Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

4 N A t» L t WS9 JT AMT AK t ' A második ötéves terv a béke, a falu felemelkedésének terve Pecs hu’furái is életéből 99 Megfelelünk a bizalomnak“ Az év első negyedének egyik legjelentősebb kulturá­lis eseménye volt az átala­kított Liszt Ferenc Hang- versenyterem megnyitása. A pécsi Liszt Ferenc kórus a Magyar Állami Népi Együt­tes énekkarával egy műsor­ban lépett fel. Az előadott kórusművek nagy sikert arattak. Az elmúlt őt esztendőben új bérházakat, új városokat, falvakat és házsorokat épí­tettünk. Államunk a második ötéves tervben tovább fokozza a lakásépítkezéseket, hogy a jövőben még több család, fiatal házaspár juthasson kényelmes otthonhoz. Mit hoz az 1956-os tervév a baranyai mezőgazdaságnak ? Lánctalpas traktorokat... A vi liter 1949-ben az első gépállomások Baranyában megalakultak, mindössze 10-5 Hoffhert foghattak be az ekék, vetőgépek, kultivátorok elé. Százöt traktor! De renge­teg erőt jelentett ez akkor s rr-'nnyivel más szemmel né­zünk ugyanennyit most! Ak­kor hosszú évek munkája állít­hatott csak elő ennyi gépet — a zó'a öt iparosító esztendővel megerősödve egyetlen év le­forgása alatt bocsátunk Bara­nya mezőgazdasága részére ugyanennyit. Korunk Kassand­8 millió forint istállóépífésre... Vannak elfásul't emberek, akik ha számokkal találkoz­nak, dühöditen lapoznak to­vább az újságban s teszik le mérgesen, ha ott újra szám és százalék néz velük farkas- szemet, Csak a nyeremény- lista kivétel ezalól. Végigbön­gészik valahányszor, holott ezek is csak számok. Dehát pénzt hozhat a házhoz — hör- rennek fel s az mindjárt más! Nos, mi olyan számokat köz­lünk itt, amelyek pénzt is hoznak, de húst is, tejet is, ha okosan használják fel őket. Júniusban jelentette ki a párt, hogy a lakosság tejjel, hússal való jobb ellátása érde­kében a szarvasmarhatenyész­tés a következő kót-három év legfontosabb feladata s már itt is van közel nyolc és fél mil­lió forint szarvasmarhaistállók építésére. Mert a sok közül a húshiánynak egyik legnagyobb oka a férőhelyek hiánya volt. Sok termelőszövetkezetnek hat —nyolc háznál van jószágállo­mánya s addig nem is gondol­tak jelentősebb fejlesztésre, míg megfelelő épülethez nem juthatnak. Egy-egy építkezés nagy dolog és ha saját erőből sokra is futja — közös gazda­ságaink nem nélkülözhetik az állam segítségét. Ez a nyolc­millión felüld összeg hosszú lejáratú hitel: csak húsz év múltán kell visszafizetni úgy, hogy az első részlet csak öt év múlva esedékes. Harmincöt darab százas tehénistállót épít­hetünk belőle, ha hozzászá­mítjuk a tsz-ek saját hozzájá­rulását is. De ha nem palotá­kat építünk, hanem a célnak megfelelő egyszerűbb épülete­ket, akkor ennél is jóval több­re futja, elhárul a szarvasmar­ha-tenyésztés e nehezen le­küzdhető akadálya. És még egy tanulságot — mielőtt az „unalmas" számok végetérnének: a termelőszövet­kezetek most építkezési hitelt az egy 1956-os esztendőre any- nyit kaptak, mint két és fél násik esztendőben együttvéve. Pártunk és a kormány így is megmutatja, hogy nem saj­nálja az áldozatokat a bara­nyai parasztság boldog jövője érdekében, , rái, akik azt settegtók, hogy az ipar szőröstől-bőröstől felfal­ja a mezőgazdaságot, jól fi­gyeljenek: ötvenezer holddal többet szánthatunk mélyenjá- ró traktor-ekevassal az ipar- fejlesztés révén már 1956-ban ötvenezer holdon nyújthatunk ezzel a falu lakosságának több kukoricát, több cukorrépát, — a búzáról, a kenyérről nem is 'részéivé. És milyen traktoroikkal! A Hoffher G és R 35 ösöl. helyébe egyre több új gép, lánctalpas gép, 50 lóerős DT 413-as magyar gyártmányú traktor kerül. Harminc darabot szállít le 1956-ban belőlük Ba­ranyába a Vörös Csillag trak­torgyár. Az újfajta gép egy­maga annyi vonóerőt ad, mint a régi Hoffherekből kettő együttvéve. Nem ássa el ma­gát a felázott talajokon, mé­lyebben szánt, sőt kiválóan használható szőlőtelepítés alá történő forgatásra is. A százon felüli új traktor termé­szetesen ott kezdi meg munkáját, — ahol a legtöbb új termelőszövetke­zet alakult, vagy ahol a szövetkeze­ti mozgalom még jelentősebb előre­haladására szá- míthaitunk. A vilJ lányi gépállomás 80 erőgépessé bő­vül és hozzá ha­sonlóan növekszik a sellyei és pécs- váradi gépparkja is. Megnyílott a Janus Panno­nius múzeum Káptalan utcai részében a Városi Képtár. A három teremjen kiállí­tott mintegy száz festményt a Szépművészeti Múzeumtól kaptuk. Uj műsorral mutatkozott be másodszor Pécsett a vá­rosi táncegyüttes. A bara­nyai néptáncok mellett érde­kes és szép koreográfiát lát­hattunk. Simon Antal, a „Csizmás Jankó" után Jókai „Sárga Rózsá“-jából alkotott új táncképeket. Az ifjúsági kulturális se­regszemle március 17—18 és 24—25-én lezajlott kerületi bemutatói után április 21— 22-én nagy sikerrel mutat­ták be tudásukat a városi bemutatón a legjobb kultúr- csoportok. Az Éneklő Ifjúság Napjára, azaz az énekkarok szereplésére május második vasárnapján került sor. * Megjelent a pécsi és bara­nyai tudományos élet ered­ményeit tárgyaló folyóirat e’-ő száma. A városi tanács A j. népművelési osztálya és a TTIT közös szerkesztésé­be napvilágot látott folyó­iratban egyaránt helyet kap­tak a történészek, régészek, építészek, iroda’omtörténé- szek tanulmányai. Ezeket a híreket — ha ki­sebb, nagyobb változtatások­kal is — közölhetjük majd 1956 folyamán, ha a városi tanács népművelési osztálya megvalósítja kitűzött terveit. ség van a sűrített levegő nyo* más növelésére, kisgépesíté* síink ja vitására, a meddővágat hajtás rakodási munkáinak •ípasítésére, a feltörés-fúró ':sí alkalmazásának kiszéle - lesére. Ezenkívül meg kell ' lemvn's a fejtési készlettolás "> esítését. Kérem a tröszt minden dől­A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói szorgal­mas munkával az ország ösz- szes szénbányászati trösztjeit megelőzve, december 19-én tel­jesítették éves tervüket. Most amilcor köszönetét mondok trösztünk minden dol­gozójának, a pártszervezetek­nek, a DISZ és a szakszerve­zeteknek egész évi jó munká­tóját, hogy elsősorban a ■mkafegyelem meg szilár ditű- íval, a munkaidő jó kihasz- Hasával és biztonságos muri- ával segítse elő a terv meg­valósítását. ígérem: a tröszt vezetősége mindent megtesz, iogy a munkát megkönnyítse és eredményesebbé tegye. Dolgozóink egészségvédelme érdekében tovább folytatjuk a szilikózis elleni küzdelmet, el­sősorban porlekötéssel. Ennek érdekében létrehoztuk a szili­kózis-kutató csoportot. A ví- zesfúrások gyakorlati alkalma­zása, a fejtési szénhomlok át- nedvesítése, az intenzívebb lo­csolás is a porvédelmet fogja 3,4 százalékkal csökkenteni. Nem kis feladatok ezek, de ismerem bányászaink, műszaki vezetőink alapos szaktudását, munkakedvét és így bizonyos vagyok, hogy a követelmé­nyeknek, — mint mindig — az idén is eleget fogunk tenni. Feladataink megvalósításá­hoz elsősorban a munkaszer­vezés megjavítása szükséges. Növelni fogjuk a ciklusos munkaszervezéssel dolgozó munkahelyek számát és a kor­szerű bányaművelésnek meg­felelően koncentráljuk a mű­velést. A szénfejtés további szakosítására is szükség van minden dolgozójának eredmé­és feltétlenül el kell terjeszte­ni a szép eredményeket hozó Rufli-módszert. Ebben az évben különösen nagy gondot kell majd fordí­tani a bányagépesitésre. Szük­nyekben gazdag, boldog évet kívánok. VERECKEl LAJOS a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Útban a boldogabb élet felé ATvofcanlülik körül a gör- 1,1 csönydobokai u » Mindenki a saját gondola- bognárjuk javítja a szekere- ni, hogy csatlakozik a szövet- Uj tait igyekszik elmondani az két. k kezeihez, ha nem ebben az Alkotmány Tsz elnökének író- új év teendőiről, nem csoda, Ha már építkezésre fordult évben, akkor a következőben, asztalát. Folyik a szó, s ta- hogy ehhez igazodva kanya- a szd) sorra kerül a többi épi- vaßy azután az biztos, lálgatni sem kell, hogy tud- rog a beszéd menete, s már tenivaló is. Uj istálló és mag- Arra is okuk van, hogy ez­újra a sürgetőbb tervekről be- tár építését tervezi a szövet- zel ilyen biztosan számolja- . ,, , ----­szélnek. Ott van például a kezet. Az istálló persze jóval nak. A kívülállók nap, mint 1S ®sí X?” taYo1 a szövetke­juk miről: a tervekről. Mi másról is beszélhetnének ilyen kor, év végén, új év kezdetén? Ifj. Müller János az új ser- tésfiaztatót emlegeti. Jövőre kétszerannyi göbét akarnak, mint idén, s azoknak kell a hely. Nagyon kell az az új fiaz­köti, járda épül 1956-ban. — Pénz van rá: a békekölcsön 50 százaléka. Ezzel újabb irányt vesz a beszélgetés, most már a falu terveiről, ami különben nem tató - bizonygatja - a több alább százötven holdra kü- göbe, több hízó: több pénz. tünk szerződést Gép aratja ^ 3 majd a. pusztafoldi osziarpa­A többiek bólintanak mosállat. Huszonhárom nük van most, tizet még vesz­nek hozzá. és a szűri dűlőben fekvő bú­a könyvelő, ő tudja legjobban, zatábla termését. honnan jón a legnagyobb 30- . vedelem Csak egy kozbeszolás kell, Mindenki tudja, hogy a sza- hogy ne csak a gabonában le- pora sertés hozza a legrövi- gyen több a gépi munka, s debb idő alatt a legnagyobb már azon vitáznak, hogy hat­hasznot. De nemcsak ilyen közeli tervei vannak az Uj Al­A magtárral is valahogy így állnak. ben egy munkaegység. Nem kell hozzá egy 11 neiyen neuen csoda - és különösen nem JÍE ®!Jtodeje a Jaluna'’ szövetkezet tér- csoda, ha azt is tudjuk, hogy ^ P meg a tanacshaza mel­— Ez évben — mondja a könyvelő, — 11 helyen kellett tárolnunk a kotmánynak. Lassacskán arra kanyarodik a szó, hogyan kell bánni a gyümölcsössel, mit le­het várni belőle. Hát 1956­jonathán alma és besztercei szilva csemetét. A talajt már jóelőre megvizsgáltatták, s a szakemberek azt állítják, hogy jól választottak. A gyü­mölcsösből Is jövedelem lesz, de arra még néhány évig várni kell. A tsz tagsága azon­ban biztos a dolgában. Miért ne tervezetne akár tíz évre előre is? . 'j szép volt ugyan a termés, de getés, sorravesznek jónéhány, ksd keresgélve beszél ven. 1100 holdról csak a tér­_.* * x. .i____ ..aKUnaL- ma mée puvíni 007^01 mon- -1.1 1. . g meg v anöt helyett legalább száz- kat okozott. Sürgősen kell a tíz hold kukoricát vessen a magtár, még az 1956-os év- tsz négyzetesen. ben. Persze mindent azért nem „ , 1 a n6vényter. végezhetnek el egyedül a gép- a tr* w meiésre ká­bán még semmit sem várhat- állomás gépei. Saját igáik, sze- „ dik vissza a szó) mert. nak, mert csak most fogják 1----*- -----------b" h,‘­el ültetni a nemrég kapott 80 mést hazahordani is nagy munka, de ott van a trágya­hordás, az igás földmunka, — De az istálló, meg a magtár szóval kopnak a szerszámok, esetében is még távolabbra elvásnak a patkók. Ezért tér- tervez a tagság. Nemcsak az- vezik, hogy kovács- és bog- zal a száztíz családdal szá- nárműhelyt építenek. Már mólnak, amelyik már benne bontják is a Maszler-féle ha- van a termelőszövetkezetben, /at. Kevesebb lesz a gond, ha hanem azzal a negyvenhattal a tsz kovácsa veri fel a pat- is, amelyik még egyénileg gaz­tett, élesíti az ekéket, saját dálkodik, de hogy be fog lép­mését. Ez bizony nagy gondo- a szövetkezet tagsága nem titkolja eredményeit, szívesen jükért, nem mulaszthatom el szolgálni. Ebben az évben fel­felhívni a figyelmet azokra a szereljük és üzembehelyezzük nagy feladatokra, amelyek a az első gázlecsapolo berendc- második ötéves terv első évé- zést. Minden reményünk meg- ben ránk várnak. Hat száza- van arra, hogy a földalatti lékkai több szenet kell termel- munkát oly sokszor veszélyez- nünk, mint tavaly és ennek tető metánt, ipari és háztar- megfelelően a teljesítménye- tási célokra hasznosítani tud- ket 6.9 százalékkal fogjuk juk. Dolgozóink egészségvédel- emelni, az önköltséget pedig mét szolgálja a Pécsbányatele­pen, Vasason és Pécsújhegyen épülő és már ebben az évben üzemeltethető új, korszerű bányászfürdő: Hasonló nagy­jelentőségű beruházás a sza- bolcsbányai modem, központi mentőállomás is. A második ötéves terv tehát megnövekedett feladatokat ró a pécsi bányászokra. Pártunk és dolgozó népünk eddigi munkánk alapján bizalommal tekint felénk és nekünk min­dent el kell követni, hogy megfeleljünk ennek a bizalom­nak. Az új év küszöbén trösztünk uj­wv van F''*uuu KcZcl. lMdllU ptíl juvai naiv. rx rvr v umuun 1*4***v „«*.1 tprVPWtnl V**« jj­gépállomás. Többet segített nagyobb lesz, mint amekkora- nap látják, tapasztalják, hogy vJ«7éi opizÍk-, x azaddl" volna — ha kérik. De megelé- ra a tsz mostani állatállomá- mennyivel más az élet a ter- p pe „..gel„sb°I .már világos, gedtek azzal, hogy 20 holdon nyának van szüksége. Előre- melőszövetkezetben, mint raj- bogy ^f^fÖ,nfi°b°ka ibkább arasson a kombájn. látóan terveznek, mivel a tag- ta kívül, mennyivel könnyebb elob ’ . k„U . , termelőszo­— Ez bizony kár volt, — ságnak az a szándéka, hogy a munka és nagyobb a jőve- ve iShI 1 t 1 k, mondja Tóth Kálmán, — de ta- az eddigi 12 helyett rövidesen delem. Hosszú számoszlopokat ^ a*ab bé­nultunk is belőle. Jövőre leg- 7—8 holdra jusson egy szá- lehetne felsorolni, hogy me- 1 sa £t -V -Ti tehe- lyik család mennyi gabonit, a *al*Pa* sa/<- sütödéje. Aki­kukoricát, pénzt és egyebet nek. nl"Sf odahaza saját ke- vitt haza munkaegység része- nyersutokemencéje, márpedig sedés fejében, de elég egyet- llye£T‘ ! \ncs minden háznál, lenegy számot megemlítem: “ J£ííytIalen .?6rban, fagyban 50 forintot ér a szövetkezet- . .. re. j®rni a ken/é­t Folyik tovább a m(5|ss ka­— nyd. ismerteti az egyéniekkel a szövetkezés eiőnyeit - hogy rog, akár a falut átszelö Cse_ a negyvenhat kívülálló csa^d le-patak füst pedig sűrűsö„ T 'uAiltÄ dik és megüli az irodát, nek a mint odakinn a rétet a kőd így folyik tovább a beszel- Van _1__J ___ _ ____ az ú j évben kell lennie. Van, aki akadozva, a s/.ava­van szebbnek ma még egyéni gazdát, mon- aki hadar^ä soroija a magáét, dogatjak, hogy ez egyszer azl s vn„ ,_________ mo ndta, amaz meg így nyilat' monma, amaz meg így nyn- mondatokban teszi világossá kozott s például olyan is volt, gondolata de mind akí SZ* d Í nT(iá ‘n1 ügyesnek a tervezgetek: abban a nagy sarban át jói ni nem beszélnek mór> hosy Dobokarol. (<ez is az lg kéne„ n.,„ — No, ez se lesz sokáig k’_ nem úgy, hogy „ez is lesz, meg fogás — mondja az elnök, — az is lesz", mrt amennyi terv mert azon a hatszáz méteren, itt ^ szóbakerült, az mind meg ami a falu két részét össze- is esz,

Next

/
Thumbnails
Contents