Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-13 / 11. szám
DUNÁNTÚLI mtei VV/Z/'f/- VMf' 1 Í$A ’/-*i> fiJbJTtCf A MAI SZÁMBAN: A választások után továbbfolyik a küzdelem Franciaországban. (2. o.) — Pécsett is észlelhető volt a földrengés (2. o.) — A Borba Jugoszlávia semlegességéről (2. o.) — Néhány sző egy kitűnő filmről (2. o.) — Nekem szerelmem a nép (2. o.) — Uj DISZ-helyiséget kaptak a drávaszabolcsi fiatalok (4. o.) A közösség kialakításának módszerei (4. o.) M DP BARANYA MEGYEI BIZOTT/AC INAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 JANUÄR 13 Pártszervezeteink a szocialista munkaversenyért Csu Te elvtárs vezetésével kínai kormányküldöttség érkezik hazánkba Tegnap reggel földrengés volt Magyar or szagon népi gyűlés állandó bizottságának tagja. A küldöttség, amely az elmúlt hetekben részt vett a Román Munkáspárt II. kongresszusán, majd Wilhelm Pieck elvtárs 80. születésnapja alkalmából Berlinben rendezett ünnepségeken, három napig fog Magyarországon tartózkodni. Villányi Tibor technikus és Steindl Ernő főtechnológus együttesen arra törekszenek, hogy amennyire csak lehet, •műanyagokkal pótolják a színesfémet és más drága anyagokat. Igyekezetük máris eredménnyel járt. Eredeti tervek szerint a pacaltisztító asztal védőlemezét rozsdamentes acélból kell készíteni. A két újító javasolta, hogy a külföldről nehezen beszerezhető acél helyet.t olcsó, itthon is előállítható PVC lemezt alkalmazzanak. Harmincegy gépnél valósítják meg az újítást és ezzel mintegy 10 ezer forintot takarítanak meg. Az új esztendővel megkezdtük a második ötéves terv teljesítését. Ez új távlatokat tár elénk, nagyszerű feladatokat tartogat számunkra. A munkásosztály az élvonalban küzd a feladatok megvalósításáért. Dolgozóink tudják, hogy az életszínvonal állandóan csak úgy emelkedhet, ha minden téren teljesítjük feladatainkat, ha terveinket lehetőség szerint túl is teljesítjük. Ennek egyik fontos eszköze a munkaverseny kiszélesítése, továbbfejlesztése. Baranya bányáiban, üzemeiben az emlékezetes 1949-es sztálini műszak óta egyre több dolgozó kapcsolódott a munkaversenybe. S a munkaverseny azóta elválaszthatatlan a pécsi és komlói bányák, a kis- és nagyüzemek mindennapi munkájától: nincs olyan évforduló vagy fontosabb esemény, amelyet üzemeink dolgozói ne a tervek túlteljesítésével ünnepelnének. A minisztertanács és a SZOT elnöksége 1954. januárjában nagyjelentőségű határozatot hozott a szocialista munkaverseny szervezésének néhány kérdéséről. A határozat megállapította, hogy hatalmas eredményeket értünk el a szocialista munkaverseny szervezésében, a munkaverseny volt forrása azoknak a sikereknek, amelyeket építőmunkánk során elértünk. Ugyanakkor azt is megállapította a határozat, hogy a versenyt ^szervező és irányító munka elmarad a dolgozók versenylendületének általános fejlődése mögött: a verseny néhány szervezési elve és módszere elavult, .nem felel meg a követelményeknek. A határozat fontos feladattá tette, hogy a munkaverseny szervezésének megjavításával lehetővé kell tenni dolgozóink szaktudásának, kezdeményezőerejének korlátLan kibontakozását. Ennek a feladatnak a megoldása azonban már nemcsak a szakszervezetre vár. Az igaz, hogy szakszervezeteinknek kell legtöbbet tenniök érte, de ha az üzemi pártszervezetek nem segítik e cél megvalósítását minden erejükkel i— nem érik el céljukat. Miről lenne szó? Természetesen nem arról, hogy a párt- szervezetek — a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakoztatása érdekében — vegyék át a szakszervezetektől a verseny szervezését, értékelését, a jó eredményt elérők jutalmazását. Ez továbbra is a szakszervezetek feladata. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek politikailag irányítsák és segítsék a szak- szervezetek tevékenységét, tűzzék napirendre a szakszervezetek ezirányú munkáját, adjanak tanácsokat az üzem jellegének megfelelően: hogyan szervezzék a versenyt, melyek azok a fontos feladatok, amelyekre fel kell hívni az üzemi kollektíva figyelmét. A Sopiana Gépgyárban ezen a téren jó kapcsolat megteremtésére igyekszik a pártszervezet. A szakszervezeti bizottság elnökét gyakran beszámoltatják munkájáról, s nemcsak olyan fontos feladatokra hívják fel a figyelmét, mint a húsipari gépek gyártási tervének túlteljesítése, hanem bírálják azért is, mert nem gondoskodik minden esetben időben a dolgozók versenyeredményeinek nyilvánosságra hozataláról. A pártszervezet — más fontos feladatok végzése mellett — egy pillanatra sem feledkezik meg a szakszervezet munkájáról, példamutatóan igyekszik a lehető legnagyobb segítséget megadni még azzal is, hogy elsősorban az üzem kommunistáit mozgósítja a tervek túlteljesítésére, példamutatásra, hogy nem egy olyan párttaggal büszkélkedhet, mint Hopp Ferenc, Sze- beni Jánosné, és Koronics János, akik élenjárói a munkaversenynek is. Hasonló jó eredményeket találunk e téren a bőrgyárban is, ahol a pártszervezet ugyancsak szívén viseli a munkaverseny fejlesztését, állandósítását. A versenyszervezés eddigi hibája, hogy azzal egyidőben nem népszerűsítették az élenjáró munkamódszereket, mint a Rufli-módszer, a 100 méteres mozgalom, a gépi vakolás és más, munkát megkönnyítő eljárások. A bányász-szakszervezet István-aknán — a Rufli- mozgalom otthonában — is tűrte, hogy csak névleg legyen meg ez a fontos mozgalom — s ez volt a helyzet más bányaüzemeknél is, mint például András- és Széchenyi- aknán, ahol a fejtések bejáratánál tábla hirdette ugyan: „Mi a Rufli-módszerrel dolgozunk“ — a munka azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodott. S ebbe a helyzetbe a pártszervezetek is belenyugodtak, nagyon keveset tettek azért, hogy a szakszervezeti munkát e téren is helyes irányba tereljék. A mulasztások pótlására azonban még most sincs késő. Pártszervezeteinknek tehát fontos feladata, hogy ezen a téren is megindítsák a harcot: elevenítsék fel mindenütt a félig, vagy teljesen elfelejtett módszereket s honosítsák meg azokat újból a bányákban és az üzemekben. Követeljék meg a szak- szervezeti bizottságoktól^ hogy népszerűsítsék, dicsérjék és jutalmazzák a hasznos módszerek alkalmazóit Az üzemi pártszervezetek feladata igen sokrétű. A megszokott napi feladatok mellett most küzdeniük kell a vezetőségválasztás sikeréért, azért, hogy olyan elvtársak kerüljenek a vezetésbe, akik minden tekintetben példamutatók és képesek lesznek az ötéves terv megindulásával megnövekedett feladatok végrehajtására. Nagyon fontos feladat ez, mert a vezetőség- választás sikerétől függ az is, hogy teljesítjük majd a tervet, hogy harcolunk az önköltségcsökkentésért, a minőség javításáért. A régi vezetőségek kezdjék meg a szakszervezetekkel való rendszeres foglalkozást, s folytassák sikerrel ezt a munkáit az új vezetőségek tagjai. Ha a pártszervezetek is szívügyüknek tekintik a szakszervezetek munkájának politikai irányítását, ellenőrzését — alaposan javul majd a helyzet, kibontakozhat a dolgozók kezdeményezőkészsége s könnyebben érjük el azokat a célokat, amelyeket a második ötéves tervben magunk elé tűztünkj Csu Te marsall, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság alelnöke vezetésével január 14-én háromtagú kínai kormányküldöttség érkezik a Német DemokraA Pécsi Porcelángyárban igen sok szivacsot használnak a formák eldolgozásához. A tengeri szivacs igen drága s nagy nehézségekkel jár a beszerzése külföldről. A gyakorlat idáig az volt az üzemben, ha egy-egy szivacs elkopott, illetve kicsi lett, eldobták, vagy összegyűjtve őrizgették egy darabig. Salamon István szíjgyártó újítása nyomán már nem kall a kisebbméretü, de még értékes tengeri szivacsdarabokat eldobni. Egy bőrcementes ragasztóoldatot állított elő s ezzel ragasztja össze a szivacsdarabkákat. így évente három kiló szivaccsal kell kevesebbet külföldről behozni a vállalatnak. A fejlődő, gyarapodó Pécsi Kesztyűgyárban az év elején gondot okozott a kellékraktárnak az elhelyezése. Először úgy határoztak, hogy erre a célra átalakítják a jelenlegi csinosítóműhelyt. Ez azonban nagy munkával járt volna, különböző elektromos vezetékeket kellett volna átszerelni. Lempach Erzsébet segédművezető, Tóth Györgyné minőségi ellenőr azt javasolták, hogy a kellékraktárt helyezzék Lendvay Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője elragadtatással beszél arról a két hónapról, amelyet Csehszlovákiában, legnagyobbrészt Komáromban töltött. Ott rendezte ugyanis Bródy Sándor: „A tanítónő“ című színművét, a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény értelmében. Milyen is az a komáromi magyar színház? — Olyasféle — mondja Lendvay Ferenc, — mint a mi tájszínházunk. Nemcsak Komáromban mutatja be előadásait, hanem a környékbeli magyarlakta területeken is: Pozsonyban,, Kassán és a közeli községekben. Ezen kívül még egy magyar színháza van Csehszlovákiának, ez pedig a faluszínház magyar részlege. Hogyan dolgozik, hogyan él a komáromi színház? — Három éve alakult. A legjobb műkedvelők és néhány régi színész fogott össze, tikus Köztársaságból Budapestre. A küldöttség tagjai Nie Zsun-csen marsall, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi bizottság alelnöke és Liu Lan-tao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, az országos a kézivarrodába, ahol erre alkalmas hely van. A javaslatot meghallgatták az üzem vezetői is s most módosítják az eredeti elhatározást, ezáltal ötezer forint felesleges kiadástól mentik meg a vállalat jt. SOPIANI Az új esztendőben minden nap két újítást nyújtottak be a Sopiana Gépgyárban. Legjelentősebbek azok az újítások melyek az új húsipari gépek gyártását teszik olcsóbbá. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A csütörtök reggel 6 óna 46 perc 12 másodperckor és ezt követően 8 óra 41 perckor megismétlődő földrengést az országban több helyről jelezték. de nem volt országos méretű. Budapest és Pest megye területén jelentősebb, Baranya, Bács-Köskún, Fejér, Komárom, Szolnok, Tolna és Veszprém megye egyes községeiben kisebb károkat okozott elsősorban a nem téglából készült épületekben. Budapest területén a XX. kerületben a legjelentősebb a kár, ahol hat ház összedőlt, több ház megrongálódott. A villanyhálózat is megsérült, ez a közlekedésben zavart okozott. A villanyvezeték javítása folyamatban van, a budapesti hogy magyarnyelvű előadásokkal tanítsa, szórakoztassa a szlovákiai magyarokat. Ez nem volt könnyű dolog. A színház ugyan minden anyagi támogatást megkap az- államtól (és itt felsorolja, hogy a 13 milliós Csehszlovákiában 55 színház van, hogy a kassai színházat tavaly hozták helyre és a belső díszítések aranyozásához Egyiptomból két kilogramm aranyport vásároltak), de nincsen magyar rendezőjük, dramaturgjuk, hiszen nincsen külön magyarnyelvű színészképző főiskola sem. A szlovák rendezők ugyan segítenek, vendégrendezők is gyakran jönnek Komáromba, az ország minden részéből, — de a színház a szép beszéd temploma és éppen ezt, a szép magyar beszédet nem tanulhatták meg a vendégrendezőktől a komáromiak. Akkor bizonyára örültek a magyar rendezőnek? előre váróéi vasút Leszakadt vezetékeit helyreállították, a közlekedés megindult. Pest megye területén a földrengés különösen Dunaiharaszti és Taksony községekben okozott nagyobb kánt. Duna- hairasztin a lakóházak jelentős része kisebb-nagyobb sérülést szenvedett, nyolcvan ház lakhatatlanná vált. Taksonyban 16 ház vált lakhatatlanná és körülbelül 40—50 ház erősen megrongálódott. A lakóházaknak körülbelül 80 százalékán kisebb sérülés keletkezett (kéménybeomlás, ablaktörés, falrepedés). A földrengés még Dunavar- sány, Délegyháza, Kiskúnlac- háza, Alsónémedi és Sziget- szentmiklós községek épületeit rongálta meg. A Csepel autógyár több épülete is megrongálódott. — Nagy türelmetlenséggel vártak. Telve voltak a komáromi színészek tudásvággyal. Nagy igyekezettel tanultak. Éppen ennek a lelkes igyekezetnek köszönhető, hogy „A tanítónő“ nagy siker volt és mondhatom, fordulópontot jelentett a színház életében. Az „Uj szó“, a Kommunista Párt magyarnyelvű lapja is méltatta az előadást és a sok egyében kívül ezért is jó csehszlovákiai utamra visszaemlékezni. És a búcsú egyben a kapcsolatok megszakítását is jelentette? — Szó sincs róla! A színészekkel is, a vezetőkkel is levelezek. Most például azt írták, hogy Prágába utaznak tanulmányútra, nem egynéhányat hanem az egész társulat. Az év tavaszán valószínűleg Budapestre is eljönnek; Már levélben megállapodtunk, hogy találkozunk. Egyébként „A tbc elleni küzdelem hete'1 A tuberkulózisnak, mint népbetegségnek leküzdése terén a felszabadulás óta jelentős eredményeket értünk el: a tbc-halálozás 1938-hoz viszonyítva egynegyedére esett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tuberkolózis leküzdésére végzett erőfeszítéseket csökkenteni lehetne. Az egészség- ügyi minisztérium — a társadalmi és a tömegszervezetek bevonásával — 1956-től kezdődően minden évben megrendezi „A tbc elleni küzdelem hetét“. Az első ízben február 12—19 között rendezendő hét jelszava: „A tbc fertőző betegség, de megelőzhető és gyógyítható“. A hetet mindenekelőtt rendkívül széleskörű felvilágosító munka jellemzi majd. A fővárosban, minden megyében és megyei jogú városban ezekben a napokban , alakulnak meg a tanácsok egészségügyi állandó bizottságainak elnökeiből, a tömegszervezetek — elsősorban a vöröskereszt — képviselőiből, a tbc-kezelő intézmények főorvosaiból és másokból az előkészítő bizottságok, amelyek kidolgozzák a hét helyi programját, Alsónémedfbem 190 lakóház megsérült, 17 laífchaAatlanná vált. A többi községben a lakóházak kisebb része szenvedett kárt (kémónybedőlés, falrepedés, ablakitöcés). A földrengésnek két halálos áldozata van. A sebesültek száma 38, közülük 15-öt köny- nyebb sérüléssel kórházba szállítottak, a többieket helyszínen részesítették orvosi kezelésben. A kárt szenvedett községekben a szükséges mentési és helyreállítási munkálatok mindenütt azonnal már a kora reggeli órákban megindultak. A pártszervezetek, a tanácsok, az állami szervekkel karöltve a legmesszebbmenő segítséget nyújtják a ként szenvedett községek lakosságának. tanul most Magyarországon két fiatal művészük. Az egyik dramaturgnak készül, a másik színésznek. Ezek a fiatalok és természetesen a régiek bizonyosan felvirágoztatják majd a komáromi magyar színházat. Elkanyarodik a beszélgetés. Prága..; Gottwald mauzóleum ..; A cseh udvariasság..; A tisztaság és rend .:. A nagy ipartelepek... A csehek egészséges nemzeti büszkesége... A negyven színházi előadás, amit Lendvay Ferenc két hónap alatt látott.. A színházak csodálatos technikai felszerelése ; : A két hónapi csehszlovákiai tartózkodásról, a komáromi nagy munkáról, legalább két hónapig mesélhetne színházunk főrendezője. Nem is csoda, — Szívesen mesél arról az ember, ahol jól, nagyon jól érezte magáti I Pécsiek külföldön Komáromi magyar színészek között
