Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

2 NAPLÓ 1958 JANUÁR 1« ' N. Sz. Hruscsov fogadta Harold Wilsont Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára ja­nuár 12-én fogadta a Moszk­vában tartózkodó Harold Wil­son angol parlamenti képvi­selőt és megbeszélést folyta­tott vele. Kinevezték Románia ál­landó ENSZ-képviselőjét Bukarest (Agerpres). A Ro­mán Népköztársaság kormá­nya Atanase Joia-t nevezte ki Románia állandó ENSZ- képviselőjévé. Szudán felvételét kérte az Arab Ligába (MTI). A londoni rádió je­lenti, hogy Szudán felvételét kérte az Arab Ligába. A Liga je’enlegi tagjai: Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Liba­non, Líbia, Szaud-Arábia és Szíria. Törökország Magyar- ország válogatott labda­rúgó mérkőzés A magyar labdarúgó válo­gatott idei első nemzetközi mérkőzését február 5-én Isz- tanbulban Törökország válo­gatottja ellen játssza. Harminckétezer német fasiszta szolgál a francia idegenlégióban Berlin (MTI). A Frankfurter Allgemeine Zeitung közlése szerint jelenleg körülbelül harminckétezer német katona és tiszt szolgál a francia ide­genlégióban, amelyet a fran­cia hatóságok ma főleg az északafrikai arab lakosság szabadságküzdelmének vérbe- fojtására használnak fel. Az amerikaink megsértik Ausztria semlegességét Becs (TASZSZ). Az öster­reichische Volksstimme cikket közül arról, hogy amerikai repülőgépek Ausztria semle­gességével és az ország légi szuverenitásával nem törődve az utóbbi időben többször át­repültek osztrák terület felett nropaganda rópiratok csehsz­lovákiai és magyarországi ter­jesztését szolgáló útjuk során. Az österreichische Volkss- ♦!mmo hangsúlyozza, hogy a kormánynak a semlegességi nyilatkozatot és a nemzetközi jogot követve haladéktalan intézkedéseket kell tennie a semlegesség megsértése ellen. Li Szín Man provokációs nyilatkozata New York (TASZSZ). Mint az United Press hírügynökség szöuli tudósítója közli, Li Szin Man a délkoreai hadse­reg tartalékos állománya előtt január 11-én kijelentette, ké­szenlétben kell állniok, „az Észak elleni hadjáratra, az or­szág egyesítése érdekében“. Li Szin Man hozzáfűzte: nem mondott le arról a szándéká­ról, „hogy ismét harcoljon a kommunisták ellen Koreá­ban“. „A népfront már kialakulóban van, és létrejöttét semmi sem akadályozhatja meg" Az Humanité Guy Mollet nyilatkozatáról Párizs (MTI) Guy Modlet, a Francia Szocialista Párt főtit­kára, nyilatkozatot adott an­golszász újságíróik párizsi cso­portjának. — Guy MoiiLet nyilatkozata - val összefüggésben az Huma- nité megállapítja, hogy a szo­ciális haladást nyilvánvalóan csak az összes baloldali erők egysége tudná megvalósítani. Ez kétségkívül lehetséges lesz. Guy Mollet nyilatkozatából azonban kitűnik, hogy igyek­szik megtagadná ezt az oly szükséges egységet. Ilyen kö­rülmények között igen nagy felelősséget vállalnak a szo­cialista vezetők, amikor amra készülnek, hogy a Szocialista Párt most tartandó kongresz- szusán elvettessék a kommu­nistákkal létesítendő egyBég elvét. Amikor ugyanis eluta-' sítják a Kommunista Párt ajánlotta szövetséget, egyúttal elvetik saját programjuk meg­valósításának lehetőségét is. A szocialista dolgozók azonban, szerencsére, nem hajlandók megengedni, hogy a reakció így újból a nyeregbe kerül­jön. Bármit mondjanak vagy tegyenek is: a népfront már kialakulóban van és létrejöt­tét semmi sem akadályozhatja meg. Az Humanité sok olyan szo­cialista személyiség nyilatko­zatát közli, aki az újabb nép­front megalakítása mellett foglal állást. A lap ezenkívül igen sok új népfront-bizottság megala­kulásáról számol be. Kínai küldöttség látogatása Franciaországban Párizs (MTI). A Távol Ke­lettel fenntartott kulturális kapcsolatok franciaországi or­szágos központjának meghí­vására kínai küldöttség érke­zett Franciaországba. Csütörtökön délután Edgar Faure miniszterelnök, Antoine Pinay külügyminiszter és Leopold Sedar Senghor, a technikai fejlődés és tudomá­nyos kutatás ügyelnek állam­titkára fogadta a kínai kül­döttséget a miniszterelnökségi palotában. Á Jordániái helyzetről Damaszkusz (TASZSZ). Mint az An Naszr című lap ammani tudósítja közit, Jor­dániában a január 11-én be­vezetett rendkívüli állapot ellenére folytatódnak a népi tüntetések a bagdadi egyez­mény és az angol imperia­lizmus ellen. Január 10-én Jordánia új miniszterelnöke magához kérette Egyiptom ammani nagykövetét és is­mételten biztosította arról, hogy Jordánia kormányának nincs szándékában belépni semmiféle katonai tömbbe vagy szövetségbe. Beérkezett közlések szerint az angolok utasítására há­rom napja nagy iraki haderőt vonnak össze a jordáníai határon. A Barada című da­maszkuszi lap jeruzsálemi közleményekre hivatkozva azt írja, hogy Jordánia hatá­rán megkezdték a felfegy­verzett izraeli erők összevo­nását is. Damaszkuszban sziriai diá­kok január 10-én újabb nagy tüntetést rendeztek, tiltako­zásul a jordániaí rendkívüli állapot bevezetése ellen. A tüntetésnek nyilvánvalóan antiimperialísta jellege volt. Tito elnök beszéde a Belgrádban tartott nagygyűlésen Belgrád (TASZSZ): Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke egy belgrád­ban tartott nagygyűlésen be­szédet mondott és közölte, hogy etiopiai és egyiptomi tárgya­lásai eredményeképpen „töké­letes kölcsönös megértésre ju­tottunk és azonos nézetek ala­kultak ki az alapvető nemzet­közi jellegű kérdésekben, a nemzetközi problémákban, a kapcsolatainkat és fejlődésün­ket érintő kérdésekben.” Másfajta rendszerű országo­kat látogattunk meg — mon­dotta — és láttuk, hogy ezek a rendszerek és a belső beren- dozkedés a legcsekélyebb mér­tékben sem akadályozzák az államok és a népek együttmű­ködését, ha őszinte érzésekkel vannak egymás iránt, ha nem szándékoznak beavatkozni egy­más belügyeibe, ha egyenjogú­ságon alapuló együttműködést akarnak és kölcsönösen segíte­ni óhajtanak egymásnak. Tito hangsúlyozta, hogy a különböző problémákat meg­lehet oldani az „erő-pozició" hangoztatása, fegyvercsörtetés és fegyverkezési hajsza nélkül. A bagdadi tömbbel kapcso­latban Tito kijelentette: soha nem dicsérem a tömböket ál­talában, de a bagdadi tömböt már nem első ízben bíráltam. Többízben bírálatnak vetettem alá a nagyhatalmak vezetői előtt is, mivel az a vélemé­nyem (és erről a helyszínen sze mélyesen is meggyőződtem), hogy ez a tömb komolyan nyugtalanítja az embereket. Nézetem szerint ez nem a középkeleti országok és az arab népek összefogásának, hanem szétforgácsolásának esz köze. Ez a tömb különösen nyugtalanító elemeket tartal­maz és esetleges konfliktusok újabb gócait hozza létre. Tito elnök újból leszögezte, hogj^llenzi a fegyverkezést és a fegyverkezési hajszát. Hoz­záfűzte: ezidőszerlnt senki sem meri megkockáztatni azt a ki­Berlin (MTI) Strauss bonni atomeröügyi miniszter csütör­töki sajtónyilatkozatában be­jelentette, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság március­ban hat kilogramm uráináumot kap az Egyesült Államoktól. A Német Szövetségi Köztársa­ságban ezzel — a miniszter szavai szerint — megkezdődik az atomerő békés célokra tör­ténő felhasználása. Az első jelentést, hogy a fegyverkezés­re azért van szükség, hogy fegyverek segítségével oldják meg a vitás kérdéseket. Min­den népnek jogában áll fegy­verkeznie, de különösen azok­nak a népeknek, amelyek még nincsenek vagy rosszul vannak felfegyverezve. Viszont, ha világszerte meglenne a kollek­tív biztonság — mondotta Tito — ezeknek a népeknek sem kellene pénzt költeniök a fegy­verkezésre. Titó befejezésül bejelentette, hogy Jugoszlávia igyekszik a legjobb viszonyt kiépíteni min den állammal és minden nép­pel, amely egyenjogúságon ala puló kapcsolatokat akar. nyugatnémetorszógi reaktor az amerikai megszállási övezet­ben lévő Kartsruheben épül fel. A reaktor kiaknázására alakuló társaság részvényeinek kéfcnyolcad része Baden-Würt­temberg tartomány kormányá­nak, háromnyolcad része á Német Szövetségi Köztársaság kormányának, ugyancsak há­romnyolcad része a nyugatné­met nagyipar képviselőinek tulajdonába kerül. Nyugat-Nómetország hat kilogramm urániumot kap az Egyesült Államoktól Miért rengett a föld Magyarországon ? Ezekben a napokban érthe­tően sokat foglalkoztatja a köz­véleményt, hogy mi okozza a földrengéseket általában és főleg milyen geológiai erők idézték elő a nálunk észlelt földmozgást. A szakemberek e pillanatban még tartózkodnak attól, hogy véglegesen állást foglaljanak a rengéseket illetően. Ez érthető "hiszen a jelenségre vonatkozó tudományos anyag még távol­ról sem teljes. Alapos, sokrétű tudományos munka teszi majd lehetővé, hogy a szakemberek pontosan körülhatárolják a földrengés rázta területet, meg tudják állapítani a rengés gócát, vagy gócait és következtetéseket vonhassanak le a földmozgás helyzetére és mélységére vo­natkozóan. Az eddigi adatok szerint úgy látszik, hogy a rengésitól leg'- jobban megrázott terület Bu­dapesttől délre húzódik. Ebből azonban még nem lehet fel­tétlenül arra következtetni, hogy a földrengés fészke is itt van. mert a földlökések rom­boló hatásának kifejlődését rendkívüli mértékben befolyá­solja az altalaj minősége és felépítése. Jelen esetben pél­dául egyes dunaimenti közsé­gekben azért keletkezhetett jelentősebb kár, mert ezek a helységek laza, hordalókoe ta­lajra tel épülteik. A hazai szeizmograimmok adataiból azonban már körül­belül meg lehet állapítani, hogy a rengés általában észak­ról délre haladt. A budapesti megfigyelések szerint a fővá­rost délről érték a lökések míg a Duna-Tisza közének déli részéből kapott jelentések ar­ról számolnak be, hogy a ren­gés északról étkezett. Ez a két adat nem mond ellent egy­másnak, csupán azt látszik erősíteni, hogy a földrengés fészkét nem messze Budapest­től délre kel keresni. A ren­gések ugyanis a fészektől ki­indulva, sugarasan terjednek. A műszerek adatai egyébként arról tanúskodnak, hogy csü­törtökön a kora reggeli rengés Budapestet 6 óra 46 perc 12 másodperckor érte, Kecskemé­tet 10, Szegedet pedig 19 és fél másodperccel később. Ha magyarázatot akarunk keresni, a rengésekre, úgy tű­nik, hogy 82 1911-ben Kecske­méten lezajlott földrengést kell tanulmányozni, amelyet a hely színen tüzetesen megvizsgált nagy fizikusunk, Eötvös Ló- ránd. A kecskeméti rengés ki­lences erősségű volt, míg a mostani az 5—6 fokozat közötti Ingadozott. Eötvös Lóránd an­nak idején megállapította, hogy a kecskeméti rengés fel­színi középpontja egy úgyne­vezett gravitációs minimum körzetébe esik. Gravitációs minimumnak azt a területet nevezi a tudomány, ahol a ne­hézségi erő lényegesen kisebb, mint a környezete. A mostani rengésekkel kap­csolatijain hasonló Jelenségre gondolnak a szakemberek. A nehézségi mérések ugyanis azt mutatják, hogy a budapesti Gellért-hegy triász tömege (a földtörténet középkorából szár­mazó sok-sokmiilió éves kőze­tekről van szó) a föld felszíne alatt dél felé folytatódik és Csepel szigetén — természete­sen a föld felszíne alatt — egy a Gellért-hegyhez hasonló bér­cet alkot A bércet kelet felé Kőbánya, Pesterzsébet, Sorok­sár és Dunahairaezti irányában, nyugat felé pedig Csepel és Budafok között meredek fal határolja. Arra lehet tehát gondolná, hogy e bérc egy ré­sze megcsúszott és ez okozta a földrengést. Ez idézte elő a földmorajt is, amelyet Igen so­kan hallottak. A már említett bérc egyébként délkelet felé haladva fokozatosan mélyebb szintekben található. Ocsa és Dunaharaszti között 1200 mé­ternél is mélyebben fekszik. Bugyitól kezdve azonban is­mét nagy magasságokba emel­kedik és a talaj felszíne alatt több mint 200 méter mélység­ben mutatható ki. Az eddigi adatok arra mu­tatnak, hogy Budapest környé­kén a fenti okok idéztek elő a rengést, nem pedig távoli földrengések hullámzása. \z ország számos helyén észlelt rezgések is e Budapest-kór- nyéki földcsuszamlás követ­kezményei. A szakom beírok egyébként teljes felkészültség­gel kutatják tovább a földren­gés okait, hogy mihamarabb pontos, tudományos magyará­zatét adják a földkéreg’ «n le zajlott jelenségeknek. Csu Te elvtárs életéről A kínai nép szabadságának nagy harcosai között tisz* teli CSu Te elvtársat. Nagy és kemény harcok között telt el az élete. Idén éppen hetven esztendős, s e hetven esz­tendőből huszonnyolcat töltött szakadatlan harcok köze­pette. 1922-ben lépett be az egy évvel korábban alakult Kínai Kommunista Pártba, s nemsokára a szabadságért vívott harcok nagyszerű katonájának bizonyult. 1927-ben Csou En-lajjal, Ho Lunggal, Je Tinggel és más elvtársak­kal együtt résztvett a híres augusztus elsejei felkelés­ben. Fegyveres felkelést hajtottak végre, a szabadság ügyéért vitték harcba az északi expedlciós hadseregnek a párt befolyása alatt álló harmincezer főnyi csapatait, s a Kiangszi tartománybeli Nancsaag-ból szakadatlan harcok között vonultak a déli Huaan tartományba. E nagyarányú megmozdulást más forradalmi kezdeményezések támogat­ták, hogy megosszák az ellenforradalmi erőket. A párt 1927—28 telén Hupejben, Kelet és Dél-Hunanban, Kanton városában, Kelet-Kuantangban és másutt felkelésre hívta a kizsákmányolt kínai parasztokat. Ezt nevezték „őszi termés felkelés”-nek. Mao Ce-tung elvtárs a Kiangszi tar­tomány nyugati és Hunan tartomány keleti vidékein ve­zette a munkások, parasztok és az északi expodíciós had­seregből kiszakadt csapattestek felkeléseit, megteremtette a munkások és parasztok forradalmi hadseregét. Csu Te elvtárs a Dél-Hunani felkelés élén állt, más elvtársakkal együtt. A két forradalmi hadsereg hamaro­san egyesült, s az egyesüléssel született meg a kínai mun­kás-paraszt vörös hadsereg, a mai kínai népi felszabadító hadsereg csírája. Csu Te elvtárs volt e hadsereg főpa­rancsnoka, egyúttal az első fronthadsereg főparancsnoka, 1930-tól Csang Kaj-sek ellenforradalmi klikkje veszé­lyeztette a forradalmi hadsereget. Csu Te — Mao Ce- tung stratégiai tervei alapján vezette hadseregét és meg­óvta a vereségektől. 1934-ben kezdődött a nagyszerű, a világtörténelemben páratlan, „hosszú menetelés". A vörös hadsereg szinte emberfeletti erőfeszítésekkel érte el egy év alatt Eszak-Senszit és csatlakozott az ottani vörös hadsereg egységeihez. Csu Te elvtdrs a hosszú menetelés idején nagyszerű vezetőnek, megalkuvás nélküli forradal­márnak bizonyult. Leleplezte és megakadályozta Csang Kuo-tao árulását, szétzúzta bomlasztó intrikáit, megőrizte a vörös hadsereg egységét. Nagy része volt abban, hogy a hosszú menetelés győzelmes véget ért, fordulat követke­zett be a kínai forradalomban, s ezzel a vörös hadsereg nemcsak Kína népét, hanem az egésf világot meggyőzte arról, hogy a Kínai Kommunista Párt és a kínai vörös hadsereg ereje legyőzhetetlen. ^ 1937-től kezdve, a japán agresszió Idején Ismét az első sorokban látjuk küzdeni Csu Te elvtársat. E háború kitörése után a vörös hadsereg nagyrészét „nyolcadik hadseregu néven szervezték át, s e hadsereg parancsoka lett Csu Te elvtárs. A nyolcadik hadsereget Észak-Kínában, a támadó jár pán hadsereg vonala mögött vetették harcba. A párt köz­ponti bizottsága és Mao Ce-tung elvtárs irányelveinek megfelelően behatolt az ellenség háta mögötti területekre, ott egyesült a néptömegekkel, egyik győzelmet a másik után aratta és hatalmas erőre kapott. A japánok fegyverletétele után az amerikai imperia­listák ellenőrzésük alá alcarlák vonni Kínát, amerikai gyarmattá akarták süllyeszteni a kínai nép hazáját. Az imperialisták és Csang Kaj-sek ellenforradalmi klikkje mindinkább elszigetelődött, hiszen az ellenállást háború győzelmes befejezése után a nép nemzeti függetlenséget a parasztok földet akartak. Az 1946-ban megkezdődött népi felszabadító háború során Csu Te elvtárs a népi fel­szabadító hadsereg főparancsnoka volt. Vezetésével a kí­nai nép hadserege csapást csapás után mért Csang Kaj- sek ellenforradalmi uralmára. A győzelmes népi felsza­badító háború megvívása után megalakult a Kínai Nép- köztársaság központi népi kormánya, s ez a tény dicső betetőzése a kínai nép évszázados feudalizmus- és imperia­lizmus-ellenes harcának, különösen pedig annak a harc­nak, amelyet csaknem három évtizeden át vívott a nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével. Az ország újjáépítésének és a szocializmus alapjai le­rakásának munkájában szintén az első sorokban találjuk Csu Te elvtársat. Mint a Kínai Népköztársaság marsallja, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára, a Kínai Népköztársaság alelnöke, s a honvédelmi bizottság alelnöke dolgozik a kínai nép boldog jövőjéért. A Kínai Népköztársaság alelnökévé és a honvédelmi bi­zottság alelnökévé 1954 szeptemberében, az országos népi gyűlés első ülésszakán nevezték ki Csu Te elvtársat, akit most szeretettel köszönt egész dolgozó népünk. Az angol és a francia sajtó Dulles interjújáról (MTI): A nyugati sajtót élénken foglalkoztatja Dulles amerikai külügyminiszter in­terjúja, amelyet a Life című amerikai lapnak adott. LONDON A konzervatív Daily Mail elítélően arról ír, hogy Dulles — „feltétlenül szükséges mű­vészetnek” nyilvánította azt a képességet, hogy „a háború küszöbéig menjünk el, azon­ban ne bocsátkozzunk háború­ba.” — Ha művészet az, miként Dulles mondja — írja a lap — hogy megindulnak a halál ösvé­nyén egészen a verem széléig és onnan visszatérnek, akkor ez a legijesztőbb művészet, amit valaha is láttunk. Egyetlen hi­bás lépés és a művész belezu­han a szakadékba, magával ra­gadja bombáit és eközben el­pusztítja a világot. A Daily Mirror Cassandra néven író hírmagyarázója a többi között n következőket ír­ja: „Az ég mentsen meg ben­nünket ettől az ideges hazár- dőrtől és attól a gondtalan módtól, ahogy az egész világ előtt Ismeretes veszély kocka­vetéseit elvégzi.” PÁRIZS A Combat című francia lap pénteki számában hangoztatja: — Ami Dulles diplomáciai képességeit illeti, senki sem vonja kétségbe azok nemléte­zését. Az angol lapokhoz hasonlóan a Combat is elítéli Dullesnek azokat a kitételeit, amelyeket „a háború küszöbéhez való el­jutásról” mondott. Ezek — írja a lap — anak­ronisztikusak és megdöbben­tőek, mert többé nem tartoz­nak a tények nyelvéhez. Az Egyesült Államok nem rendel­kezik többé azzal a katonai erővel, amelyben Dulles hinni szeretne, ezzel szemben a kül­ügyminiszter úgy irányítja po­litikáját, mintha hazája to­vábbra is élvezné az atom­bomba monopóliumát.

Next

/
Thumbnails
Contents