiség hangját fejezi ki a Hindustan Standard, leszögezve: „Az irányelvek a békés gazdasági versenyre helyezik a fő súlyt. A békés célokat szolgáló atomok — a háborútól elvont atomok. A Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy az atomenergiát az emberiség javára, ne pedig pusztítására használja fel, az egész emberiség támogatja .; .“ Eisenhower amerikai elnök azonban úgylátszik nem osztja a fentebb említett véleményeket és egészen furcsa módon reagál a Szovjetunió békés törekvéseit bizonyító lépésekre. Az amerikai kongresszushoz intézett üzenetében meglepő fordulattal „kihívásnak“ minősítette mindazokat a békés lépéseket, amelyeket a Szovjetunió a közelmúltban tett. Eisenhower elnök „kihívásnak“ találja a szovjet vezetők indiai látogatását, vagy a Szovjetunió következetes állásfoglalását a gyarmati népek függetlensége mellett, továbbá a békés kereskedelemre mutatott szovjet hajlandóságot, sőt: „kihívásnak“ tekinti az új ötéves terv tervezetét is, mert a Szovjetunió, hogy Eisenhower szavaival éljünk: „veszélyes módon fokozza nyersvas és acéltermelését ...“ Ez a néhány elnöki gondolat nem véletlenül hangzott el. hanem az amerikai monopolista tőke céljainak védelmében, amely a gazdasági válságtól való menekülést, a zsíros profitlehetőségeket, a fogyasztási piac kiszélesítését nem a békés versengésben, hanem a fegyverkezésben, a háborúban látja biztosítva, s jogcímet keres e törekvéseinek megvalósítására. Eisenhower költségvetési tervezete ezt a törekvést tükrözi: túl azon, hogy a költség- vetési kiadások kétharmadrészét katonai célokra akarják fordítani, az elnöki üzenet azt javasolja, hogy a katonai segély összegét háromszorozzák meg, — egymilliárd dollárról emeljék három milliárd dollárra. Ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy „Eisenhower üzenete túlságosan nagy hangsúlyt helyezett a katonai kiadásokra, különösen a külföldi segélyre.“ Viszont még Amerikában sem vették komolyan Eisenhowernek azt a kísérőszövegét, amelyet a költségvetési tervezethez fűzött szemforgató módon közölve, hogy „Amerika az igazságos és tartós békére törekszik ...“ Vajon a háború előkészítésével, katonai kiadások és külföldi ügynökségeiknek adott segély növelésével? .;; E kérdésre Eisenhower adós maradt. A békés, nyugodt életre vágyó emberiség azonban meg tudja adni erre a választ és világosan látja a különbséget a Szovjetunió új ötéves tervének céljai és az amerikai nagytőke urainak törekvései között. S nem is lehet vitás,— amint ezt a nemzetközi élet fejleményei is bizonyítják, — hogy az emberiség a béke útját választja* A szakszervezetek feladatai az új technika elterjesztésében Megkezdte munkáját a SZOT Vili. teljes ülése A Vasas Szakszervezet székhazának dísztermében pénteken reggel kilenc órakor megkezdte munkáját a SZOT VIII. teljes ülése. A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, M ekis József, a minisztertanács elnökének helyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, C zott ne r Sándor szénbányászati miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Altom ár e Iván élelmiszeripari miniszter, Román József egészségügyi miniszter, valamint a szakszervezet és az ipar vezető személyiségei, kiváló dolgozni. Fóck Jenőnek, a SZOT titkárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a SZOT elnöke tartott referátumot „A szakszervezetek feladatai pártunk Központi Vezetősége 1955 november 9—12-i határozatainak végrehajtásában" címmel. Gáspár Sándor elvtárs beszéde Gáspár Sándor beszéde kezdetén új, nagy feladatainkról szólt, az 1956. évi tervről, amelyben a szocialista iparosítás elvének megfelelő jelentőséget kap a nehézipar és mindenekelőtt a gépgyártás. Ezt a nagy feladatot pedig csak a műszaki színvonal jelentős növelésével, a fejlett technológiai eljárások széleskörű bevezetésével teljesíthetjük. Rámutatott arra, hogy a termelékenység emelésének még nagy lehetőségei rejlenek a gépek és a munkaidő jobb kihasználásában, a munka és a technológiai fegyelem megszilárdításában, a dolgozók szakmai továbbképzésében, az anyag és elsősorban az importanyagok takarékosabb felhasználásában. A technológiai fegyelem megszilárdításáról szólva kiemelte, hogy a szakszervezeteknek ezirányban sokkal többet kell tenniök az eddiginél, Rendezzenek ankétokat, vitákat, előadásokat, amelyeken szemléltetően megmagyarázzák, milyen anyagi károkat jelent népgazdaságunknak — és magának az illető dolgozónak — ha nem tartják meg a technológiai utasításokat A továbbiakban beszélt a műszaki propaganda hiányosságairól és javasolta, hogy ennek megjavítása érdekében az országos műszaki fejlesztési tanács keretén belül létesítsenek műszaki propaganda bizottságot. (Folytatás a 2, oldalon) Megvalósítjuk a párttaggyűlések határozatait A vezetőségválasztó taggyűlés beszámolója r feletti vita után a párttagság — mintegy útravalóul az új vezetőségnek — határozatban rögzíti véleményét az alapszervezet legfontosabb teendőiről. Ez az okmány az egész pártvezetőség programja, hosszú ideig e szerint kell dolgozni valamennyi kommunistának. Miről szólnak e határozatok? Fejlesztjük az állattenyésztést A dinyeberki termelőszövetkezetben hosszú ideig nem volt elég becsülete az állattenyésztésnek. Nem biztosítottak megfelelő mennyiségű, jó takarmányt, elhanyagolták az állatok gondozását. Gazdálkodásuk így egyoldalúvá vált. A taggyűlés határozata ezért arra kötelezi a szövetkezet vezetőit, hogy egy hónapon belül részletesen dolgozzák ki az állatállomány szaporításának, szakszerű gondozásának tervét s azt terjesszék a párttaggyűlés elé. A pártvezetőség oedig hívja össze a tehenészeket s közösen vitassák meg a tenyésztői tapasztalatokat. A pártszervezet segíti a DISZ-t Szalántán mintegy huszonnégy fiatal tagja a DlSZ-szer- vezetnek. Többen csak azért nem, mert nincs ami vonzaná az ifjúságot. A taggyűlés Mar- kovics elvtársat bízta meg az ifjúsági szervezet patronálásá- val. A határozat azt is kimondja, hogy két fiatal pedagógust is vonjon a DISZ-be, akik segítenek majd a különböző kulturális rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. A három százalékért A helesíai termelőszövetkezet taggyűlésén a beszámolóban és a hozzászólásokban is számos javaslat hangzott el: hogyan akarják növelni a termésátlagot. Valamennyit határozatba foglalták. Többek között a tsz vezetőségének intézkednie kell, hogy a felgyülemlett trágyát gondosan kezeljék s a jó időt kihasználva hordják ki a gyengébb földekre. A kései vetés miatt gyengébb őszi kalászosokat pedig mielőbb fejtrágyázzák, hogy megfelelően megerősödjenek. Erűsitik a romonyal tsz pártszervezetét A vezetőségválasztó taggyűlés elhatározta, hogy a párttagok kötelesek egy-egy új tagjelöltet nevelni. A tsz-ben vannak olyan dolgozók, akik méltók erre, különösen a fiatalok között s elsősorban velük kell foglalkozni. Barátaink éleiéből Szovjetunió Nemrégiben befejezték a Szovjetunió eddigi legmélyebb szállítóaknájának építését. A Donyec medencén épült szállítóakna 948 méter mély, átmérője 9.5 méter. Építéséhez hatmillió téglát használtak fel, Csehszlovákia A Csehszlovák Tudományos Akadémia műszaki intézetének dolgozói a közelmúltban újtípusú relés számológépet szerkesztettek. Az újtipusú számológépet elsősorban molekulák struktúrájának kiszámítására használják. A gép legnagyobb előnye, hogy ez eddigi 40 napig tartó számolási eljárás idejét négy napra csökkentette és a szám-eredményeket automatikusan jelzi; Románia December 28-án Birlad városban ünnepélyes keretek közt felavatták az új Állami Színházat, a Román Népköz- társaság 28. színházát. Az új színház nézőtere több, mint 500 férőhelyes, színpada alkalmas a legkorszerűbb rendezői megoldások kivitelezésére. A megnyitó ünnepségen Aurel Baranga, román fró „Kerge birka“ című nagysikerű vígjátékát mutatták be. Lengyelország A krakkói vajdaságban Wa- dovice térségében, megkezdték egy nagykiterjedésű kőszéntelep feltárását. Az új bányavidék szenével a krakkói iparvidék nagy erőműveinek üzemanyagszükségletét fogják fedezni. Az új bányavidéken az eddigi kutatások szerint sokmillió tonna kőszén van. Hatvcmkilenc hold szőlőt telepítenek a termelőszövetkezetek Baranyában több helyen elhanyagolták a trágyázást, tőkepótlást olyannyira, hogy például többek között a villányi járásban Palkonya és Vó- kány határában sok szőlő tönkrement. A felszabadulás után erőteljes ütemben kezdődött meg nemcsak a régebbi telepítésű szőlők szakszerű kezelése, hanem az új szőlőtelepítések is. Az új szőlők telepítésében jelentős mértékben kiveszik részüket a tsz-ek, amelyek 1954-ben 49 hold, 1955-ben pedig 66.5 hold új szőlőt telepítettek; ez évre pedig újabb 69 hold szőlőtelepítést terveztek. Kitűnően dolgozik a pécsi Sopiana DISZ-forgácsoló brigádja Négy hónappal ezelőtt alakította meg DISZ forgácsoló brigádját Gadó György, a pécsi Sopiana Gépgyár fiatal esztergályosa és azóta elért 170 százalékos átlag- eredményével a négy tagú, lelkes csapat a Sopiana eddigi legjobb DISZ brigádjának bizonyult. Erre az évre további jó munkát ígértek a fiatalok: augusztus 20-ra az éves terv befejezését, hárman a „kiváló dolgozó“ cím elérését, két újítás benyújtását és két ipari tanuló nevelését vállalták a többi között. Minden vállalás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — tartják a DISZ forgácsolóbrigád fiataljai és ezért brigádnaplójukban napról- napra végigkísérik előrehaladásukat. Kiderül ebből, hogy az azelőtt száz százalék alatt teljesítő fiatal Garay Lajos már túlszárnyalja tervét, Bi- schoff László, Rack István pedig mind a mennyiségi, mind a minőségi terv teljesítésében egy hónapi munka alapján elérte a „kiváló dolgozó“ cím elnyeréséhez szükséges feltételeket, míg Gadó György brigádvezető két hónap óta megfelel annak és már csak e hónapi munkája szükséges a „kiváló dolgozó“ cím elnyeréséhez. Igen jó eredményeket értek el a két patronált ipari tanuló nevelésében és már most teljesítették a két újítás benyújtására tett ígéretüket, így az év végéig újabb három újítást dolgoznak ki. A kiváló munka magyarázata a brigád összetartása, egymást segítése. Ha nagyobb munkadarabot kap valaki, nem várnak az anyagmozgatóra, kölcsönösen segítik egymást. Nemrégiben más műszakra akarták beosztani egyik társukat, a brigád azonban inkább vállalta bármely más műszakban a munkát csak ne szedjék szét a DISZ-brigádot. Gadó György kitűnő DISZ-brigádja a versenynyilvánosságot is maga vette kézbe. Szemben gépeikkel felállítanak egy állványt, felírják rá vállalásukat és napról-napra a teljesítést. Úgy igyekeznek, hogy ne kelljen szégyenkezniök a műhely többi dolgozója előtt. A januári eredmény alapján erre nem is lesz ok: eddig 170 százalékos átlagteljesítményről számolhatnak be, A telepítéshez szükséges földmunkában igen nagy segítséget nyújt az a két szovjet Sztálinyec traktor, amelyet az elmúlt évben kapott a megye. Egy traktor naponta 1.5—2 hold föld forgatására képes s így naponta több, mint százötven ember munkáját végzi el. A tsz-ek legtöbbje a földforgatásra a traktor segítségét igényelte. A sztáli- nyecek ezideig több, mint 100 hold új szőlőtelepítés alá forgatták meg a földet s ezen kívül számos tsz-nek, mint például a máriakéméndi Petőfi tsz-nek, gyümölcstelepítés alá 30 holdat — más földmunkát is elvégeztek. A traktorok ezen a héten befejezik a tsz-ek részére az új szőlőtelepítésekhez szükséges talajforgatást s a jövő héten a pécsi állami gazdaságban megkezdik 17 holdon a szőlőtelepítést előkészítő talajmunkát. Az új telepítésekhez szükséges szőlőoltványokból a megye tsz-ei ez évre csaknem 280 ezer darabot igényeltek, melynek nagyrészét már leszállították. A szőlőoltvány termelését számos tsz maga végzi; A villánykövesdi Alkotmány Tsz 1955-ben például 126.000 darab oltványt termelt, melyből nemcsak saját szükségletét elégítette ki, hanem más tsz-eknek is adtak át. Segíti a megye szőlőkultúrájának további fokozását a villányi állami szőlőgazdaság oltványtermelő telepe is, amely az elmúlt évben több, mint hárommillió darab szőlőoltvényt termelt,
