Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-18 / 15. szám
DUNÁNTÚLI nLÁGPmnxmmrEcmBLJETEici A MAI SZAMBÁN: Az egjrséggondolat elvben és gyakorlatban Január 2-a óta nagy léptekkel halad előre Franciaországban. (2. o.) — A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója. (2. o.) — Pénteken és szombaton tartja VIII. teljes ülését a SZOT. (2. o.) — A világsajtó az új szovjet ötéves terv tervezetéről. (2. o.) — A mai Napló. (4. o.) MDP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC A'NAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 JANUÁR 18 Ismertessük meg dolgozóinkkal az új technikát! A pécsi szénbányák íőjaivító műhelyében történt. Kerék József kiválóan képzett esztergályostól megkérdezték, hogyan tudja növelni gépének élettartamát. Sok apró fogást mondott el, s amikor látogatód már éppen elköszönni készültek, váratlanul egy igen érdekes kérdést pendített meg. Elmondta, hogy nem régen nagyszerű fogásokat — kér ámi tla- pos forgácsolást, automata menetvágást — ismert meg egy tapasztalatcsere alkalmával, s hozzátette, „jó volna többször elmenni ilyen tapasztalatcserére, csak az a baj, nálunk nem igen gondodnak erre”. Az utóbbi években nem kis eredményeket értünk el a műszaki propagandában, de hogy Sok még a tennivaló, különösen most, hogy az ötéves tervben mind nagyobb erőt és' gondot fordítunk az új technikára, — azt többek között Ke-’ rák elvtárs kívánsága is bizonyítja. A műszaki propagandának sok módja van, de az átlag dolgozók nagy többségének a tapasztalatcserék adják a legtöbb hasznot. Sokan ismernek meg ilyen tapasztalatcseréken kiváló, új szakmai fogásokat. Idősebb szakmunkások kapnak a fejükhöz: lám, milyen kár, hogy én erről mitsem tudtam eddig. A Sopiana Gépgyárban például Komáromi Lajosnak, egy forgácsolási bemutatóján valósággal tolong- lak 9. különböző üzemekből összejött szakemberek. Sokan itt látták először a keráimi talappal történő gyalulást. Ki vitatja azt, — ha nincs a műszaki propagandának ilyen hathatós formája, — hogy talán évek kellettek volna ahhoz hogy a kerámitlapos forgácsolás elterjedjen Baranyában. Most azonban nemcsak erről van szó. A Sopiana Gépgyárban az ismeretek birtokában most egy olyan kerámitlapfé- leséggel kísérleteznek, — s biztató eredménnyel — amellyel még jobban lehet nagyoló forgácsolásit végezni. Á más üzemekben történő látogatások, tapasztalatcserék mindig nyújtanak valami újat, megszívlelni valót. Sajnos, a látogatásokban rejlő lehetőséget még nem aknázzuk kd eléggé. A napokban a pécsi Kokszművek főmérnökével beszéltünk. Már idős ember, mégis csodálkozva hallottuk, amit mondott: nagy elfoglaltsága miaitt még sosem járt Sztálinvárosbam, Borsodban vagy az ország más új vegyipari nagyüzemeiben. Pedig ha figyelembevesszük azt, hogy most 25 millió forintot fordítanak a régi, kissé elavult üzem felújítására, okvetlenül megtérülne egy-egy ilyen látogatás s talán a 25 milliót jó tapasztalatok, új műszaki ismeretek birtokában még jobban fel lehetne használni. Több budapesti szakember már a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, sőt Szovjetunióban is járt. A minisztériumi szerveknek gondoskodniok kell arról, hogy a vidéki szakemberek is elfussanak külföldre. Ha hangsúlyozzuk is a tapasztalatcserék jelentőségét, ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy csakis más gyárakban vagy csak külföldön lehet új ismereteket, munkafogäsokat elsajátítani. Előfordul gyakran az is, — hogy egy-egy üzemben igen eltérőek a teljesítmények. A műszaki propagandára vár itt is a feladat, hogy mind többen megismerjék a legjobbak módszerét. A faliújságot, hangszórót, üzemi röplapot mind-mind a propaganda szolgálatába lehet és kell állítani. Nagy szerepe van a folyóiratoknak, műszaki könyveknek abban, hogy a dolgozók megismerjék a technika fejlődésének legújabb eredményeit, gyarapítsák műszaki tudásukat. Sajnos, gyakran meg esik még, hogy a könyvtárakban hosszú hónapokon keresztül érintetlenül porosodnak a műszaki könyvek. A szakirodalom nyelvtudás hiányában kiaknázatlan mairad, előfordul az is, hogy egy-egy műszaki könyvtárban gyakran főleg elvont ismeretekkel foglalkozó könyvet lehet találni. A műszakiakon kívül kevés még azoknak a fizikai dolgozóknak a száma, akik munika után műszaki könyvért kopogtatnának a könyvtárak ajtaján. Ez bizony sokszor azon is múlik hogy nincs gazdája a műszaki könyvtáraiknak, nincs aki könyvismertetőt, ajánló-jegyzéket készítene, kezébe adná az illető dolgozónak azt a ezaickönyvet, amely megoldás! nyújtana egy-egy problémára Vannak jó tapasztalatok is — de kevés. A Pécsi Porcelángyárban komoly gondot okoz az, hogy a jelenlegi égető sa- mot-tokok másfél, kétszeri használat után tönkremennek. A műszaki propaganda segített itt is, hogy hamarosan megszűnjék ez a probléma. Egy német szaklapból érdekes tapasztalatokat merítenek a műszaki dolgozók a sailicium- karbit égető-tokok gyártására vonatkozóan. Az újfajta tokok alkalmazásával jelentősen csökkenteni lehet az önköltséget Hathatós segítséget nyújtanak a műszaki propagandában az ismeretterjesztő előadások. Ezeknél az előadásoknál arra kell törekedni, hogy necsak az érdekességekre, a „nagy" dolgokra törekedjenek, hanem olyan hasznos tapasztalatokat, ismereteket nyújtsanak a dolgozóiknak, melyet kamatoztatni tudnak a napi munkában A szakszervezeti bizottságok élőszóval is folytassanak fel- világosító munkát, propagandát főleg az ifjúság, a normát nem teljesítők körében. Feltétlenül alkalmazni kell a már ismert, jól bevált propaganda eszközeit, emellett azonban állandóan új, ötletes, szemléletes eszközök iránt is kell kutatni. A technika fejlesztésén fáradoznak most megyénk dolgozói. Ebbe a munkába tevékenyen be kell kapcsolódniuk a kulitúraktíváíknak és tömegszervezeteknek is. Segítsenek ők is abban, hogy műszaki és fizikai dolgozóink mind teljesebben megismerjék a haladó új, modem technikát. Társadalmi munkával»»» A vásárosdombói elvizese- dett réteken jó széna már, emberemlékezet óta nem termett. Ezért tavaly az egyik 50 holdas rét körül vízlevezető árkot ástak a Baranya-csator- púig. De a legtöbb tennivaló a Szálló-réten akadt. Az elmúlt •hetekben négy napig 25—30 fő, fél kilométeres, 2 méter széles, mély árkot ásott a vfz levezetésére. Javarésze már le is folyt, most majd apránként hosszabbítják az árkot, amig az összes lefolyik. Csu Te elvtárs üdvözlő levele a magyar államférfiakhoz Csu Te elvtárs, a Kínai Népköztársaság alelnöke a magyar határról az alábbi levelet intézte a párt és a kormány vezetőihez: • Kedves Rákosi elvtárs! Kedves Dobi elnök elvtárs! Kedves Hegedűs miniszterelnök elvtárs! Rendkívüli örömmel töltött el, hogy a Magyar Népköztársaság megtisztelő meghívása alapján tett látogatásom Idején saját szememmel láttam a testvéri magyar munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak és az értelmiségnek a szocializmus építésében elért hatalmas eredményeit. Az az örökké felejthetetlen kedves és figyelmes fogadtatás, amelyben én és társaim látogatásunk idején részesültünk, bizonyítja a magyar népnek a testvéri kinai nép Iránt tanúsított bensőséges barátságát. Meggyőződésünk, hogy a béke, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunló-vezette táborának nagy családjában a népeink között fennálló szilárd testvéri barátság és szoros együttműködés napról-napra szélesedni és fejlődni fog. Ez az együttműködés előmozdítja népeink szocialista építőmunkáját s ugyanakkor jelentősen hozzájárul a béke fenntartásához és az emberi haladás ügyéhez. Kedves Elvtársak! Most, amikor átlépjük az önök országának határát, engedjék meg, hogy a kínai nép nevében még egyszer legmelegebb üdvözletemet küldjem és kö- szönetemet fejezzem ki. Éljen a kinai és a magyar nép megbonthatatlan testvéri barátsága! CSU TE a Kínai Népköztársaság alelnöke. Téli gépjavítás a téglagyárakban Több, mint nyolcmillió téglával kell többet gyártaniok az idén a Baranya Megyei Téglagyári Egyesülés üzemeinek, mint tavaly. Erre készülnek most a téli gépjavítással. Ez a munka az egyesülés gyáraiban már hetek óta folyik, mégpedig nem a régi, megszokott módon. A Pécsi I. sz. téglagyár A gyár most is termel s csupán kéthetenként állnak 3- 4 napra a; javítások miatt.. Ezzel havi 150 ezer téglát nyernek. A gépjavítás nehezén már túl vannak. Még decemberben s most január elején kijavították a két nagy gépegységet és tegnap befejezték a téglaprés javítását. Persze vannak még apróbb javítások, így többek között a csapágyak felülvizsgálása. A határidőre azonban elkészülnek ezek is. A pécsi III, sz. téglagyár A gépeknek több, mint a felét kijavították már a pécsi III. számú téglagyárban is. A javításhoz nagy segítséget nyújt a központi javítóműhely. A mohácsi I. sz. téglagyár Az egész megye legnagyobb és legjobban gépesített téglagyára a mohácsi I. sz. téglagyár. A föld kitermelésétől, a kemencébe rakásig minden munkafolyamatot gép végez. Van tehát mit javítani, karbantartani. önálló javítóműhelyükben három harmadban dolgozik az esztergapad, tizenhat órán keresztül hallatszik a lakatosok kopácsolása. Mivel itt az egyik gépcsoportnak már a jövő héten meg kell kezdenie a nyersgyártást, igyekeztek mielőbb végezni a javítással. A téglaprés javításával már december 23-án elkészültek, sőt a kemencejavításnak is elvégezték már a háromnegyed részét. Kijavítva várja már a gyártás megindulását a Kel- ler-féle szállítóberendezés is. Mindez elsősorban Kovács László, Bősz Antal és Pécs János lelkiismeretes munkájának köszönhető; Keddre virradó éjszaka a Merenyéhez tartozó Cegléd- szentmiklóson Egyetértés néven megalakult az új év első baranyai termelőszövetkezete. A Jákó Lajos 9 holdas gazda portáján összejött dolgozó parasztok elhatározása már nyár óta érett, s most a tavaszi vetések előtt eredményezte a döntő lépést. Nyolc család 15 tagja 91 holdon kezdte el Ceg- lédszentmiklóson a közös gazdálkodást, valamennyien középparasztok. A házigazda, A megye északi részében: Vetik a mákot A tavaszias idő melege mindenkit kicsalt a sásdi járás falvaiból a völgyek, domboldalak szántóira. Aki Oroszló felé tartva csak egy rövid útszakaszon is szétnézett — jobbra, balra harminc-harmincöt szántó fogatot számolhatott össze. Most pótolják a rengeteg őszi eső miatt félbehagyott szántásokat. A megye legészakibb részéből már v e- t é s t Is jelentettek. A mágo- csi Rákosi Termelőszövetkezet növénytermesztő brigádjának tagjai a napokban 2 hold cukorborsót tettek a földbe, a kaposszekcsői Táncsicsban pedig ugyanekkora területen a mákot vetették el. A járási tanács mezőgazdasági osztályára egymásután kapcsolják a telefonhívásokat: Felsőmind- szent bej^enti, hogy ha az idő kitart, akkor a jövő hét elején megindul á vetés. A bikái! termelőszövetkezet addig sem vár: a ritka jó alkalmat üstökön ragadva, már hétfőn nekiláttak a vetésnek. Nem pihennek a gépállomások sem. A már kijavított, vagy még műhelybe nem került traktorokat állandó üzemben tartják. A mágocsi körzetben szombaton 25 traktor dolgozott — javarésze szántott, vagy a trágyát hordta. A Rákosi Tsz leendő 80 holdas cukorrépatáblájának negyedére már nemcsak kihordták, hanem alá is szántották a trágyát a traktorosok. Jákó Lajos kilenc holddal lépett be, testvére, Jákó Imre tízzel. Farkas János, akit elnöküknek választottak, 17 holdas gazda, Odenwald Vendel, Varga János, Bíró István 12, Katona Ferenc 10, Simon János pedig hét holdas birtokukkal vesznek részt a társasgazdálkodásban. Köszöntjük az új év, a II. ötéves terv első baranyai termelőszövetkezetének tagjait! Sok sikert kívánunk munkájukhoz! TcuiuímU a Ceglédszenfmiklóson megalakult < az új év első baranyai tsz-e Itt javítják a görgőjáratot, hogy az is kifogástalanul működjék majd, mint a már kijavított adagológép és a téglaprés. A III. számú gyárban is gyártanak most nyerstéglát. Hetvenezret már elkészítettek s a jövő hónapban is akarnak még 100 ezret készíteni. A dunaszekcsől légiagyár A határidőre nálunk is elkészül a gépjavítás — mondja Heréb János, a gyár vezetője. Itt a gépek javítása mellett átalakítják a felvonóhidat s beszerelték már a nemrég kapott német Hiindle gyártmányú téglaprést is. Ez a prés kiválóan alkalmas a dunaszek- csói homokos agyag feldolgozására. A teljesítménye óránként 600 nyerstégla. A gyár dolgozói azt tervezik, hogy egy héttel előbb megkezdik a gyártást, mint a terv előírja, mert a javítási munkák jelenlegi üteme — a Szalai-brigád munkájának érdeme — lehetővé teszi ezt. A gyár tovább fejlődik ebben az évben is: két hét múlva elkezdik négy szárítószin építését 2000 négyzetméter területen. t i ■ Azt tartja egy régi mondás, hogy „akinek hivatalt adott az isten, annak észt is ad hozzá." Bizony, a mezőgazdaságban is sok helyütt így vélekedtek a tanulásról és az ujjúkat sem mozgatták, hogy közelebbről megismerkedjenek a modern agrotechnikával. A zengőaljai állami gazdaságban egy országosan is egyedülálló kezdeményezéssel segítettek a brigádvezetők munkája megjavításában. A háromhetes tanfolyamon a megye valamennyi állami gazdaságából összejött brigád-agronómusok tanulnak, hogy a tanfolyam elvégzése után jobb munkával elérjék a kitűzött célt: a mezőgazdaság terméshozamának 3 százalékos emelkedését. Sok hiba volt eddig a brigádvezetők munkájában. — Elég, ha megemlítjük a csodálatos földszaporításokat. A vezető agronómus lemért egy táblát és megállapította, hogy az se több, se kevesebb negyven holdnál. De mire a traktor felszántotta és a brigád- vezető lemérte, csodálatosképpen 45—50 holdra szaporodott. Aratáskor tovább nőtt és csak akkor néztek nagyot, amikor a cséplés után csak negyven holdról adott termést. Ezért a tanfolyam főtantárgya a mezőgazdasági mértan. Amit délelőtt az elméleti órákon megtanulnak, azt délután ölezővel a kezükben a gazdaság földjén gyakorlatban hasznosítják. Az sem volt ritka esetí hogy a magot elvetették, ki is kelt annak rendje-módja szerint, örültek is nagyon, csak akkor szomorodtak el, amikor a kültivátoros kijelentette: nem fér a sorok közé a gép, nem tudom megmunkálni. Most pontosan megismerkednek a géptanból a gépek méreteivel, munkaterével. Sőt! Délután gyakorlatban is látják, hogyan kell kezelni a mezőgazdasági gépeket, nemcsak nézik, de rá is ülnek, beállítását is megtanulják. Lévai Bélának a növény- termelés igen hasznos. A múlt év őszén a siklósi állami gazdaságban sokat akart fogni. A vetést, kukoricatörést és a répaszedést egyszerre akarta elvégezni. — Semmire se ment. Most a. munkaszervezést figyeli, jegyzeteli szorgalmasan, hogy ilyen többet elő ne forduljon. A tanfolyam szervezői mindenről gondoskodtak, hogy a hallgatók gondtalanul tanulhassanak. Csinosan, otthonosan berendezett legényszálláson pihennek, étkezdéjük vetekszik bármelyik városi elsőosztályú étteremmel. A tanuláshoz ingyen kapnak könyvet és más tanszert. — Este pedig filmvetítés mutatja be, hogyan kell alkalmazni a tanultakat. Azt gondolná az ember, hogy a diákkort már rég feledő brigádagronómusok alig várják a tanfolyam végét, hogy újra otthon lehessenek. A valóságban nem így van. Ulrich Péternek, Ruppert Györgynek, de valamennyi hallgatónak az a véleménye: nagyon kevés ez a három hét. legalább három hónap kellene. Most látjuk csak, mennyi mindent nem tudtunk, milyen gyakran helytelenül végeztük munkánkat. Most alaposan megtanuljuk a mezőgazdasági munkák szervezését és elvégzését. — Mert igen hasznos a tanfolyam — toldja meg Szentkirályi Lajos, az ormánysági állami gazdaságból. — Garantálom: ezután egyenesek lesznek a vetések és pontosak a csatlakozó'sb•> rok! GÁLDONYl BÉLA
