Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

VUÁGPROLCTÁBMtBCYtfÜLJETEK! D P BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBÁN: Hosszúnak ígérkezik a francia kormányvál­ság. (2. o.) — Lebet, hogy a bonni parlament elé kerül a Budapesti Vörös Lobogó beutazá­si engedélyének megtagadása, (2. o.) — Mély részvét mellett temették el Nyisztor Györgyöt. (2. o.) — A Dunántúli Napló jogi tájékoztató­ja: A társbérletről. (4. o.) — Csütörtökön kez­dődik a sportakadémia. (4. o.) XIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ARA: 50 FILLER SZERDA, 1956 JANCÄR 11 Szenvedélyesebb harcot a bányaüzemekben az egyenletes termelésért A baranyai bányaüzemek az elmúlt esztendőben megmutat­ták, hogy képesek eredménye­sen hónapról-hónapra teljesí­teni a tervet. Az utóbbi hóna­pokban egyre gyakrabban for­dult azonban elő, hogy a havi tervteljesítés nem a napi ter­vek rendszeres teljesítése, ha­nem a hóvégi erőfeszítések eredményeként született meg. így volt ez decemberig, mert Komlón decemberben már nem sikerült elérni a száz százalékot. Most, amikor bányaüze­meinkben is a második ötéves terv megnövekedett feladatait kell megoldani, nem szabad tovább folytatni ezt a káros gyakorlatot. Az új év első tíz napjában nagyon gyenge ered­mények születtek. A pécsi tröszt havi átlaga, még mindig csak 98,8 százalék és legutóbb is csupán a Béke-aknaiak értek el száz százalék feletti eredményt a napi terv teljesí­tésében. Hasonló lenne a hely­zet Komlón is, ha túlmüsza- kokkal meg nem szüntetik a lemaradást. Azt a tervlemara­dást, ami nagyon korán kelet­kezett, s amelynek okait még mindig nem szüntették meg. Ha a jövőben sem javítanak a helyzeten, az ismét elmaradás­hoz fog vezetni. A széntermelés zavarta­lanságát nagyon sok tényező befolyásolja. Mégis, ha fon­tossági sorrendbe szedjük őket, a legfontosabb az, hogy min­denki ismerje feladatát. Bár a bányaüzemek többségében, még december végén ismertették a januári terveket, — mégis so­kan vannak, akik nem tudják mit kell tenniök, vagyis nem ismerik tervüket. Nem isme­rik. mert nem mentek el a tervismertető értekezletekre, vagy ott csak üzemi szinten ismerték meg a feladatokat. Még olvan közismerten jól dol­gozó brigád, mint az Anna- aknai Bakos János brigádja előtt. is. bizonytalan, hogy hány centiméter a norma, ha feltö­résben és nem. gurítóban dol­goznak. Éppen ezért nem sza­bad megnyugodni azzal, hogy a tervfeladatokat felbontsák egészen a munkahelyekig, ha­nem mindent el kell követni annak érdekében, hogy min­den vájár, minden csillés meg is ismerje tervét. Ez az alapja annak, hogy az a munkaver­seny, mely most bontakozik ki bányaüzemeinkben, minél szé­lesebb körűvé váljon, hogy üzemenként a legfontosabb fel adatok megoldására irányul­jon. A Komlói Szénbányászati Trösztnél Kossuth-bánya, Bé­ta-akna, III-as akna, Anna- akna között már megkötött párosverseny szerződések azt mutatják, hogy a bányaüze­mek dolgozóiban eleven ver­senykedv lakozik, s bíznak ab­ban, hogy a megnövekedett feladatokkal is meg tudnak birkózni. A párosverseny szer­ződés azonban még nem ver­seny, hanem csupán az első lép"« az elhatározás a vetél­kedésre. Hogy valóban eleven, kézzelfogható eredményeket hozó verseny legyen belőle, ahhoz sok mindenre szükség van: így elsősorban a szerve­zettebb műszaki irányításra, megfelelő munkafeltételekre. Műszaki intézkedésre, tervsze­rű irányításra lenne szükség, Vasason, éppúgy mint Kossuth bányán, de a többi bánya­üzemben is a legégetőbb kér­désként jelentkező szállítási problémák megoldásához. A rossz vasutak, az elhanyagolt szállítóvágatok, a rosszul be­szerelt rázó és kaparó beren­dezések következtében még ma is órák esnek ki a terme­lésből. Kossuth-bányán pél­dául az új év első műszakján a Baumann-csapat egy rosszul felakasztott rázócsúszda miatt többórás állásra kényszerült. Ugyanitt a Békefi-csapatnál a szállítógurító rossz állapota akadályozza a folyamatos ter­melést, mert a szén mindig el­akad a csúszdákban. A műszaki vezetők, így első­sorban az aknászok, körletve­zetők segítsége, ugyanakkor ne csak az úgynevezett műszaki feltételek biztosítására korláto­zódjon. Segítsék közvetlenül barátian is a csapatvezetőket, a vájárokat. A csapatvezetők egyrésze még fiatal, nem min­dig tud helyesen irányítani, nem mindig szervezi megfele­lően a munkát, s ennek követ­keztében néha órákon át áll a termelés. A munkaverseny széleskörű kibontakozását, a termelés egyenletesebbé tételét segítené az is, ha bányaüzemeinkben végre már hozzákezdenének a ciklusgrafikon szerinti munka- szervezéshez. Nagyon helyes az Anna-aknai bányászoknak az a fogadalma, hogy mar most az első negyedévben egy frontfejtésnél és elővájási csa­patnál így szervezik a mun­kát. A ciklusgrafikon szerinti munka — ha ezt valóban be is tartják — arra kötelezi a mű­szakit és a munkást egyaránt, hogy mindent a maga idejében végezzen, megszünteti a szer­vezetlenséget, s ami nem ke­vésbé fontos, növeli a termelé­kenységet, az eredményeket. Megyénk bányaüzemeiben minden lehetőség megvan a tervben előírt feladatok meg­valósításához. Az elmúlt évi tapasztalatok felhasználásival biztosítani tudják, hogy az or­szág számára oly nagyon fon­tos feketeszén necsak a terve­zett mennyiségben, hanem megfelelő minőségben kerüljön a felszínre. A műszaki vezetés mellett a bányaüzemek párt és szakszervezetei, a DlSZ-szer- vezetek is kövessenek el min­dent, hogy a korán keletkezett adósság mielőbb megszűnjön, hogy minél több bányász tűzze ki célul maga elé. a tervekben megszaboft feladatok túltelje­sítését, a minőség javítását, a termelési költségek csökkenté­sét. Egyszóval: folytassanak bányászaink szenvedélyesebb harcot az egyenletes termelés megvalósításáért. Befejeződtek a magyar-osztrák vegyesbizottsági tárgyalások A luisingnál történt állító­lagos határincidens kivizsgá­lására kiküldött magyar— osztrák vegyesbizottság január i-án Szentgotthárdon befejez­te tárgyalásait. A vizsgálat tárgyát képező állítólagos határincidenssel kapcsolatban mind a magyar, mind az osztrák tagozat fenn­tartotta eredeti álláspontját. A vegyesbizottság megállapodott abban, hogy mindegyik tago­zat javaslatot terjeszt kormá­nya elé, vizsgálja meg: nem lenne-e célszerű a halárinci­densek megelőzésére és gyor­sabb kivizsgálására állandó vegyesbizottsagot létrehozni. Lelkes verseny bontakozik ki a Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiben A Kossuth-bányai bányászok Béta-akna dolgozóihoz intézett versenyfelhívása nyomán szé­leskörű munkaverseny bon­takozik ki a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt üzemeiben. Az üzemek versenyfelhívásai, csatlakozásai egytől-egyig a terv túlteljesítésére, a minőség további javítására, takaréko­sabb. gazdaságosabb munkára tett ígéreteket tartalmazzák. A Kossuth-bányaiak 23 294 tonna szenet ígértek éves tervükön felül. 105 százalékos tervteljesítés mellett. A teljesítmény három százalékos növelése és az ön­költség két százalékos csök­kentése is az ígéretek között szerepel. A versenyben a Béta-ak­naiak sem akarnak lemaradni, hisz az elmúlt évben is — mint a komlói tröszt két legjobb bányaüzeme — állandó vetély- társak voltak. Igaz, ők csak 103 százalékot ígértek, de ismerve a Béta-aknaiak meg vásban megírták, hogy: „Mi, a III. bányaüzem bányászai, vezetői érezzük a felelősségün­ket azért, hogy 1955-ben adó­sai maradtunk az országnak.“ A III-as aknaiak ebben az évben le akarják törleszteni az adósságot. Erről tanúsko­dik a vállalásuk is, amelyben többek köpött 2057 tonna terven felüli szén, a ter­vezett önköltség egy százalé­kos csökkentése, a frontfejté­sek előrehaladási sebességének 0,6 méterre való növelése, a munkafegyelem további javí­tása szerepel. A III-as aknán sem kel­lett sokáig várni a válaszra. „Örömmel üdvözöljük a III- as üzem dolgozóinak, műszaki vezetőinek versenyfelhívását — írták az Anna-aknaiak vá^ j laszukban. — A célunk közös': I feladataink maradéktalan tel- | jesítése. S utána pontról-pont- ra megírták, hogy éves tervükön felül 1200 tonna szenet adnak, hogy tovább növelik a ciklusos grafikon alapján dolgozó csapatok számát, hogy a főbb szállító útvonala­kon végtelen kötélpályákat szerelnek fel s az első negyed­évben 37 új vájárt nevelnek. Hasonló vállalások születtek a tröszt északi kerületében lé­vő bányaüzemekben is s a sze- nelő üzemek versenyéhez csat­lakoztak a kisegítő üzemek munkásai is. A célkitűzések már megvan­nak, most a tetteken a sor, hogy a jelenlegi 102,3 százalé­kos havi átlagteljesítménynél gyengébb eredmény soha ne kerüljön a versenytáblára, hogy a szénosztályozó tetején a vörös csillag mindig világít­son. A Vörös-brigád lett az első a Komlói Szénbányászati Tröszt fejtési csapatainak el­múlt negyedévi versenyében. A már sok dicsőséget szerzett Vörös brigád tagjai 131,9 szá­zalékkal zárták 1955 negyedik negyedévét s terven felül 976 tonna szenet adtak. A fejtési brigádok versenyében a máso­dik helyet Szinger János Kos- suth-bányai brigádja szerezte meg 121 százalékkal. Dicső Fe­renc Béta-aknai brigádjának tagjai 119,6 százalékkal a har­madik helyre kerültek. Máhler Ferenc Anna-aknai brigádja ♦ győzött a tröszt elővájási csapatainak versenyében. A Máhler-brigád 134 százalékra teljesítette ne­gyedévi tervét, míg a1 második helyet kiérdemlő Sallós György Béta-aknai brigádjának tagjai 119,5 százalékos eredményt ér­tek eh Új széntelepek nyomában • . . fontoltságát — lesz ebből több Is. A széntermelés költségeinek egy százalékos csökkentése, az Összteljesítmény húrom száza­lékos növelése, a kalorikus terv túlteljesítése és a válla­lás többi pontja is bizonyítja, hogy a Béta-aknaiak méltó versenytársai akarnak lenni a Kossuth-bányaiaknak. Még csak január elsején lett önálló üzem a III-as akna, de már az első napokban halla­tott magáról, ök is verseny- felhívást küldtek, mégpedig Anna-aknára. Ebben a felhí­Csütörtökre összehívták a Biztonsági tanácsot Newyork: Mint a londoni rá­dió jelenti, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének Biztonsági Tanácsát csütörtökre összehív­ták. Az ülésen Izrael decembe­ri támadását vitatják meg a Galileai-ló közelében fekvő Szí­riái állások ellen. Nehéz lenne ma már meg­mondani, hogy hány száz lyu­kat fúrtak Komlón a föld gyomrába, hogy kikutassák: mit rejt magában, merre hú­zódnak a kincset érő szénme­zők. Ma Komló és szűkebb környéke úgynevezett feltárt terület s ezért a geológusok is egy újabb, eddig még kevésbé ismert vidék felé fordultak, hogy újabb és újabb szénme­zőket kutassanak fel. Gyovai László elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt főgeológusa elmondotta, hogy a geológiai kutatások ebben áz évben főként az északi kon­centráció területén folynak majd. Az északi koncentráció: Máza, Szászvár, Nagymányok, Váralja a jelek szerint ugyan­csak gazdag szénben. A komloi széntelepek Mecsekjánosi—Kis battyán—Magyaregregy felé húzódnak s erre húzódik a Bé­ta-aknai szénmező is. Szén van a Magyaregregy—Hidas közöt­ti területen is, de hogy mennyi és milyen, az majd a jövőben fog kiderülni. A múlt esztendőben Komlón dolgoztak a geofizikai intézet munkatársai is. Ök szeizmikus úton végezték a kutatásokat. A szeizmikus mérések és az eddigi kutatófúrások alapján megállapítható, hogy az északi koncentráció területén 500— 550 méter mélységben s a Tol­na—Váralja-i völgyben 250— 300 méter mélységben szénte­lepek húzódnak. A Máza— Szászvár—Nagymányok terü­letén folyó kutatások továbbra is lencsés településeket tárnak fel, de a Magyaregregytől Hi­dasig s dél-Máza, Mecsekná- dasd, Ófalu, Cikó, Zsibrik fe­lé húzódó szénmezők a komlói­val azonos kifejezésű telepeket tartalmaznak. Az e területen lévő feketeszén kalóriaértéke 4500—6000-re tehető. A mór felkutatott széntelepek közül a legvastagabb 15 méteres. Annak ellenére, hogy az északi koncentráció területén lényegében még ezután kezdő­dik meg a szervezett kutatás a geológusok képzeletében Máza —Szászvár között már felépült egy második Komló, fekete­széntermelésünknek egy újabb bázisa. Ma még csak a képze­let szülte város ez, de ki tudja néhány év múlva nem e lesz valóság belőle. A geológusok minden esetre mindent meg­tesznek ennek érdekében. Ezévben tovább folytatják a szeizmikus felvételeket. Na­gyobb kutatás lesz a szászvári bánya területén. Itt a keleti és nyugati vetőktől kutatják a széntelepeket. Mázán az V-ös és VI-os fúrólyukak mór lemé­lyültek s ha megérkeznek a Szovjetunióból a nagyteljesít­ményű ZISZ 1200-as mélyfúró berendezések, kiterjesztik a mélyfúrásokat is. Mindent összevetve: ha a fú­rások eredménnyel járnak, a jövő év közepén már az északi koncentráció területén is meg lehet kezdeni az első akna mé­lyítését, s utána a többit, hogy a képzeletből mielőbb valóság legyen. Téli gépjavítás A pécsváradi gépállomást „élüzem“ címmel tüntették ki a múlt esztendőben, tavasszal. Munkájuk sikerességét az alapos téli gépjavítás segítette elő. Ha idén tavasszal is ered­ményesen akarnak dolgozni, most vethetik meg az alapját a sikerekben, eredményekben gazdag új esztendőnek, a má­sodik ötéves terv első évének. Kint a határban Ebben az esztendőben kicsit elhúzódtak az őszi munkák. A rossz idő miatt a traktorosok nem tudtak sok helyen végez­ni az őszi mélyszántással. A pécsváradi gépállomásnak is 26 traktora szánt még kint a földeken. Torma Vince Mária- kéménden szánt, Szombat Gyulára a szellői Egyetértés­ben vár mintegy negyven hold, Eilenden pedig Vörös Bene József és Simon István dolgo­zik. A munkában lévő trakto­rok közül tizenkettőt már ki­javítottak s csak 14 vár még gondos átvizsgálásra. A szántás akkor sem szüne­tel, ha valami komoly baj adódik a gépnél. Hidasról is be kellett hozni Papp László traktorát, mert eltörött a dif­ferenciál hátsó tengelye. Pol- lák József gépe ment ki he­lyette, s most is ott dolgozik. Hosszú lista Szabó Máté műhelyvezető hosszan sorolja a kijavított erő- és munkagépeket. A múlt évben elkészült hat traktor fő és hat másik folyójavítása. Ekét huszonhatot, tárcsát tizet, cséplőgépet pedig huszonegyet hoztak rendbe, ezenfelül öt­venegy más munkagépet is. Éves tervükkel 102 százalékra álltak. E havi teljesítményeikkel sem kell szégyenkezniök. Két traktor már kész s három csak arra vár, hogy a megyei gép­javítótól elhozzák a blokkjai­kat. A gépállomás dolgozói Változatlanul állják a szavukat hogy határidő előtt tíz nappal befejezik a téli gépjavítást. Lekopott hornyok helyett Még egész évre nem tudják, de annyi kimutatható, hogy januártól decemberig 51772 forintot takarítottak meg a pécsváradi gépállomáson fel­újításokkal, Ebből 22 366 fo­rint a netto megtakarítás, a többi a rezsi és a munkabér. A javítóműhely esztergályo­sai igen ügyesen teszik hasz­nálhatóvá azokat a hátsó ten­gelyeket, amelyekről lekoptak a hornyok. A kopott részekre vasat hegesztenek s aztán ma­rógéppel a megfelelő méretre és formára készítik el. De nagy megtakarítást ered­ményezett az is, hogy a trak­torok melső tengelye csapsze­gének helyét fölmelegítve tö­mörítik és földorzsálozzák. így újra használhatóvá válik a mellső tengely. A tömörítés következtében beállt összehú­zódást pedig alátéttel szabá­lyozzák. Hidraulikus eke és kultivátor Több újítás született a gép­állomáson az év során. Ezek egyrészét a téli gépjavítás ide­je alatt meg is valósítják. A gumikerekes G 35-ös trak­torokra sorműveléshez alkal­mas kultivátort szerelnek. így az új ZK kultivátorok előnyei is érvényesülnek ezeken a ré­gebbi gyártmányú traktorokon is. Négy Zetorra hidraulikus ekét is készítettek. Két ekefej­jel megy, eldobott Olivér ekék­ből újították fel, s nagy elő­nye az, hogy apró parcellákon is lehet használni, mert kis helyen is meg tud fordulni anélkül, hogy a szomszédos földeket összetiporná. Tanulnak a traktorosok A traktorosok tanulásra is felhasználják a gépjavítási időt. A műhely tapasztalt sze­relőitől sokat kérdeznek és temérdek apró gyakorlati fo­gást lesnek el. Apari János traktoros is — mióta bent van — megtanulta Tömpék József­től, hogyan kell szétszedni a motort, a szerelő felhívta a figyelmét arra is, hogy a szét­szedésnél milyennek kell len­nie a szabályzó állásának és hogyha lötyög a differenciál, akkor ellenőrizni kell a fél­tengelyek kopását. Azért nagyon fontos a trak­torosok szakmai továbbképzé­se, mert munkájuk közben fordulhatnak elő üzemzavarok s ha maguk is meg tudják javítani, nem kell esetleg na­pokat állniok,

Next

/
Thumbnails
Contents