Dunántúli Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
Az állatállomány fejlesztése biztosít magasabb jövedelmet! Nyilatkozik két tsz-elnők Sok munkába került — de milliomosok lettünk Kaszapovlcs András Kossuth-díjas, a Központi Vezetőség póttagja, országgyűlési képviselő, a kátolyi December 21 termelő szövetkezet elnöke: — Amikor 1951-ben a Szovjetunióban jártam és a kolhozok elnökei arról beszéltek, hogy hány millió rubel a kolhoz közös vagyona, arra gondoltam; mikor lesz a mi kis szövetkezetünk milliomos, hisz csak 400.000 forint közös vagyonunk értéke. 1955-ben már három és fél millió forint a kátolyi December 21 tsz közös vagyona. Egy év alatt egy millió forinttal emelkedett. Sok munkába, küz delembe került, míg ide jutottunk. Olyan véleményeket kellett leküzdeni, hogy: „elég a tsz-nek 10 tehén, ebből teljesíthetjük a tejbeadást”, „csak annyi sertést tartsunk, ami elég a beadásra”. A viták során megkérdeztük: „A háztáji egy holdon lehet egy tehén a .szövetkezet 700 holdján 10?” — „Egy hold háztájin lehet 2 sertés, a 700 holdon 6 darab?” a vitában az igazság győzött. A szövetkezet 1954-ben ko- vácsolódott igazán össze. A bomlasztási kísérletek elleni harc összeforrasztotta a tagságot és választ adott a különböző híresztelésekre: „A java ember kilépett a tsz-ből — tönkre megy a közös”. A tagság erre azt válaszolta: „Megmutatjuk, hogy nem megyünk tönkre, — gyerünk dolgozni!” Ezután senkinek nem kellett mondani, hogy jöjjön dolgozni, mindenki tudása legjavát adta. Időben — az egyénieket általában egy héttel megelőzve —, szakszerűen végeztünk minden munkát. Tervünket úgy készítettük el és úgy dolgoztunk, hogy több legyen a jövedelem, mint 1954-ben, jóval több legyen, mint az egyénieknek. 1954-ben félre tettünk nagyobb mennyiségű szemestakarmányt. Ebből hizlaltunk 120 sertést (54-ben kb. 60—70 volt), 18 szarvasmarhát, javítottuk az állatállományt, A növénytermelésben elért eredmény: a 11.1 mázsás búza átlagtermés, (az egyéniek 7—8 mázsájával szemben), a holdankénti 55 mázsás kukoricatermés, a gépi munka alkalmazása meghozta az eredményt. 1955-ben 52 forint volt az egy munkaegység értéke az 1954. évi 29.20 forint helyett. Nem állunk meg. Úgy tervezünk, hogy 1956-ban legalább a tavalyi értéke ismét meglegyen minden munkaegységnek. Fejlesztjük az állatállományt. Jelenleg 7 tehén jut 100 hold földre, az év végére már 8 jut. 180—200 sertést akarunk ebben az évben hizlalni, ha sonló eredményeket akarunk elérni a növénytermelésben, mint tavaly. Az 55-ös eredmények egyre inkább meggyőzik a kívülállókat, az annak idején kilépetteket, hogy nekünk van igazunk, mi járunk helyes úton. Ebben a gazdasági évben egy tagot vettünk fel és két jelentkező van. Ügyükben majd a közgyűlés dönt. Tervünk valóra váltásához ismét áldozatkész munkára, szakszerű gazdálkodásra yan szükség. Minden reményünk az, hogy egyikben sem/ lesz hiány, Mágocs szocialista község let Pzfveri Kálmán, a Szocialista Munka Hose, a mágocsi Rákos i tcrmelőszővetke :lnöke I — Mágocs 1955-ben szocialista község lett. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége belépett a termelőszövetkezetbe. Másfél, két éve, hogy a felső szervek segítségével és a magunk tapasztalataival felismertük a befeléfordulás káros hatását. Számszerűleg nem fejlődött eléggé a termelőszövetkezet, nem éreztünk felelősséget a még kívül álló dolgozó parasztokért. Volt ugyan kapcsolatunk az egyénileg dolgozókkal, — kölcsön adtunk nekik különböző szerszámokat, de ez nem hozta meg a kívánt fejlődést. A kívülállók nem ismerték a szövetkezet életét, gazdaságáról is csak keveset tudtak. Csak a segítőt és nem a jövőjüket látták termelüszövetkeze- ' tünkben. Ezen a helyzeten kellett változtatni. A községi párt- bizottság, a termelőszövetkezet pártszervezete és vezetősége a gépállomás, a tanács, a föld- művesszövetkezet, a KTSZ segítségével változtatott ezen. Megerősítettük a termelőszövetkezeti tagok befolyását a község társadalmi életében. Elküldtük őket különböző bizottságokba, ahol módjuk volt a termelőszövetkezeti munkát, életet ismertetni. Ezzel egyido- ben a legjobb kommunistákból népnevelő csoportokat állítottunk össze, amelyek felkeresték a kívül álló dolgozó parasztokat és ismertették velük a szövetkezet életét, választ adtait kérdéseikre. Meghívtuk szövetkezetünkbe az egyénileg dolgozókat: „Jöjjenek, nézzék meg a termelőszövetkezetet!” Eljöttek és elcsodálkoztak: nem gondolták, hogy ilyen gazdaságunk van. A lelkes népnevelő munka meghozta eredményét. 1955- ben 170 tag lépett szövetkezetünkbe az 1954. évi 40 és az 1953. évi 25 belépővel szemben. A község vezetői sem sajnálták a fáradságot. Felkeresték a legtöbbet aggályoskodókat és ezeket győzték meg. Magam a 170 tag mintegy 80 százalékával személyesen beszéltem. A széleskörű felvilágosító munka, a szövetkezet 1955. évi szép eredményeinek gyümölcse; Mágocs szocialista község lett. Előttünk a jövő, most haladhatunk még gyorsabban a ínég jobb módú, gazdagabb szövetkezet megteremtése felé. Emelkedő termelés — több fogyasztás A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből A Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelen tését. E jelentésből közlünk néhány fontosabb adatot. — A szocialista ipar termelési tervét 103.2 százalékra teljesítette, — az egész Iparban 8.2 százalékkal több volt a termelés, mint 1954-ben. — A többi között a gépipar elkészítette az M—25-ös univer- zál traktor, a silózókombájn, a kukorica- kombájn prototípusát. — 1955-ben állami erőből a mezőgazda- sági beruházások ősz szege mintegy 2.4 milliárd forintot tett ki. — A múlt évben a mezőgazdaság 6.500 traktort, 400 arató- cséplőgépet, 1.100 cséplőgépet, 600 kévekötő-aratógépet kapott. — 1.200 pártmunkás és szakember ment városból falura a gazdasági és politikai munka megjavításának segítésére. — 1955-ben közel 60.000 család, mintegy 350.000 k. hold földdel lépett a termelőszövetkezetekbe. — Kenyérgabonából 20—25. árpából 10 százalékkal magasabb termést értek el a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg gazdálkodók. — A termelőszövetkezetek 1955-ben 30 százalékkal több sertést állítottak hízóba, mint 1954-ben, de a jó takarmánytermést még nem használták ki megfelelően. — A gépállomások 1955-ben 8 millió normálhold traktormunkát végeztek, 1.3 millióval többet, mint 1954-ben. — A kiskereskedelem forgalma mintegy 5 százalékkal volt magasabb 1955- ben, mint 1954-ben. — 1955-ben 1.000 lakosra 10 haláleset jutott, kevesebb, mint eddig bármikor Magyarországon. A fentieken kivül még sok érdekes, tanulságos adatot tartalmaz a jelentés. Érdemes figyelmesen elolvasni. j A község előtti dombtetőről már látni egy juhhodályt és egy csaknem kész 60 férőhelyes tehénistállót — a me- kényesi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet 6 éves tervének első alkotásait. Hatéves terv? Volt már 3 éves, első ötéves és van második ötéves terv, ismerünk éves és az évet részekre osztó tervéket. De hatéves terv is van, méghozzá Mekényesen. Igaz, hogy nem országépítő terv, de az ország e részének építését nagyszerűen előrevetíti. Még 1954-ben vetődött fel, amikor a község jövőjét tárgyalták a termelőszövetkezet vezetői, hogy milyen módon alapozzák meg a község, — a termelőszövetkezeti község fejlődését. Úgy gondolták, ha már az egész ljözség mezőgazdasági üzemmé válik, kistermelői adottságokkal, épületekkel dolgozni nem tudnak. Ekkor vették számba, hogy tulajdonképpen mire is lenne szükség. Az állatállomány már ekkor legalább egy tucatnyi helyen volt elszállásolva, ma pedig vagy 18 istállóban. Különben az állattenyésztést akarják elsősorban fejleszteni, — Mekényesen erre van elsősorban adottság. Számoltak, terveztek és kikerekedett egy hatéves építési program a kővetkező létesítményekkel: 60 férőhelyes tehénistálló, 50 férőhelye: növendékistálló, 30 férőhelyes fc arjúnevelö, 50 férőhelyes lóistálló, 500 férőhelyes Juhhodály, 500 férőhelyes hizlalda, 600 köbméteres siló. Nem tartott sokáig, mérnök kezébe került az elgondolás, aki papírra fektette, — elkészítette a tervrajzokat. 1955-ben megkezdődött a végrehajtás. A juhhodály kész, a tehénistálló pedig majdnem. 1956-ban? Felépül az 50 férőhelyes borjúnevelő és a 600 köbméter takarmányt magukba foglaló silók. Jövőre? Egykét tervrajz ismét valósággá válik. Újabb falak épülnek és lassan kibontakozik egy tekintélyes major. Bővül is ez a hatéves terv. Viziszárnyas nevelőt, 10 vago- nos kukoricagórét építenek és 15 holddal növelik jelenlegi halastavukat. A fejlesztési terv valóra váltásáért nem sajnálják a fáradságot, a költséget a termelőszövetkezet tagjai. Tudják: csak úgy lehet minden évben több jövedelem, ha fejlesztik a gazdaságot, ahonnan a jövedelmet kapják. Nem szűkmarkúak — mint néhány termelőszövetkezetben — ha építésről van szó. Sőt az a baj, hogy túlságosan nem szűkmarkúak — még drágán építkeznek. Legalább felére kellene az építési költségeket csökkentőm. Most ezt tervezik és szervezik — reméljük sikerül nekik. A tervből azonban nem engednek. Nagy szükség van rá. Már 1956-ban 30 szarvasmarhával akarják növelni az állat- állományt és 1960-ra pedig a jelenlegi állatállományt duplájára akarják gyarapítani. Ekkor lesz csak Igazán gazdag a mekényesi termelőszövetkezet ... a mekénye- •ieké, látják a jövőt, bíznak a küzdenek, hogy zép példa jövőben és tervük meg is valósuljon. Példájukat kövesse minél több termelőszövetkezet. Elgondolkoztató számok a gépi munka előnyeiről Manapság már mutatóba sem akad falun olyan ember, aki gyalog, vagy lovakkal versenyre kelne a gépkocsikkal. Kitapasztalt dolog már régen, hogy a motor gyorsabb a legtüzesebb angol telivérnél is és jobb is. Annál többen próbálkoznak azonban versenyezni a géppel, a traktorokkal a földeken, a szűkreszabott egyéni gazdaság keskeny parcelláin; A verseny esélyei itt is ugyanazok, mint az országúton: a gép biztosan győz. 12 gazda, 12 pár ló munkája = 1 traktoréval Vegyük a szántást a hozzávaló G—35-ös traktorral az egyik, s egypár jó lófogattal a másik oldalon. Indulás — a traktornak reggel nyolc, a fogatnak hajnali hat órakor. Mire a nap lenyugszik, a traktor kilenc hold vetőszántással végzett (ez egynapi normája), míg a gazda sötétedésig is csak valahol háromnegyed holdnál tart. Szó se róla, versenyezhetnek a géppel: de akkor tizenkét pár lónak és tizenkét gazdának kell kiállnia az egyetlen G—35-össel szemben. Egyben azonban holtbiztos a gazdák előnye. A távgyaloglásban. Ugyanis míg a kilenc holddal végez, annyit gyalogol, hogy ezen az áron akár Debrecenig elsétálhatna a Mecsek tövéből: A traktoros? Ül a kormány mellett és fütyörészik. A gyaloglásban ő tehát feltétlenül lemarad. 11 kaszás, 11 marokszedő, 11 kötözőösszehordó = kévekötő aratógép Jöjjön az aratás. Hány ember pótolhatja itt egyetlen Ze- tor-vontatta Knotek kévekötőaratógép munkáját? A fürge csehszlovák masina játszi köny nyedséggel lenyisszantja a 11 holdat (ez egynapi normája). 11 kaszás, 11 marokszedő és 11 kötöző-összehordó munkás, azaz: 33 ember végezhet el csak egy nap alatt ugyaneny- nyit. A fél utca verejtékét, fér- fiainak erőfeszítését állíthatjuk csak szembe az aratógéppel. Hohó — mondhatnák, vannak nekünk jobb haszásaink is! Igaz — a bogádmindszenti Nagy György három holdat lekaszált naponta a ritka búzában, marokszedőt úgy kellett keresni már hozzá. De nagy- györgyök nem mindenütt vannak, viszont a Zetorból csak tavaly kétezer érkezett az országba. 1 kombájn 45 ember munkáját végzi Szántásnál tizenkét, aratásnál már harminchárom ember munkáját végzi a gép — aratás cséplésnél pedig negyvenöt ember munkáját végzi el a kombájn. Ha minden jól megy, 10 holdat nemcsak learat, hanem termését mindjárt ki is csépeli. (Ez egy napi normája.) Leszámíthatjuk a zsákolást, a kom- bájnszérű munkásait, a szalma összehordását meg mindent, ami kell — mégis negyvenöt ember — egy kisebb utca lakossága képes versenyre kelni egyetlen aratóc ' 'övei. 1 Sztálinyec traktor munkája — 959 emberével Fél-utca, egy utca — hisz vannak nekünk különb gépeink is! Figyeljék meg a Sztálinyec traktort, az egyik legnehezebb mezőgazdasági munkában a szőlő alá forgatásban. Negvvenöt-ötven centi mélyen egy nap alatt megforgat két-két és fél holdat. Most aztán jöhet az emberi munkaerő. Ha megszakad, akkor sem végez el naponta többet 20 négyzetméternél. Nem egy fél utcának, hanem Bóly község minden munkaképes férfiénak dolgoznia kell a szőlőben, ha egy nap alatt kívánna végezni a két és fél holddal. A Sztálinyeccel szőlő alá forgatásban ugyanis csak 959 ember végezhet egyenran0ú n._n- kát Soroljuk tovább? Felesleges: Az okos ember sem az országúton, sem a földön nem versenyez a géppel, hanem ráül és viteti magát vele. Mivel mindenki mégsem lehet traktoros, hát olyan módon nyer- Coli meg, hoCV PŐn-J -nl nnizy. üzemben munkáltatja meg föld jót. A most készülő tervek az 1956. évi fejlődés Iránytűi. A terv • készítésére mindenütt nagy gondot kell fordítani. A szövetkezetek tervei biztosítsák: a magasabb termést, az állatállomány fejlesztését, a több Jö vcdelmet, — buzdítsanak minden tagot Jobb munkára, — tegyék még vonzóbbá a termelőszövetkezeteket. A TSZ-BENl A HÁZTÁJIBAN: A TSZ-BEN: A HÁZTÁJIBAN! A TSZ-BENl A HÁZTÁJIBAN: Viharlámpa pehely súlya, Oyönge karját az U húzza, bottal lárva Is biceg ... Beteg. Nézz rá, s elhiszed. Két zsák búza meg se kottyan, lába fürge, nála jobban létrán nem fut sen'U fel . ., Róla mármost mit hiszel? , Ja j a szivem, ja] a májam, fálir ilrb-n van a lábam. Táppénzt kerek, alle élek, hálni jár belém a lélehi” „Ejnye lányom, csak fürgém Kapálj te Is úgy, mint én!" P/ívvel, máltai semmi baj, nincs panasz és nincsen jaj. „Tönkremegyek! fhenhnlok! Hál én mér csak ennyit Itapnk? Vagy úgy? Ez |ár «ráz e-\ 17 Kitépek! KJ én az égre!” „Ez már bor, akárki mit széli Kedved lesz, ha Ilyet Iszol I Pár ezrest csak kapok érte. Többi elég nekem télre” ,,,
